Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-04 / 181. szám
ESZÄKMAGYARORSSÄÖ Szombat, 1962. augusztus L Filmjegyzet LÁZADÁS Színes, szélesvásznú argentin film. EGT FIATAL szerelmespár tragédiába torkolló története játszódik előttünk a film kockáin, de az egyszerű történet mögött egy egész nép tragédiája, parázsló elégedetlensége elevenedik meg. Indiánokról szól ez a film, akik ma, a XX század második felében szinte középkori elnyomatásban, kiszolgáltatottságban, vagy inkább az ókori rabszolgaság nyomorában élnek egykori hazájukban. A történet szimplának látszik. A szegény, földnélküli falu lakosait a kocsmáros, illetve kereskedő — tartozásaik lerovásaként — rabszolgának adja el a munkaerőt toborzó ügynöknek. Cukornád-ültetvényre kerülnek El Floridába, messze falujuktól, merőben más éghajlati viszonyok közé. Pokoli a hajsza, nehéz a munka, látástól vakulásig robotolnak. A szokatlan éghajlat, a hiányos táplálkozás, az állandó korbácsolás eredményeként jelentkezik közöttük a tüdőbaj, de a hajcsárok csak saját költségen engedik orvoshoz a már alig álló betegeket is. A mun. kaíelügyelő, a birtok intézője, a rendőrfőnök, a kereskedők egyaránt hasznot húznak az olcsó munkaerőből és az indiánok bármennyire fogadkoz- nak, hogy többé nem mennek a cukomádültetvényre, az adósságok, a nyomor évről évre odakényszerítik őket. Ide kerül rabszolgaként a bájos Damianája is, akit aztán szerelmese, Theodoro, a pásztor önkéntesen követ. A szép lányra a munkaközvetítő is szemet vet, és hogy a fiú ne legyen útjában, a rendőrséggel kitoloncöltatja a tartományból. A lány így kényére- kedvére kiszolgáltatott áldozattá lesz és amikor rabtartója teherbe ejti, szó nélkül elmegy a háztól, mert hiszen ott ez az íratlan törvény és nem is lehet tenni ellene semmit. EGYHANGÜAM, egyre fokozódó nyomorban tengetik éle-' tűket a kényszermunkások, amikor a munkaközvetítő az egyik tüdőbeteget, aki erdőirtás közben kidől a munkából, halálra korbácsolja. Theodoro, aki a kitoloncolás után újra visszatért El Floridába, nem tudja nézni barátja megkínza- tását, meg bosszú is fűti a munkaközvetítő ellen, nádvágó bárdjával a felügyelőre támad Tüzet okozott a gondatlanság Hat gyermek meghalt Augusztus 2-ára virradóra Fóny község határában szörnyű családi tragédia történt. A tsz pásztora, Adu Ferenc az esti órákban tüzet rakott a gallyakból és sárból épített kunyhó előtt. A vacsora elkészültével a visszamaradt parazsat a kunyhó közelébe húzta. A kunyhó a parázstól lassan tüzet' fogott. A család tagjai éjjel 11 óra tájban a sűrű füstre ébredezni kezdtek, de ekkor már három gyermek halott volt. Néhány perc múlva meghalt a negyedik gyermek is. Kórházba, illetve orvoshoz szállítás közben újabb két gyermek * vesztette életét. A 17 esztendős Ilona, a 14 éves Ferenc, a 11 éves Mária, a 8 éves Erzsébet, a 6 éves Matild, s a 3 éves Katalin lett a szülők gondatlanságának áldozata, és népe minden nyomorát a bárd csapásába sűrítve vesz elégtételt. A gyűlölt hajcsár meggyilkolása szinte jeladás: a cukorültetvények és erdők rabszolgái sorokba rendeződnek és éles szerszámaikkal rabtartóik ellen indulnak. A menekülő Theodorot megöli egy másik hajcsár golyója, a többieket pedig a csendőrök sortüze várja. A kényszer- munkások sorsát mindig enyhíteni próbáló Galvan doktor, aki maga is mesztic, nem tudja visszatartani őket a tragédiától, nem tudja megértetni velük, hogy nekik otthon a falujukban kell elsősorban