Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
\ Csütörtök, 1962. augusztus 23. net, 17 ezer 123 kilowatt villamosenergiát termel. És olyasmit is, amit éppen egy moldvai városkában kellett megtanulnom: Relont és Ro- lant. Műszálról és műrostról van szó, amelynek gyártása REGI TAJAK i. Esztendők óta őrzöm emlékezetemben Fanice Luca játékát, A pánsíp varázslójáét. Bűvös ujjai alól csodálatos hangok szálltak a magasba azon a hangulatos nyári estén, amikor a miskolci népkerti szabadtéri színpadon a Román Folklór Intézet zenekarának művészetében gyönyörködhettünk. A múltat idéző, a jelenbe fogódzó s a képzeletet a jövőbe röpítő hangok nyomán ősi tájak — merészen szökellő hegycsúcsok, a lomhán kanyargó Duná, kiégett, száraz, vad sztyeppe, Dobrudzsa és a Baragán síkság, a fenséges tenger, s a lágy, végtelenbe vesző Moldva tájai vonultak el szemem előtt. A tájakat, amelyeket mindig oly megragadóan és szívbemar- kolóan elevenít meg számomra a román nép gazdag muzsikája, ezen a nyáron egy háromezer kilométernyi utazás, vándorlás, barangolás során közvetlen közelről is megismerhettem. Ereztem lélegzésüket, élveztem szépségüket, felfedezhettem bennük az itthoni kedves színeket, láttam arculatukon a sokévszázados vonásokat, és még inkább az új világot formáló ember vésőjének nyomait. Régi tájakon jártam, amelyekről népmesék csodálatos történeteket tudnak, balladák komor drámákat zengenek és kifogyhatatlanok a dalok, amelyek róluk szólnak. Régi tájakon jártam, amelyeken 18 esztendővel ezelőtt, 1944. augusztus 23-mal, új történelmét kezdte írni a szabaddá, függetlenné vált román nép. Reion és Rolan Sadoveanu, a jeles román író mondta a moldvai táj egyik kis településéről: Erre a városkára az a jellemző, hogy sohase történik benne semmi. Megfordultam abban a Román nevű kisvárosban, ahol immár hatalmas gépek zúgása töri meg a sokévszázados csendet. Aki csak a végtelen búzamezőket, a kiterjedt legelőket keresi Moldvában — égbenyúló gyárkéményekre, az új városokban futó gyönyörű házsorokra s a legmodernebb mérnöki tudomány szerint elrendezett településekre bukkanva, könnyen „eltévedhet” és összeütközésbe kerülhet a térképpel. Persze „ég a napmelegtől a kopár szik sarja,” is Moldvában, nem tűntek el a tájból a birkanyájak sem, énekelnek még a búzamezők, de meg kell szokni az iparfejlesztés lenyűgöző számadatait, tényeit és ESZAKMAGYARORSZAG bér annak a manikűröslánynak mosolygó arcát, akinek az a feladata, hogy ott az üzemben, nap-nap után rendbehozza a munkásnők körmét, nehogy belekapjon a szál. Mert szálból van bőven a Nyilatkozatok, reflexiók a Központi Bizottság kongresszusi . irányelveiről Tovább kell fejleszteni a közlekedést „Fejleszteni kell a közlekedés minden ágát, hogy teljesíteni tudja szállítási feladatait. Korszerű szállítási módszereket kell alkalmazni. Folytatni kell a vasút korszerűsítését, dieselesitését, villatnosítását.” E mondatokhoz, melyek ugyancsak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben olvas- S hatók, dr. Pásztor Pál, a miskolci MÁV Igaz- igatóság vezetője a következőket fűzte: — A személy- és áruszállítás fejlesztése végett még ebben az évben befejezzük a Miskolc —Hatvan közötti villamosítási munkálatokat. Jövőre már a rendezőpályaudvar és Diósgyőr között is szeretnénk megépíteni a magasvezetéket, s a második ötéves terv hátralévő időszakában a szerencsi vonalon haladunk tovább. Vontatási telepet építünk Berentén és több helyen elkészítjük az integra-dominó biztosító berendezéseket. Szállítási munkánk javítása végett napjainkig öt villamos mozdonyt és öt diesel-mozdonyt kapott a Miskolci Fűtőház, azonban a második ötéves terv végére harminc darab villamos mozdony lesz tulajdonunkban. E számok ismeretében nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk: sokat teszünk azért, hogy a párt irányelveiben meghatározott és a közlekedésre vonatkozó feladatokat a magunk területén becsületesen elvégezzük. — Még ebben az esztendőben befejezzük és átadjuk a Tiszai Pályaudvar mellett épülő 160 személyes legényszáílót és 1963—64-ben újabb 3 darab 16 lakásos bérház építését kezdjük el, a Miskolci Fűtőház dolgozói részére pedig mintegy 14 millió forintos költséggel modem öltözőt, illetve jól felszerelt üzemi konyhát létesítünk. így csinálják ísz ózdi járásban Tanácskozások a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről Az ózdi járási pártbizottság [ agit.-prop. osztályán még »augusztus 20-a előtt együtt ta- j láltuk Sándor Lajos elvtársat, i a járási pártbizottság titkárát, ? Sárközi Ferenc elvtársat, az r ____ _______________ a git.-prop. osztály vezetőjét, a városi és üzemi pártbizottság néhány munkatársát és több társadalmi aktívát. Arról beszélgettek, hogy a Központi Bizottság várható kongresszusi irányelveit miként dolgozzák fel a pártszervezetek, hogyan 800 fürgekezü nő dolgozik az 1500 munkás között. iöiabb szociális létesítmények épülnek a borsodi bányavidékeken hazai nyersanyagbázisra, földgázra és benzinre épül. A műszál- és műrostgyártás központja a Piatra Neant város közelében fekvő Savinesti. A savinesti esztétikum Jól tudom, egy gyárnál fontosabbak a gépek, mint a környezet, nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki berendezésekre, mint az udvarra, mégsem lehet szó nélkül hagyni, mert megkapó élményt nyújt az ember számára, hogy a román textiliparnak ez a büszke létesítménye, a Kárpátok gyönyörű nyúlványainál?: közelében virágoskerttel kezdődik. Bebocsátásra várva elsősorban ezt pillantja meg a látogató. A gyárépületek és az üzemcsarnokok is megnyerő látványt nyújtanak. Méltó hajlékot a legmodernebb gépsoroknak és kellemes második otthont a dolgozóknak. Érdemes kiemelnünk, mert másutt is tapasztaltuk, milyen nagy gondot fordítanak román elvtársaink nz ipari létesítmények esztétikumára, Arra, hogy a szépen kiképzett műhelyekben, a finom megoldásokkal jeleskedő irodasorokban, a parkokkal, virágokkal borított üzemudvarokon, az ízlésesen elhelyezett Mennyi savinesti gyárban. Naponta annyit készítenek belőle, hogy hossza tizenötször érné körül a földgömböt az Egyenlítőnél. kétezer tonna szál 1 A gyár alakulásáról, helyzetéről, távlatairól ing. Berzi Mihail főmérnök tájékoztat. — Savinesti üzemünk 1959- ben kezdte meg termelését. Azóta gyors ütemben fejlődik. Évente 2 ezer tonna reion típusú (nylon) poliamidrostot és szálat termel. Az ország egyik legkorszerűbb gyára. Az automataberendezések csaknem teljesen kiküszöbölik a kézierővel végzett munkát és a termelékenység igen magas fokát biztosítják. — Jó lenne érzékeltetni, mit foglal magában ez a kétezres szám. A főmérnök a következőkkel illusztrálja: — Gondolják el, hogy egy kilogramm szálból 75 pár harisnya vagy száz fejkendő készül. Azt hiszem, a fejkendő már most is nehéz számítási alapul szolgál, hát még 1965-ben, amikorra Románia műszál- és mű- rostgyártása eléri az évi 13 Aki ismeri Borsod megye •szénbányászatát és a bányavidékek kommunális, szociális 'beruházásait figyeli, annak [szembetűnő, mi minden épült >az utóbbi években. Sajnos, a ’hatalmas beruházások ellenére tnéhány helyen még napjainkban is gondot okoz a megfelelő ‘méretű és a jogos igényeket 'kielégítő szociális létesítmények hiánya. A párt kongresszusi irány- |'elveiben van egy rész, amely tkimondja: a nemzeti jövedelem j‘tekintélyes részét lakásépités- , re, egészségügyi, szociális, 'kulturális és kojnmunális iit- jlézményeink bővítésére fordítójuk. E sorok elolvasása után [Stoll Lóránd, a Borsodi Szén- ibányászati Tröszt beruházási Iosztályának helyettes vezetője ielmondotta, hogy 1956-ig egyet- ‘len üzemnél sem volt megfelelő fürdő, illetve öltöző. 1958- ban adták át az első három ilyen létesítményt, s azóta újabb építkezéseket kezdtek el. Jelenleg a lyukóbányai, az ere- nyői, a berentei, az ormosbányai, valamint az Ella-aknai modern, minden igényt kielégítő fürdők és öltözők építése befejezéshez közeledik. A második ötéves terv végére egyébként minden olyan bányaüzemnél, illetve aknánál, amelyek a következő években is termelnek, korszerű kommunális létesítményeket építenek. Ezzel egyidőben a bányászok higiénikusabb és kényelmesebb étkeztetésére EUa-aknán, Sa- jószentpéteren és Edelényban újabb üzemi konyhákat építenek, és befejezik az Izsófal- ván, Sajószentpéteren és Ede- lényben elkezdett legényszálló építését is. ismertessék meg azt minél több pártonkívüli dolgozóval is. Az elképzelés beható vita után ki is alakult. A kongresszusi irányelvek augusztus 19-én a Népszabadságban megjelentek, s az ózdi elvtársak munkához láttak; Augusztus 19-én, 20-án és 21-én a pártmunkások önállóan, alaposan áttanulmányozták a fontos pártdokumentumot és 22-én apparátus-értekezleten megvitatták a tézisek legfontosabb problémáit. Augusztus 23-án, ma megbeszélést tartanak az alapszervezeti titkárok részére. A titkárok tájékoztatást kapnak a kongresszusi tézisek feldolgozásáról és a küldött-- választó taggyűlések előkészítéséről. A járás területén augusztus 25-e és szeptember 15-e között tartják meg az alapszervezeti küldöttválasztó taggyűléseket, szeptember végén kerül sor a városi—üzemi pártértekezletre, október első felében pedig a járási pártértekezletre. A járás valamennyi párt- szervezetében a kongresszusi irányelvek tükrében vizsgálják meg a pártszervezetek munkáját. (cs) Mi vagyunk felelősek alkotásainkért Az MSZMP kongresszusi 'irányelveinek kézhezvételekor i legelőször is az tűnt szemembe, hogy ezúttal a „Kulturális fejlődésünk eredményei és feladatai” c. fejezet milyen tekintélyes helyet foglal el méreteiben is az irányelvek között. Ez 'a hangsúlyosság olvasás köziben még inkább nyilvánvalóvá vált, mert úgy érzem, hogy 'pártokmány még soha nem 1tartalmazott ennyi megfogható, [valóságos gondolatot, soha nem épült ilyen mértékben a min- ’dennapos gyakorlat alapos isiin ereiére. A kongresszusi irányelvek*1 »számos gondolatot ébresztettek* . bennem, de egy valami külö-J 'nősen megragadta figyelmemet.* [„Minden eszközzel támogatjukJ .a marxista világnézetű irodai-• ’mai és művészetet, de teret J \adunk minden más, jószándé-» kú művészi tevékenységnek is.»'• .Majd később; „Nem döntünk£ >el adminisztratív eszközökkel• \olyan vitákat, melyek a művé-* iszi megformálás, a stílus kér-» ’déseiről szólnak.” „A szocia-J <lista realizmus magába foglal-» Jja a kísérletezés szabadságát, a* ,különböző stílusirányzatok lét-J »jogosultságát, a témák és for-» Imák változatosságát.” — MitJ <jelent ez a néhány mondat?» [Visszalépést? Koránt sem! AzJ »irányelvek hangsúlyozzák azt» ja fontos feladatot, hogy a párt* .eszmei irányításával meg kellj ►teremteni az irodalom és a mű-* [vészét szocialista eszmeiségenj (alapuló egységét. A személyi» [kultusz sematikus zsoltárait* (zengő évek után nz írók és a» [művészek „felnőttekf lettek.* (Az „írástudó” emberrel szem-J »beni örökös gyanakvás helyére* [a bizalom lépett. S ez a biza-J ► lom hatalmas felelősséget ró» [ránk. Felelősséget felkészültsé-J ►günk és ismereteink fokozásé-» »ban, látókörünk bővítésében,* (felelősséget saját alkotásaink-, »ban, de egyben felelősséget* [egymás alkotásai iránt is. SajátJ »lábunkon állunk. S éppen azért* mert önállóak lettünk, egyedül mi vagyunk felelősek a nép előtt alkotásainkért. Színesebben, igazabban ábrázolhatjuk mondanivalónkat, ugyanakkor a mi feladatunk az is, hogy kivessük és elutasítsunk az alkotások sorából minden valóságtól elforduló dekadens for-? maiizmust, öncélú modernkedést. Van néhány színházunk, amely igen keserű tapasztalatokat szerzett már öncélúan formalista, minden áron mo- dernkedő művek előadásából. A közönség elveti ezeket, s bukásra ítéli az ilyen műveket. A forma- és stíluskeresés szabadsága szélesebbre tárja az alkotóművészek színskáláját, sok fiatal, friss ötlettel, gondolattal fűszerezi munkánkat és úgy érezzük, hogy éppen ezzel a színesebb, változatosabb, az élet bonyolult problémáit feltáró, szabadabb formákban megjelenő irodalommal és művészettel jutunk közelebb az emberekhez és leszünk képesek az emberek tudatának formálására. Ruttkai Ottó, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Készül a Lenin-szobor Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész Lenin ötméteres monumentális szobrát faragja annak a tölgyfának törzséből, amely alatt annak idején Rákóczi |s megpihent. A Benczurfatván élé művész a párt VIII. kongresszusát köszönti müvével, szép valóságát. Románia szocialista ipara — s ebben Moldva is benne van — egyetlen j^rc alatt 5 tonna acélt, 22 tonna kőolajat, 17 tonna szetermelő apparátusoknál jól érezzék magukat a munkások, a mérnökök, a tisztviselők. Egyik-másik üzemrészben még szőnyegre is futotta a figyelemből, és jói megjegyzi az envezer tonnát, az 1959. évi szint tizennégyszeresét. Nagvonis meg kell hát tanulni az új szókat: Reion és Rolan Sárköri Andor [ Automata gépsorok a savinesti üzemben.
