Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

Eszakmagyarorszag

Csütörtök, 1962. julius 3.

2

Folytatta tanácskozását az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról)

A termelőszövetkezetek ezentúl minden leeilett elöhasi üsző után megkapják a 2500 forintos hitelelengedést — mégpedig az esedékes hitelekből — tehát azok után az üszők után is, amelyek a kiselejtezett tehenek pótlását szolgálják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni.

Szarvasmarhaállományunk minőségének javítása céljából,

s egyben közegészségügyi érdekből megkezdtük a szarvasmarhaállomány gümőkórtól való mentesítését.

A sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad.

Losonczj Pál beszélt a gépesítésről.

Folytatjuk a kettős gépesítést, amely azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai mellett továbbra is küldünk új gépeket a gépállomásokra.

Kedvexő a fiatal tér meló sxővetkexetek fejlődése

A gépesítés gyorsütemű fejlődése megköveteli a javítóbázis ésszerű kiépítését. A termelőszövetkezetekben karbantartó műhelyeket hozunk létre. A nagyobb területű, teljesen gépesített termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban a nagyobb javításokra is alkalmas, korszerű műhelyeket létesítünk. A diesel-motorok és nagy lánctalpas traktorok javítását a gépjavító vállalatoknál akarjuk elvégeztetni. Ezenkívül minden megyében létrehozunk villamosgép és öntözőgép szervizt.

Kedvezőnek mondhatjuk a fiatal termelőszövetkezetek általános fejlődését, de nem hallgathatjuk el, hogy különböző okokból a termelőszövetkezetek egy része rosszul zárta a tavalyi esztendőt, gazdálkodási eredményük alacsony volt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az elmúlt év kedvezőtlen, aszályos időjárása, de a kezdeti nehézségek, a szervezetlenség és a munkához való nem kellő hozzáállás is szerepet játszott.

A meg nem erősödött termelő- szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása, a gyenge gazdálkodást előidéző okok megszüntetése most a legfontosabb feladataink közé tartozik.

Befejezésül a földművelés- ügyi miniszter hangsúlyozta: az idén a növényápolás és a betakarítás első szakaszában a termelőszövetkezetek jól dolgoztak. . Számos helyen már a gabona betakarítását végzik. Erre mind a termelőszövetkezeti és állami gazdaságok, mind a gépállomások jól felkészültek. Legfontosabb, hogy a gépeket jól használják ki és a lehető legkisebb szemveszteséggel, időben takarítsanak be minden gabonát, amellyel egész népünk kenyerét teremtik meg.

*

Az országgyűlés második ülésszakának két napos tanácskozásán a költségvetéssel kapcsolatos vitában felszólalt többek között: Németh Károly, Csergő János, Pióker Ignác és még sokan mások. Az elhangzott felszólalásokra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt.

Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszadása

Megállapította, hogy a felszólalók valamennyien egyetértettek tavalyi gazdálkodásunk irányvonalával, fő arányaival, a költségvetés egészének végrehajtásával. A gazdálkodás tapasztalatai alapján azonban több figyelemre méltó észrevételt, hasznos javaslatot és indítványt tettek. Ezeket már az 1963. évi költségvetés összeállításakor messzemenően figyelembe vesszük, hasznosítjuk — hangoztatta a miniszter.

— Igazuk van azoknak a képviselőtársaimnak — mondotta többek között — akik kifogásolták, hogy a tanácsok a községfejlesztési alapokból viszonylag kis hányadot költenek egészségügyi célokra. Közvetve

— törpevízművek építésére, a csatorna- és vízhálózat bővítésére, kutak, fürdők létesítésére

— ugyan már nagyobb összeg jut a közegészségügyi helyzet javítására, de jogos a figyelmeztetés:

helyi államhatalmi szerveink anyagi lehetőségeikhez mérten a jövőben nyújtsanak nagyobb támogatást új egészségügyi intézmények létrehozásához, községeink. járásaink egészségügyi ellátásának javításához,

A fogyasztási cikkek minőségével kapcsolatos panaszok

többségükben jogosak — állapította meg Nyers Rezső és hozzáfűzte: az utóbbi években azonban nemcsak a minőség javult fokozatosan, de a választék is gazdagodik. Az eredményekkel nem lehetünk megelégedve, hiszen panasz még mindig szép számmal akad, bár termékeink általában jó anyagból készülnek, s megfelelő a konstrukciójuk is. Nagyon sok az olyan fogyasztási cikk, amelyből — ahogy mondani szokták — tíz perc gondos munka „hiányzik”. Ennek a tíz, vagy sokszor csak cgy-két percnek pótlásával sok kisebb-nagyobb bosz- szúságot. minőségi kifogást előzhetnénk meg.

Egy sor területen tovább kell szigorítani a minőségi ellenőrzést. kereskedelmi szerveinknek pedig a jövőben is határozottan kell élniök az áruk átvételekor jogaikkal.

Nyers Rezső válasza végén a takarékosság helyes értelmezéséről szólt. Hangoztatta, hogy

elsősorban az igazgatási költségek csökkentésére kell törekedni a különböző állami, tanácsi és egyéb szerveknek. — majd kérte, hogy az országgyűlés fogadja el az 1961. évi zárszámadást.

A képviselők a választ egy. hangúlag tudomásul vették, s a szavazás után határozatban mondták ki:

az 1961. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

J

Interpellációk

Ezután szünet következett, majd megkezdődtek az interpellációk. Először Nagy Józseí- né könnyűipari miniszter a múlt évi decemberi ülésszakon elhangzott interpellációval kapcsolatban számolt be arról,

milyen intézkedéseket tett a Könnyűipari Minisztérium a gyermekcipők minőségének javítására.

Mint mondta, tavaly az ösz- szes gyermekcipők 19 százalékát készítették tartósabb kivitelben, az idén már 30 százalékra emelték az arányt. Tetszetősebb formában készülnek az úgynevezett „strapacipők” is.

— A cipőfelsőrészek tartósságát, jobb minőségét több intézkedéssel segítjük elő — folytatta. — A textilipar hétfajta új cipőipari cérnát készít, a pamutipar pedig az eddiginél jóval kopásállóbb textilbéléseket szállít. Felülvizsgáltuk, megszigorítottuk a technológiai előírásokat, s intézkedtünk a felsőbőrök színtartósságának fokozására, a festés javítására. Tartósabbak lesznek a cipőtalpak is. Már az idén 300 000 pár gyermekcipőt — a bőrtalpú cipők 10 százalékát — impregnált, át nem ázó talppal hozzuk forgalomba. Bővítjük a választékot is, s ebben az évben 1 200 000 pár gyermekcipőt kétfajta bőségben gyártunk. Továbbra is nagy gondot fordítanak jóminőségű bőrök beszerzésére. A bőr- és cipőipari ágazat beruházásaira a második ötéves terv időszakában mintegy 350 millió forintot költenek.

A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az

országgyűlés jegyzője felolvasta Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszát dr. Ábrányi István képviselő interpellációjára, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülésszakán terjesztett elő a falusi művelődési házak és mozik tárgyéban.

— Az interpellációban felvetett kérdésekkel egyetértek — hangzott a miniszter válasza.

A művelődési otthonok és

a mozik közötti együttműködés szabályozása indokolt.

A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanácsok az utóbbi években általában olyan művelődési otthonok építését engedélyezték, amelyekben helyet kaphat a mozi is. Jelenleg a művelődési otthonok 60 százalékában működik filmszínház. A helyi szervek olya n intézkedéseivel, amelyek megtiltják, hogy a kevésbé kihasznált nagy termekben a hét meghatározott napjain mozielőadást tartsanak, nem értek egyet. E gyakorlat megváltoztatására a pénzügy- miniszterrel történt megállapodás után intézkedni fogok.