megvívni harcukat. Végül maga 'is faj testvéreihez, a lázadó munkások élére áll. Az indián kényszermunkások harca még nem tudatos forradalmi megmozdulás. Lázadás csupán a rabtartók ellen, a nyomor enyhítéséért, de feltétlenül az osztályharc megnyilvánulása. És ha mi a történetet sematikusnak, fordulatait már helyenként elkopta- tottnak is tartjuk, nem a film alkotóiban keresendő a hiba, hanem a kizsákmányolok módszereinek azonosságában, amelyek ellen egyik országban hamarabb, máshol később, de feltétlenül felkelnek az elnyomott néptömegek. FELTÉTLENÜL becsületes, igen jószándékú alkotás ez a mindvégig drámai feszültségtől terhes film. Alkotói az Argentínában jelentkező szabadságvágyról, a jobb élet vágyásáról adnak benne számot művészi formában, egyszersmind széleskörűen ismertetnek meg az előttünk eléggé ismeretlen indián néppel, az indiánok egyszerűségével, életfelfogásával, babonás-vallásos életévek (bm) Magyar, svájci és ciprusi úttörők találkozója a „Wíüieim Pieck“ úttGrőközIsrsasáfjiian Mozgalmas csütörtökjük volt a Somogy és Borsod megyei úttörőknek, akik Csapó Sándor vezetésével, 26 nemzet fiaival együtt, immár harmadik hete nyaralnak a Német Demokratikus Köztársaság werbellinseei nagy nemzetközi táborában, a „Wilhelm Pieck” úttörőköztársaságban. A délelőtti órákban Renate Kuhle, a külföldi kulturális kapcsolatok társaságának magyar referense és Paul Schober, az NDK budapesti kulturális és tájékoztató irodájának igazgatója látogatta meg a magyar gyerekeket, a vendegek ajándékokkal kedveskedtek az úttörőknek, majd részt vettek a magyar, a svájci és a ciprusi úttörők baráti találkozóján, amelynek során a gyerekek kölcsönösen tájékoztatták egymást hazájuk úttörő-mozgalmáról és iskolaügyeiről. A délutáni órákban a nemzetközi tábor 21 szakácsnője látta vendégül a magyar úttörőket. A vendéglátók szerint ugyanis a magyar gyerekeknek van a legjobb étvágyuk, amire büszkék a szakácsok, mert hiszen ez a német konyha jó föztjét dicséri. A magyar úttörők a minap ellátogattak a sachsenhauseni koncentrációs tábor helyén emelt, monumentális emlékműhöz, kedden pedig városnézésre mennek az NDK fővárosába, a demokratikus Berlinbe. Barcrckszüret ^ a kesznyéteni Szabadság Tsz-ben A molyán se férfi, se gyerek —1 kamaszkorbeli fiú — köszönt be a fodrászhoz. Leült a várakozók közé, képeslapot vett kezébe és úgy tett, mintha olvasna. Valójában azonban lerítt róla az izgalom. Ujjaival gyorsan pergette a lapokat, itt-ott beleolvasott a szövegbe, de szinte pillanatonként felütötte fejét és vizsla szemeit a székben ülő, szappanozott arcú vendégeken felejtette. Emberkutató természet lévén, lopva tanulmányoztam a fiú lélektanát, már amennyire ez lehetséges az arcjátékból következtetett feltevések alapján. Határozottan érdekelt az ifjú. Vajon a szépítészetnek melyik ága vonzotta a borbélytudomány székébe? Frizuraiga- zitás? Lehetetlen, hiszen kopasz fején a légy sem tud megkapaszkodni. Talán manikűr? Az sem, mivel manikűr itt nincs .,. Hát akkor? Végigtalálgattam, miféle műveletnek vetheti alá magát az ember egy fodrász ktsz-ben. S amikor magamban ösz- szeállítottam a listát, és egyik művelettel sem tudtam összhangba hozni tanulmányom tárgyát, hirtelen belémvillant a megsejtés. Csak nem'!? — döbbentem meg. Ám a következő másodpercekben választ kaptam meddő találgatásaimra. A mester így szólt, figarói tenorral: — Kérem a következőt! Parancsol, kéremszépen? Kérem a következőt... ^____________r