Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-05 / 182. szám
Vasárnap, 1962. augusztus 5. ESZAKMAGVAROUSZÄG Áműszaki fejlesztés és az értelmiség szerepe ti u sra/ 12 CJ y zdfi‘ f* íK A műszaki fejlesztés^ igen fontos népgazdasági feladat. A második 5 éves terv jó teljesítése, a gazdaságos termelés, a termelékenység állandó fokozása is csak a műszaki színvonal állandó emelésével biztosítható. A műszaki értelmiségi dolgozók is tudják ezt és arra törekszenek, hogy biztosítsák a műszaki fejlesztés alapvető feltételeit. A műszaki fejlesztés szerteágazó és bonyolult feladat, sok összetevője van, például, ha műszaki fejlesztésről beszélünk, akkor nemcsak a termelőerők fejlesztéséről, hanem a szákképzettség növeléséről, és a munkaszervezés 'fejlesztéséről is szólnunk kell. A műszaki fejlesztés alapvető célja és lényege mégis ez: a munka magasabb termelékenységének elérése, amely szorosan összefügg a technikai kultúra emelkedésével. Miért szükséges a műszaki színvonal fejlesztése, szüntelen fokozása? Ismeretes, hogy az új technikai módszerek alkalmazása nélkül, az új tudományos eljárások, technológiák bevezetése nélkül csak egy- helyben topogna iparunk. De nemcsak erről van szó, a műszaki színvonal állandó fokozása azért is szükséges, mert a bélvés gazdasági versenyben nemcsak a termelés abszolút mennyiségben, de az egy főre jutó termelés mennyiségében is túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb nyugati államokat. E téren — alig egy évtized alatt — hatalmas eredményeket ért el a. szocialista államok ipara, amely a békés gazdasági versenyben már túlszárnyalta a kapitalista országok átlagát. A technikai kultúra emelése, a műszaki-technikai fejlesztés ma már hazánkban is sokézer mérnököt, technikust, közgazdászt foglalkoztat — egész népünk ügyévé vált. Az utóbbi években szűkebb hazánkban, Borsodban is számos tudományágban értünk el a nemzetközi színvonalat is túlszárnyaló ipari-technikai eredményeket. Megyénk mérnökei, technikusai, a műszaki és az egészségügyi értelmiség kutató- tevékenysége során az élvonalba került. A kohászatban, a gépgyártóiparban, a műszeriparban, az automatizálásban, az ipari kutatásban Borsod értelmisége is kimagasló eredményeket mutathat fel az utóbbi években. Ez két dolgot is bizonyít: a szocialista technikai kultúra és a szocialista társadalmi rendszer magasabbrendűségét, s azt, hogy a párt megteremtette a politikai feltételeket; az üzemekben, gyárakban, a laboratóriumokban és kulturális intézetekben — az élet minden területén — nyugodt légkörben folyik az alkotó munka. E kérdés vizsgálatánál megállapítható: Borsod értelmiségének tevékenysége nagy szerepet játszik a műszaki fejlesztés munkájában, s egyre nagyobb az értelmiségi munka szerepe. Ezt az értelmiség űs felismerte. S azt is felismerte, hogy a műszaki fejlesztés nem csupán a terv részfeladata, hanem általános feltétele az összes népgazdasági tervek jó megvalósításának. örvendetes dolog ez. Értelmiségünk ma már szívvel-lélekkel részt vesz az országépítő munkában. Példák százai bizonyítják megyénkben is az értelmiségi dolgozók nagyszerű sikereit a kutatásban, a tervezésben, a tudományos munkában. Klinghammer József, a tállyai kőbánya energetikusa, Petri- kovics László fizikussal olyan elektronikus fémleválasztó berendezést szerkesztett, amely az egész magyar ipar érdeklődését felkeltette. Találmányát az ország sok bányájában használják. A DIMÁVAG-ban évről évre nagy sikereket érnek el a géptervezők. konstruktőrök, mérnökök, technikusok. Olyan sikereket, amelyek egyre növelik a gyár világhírnevét. Az idén megrendezett Budapesti Ipari Vásáron is a legjobbak között szerepelt a DIMÁVAG új gépeivel, új konstrukcióival. Az úgynevezett KMS-köraszta- los marógép, amelyet Szederr kényi Ferenc, a DIMÁVAG célgéptervezési osztályának vezetője mutatott be a vásáron, igen nagy feltűnést keltett. Az öntvény alkatrészeket eddig ugyanis a karusszel-esztergapadokon munkálták meg, de ez nagyon hosszadalmas volt. (Egy olajteknő megmunkálása például 30 percet vett igénybe.) A DIMÁVAG konstruktőrei, Szederkényi Ferenc osztályvezetővel az élen olyan körasztalos gépet szerkesztettek a Csepel Autógyár részére, amely mindössze 6 perc alatt végzi el a szükséges műveleteket. Ezzel a géppel ötszörösére nőtt tehát a termelékenység. A gép folyamatosan dolgozik, és menetközben cseréli ki a munkadarabokat. A Miskolci Könnyűgépgyár műszaki értelmisége is jól teljesíti feladatát, korszerű gépekkel segíti a mezőgazdaságot, a műszaki színvonal emelését. Ugyanígy a Lenin Kohászati Művek mérnökei, technikusai is sok kimagasló sikert értek el az utóbbi években. Ózdon az oxigénes acéltermelés területén és a nyersvasgyártásban értek el szép sikereket a műszakiak, a fizikai dolgozókkal közösen. A vegyiparban is példás kutatómunkát végeznek az értelmiségi dolgozók. A Tiszapalko- nyai Műgyanta- és Lakkfestékgyárban — bár az üzem még fiatal —. nagyszerű kutatómunka folyik. Itt készítik a mosható Wallkyd festéket, s Doktor Károly mérnök és Székely Géza főmérnök újabban szintetikus mlniumot kísérleteztek ki, olyan új anyagot, amelynek gyanta a kötőanyaga, és 2 óra alatt már porszáraz. Különösen az építőipar veszi majd nagy hasznát ennek az újfajta festéknek, amely iránt minden bizonnyal külföldön is nagy lesz az érdeklődés. A Borsodnádasdi Lemezgyárban Neuhöffer Ernő főmérnök vezetésével kidolgozták a saválló lemezek gyártásának technológiáját. amely világviszonylatban is komoly sikernek számít A szénbányászaiban is sok példa mutatja: a műszaki értelmiség jól dolgozik, új megoldásokat dolgoz ki a gazdaságosabb termelés, és a szállítás meggyorsítása érdekében. Magyar szakemberek, mérnökök oldották meg a közelmúltban a folyami hajók hibamentes kormányzásét. Olyan koriul k. ín et o•rt CCS f*tntl lóótrite Z0‘ ! 0' , i )ré -it téí at c i o bél Ai íát in‘ t ne‘ gc> ti* éj mányrendszert konstruáltak, amely nagy szenzációt keltett. A Szovjetunió a régebben szállított hajók kormánykészülékeit is ki akarja cserélni a magyar szakemberek által szerkesztett új rendszerre. Ez a konstrukció világviszonylatban is új megoldás. De nemcsak a kohászatban, a gépiparban és a bányászatban vannak sikerek, amelyek az értelmiség kiváló alkotásait mutatják. Az egészségügy területén dolgozó értelmiség is nagyszerű kutatómunkát végez, tökéletesebb orvosi műszerek előállításával segíti a betegségek leküzdését. Dr. Ditrói Sándor, a diósgyőri vasgyári kórház főorvosa, dr. Dékány Sándor műegyetemi tanárral, Barsai János mérnökkel, Magyarosi Béla kutatómérnökkel közösen térhatású röntgengépet alkotott. Az új találmány igen jelentős az orvosi kutatómunkában. (Kár, hogy sorozat- gyártása még nincs biztosítva!) A második ötéves tervben gyorsabb ütemben kell . korszerűsíteni a termelési folyamatokat, a vegyiparban éppúgy, mint a kohászatban, vagy a gépgyártóiparban. Például .forgácsolási problémákat