Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-22 / 195. szám
r————--------— N yilatkozatok a Központi Bizottság kongresszusi téziseiről (3, oldal) Az űrhajósok sajtóértekezlete (2, oldal) Vasárnapi sporteredmények (5, oldal) C_____________________________> XVÍ11. évfolyam, 195. mái 1962. außunvtua 22, szerda Világ proletárjai, egyesüli ©fék í A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mi a véleményed? jjj a Nyugaton, az úgyneve- ” zett „szabad világban”, mondjuk az Amerikai Egyesült Államokban, vagy másutt, bármely kormányzó polgári párt, a kongresszusára készülve ország-világ színe elé, vitára bocsátana beszámolójának téziseit, s őszintén feltárná politikájának lényegét, .vázolná azt is, amit tenni szándékozik — az emberek egyszerűen nem értenék mi történt, s ha furcsa jelzőkkel illetnék is azt a politikát, őszinteségéért bizonyára kalapot emelnének az illető párt előtt. No, persze ilyesmire még nem került sor és valószínű, hogy nem is kerül. A polgári pártok általában, különösen pedig az uralkodó, kormányzó pártok sohasem folytattak nyiltszíni politikát; ezek a pártok a dolgozó nép háta- mögött alakították és alakítják ki politikájuk lényegét, ez pedig nem más, mint a dolgozók félrevezetése, becsapása, kizsákmányolása. Normális körülmények között egészén mas a helyzet a kommunista pártoknál, a marxista—leninista típusu forradalmi munkáspártoknál. A kommunista pártok még az illegalitás nehéz éveiben is — természetesen ahogyan a kon- spirációs követelmények ezt lehetővé teszik — politikájukat igyekszenek megismertetni és niegtanácskozni minél több munkással, paraszttal és a haladó szellemű értelmiségiekkel is. Kikérik véleményüket, javaslataikat, tanácsaikat, s csak azután határoznák a legfontosabb kérdésekről. Azokban az országokban pedig, amelyekben a munkásosztály már kivívta a politikái hatalmat és a párt az egész állami, gazdasági es társadalmi élet vezető szerepét tölti be — a proletár- diktatúra viszonyai között és később — a legszélesebb és legszorosabb tömegkapcsolat kiépítésére törekszik a párt. A legfontosabb kérdésekben időről-időre kikéri a dolgozó nép véleményét, észrevételeit, javaslatait — hiszen a párt a népet szolgálja, egész tevékenysége érte van és politikája is csak vele összeforrva, általa valósulhat meg. Hangsúlyozzuk, normális körülmények között van ez így, akkor, ha a párt nem téveszti szem elől a lenini tanításokat és politikai vonalvezetésében sem jobbra, sem „balra” nem tér le a lenini útról. — Ilyen körülmények között gyakori és természetes is a kérdés párttagok, párton- k ívüliek számára egyaránt, hogy mi a véleményed erről vagy arról a kérdésről és általában a politikáról, amit a párt kimunkál, folytat ¥ alljuk be őszintén, hogy az 1950-es években, a Rákosi és klikkje körül kialakult személyi kultusz eluralkodásának időszakában, a bizalmatlanság légkörében, a dogmatikus gondolkodásmód és a szektás politikai vonalvezetés időszakában a mi pártunkban sem honosodott meg az a gyakorlat, hogy minden fontos kérdésben tanácskozott volna a párt tagjaival, és a párton- kíviili dolgozók sokszázezres tömegeivel. Akkoriban nem Volt szokás mondjuk a Központi Vezetőség kongresszusi irányelveit ország-világ elé tárni, országos tanácskozásra a párttagság és a pártonkíviili dolgozók elé terjeszteni. Még a párton belül is paradoxonnak tűnt az olyan kérdés: mi a véleményed. mondjuk a Központi Vezetőség, vagy a Titkárság, nem is szólva a főtitkár munkájáról, a párt gazdaságpolitikájáról. külpolitikájáról stb. legföljebb magukban mondták *z emberek — párttagok is —, miért kérdezik, fetisizált személyek már úgyis döntöttek, „gondolkodnak helyettünk is . ..” — A következmények ismeretesek. Ez a politika, az ilyesfajta gyakorlat örökre a múlté. A Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom leverése után, hasznosítva nagy testvér pártunk, az SZKP XX. kongresszusának tanulságait, felszámolta a személyi kultuszt és káros következményeit; helyreállította a pártélet lenini normáit, állami életünkben a szocialista demokrácia és a bizalom légkörét s a törvényességet. Olyan körülmények alakultak ki hazánkban, amikoris senki helyett sem gondolkodnak többé olyan emberek, akiknek a szava, elképzelése szent és sérthetetlen. — Ügy is szoktuk mondani: a mostani időszak döntően abban is különbözik az ellenforradalom előttitől, hogy ma a gondolkodás és a felelősségvállalás minden poszton kötelező! Ezért gyakoriak és természetesek is az utóbbi évek során a kérdések — személyes beszélgetések alkalmával, vagy