S az ifjú máris ott feszengett a. székben, piruló arcának vonásait szinte torzítva verte vissza a tükör, mint a tihanyi apátság vastag fala a próbálkozó turisták hangját. — Mit parancsol, kérem! — kérdezte ismét, de türelmetlenebbül a mester, miközben zenei aláfestésként csattogtatta két ujjával az ollót. — Egy borot... egy borotválást kérek — hebegte zavartan a fiú és nem mert szembenézni tükörképével. A mester szokott egykedvűségével vette kézbe a pamacsot, végighúzta néhányszor a sötét pelyhekkel borított arcon, aztán szakavatott kézzel megfente a borotvát, majd fürge mozdulatokkal lefaragta a szappanhabot. — Pitralont vagy kölnit parancsol? — kérdezte aztán. — Krémet és pudert?... A fiú — nem tudva, mi a szokás ilyenkor — vállalta az összes költségeket. S miután a mester minden kenceficét alkalmazott, amit a tervleljesítés érdeke megkíván, levette az ifjú álla alól a kendőt, szokásból mégegyszer megkaparta az álla alatt, udvariasan megköszönte a vendég türelmét, majd a zöl'yzínű blokkra írta a járandóságot. t’s a fiatalember, akinek az imént még ■*-' legénytoll pelyhedzett az álián, elővette pénztárcáját, fizetett, majd a mesterhez lépett és hanyag eleganciával egy kétforintost csúsztatott a mester zsebébe. Hadd lássa a mester, hogy nem akárkivel volt dolga. Mert igaz, hogy életében először borotváltatta magát, de ezentúl gyakrabban lesz találkozója a fodrászokkal. Ő ettől az ünnepélyes perctől kezdve férfiember lett. Foto: Szabados György MÁTÉ IVÄN: rDaláLk&zás ^JKadvidkan Nem egészen másfél évig dúskált rablott kincseiben, mint bécsi lakos ' Skorzeny, amikor a háború a frontra szólította őt is SS-társaival együtt. Feladatuk lett a hitlermeg- Bzállta Európában biztosítani „az új rendet”, a lakosság leigázásának és kifosztásának „rendjét”. És Skorzeny nem bizonyult utolsónak ebben. Egész Nyugat-Európát végigrabolta SS-diviziójával, majd a könnyű győzelem és fosztogatás reményében indult el a Szovjetunió felé. • Itt érte aztán az első meglepetés. 1941 telén meg kellett érnie a német hadsereg első visszavonulását, a nehéz telet, a megfagyott német katonák tragédiáját Moszkva alatt. És mit tett ekkor a nagy „hős”? Rájött, hogy ez „nem üzlet számára”. Sürgősen „beteget” jelentett és nemsokára egy délnémetországi szanatóriumban „pihente ki” háborús fáradalmait. Itt talált rá 1943 elején Kaltenbrunner, aki már régen kerestette a fronton. Közben ugyanis a sztálingrádi vereség után Göbbels meghirdette a totális háborút és a titkos szolgálat élére, a nem elég erélyes 'Canaris ad- fcirális helyére, Kaltenbrunner, a „megbízható” rabló került. Mi sem természetesebb, minthogy elsősorban bécsi bűntársát akarta maga mellé venni. így került Skorzeny Walter Schellenberg osztályára, a külföldi kémszolgálat területére. Itt, se mindennapi beosztásba. Ö képezte ki azt > a speciális gárdát, amelynek feladata lett az ellenség hátában civil ruhában, vagy az ellenség uniformisában diVerziós cselekményeket végrehajtani, gyilkolni és a nácik által gyártott hamis, idegen pénzzel operálni — ha kell. A hamis valuta előállításának ötlete a birodalmi bánk elnökének, Hjal- már Schacht-nak válik „dicsőségére”, aki ezt már az első világháborúban is megpróbálta. Ezzel nemcsak az ellenséges ország pénzügyi helyzetét akarták rontani Hitlerek, hanem saját devizanehézségeiket is szerették volna áthidalni. És mindezt Skorzeny különleges osztagának kellett végrehajtania. > A