Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-04 / 181. szám
Szombat, 1902. augusztus 4. BSZAKMAGYARORSZAG 3 Ä PÄRTMUNKÄ TAPASZTALATAIBÓL Sárospatak — diákok nélkül (II.) Ózdi Kohászati Üzemek: ipláslis bizottságok, pártcsopori-napló, taggyűlés a gépipar iielyzetérőB i al y ú t- : )>V )-! a n; 3 Az Özdi Kohászati Üzemek pártbizottságán találkoztunk a pártélet egy-egy új jelenségével. A pártmunkások törik a lejüket: mit, hogyan kellene egy kicsit jobban csinálni, mint eddig, hogyan tudnánk csatasorba állítani minden kommunistát és pártonkívüli dolgozót az alapvető párthatározatok, a népgazdasági tervek megvalósításáért, hogyan tudnák megteremteni a dolgozók legjobb munka- és életfeltételeit, hogyan tudnák állandóan erősíteni a kommunista, és párlonkí- vüli dolgozók kapcsolatait. Agitációs bizottságokat szerveztek A pártbizottság mellett 8 tagú társadalmi munkacsoportot, úgynevezett agitációs bizottságot hívtak életre, amelynek munkáját az ágit. prop. osztály irányítja. E munkacsoportot az agitációs propagandaosztály látja el instrukciókkal, időről időre megszabja a csoport tagjainak feladatait. Többek között fi; gyelmükbe ajánlja az alapvető párthatározatokat, az időszerű termelési feladatokat, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeket. Az agitációs munkabizottság ezen instrukciók alapján irányítja a gyárrészlegenként is létrehozott 4—7 tagú agitációs munkabizottságokat. Legutóbb például az agitációs propaganda osztály instrukciói alapján a P. B. mellett működő munka- bizottság egy táblázatot állított össze a gyári termékek (nyersvas, acél, hengereltáruk) önköltségének alakulásáról. A termelő gyárrészlegek agitációs bizottsága ezt a táblázatot lebontotta gyárrészlegi mulatókra, és kidolgozta, hogy mit kell ■‘tenni gyárrészlegenként, üzemrészenként, sót em berenként az ‘‘‘önköltségek, további csökkenése érdekében. A tennivalókra felhívták a pártcsoportbizalmiak figyelmét, azok az egyes kommunistákét, a kommunisták pedig valamennyi munkatársukét. A nagyolvasztóműnél például röplapokat, úgynevezett szórólapokat is készítettek, s az önköltségcsökkentés időszerű tennivalóira így hívták fel valamennyi dolgozó figyelmét Hasonló módon akarják felhívni a kommunisták és a pár- tonkívüliek figyelmét a jövőben minden fontos eseményre, tennivalóra. így akarják egyre inkább a közvélemény formálóivá, „parancsnokaivá” tenni az üzemi pártszervezeteket. A soronlévő gazdasági és politikai feladatok megoldásában az alapszervezetek és a pártcsoportok természetesen a kommunisták pcldamutatásá- ruik tulajdonítanak legnagyobb jelentőséget, erre ügyelnek is. Tanulni nem szégyen. Ezt tartják az ózdi elvtársak. Nemrég Diósgyőrben jártak és a Lenin Kohászati Művek párt- szervezeteinél találkoztak egy „okos” kis könyvecskével. „Púrtcsopormapló” — ez állt a borítólapján. Kértek belőle egy mintát és megcsináltatták az ózdi pártcsoportok részére is. Miért „okos” ez a kis könyvecske? Azért, mert jó segítséget nyújt a pártcsoportbizalmiak munkájához. Bevezetőjében felhívást tartalmaz a pártalap- szervezetekhez, a pártcsoportok és a pártcsoportbizalmi személyével kapcsolatban. Ez a felhívás — többek között — a következőket tartalmazza: „A pártcsoportvezető áthelyezése más üzembe, vagy más munkahelyre csak a pártszervezettel való megegyezés alapján történhet.” (Vajon betartják ezt mindenütt?) Ezután a könyvecske mintegy hét oldalon összegezi a pártcsoportvezetö alapvető feladatait, rovatokat tartalryaz a pártcsoport tagjainak nyilvántartására, az állandó és az esetenkénti pártmegbízatások bejegyzésére, a legfontosabb pártrendezvényeken (taggyűlés, pártcsoportértekezlet, termelési tanácskozás, politikai oktatás) való részvétel regisztrálására. A könyvecske második fele üres oldalakból áll, ide jegyzik fel a pártcsoportértekezlet határozatait. A legfrissebb pártesemény Megtudtuk Özdon, hogy a kohászati üzemek pártbizottsága behatóan foglalkozik a Központi Bizottság 1962. június 20—29-i, a gépipar helyzetével foglalkozó határozatának megvalósításával. Fürkészik, kutatják a helyi konkrét tennivalókat. Abból indulnak ki, hogy ez a határozat — bár közvetlenül a gépipar előtt álló feladatokkal foglalkozik — közvetve az egész magyar kohászatot — így az Özdi Kohászati Üzemek munkáját — is alapvetően érintik. Az életkörülmények javításához, az árubőség megteremtéséhez több, jobb és olcsóbb gépek kellenek, ezt viszont a gépipar csak úgy tudja előállítani, ha a kohászat is több, jobb és olcsóbb nyersvasat, acélt, hengereltárut termel a gépgyártó ipar számára. A feladatok tehát kézzel foghatóak: rendszeresen, ütem szerint teljesíteni a tervet, javítani a minőséget, csökkenteni az önköltséget, növelni a termelékenységet. A pártbizottság — helyesen — kidolgozta a tennivalókat. Természetesen gyári szinten. Megküldte ezt valamennyi pártszer-vezet részére. A párt- szervezetek a műszaki vezetőkkel közösen elemzik és az adott gyárrészlegre, üzemre konkretizálják a tennivalókat, amit augusztusban minden pártszervezet taggyűlésen vitat meg. A Központi Bizottság nagyfontosságú, június 28—29-i határozatának végrehajtásából adódó feladatokat egyébként műszaki és termelési tanácskozásokon is megbeszélik az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói. * Jó lenne, ha más ipari üzemek pártszervezetei fontolóra vennék, hogy az ózdi tapasztalatokból mit érdemes esetleg náluk is hasznosítani. Csépányi Lajos A tanítóképző egyik termében . .. kezdődik. Mi lesz benn, az épületben? Vezetékek, létrák, megbontott falak, csövek, frissen szerelt radiátorok... — Szóval korszerűsítünk — mondja Komáromy Béla igazgató. — Csatornarendszert, vízvezetékrendszert építünk, központi fűtést szerelünk, rengeteg a munka és nehéz is. Á munkásoknak a talajvízzel is meg kell küzdeniük. De nézzünk körül... Azon a területen, ahol most a kazánházat építik, vagy ötven évvel ezelőtt vadkacsákra vadásztak. Mocsaras, nádas terület volt. A vizet ugyan már régen lecsapolták, annyira régen, hogy már a vezetékeket is javítani, cserélni kell, de a talajvíz most is nagyon akadályozza a munkát. A kazánház építése a befejezéshez közeledik. Hatalmas méretű, korszerű. Hat kazán ontja majd a Utazás a Szovjetunióba A Magyar — Szovjet Baráti Társaság nyári rejtvény versenyének eredményhirdetése Lapunkban hat fordulóban közöltük a Magyai-—Szovjet Baráti Társaság nyári rejtvény- versenyének kérdéseit. Az első három forduló megfejtését és az egyes fordulók nyerteseit már korábban közzétettük. Az alábbiakban a 4., 5. és 6. forduló megfejtéseit közöljük. Negyedik forduló: 1. Pjatnic- irij, Mojszejev, Nyírfácslta, Lezginka stb. 2. Borisz Godunov. 3. Kreml, 1961. Artyanov. 4. Az Angarán. 5. Latinyina. 6. A film Dosztojevszkij regényéből készült, a címe: Fehér éjszakák; korábban a franciák filmesítették meg; a rendezője Ivan Firjev, aki korábban Dosztojevszkijnek A félkegyelmű című regényéből készített filmet. ötödik forduló: 1. 1961. október 29. 2. Ilja Repin. 3. Moszkvában a Lcnin-hegyen. 4. Ja- kut-föld, Ojmajkon. 5. Scsipa- csov: A fiú. 6. A film Makarenko regényéből készült, a címe: Igor és társai, Narovickij rendezte, Makarenkót Jemel- janov alakította. Hatodik forduló: 1. 3 óra, 78 utas. 2. Jakutia, Mirnij-terület 3. Teli torokból. 4. Murmanszk, Golf-áram. 5. Mindkét VB-on a legjobb nyolc között végzett. 6. Timur és csapata, Gajdar regényéből, a címszereplő Scsi- pacsev, partnerének neve a filmben Zsenya. A pontverseny végeredménye (csak az első 10 versenyző nevét közöljük): 81 pontot ért el: Pásztor Pál, 74 pontos: Lengyel András és Majzik Sándor, 73 pontos: Jenei Géza, 72 pontos: Nepel László, 67 pontos: Grosszman Sarolta, 52 pontos: Tarr János, 47 pontos: Soltész Gyöngyvér, 46 pontos: Nagy Lidia, 41 pontos: Szilléry Judit. . Könyvjutalmat nyert a negyedik fordulóban: Mfajzik A sajópüspoki határban láttuk A *taÄS!a »1A érett gabonát egyszerre tizenkét kaszás vágta, s amikor lehúztak egyszerre tizenkét rendet, utána gyorsan telliötöuók. Képünkön az arató brigád kévekötés közbon látható. Sándor, Nagy Lídia, Fridinger Katalin, az ötödik fordulóban: Pásztor Pál, Lengyel András, Nepel László, a hatodik fordulóban: Jenei Géza, Grosszman Sarolta és Tarr János. Az Északmagyarországban és a Miskolci Rádióban lebonyolított verseny győztesei elődöntőkön vesznek részt. Ezeket különböző csoportokban bonyolítjuk le. Az első csoport élődöntőjét később meghatározott időben és helyen tartjuk és azon Bollobás József, Bollobás Józsefné, Honvéd József, Kiss Rózsa, Pollner Márta, Lengyel András, Drótos János és Sóvágó Sándor vesz részt. A második csoport elődöntőjére augusztus 11-én Özdon kerül sor Kari Ferenc, Németh Bertalan, Szilágyi Károly, Pásztor Pál, Jenei Géza, Zombori Valéria és Menyes Ferencné részvételével A harmadik csoport elődöntője Sajókazán, augusztus 13-án lesz, amelyen Eperjesi Miidós, Szegedi György, Majzik Sándor, Tarr János, Tóth Pálné, Kari Lajosné, Könyves Katalin és Soltész Gyöngyvér vesz részt A negyedik csoport elődöntőjét augusztus 15-én, Tiszaszeder- kény-Űjvárosban rendezzük meg, Karmanszld Miklósné, Nepel László, Grosszman Sarolta, Nagy Lidia, Szilléry Judit és Fridinger Katalin részvételével. Az érdekeltek levélben is értesítést kapnak a részvételről és az egyéb tudnivalókról. Akik igénylik, azok kiutazását a verseny rendezősége a lehetőség szerint biztosítja. A fentieken kívül minden csoport versenyében részt vesznek azok, akik az említett területeken nyertek jogot az elődöntőben való indulásra. Minden elődöntőben 16 versenyző indul és csoportonként 4—4, tehát összesen 16 versenyző jut be a szeptember 3-án Miskolcon tartandó megyei döntőbe. Az elődöntők műsorában miskolci színművészek működnek közre, a megyei döntőn pedig nagyrészt olyan fővárosi művészek, akik korábban hosz- szabb ideig Miskolcon működtek. A sétány. A lelkiismeretesség forintjai A takarékosság gondolata velejárója műszaki és gazdasági vezetőink munkájának és az üzemek dolgozóinak. Talán nincs egyetlen olyan üzem, bánya, vagy intézmény megyénk területén, ahol nem gondoskodnának a gazdaságos termelésről, a rendelkezésre álló javak legtakarékosabb fel- használásáról, a veszni hagyott forintok —' milliók megmentéséről. A takarékos anyagfelhasználást, a műszaki fejlesztés adta lehetőségek kihasználását a különféle iparágakban rendelkezések biztosítják. Vannak helyek, ahol az emberek magukénak vallják ezt a mindnyájunk érdekében alkotott szabályzatot, és sajnos akadnak olyan üzemek is, ahol a takarékosságot ötödrangú kérdésnek tekintik. Szükséges rossznak tartják. Az előbbi esetek gyakoriak, az utóbbiak kihalóban vannak. Elpusztítja őket a lelkiismeretesség. Nagyjelentőségű az ifjúság takarékossági mozgalma is. Özdon, a Lenin Kohászati Művekben, a Borsodi