Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

ESZAKMACYARORSZÄG Csütörtök, 1962. augusztus ZS. A mezövéin erdősávok szerepe A^yÉrdömérnöki Főiskola az orvtág különböző vidékein 48 mikroklíma-állomáson méri mezővédö erdősávok szerepéi Megállapították, hogy az erdő sávok 30—50 százalékkal csök­kentik a párolgást és a szél­eróziót, jelentőén mérséklik a napi hőmérséklet-ingadozást A tiszántúli és a dunántúli mé­rések szerint az erdősávok vé­delmében 8—10 százalékkal több gabona és mintegy 20 szá­zalékkal több pillangóstakar­mány és széna termett, mint a nyílt területeken. így bősége­sen megtérül az a területcsök­kenés, amelyet az erdősávok létesítése okoz. Az erdősávok­nak egyéb hasznuk is van: ha behálóznák az ország egész szántóterületét, évente egyhar- mad annyi fát adnának, mint amennyit most összes erdeink- ből kitermelnek. A kísérletek, tudományos megfigyelések tapasztalatainak első nagyüzemi realizálására az Erdőmérnöki Főiskolán most kidolgozzák Győr megye teljes fásítási tervét. A tudo­mányosan megalapozott tervek szerint a soproni járásban már mintegy 300 kilométernyi sá­von el is ültették a iákat, ké­sőbb itt lesz a nagyüzemi me­zővédö erdősávok „bemutató mintatelepe”. Tanácstag? fogadóórák: Megyei tanácstagok: Augusztus 24-én beszámoló: Kál­iéi László, Hódoscsépány, művelő­dési otthon, 19 órától; Majik And­rás, Homrogd, tanácsháza, 14 órá­tól. Városi tanácstag: Augusztus 24-én: dr. Szurasenkó fctvánné, III. Jeer, tanácsháza, 16 órától. L kér. tanácstagok: Augusztus 24-én: Kovács József, Vörösmarty u. 51. sz., Horgász Egyesület, 18 órától; Tóth Sándor, I,, József Attila Művelődési Ott­hon, Petőfi u. 39. sz., 17 órától; Madarász Jánosné, Bajcsy-Zü. u. 1/1., 16—18 óráig. II. kér. tanácstagok: Augusztus 24-én: Solymosl Lász­ló, Pereces, általános iskola, 17—18 óráig: Gaál Gyula, Fürst Sándor u. Se. sz., 17—18 óráig; Kovács János, Liszt F. u. 30. SZ., 16—18 óráig. IV. kér. tanácstagok: Augusztus 24-én: Eötvös Béláné, 48-as u. 7. sz., 17 órától; Bánvölgyi Pálné, Balassi B. u. 12. sz., 17—19 óráig. BORSODI TÜKÖR varészt társadalmi erővel. A gyakorlati oktatásba a tanulók 40 százalékát vonták be. Ezek önmagukban nem lebecsülendő sikerek. Igenám, de más me­gyék többet értek el. Az or­szágos átlag is 50—55 százalék. Azt pedig aligha lehet vitatni, hogy iparilag és mezőgazdasá­gilag oly fejlett megyénkben több tanműhellyel, szélesebb- körű patronázstevékenységgel, jobban „fel lehet futtatni” a politechnikai oktatást. Helyi lehetőségeinkkel, amelyek oly gazdagon kínálkoznak szá­munkra, jobban kell élnünk az új tanévben. Verseny a kongresszus tiszteletére A közelmúltban több mint kétszáz brigádvezető tanácsko­zott a DIMÁVAG-ban. Ennek a gyárnak a „brigadérosait” nemcsak annak a szocialista mozgalomnak termelési, erköl­csi és művelődési normái kö­telezik, amelyhez csatlakoztak, hanem annak a gyárnak jó híre, messze szóló sikerei is, ahol dolgoznak. Ilyen visszate­kintésben, ilyen összefüggés­ben érintették a kongresszusi versenyt, amelyben a DIMÁV- AG — hagyományai szerint mindenesetre — várományos. A sokfajta zászló és kitüntetés után, amely az elmúlt eszten­dőkben hozzá került, ez magá- tólértetődő. Alighanem Bárány Gyula fejében is megfordult ez gondolat, amikor kifejezte szándékukat és törekvésüket, hogy a kongresszusi verseny­ben az elsők között szeretnének lenni, de ehhez bizonyos mű­szaki segítségre lenne szüksé­gük. A kongresszusi versenyt na­gyon alaposan megtárgyalta a Szakszervezetek Megyei Taná­csának plénuma, amelyen bt I zony sajátos helyzettel kellett szembenézni. Azzal ti., hogy néhány hónappal ezelőtt, a ver­seny beharangozásakor — ahogy mondani szokták — sür­gés-forgás, megkapó lendület levegője fogadta a látogatót a borsodi üzemek többségében. Mostanában viszont a megtor­panás és a lanyhulás jelensé­geit lehetett észlelni. Arra is jól emlékszünk, hogy az első szép hangokat ebben a dolog­ban a Lenin Kohászati Művek munkásai ütötték meg, és ne tűnjék túlzott lokálpatriotiz­musnak, de mintha tőlük in­dult volna el országosan is az a kezdeményezés, amelyet a párt Központi Bizottsága öröm­mel üdvözölt, felkarolt és kü­lön határozatban foglalkozott a szocialista munkaverseny­nek a VIII. kongresszushoz kapcsolódó új szakaszával. Az­zal a szakasszal, amelyben a vállalások még határozottab­ban és erőteljesebben a gazda­ságosság javítására, a műszaki kultúra fejlesztésére irányul­nak. A verseny annak bizonyí­tására és realizálására szolgál, Tanévnyitás előtt ■ Az ember fogná vissza a na­pokat, lassítaná az űrrepülők ■ rohanásától megtáltosodott idő száguldását. Sokat panasz­kodunk a rekkenő hőség okoz­ta gyötrelmekre, ugyanakkor ijedt tekintettel lesünk a nap­tárra: augusztus vége felé já­runk. Hamarosan betoppan az ősz, de ha késlekednék is, egy bizonyos: — diákok és pedagó­gusok különösen jól tudják — nemsokára ránk köszönt szep­tember 3, az új tanév megnyi­tásának napja. A művelődési élet vezetői­nek szeptember 3 már rég be­futott. Ók már betek, sőt hóna­pok óta nyakig ülnek az új tanév előkészítésének gondjai­ban, sürgető problémáiban. Tanácsaink, szerveink, intéz­ményeink megbeszéléseinek napirendjén minduntalan sze­repel az iskolaügy. A Miskolc városi Tanács legutóbbi ülésé­nek homlokterében a művelő­déspolitikai kérdések megvita­tása állt, közöttük természete­sen az első helyet éppen a köz­oktatás foglalta el. A Borsod megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott az oktatási reformtör­vény végrehajtásának néhány fontos feladatával. A miskolci városi tanács végrehajtó bi­zottsága mai ülésén ismételten tárgyalja az 1962—63-i iskola­év feladatait, közelebbről és konkrétebben a vezetés és a továbbképzés szempontjából. Mindebben nincs semmi kü­lönös, mégis igen jellemző. A sokrétű törődés, a folyton foly­vást tapasztalható töprengés iskolaügyünk kérdéseiben, a ; gyakori eszmecsere annak fo­lyománya, hogy a tanulás im­már népmozgalommá vált ha­zánkban, a VII. pártkongresz- j szus óta lényeges változások ‘ mentek végbe közoktatásunk .' szervezetében és tartalmában, |' széleskörű társadalmi vita után ! törvényerőre emelkedett az ok- 1 tatási reform. Fáradozásaink, \ többek között az új tanév pon- ‘ tos, alapos előkészítése is, en- * nek a reformnak megvalósítá- sát célozzák. Az 1962—63-1 