megszöktetett Mussolini és az összeomlott Németország így készült Skorzeny a rábízott emberekkel Európa olyan területeinek kirablására, grog; Iyeket nem szálltak meg a német csapatok és a változó hadiszerencse következtében nem is nagyon számíthatlak rá egyhamar. Most már csak ezekben a gengszterlrükkökben reménykedhettek. És mialatt Skorzeny készült az újabb nagy rablómanőverre, Olaszországban megingott a talaj a nácik lába alatt. Az olasz király palotájában 1943. július' 25- én letartóztatták Mussolinit és a Gran Sasso teljesen elhagyott hegyi hoteljébe vitték szigorú őrizet mellett. Az újabb „nagy pillanat” elérkezett. Skorzeny már július 26- án, tehát másnap jelentkezett Hitler „sasfészkében” és megkapta megbízatását. Hiszen ilyesmikre készült mindig. Embereivel ki kellett szabadítania Mussolinit, mert letartóztatása valóban kellemetlen volt Hitlernek. És az akció sikerült. A viharvert vagány, a gyakorlott emberrabló megszöktette Mussolinit, akinek bábkormányzása alatt a németek szájízük szerinti uralmat biztosítottak Észak-Olaszor- szágban, miközben a királyi Olaszország délen letette a fegyvert. A vagányság azonban éppúgy nem segített Németország gon; mint az Ésgak-Olaszor- szágban bevezetett náci terror. A hadiszerencse végleg elfordult Hitlertől, most következett Skorzeny utolsó háborús szerepe. Csak a háborús, mert egyéb szereplése még hátra van. A kiképzett diverziós osztagokat be kellett vetni, hátha helyrehozzák orgyilkossággal, méreggel, hamis pénzzel, amit a náci hadsereg már elvesztett. És Skorzeny legényei megkezdik akciójukat. Közel-keleti, angolszász utánpótlást biztosító olajkutakat tesznek titokban tönkre, bevetik a ha- "mís valutát és végül az SS megkísérli ugyanannak a Werner von Braun-nak csodafegyvereivel megváltoztatni a hadiszerencsét, aki ma az USA szolgálatában dolgozik. Most már a német uralkodó osztály és a hadsereg is látta, hogy Hitler Vesztébe viszi az országot. Megpróbáltak hát Hitler eltávolításával kiegyezni az angolszászokkal, hogy aztán tovább harcolhassanak a Szovjetunió ellen. Stauffenberg gróf helyezte el a bombát Hitler közelében és összeesküvő társai is nagyobbrészt grófok voltak. Hitler nem esett áldozatául a merényletnek és most ismét Skorzeny állt a megtorlás élére. Vadállati kegyetlenséggel gyilkolta és gyilkoltatta az összeesküvőket! csupán két embernek kegyelmezett meg. És nem véletlenül! Az egyik Gisevius volt, aki Canaris, majd Himmler spiclijeként — mint utóbb kiderült — az amerikaiaknak is dolgozott, a másik Gerstenmcier, a bonni parlament mai elnöke. Ö is a titkos szolgálat embere volt, nyilván ennek köszönhette megmenekülését. Hálás is volt érte utóbb Skorzenynek. A feltartóztathatatlan végzet azonban egyre jobban közeledett a hitleri Németország felé. Skorzeny közben Budapestre jött, részt vett a fiatal Horthy elhurcolásában, ő állíttatta fel a Szálasi-puccs estéjén az ágyúkat, amelyek azután a várat lőtték és kierőszakolták Horthy lemondását. Részt vett Sepp Dietrich utolsó offenzívájának véres gyilkosságaiban az Ardennekben, angol, amerikai egyenruhába öltözött ügynökeit ledobta a szövetséges csapatok hátába, akik így könnyűszerrel gyilkolhattak. Mindez nem használt, végül Kallenbrunnerrel, Eichmannal együtt vonult vissza, mindenütt gyilkolva, Salzburg vidékére, itt került hadifogságba 1945. május 15-én, egy héttel a háború befejezése után. (Folytatjuk.) odahaza nem tudják megadni' Ugyancsak ide kerülnek