különböző fórumokon: mi a véleményed? Pártunk az elmúlt 5—6 esztendő során szinte permanensen tanácskozik a párttagsággal, egész dolgozó népünkkel, a legidőszerűbb kérdésekről. Egy- egy fontosabb párthatározat megszületése előtt különböző brigádok tíz- és százezer embert is megkérdeznek — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket —: mi a véleményed erről vagy arról? — S az emberek megszokták már, megszoktuk, hogy amiről megkérdeznek, arra őszintén válaszolunk, elmondjuk véleményünket, mert tudjuk, hogy számít minden vélemény: az enyém, a tied s az övé is. Közismert, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt most a VIII. kongresszusára készül. A kongresszus nagy esemény a párt, a nép életében, s a Központi Bizottság augusztus 19-én ország-világ elé tárta, országos vitára bocsátotta kongresszusi irányelveit. Egy másik fontos párthatározatot is közzé tett a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról. A Központi. Bizottság kongresszusi irányelvei összegezik a VII. kongresszus óta eltelt 3 esztendő gazdag tapasztalatait. A párt őszintén, becsületesen feltárta az egész párttagság és egész dolgozó népünk előtt a nemzetközi helyzet alakulását, külpolitikánk alapelveit; elemzi a szocialista forradalom új győzelmét a VII. kongresszus óta; ismerteti társadalmi és politikai rendünk fejlődését; gazdasági építőmunkánk feladatait; kulturális fejlődésünk eredménveit és feladatait; a párt feilődését s pártunknak a nemzetközi kommunista mozgalomhoz való viszonyát. A pari. megkérdezi: mi a véleményed? — s azt módodban lesz kife.ilenj a taggyűléseken, nartnanokon, a közeli nártér- tekezleteken. személyes beszélgetések formájában, a sajtóba-, a rádióban, vagy a televízióban. vagy éppen levél útján is. Országos beszélgetés veszi kezdetét pártunk és a dolgozó n4n között. Célszerű rá idejében felkészülni, alaposan áttanul- mánvozni e nagyon fontos nártdokumentumot. a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit: j( özéletünknek a bizalom ,x légkörével telített, tisztuló levegőjében pedig kezdjük már megszokni is hogy az őszinte kérdésekre őszintén vá laszoljunk. ílsépányl Lajos Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. augusztus 11—16-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok titkárai és más meghívottak. A Központi Bizottság ülésén: 1. Kádár János elvtárs bevezető előadása után megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. ■ 2. Marosán György elvtárs előterjesztette és ismertette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet. 3. Biszku Béla elvtárs előterjesztette és ismertette a kiküldött bizottság jelentését és javaslatait a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen koholt vádak alapján indított törvénysértő perek lezárásáról. A Központi Bizottság beható vita után — amelynek során negyvenén szólaltak fel — mindhárom előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság Kiss Károly elvtársat — egyéb tisztségeinek érintetlenül hagyása mellett — a Politikai Bizottságból visszahívta, mert még mindig nem látja világosan az 1956 előtti Központi Ellenőrző Bizottság helytelen gyakorlatát és nem ismeri fel abban saját felelősségét. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy kongTesszusi irányelveit és a koncepciós perek lezárásáról szóló határozatát a Népszabadságban, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét a Pártélctben közli. A léke ma az egész emberiség gondja tlnnepi nagygyűlés a miskolci ISépkertben A kétnapos ünnep előestéjén, s vasárnap hajnalban is úgy látszott, hogy zivatar veri el a miskolci Népkerti. Szabadtéri Színpadra tervezett nagygyűlést. A reggeli órákban útról, s elért eredményekről beszélt, amelyeket az alkotmány törvénybe iktatása óta eltelt tizenhárom esztendő alatt elértünk. Hangsúlyozta: — A mi alkotmányunk nem Vass Istvánné elvtArsnő ünnepi beszédét mondja. azonban kiderült az ég, az ünnepség résztvevői csoportosan érkeztek a népkertbe, ahol a programkezdés előtt a Lenin Kohászati Művek fúvószenekara szórakoztatta az érkezőket. A rendezők zászlódíszbe öltöztették a színpadhoz vezető sétányt, nemzetiszínű és vörös selyemlobogók, hatalmas transzparensek övezték az előadói emelvényt is, ahol néhány perccel tíz óra után elfoglalta helyét a nagygyűlés elnöksége: Vass Istvánné elvtárs, az országgyűlés alelnöke, az ünnepség szónoka, Dojcsak János elvtárs, a Borsod megyei Pártbizottság titkára, Józsa László elvtárs, a miskolci városi pártbizottság' titkára, Fazekas László elvtárs, a városi tanács vb elnökhelyettese, valamint a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek vezetői, küldöttei. Fazekas László bevezető szavaiban augusztus 20-a jelentőségét méltatta, majd Vass Istvánné lépett a mikrofonhoz. Alkotmányunk élő, eleven valóság Miután az országgyűlés alelnöke szeretettel üdvözölte Borsod megye és Miskolc város dolgozóit, arról a megtett a holt betűk tömege, hanem élő, eleven valóság. Az, mert: mindenkinek biztosítja a munkához való jogot; nemcsak kimondja, hogy országunkban a hatalom a dolgozó népé, hanem biztosítja is, hogy a nép beleszólhat a hatalom gyakorlásába. Parlamentünkben a ncp képviselői ülnek, akik valóban a választópolgárok érdekeit védik, az egész ország, a magyar dolgozók felemelkedéséért, magasabb életszínvonalának eléréséért harcolnak. Engedjék meg — mondotta —, hogy részletesebben beszéljek a parlamentben folyó munkáról, amelyet jól ismerek, hiszen én is ott dolgozom. Egyes nyugati újságírók szerint parlamentünkben nincs demokrácia, a képviselők bólogatva megszavaznak mindent. Nos, meghívtuk ezeket a félrevezetett embereket, hogy győződjenek meg a valóságról, s miután e meghívásnak eleget tettek, másként láttak mindent. Parlamentünkben 338 képviselő van, közülük 1958-tól mostanáig 208-an szólaltak fel. Ugyanez idő alatt többek között 332 javaslatból törvény lett 78, 156 javaslatot pedig az illetékes minisztériumok fogadtak el. Jelentős munka folyik a toülönbösső országgyűlési állandó bizottságokban, ahol 1320 felszólalás hangzott el. Azt hiszem, ezek a számok, ezek a tények mindennél ékesebben bizonyítják a nép parlamentjének, a nép képviselőinek' munkáját, az alkotmány biztosította jogok érvényesítését. A mi Célunk a teljes leszerelés Az ünnepség szónoka ezután a békeharc fontosságát méltatta, hiszen — mint mondotta — ahhoz, hogy áz alkotmány biztosította jogokat gyakorolhassuk,. országunkat és népünket felemeljük, békére és megint csak békére van szükség. Nyugodt körülmények között, képességeink teljes kibontakoztatásával akarunk élni és dolgozni, gyermekeinket békében akarjuk felnevelni. Beszédében többször is aláhúzta: A béke ma az egész emberiség gondja; Az erőviszonyok a szocialista tábor fölényét mutatják gazdaságilag, társadalmilag, katonailag egyaránt. A gazdasági erőviszonyok alakulását mindennél jobban bizonyítja a Szovjetunió 20 éves terve, a kommunizmus építésének terve, s a többi szocialista országok, köztük hazánk ötéves terve; A békéért harcoló szocialista országok — a Szovjetunióval az élen — azonban nem a katonai fölénnyel, hanem békés szándékukkal, a technika és a tudomány békés célokra történő felhasználásával, az együttműködés javaslatával állnak a világ közvéleménye elé. A Szovjetunió technixai és tudományos fölényét igazolja a egyszerű munkások ragyogó teljesítménye. Gondolatunk és szeretetünk, aggodalmunk és féltésünk kísérte a hős űrrepülők útját. Mi ezekben a napokban bizonyára kevesebbet aludtunk, mint a két űrrepülő a csillagok között- Hiszen még éjfélkor, és már kora hajnalban is a rádió híradásait lestük. S gondolatban mi is ott voltunk szombaton a moszkvai ünnepélyen, a bátor űrrepülők fogadtatásán; a televízió képernyője előtt ülve, boldog örömkönnyektől meghatódva mi is a szivünkhöz öleltük őket. Nagyon-nagyon büszkék vagyunk rájuk! Mindenképpen a szocialista tábor fölényét bizonyítja tehát az űrrepülés legutóbbi eseménye is. Nagy hiba lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy minden rendben van, hiszen még igen jelentős erők készülnek a háborúra, és ezt nem szabad lebecsülni. A mi célunk a teljes leszerelés, s ezért még szorosabb egységbe kell népeinket forrasztani, minden erőt e harcra kell fordítani, hogy az imperializmust, ezt az acsarkodó vadállatot örökre ketrecébe zárjuk; ehhez a harchoz mindenkinek még többet kell adnia ereje és két keze munkájából. Alkotmányunk ünnepe a munkás-paraszt szövetség ünnepe is — Amidőn — folytatta az országgyűlés alelnöke — az alkotmány biztosította jogokról, kötelességekről és ezek gyakorlásáról beszélünk, arról is beszélünk, hogy ez a nap a munVosztok 3. és a Vosztok 4. útja, Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes, a Szovjetunió polgárainak nagyszerű hőstette, egész világra szóló győzelme; a szovjet szakemberek, tudósok, mérnökök, technikusak és kás-paraszt szövetség, az új kenyér ünnepe is. Ma a munkás- paraszt szövetség az alapja a társadalom valamennyi osztályát és rétegét felölelő nemzeti egységnek, amelyet az a lkot - {Folytatás a Z. oléaicm.) Az ünneplő közönség egy csoportja.