— A minisztérium helyesli új mozik építését is. A nagyobb községekben, mint például a Heves megyei 5000 lakosú Poroszlón és Horton, ahol évente 250—300 előadásra van szükség, végleges megoldásként elengedhetetlen az önálló szélesvásznú 'filrríek vetítésére is alkalmas rhozitefem létesítése.

Az illetékes miniszterek még több interpellácíós kérdésre adtak választ. A válaszokat az országgyűlés elfogadta.

Az országgyűlés ezzel befejezte tanácskozását. Az ülést Rónai Sándor elnök zárta be.

Őszinteség nélkül nines kSIcsSnis bizalom“

99

Moszkva (TASZSZ)

A szovjet kormány a Kremlben szerdán fogadást adott Gorbach osztrák szövetségi kancellár tiszteletére.

A fogadáson Hruscsov és Gorbach beszédet mondott.

— Egyeseknek Nyugaton, sőt Ausztriában — mondotta a szovjet Minisztertanács elnöke — nem tetszik, hogy a Szovjetunió és Ausztria között' jó kapcsolatok alakultak ki;

Hruscsov megjegyezte, hogy c kapcsolatok már régen létrejöttek és „a történelem nyaktörő kanyargói között kiállták az Idő próbáját”.

— Most itt-ott hangok hallatszanak, hogy — úgymond —

Kennedy beszélt az amerikai függetlenségi nap alkalmából

Philadelphia (MTI)

Kennedy elnök az amerikai függetlenségi nap alkalmából az Egyesült Államok tagállamainak kormányzói előtt beszédet mondott, amelyet a rádió és a televízió is közvetített.

Az elnök közölte hallgatóságával, hogy az Egyesült Államokban ^kölcsönös függőségi nyilatkozatot” készítenek elő, amely lefektetné az Európával való gyakorlati együttműködés alapelveit. Az atlanti társulás nem hozható létre gyorsan és könnyen, az nem valósítható meg egy év alatt, de-a világnak mar most meg kell ismernie e kérdéssel kapcsolatban az Egyesült Államok céljait.

Az Egyesült Államok készen áll arra. hogy egy egyesült Európával megtárgyalja azo- Sat az utakat és módokat, amelyek révén létre lehet hozni az atlanti társulást.

Kennedy beszédében felszólította az amerikaiakat arra, hogy „interkontinentális méretekben” gondolkodjanak. Véleménye szerint az Egyesült Államok saját erejéből, egymagában nem tehet eleget a nyugati világ „védelméből” és egyéb problémáiból adódó feladatoknak, azonban más szabad népekkel egyesülve, ezeknél sokkal nagyobb feladatokat is képes lesz megoldani.

Az amerikai elnök ezután hangoztatta, hogy az erős és egyesült Európát az Egyesült Államok nem vetélytársának, hanem partnerének tekinti. Véleménye szerint egy egyesült Európa eredményesebben működhet együtt az Egyesült Államokkal gazdasági, diplomáciai és politikai téren egyaránt.

Beszéde végén Kennedy elnök megállapította, hogy az atlanti társulás kialakításához első lépésként létre kell hozni a Nyugat-európaj Uniót)

Ausztriának csatlakoznia kell az úgynevezett Közös Piachoz és ezzel csatlakoznia kell ahhoz a politikához, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság és a Közös Piacot irányító más NATO-országok folytatnak.

— A tárgyalások során mi nyiltan megmondtuk önöknek, hogy elutasító álláspontra helyezkedünk a Közös Piaccal, mint az agresszív NATO-tömb gazdasági bázisával szemben.