és az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt aknáiban a fiatalok milliókat takarítottak meg az év első két hónapjában. Anyagmentő brigádok, ezerszemű őrsök és takarékossági őrjáratok vigyáznak a népgazdaság, mindannyiunk közös vagyonára. Másutt a műszaki fejlesztés adta lehetőségek lelkiismeretes — nemcsak kötelességszerű — kihasználásával vigyázzák közös vagyonúnkat. A DIMÄ- VAG kerékpárüzemében például az év első felében 280 ezer forint megtakarítást produkáltam az úgynevezett „r -tengelyek válogatásával. A szmesleraek helyett számos esetben muanyugesap- agyakat alkalmaztam — ez iiJ ezer forint megtakarí- tassai járt. Ez utoboi két dolog iparági szinten is Kiemen tetei. Ugyancsak a ke- rékpárgyártásnal eddig faragással és hegesztéssel végeztek el a javításokat. Most „plasztikai” igazításokkal történik a javítás, és ennek eredményeként 6 hónap alatt 670 ezer forint költségcsökkenés mutatkozott. A lemezmunkák szabástervének módosítása 570 ezer forint megtakarítást eredményezett. A kovácsműhelyben lévő bugavégek felhasználása utókalkulációs adatok szerint 350 ezer forint, a süllyesztések többszöri alkalmazása — betétek beiktatásával — 244 ezer forint megtakarítást „hozott” a gyárnak. A kínai csőgyár nagy fogaskerekeit korábban Ausztriában fogazták. Egy újítás bevezetése után ez nálunk készül — 170 ezer forinttal olcsóbban. A szerkesztők „böngészés” köziben elvégzett konstrukciós változtatásai több mint 100 ezer forintot tesznek ki. Ezek olyan forintok, amelyek megmentését nem rendelték el paragrafusok, utasítások vágj’ szabályzatok, hanem az emberek öntudata, a dolgozók lelkiismeretessége eredményezte. C zt a vagyont az újtípusú “ emberek gondolkodás- módja hozta létre — ez a lelkiismeretesség forintjaiból tevődik össze! Paulovits Ágostot» Korszerűsítik a tanítóképzőt — A sétány és a Rákóczi út — A cigarettát legyenek szívesek kioltani! — kiáltja már messziről felénk egy munkás, és a gáztartályra mutat. Ez jól meleget, a fűtöknek fürdőt építenek, általában igyekeznek az igénj’eket megfelelővé tenni. Az intézetben azonban mégsincs olyan felfordulás, hogy ne tudnánk helj’et biztosítani azoknak az ugyancsak tanítóképzőkben dolgozó pedagógusoknak, akik itt akarják eltölteni szabadságukat. Az ország 11 képzőjével tartanak kapcsolatot és a csereakció során A vizsgákat már befejezték: 60 elsőst vettek fel. A végzett hallgatók pedig augusztus elsején foglalták el munkahelyüket. Velük egy év múlva találkoznak az intézet tanárai, amikor is a fiatal pedagógusok beszámolnak az egy év alatt szerzett tapasztalataikról, és elmondják, hogj’ az intézetben tanultak közül minek vették nagy hasznát, és mire volt kevésbé szükség. Bizonyára hasznos lesz majd ez a tapasztalat- csere, és a tanárok az itt hallottak figyelembe vételével oktatják majd növendékeiket De ez már a jövő. Vessünk egy pillantást most a sétányra, ahol a fiatalok mindig szívesen töltik idejüket. Főleg a gimnazisták szeretik és tanév közben is örömmel sétálgatnának ott egy-egy félórácskát, ha ... De nem szabad! Bennfoglalta tik a szabályzatban, hogy csak a Rákóczi úton szabad sétálni, ettől az épülettől addig a sarokig és vissza. Csak a Rákóczi úton. Mit lehet itt tenni? A diákok égj' alkalommal így ’ segítettek magukon; kiszögeztek egy táblát a Bodrog-parti sétány elejére, „Rákóczi út” felírással. Az illetékesek azonban nem most Debrecenből, Szegedről jöttek ide tanárok. Az intézet nyári életéhez tartoznak a felvételi vizsgák is. respektálták az ötletet, és a táblát semmisnek nyilvánították. Priska Tibor Foto: Szabados György
