Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

ESZÄKMAGYARORSSÄÖ Szombat, 1962. augusztus L Filmjegyzet LÁZADÁS Színes, szélesvásznú argentin film. EGT FIATAL szerelmespár tragédiába torkolló története játszódik előttünk a film koc­káin, de az egyszerű történet mögött egy egész nép tragédiá­ja, parázsló elégedetlensége elevenedik meg. Indiánokról szól ez a film, akik ma, a XX század máso­dik felében szinte középkori elnyomatásban, kiszolgáltatott­ságban, vagy inkább az ókori rabszolgaság nyomorában él­nek egykori hazájukban. A történet szimplának lát­szik. A szegény, földnélküli falu lakosait a kocsmáros, il­letve kereskedő — tartozásaik lerovásaként — rabszolgának adja el a munkaerőt toborzó ügynöknek. Cukornád-ültet­vényre kerülnek El Floridába, messze falujuktól, merőben más éghajlati viszonyok közé. Pokoli a hajsza, nehéz a mun­ka, látástól vakulásig robotol­nak. A szokatlan éghajlat, a hiányos táplálkozás, az állandó korbácsolás eredményeként je­lentkezik közöttük a tüdőbaj, de a hajcsárok csak saját költ­ségen engedik orvoshoz a már alig álló betegeket is. A mun. kaíelügyelő, a birtok intézője, a rendőrfőnök, a kereskedők egyaránt hasznot húznak az olcsó munkaerőből és az indi­ánok bármennyire fogadkoz- nak, hogy többé nem mennek a cukomádültetvényre, az adós­ságok, a nyomor évről évre odakényszerítik őket. Ide kerül rabszolgaként a bájos Damianája is, akit aztán szerelmese, Theodoro, a pász­tor önkéntesen követ. A szép lányra a munkaközvetítő is szemet vet, és hogy a fiú ne legyen útjában, a rendőrség­gel kitoloncöltatja a tarto­mányból. A lány így kényére- kedvére kiszolgáltatott áldozat­tá lesz és amikor rabtartója teherbe ejti, szó nélkül elmegy a háztól, mert hiszen ott ez az íratlan törvény és nem is le­het tenni ellene semmit. EGYHANGÜAM, egyre foko­zódó nyomorban tengetik éle-' tűket a kényszermunkások, amikor a munkaközvetítő az egyik tüdőbeteget, aki erdő­irtás közben kidől a munkából, halálra korbácsolja. Theodoro, aki a kitoloncolás után újra visszatért El Floridába, nem tudja nézni barátja megkínza- tását, meg bosszú is fűti a munkaközvetítő ellen, nádvágó bárdjával a felügyelőre támad Tüzet okozott a gondatlanság Hat gyermek meghalt Augusztus 2-ára virradóra Fóny község határában szörnyű családi tragédia tör­tént. A tsz pásztora, Adu Fe­renc az esti órákban tüzet ra­kott a gallyakból és sárból épített kunyhó előtt. A vacsora elkészültével a visszamaradt parazsat a kunyhó közelébe húzta. A kunyhó a parázstól lassan tüzet' fogott. A család tagjai éjjel 11 óra tájban a sű­rű füstre ébredezni kezdtek, de ekkor már három gyermek halott volt. Néhány perc múl­va meghalt a negyedik gyer­mek is. Kórházba, illetve or­voshoz szállítás közben újabb két gyermek * vesztette életét. A 17 esztendős Ilona, a 14 éves Ferenc, a 11 éves Mária, a 8 éves Erzsébet, a 6 éves Matild, s a 3 éves Katalin lett a szülők gondatlanságának áldozata, és népe minden nyomorát a bárd csapásába sűrítve vesz elégtételt. A gyűlölt hajcsár meggyilkolása szinte jeladás: a cukorültetvények és erdők rabszolgái sorokba rendeződ­nek és éles szerszámaikkal rabtartóik ellen indulnak. A menekülő Theodorot megöli egy másik hajcsár golyója, a többieket pedig a csendőrök sortüze várja. A kényszer- munkások sorsát mindig eny­híteni próbáló Galvan doktor, aki maga is mesztic, nem tud­ja visszatartani őket a tragédi­ától, nem tudja megértetni ve­lük, hogy nekik otthon a falu­jukban kell elsősorban meg­vívni harcukat. Végül