Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

(I Világ proletárjai, egyesüli ©tok 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVHI. évfolyam, 163- nótám Ara: 50 fillér 1962. júSism 14, ssomhat Irány: Tiszakarád - Györgyidrlő Szakmai találkozók, számos magyar felszólalás pénteken Moszkvában Pénteken valóságos „magyar nap” volt a moszkvai le­szerelési és béke-világkongresszuson. A küldöttek ezúttal sem plenáris ülést nem tartottak, sem bizottságokban és al­bizottságokban nem üléseztek, hanem szakmai találkozókon veitek részt. Külön találkoztak a jogászók, az írók, az orvo­sok, a parlamenti képviselők, a pedagógusok stb. A jogászok találkozóján azzal a kérdéssel foglalkoztak: mi a nemzetközi jogászok feladata a leszerelésért .folytatott harcban, A kérdés körül rendkívül élénk vita alakult ki, amely­nek során Hajdú Gyula professzor, ismert nemzetközi jogá­szunk is felszólalt. A tudósok találkozóján Pál l.énárd Kossuth-díjas, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet helyettes igazgatója szólalt fel. Hangoztatta, hogy a tudósoknak a bókét kell szolgálniok, s lelkiismerctbéli kötelességük, hogy harcoljanak az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris kísérletek betiltásáért. Ez­zel kapcsolatban két ismert tudós működésére hivatkozott. Utalt Szilárd Leó magyar származású amerikai tudós köny­vére, amelyben a szerző emberséges, humanista nézeteket vall. és tiltakozik az atomfegyverek használata ellen. Egy másik amerikai atomfizikus, Teller ugyanakkor igazolni pró­bálja. az atomfegyverek használatát és az esetleges atomhá­borút. Az orvosok találkozóján, amelyet Blohin, a Szovjet Or­vostudományi Akadémia elnöke vezetett, Zsebők Zoltán Kossuth-dijas egyetemi tanár mondotta el a saját és a ma­gyar küldöttség véleményét. A művészek találkozóján három magyar szólalt fel. Ná- dasdy Kálmán, az Operaház Kossuth-díjas főigazgatója, Kis­falu di Stróbl Zzigmond világszerte ismert, Kossuth-dijas szobrászművészünk és Benkö Gyula, a Vígszínház művésze mondott beszédet. A Szovjet írók Házában a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszuson résztvevő írók gyűltek össze. . Az első felszólaló Jean-Paul Sartre francia író volt, utá­na Vigorelli olasz író, a két évvel ezelőtt megalakult Európai írószövetség főtitkára kijelentette, hogy a szövetség célja ép­pen a kultúra egységének helyreállítása. Konsztaniyin Fegyin, a Szovjet írószövetség első titkára után Ilja Ehrenburg, a nemzetközi Lenin-békedíjas szovjet iró javaslatot tett, hogy a világ írói rendszeresen tartsanak kerekasztal-értekezletcket, ahol nem ünnepélyes határozatok meghozatalával, hanem az írók felelősségének hangoztatásá­val, a kapcsolatok erősítésével küzdenének a békéért és az általános leszerelésért. Carlo Levi ismert olasz író csatlakozott Ehrenburg ja­vaslatához. Nagyhatású beszédet mondott Bóka László is. Részlete­sen beszélt arról a munkáról, amely Magyarországon folyik a nemzetközi kultúra, megismeréséért. Pénteken délután találkoztak a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson résztvevő .