— Abból indulunk ki — fűzte hozzá magyarázatként Hruscsov —, hogy őszinteség nélkül nem lehetséges kölcsönös bizalom. Nem érintettem volna itt újra ezt a témát, ha Adenauer úr nem jelentette volna ki a napokban újra, hogy a Közös Piac egyik fő célja a NATO politikájának szorgalmazása Európában:

— Úgy vélekedünk — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a legközelebbi időben meg lehet és meg kell egyezni a német békerendezés kérdésében

Elérkezett az elhatározások ideje. Semmiképpen sem lehet kitérni az elől, hogy megoldjuk a német békerendezés éretté vált kérdéseit, nem lehet kitérni a német békeszerződés megkötése elől és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése elől, természetesen akkor, ha Európa és az egész világ érdekeit tartjuk szem előtt.

Gorbach kancellár válaszbeszédében kijelentette:

„Véleményem szerint továbbra is folytatnunk kell a küldöttségek cseréjét” — mondotta, majd megjegyezte, hogy „az osztrák nép önként vállalta az állandó semlegességet és ez stabilizáló tényezőnek bizonyult Európában”. „A mostani osztrák kormány ugyanúgy, mint az előző, változatlanul hűségesen kitart az állandó semlegességből fakadó kötelezettségek mellett. Az osztrák nép szilárd akarata és a szövetségi kormány szilárd elhatározása tartós alap ahhoz, hogy tovább folytassuk e külpolitikánkat”.

Gorbach megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai gazdasági és kulturális téren egyaránt szorosabbá váltak. „Megegyeztünk — mondotta —, hogy minden lehetőt megteszünk e fejlődés további előmozdításáért”.

Algéria vasárnap óta örömmámorban él. A július 1-i népszavazáson ugyanis a. több mint hatmillió szavazó 99 százaléka igennel szavazott, az ország függetlensége mellett nyilatkozott, s ezzel elsöpörték a 132 éves gyarmati múltat. Azt a múltat söpörték el az arabok, berberek, európaiak igen szavazatai, amely a gyarmatosítás történetének egyik legcsú- nyá,bb fejezete volt. amelyre az OAS kegyetlen terrorja tette fel a koronát.

A rossz múltú gyarmati rendszer tehát véget ért Algériában. Az algériai nép elsöprő győzelme a népszavazáson, s De Gaulle francia államfő levele, amelyben bejelentette. hogy Franciaország ünnepélyesen elismeri Algéria függetlenségét, megnyitotta Algéria szebb, boldogabb holnapját. Algéria tehát független lett, s a közigazgatási épületeit felett ma már az FLN zászlói lobognak.

. Az algériai függetlenség nem csupán a július 1-i népszavazás eredménye. Hogy Algéria független lett, az egy hosszú, véres harc eredménye. Annak eredménye, hogy a hős algériai nép győzelmet aratott a francia gyarmattartók félmilliós, jól felszerelt hadserege fölött, annak eredménye, hogy az algériai nép vállalta a nyomort, a nélkülözést. az üldöztetést, s nem hátrált meg az eszközökben nem válogató gyarmati rendszer elől. Annak eredménye, hogy a függetlenségben bízva, betartották az eviani fegyverszünetet, s az OAS-bandi- ták gyilkos cselekedetei közepette is megmaradtak embernek. józan gondolkodású, a jövőben bízó hazafiaknak.

Áz algériai függetlenségért vívott harc tehát, amelynek a július 1-i népszavazás méltó befejezése, nehéz és hosszadalmas volt. Nehéz és hosszadalmas volt, de fontos, hogy e harc győzelemmel végződött. E győzelem, vagy ahogy Hruscsov elvtárs írja az ideiglenes kormányt üdvözlő táviratában, történelmi esemény, az egész világ megnyugvására szolgál. Algéria függetlenné válásával ugyanis nemcsak egy sokat szenvedett nép győzedelmeskedett, hanem szétoszlott egy olyan góc is, amely megmérgezte a nemzetközi helyzetet. Az algériai függetlenség, ahogyan Hruscsov elvtárs írja. egy új csapás a gyarmati rendszerre.