maga 'is faj testvéreihez, a lázadó mun­kások élére áll. Az indián kényszermunká­sok harca még nem tudatos forradalmi megmozdulás. Lá­zadás csupán a rabtartók el­len, a nyomor enyhítéséért, de feltétlenül az osztályharc meg­nyilvánulása. És ha mi a tör­ténetet sematikusnak, fordula­tait már helyenként elkopta- tottnak is tartjuk, nem a film alkotóiban keresendő a hiba, hanem a kizsákmányolok mód­szereinek azonosságában, amelyek ellen egyik országban hamarabb, máshol később, de feltétlenül felkelnek az elnyo­mott néptömegek. FELTÉTLENÜL becsületes, igen jószándékú alkotás ez a mindvégig drámai feszültség­től terhes film. Alkotói az Argentínában jelentkező sza­badságvágyról, a jobb élet vá­gyásáról adnak benne számot művészi formában, egyszers­mind széleskörűen ismertetnek meg az előttünk eléggé isme­retlen indián néppel, az indiá­nok egyszerűségével, életfelfo­gásával, babonás-vallásos éle­tévek (bm) Magyar, svájci és ciprusi úttörők találkozója a „Wíüieim Pieck“ úttGrőközIsrsasáfjiian Mozgalmas csütörtökjük volt a Somogy és Borsod megyei úttörőknek, akik Csapó Sán­dor vezetésével, 26 nemzet fiaival együtt, immár harma­dik hete nyaralnak a Német Demokratikus Köztársaság werbellinseei nagy nemzetközi táborában, a „Wilhelm Pieck” úttörőköztársaságban. A délelőtti órákban Renate Kuhle, a külföldi kulturális kapcsolatok társaságának ma­gyar referense és Paul Scho­ber, az NDK budapesti kultu­rális és tájékoztató irodájának igazgatója látogatta meg a ma­gyar gyerekeket, a vendegek ajándékokkal kedveskedtek az úttörőknek, majd részt vettek a magyar, a svájci és a ciprusi úttörők baráti találkozóján, amelynek során a gyerekek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást hazájuk úttörő-mozgal­máról és iskolaügyeiről. A délutáni órákban a nem­zetközi tábor 21 szakácsnője látta vendégül a magyar úttö­rőket. A vendéglátók szerint ugyanis a magyar gyerekeknek van a legjobb étvágyuk, amire büszkék a szakácsok, mert hi­szen ez a német konyha jó föztjét dicséri. A magyar úttörők a minap ellátogattak a sachsenhauseni koncentrációs tábor helyén emelt, monumentális emlékmű­höz, kedden pedig városnézés­re mennek az NDK fővárosá­ba, a demokratikus Berlinbe. Barcrckszüret ^ a kesznyéteni Szabadság Tsz-ben A molyán se férfi, se gyerek —1 kamaszkorbeli fiú — köszönt be a fodrászhoz. Leült a várakozók közé, képeslapot vett kezébe és úgy tett, mintha olvasna. Valójában azonban le­rítt róla az izgalom. Ujjaival gyorsan pergette a lapokat, itt-ott beleolvasott a szövegbe, de szinte pillanatonként fel­ütötte fejét és vizsla szemeit a székben ülő, szappanozott arcú vendégeken fe­lejtette. Emberkutató természet lévén, lopva tanulmányoztam a fiú lélektanát, már amennyire ez lehetséges az arcjátékból következtetett feltevések alapján. Ha­tározottan érdekelt az ifjú. Vajon a szépítészetnek melyik ága vonzotta a borbélytudomány székébe? Frizuraiga- zitás? Lehetetlen, hiszen kopasz fején a légy sem tud megkapaszkodni. Talán manikűr? Az sem, mivel manikűr itt nincs .,. Hát akkor? Végigtalálgattam, miféle műveletnek vetheti alá magát az ember egy fod­rász ktsz-ben. S amikor magamban ösz- szeállítottam a listát, és egyik műve­lettel sem tudtam összhangba hozni ta­nulmányom tárgyát, hirtelen belémvil­lant a megsejtés. Csak nem'!? — döb­bentem meg. Ám a következő másodpercekben vá­laszt kaptam meddő találgatásaimra. A mester így szólt, figarói tenorral: — Kérem a következőt! Parancsol, kéremszépen? Kérem a következőt... ^____________r S az ifjú máris ott feszengett a. szék­ben, piruló arcának vonásait szinte tor­zítva verte vissza a tükör, mint a tiha­nyi apátság vastag fala a próbálkozó turisták hangját. — Mit parancsol, kérem! — kérdez­te ismét, de türelmetlenebbül a mester, miközben zenei aláfestésként csattogtat­ta két ujjával az ollót. — Egy borot... egy borotválást ké­rek — hebegte zavartan a fiú és nem mert szembenézni tükörképével. A mester szokott egykedvűségével vette kézbe a pamacsot, végighúzta néhány­szor a sötét pelyhekkel borított arcon, aztán szakavatott kézzel megfente a borotvát, majd fürge mozdulatokkal le­faragta a szappanhabot. — Pitralont vagy kölnit parancsol? — kérdezte aztán. — Krémet és pudert?... A fiú — nem tudva, mi a szokás ilyenkor — vállalta az összes költsége­ket. S miután a mester minden kence­ficét alkalmazott, amit a tervleljesítés érdeke megkíván, levette az ifjú álla alól a kendőt, szokásból mégegyszer megkaparta az álla alatt, udvariasan megköszönte a vendég türelmét, majd a zöl'yzínű blokkra írta a járandóságot. t’s a fiatalember, akinek az imént még ■*-' legénytoll pelyhedzett az álián, elővette pénztárcáját, fizetett, majd a mesterhez lépett és hanyag eleganciával egy kétforintost csúsztatott a mester zsebébe. Hadd lássa a mester, hogy nem akárkivel volt dolga. Mert igaz, hogy életében először borotváltatta ma­gát, de ezentúl gyakrabban lesz talál­kozója a fodrászokkal. Ő ettől az ünne­pélyes perctől kezdve férfiember lett. Foto: Szabados György MÁTÉ IVÄN: rDaláLk&zás ^JKadvidkan Nem egészen másfél évig dúskált rablott kincseiben, mint bécsi lakos ' Skorzeny, amikor a háború a frontra szó­lította őt is SS-társaival együtt. Feladatuk lett a hitlermeg- Bzállta Európában biztosítani „az új rendet”, a lakosság le­igázásának és kifosztásának „rendjét”. És Skorzeny nem bizonyult utolsónak ebben. Egész Nyugat-Európát végig­rabolta SS-diviziójával, majd a könnyű győzelem és fosztoga­tás reményében indult el a Szovjetunió felé. • Itt érte aztán az első meg­lepetés. 1941 telén meg kellett érnie a német hadsereg első visszavonulását, a nehéz telet, a megfagyott német katonák tragédiáját Moszkva alatt. És mit tett ekkor a nagy „hős”? Rájött, hogy ez „nem üzlet szá­mára”. Sürgősen „beteget” je­lentett és nemsokára egy dél­németországi szanatóriumban „pihente ki” háborús fáradal­mait. Itt talált rá 1943 elején Kaltenbrunner, aki már régen kerestette a fronton. Közben ugyanis a sztálin­grádi vereség után Göbbels meghirdette a totális háborút és a titkos szolgálat élére, a nem elég erélyes 'Canaris ad- fcirális helyére, Kaltenbrun­ner, a „megbízható” rabló ke­rült. Mi sem természetesebb, minthogy elsősorban bécsi bűntársát akarta maga mellé venni. így került Skorzeny Walter Schellenberg osztályá­ra, a külföldi kémszolgálat te­rületére. Itt, se mindennapi be­osztásba. Ö képezte ki azt > a speciális gárdát, amelynek fel­adata lett az ellenség hátában civil ruhában, vagy az ellenség uniformisában diVerziós cse­lekményeket végrehajtani, gyilkolni és a nácik által gyár­tott hamis, idegen pénzzel ope­rálni — ha kell. A hamis va­luta előállításának ötlete a bi­rodalmi bánk elnökének, Hjal- már Schacht-nak válik „dicső­ségére”, aki ezt már az első vi­lágháborúban is megpróbálta. Ezzel nemcsak az ellenséges ország pénzügyi helyzetét akarták rontani Hitlerek, ha­nem saját devizanehézségeiket is szerették volna áthidalni. És mindezt Skorzeny különleges osztagának kellett végrehajta­nia. > A megszöktetett Mussolini és az összeomlott Németország így készült Skorzeny a rábí­zott emberekkel Európa olyan területeinek kirablására, grog; Iyeket nem szálltak meg a né­met csapatok és a változó hadi­szerencse következtében nem is nagyon számíthatlak rá egy­hamar. Most már csak ezek­ben a gengszterlrükkökben re­ménykedhettek. És mialatt Skorzeny készült az újabb nagy rablómanőverre, Olasz­országban megingott a talaj a nácik lába alatt. Az olasz ki­rály palotájában 1943. július' 25- én letartóztatták Mussoli­nit és a Gran Sasso teljesen el­hagyott hegyi hoteljébe vitték szigorú őrizet mellett. Az újabb „nagy pillanat” el­érkezett. Skorzeny már július 26- án, tehát másnap jelentke­zett Hitler „sasfészkében” és megkapta megbízatását. Hi­szen ilyesmikre készült min­dig. Embereivel ki kellett sza­badítania Mussolinit, mert le­tartóztatása valóban kellemet­len volt Hitlernek. És az akció sikerült. A viharvert vagány, a gyakorlott emberrabló meg­szöktette Mussolinit, akinek bábkormányzása alatt a néme­tek szájízük szerinti uralmat biztosítottak Észak-Olaszor- szágban, miközben a királyi Olaszország délen letette a fegyvert. A vagányság azonban épp­úgy nem segített Németország gon; mint az Ésgak-Olaszor- szágban bevezetett náci terror. A hadiszerencse végleg elfor­dult Hitlertől, most követke­zett Skorzeny utolsó háborús szerepe. Csak a háborús, mert egyéb szereplése még hátra van. A kiképzett diverziós oszta­gokat be kellett vetni, hátha helyrehozzák orgyilkossággal, méreggel, hamis pénzzel, amit a náci hadsereg már elvesz­tett. És Skorzeny legényei meg­kezdik akciójukat. Közel-kele­ti, angolszász utánpótlást biz­tosító olajkutakat tesznek ti­tokban tönkre, bevetik a ha- "mís valutát és végül az SS megkísérli ugyanannak a Wer­ner von Braun-nak csodafegy­vereivel megváltoztatni a ha­diszerencsét, aki ma az USA szolgálatában dolgozik. Most már a német uralkodó osztály és a hadsereg is látta, hogy Hitler Vesztébe viszi az országot. Megpróbáltak hát Hitler eltávolításával kiegyez­ni az angolszászokkal, hogy aztán tovább harcolhassanak a Szovjetunió ellen. Stauffenberg gróf helyezte el a bombát Hit­ler közelében és összeesküvő társai is nagyobbrészt grófok voltak. Hitler nem esett áldozatául a merényletnek és most ismét Skorzeny állt a megtorlás élé­re. Vadállati kegyetlenséggel gyilkolta és gyilkoltatta az összeesküvőket! csupán két embernek kegyelmezett meg. És nem véletlenül! Az egyik Gisevius volt, aki Canaris, majd Himmler spiclijeként — mint utóbb kiderült — az ame­rikaiaknak is dolgozott, a má­sik Gerstenmcier, a bonni par­lament mai elnöke. Ö is a tit­kos szolgálat embere volt, nyil­ván ennek köszönhette meg­menekülését. Hálás is volt ér­te utóbb Skorzenynek. A feltartóztathatatlan vég­zet azonban egyre jobban köze­ledett a hitleri Németország felé. Skorzeny közben Buda­pestre jött, részt vett a fiatal Horthy elhurcolásában, ő ál­líttatta fel a Szálasi-puccs esté­jén az ágyúkat, amelyek az­után a várat lőtték és kierő­szakolták Horthy lemondását. Részt vett Sepp Dietrich utolsó offenzívájának véres gyilkos­ságaiban az Ardennekben, an­gol, amerikai egyenruhába öl­tözött ügynökeit ledobta a szö­vetséges csapatok hátába, akik így könnyűszerrel gyilkolhat­tak. Mindez nem használt, végül Kallenbrunnerrel, Eichmannal együtt vonult vissza, minde­nütt gyilkolva, Salzburg vidé­kére, itt került hadifogságba 1945. május 15-én, egy héttel a háború befejezése után. (Folytatjuk.) odahaza nem tudják megadni' Ugyancsak ide kerülnek és kórházi ápolásban részesülnek az olyan állatok is, amelyeknek hosszabb kezelésre van szük­ségük. További feladatunk a kiegészítő laboratóriumi vizs­gálatok elvégzése, ezek nagy segítséget nyújtanak a gyakor­ló állatorvosoknak a pontos diagnózis meghatározásában. — Milyen az érdeklődés aí intézet iránt? — kérdeztük. — Még nem mondható kielét. gítőnek. A termelőszövetkeze­teink ugyanis alig néhány éve-, sek, most vannak fejlődőben« Közülük kevés rendelkezi!! törzskönyvezett, kiváló minő ségű állatállománnyal. így, hí a tagok által bevitt hitvá« nyabb, kiöregedett jószágot megbetegednek, nem tártját érdemesnek, hogy orvosi keze lésben részesítsék. Vagy kij gyógyítják az állatgondozók, vagy egyszerűen nem törőd nek velük. Az állami gazdasá; gok, tangazdaságok, mesterié ges termékenyítő állomások éj azok a termelőszövetkezetek amelyeknek már értékes állat állományuk van, betegség esé tén azonnal állatorvoshoz forj dúlnak, s az ő tanácsukra nert sajnálják a fáradságot, és szűk ség esetén hozzánk is beszél' lítják beteg állataikat. Ugyan ezt elmondhatjuk azokról ;sz-gazdákról is, akik a házti íiban tenyészállatokat neve) nek. Az Abaújszántói Tangazdt ság, az erdőhorváti legeltetéí aizottság, a dorkói Arányid [ász, a vajdácskái Petőfi, j bodroghalmi Szabad Föld Ti' és más közös gazdaságok mi felismerték az állatkórház jj lentőségét és igénybe is vesz' gyógyító munkáját. És ahof fejlődik közös gazdaságain' ban az állatállomány, szapor­áik a törzskönyvezett jószág: száma, olyan mértékben n vekszik majd lassanként a kő ház forgalma is. Anyagilag megéri, hiszen egy tenyészbiK vagy ló egy heti ápolási köj sége mindössze 70 forintba le fül, a ' felhasználásra kerü gyógyszer ára sem tesz ki tö bet 70. forintnál. Márpedig beteg állatot odahaza el kel) ne különíteni, ápolót állíts mellé, így — munkaegységb1. számítva is — sokkal több kellene ráfordítani heti 120 140 forintnál. HARMINCKÉT állatkor! működik jelenleg az országúi A sárospataki a legfiatalabb közé tartozik, hiszen mindöí sze két éves. De dr. Pf György állatorvos, Kendi Láj, ló szaksegéd és Braun Báli ápoló e rövid idő alatt is be' zonyították, hogy szaktudás» kai, lelkiismeretes munkád kai hűséges őrei állatai egészségének, s arra törekS: nek, hogy minél több négylá páciens távozzék a sárospab állatkórházból teljesen feig) gyulva. Hegyi 3óz9 OLYKOR KISEBB vásárnak is beillenék, annyi állat gyű­lik össze a sárospataki állat- kórház udvarán. Szomorúság tükröződik szemükben, s olyan bánatosan néznek, hogy meg­esik rajtuk az arrajárók szíve. A szürke lónak egy tenyérnyi véres hús csüng bal combjá­ból, egy rossz fordulatnál leha­sította róla a kapufélfa. Az a zsemleszínű bika alig bír a talpán állni, sűrűn emelgeti lá­bát, fekély hasogatja. Zemp- lénagárdról, az állami gazda­ságból egy öszvért hoztak be, nyelőcső-eltömtilésben szenved. De van itt egy vadászkutya is, a szerencsi vadásztársaság tu­lajdona, okos szemére kiül a fájdalom: vesegyulladással ke­rült ide. Szóval gazdájukkal együtt türelmetlenül várják mindnyájan, hogy minél előbb a rendelőbe, orvos elé kerül­hessenek. Akárcsak a szenvedő emberek. — Az állatkórháznak kettős rendeltetése van — tájékoztat bennünket dr. Póth György ál­latorvos. — Egyrészt gyógyít­juk azokat a beteg állatokat, amelyeknek állapota különö­sebb beavatkozást, műtétet vagy szaksegítséget igényel, s ezt a gyakorló állatorvosok megfe­lelő felszerelések hiányéban, Négylábú páciensek között

Next

/
Thumbnails
Contents