kell még megoldani, hogy a félkész munkadarabok kisebb ráhagyással kerüljenek ki az öntödéből, s így csökkenteni lehessen a forgácsolási időt. Ebben a munkában is nagy feladat vár az értelmiségre. Az idősebb mérnökök tapasztaltabbak. jobban kell segíteniük a' fiatalokat, akik még nem rendelkeznek megfelelő szakmai rutinnal. Még nem mindenütt a szaktudásuknak megfelelő beosztásban dolgoznak a mérnökök, technikusok. E téi-en is sok még a tennivaló. Különösen fontos, hogy a konstrukciós, tervezési munkában gyors ütemben emelkedjék a fiatal mérnökök, kutatók szakmai színvonala. Hasznos lenne, ha a pártszervezetek megvizsgálnák: kapnak-e elegendő segítséget a fiatal műszakiak. A műszála fejlesztés sokszor nehéz akadályokba ütközik, vannak, akik ’még nem értették meg jelentőségét. Az új és a régi harca is fellelhető még ebben a munkában. A párt- szervezeteknek a műszaki vezetőkkel karöltve határozottabban kell küzdeniük a kényelmesség, a megszokottság ellen, hiszen a műszaki fejlesztés a szocialista építés egyik legfontosabb láncszeme. E nélkül nem haladhatunk jobban az ipar fejlesztésében, automatizálásában, nem biztosíthatjuk a második ötéves terv sikereit. A jövő év az automatizálás éve lesz hazánkban. Ebben a munkában is nagy szerep vár Borsod értelmiségére. Jobban el kell mélyíteni a Miskolci Műszaki Egyetem és az üzemek közötti kapcsolatot. Pártunk és kormányunk megteremtette az alkotás biztos és nyugodt légkörét. Hisszük, hogy az értelmiség megyénkben js él majd a lehetőségekkel, és még nagyobb alkotási vágy- gyal vesz részt a műszaki fejlesztés, a tudományos módszerek kidolgozása és bevezetése érdekében végzett szocialista építő munkában. Szegedi László Répáspusztáíól Dominikáig . i kitűnő írásából ma MoriCZ Zsigmond már mindenki ismeri Répáspusztának, ennek a kis Somogy megyei községnek a nevét. Itt szervezték meg először hazánkban az első szocialista termelőszövetkezetet. 1919. február 21-én, tehát még a Tanácsköztársaság megszületése előtt alakították meg az ottani parasztok a Hitelbank 44 000 holuas birtokán kollektív gazdaságukat. Munkájukban azonban még valaki segédkezett, és ez a valaki volt az egyetlen közöttük, aki a kommunista párt megbízásából vett részt a szervezésben. Ezt az embert Klemens Bélának hívják. Ma is él, kalandos emigráció után tért haza Magyarországra. Most 68 éves, de éppen olyan liatalosan mozog, érdeklődik minden iránt, mint amilyen ezekben a hősi időkben lehetett. Vele beszélgettem legutóbb, róla szeretnék írni, úgy ahogy ő elmondta. — Első munkásmozgalmi tevékenységem nem is a tsz-szervezés volt — kezdte, amikor szót váltottunk. — 1907-ben kapcsolódtam be az ifjúmunkás mozgalomba, 1911-ben lettem a szociáldemokrata párt tagja és 1917-ben, amikor a mátyásföldi repülőgépgyár szárnyosztályának segédbizalmija voltam, Mosolygó Antallal együtt vettem részt a horvátországi Zöld Káder megszervezésében. Ez nem volt más, minthogy katonákat segítettünk odaszöktetni, vagyis elvonni őket a háborúból. Aztán, ahogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakult, 1918. november 26-án beléptem, pontosabban: valmennyien beléptünk a gyárból Mosolygó Antal vezetésével. Mi léptünk .be elsőnek, mint üzem — ez ennek az igazi jelentősége. — Hogyan kerültem Somogyba? Nos, én Kaposvárról szármázom, ezért Kun Béla még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt leküldött oda. Erre az időre esett a i'épáspusztai tsz- szervezés. Oda