újságírók. A találko-' \ felszólalt Szakasits Árpád, a magyar küldöttség vezetője. Péntek este ismét teljes ülésre ültek össze a küldöttek. L’ V . tata*.. t. m &-% Dokumentum a semlegességről — TASZSZ-nyilatkozol a nukleáris robbantásokról Külföldi megfigyelők rend­kívül nagy fontosságot tulaj­donítanak a TASZSZ által is­mertetett nyilatkozatnak,., amelyben a Szovjetunió hiva­talos körei csütörtökön világo­san és határozottan kifejtették a német békeszerződés meg­kötésével kapcsolatos állás­pontjukat. . . Nyugat-Berlin uralkodó körei és lapjai, a' „frontváros” és a nyugatnémet rádióállomások különösen érzékenyen reagál­tak a nyilatkozat erélyeshangú kitételére, amely szerint a Szovjetunió nem fog bele­egyezni abba, hogy a há­rom nyugati hatalom meg­szálló csapatai továbbra is Nyugat-Bcrlinben állomá­sozzanak, s hogy a NATO- nak Európa szívében, a szocialista államközössc- gen belül, vagyis Nyugat- Bcrlinben továbbra is le­hessen katonai támasz­pontja. A „frontváros” legtekinté­lyesebb lapja, a Tagesspiegel pénteken „Figyelmeztető jel­zések” című vezércikkében fűz megjegyzéseket a TASZSZ- t nyilatkozathoz. A vezércikkből kitűnik a hidegháború hívei­nek páni félelme az esetleges különbékeszerződéstől. A lap „éberségre” int és azt jósolja, hogy „közeledik a konfliktus időpontja”. 1 Hruscsov legutóbbi beszé­de némileg józanítólag ha­tott Nyugat-Berlin vezető politikusaira.! Willy Brandt kormányzó pol­gármester, aki pénteken kezd­te meg nyári szabadságát, el- \ utazása előtt nemzetközi saj­tóértekezleten visszavonulót fújt. Beismerte: a feszültség bizonyos fokú enyhüléséhez vezetne, ha Nyugat-Berlin hivatalos körei közvetlen tárgyalás­ba kezdenének „Kelet- Berlin hivatalos szerveivel" vagyis az NDK hatóságai­val. Eddig erre nem mutatott haj­landóságot. * A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének egy kiküldött bizottsága, kiegé­szülve a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson részt vevő néhány nemzetközi jogásszal, pénteken délután dokumentumot fogalma­zott meg a semlegességről. A jogász bizottság anyagát Hajdú Gyula, ismert nemzet­és ő tartotta a referátumot is. Az eszmecsere egész délután folyt a szűkkörű bizottságban, majd végül határozat született, amelynek lényege a következő: Ha egy állam semlegesnek jelenti ki magát, külön elisme­rés nélkül is megilleti őt a semlegesek jogai. A semleges­ség a semlegeseket békeidőben is arra kötelezi, hogy távol­tartsák magukat olyan katonai és gazdasági tömböktől, ame­lyek valamely más társadalmi és politika; rendszerű állam ellen irányulnának; nem enge­délyezhet területén támasz­pontokat idegen állam részé­re, vagy ha ilyenek vannak, követelnie kell azok felszámo­lását. Á semleges állam köteles mindenkor támogatni a béke- szervezeteket, valamint az olyan mozgalmakat, amelyek a gyarmatosítás minden formá­ja ellen irányulnak. Háború esetén a semleges állam olyan magatartást köteles tanúsíta­ni, amely a béke mielőbbi helyreállítását szolgálja. Joga van megkövetelni, hogy semle- gességi státusát minden állam tiszteletben tartsa. Ha vala­mely állam ellenkező maga­tartást követ, az nemzetközi bűntettet követ el. A fenti határozatot nem kell sem bizottság, sem plená­ris ülés elé terjeszteni elfoga­dás végett; az automatikusan a kongresszus dokumentumá­vá válik: A TASZSZ nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) Az Amerikai Egyesült Álla­mok elsőként, sok évvel a Szovjetunió előtt kezdte meg az atomfegyver-kísérleteket, százával hajtotta végre a nuk­leáris robbantásokat, amelyek mindegyike a meglévő nukleá­ris fegyverek tökéletesítését és az új nukleáris fegyverfajták létrehozását szolgálja. Ilyen körülmények között nemcsak az erkölcs és a jog, hanem az általános béke és a biztonság érdekei is megkövetelik, hogy utoljára a Szovjetunió hajtson végre nukleáris fegy­verkísérleteket, — hangzik a TASZSZ - pénteken közzétett nyilatkozata. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt — hangzik a továbbiak­ban a nyilatkozat — az Egye­sült Államok az első atom- bombakisérletekkel meghirdet­te az atomfegyverkezési ver­seny rajtját — sőt, mi több. az Egyesült Államok nemcsak kísérleteket folytatott e halált hozó fegyverrel, hanem alkal­mazta is azt Hirosima és Naga- szaki japán városok békés la­kossága ellem Az emberek nem felejtették el és sohasem bo­csátják meg ezt az emberiség ellen elkövetett szörnyű bűn­tényt, amelyhez hasonlót nem lehet találni a civilizált társa' dalom történetében, A Hirosi­mában és Nagaszakiban elégett emberek hamvai örökre emló keztetni fognak erre a barbár cselekedetre. A népek tudják, hogy a2 Amerikai Egyesült Államok, valamint Anglia, majd Fran­ciaország nem hagyta abba az újabb és újabb nukleáris fegy. verfajták megalkotását és ki­próbálását. A Szovjetunió ál­tal végrehajtott minden egyes atomfegyverldsérlet csak vá­lasz volt a nyugati hatalmak cselekedeteire, az általuk vég­(Folytatás a 2. oldalon.) Az aratás mái; csak a napokban kezdődött meg, de a cséplőgé­pek már elindultak a tsz-ck felé, hogy a betakarítási munka zök­kenőmentes legyen. Foto: Szabados György Magyar és szovjet fiataléi ássák a belvízíevezsia csatornát íiszakerecsénynél A KISZ nyári önkéntes ifjú­sági építőtáboraiban jelenleg több mint ötezer középiskolás és egyetemista táborozik. A legközelebbi váltásnál számuk mintegy tízezerre emelkedik, mert újabb táborok is nyílnak. Az építőtáborok közül a százhalombattaiban, valamint a Berentci Vegyiműveknél a fiatalok a mély-, illetve a magasépítkezésnél dolgoznak. Karcagon tovább bővítik a rizstelepck öntözéséhez épülő csatornahálózatot: ha elkészül, a termelpszöyetkézeték több­ezer holdat öntözhetnek majd. A magyar és a szovjet fiata­lok első, közös kezdeményezése az a belvízlevezető csatorna, amelyet Tiszakerecsenynél épí­tenek. Szovjet területen már valamivel előbbre tartanak a munkákkal, mert gépek ássák az árkokat. Magyar területen a középiskolás fiatalok kézi erővel dolgoznak, de náluk is jó ütemben halad a munka. A hibridkukorica termesztő nagy állami gazdaságokban a lcukorica-címerező ifjúsági le­ánytáborokban is dolgoznak: Baranya megyében a Bolyi Ál­lami Gazdaságban ezer, Tolná­ban a Dalmandi Állami Gazda­ságban 1100, Békés megyében a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban pedig 800 leány végzi a munkát. Ezen a héten, nyílik Fejér megyében, a ' Mezőfalva Állami Gazdaságban a közép- iskolás leányok nyári tábora: Itt 1100 leány táborozik. Mun­kájukkal jó szolgálatot tesz­nek a mezőgázdaságnak. A táborokban mindenütt gondoskodtak az elszállásolá­sokról, az étkezésről és a munkaruháról. Az ifjaknak a napi 6 órás munkaidő után bőven jut idejük a szórakozás­ra is. Ííjabb Dobrinyin — Rusk találkozó Dobrinyin szovjet nagykövet csütörtökön egy és három­negyedórás megbeszélést foly­tatott Rusk amerikai külügy­miniszterrel. A találkozó után a szovjet nagykövet kijelen­tette, hogy a megbeszélés a „szokásos” módon zajlott le: a nyugat-berlini és a német kérdésről, valamint más prob­lémákról, a többi között a le­szerelés kérdéséről is tanács­Az évszázad legnagyobb természeti csapása érte a mezőkövesdi járást Szerdán, július 11-én es­te 10 és 11 óra között az év­század legnagyobb természeti csapása zúdult a mezőkövesdi járás egyes községeire. Száraz villámlások közepette, hatal­mas erejű jégverés pásztázta végig a járás egyes községei­nek határát. Mezőkövesden, ahol nagy érdeklődés mellett az egri Gárdonyi Géza Színház szabadtéri előadást tartott, to­jás nagyságú jégeső kerekedett. A jégverés elől menekülő la­kosság sok helyen csak az út­testen felgyülemlett, térdig érő vízben tudott- a lakásához el­jutni. A színház két díszletező- je, akik az ítéletidőben a dísz­leteket igyekeztek biztonságba helyezni, a jégverés következ­tében elájult. Mezőkövesd főutcáján á jég­verés következtében teljesen megbénult a forgalom. Autók, szekerek álltak a jégtorlaszok , között. A vihar pusztításának közi jogászunk készítette elő télj es képe azonban csak csü­törtökön bontakozott ki. Az összegyűlt jeget még akkor is lapáttal hányták le az úttest­ről. A fák levélzetét a jég tel­jesen leverte, az ágak csupa­szon meredeznek az égnek. Az utcákat is sok helyen tör­melék fedi, mert a vihar szá­mos házról leverte a vakola­tot. Iszonyú pusztítást végzett a vihar a határban. A járás különböző közsé­geiből, mint Szeníistván- ból, Tőszavaikról, Borsod- ivánkáról, Egerlövőről, de a Bükk lábánál fekvő Szo- molyáról is egymás után érkeztek a jelentések dr. Bueskó Jánoshoz, a járási tanács elnökéhez, a vihar pusztításáról. Legsúlyosabb kártételt ezek­nek a községeknek határában okozott a jégverés, — de itt sem egyformán, hanem ahogy pásztázva elvonult: A beérkezett jelentések alapján megállapították, hogy mintegy 14 000 holdnyi te­rületen keletkezett kár — ami a járás szántóföldjei­nek 30 százaléka. A vihar kártétele különböző. Egyes határrészekben csak 30, máshol azonban 100 szá­zalékos a jégverés. Van olyan határrész, ahol már beérett a kalászos, s a vi­har szabályosan kicsépeltc a kalászokból az érett sze­meket, s a szakemberek véleménye szerint itt már nincs mit aratni, a szárat fűkaszával érdemes csak levágni. Nem egy helyen a kukorica leveleit ízzé-por- rá szaggatta a jég, s mint kórók meredeznek a táblá­kon a csonkok. A vihar kártételéről tudo­mást szerezve azonnal a hely­színre érkeztek a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vezetői, akik megszemlélve a kárt, a helyszínen intézkedtek a segítségnyújtásról. A járási tanács intézkedésére megala­kultak a kárbecslő bizottságok, s pénteken hozzáláttak a pusz­títás felméréséhez. A járási tanács kéréssel fordult az ille­tékesekhez és a saját hatáskörében is minden intézkedést meg­tesz, hogy megfelelő támo­gatást nyújtson a jégverés által sújtott tsz-eknek, az azonnal jelentkező kérdé­sek megoldásában. Ilyen hatalmas arányú ter­mészeti csapásra a legöregebb ember sem emlékszik. Az írott emlékek szerint 1873-ban érte hasonló jég­verés Mezőkövesdet — de méreteiben az is kisebb volt a mostaninál: koztak. A laoszi kérdés is sző« ba került — mondotta a szov­jet nagykövet. A két államférfinek ez volt a hetedik találkozása április eleje óta. * Rusk amerikai külügyminisz­ter csütörtökön — közvetlenül Dobrinyin szovjet nagykövet­tel történt találkozása előtt —* sajtókonferenciát tartott. Hang­súlyozta, hogy a berlini kérdés­ről folyamatban lévő tárgyalá­sokat folytatni kell még akkor is, ha egyelőre nem látszanak a kielégítő megoldás körvona­lai. Kiderült azonban Rusk ki­jelentéseiből, hogy az ame­rikai külügyminiszter a német békeszerződésnek a megoldásra megérett kér­dését újra össze kívánja kötni a két Németország egyesítésének ma még meg­valósíthatatlan követelései­vel. Rusk a továbbiakban elutasí­totta Hruscsov miniszterel­nöknek azt a javaslatát, amely szerint a Nyugat-Berlinben ál­lomásozó angol—francia—ame­rikai csapatok helyét a NATO- hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó-kisebb országok csapa­tai vegyék át. A jövő héten folytatódó gen­fi tizenhéthatalmi leszerelési konferenciával kapcsolatosan hangoztatta, hogy a Szovjetuniónak és Ame­rikának, valamint sok más országnak egyaránt komoly érdeke fűződik a fegyver- kezes; verseny megszünte­téséiig®. (Folytatás a 2. oldalon# .

Next

/
Thumbnails
Contents