tanévre kidol­gozott reális programból hadd 1 emeljük ki a politechnikai ok- \ tatás fejlesztését. Lapunk ha- • sábjain nem először esik szó ; róla. 1 Borsod megyében csaknem j hetven műhelyt építettek, ja- * hogy lehet olcsóban, jobb mi- /S nőségben, magasabb technikai/ E színvonalon, gazdaságosabban VE termelni. H Meg vagyunk győződve róla, E hogy az említett lanyhulás je- ~ lei folyamatosan megszűnnek. Ehhez kétségtelenül hasznos s segítséget, jó „muníciót” adott E a szakszervezetek megyei plé- E numa is. E Biztatást rejtenek maguk- E ban, és fel is kell használni a E jókedv ébresztéséhez s a még jjj céltudatosabb munkához az ~ első félévi népgazdasági tervek S teljesítéséről szóló megyei E számadatokat, amelyeknek E alapján a megyei párt-végre- E hajtóbizottság úgy jellemezte ~ Borsod iparának helyzetét, E hogy abban mindinkább az E egyenletes termelés válik ural- E kodóvá. örvendetes, hogy a E minisztériumi iparban a több- — lettermelést 85 százalékig — az — előírt 74.4 százalék helyett — — a termelékenység fokozásával = értük el. Megyénk érintett E ipari vállalatai 117 százalékra E teljesítették exporttervüket. E Akadnak még gondok is. Július E’ hónapbari visszaesés mutatko- ~ zott a termelésben. Az első E félévben kedvezőtlenül alakult E a költségszint és még mindig E temérdek volt a balesetek E miatt bekövetkezett munka- E napveszteség, nem szólva a E fájdalomról és kínokról, ami- E két a gondatlanság és vigyázat- ™ lanság okoz számos munkás- E nak. E A DIMÁVAG-ra utaltunk, E de sok más borsodi üzemet is E említhetnénk. Encs jövője A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben alapos vizsgálódások és tanulmányo­zások alapján kidolgozott pro­grammal foglalkozott. Megtár­gyalta Encs község gazdasági, kereskedelmi, kommunális, szo­ciális, egészségügyi, oktatási, népművelési és sportfejlesz­tési programját. Igen érdekes ez a program, amelynek meg­valósításával Encs, a szikszói, abaújszántói és encsi összevont járás új székhelye, eleven, mozgalmas, pezsgő életű vá­roskává fejlődik. Lélekszáma mintegy 5—6 ezerre emelkedik. A környék mezőgazdasági jel­legű ugyan, de bizonyos ipar kialakítása óhatatlanul szük­séges. Fejlesztik a bolthálóza­tot, új, nyolc tantermes gimná­ziumot építenek. Művelődési otthon, új SZTK szakrendelő, 70 férőhelyes bölcsödé építése, a sportpálya korszerűsítése és sokminden egyéb szerepel eb­ben az értékes programban, amely fölöttébb világosan kör­vonalazza a különböző szervek feladatait. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szép elgondolásokat mi­nél alaposabban megismerjék a járás dolgozói is. Mert minél inkább szívükben lesz a terv, annál inkább megmozdul majd kezük. (s. a.) Almakompót A Napjaink legutóbbi számában megemlékeztek aí elmúlt évtizedek két lillafüredi írótalálkozójáró! A másodikon, 1942-ben, néma tanúként én is részt vettem Emlékemben él a kép, a Palotaszálló hazug, mütyürke E előkelőségében mozgó írók, a vidéki kortesre emlékezteti E miniszterelnök, a fiskális-ügyességű propagandaminiszter é E a végtelenségig merev katona-bürokrata vezérkari főnöK A nemzet veszélyben van. Ez a gondolat hatott át min E denkit. A nemzetért felelősek vagyunk. A nemzetért harcoln E kell. Ezek voltak a következtetések. De a jelenlevők két csoportja mást értett a nemzeten. Az egyik, szűkebb, hivatalos s az írókkal érintkezés E kereső politikus-kör az ország felső rétegeit, a németekké E szövetkező, az angolokkal kacérkodó, a bolsevizmus ellel E harcoló nagybirtokos-nagytőkés érdekeket tartotta „nem E zetinek”. E A másik, a szélesebb, a szervezetlenebb: a népet értett E nemzeten. Nem volt itt mód megegyezésre. Nem is sikerült. Veres Péter diplomatikus hajlékonysággal, az internáló = táborokat megjárt ember ideges érzékenységével, de felelős E ségtudattal szólt a népről s a vereségről. Féja Géza a néme s veszedelem ellen emelte fel szavát. Nem készült film, nincsen rá dokumentum, csak emlé E kemben él, hogyan rándult meg Kállay úri ajka, hogya) E íintorodott el Antal István, s mily ijesztően vált kegyetlen» E Szombathelyi mikor az egymás után következő felszólalá ~ sokban, még Szabó Lőrinc fasiszta-ízű beszédében sem lel E tek biztatást arra, hogy tervük sikerül: az írókról meg kel — lett tudniuk, hogy nem értenek egyet a hivatalos vezetéssel =■ Az írók mindig másról beszéltek. Fáradtan és következet —• lenül, de egész magatartásukkal azt tanúsították, hogy égés E másban látják a veszélyt és elsősorban a társadalmi kérdé E megoldásában keresik a kivezető utal. Nem voltak ezek az írók ezen a találkozón harcos en E berek. Politikai gondolataik tisztázatlanok, magatartásul E többértelmű, állásfoglalásuk bizonytalan volt. Csak egy vol E biztos, túl minden politikai zűrzavaron, túl minden bátor E talanságon és határozatlanságon, mindannyian érezték é E kimondták:"a nemzet veszélyben van. S ha a dolog terme ™ szeléből folyóan a bolsevizmus elleni harcot hirdető nagy ™ urakkal nem is lehetett szót érteni, az írók számára nerí Ej volt haszontalan ez a találkozó sem. A hegedni látszó set e: melyet a magyar szellemi életen ejtett a Horthy-rendszer E ahelyett, hogy begyógyult volna, újra felfakadt. Élő, fajdal E más, vérző sebbé vált, hasonlóvá ahhoz, mely a társadalom E ban égett, kínzott. A hangulat, melyet Kállay könnyeddé igyekezett tenni E s amelyet Antal István paprikajancsiskodása a könnyedbő js komolytalanná tett, Szombathelyi kaszárnya-stílusa pedil Ej borzongatóvá — az írók felszólalásai után feszültté vált 5 Ekkor éreztem meg először életemben, amit Szekfű ezekbe! E az években így fejezett ki: „valahol utat tévesztettünk”. Éj E — azt hiszem — a szónoklatok utáni csendben, mindenk E mélyen elgondolkodott. C sak egy író-résztvevő nem látszott felel ősségtelinel< „ akinek a hangját csak egyszer hallottam, éppé! E olyankor, mikor a csend már-már félelmessé vált Mára E Sándor volt ez, „a polgár”, ahogy magát nevezte. Az ő hall: E udvarias és komoly hangja törte meg a nemzet életével é1 E halálával terhes némaságot, mikor a tanácskozóasztaltó E váratlanul a pincér felé fordult s azt mondta: E — Kérek egy almakompótot. Igen, ilyen volt 1942-ben a második írótaláTkozó. E Kováts Lajos Tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimf w9 franonVBI ff® ImOZIÍ/ZEMI l/ALLALATj ^a/! rsii/fúáwh fülŰSCÍÍffi? BEKE. 23—29: Francia nő és a szerelem. Francia. Széles! 