Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-07 / 157. szám

Szombat, 1962. július 7.

ESZAKMAGYARORSZAG

s

SZIGET A VIZEN

Kiváló csibefenyésztés

Ha az ember behunyja szemét, tökéletes az illúziója. Hallja a motorok dübörgését, érzi, hogy megremeg a hajótest; előre úszik, aztán himbálózva oldalt fordul a vizen. A gyengébb idegzetűek akár átmeneti i,tengeri betegséget” is kaphatnak ... Félelemre azonban nincs ok, mert a hatalmas gépezetet nehéz vasmacskák és drótkötelek erősítik a parthoz és a tó mellett húzódó vasúti sínekhez. Mindazonáltal nagyon lassan halad előre, csupán alig észrevehetően, miközben szüntelenül ontja a kitermelt kavicsot a vég nélküli szállító szalagokra.

A neve: Miskolc

Valahol Csehszlovákiában i.született”, cseh mérnökök rakták össze, magyar mérnökök szedték szét... Ezt kénytelenek voltak megtenni, mert másképpen — szállító alkalmatosság híján — sosem került volna Nyékládházára. Így vagonokba emelték, vasúti pályát építettek neki és itt a vizen, újra összerakták. Nevet is kapott, szépen rápingálták a hét betűt: Miskolc.

Készen volt tehát az úszó kotró, amely a Nyékládházi Kavicsbánya egyik új tavából, mintegy 9 méteres vízből hozza fel a kavicsot, de az ötletes mérnökök még egy toldalék testet is szerkesztettek hozzá. Addig ugyanis uszállyal kellett volna továbbítani a sódert. Ez körülményes, költséges. Pontonokra szállító szalagrendszert szereltek tehát, s azóta: amerre az úszó sziget halad, vonat kíséri a parton, s egyenesen vagonokba kerül a kavics.

100 köbméter óránként

Mindebből a tó melletti országúiról nem sok látható. Le kell térni az útról, átbukdácsolni a meddő anyagból felhalmozott buckákon. Az úszó sziget 105 tonna önsúllyal, 80 centiméteres merülési szinttel nehezedik a vízre. Kanalas szerkezete 100 köbméter kavicsot termel ki óránként. S a tehervonat vezetőjének kezében már ott van az utasítás: irány Békéscsaba, vagy Debrecen.

A Dunántúl, illetve a Balaton környékének kivételével szinte minden építkezéshez szállítanak innen kavicsot.

A „parancsnoki hídon“

ilyen is van az úszó kotrón. Legmagasabb pontja a parancsnoki híd, ahol ez alkalommal Burai András bácsi, kotrómester teljesít szolgálatot. A hajótest. aljától mintegy négy méterre,, a meder aljától tizenhárom, tizennégy méterre vagyunk. Igazi parancsnoki híd, hajón érzi magát az ember. A különféle műveletek, a gépek vezérlése gombnyomásra történik, Burai bácsi egyetlen mozdulattal sok ember nehéz fizikai munkáját könnyíti meg. Ezért is van, hogy a

*

„hajó” személyzete mindössze * 7 emberből áll, ezek gépmes-^ terek, technikusok, villany sze-* relők. Burai bácsi tizenhárom* éve kotorja a kavicsot a tavak.*, vizéből. Bizony, kisebb fajta* hegyet tenne ki, amit már fel-£ színre hozott: gyárak, iskolák* falai lettek belőle. %

A tervek

Valamikor, amikor első al- _ kálómmal „megfúrták” a nyék-* ládházi határt, az építők és a _ tervezők sem gondolták, hogy'.;, tíz év alatt valóságos tórend-* szer keletkezik majd a kibá-4. nyászott kavics helyén. A nagy* építkezésekhez azonban mindj több, kiváló minőségű nyék-* ládházi kavicsot, sódert igé-£ nyelnek, nagy szükség volt e ki-* váló teljesítményű gép beálli-* fására. *

*5»

Az igények most sem csők-* kennek. Hozzáértő emberek* felmérték hát a lehetőségeket* és megállapították, hogy még* mintegy negyven évig bányász-;:; hatják a kavicsot. A terv te-* hát az, hogy nem messze a tóparttól osztályozó!, építenek,': uszályokkal szállítják oda, s a* Nyékládházáról induló irány-£ vonatok még jobb minőségű,* osztályozott kaviccsal robognak,£ tova. *

Ónodvárj Miklós *

A vattai Szemere Bertalan Tsz-ben eredményesen foglalkoznak csibeneveléssel. Ez évben 4500 darabot nevelnek fel. Első küldeményükben, mely a városi lakosság asztalára került, darabonként egy kilogramm S dekás átlagsúlyú csibék voltak, s ezt a súlyt mindössze 68 nap alatt.' érték el. A jelenleg nevelt 2500 darab csibénél mindössze 1,8 százalékos elhullást mutattak ki. Ez

aeredmény párját ritkítja. Az eredmények elsősorban özvegy Rolla Jánosné és özvegy Jónás Jánosné lelkiismeretességét dicsérik. Képünkön; Bolláné eteti a gondjaira bízott, csibéket.

;* «g» *;« ♦>«*« ****** ♦;* ♦> »><*«$

Félmillió mázsa takarmányt takarítottak be a borsodi tsz-ek

Több mint ezer szakembert kaptak a tsz-ek

ifielÉlífi lesz az iskolaszer-ellátás

~ rÁz 1962—63-as iskolai évre

á kereskedelem annak figyelembevételével készült fel, hogy a tanulók száma a múlt évhez képest mintegy két százalékkal növekszik. Az igények kielégítésére a legtöbb cikkből megfelelő árukészletet biztosítottak.

A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint papír- és írószerekből jó lesz az ellátás. Tavaly ilyenkor például füzetekből 2849 tonna volt a kereskedelem készlete, most pedig 3150 tonna. A famentes rajzpapír a tavalyi 100 tonnáról 158 tonnára nőtt. Félfamentes rajzpapírból is több, 291 tonna áll rendelkezésre. Úgynevezett vegyes iskolatáskákból a tavalyival körülbelül azonos mennyiség áll rendelkezésre, ez azonban nem okoz gondot, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre inkább a bőr iskolatáskákat keresik.

Ennek megfelelően ebből a tavalyinál 28 ezerrel többet, 143 ezret hoznak forgalomba.

A szabványelőírásoknak megfelelő belföldi pasztell- irónokból teljesen kielégítik az igényeket. Iskolai ecsetekből mintegy 400 ezerrel, gombfesték-dobozokból 62 ezerrel, irónhegyezőkből pedig 45 ezerrel több a készlet, mint tavaly. Megfelelő a felkészülés az úgynevezett iskolai segédeszközökből, például krétából, halenyvból, belföldi grafitirónból, tolltartóból, tintából, radírból, irkatartóból és gyurmából is. Olcsó diáktol- lakból minden igényt kielégítenek.

Úgy tervezik, hogy július 20-ig a boltokba juttatják az igényelt iskolai felszerelések mintegy hatvan százalékát, s a korábbi évektől eltérően már júliusban megkezdik az árusítást.

Borsod megyében több mint 50 ezer holdról takarították be a tsz-ek az első kaszálású takarmányt. Noha a szeszélyes időjárás következtében a lucerna és vöröshere hozama, a rétek szénatermése a várt alatt maradt, eddig már félmillió mázsa jóminőségű takarmányt kazlaztak.

A kisebb terméshozamot a takarmány minőségének megóvásával igyekeznek pótolni. Mintegy 10 ezer holdnyi pillangóst cs szénát ágas szárítókon érleltek meg. A kedvező időpontban kaszált és ágas szárítókon érlelt takarmány tápértéke az etetési kísérletek szerint mintegy 20—25 százalékkal jobb, mint a renden szárított takarmányé.

A szénabetakarításnál a nagyüzemi táblákon több mint 80 kaszálógép és rendsodró dolgozott. Az északi, dombos hegyvidéken fekvő tsz-ekben a családtagok is segítettek a széna betakarításában, így azok nem áztak össze, nem fülledtek be.

Az alacsonyabb termésátlagok pótlására mintegy 10 ezer holdra tehető az árokpartokon, dűlőutak és töltések mentén lévő terület, amelyeknek szénatermését, az idén először, szintén betakarították*

A termelőszövetkezetek megszilárdulását, jövedelmező gazdálkodását az idén a szakemberek újabb csoportja segíti. A már több éve kialakult rendszer szerint, az állam anyagi támogatásával az év eleje óta 400, nagy tapasztalattal rendelkező szakember állt munkába a még meg nem erősödött közös gazdaságokban; A legtöbben Borsod, Bács, Baranya, Szabolcs és Hajdú megyében dolgoznak.

Mind több természetesen az olyan termelőszövetkezet,

amely már saját erejéből is megfelelő jövedelmet képes biztosítani egy vágj' több szakembernek. Sok helyen vettek fel — a tagok sorába, vagy alkalmazottként — az idén is mezőgazdászokat, sőt, több szövetkezetnek már állatorvosa és gépészmérnöke is van. A termelőszövetkézetekben az év első felében összesen nagyrészt állami támogatással, több mint ezer szakember állt munkába.A termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalának emelését segíti az az intézkedés is, amely szerint a járási tanácsok mezőgazdasági osztályát 500 szakemberrel erősítik meg. Körülbelül 300-an már munkába is álltak;

29 órával csökfcentetlék a martlnlcemencék javítási idejét Diósgyőrött

Ä Lenin Kohászati Művek martinkemencéjében az időn- kint szükségessé váló kemencejavításokhoz korábban átlagosan a leállás után 48 órával foghattak hozzá. Legalább ennyi idő volt ugj'anis szükséges abhoz, hogy az olvasztó megfelelő hőmérsékletre lehűljön. Az üzem három műszaki dolgozója, Bene József, Márton Mátyás és Lovász Kálmán javaslatára egyszerű, de ötletes módszert vezettek be a hűtés meggyorsítására. A javításra szoruló kemencénél mesterséges hűtést alkalmaznak, vagyis nagy teljesítményű ventillátorral hideg levegőt juttatnak a kemencébe, miáltal átlagosan 16—24 órára csökken a hűtési idő. Ezzel igen értékes időnyereséghez jutottak, melyet jól hasznosítanak az acéltermelés fokozásánál. Az újítás egyéves eredményét most értékelték: az új módszer segítségével mintegy 2500 tonna acéllal olvasztottak többet. A többtermelés értéke eléri a 8 millió forintot.

— Én számszaki ember va-' .

__\/~ g

yök, de azért konyítok vala- / \ / micskét az állattenyésztéshez / \£~.

is. Állami gazdaságból jöttem Vattára főkönyvelőnek, foglalkoztunk sertéshízlalással, és hát... szóval magam is fenntartással fogadtam ezt a nagy felajánlást. Ne értsen félre, talán én örülnék legjobban, ha

A vattaiak nagy fába vágták fejszéjüket

Varga Sándor agronómus és a három sertésgondozó, Dohai Lajos, Szabados János és Iván István voltak: kétszáz hízott sertés helyett 470-et adnak át ebben az évben.

gelődött, hogy nem hagyunk békét a jószágnak. Mert ők mindenre kiterjedő figyelemmel nevelik-gor.dozzák a rájuk bízott jószágot. Még a karikás ostort is eltiltották, csak válásukat. és olyan jól fejlődnek a hízóba fogott süldők, hogy joggal bízhatnak vállalásuk sikerében. Ök elsősorban táp- takarmányt használnak, annak köszönhetik — többek között — eredményüket.

— Nem volt szándékunkban csodát művelni — mondotta Varga elvtárs. — Nem akartuk

lású süldőt, azt fogták hízóba. Az állandó mérések biztatóak voltak, a süldők jól fejlődtek, kiválóan hasznosították a takarmányt. És a hathónapos sertéseket sikerült 100 kilogrammra felhizlalni, a tsz nem június végére, hanem június első felében teljesítette kötelességét. Az első csatát tehát megnyerték. A második csata most folyik — s a kezdet biztató. Huszonegy kilogrammos átlagsúllyal választották le a 239 db malacot, a nagj' vállalkozás hízó alapanyagát. Ezekből és még meglévő tartalékaikból állítják ki a terven felüli 270 darab hízott sertést.

Szétnéztünk a tsz sertéstelepén. Fő erősségük a tisztaság, az agronómus hozzáértése és a gondozók példás lelkiismeretessége. Korszerűtlen, magük készítette istállókban nevelik a sertéseket, egyedül a hizlalda mondható valamennyire korszerűnek. Le akarták beszélni őket arról, hogy a szalmatetős fiaztatóban fiaztassák a kocákat. Nos, ez a látszólag rozoga épület a nagy márciusi hidegekben is kiállta a próbát. Hősiesség számba ment az is, amikor a rendkívüli hidegben ideszállították a takarmányt. A tsz raktára elég messze volt. ölben hordták a jószágnak a takarmányt a méteres hófúvásban.

