Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
// 5 7 7 13 «- ■. '‘•'Vs«**? Vilörgr proleföríai, egyesüliefét'! Miskolc új lakónegyede A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA? XVIII. évfolyam, 155. szám Folytatta tanácskozását az országgyűlés: 1902. július 5, csütörtök %-j ❖ % * ❖ I $ A mezőgazdaság ere€lBiséii|reif tervei Losoncai Púi földművelésügyi miniszter beszéde Interpellációk és válaszúd»» Az országgyűlés szerdán folytatta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Apró Antal, Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc., Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dole- schall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István. Nagy Józsefnc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Célunk: a népgazdaság szükségleteinek megfelelő termelés a mezőgazdaságban — Nyers elvtárs beszámolójában foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között a földművelésügyi miniszter. — Megállapításaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy részben kiegészítsem Nyers elvtárs megállapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőnket e feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csapadékeloszlás ellenére a szárazság milyen súlyos károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban akkor még túlnyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak és az alacsony technikai színvonalú kisparaszti gazdaságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros hatását. Ennek következtében a mező- gazdasági termelés 1952-ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza és különösen súlyos volt a veszteség a növény- termelésben. Ezzel szemben 1961-ben a legkedvezőtlenebb természeti körülmények ellenére is, a mezőgazdasági termelés szintje az előző évihez hasonlóan alakult. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százalékkal, az állat- tenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. A régebben alakult, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek többségében is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizonyítja, hogy a már kialakult nagyüzemek jobban tudják az időjárás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdasagok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt evekben folytatódott a mezőbe belterjes irányú fejAz állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Eztmuatja, hogy a kollektivizálás be- lfr/íieSet. követő évben az ál- latailomany szinte valamennyi Idlattenyésztési ágban nőtt. A . .???g?zöasági üzemeknek az időjárási nehézségek leküzdésében komoly segítséget jelentett az állam támogatása. A különböző takarmány-akciók során mintegy 35 ezer vagon import abraktakarmányt használtak fel a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. így sikerült a megnövekedett állatállományt naNiivcljiik az intensiv búzafajták vetésterületét Mi a helyzet jelenleg a mező- gazdaságban, mit várhatunk az idej esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, á kenyérgabonatermelést. A múlt érdnél alacsonyabb gabonatermeléssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azoic közül is főleg a szovjet fajták —, a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére, legalább 3—4 mázsával nagyobb termést Ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 kát. holdon vetettünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetésterületének arányát. Ez cv őszén 1 000 000—1 100 000 kát. holdon vetünk c búzafajtákból. összességében növeljük a takarmánytermelést. s ezen belül növeljük a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények termelését. A kukoricatermelésben a mélyművelés kiterjesztése, a hibridvetőmag széleskörű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukoricaHruscsov és ürezsnyev üdvözlő távirata lennedvhez Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és L. Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke táviratban üdvözölte Kennedy elnököt és az egész amerikai népet az Egyesiül Államok nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. Szerelnénk hinni — hangzik a távirat —, hogy eljön az az idő is, amikor nemzeti ünnepek alkalmából üdvözölve egymást, egyúttal rámutathatunk közös erőfeszítéseink eredményeire is. Ezeket az eredményeket várja tőlünk jelenleg minden nép, köztük a mi népeink is. Reméljük, hogy nemsokára rámutathatunk azokra a sikerekre, amelyeket a háborús veszély elhárításában és a béke megőrzésében értünk el. (MTI) (jjabb államoh ismertéh el a független Algériát Szerdán újabb államok jelentették be, hogy elismerik a független Algériát és diplomáciai kapcsolatot kívánnak létesíteni vele. Erről az elhatározásról értesítette az algériai kormányt: Tunézia. India, Szíria, Brazília, Görögország, Svájc, Jordánia, Japán, a Guineái Köztársaság és Indonézia, Jókívánságaikat fejezték ki: Nehru indiai miniszterelnök, Sukarno indonéz elnök, Kasz- szem iraki miniszterelnök, Ajub khán, Pakisztán elnöke, Mohammed Ali pakisztáni külügyminiszter, Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Tito jugoszláv elnök, Termelési tanácskozások a DIMÁVAG-ban Az elmúlt héten a DIMÁ- VAG valamennyi üzemében megtartották a termelési tanácskozásokat, melyeken szokás szerint beszámoltak a dolgozók által az előző értekezleten felvetett javaslatok végrehajtásáról, ismertették a Hl.j negyedévi tervfeladatokat. Aj dolgozókat tájékoztatták a| pártkongresszus tiszteletére indítóit, brigádok szakmánkénti! versenyének feltételeiről és jutalmazásáról. Az értekezleten a dolgozók nagy számban jelentek meg és részt vettek annak munkájában. Felszólalásaikban főleg termelési kérdésekkel foglalkoztak. Hasznos javaslatokat tettek az egyenletes termelés megvalósítására, az önköltség csökkentésére. Bátran felvetették a hibákat, főleg munkásvédelmi problémákra hívták fel a műszaki vezetők fi gyeimét. A kénlerakodásosí munkahelyen dolgozók például a munkaruhák kihordási idejétj kifogásolták, továbbá a tö-j mény savaknak szabadban valói tárolását. Kérték; szereljenek! fel az üzemekben több kézmo-j só vízcsapot, biztosítsanak me-| leg fürdővizet a túlórázni! bennmaradt dolgozók részére; Mindenütt a kongresszusi! munkaverseny szellemében! folyt a tanácskozás, akár a§ fémgyűjtés jelentőségéről! akár az öntvényele minőségé-! nek javításáról beszéltek.* Érezni lehetett a dolgozók sza-j vaiból; tisztában vannak vele,! hogy a kongresszusi vállalások! határidő előtti teljesítése egy-j ben az évi terv maradéktalan! befejezésének is biztosítók* J Nyújtott műszak a kukoricásban Éppen a kukoricatábla szélére ért a Zetor, s Szerecsen Mihály traktoros megállt egy percre kedvünkért. Sapkáját feje búbjára tolta. Sűrű cseppekben gyöngyözött homlokán a verejték. Mögötte, a kultivátor nyergében magasan ült a kormányos: Nyilas József. Szusszantottak egyet a nagy melegben, s csak azután jutottak szóhoz. A Bodrogközi Állami Gazdaság páterhomoki üzemegységében dolgoznak már hosszú ideje. Szüleik, elődeik is idevalók, valamikor az uradalmakban szolgáltak Nyergestanyán, Halászhomokon vágj' Várhomokon, ök mind a ketten évek óta a gépen vannak. Most, hogy sürget a munka, pirkadáskor kezdik, s nyújtott műszakban, 15—16 órát dolgoznak. Ebbe a táblába ma álltak bele, 210 hold az egész, öt nap alatt végezni akarnak vele. Erősítik, hogy meg is lesz, hiszen általában 40 katasztrális hold a napi teljesítményük, ami 22 normál holdnak felel meg. Igaz, estére alaposan összerázza őket a traktor, de azért nem panaszkodnak, mert szépen keresnek. A traktoros 8 forint 40 fillért, a gépkezelő pedig 6 forint 70-et kap normálholdjáért. így a Szerecsen Mihály keresete 180—200, a Nyilas Józsefé 140 —150 forintra is felmegy naponta. Persze csak ilyenkor, a nagy nyári munkák idején. — Gyönyörű kukorica! — dicsérjük a silótáblát Székelj' Andor brigádvezetőnek, aki elégedetten tekint a traktorosokra, s rájuk hárítja az elismerést, merthogj' ők dolgoznak benne a szántástól, a mag elvetésétől kezdve egészen a betakarításig. Aztán elmondják, hogy aratásig többször is kultivátorozzák, de közben kézi kapával is megigazítják a töveket. A növény sűrű, szépen fejlett, s ha továbbra is kedvez az időjárás, olj'an csöveket várnák a silón, akár a magkukoricán. No, de kell is a gazdag termés, a tömegtakarmány, hiszen a gazdaságnak csupán itt, a páterhomoki üzemegységben csaknem 700 szarvasmarhája és 3000 sertése van. Aztán Szerecsen Mihály és Nyilas József kezet adnak, búcsúznak. Indulniuk kell. Minden perc drága, aratásig végezni akarnak a növényápolással. Mert perzsel a Nap, s né- hányszáz méternyire ide, a központi gépjavító műhely udvarán már felsorakoztak az aratógépek, a kombájnok. Ott, túl az akácsoron 600 holdon szűkül a búza: vetőmagnak szerződött, kiváló minőségi fajta. Intenek fejükkel: az lesz még csak igazi próbája a traktorosoknak, gépkezelőknek.. fh. ?! gyobb veszteség nélkül átteleltetni és a hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére is kedvezően alakult a vágóálla' és az állati termékek felvásárlása. 1962. május végéig 22 szá- zalékkkol több vágóállatot vásároltunk l’cl, mint az előző cv hasonló időszakában. Az eredményekről szóIve megemlítette, hogy az építkezéseknél elterjedt egyszerűül módszerek, valamint a saját erő nagyobb hozzájárulása következtében a tervezettnél jóval több épület készült el. összességében tehát a mezőgazdaság szocialista átszervezése a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is, már a: átszervezés befejezését követe első évben jelentős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott kifejezésre és ez e bizalom napjainkban is továbl növekszik. Habosított kohósalakból készült középblokkokból szerelik össze a miskolci Kilián-lakóle- lep épületeit. A második ötéves tervben több, mint 2400 lakást adnak át itt a miskolci dolgozóknak; termés átlagát, méghozzá min-í den nagyobb beruházás nélkül.* A szocialista nagyüzemek-^ ben ebben az évben tovább nö-* vekszik a zöldségfélék területe. £ A lakosság friss zöldséggel* való • egj'enletes ellátása érdé-* kében X . terjednek a korszerű zöld- | ségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatásos, a korai és az öntözéses zöldségtermesztés. E munka eredménye a zöldségellátás javulásában már kezdi éreztetni hatását. Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és különböző akadálj'ozó tényezők ellenére — növekedett az ország állatállománya, s a számbeli gyarapodás mellett fokozódott a vágóállat és állati termékek termelése is. Megalapozottabbá vált a termelő- szövetkezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése melleit a háztáji gazdaságok állatállománya nem esett vissza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítanunk. (Folytatás a 2. oldalon) Diósgyőrben épült fel Miskolc legnagyobb toronyháza. Az építkezésnél már a Hungarocell elnevezésű műanj’ag hő- és hangszigetelőt használták, a lakásokba vasbeton fűtőtesteket szereltek be, parketta helj'ett öntött melegpadló eljárást alkalmaztak; a falakat lemosható műanyag falfestékkel festették be.