18 éven felüliek­nek! Figyelem! Rendkívüli kezdés*, hn. 4, 6. n. 9. M. 26. f. 10 és f. 12: Az ötödik ügyosztály. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 23—24: Ha velem tartanál. NDK. Széles! 25—27: Francia nő és a sze­relem. Francia. Széles! 18 éven fe­lülieknek! 28—29: Egy házasság története. Román. K: kedd, csü­törtök, szombat 9, 11, hétfő, péntek csak 11-kor. KOSSUTH film^/lnhá* délután) műsora 23—26: Ha velem tartanál. NT>tf Széles! 27—29: Egy házasság töcrtí nete. Román. K: naponta f. 4, hí 6 és 8. M. 26. 10 és f. 12: Fatima. MISKOl r-KERT 23—24: Francia nő és a szerelem* Francia. Széles! 18 éven felüliéi« nek! 25—26: Ha velem tartanál NDK. Széles! 27: Egy házasság 1ÖJ ténete. Román. 28: A levegő kahí zai. NDK. Széles! 29: Szerelem é a másodpilóta. NDK. K: napont este f. 9-kor. FÁKLYA 23—24: Matróz a rakétában. Af goi. Széles! 25—26: Hintónjáxó szí relem. Magyar. 27—29: Az Ingó* partján. Színes szovjet. K: rtf ponta 6, 8, vasárnap 4-kor’ is. BÍ 26. 10 és f. 12: Torreádor. • PETŐFI FILMSZÍNHÁZ. : 23—24: Krisztina és a szereiéit ;NDK. 25—26: Nevessünk! Amerika* ‘27—28: Az utolsó tanú. Nyugatiig J’met. K: hétfő, csütörtök, vasárná í5. 7, kedd, péntek, szombat csa' -7-kor. M. 26. 10-kor: Mese a 12 ti» tiálatról. « SAGVARL l 23—24: Ma éjjel meghal egy vá uros. Színes lengyel. 25—26: Daráz* £ fészek. Magyaiul beszélő csehszK? j-vák. 27—28: Hintónjáró szerelőn" icMagyar. K; naponta 5, 7, vasáma |:3-kor is. fe SZIKRA. j8 23—24: Szerelmi levelezés. Romái ^25—26: Tavaszi vihar. Csehszlovál £27—28: Darázsfészek. Magyarul b* uszélő csehszlovák. K: kedd. csütoí £tök, péntek, szombat, vasárnap • ic7, hétfőn csak 7-kor. M. 26 10-kof íBambi. jc ADY (M.-Tapolcal. js 23—24: Tavaszt vihar. CsehszK ^vák. 25—26: Az Inguri partján. Sz‘ *nes szovjet. 27—28: Eltűnt egy >szony. Csehszlovák. K: naponta of <te 6-kor. M. 26. f. 11-kor: Hüvely ^Matyi. í M.-TAPOLCA KERT. í 23—24; Babette háborúba me£? ^Francia. Széles! 25—26: Az Ingu' ^partján. Színes szovjet. 27—28: £ ‘tűnt, egy asszony. Csehszlovák- h £ na pont a este 8-kor. c DIADAL. { 25—26: Húsz évre egymástól. Mi í-syar. 28—29: A lelkiismeret lázadd csá. II. rész. NDK. K: kedd, vasát «nap f. 5. f. 7, szerda, szombat csa' if. 7-kor. M. 26. f. 11-kor: .Timur é J csapata. ] ERKEL. : 23: Egy asszony, meg a lányi ’Magyarul beszélő olasz. 18 éve’ * felülieknek! 26: Rákóczi hadnagyi iMagyar. K: csütörtök 7. vasam*’ c5-kor. M. 26. 10-kor: Barlang titk* : művelődés haza ; Augusztus 23—24-én: Eltűnt efí 1 asszony. Csehszlovák film. 10 éve /alul nem ajánl. , ! Augusztus 25—26-án: Viharé :bolycó.ia. Szovjet film. Korh. n<H> :Kezdés: 5. 7 érakor. J : Matiné 26-án délelőtt 10 éra*»' ■Vigyázz, nagymama. MISKOLC egyik legrégibb műemlék-épületében, az Avas­aljai egykori iskolában műkö­dik a Herman Ottó Múzeum. Négy kiállítási termében és tudományos dolgozószobáiban ősrégészeti, várostörténeti, néprajzi és munkásmozgalmi értékeket gyűjtöttek össze. A XV. században épült és a, XVII. században emeletes! szárnnyal kibővült „ épületet! több mint egymillió forint; költséggel most rendbehozták,; tatarozták és régi elektromos; berendezéseit újjal cserélték' ki. A munkálatokat szeptem-; berben fejezik be, s a megfia-j talodott múzeum októberben; újra megnyitja kapuit a kö-j zönség előtt. jj Ebből az alkalomból múzeu-jj mi hónapot rendeznek. A: rendbehozott helyiségekben^ négy nagyméretű kiállítást^ nyitnak. Így a Legújabbkori; Történeti Múzeummal közösen jj bemutatják Borsod megye és; a magyar munkásmozgalom^ történetét, a magyar dolgotok; részvételét a spanyol szabad-í ságharcban, kiállítják a mis-' kolci múzeum gazdag kép-í anyagát — Fényes Adolf,jj Szinyei Merse, Réti István, Ba-; rabás Miklós évtizedek óta el-< zárt alkotásait, Kmetty János! festőművész Miskolcnak aján-; dékozott gyűjteményét, vala-? mint a múzeum aranyozott ésí aranyból készült műtárgyait.' Az ünnepi hónapban újra meg-^ rendezik a múzeumi hétfőket^ amelyeken az érdeklődők a? barlangkutatás régészeti prob-; lémáiról, Borsod őslakosságé-^ nak kialakulásáról, az ősidők!! óta folyó vasgyártás kérdései-'; ről hallhatnak tudományos! előadást. jj A MŰZEUMI HÓNAP alatt? nyitják meg ünnepélyesen az; átrendezett tokaji templom-; múzeumot. Az 1790-ben épült! barokkstilű templomban két; kiállítás nyílik. Az egyik a; tokaj-hegyaljai szőlőművelés! Ferike negyvenkét esztendős. Amikor találkoztam vele a falu központjában, ahonnan a íakaruszok a bányászokat Edelénybe viszik, hosszú zsákkötény volt a nyakába akasztva, vállára vetett munkáskabátja zsebéből kaszáló kar­mozdulatokkal cigarettás dobozt halá­szott elő, s miközben homlokáról, a siltes sapka alól vastag izzadságcSeppek szaladtak sovány, napégette arcára, odatartotta a dobozt a szemben állók orra alá: — Tyettyék! — Kossuth? — kérdezte a vendéglő vezetője, s miután Ferike sebesen igent ■intett a fejével, elsőnek ő nyúlt a do­bozba, aztán gyorsan előkapta öngyúj­tóját és tüzet adott Ferikének. Mikor a többiek is rágyújtottak, Fe­rike szája stoles mosolyra húzódott. Két elárvult sárga fog meredt elő szájából, ajkai egy-két ideges rángás után végül is engedelmeskedtek: — Med vágyunt tetintetes uj — mondta ki végül eléggé érthetően. — Én volnék, a tekintetes úr — for­dult hozzánk magyarázólag a vendéglő vezetője. A földművesszövetkezeti étterem ud­varán álltunk. A konyhából frissen sült illata áradt, hátul, az udvar végében üres söröshordók vártak elszállításra. — Árut hoztak — magyarázza a ven­déglős —, azt rakták be a pincébe. Fe­rike a brigád vezető. írni, olvasni nem tud, de olyan becsületes, hogy bátran rábízhatom a pincekulcsot — Elsző a becület — teszi hozzá Fe­rike igen nagy erőlködéssel és szinte sugárzik az arca, hogy jót hall magáról, mert hiszen jól érti mindazt, amit a vendéglős mond, pedig így akarta mon­dani, hogy csak mi értsük meg. — Ticemöt évec tojomid nem tuttam becéjni — kezdi Ferike elbeszélését, amikor látja, hogy kérdőn, várakozással nézünk rá. — Apám med atajt öjni. Ha édecanám enni adott, jáfodta a test. Ászt tijabálta: Medöllet Pipi. Ud hittat, Pipi, mejt én cat annyit tuttam timon­dani: Pipi. Most már mindenki Ferikére figyel. Még'azok is, akik régóta ismerik s ta­lán számtalanszor hallották élete tör­ténetét. — Még ma is kevesen tudják a falu­ban, hogy Pipinek Horváth Ferenc a F­Pipihől Ferike lett tr---O n eve. Beszédhibával született, emiatt vehemens apja üldözte. Nem volt be­csülete a faluban, pedig híres volt ere­jéről. A mázsás zsák gyerekjáték volt neki, mégsem tudott munkát kapni úgyszólván soha, Bolondnak tartották, pedig szelíd, jóravaló fiú volt. Most is olyan, mintha galamb lelke lenne. Né­hány évvel ezelőtt kórházba vitettük, ahol megpróbáltak segíteni beszédhibá­ján. A kísérletek sok sikerrel jártak, Ferike ma érthetően beszél. Munkát is adtunk neki, ő pedig bebizonyította, hogy méltó volt a bizalomra. Példamu­tatóan, rendesen dolgozik, vannak már gyermekei is, hiszen volt mire családot alapítania, megkereste kenyerét. Mindezeket Ferike is megerősíti egy­két megjegyzéssel s különösen akkor ragyog az arca a boldogságtól, amikor arról beszélnek, milyen barátságos em­ber ő, mennyire szeret segíteni munka­társainak. Az ő nagy erejének meg se kottyan a sörös láda, vagy a gönci »1 hordó. Rakodómunkást aligha találni jj különbet az egész országban. 3 Amint éppen újabb cigarettára gyúj- jj tanúnk és kezdeném magyarázni, hogy érdemes lenne megpróbálni Ferikét az jj írás-olvasás tudományába bevezetni, ; mint akit a kígyó mart meg, úgy ugrik j ki közülünk Ferike. Ki az úttestre, ahol -. éppen kerékpárra akar felszállni ' egy j fiatalember a kocsmából jövet. Csak s annyit látunk, hogy Ferike megragadja j a gallérját, belerúg két hatalmasat a ! hátulsó felébe. A meglepett fiatalember • rúgkapál, de mikor észreveszi, ki áll a jj háta mögött, mint a riadt csirke a sas > elől, igyekszik menekülni. Sikerül is ke- j rékpárjára pattannia, s mikor már jó > messzire elhajt, visszakiabál: j — Megállj Pipi, ezt még megkese- !j rülöd! jj Megrökönyödve nézzük az imént még > annyira dicsért Ferike villámló arcát, í melyről most ugyancsak kevés barátság * és emberszeretet olvasható le. A tanács- : elnök. Lukács János hallatlanul röstelli jj magát az incidens miatt. 3 — Mi volt ez Ferike? — formed rá, jj ahogy visszatér közénk. _ _ ^ Ferike jó ideig nem tud szóhoz jutni, ; csak kapkodja a levegőt, vonaglik az § ajka. Várunk türelmesen a magyaré- ^ zatra. Az ember karjai a levegőben hado- ; násznak, két rossz foga félelmetesen jj ki villan: 2 — Ziványl Velünk dódozott oszt lo- jj pott! Ellopott tét üved bojt! ; Az arcok fölengednek, egyszerre de- jj rültség támad. Ferike a maga módján ^ vett elégtételt. Szégyenbe hozta társait =! a zsivány. ezért lakolnia kellett. jj — Majd medmutatom neti. hogy nem sj vágyót Pipi. hanem Fejite lettem! — jj teszi hozzá Ferike s most már nvugod- !; tan rágyújt. Borsodi Gyula « módját, eszközeit es folyama­tait, a másik pedig az egykori város történetét és fejlődését mutatja be. Az átrendezést a Magyar Nemzeti Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum szak­emberei végzik, és az új kiállí­tást a múzeumi hónap során, októberben nyitják meg. JL -V- A*. „V. .V. -V- .V. -V- -V- A' A'. A’. A*. ."A Aí. Aí. AT. -V- Aí. A» Múzeumi hónapot rendeznek Borsodban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents