Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

VÜórg pröfeföTtai, egyesűlíefet'! NBvvv ' O K.J Aratogépek a tofcsvai Békeharcos Tsz-ben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI11. évfolyam, 162. szám 1962. július 13, péntek B német kérdést és a leszerelést süllősen meg leli oldani — követelték a moszkvai kongresszus szónokai Csütörtökön reggel — moszk­vai idő szerint — 9 óra után a leszerelési és béke-világkong­resszus kétezer főnyi küldötte újra teljes ülésen találkozott a Kreml kongresszusi palotájá­ban. Josef Macek csehszlovák akadémikus olvasta fel a cseh­szlovák kormány üzenetét. ^ Csehszlovákig, kormánya, amikor a leszerelés mellett foglal állást’ — mondotta az üzenet — szemelőtt tartja azt, hogy a német militarizmus két ízbén sodorta világháborúba az emberiséget és két világhábo­rúban okozott rettenetes szen­vedéseket a csehszlovák nép­nek. Ahhoz, hogy lefogják a nyugatnémet militaristák cs revansisták kezét, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést. Addig is azonban lehetséges olyan részlctintézkedések foganatosítása, mint pél­dául megnemtámadási egyezmény a NATO és a Varsói Szerződés tagorszá­gai között; atomfegyver- mentes övezetek kijelölése a világ különböző térségei­ben; a háborús propaganda betiltása és mások, A délelőtti ülésen felszólalt Silverman angol munkáspárti képviselő is. — Amikor a kongresszus megnyilt — mondotta —, az Egyesült Államok kor­mánya a legcinikusabban a világ közvéleményét sem- mibevéve végrehajtotta magaslégkörű nukleáris kí­sérletét. A továbbiakban arról be­szélt. hogy Hruscsov érvei erősek, amikor megindokolja a ta­valy szeptemberben végre­hajtott szovjet atomkísérle­teket. Hruscsov' türelme és önmegtartóztatása eddig is erős gátja volt a háború kirobbanásának. Utalt arra, mily pozitív jelentőségű a szovjet miniszterelnök mostani beszédének ama kijelentése, amely’ szerint a Szovjetunió sohasem fog elsőnek nukleáris támadást intézni az Egyesült Álla­mok, vagy más országok ellen. — Ha ugyanezt leszögezné Kennedy is — mondotta az an­gol munkáspárti képviselő —, ez már fél utat jelentene a bé­ke megszilárdítása felé. Homer A. Jack, az amerikai küldöttség tagja kijelentette, hogy semmi szín alatt sem sza­bad több fegyvert adni a Német Szövetségi Köztár­saságnak. Különösen vc- szély'cs az atomfegyver át­adása akár a Bundcsvvehr- nek, akár a NATO-nak, amelyben a nyugatnémetek is képviselve vannak. (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet nyilatkozat a német kérdésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió és a nyugati hatalmak között hosszabb ide­je eszmecsere folyik a német kérdés békés rendezéséről. Az utóbbi időben a Szovjetunió' kormánya és az Egyesült álla­mok kormánya között folytak ilyen tárgyalások. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy szovjet hivatalos körök sajnálattal ve­szik tudomásul: A nyugati ha­talmak kormányai nem értik meg annak szükségességét, hogy a német békeszerződés aláírásával fel kell számolni a második világháború következ­ményeit. Jóllehet 17 esztendő múlt el a második világháború befejezése óta, a német béke- szerződést még nem írták alá és Európa szívében — Nyugat- Berlinben — megszállói minő­ségben még mindig ott tartóz­kodnak a három nyugati hata­lom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — csa­patai. Nyugat-Berlint egy tá­madó tömb, a NATO katonai támaszpontjává telték a béke­szerető államok, mindenekelőtt a Német Demokratikus Köz­társaság ellen, amelynek köze­pén helyezkedik el. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág, amelyek egykor szövetsé­gesek voltak a hitleri Németor­szág ellen folytatott háború­ban, merőben ellentétes célok­kal kapcsolták össze a német kérdésben folytatott politiká­jukat A nyugati hatalmak, mi­után Németország politikájá­nak következtében ez az or­szág két részre szakadt, azon fáradoztak, hogy Németország nyugati részét militarista és revansvágyó álammá tegyék, melynek politikája és fejlődési irányzata idegen a béke érde­keitől és a német nép igazi nemzeti érdekeitől. A Szovjet­unió szövetségese a német föl­dön létrejött békeszerető, szo­cialista’német' államnak,’ á Né­met Demokratikus Köztársa-' Ságnak, amelynek politikája és, fejlődése' teljesen összhangban áll a béke érdekeivel és annak a német népnek nemzeti ér­dekeivel, amely nem egyszer vérével és súlyos szenvedések­kel fizetett a német imperializ­mus agresszióiért és kalandor politikájáért. A mostani helyzetben, ami­kor Európa szívében még nem számolták fel a második világ­háború maradványait, Nyugat- Berlinben pedig Iáépítették a NATO katonai támaszpontját, változatlanul hagyni ezt a helyzetet annyit jelentene, mint a tűzzel játszani, annyit jelentene, mint fenntartani a katonai összetűzés veszélyes lehetőségét Európában a nagy­hatalmak között. A Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság és a többi békeszerető állam, amely síkraszáll a német békeszerző­dés megkötése mellett, nem veheti komolyan azokat a nyi­latkozatokat, amelyek szerint a nyugati hatalmaknak a né­met kérdés .békés rendezéséről való távolmaradása és az a törekvése, hogy katonai tá­maszpontként továbbra is ke­zükben tartsák Nyugat-Berlint, e hatalmak jó szándékáról, valamint arról az óhajáról ta­núskodik, hogy biztosítani akarjak a szabadságot Nyugat- Berlin lakossága számára. Ha valóban így volna, ha a nyugati hatalmakat jó szándék vezérelné és nem volnának olyan elnézőek azokkal a nyu­gatnémet körökkel szemben, amelyek a revans követelését és a második világháború ered­ményeinek felülvizsgálását po­litikájuk zászlójává tették, akkor nem elleneznék a szov­jet kormánynak azt a javas­latát, hogy tegyék Nyugat-Ber­lint demilitarizált szabad vá­rossá. Ez a javaslat, mint is­meretes, nemcsak azt irányoz­za elő, hogy záróvonalat kell húzni a második világháború alá, vagyis alá kell írni a né­met békeszerződést mindkét német állammal, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egyi­kükkel, az NDK-val, és demi­litarizált szabad várossá kell nyilvánítani Nyugat-Berlint, hanem azt is, hogy’ a nyugat­berlini lakosság teljesen sza­badon, minden külső beavat­kozás nélkül dönthet belügyiéi­ben. Nyugat-Berlínben a lakosság szabadságát nem a három nyu­gati hatalom megszálló csapa­(Folytatás a 2. oldalon.) § Foto: Szabados György Szocialista brigádvezetőíf Értekezlete Miskolcon Tegnap délelőtt mintegy 100 vas-, illetve energiaipari üzem­ben dolgozó szocialista brigád­vezető részvételével értekezle­tet tartottak Miskolcon. A szo­cialista brigádvezetők értekez­letén résztvett és felszólalt Kormos István elvlárs, a Vas- és Fémipari Dolgozók központi titkára, Szabados Gusztáv elv- társ, az SZMT titkára. Stricz János elvtárs. a Vasas Szak- szervezet megyei titkárának ér­tékelése alapján a résztvevők a szocialista brigádmozgalom­mal kapcsolatos tapasztalato­kat vitatták meg, s megbeszél­ték a további tennivalókat. A hasznos és eredményes érte­kezleten elhangzottakat la­punkban még ismertetjük. Az ország 400 legjobb traktorosa vesz részt az alkotmány napi szántóversenyen A gépállomási, állami gazda­sági és termelőszövetkezeti traktorosok körében rövid idő alatt nagyon népszerűek let­tek a szántóversenyek. Az idén, annak ellenére, hogy az időjárási viszonyok kedvezőt­lenek voltaic, ötyen járásban rendezték meg a szántóver­senyt. Szabolcs megyében pél­dául minden járás megtartotta a vetélkedőt, s Komárom, Hajdú és Fejér megyében is módot találtak a versenyek megrendezésére a takarmány­keverékek tarlójának felszán­tásával. A következő hetekben a ga­bonatarlókon folytatják a já­rási szántóversenyeket, ame­lyek befejezése után augusztus 20-án, az alkotmány' ünnepén kerül sor a megyei döntőkre. A megyei versenyeken az or­szág 400 legjobb traktorosa vesz részt, s a teljesítmények alapján közülük választják ki az Országos Mezőgazdasági Kiállítás ideje alatt megren­dezésre kerülő országos ver­seny 38 résztvevőjét. Ismét füstöl a kémény A két művezető — Pörkölés és szeparálás — Nagyjavítás CSENDES A ' TÁ J. Még' az' ércdúsító örökké pipáló kémé­nye is pihen. Egészen szokat­lan a völgy mozdulatlansága, a gyár nyugalma; Máskor mesz- szire hallatszott a gépek mono­ton zúgása és a kemencék sis­tergése. Most mozdulatlan a Rudabányai Ércdúsítómé. Nagyjavítás van, Először, amióta tüzet fogtak a kemen­cék; Az udvaron két fiatalember­rel találkozom. Mindketten művezetők. Pásztor Barnabás 26 éves, kollegája, Molnár Béla még fiatalabb. Nemrég töltötte be a 20-at. Technikumot végez­tek, s úgy kerültek a diósgyőri gyárakból a hegyek közé szo­rított üzembe. Aztán ittreked­tek. Az egésznek alig néhány esztendeje — mégis olyan ott­honosan mozognak a ..szétbon­tott” gyárban, mint akik örök életükben ércdúsítók voltak. — Nekünk is szokatlan ez a nagy nyugalom — így Molnár Béla. — Megszoktuk, hogy va­sárnap, sőt még Szilveszterkor és karácsonykor is füstöl a ké­mény’. Folyamatos termelés volt. És most lassan két hete, hogy megdermedt az egész gyár. A nagyjavítás határideje 15 nap .;- Szeretnénk valami­vel előbb elvégezni ezt a mun­kát. És most induljunk el egy rö­vid kis sétára. Nézzük, mit is értenek ezen a szón, nagyjaví­tás. Az első „állomás” a pör­kölő-üzem Szinte valamennyi villamos és gépészeti berende­zés „kézben” van. Javítják a hatalmas, 30 méter hosszú for- gódobkemencét, az adagoló csö­veket és a hűtődobot. Ez utób­bi berendezések a nagy hő ha­tására — 600 Celsius fok — és a csúszó igénybevétel miatt teljesen kikoptak. Naponta 000 tonna érc ömlik itt be. Most kicserélik a régi, agyonfolto- zott adagolót, meg a kilyukadt hűtődobot és átfalazzák a ke­mencét is. A szeparáló üzemrész a „má­sodik lépcső”. Ide kerül a pör­költ érc. Itt aztán 8 millimé­teres nagyság alá zúzzák és két fokozatban elkezdik szepa­rálni mágnes dobok segítségé* vei. Kiválasztják a vasban dú- sabb szemcséket. Itt hagyják a végterméket, ahogy ők neve. zik, a koncentrátumot. Ennek már 42—43 százalékos a vas* tartalma. Érdemes megemlítő, ni, hogy dúsítás előtt csupán 20—24 százalékos a vasérc; — Havonta 10—12 ezer tonna késztermék kerül ki innen — mondja Pásztor Barnabás. A diósgyőri, az ózdi és a du« naújvárosi kohászok szíveseb­ben dolgoznák a dúsított érccelj Gazdaságosabb így a munká. juk, mert a Rudabányán ki vájt pátere kohósítása sok gondot jelentene. Így viszont 42—43 százalékos „nyersanyagot” kap­nak. Egyszóval így néz ki a sze­paráló — üzem közben. De most itt is javítás van. Szere­lik, orvosolják az osztályozó vaskos rostélyát, arrébb pedig a hengeres törőt javítgatják. Szinte minden munkát az it­teniek végzik, de segít a bánya is, meg ha szükséges, az onno. siak. — Ezeken a munkahelyeken a legfeltűnőbb a csend és a tiszta levegő. Máskor oly’an fül­siketítő zaj van. hogy jaját hangját is alig hallja az em­ber. Meg a szálló por is kava­rog a levegőben. Pillanatok alatt belepj az embert; Most meg; i, Lelkes ováció fogadja Hruscsov elvtárs beszédét NÉHÁNY N APPAL KÉSŐBB ismét a völgyben járta nu Messziről láttam, hogy a Ruda­bányai Ércdusítóműben véget ért a nagyjavítás. Ismét füstölt a kémény. Betüzesedtek a ki­javított kemencék, a rosták pe­dig mérgesen rázzák az ércet. A modern gyár újra termel. Gombnyomásra megy minden — jobban mint valaha. A szál­lító gumiszalagok fáradhatatla­nul viszik az ércet. A generá­tor szüntelenül termelj a pör­köléshez nélkülözhetetlen gázt. És az egész üzem óramű­pontossággal járó menetét szi­gorú műszerek és elektromos ••eteszek vigyázzák. A „csuzda” alatt vagonsor áll; Egy része már megtelt ! „ koncéntrátu mmal I Faulovils Ágostod Kozinogyemjanszkaja édesanyja nevetve öleli át Gagiwrint és Tyitovot KÉT KÉP A MOSZKVAI KONGRESSZUSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents