Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

I Világ protefár?aí, egyesüljelek! I Megkezdték az idei zöldborsó feldolgozását a Miskolci Hűtőházban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA £ Will, évfolyam, 165. szám Ára: 50 filler 1962. július 17, kedd Valamennyiünknek fenni kell érle! polcra helyezi az államok közti viszonyt, amelyet már nem lehet fegyverekkel ijesztgetni. Lehetséges megoldani a lesze­relést — mutatott rá a kong­resszus — mert a népek milliói nem akarna,k háborút, s késsék harcolni a békéért. Hogy ez mennyire így van, mi sem bi­zonyítja fényesebben, mint az; a béke-világkongresszusra el­jöttek Spanyolországból, Por­tugáliából, Panamából, a Fü- löp-szigetekröl, és sok más, olyan országból is, ahol vissza­térésük után börtön fenyegeti őket. A béke-világkongresszusnak ** a világ népeihez intézett üzenete azonban leszögezi azt is: veszélyes önámítás lenne azt hinni, hogy a leszerelés ön­magától létrejöhet. A leszerelés nem jön magától létre, igen sokat és mindenkinek harcolni kell érte. — A leszerelést nem lehet kizárólag a katonai szak­értőkre és diplomatákra bízni. Csak minden ország népének' erőfeszítése kényszerítheti az államférfiakat arra, hogy a kérdések-kérdését sikerüljön megoldani — hangsúlyozta a világ népeihez intézett kong­resszusi üzenet. S éppen ebben van az egy hétig ülésező világ- kongresszus óriási jelentősége, hogy az tettekre szólít, csata­sorba hív minden békét óhajtó embert fajra, nemre, foglalko­zásra való tekintet nélkül. Csa­tasorba hív, s felszólítja az embereket: ,.Álljatok be azok közé. akik a leszerelésért és a békéért harcolnak!” Hogyan lehet harcolni ne­künk egyszerű embereknek a békéért, a leszerelésért? Ügy, hogy jobban dolgozunk a mun­kapadok mellett, a földeken, a laboratóriumokban, biztosítjuk a tervek" maradéktalan teljesí­tését. Ügv, hogy meggyorsítjuk a szocializmus építését, azon fáradozunk, hogy hazánk erős bástyája legyen a békét óbor­nak, hogv országunkban olyan szép, boldog, napfényes életet teremtünk, amely vonzó a ma még gyarmati sorsban élő né­peknek is. Ügy harcolb'-üimk, ha vállaljuk azokat az áldoza­tokat, amelvek egvütt járnak a béke megvédésével. Nőm titok uffvanis. hogy az Egyesült Álla­mok óriási fegyverkezését a szocialista rendszer sem néz­heti összetett kézzel. És hogyan harcolhatnak a kapitalista országokban élő emberek milliói a békéért? Ügy, hogy tiltakoznak a hábo­rús hisztéria, az atomrobban­tások ellen, nem rakják be, illetve ki a fegyverszállító ha­jókat, nem értenek egyet a ka­pitalisták gyarmati háborúival. A béke-világkongresszuson el­mondották a felszólalók, hogy természetesen a kapitalista or­szágok népeinek nehezebb har­colni a békéért, a leszerelésért, mint a szocialista rendszerhez tartozó országoknak. Ugyanis, még az egyszerű emberek, az egyes amerikai munkásrétegek is tartanak a hadiipar felszá­molásától, nehogy elveszítsék kenyerüket. Hruscsov elvtárs beszédében hosszabb időt szánt arra, hogy valósággal „meg­agitálja” azokat, akiket ez az aggodalom tart fogva. Részle­tesen taglalta, hogv a kapita­lista vállalkozók számára is jó üzlet a béke, új gazdasági le­hetőségeket nyújt, legkevésbé sem taszítja válságba a kapita­lista országokat. Még a hadi­iparosokhoz is volt egy szava, mondván: áttérhetnek a békés termelésre. A béke-viláekongresszus te­*** hát jelentős lépéseket tett a békéért, a leszerelésért, Nagyfontossáeú lépéseket tett, csatasorba állította fajra, nem­re. nemzetiségre való tekintet nélkül a békét óhajtó népek millióit. S bízunk benne, hogy az esv hétig Moszkvában ta­nácskozó béke-világkongresz- szus jó kihatással lesz az elkö­vetkezendő külpolitikai esemé­nyekre!. Fodor László E gy heti igen fontos és nagyjelentőségű munka után véget ért a minden idők legnagyobb béke-világkong­resszusa. A 121 ország több mint 2000 küldötte elhagyta Moszkvát, tarsolyában a kong­resszusnak a világ népeihez