és kórházi ápolásban részesülnek az olyan állatok is, amelyeknek hosszabb kezelésre van szükségük. További feladatunk a kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, ezek nagy segítséget nyújtanak a gyakorló állatorvosoknak a pontos diagnózis meghatározásában. — Milyen az érdeklődés aí intézet iránt? — kérdeztük. — Még nem mondható kielét. gítőnek. A termelőszövetkezeteink ugyanis alig néhány éve-, sek, most vannak fejlődőben« Közülük kevés rendelkezi!! törzskönyvezett, kiváló minő ségű állatállománnyal. így, hí a tagok által bevitt hitvá« nyabb, kiöregedett jószágot megbetegednek, nem tártját érdemesnek, hogy orvosi keze lésben részesítsék. Vagy kij gyógyítják az állatgondozók, vagy egyszerűen nem törőd nek velük. Az állami gazdasá; gok, tangazdaságok, mesterié ges termékenyítő állomások éj azok a termelőszövetkezetek amelyeknek már értékes állat állományuk van, betegség esé tén azonnal állatorvoshoz forj dúlnak, s az ő tanácsukra nert sajnálják a fáradságot, és szűk ség esetén hozzánk is beszél' lítják beteg állataikat. Ugyan ezt elmondhatjuk azokról ;sz-gazdákról is, akik a házti íiban tenyészállatokat neve) nek. Az Abaújszántói Tangazdt ság, az erdőhorváti legeltetéí aizottság, a dorkói Arányid [ász, a vajdácskái Petőfi, j bodroghalmi Szabad Föld Ti' és más közös gazdaságok mi felismerték az állatkórház jj lentőségét és igénybe is vesz' gyógyító munkáját. És ahof fejlődik közös gazdaságain' ban az állatállomány, szaporáik a törzskönyvezett jószág: száma, olyan mértékben n vekszik majd lassanként a kő ház forgalma is. Anyagilag megéri, hiszen egy tenyészbiK vagy ló egy heti ápolási köj sége mindössze 70 forintba le fül, a ' felhasználásra kerü gyógyszer ára sem tesz ki tö bet 70. forintnál. Márpedig beteg állatot odahaza el kel) ne különíteni, ápolót állíts mellé, így — munkaegységb1. számítva is — sokkal több kellene ráfordítani heti 120 140 forintnál. HARMINCKÉT állatkor! működik jelenleg az országúi A sárospataki a legfiatalabb közé tartozik, hiszen mindöí sze két éves. De dr. Pf György állatorvos, Kendi Láj, ló szaksegéd és Braun Báli ápoló e rövid idő alatt is be' zonyították, hogy szaktudás» kai, lelkiismeretes munkád kai hűséges őrei állatai egészségének, s arra törekS: nek, hogy minél több négylá páciens távozzék a sárospab állatkórházból teljesen feig) gyulva. Hegyi 3óz9 OLYKOR KISEBB vásárnak is beillenék, annyi állat gyűlik össze a sárospataki állat- kórház udvarán. Szomorúság tükröződik szemükben, s olyan bánatosan néznek, hogy megesik rajtuk az arrajárók szíve. A szürke lónak egy tenyérnyi véres hús csüng bal combjából, egy rossz fordulatnál lehasította róla a kapufélfa. Az a zsemleszínű bika alig bír a talpán állni, sűrűn emelgeti lábát, fekély hasogatja. Zemp- lénagárdról, az állami gazdaságból egy öszvért hoztak be, nyelőcső-eltömtilésben szenved. De van itt egy vadászkutya is, a szerencsi vadásztársaság tulajdona, okos szemére kiül a fájdalom: vesegyulladással került ide. Szóval gazdájukkal együtt türelmetlenül várják mindnyájan, hogy minél előbb a rendelőbe, orvos elé kerülhessenek. Akárcsak a szenvedő emberek. — Az állatkórháznak kettős rendeltetése van — tájékoztat bennünket dr. Póth György állatorvos. — Egyrészt gyógyítjuk azokat a beteg állatokat, amelyeknek állapota különösebb beavatkozást, műtétet vagy szaksegítséget igényel, s ezt a gyakorló állatorvosok megfelelő felszerelések hiányéban, Négylábú páciensek között