A fényképezéshez fel kellett zavarni a malacokat. A „fő” sertésgondozó, Dobai Lajos bácsi, aki nemcsak lelkiiSme- retésségből vizsgázott jelesre a nehéz napokban és most is, hanem hozzáértésből is, mérDobui Lajos bácsi elégedetten hordozza körül tekintetét a hízókon — ezek a mostani, terjedelmes hízók tavaly decemberben látták meg a napvilágot.

Itt az utánpótlás mondja az. elnök. — Ezeket hizlaljuk tel év

végéig száz kilóra,

sikerülne a dolog, mert akkor egycsapásra megoldódna gondunk, ki tudnánk fizetni a 41 forintos munkaegységet, sőt. talán többre is futná.

Birinyi Mátyás, a vattai Szekere Bertalan Tsz főkönyvelője gondterhelten hajlik papírjai fölé. A nagy vállalást ®ilabizálja ki a vaskos papír- P^tihazból, melynek kezdetné* ■ PH'Zől a vezetőségbeliek.

Az irodában beszélgetünk, s csakhamar megérkezik az elnök, Rencsisoszki Mihály, majd az agronómus is befut, aki Miskolcra motorozott, hogy fölözőgépet kutasson fel, mert arra ugyancsak szükségük lenne.

— Nagy fába vágtuk fejszénket, az biztos — mondja Varga elvtárs, maid sorolja a felajánlás előzményeit.

konyka vesszővel terelgetik az állatokat, hogy minden zavaró tényezőt kizárjanak. Kutyát is olj'at alkalmaznak, amihez hasonló aligha akad a megyében. Egyszóval: alaposság és hozzáértés, ez jellemzi a vattai sertésgondozókat.

A 24 darabból kiállított falka tehát sikerrel váltotta be a hozzáfűzött reményeket: a Hálástól számított 175 nap alatt 100 kilogrammos súlyra gyarapodtak a sertések. Erre a kísérleti tényre alapozták vállamegpróbálni a lehetetlent. De eleget kívántunk tenni kötelességünknek. mely ránk hárul: egyre több élelmiszert adni az országnak ..,

Az aggodalmas fenntartásokat megnyugtató módon oldja majd fel az eredmény, melynek feltételét — a hozzáértést, a lelkiismeretes gondozást, az alapos, körültekintő takarmányozást — már megteremtették.

Gulyás Mihály

Még márciusban történt Levelet kaptak az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségétől. A felvásárló aggodalmát fejezte ki, hogy a június végére átadandó 171 hízott sertéssel bajok lesznek. Ügy hallotta, hogy a tsz nem tudja teljesíteni kötelességét, és sürgette a vezetőséget, azonnal vásároljon hízó alapanj'agot, mert... és a takarmányjutta- lás megvonásával fenyegetőzött. Az agronómus nem kevésbé haragos levélben válaszolt, amire kemény hangú válaszlevéllel „lőtt” vissza a felvásárló szerv.

— Most már csak azért is megmutatjuk, hogy nemcsak a tervet teljesítjük, hanem még rá is duplázunk. Már egyetemi éveimben is sokat foglalkoztam a sertéshízlalás elméleti kérdéseivel, aztán a gyakorlatban próbáltam kivitelezni elképzeléseimet az egyik állami sertéshizlaldában. Éreztem, hogy fog menni a dolog, azért volt bátorságom belevágni, ami egv kicsit presztízskérdéssé is vált. Nem szabad szégyenben maradnunk — mondtam a sertésgondozóknak — és amit eddig elértünk, az igazán biztató.

Bizonyos fokig igaza volt a felvásárlónak, hiszen a levél megírásakor a tsz-nek még csak 150 darab hízó alapanj'a- ga volt. A javaslattól, hogy felvásárlás útján szerezzék be a hiányzó sertéseket, elálltak, nem akartak idegenből hozni sertést, az veszélyekkel jár, hanem kiválasztottak 24 darab novemberi—decemberi fia-