intézett üzenetével, amelynek alapgondolata: o leszerelés nemcsak parancsolóan szüksé­ges, hanem lehetséges is. A moszkvai béke-világkong­resszusra nehéz nemzetközi helyzetben került sor. Egy olyan időszakban, amikor a béke egén viharfelhők gomo­lyognak, s a vihar kitörésétől lehet félni. Az imperialisták ugyanis nagyfokú fegyverke­zési hajszába kergették a vilá­got, az amerikai atomrobban­tások szinte egymást érik, s még' mindig nem sikerült meg­oldani a német béke megköté­sét. Olyan időben került sor a béke-világkongresszusra, ami­kor egy termonukleáris háború veszélyével kell számolni, ami­kor a nyugati milliomosok ,,atombiztos” magánóvóhelye­ket építenek, amikor a NATO alakulatainak katonái lábhoz tett puskával várják a tűz- parancsot. E nehéz, háború veszélyétől terhes időben a moszkvai béke­világkongresszus világító fák­lyaként mutatja a kivezető utat. A harmadik, a termonuk­leáris háború úgy kerülhető el — fogalmazta meg Hruscsov elvtárs a kongresszuson mon­dott beszédében — „ha meg­valósítjuk az általános és teljes leszerelést.” Sajnos, a leszere­lésért eddig nem sikerült so­kat tenni. A Szovjetunió erő­feszítései nem jártak sikerrel, az ilyen irányú javaslatai sü­ket fülekre találtak. Sőt,_ á nyugati imperialisták a béke megteremtése, a leszerelés he­lyett ú.iabb fegyverkezési haj­szába kezdtek, s ma már ott tartanak, hogy ahol csak tehet­ték, katonai támaszpontokat építettek, kémszputnvikokat lőttek ki, s a propaganda min. den eszközét felhasználva, egy újabb világháborúra uszítanak. — Az Egyesült Államok, egyre inkább egy katonai táborhoz hasonlít — állapította meg igen találóan a Pravda. A béke-világkongresszus most újból felemelte szavát a leszerelés érdekében. A több mint kétezer részvevő szinte egyöntetűen követelte, meg kell teremteni a félelem nél­küli életet, amelynek alapja csakis a leszerelés. Természe­tesen, miután a kongresszus küldöttei sokféle világnézetet képviseltek, nem értettek min­denben teljesen egyet. Néhá- nyan pacifista nézeteket han­goztattak és azt a nyilvánva­lóan elfogadhatatlan javasla­tot tették, hogy a Szovjetunió kezdje meg az egyoldalú lesze­relést. Az angol Collins kano­nok pedig végső fokon a Szov­jetuniót és az Egyesült Álla­mokat egyaránt vádolta a nem­zetközi feszültség kiéleződésé­ért. De a véleménykülönbségek ellenére abban valamennyi küldött egyetértett, hogy meg kell akadályozni a harmadik világháborút, s csakis az álta­lános és teljes leszerelés vezet­het a béke biztosításához. Ezek a gondolatok hatották át Hrus­csov beszédét, s ezek a gondo­latok csendültek ki a kongresz- szusnak a világ népeihez inté­zett üzenetéből is. Sőt, a kong­resszus arra is világos választ adott; a leszerelés nemcsak parancsolóan szükséges, hanem lehetséges is. Lehetséges, mert van a világon olyan erő, amely kész visszaverni a békeszerető államok függetlensége és biz­tonsága ellen irányuló minden próbálkozást. S ez az erő a szo­cialista világrendszer! Lehetsé­ges és szükséRszerő. mert jelen van és a világpolitikában ««- re jelentősebben hat a szocia­lizmus. A szocializmus, amelv Óriási perspektívát nvit a béke előtt, amely merőben új ala­Mai számunkból | Rendelet § a szarvasmarhagümőkór | elleni intézkedésekről ! (2. oldal) = □BT" 0 ft * mn m mmmm A felvásárlásról a sátoraljaú jhelyi járásban (3. oldal) , Amundsen emlékezetére (4. oldal) *♦♦♦♦♦♦♦« Tisztábbak a% iskolák és aa osztályok A Vöröskereszt most elké­szült statisztikája szerint az 1961—62-es tanévben az el­múlt évinél húsz százalékkal több általános iskola teljesítet­te a Tiszta iskola kitüntető cím elnyeréséhez szükséges feltételeket. A kitüntetést azok az iskolák nyerhetik el, ame­lyeknek udvarát a diákok rendben tartják, rendszeresen ápolják a virágoskertet, gon­dozzák az osztályokban elhe­lyezett virágokat, létrehozzák a Vöröskeresztes egészségügyi állomást. A Tiszta, rendes osz­tály címet az idén 12 750 érde­melte ki. Több vacon zíl'rtborsrt írko-ik naponta a Miskolci Hűtőházba. Igyekezni kell feldolgozásával, tw- liocy ni citrom Ölj éle, vagy túlságosan megfonnyadjon. Nagy feladat hárul ezekben a napokban a Hű- S töház dolgozóira, mert naponta 3—i vagon szemelt borsót kell 40 dekás dobozokba csomagolni és X „mélyhúteni”. A íorgógőzdobban megpárolt borsót válogató szalagon tovább tisztítják. miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiimimmHmiiiiHiiiiniimiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHmiimHmiimmiiiHtmn Ünnepélyesen üzembe helyezték a Mnnkács-Sajészoged-Badapest között épített távvezetékrendszert és a sajészögedí transzformátorház állomását A nyugat-ukrajnai és a ma­gyar energiarendszerek össze­kötésére távvezeték épült Munkács —Sajószöged— Buda­pest között, amelyen a magyar fővárosba jut a Szovjetunió­ban előállított villamosener­gia. Az új vezeték megépítése nagy távlatokat nyújt a ma­gyar és .szovjet gazdasági együttműködés további széle­sítésére; ,í. Az üzemi akadémiák helyzete az építőiparban Tegnap délelőtt Miskolcon az építők József Attila Műve­lődési Otthonában öt megye részvételével értekezletet tar­tottak az építőipar üzemi aka­démiáinak helyzetéről és fel­adatairól. A tanácskozáson Borsod. Nógrád, Hajdú, Heves és Szol­nok megye építőipari vállala­tainak megbízottai, illetve az építőipari dolgozók szakszerve­zetének képviselői vettek részt. Horváth Béla elvtárs, az épí­tők szakszervezete műszaki osztályának vezetője ismertette a tanácskozás céljait, majd Dé­vényi Sándor, az Építésügyi Minisztérium munkaügyi fő­osztályának vezetője tartott beszámolót. Ezt követően Kál­mán József elvtárs a szakszer­vezetelv feladatairól tájékoztat­ta a jelenlévőket. A tanácsko­záson részt vett Farkas János elvtárs, az Építők Szakszerve­zete Területi Bizottságának tagja is. Az értekezlet ismertetésére a későbbiekben még visszaté­rünk. A távvezeték 192 millió forintos költséggel rekord­idő alatt készült el. Az építés során rendkívüli fel­adatokkal kellett megbirkózni: Hóviharokban is dolgoztak, máskor a Tisza áradása késlel­tette a munkát, s a dolgozók mégis kéthónapos előnyt sze­reztek. A sajószögedi fogadó- állomást is rekordidő alatt épí­tették, s így a sajószögedi transzformátorállomás és a. .Sajószöged—Zugló közötti - 220 kilovoltos új távvezeték már májús eleje óta működik. A mintegy 1Ö0 millió fo­rintos költséggel létreho­zott objektumba olyan vil­lamosgépek és készülékek kerültek, amilyeneket a hazai ipar most gyártott és szerelt először. Az ünnepélyes átadásra hét­főn került sor. A sajószögedi fogadóállomáson megrendezett ünnepségen megjelent Czottner Sándor nehézipari miniszter, dr. Lévai András nehézipari miniszterhelyettes, a magyar villamosenergiaipar vezetői, a munkálatokban résztvevő vál­lalatok igazgatói, főmérnökei, legjobb dolgozói. Ott volt M. A. Popov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideig, lenes ügyvivője, E. I. Csulkov, az ukrán népgazdasági tanács energiaágazati főigazgatójá­nak vezetésével a szovjet dele­gáció. Az ünnepséget Kerényi A. Ödön, a Nehézipari Minisz­térium villamosenergiai ipar­ágának főmérnöke nyitotta meg, majd Czottner Sándor nehézipari miniszter , mondott beszédet. Hangsúlyozta: az új távvezetékrendszere« most 50 megawatt villamos* teljesítményt kapunk, ké­sőbb 200 megawattot* amely Magyarország jelen­legi legnagyobb — tiszs- ‘ palkonyai — hőerőművé­nek teljesítményénél va­lamivel több. Ez a távvezeték nemcsak je­lentős műszgki létesítményi hanem jelképe is a szovjet és a magyar nép egyre erősödő ba­ráti, műszaki és gazdasági kapcsolatának; A beszéd után CzottnW Sándor nehézipari miniszter ünnepélyesen üzembe helyezte a távvezetékrendszert, amely most már folyamatosan és ál­landóan energiát juttat Buda­pestnek és az országos háló­zatnák; Jelentés az aratásról Megyénkben a Hegyköz és az ózdi járás községeinek kivéte­lével, valamennyi helyen arat­nak. Mintegy 370 kombájn, 400 aratógép, s nagyszámú arató­pár dolgozik a gabonaföldeken. Az összes kalászos mintegy 60 —65 százalékát vágják géppel, amely arra mutat, hogy je­lentősen sikerült megkönnyí­teni az egyik legnehezebb me­zőgazdasági tevékenységet. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályától szerzett érte­sülések szerint a közös gazda­ságok többségében jól szervez­ték meg az aratást, így keve­sebb szemveszteséggel kell számolnunk. Tekintve, hogy a Hegyközben még mintegy 8—10 nappal később érik be a kalá­szos, megyénk nagy részében viszont az őszi árpán kívül az őszi búza, a tavaszi árpa és he­lyenként a rozs is beérett; le­hetővé válik a gépek ésszerű átcsoportosítása, amelyet a gépállomások várhatóan jól tudnak megoldani; A mezőkövesdi járásban megkezdték a jégkár felbecsülését Már hírül adtuk, hogy a me­zőkövesdi járás egyes közsé­geinek. s a járás székhelyének lés után hamarosan sor kerül a kártétel kifizetésére is; Több aratópár munkájára van szükség Sajnos, a mostoha időjárás sok helyen hátrányosan befo­lyásolta a kalászosok fejlődé­sét, a fagy és a szárazság több helyen megritkította a tőszá­mot, s a ritka gabonát sok he­lyütt megdöntötte a szél, fő­ként az edelényi, s az encsi já­rás egyes helyein. Ilyen helye­ken a gépi aratás eredményes­sége nem kedvező, ezért, az a feladat hárul a termelőszövet­kezetek vezetőire, hogy minél több aratópárt szervezzenek. Ebben a munkában segíteniük kell a járási tanácsok mező- gazdasági osztálya szakembe­reinek is. Szorgalmazzuk a másodvetést Megyénkben korábban nem­igen szorgalmazták a másod­vetéseket. A jelenlegi helyzet, a takarmánygond azt kívánja, hogy minél több helyen fogja­nak hozzá a másodvetésekhez. Szükséges ez annál inkább, mivel a tervezett területnek csak egy hányada van bevetve silókukoricával, napraforgó. váj, borsósnapraforgöyal, rrte>° harral, kölessel, tarlórépával, takarmánykáposztával stb; E másod-növények október végéig betakaríthatok, s a takarmány- káposztát még decemberben is legeltetni lehet. Fel kell adni azt a nézetet, hogy a másodve­tés általában ritkán sikerül. Ez csak kényelmességet szül, s nagy lehetőségeket engedünk ki kezünk közül. Ápoltak a kapások örömmel szereztünk tudó. mást arról is, hogy megyénk, ben jóformán nincs olyan te­rület, amely kapálatlan lenne. Ez igen jelentős előrehaladás az elmúlt évhez viszonyítva, amikor 6 ezer hold földet nem kapáltak meg. Most valameny- nyi helyen megkapálták a ku­koricát kétszer, a cukorrépát háromszor s a napraforgót pe­dig szükség szerint. A burgo­nyát a legtöbb helyen kétszer töltögették; Leszámítva a kársújtotta te* rületeket, az aratásban az ed* digi kép pozitív, továbbra is az tehát a feladatunk, hogy minden percet, gépet, munka* erőt kihasználva, szemveszte* ség nélkül takarítsuk be a ga­bonát, az új kenyérnek valót határát jelentős jégkár érte. A tojásnagyságú jég letarolta a gabonát, s nagy kárt tett a ka­pásokban, helyenként teljesen elpusztítva a mezőgazdasági kultúrát. A természeti csapás mintegy 13126 katasztrális holdon tett kárt. Vasárnap a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa. Lipcsey Attila elvtárs. továbbá a mezőkövesdi járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói meglátogatták a kár­sújtotta községeket, s arról tár­gyaltak a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogyan takarítsák be a letarolt gabonát. Abban állapodtak meg, hogy mivel a gépek segítségére nem lehet számítani, kézzel takarítják be, ahol lehet kézi kaszával és sarlóval, kézi- és lógereblyé- vel. Mivel fontos értékek meg­mentéséről van szó, a betaka­rításban jelentősen érdekeltté teszik a termelőszövetkezeti tagságot; Értesültünk arról is, hogy az Állami Biztosító megyei igaz­gatóságának kárszakértői hét­főn már felkeresték a mezőkö­vesdi járás természeti csapás sújtotta községeit, részletesen fölbecsülik a károkat. A becs-

Next

/
Thumbnails
Contents