hívtuk meg a magyar és a külföldi sajtó képviselőit, erről írta Móricz Zsigmond híres cikkét, de az angol, amerikai és holland lapok tudósítói is beszámoltak róla, hiszen ez világszenzáció volt. A Tanácsköztársaság idején aztán Latinka Sándor titkára voltam Somogybán, majd kineveztek a forradalmi törvényszék túrájává. Még élt a Tanács- köztársaság, amikor Zágrábba küldtek, hogy kommunista lapot indítsak, ám ott árulás következtében lebuktam. Halálra ítéltek, de 1919. augusztus 15-én sikerült megszöknöm, így kerültem Fiúmén át Becsbe. M«,-* a kalandokban dús Most kezdődött emigráció, mégpedig úgy, hogy a Tanácsköztársaság internált vezetői — akiket Karlstein várában őriztetett eleinte az osztrák kormány — és a Bécsben élő illegális elvtársok között ő tartotta az összeköttetést. Illegális osztrák papírjai segítségével beiratkozott a karlsteini óraakadémiára, mert így odavalósi lakos lett. — 1919 decemberében — mondja tovább Klemens Béla — a párt megbízott, vigyem ki Kun Béla levelét — amelyben bejelenti, hogy a magyar kommunista párt ismét megalakult — az akkor Koppenhágában tartózkodó Litvinov elvtársnak, az pedig juttassa el Leninhez. Az illegális út sikerült, s amikor visszatértem, hallottuk, hogy Korvin Ottót tizennégy társával együtt Budapesten halálra ítélték. A párt megpróbálta rávenni Renner osztrák kancellárt és Bauer külügyminisztert, tudassák ezt az osztrák kormány laarbergi szikratávíróján Leninnel és kérjék segítségét. Renner és Bauer az antant-hatalmakra hivatkozva nem teljesítette a kérést. Most már engem, aki a sikeres koppenhágai utat megtettem, bízott meg Hamburger Jenő, az akkori párttitkár, hogy fondorlattal, vesztegetéssel, vagy szükség esetén erőszakkal vegyem birtokba a távírót és közöljem Leninnel a dolgot. Kalandos vállalkozás volt, de eredményes és 1919 karácsony estéjén sikerült a táviratot leadnom. Másnap Budapesten kifüggesztették a Pesti Napló szerkesztőségénél a Szovjetunióban hadifogságban lévő tisztek névsorát. Horthyék megijedtek, hátha ezek hasonló sorsra jutnak, mint itt a kommunisták. Korvinák kivégzését sajnos már nem tudtuk megakadályozni, de elértük, hogy több hivatalos kivégzés nem történt és végül is kicserélték a vezető kommunistákat a magyar tisztekért. «_ során Klemens Az emigráns munka hamarosan ismét fontos megbízást kapott. — Sokat jártam -át Csehszlovákiába — meséli tovább. — Megtudtam, hogy az akkor Varsó alatt álló Vörös Hadsereg ellen felvonuló nemzetközi fehércsapatoknak a franciák lőszert küldenek. Azonnal jelentettem Landler Jenőnek, mert most már ő volt a párttitkár, aki megbízott, hogy ahol utolérem a vonatot, robbantsam fel. Beregszászon sikerült a vonát kerekei közé homokot szórni. így a nyílt pályán besültek a csapágyak és a szállítmány sohasem érkezett meg rendeltetési helyére. — Miért nem robbantották fel? — Mert közvetlen a tervezett yonatrobban- tás előtt, amikor már mindent előkészítettünk, a beregszászi állomáson találkoztam Münnich Ferenc elvtárssal, aki abban az időben illegálisan dolgozott Kárpátukrpjnában. ö ellenezte a robbantást, arra hivatkozva, hogy a mintegy 40 vagonból álló muníciós vonattal a pályaudvar és a város egy része is levegőbe repülne, ez pedig rengeteg áldozatot követelne. Ezért választottuk a fentebb elmondott megoldást. Bécsből Berlinbe ment Klemens Béla és Hitleréi! hatalomra jutásakor letartóztatták. Először Egon Ervin Kisch-sel ült együtt, aztán másik börtönbe került, ahol egy osztályon volt Dimitrovval és Thälmannal. Innen átvitték a Gestapóhoz, de sikerült ismét megszöknie. Casablancába jutott el, majd Spanyol- országba, részt vett az 1934 októberi asturiai felkelésben, letartóztatták, ítélet nélkül két éven át tartották fogságban, aztán kiutasították Portugáliába. Ott 1937 februárjában a Salazar elleni merénylettel kapcsolatban tartóztatták le, noha semmi köze nem volt hozzá. Hollandián és Belgiumon át számos kiutasítás után Dél-Amerikában kötött ki, mégpedig végül is a Dominikai Köztársaságban. ___ MriifÁn eredeti szakmám szerint famunkás vagyok — fejezte be bolyongásai történetét. —, itt ebben a szakmában dolgoztam. De megszerveztem a háború alatt a Szovjetunió megsegítését célzó bizottságot. Trujillo diktátor a háború idején, amikor az USA a Szovjetunióval harcolt együtt, nem bántott érte, de a háború után, ahogy romlott a szovjet—amerikai viszony, természetesen lecsukatott. Két évet ültem börtönben. aztán kiutasítottak. Kubán. Venezuelan és Brazílián át tértem haza 1951-ben, 32 évi emigráció után. Máté Iván j Diesef-motorfej A dieselmotorokhoz tervezett új, előkamrás hengerfej a legújabb kutatások eredményeként jött létre. Lényege, hogy a befecskendezett tüzelőanyagot minél hosszabb úton kell kapcsolatba hozni a henger komprimált levegőjével. Amikor a dugattyú felfelé halad, a komprimált levegő a nyilak irányában áramlik be az elő- kamréba; a tüzelőanyagot az eddigi módszerrel ellentétben, nem sjzemben, hanem az áramlással párhuzamosan fecskendezik be, ami elősegíti a levegő turbulenciáját. || a bizonyos társaságról szólván kiemeled egyik tagját imigyen: lám, ez egy értelmes ember — akaratlanul is arra következtetek, hogy véleményed szerint a többi kevésbé az, sőt értelmet- _en. Ha asszonyokról beszélnek és valaki Ugy dicséri Klopacskánét, „ő még soha sem csalta meg a férjét”, e dicséret mosott nyilván az • az inszinuáció rejlik, °gy bezzeg a többi így, meg amúgy ... mikor még egyes embereket a méltó- “aSPs címmel tüntettek ki, ezzel tudo- 'fsunkra hozták, hogy a többi ember- e, n®m dukál az emberi méltóság, az alázat... n, Pe nini> hová az ördögbe kanyarod- b h ^.gondolataim, miközben egy cipö- errvu .a,íata előtt szemlélődöm, ahol Byik cipőfajtát a következő felírással «ommendálják: „Kényelmes fazon” Aos, ha ez a cipő azzal válik ki láb- e .társai közül, hogy kényelmes a fa- -Ua, mi következik ebből? Milyen ,tor a többi fazonja? Keresgélem a ki- ‘Líat~?n. milyen minősítő jelzővel ■janijak a többi cipellőt, amelyek fajt, ja nyilvánvalóan elüt a kényelmes- m a legtöbb alatt csak az árjelző Elmélkedés egy kirakat előtt cédula jelzi a cipőproduktumok rangsorát. Hosszabb keresgélés után egyetlen másik ajánló sort fedezek fel egy pár hosszú, hegyes orrú, a normális emberi láb formájának dacosan ellentmondó cipő alatt: „Divatos fazon” Meglepődtem. Mert: ha az egyik cipőtípust úgy jellemzik, hogy kényelmes a fazonja, azt vártam volna, hogy a kényelmesnek nem mondhatókat valahogy így ajánlják a vásárlók figyelmébe: „kevésbé kényelmes” — „kényelmetlen” — „abszolút kényelemmentes” — stb. fazon. Meglepődtem, mondom, de — dicséret érte az elmés kirakatrendezőnek — tanultam is. Megtanultam, hogy a kényelmesnek nem a kényelmetlen az ellentéte, hanem a DIVATOS. Mindazonáltal ne tessék azt gondolni, hogy minden divatos cipedliféleség egyl úttal kényelmetlen, avagy — tapintatosan mondva — gyötrelmes is; hogy minden divatos fazon hadilábon áll a láb természetes formájával, torzít, bütyköt csinál, összepréseli a lábujjakat, csillagokat láttat nappal is gyanútlan viselőjével, korlátozza az embert mozgásában. Nem, erről szó sincs. Mert ahogy mustrálom a választékot és figyelem a járókelők tipegő vagy kimért, határozott, vagy imbolygó járását-mozgását, egy szörnyen elegáns ifjú nyugodt, büszke tál palását, egy kövérkés hölgy nekilendüléseit és egy-egy kapualjnál szisszenő megtorpanásait, az a határozott véleményem alakul ki, hogy vannak viselhető, elviselhető, sőt kényelmes divatos fazonok is. C ok „divatos fazon” láttán és sok ** panaszt hallváű, mindössze is az a gyanúnk, hogy olyik szertelen fantáziájú cipődivat-tervező „alkotó tevékenységében” túlzottan jelentős szerepe van ama ódon közmondás vélt igazságának: „Lassan járj — tovább érsz!” Mi azonban tudjuk, hogy aki lassan jár, lemarad. Az, ki viszont szertelenül divatos cipőjében sietni akar, ugyancsak vagy őmaga, vagy a cipője marad le. H. B. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy sem a lottón, sem a totón nem nyertem és nem is örököltem; kizárólag ’ fizetésemből élek — következésként nincsenek kidobálni való százasaim. Mindezt azért kellett előre- bocsátanom, hogy a 45-ös számú tv-szerviz (Munkácsy utca 2.) illetékesei méltányoljak panaszomat. E bevezető után hadd meséljem el, voltaképpen mi történt? Észrevettem, hogy tv-ké- szülékem hangja az utóbbi időben kissé torzít. No sebaj, gondoltam, a hiba nem lehet nagy, egy-kettőre — és ami fő: valószínűleg olcsón! — megcsinálják. Igényemet annak rendje és módja szerint bejelentettem az említett szerviznél, s pár nap múlva, a munkából hazatérve örömmel vettem tudomásul családom legifjabb tagjainak új- jongását: „Itt volt a tv-bácsi és megcsinálta a készüléket.” Aztán kezembe nyomták a számlát, amelyen a tv-bácsi feltüntetett húsz forintot a kiszállásért, nyolcvanegyet a munkadíjért és végül azt is odaírta, hogy a feldolgozott anyag két (2) forintba került. Kissé szívtam a fogam, de- hát mit tehet az ember: vagy fizet, vagy nem nézi a tv-t! Ez eddig rendben is volna. Hanem amikor bekapcsoltam a készüléket, ijedten vettem észre, hogy a hang, ami eddig kissé torzított, most fülsértőén reszel. S a kép! A kép, amely eddig olyan volt, hogy Százliáromforiníos bosszúság a mozivásznon se különb'; most téli ködben úszott, s a ködön át látszott, amint sűrű pelyhekben hull a hó. Mondanom sem kell. hogy másnap reggel rohantam a szervizbe. Körülbelül ugyanazt elmondtam, amit eddig. S akkor a szerviz helyettes vezetője így szólt: — Azt megtehetjük, kérem,' hogy ismét kiszállunk, megnézni a hibát, de az újabb kiszállás költsége önt terheli. Kedves vezetőhelyettes kartárs! Nem gondolja, hogy ez egy kissé igazságtalan dolog? Még én fizessek azért, hogy önök megállapíthassák, hol követte el szerelőjük a hibát!? Én fizessek azért, mert szerelőjük azt is elrontotta, ami jó volt!? Ne kívánja ezt, mert így, ha önök még kétszer-háromszor „kiszállnak”, a csőd szélére jutok. Mert ugye, azt nem garantálják, hogy ha hajlandó lennék fizetni még egy kiszállást, jó lesz a készülék.' Az első százhárom forintomért: miért nem kaptam olyan munkát, amely feleslegessé tesz minden reklámár cióti? Nem fizetek többet! Inkább maradjon mindeh a régibeiy recsegjen és torzítson a tv4 ahogy akar, és hulljon a hó a képernyőn, legalább egy kis hűvös érzést kelt az emberben, ami nem árt ebben a kánikulában... (csaja)
