Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

6

ESZAKMAGYÄRORSZÄG

Vasárnap, 1962. augusztus L

* r i Irr r • • _ő Újabb turistaszállás

A százesztendős párizsi opera • létesült megyénkben

A Borsod megyei Idegenfor• galmi Hivatal — egyelőre 40 "férőhellyel — megnyitotta tu- »rista átvonulási szállását Ru- “dabányán. Az új „Gyertyános- S völgy”-i turistaszállás ágylét- e számát jövőre bővítik. A me- •gyénket nagy számban felkere• ső kiránduló- és tanulmányi ^csoportoknak így lehetőségük »nyílik e természeti szépségekében és műemlékekben gazdag “terület megismerésére, majd a erudabányai vasércbánya, valakim nt az ércdúsító meglátoga- «tására.

8 Rudabánya nemcsak vasérc- Jbányászatáról nevezetes. A

• község református temploma Jközépkori műemlék, mely va• lószínűleg a XIV. században "épült. Érdemes megtekinteni >az 1400-as évekből származó »freskótöredékeit, régi sírköve- [ it, a templom Nagy Lajos ko- irabelj vasajtajának gipszmáso- [latát és a körülbelül 200 éves ifestett kazettás famennyezetét. 'Rudabányán született a ma- [gyar irodalom egyik jelentős »személyisége, Gvadányi József, [a Peleskei nótárius szerzője.

> A rudabányai szálláson a [vendégek büféárukat és hűsítő- [italokat vásárolhatnák, míg »meleg étkezést a helyi Vasérc [Étterem biztosít. Az új szálláshely létrehozásával a Borisod megyei Idegenforgalmi [Hivatal kezelésében lévő át- ivonulási, szállásokon jelenleg [486 férőhely áll a turisták és (kirándulók rendelkezésére.

• ________

>

»az

Száz esztendeje, 1862 júliusában tették meg az első kapavágást. Az épület az egykorú rajz szerint ilyen volt. 1875. január 5-én nyitották meg, mint Párizs városának Nagyoperáját. Ma már senki sem él azok közül, akik jelen voltak és tapsoltak az új színházban a Zsidónő, a Hugenották, vagy A portrici néma első előadásain. A palota az egyetlen ma is fennálló szemtanú.

Győzelem a traktorán

MÉG ZÜGTAK, berregtek a piros Belorusz és a „zöld- szoknyás” Zetor traktorok, de a Bordrog-töltésről szemlélődő parasztemberek már az első percek után megállapították, hogy a 25 traktoros szántóversenyében a 8-»as számú dolgozik a legszebben. Sokan le is futottak a dombról, odamentek az ő parcellájához, s árgus szemmel vizsgálták a barázdák egyenességét, a mélységtartás egyenletességét. Megállapították róla, hogy az ő barázdafalai nem lépcsősek, a felszínen semmiféle növényi maradvány nem található. A hármas eke nem hagyott nyomot, cikk-cak- kos csíkot. A porhanyítás kitűnő, a hantok nagyszerűen takarnak. í

»>

— Olyan szép ez a parcella*:* — lelkendezett egy bajuszos,,:, karosi bácsi szomszédjának,* hogy ha lefújnánk róla a£ szántást, egyenes lenne, akár* az asztal lapja. *

Ezek után nem okozott hát* meglepetést, amikor a verseny-* bírák pontozásai alapján az,?, elnök a 8-as számú verseny-*:* zőt, Moha Józsefet, a Sáros-.*, pataki Gépállomás 34 éves* traktorosát hirdette ki a járási;?; szántóverseny győztesének. ;»; Boldogan vette át az értékes*:* j fényképezőgépet és a patron á-.j. I ló Lenin Kohászati Művek ál-*

tál alapított vándordíját, egy remekművű kohászszobrot.

Moha József kilenc éve ül traktoron. Szerény, csendes ember. Amint a bodrogköziek mondják, neki van a legszebb háza Nagyhomokon. Szorgalmas munkájának eredménye: szép keresetéből építette. Munkatársai nagyon szeretik a gépállomáson, de talán még jobban a termelőszövetkezetiek. Györgytarló, Tiszakarád, Kenézlő. Dorkó közös gazdaságaiban ezer és ezer holdat szántott már fel — kitűnően — az elmúlt kilenc év alatt. Csak ezen a tavaszon 1000 holdat tesz ki a vetőszántása. Azt is elmondták róla a cserpjielyiek,

hogy náluk, az Űj Erő Tsz-ben ezen a tavaszon nagyszombaton korán reggel trak orra ült és le sem szállt a nyereg oől csak húsvét első napján d. után 4 óra tájban. Egyházon an 35 óráig dolgozott, s a: utolsó szem kukoricát is föld e tette egy 145 holdas táblán

— A SZÁNTÁST és a vetést

szeretem a legjobban — mondja Moha elvtárs csendesen, a gratulációk után a piros Belorusznak dőlve. — Mert van-e melengetőbb érzés annál, mint hajnaltól késő estig hasítani a fénylő barázdát, és vetni bele a magot, amelyből mindig új élet fakad...

<h. j.)

Baritkinyero mű építését tervezik Rudabányán

| Rudabányán ez év elején

• kezdte meg üzemszerű termelését az ország első vasércdúsí- etó műve. Az új gyárban a bá- Jnyából kikerülő gyengébb vas- »tartalmú pátércet először megSzáz esztendő elteltével ilyen ma ez a színház. Híntők és vasoxiddá

lovasok helyett modern autók parkolnak előtte és építőjéről, ^SnesesszeparaCharles Garnier-ről Garnier-palotának is nevezik. Tulajdon- » .°^ segítségévéi kulonvalaszt- képpen már XIV. Lajos elrendelte 1661-ben egy olasz minta- »Ja“ ? med?,0.' ,írzel a !!1“ve' jű balettszínház felállítását. A színtársulat 1669-ben már • »ettel a pátere súlya csökken, működni is kezdett. 1763-ban a Tuilleriák-bá, a királyi palo- o ^startalma viszont 21 szaza- tába költöztek át, majd Orleans! Fülöp herceg palotájában, a «mkrol 42nzazalekra dusul fel. Palais Royal-ban találtak szállást. Innen az 1781-es tűzvész »s mar a nagyolvasztókba kergette tovább a társulatot, míg végül az új Operaházban »gazdaságosán hasznosíthatlak.

• Az ere feldolgozása során a 2 dúsító műben évente 70 ezer

• tonna meddő keletkezik és •csaknem 30 ezer tonna por

• száll el a levegőbe. Ezekben az ■anyagokban jelentős mennyi- »ségű barit található — amelyet

• eddig import útján szereztünk Jbe. A bari tot festékgyártásnál

• és mélyfúrásnál alkalmazzák, •-mint fontos segédanyagot.

2 A hazai barit gazdaságos lci- ® nyerésére 1952 óta végeznek "kísérleteket; A munka eredményesnek bizonyult; Á kutatóin.;?; tézetekben és laboratóriumok-*:* ban kimutatták, hogy a ruda-**’ bányai pátérc meddője — a* dúsítóműben történt tökéletes^ átpörkölés után — 32 százalék,* a szálló por pedig 27 százalék^ baritot tartalmaz. Ezért elha-.*. tározták, hogy a vasércdúsító;* mellett, 30 milliós költséggel* baritkinyero művet építenek.* Az új mű zagyosító helyiség-5” bői, ülepítő medencéből, szá-í* rító és őrlő épületből áll £ majd. Az üzemrészekben az«, átpörkölt meddőből és az ed-*** dig levegőbe szálló porból éven-* te 14 ezer tonna jó minőségű* baritot, valamint a nagyolvasz-* tők részére 4800 tonna, 40 szá-* zalékos ferrum tartalmú. úgy-£ nevezett vasas meddőt válasz-* tanak ki. A baritkinyero műi* építését előreláthatólag a jövő* évben kezdik meg és a beruhá-J zásokra fordított összeg négyl év alatt térül meg a népgazda-j Ságnak.

Jöjjön kirándulni Perecesre I

A reggeli város

Jevgenyij Jevtusenko verse IMjinden olyan, mint azelőtt,

* * u minden olyan ebben a városban, mint azelőtt S üzletek,

fürdők,

gyárak,

vegytisztítok,

elhízott, dúzzaszkodó galambok, rollerekkel rajcsúrozó gyerekek, és a jellegzetes moszkvai kiejtés, a lakásról-lakásra járó díjbeszedőnők, a lökhajtásosok búgása is, meg a drót-keíiresládák csörömpölése.

Minden olyan, mint azelőtt.

Minden olyan.

És mégis

van valami új —

a csöndben is, meg a beszédben is, ;

és valami nagy változás megy végbe, változások folynak

ebben a városban.

Kora reggel

a pályaudvarra igyekezvén felkapaszkodom a villamosra,

még a zsemlémet sem tudtam végigenni.

És valami újat látok,

valami döntőt a feszülten figyelő szemű diákon.

Festők,

orvosok,

olajfoltos szerelők mennek; mint azelőtt,

a munkahelyükre,

de a fekete műanyag-fogantyúkba kapaszkodva új formán,

mint á rokonok, beszélgetnek!

A hogy vitáznak az újság felett, ... . ,

*® kertelés és mellébeszélés nélkül,

ahogy egy diáklány az ablakhoz szorítja homlokát, megértem:

valaminek itt teljesen vége, és van valami új, nagy, nyilvánvaló.

Észreveszem:

az emberek nyíltabbak lettek, ;

szigorúbbak az aljassággal

és a hazugsággal szemben, az emberek irónikusabbak lettek

és meggyőződésesebbek,

és jobbak, és figyelmesebbek,

mint azelőtt.

En nem nevezném ezt így:

„olvadás.’*

Tavasz ez bizony — ,

ha nagyon nehéz is.

Nem csoda, ha meghökkennek manapság,

akik csak képmutatáshoz és gyávasághoz szoktak.

Ez a város emlékszik a „fekete varjakra”, emlékszik a házkutatásokra, »

vallatásokra;

letartóztatásokra.

D

e figyeljétek csak meg, hogyan beszélgetnek ma: áprilisias az emberelv beszélgetése! *

Fúj a szél,

zúg a fiatal lomb között, söpri a járdán a makacs szemetet.

A város felelősséget érez a jövőért.

A város nem hiába emlékezik a múltra.

Ez a város

nem kételkedik magában.

Nem hagyja feltámadni a sötét árnyakat.

Halhatatlan lesz benne

az emlékezetes 17-es év.

És ezerkilencszázharminchét

nem lesz soha többé.

*

Äzt mondják nekem nagy fejcsóválva:

** „Megszelídülhetnél

____ ,

D

ühös vagy nagyon!”

En jó voltam. •• ,

Ez nem tartott soká.

Az élet megtört

és a képembe vágott.

Ügy éltem, mint a buta kölyökkutya, ha megütöttek —

megintcsak törleszkedtem.

De ezt a farkcsóváló szelídséget kivágtam magamból —

hadd legyek dühös!

És most a haragról beszélek nektek.

Mikor gyűlés előtt azt sugdossák:

„Ugyan hagyja!

Maga fiatal, maga inkább csak írjon, minek futna oda, ahol tépik egymást.. én meg egy lépésnyit sem engedek: a hazugságra haragudni —

ez a jóság!

Kommunista vagyok legbelső lényegemben.

A kommunizmus parancsolja nekem,

hogy dühösebb és még dühösebb legyek arra, ami az ő útjában áll, és ettől semmiféle jótanács el nem téríti A régi jámborságot sutbadobtam, és így érdekes élni, így —

haraggal.

Ford.: Murányi Ffca

(Lityeratumaja Gazette, 1962. július lt$

p- 'te- ; eins,

50el...a,

Claude Bessy, a kitűnő szóiótancosnő ma már ilyen körülmények között gyakorol a villanygombokkal felszerelt m'km stúdióban.

És este, ha kígyóinak a rivalda fényei, a százesztendős Nagyopera színpadán, a világ minden részéből Párizsba érkező közönség gyönyörködhei a táncosnők művészetében. (máté)

így invitálnak bennünket Pereces kulturális életének vezetői a hagyományos szabadtéri játékokra. Akik elfogadják a meghívást, azok nem is csalódnak. Pereces festői környezetben épült szabadtéri színpada mindig élmény, és a nagy lelkiismerettel készülő öntevékeny együttes sok kellemes estét szerzett már eddig is közönségének. Az együttes fiataljai jó hírt, jó nevet vívtak már ki maguknak, és egy-egy nagyobb rendezvényüket, előadásukat nemcsak a környék lakói, hanem a diósgyőriek, a miskolciak is szívesen megtekintik.

Ez 'évben újra megrendezik a hagyományos szabadtéri játékokat. Július 28-án és 29-én adták elő Tóth Miklós Nem olyan világot élünk című há- romfelvonásos vígjátékát, augusztusban pedig hét alkalommal mutatják be Jakobi Viktor Leányvásár című nagyoperettjét. Augusztus 25-én este hat órai kezdettel rendezik az ötvenéves bányász-zenekar jubileumi hangversenyét. Az idei szabadtéri játékokról

Zudla Pál rendezővel beszel-J, getünk. J

— Hogyan készültek a sza-Y

badtéri játékokra? *

— Minden évben szeretnénk^

széppé, színvonalassá tenni a* játékokat, hogy a közönség* szívesen emlékezzen vissza^ ránk. Hogy ez sikerül-e. vagy* sem, mi nem tudjuk megálla-£ pítani. Azt viszont észre tud-* juk venni, hogy tapsolnak-e* az emberek, vagy fanyalogva* ülnek a helyükön. *j*

— Az eddigi előadásokon;?;

mit vett észre? .*.

— Mindkettő nagyon jól si-J

került. Nagyon készültünk az* előadásokra és egy kicsit szá-* mítottunk is a sikerre. A leg-* tehetségesebb szereplőket vá-* lógattuk ki, és mindegyik meg|; is állta a helyét. Hiszem, hogy* a következő előadásokkal sem £ vallunk szégyent. *

— A közlekedés? *

— Senkinek sem lehet rá pa-* nasza. A busz húsz percenként**; érkezik, a színpad közel van a* megállóhoz, az előadások vé- * geztével pedig a helyszínről;?; indulnak a különjáratok.

IIMOtttMIKOMMMMO