A fiatal, független Algéria egén azonban — szinte a dallal, a tánccal, a zászlókat lengető tömegek örömujjongásával egyidőben — a felhők is megjelentek. Mohammed Khider, az ideiglenes kormány államminisztere, aki az eviani egyezmény aláírásakor szabadult ki Ben Bellával együtt a franciák fogságából, lemondott tisztéről. Ben Bella elnökhelyettes pedig Tuniszból váratlanul Libia fővárosába, Tripoliba, utána pedig Indiába utazott. Ben . Khedda miniszterelnök a felszabadító hadsereghez, az

Igennél szavaztak

ÁLN-hez intézett parancsában pedig bejelentette, hogy „bűnös tevékenységük'’

miatt leváltja az ÁLN vezérkari főnökét és a vezérkar két tagját. Az ÁLN főparancsnoksága nem ismerte el a kormány elnökének jogát a vezérkari főnök eltávolítására, mondván: az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanácstól kapta megbízatását.

Az FLN, a felszabadítás! front, az ÁLN, és a felszabadító hadsereg soraiban tehát bizonyos nézeteltérések mutatkoznak. Hogy mi e nézeteltérések oka, még nem tudni pontosan. Hivatalos nyilatkozat ugyanis még nem hangzott el a nézeteltérésekről, mindössze Ben Khedda tuniszi beszéde tartalmaz bizonyos utalásokat „a mindenfajta provokáció ellenére megőrzött egység” szükségességéről.

Pontosat tudni ez ügyben még nem, következtetni azonban lehet. A jelentkező ellentétek egyik oka valószínűleg abban a kompromisszumban keresendő, amelyet az ideiglenes végrehajtó testület június 17-én kötött Ro- cher Noir-ban a fasiszták szervezetével, az OAS-sall Mint ismeretes, ennek a megegyezésnek nyomán az OAS megszüntette terrorakcióit, sőt egyik vezetője arra szólította fel Algír európai lakosságát, maradjon a helyén, szavazzon igen-nel. Az OAS nyilván megkérte az árát ennek a „pálfordulásnak”. Az algériai szabadság néphű vezetői azonban ehhez nem járulhatnak hozzá. A másik ok pedig bizonyára az, hogy Ben Khedda és Ben Bella között nézeteltérések vannak a forradalom perspektíváját illetően. Ben Bella ugyanis nem tartja érinthetetlennek az eviani egyezmény lényegét, úgy véli, nem kell hozzá ragaszkodni, ha az megakadályozza az algériai forradalom további előrehaladását a szocialista formák felé. Az algériai ideiglenes kormány viszont az eviani egyezményeket akarja csak végrehajtani, nem akar azon túlmenni. Sőt, ■ feltehető még az is — és ez nagyon is elhihetö —, hogy a francia gyarmatosítók menteni akarják, ami menthető, bizonyos nyomást igyekeznek gyakorolni a „mérsékeltebb”, polgári eredetű csoportosulásokra, vezetőkre, aminek a háttere az, hogy ne nyúljanak gazdasági reformokhoz, ne sértsék meg a francia nagytőke érdekeit, ne hajtsanak végre földreformot.

A szabadság hajnalán az örömbe üröm is vegyült Algériában. „A független Algéria bölcsőjénél nemcsak a jó tündérek szorgoskodnak” — írja találóan az Humanité. De bízzunk benne, hogy a nehéz úton kivívott, sok véráldozatot igénylő algériai nép és vezetői túlteszik magukat a nézeteltéréseken és egységbe kovácsolódva élnek a függetlenné lett szabad Algériában.

Fodor László

a termelés emeléséért. Hare, a stabilizáció

védelmében a drágaság ellen.

10. A falujárás.

11. A hároméves terv megindulása, a tőlcc elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán.

12. A pártszervezetek harca a munkás- egység megszilárdításáért, a jobboldali szociáldemokrácia ellen. A két párt akció- egysége és egyesülése.

13. Az üzemek államosítása.

14. A párt vezetőszerepenek érvényesülése a szakszervezetekben.

15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZy MADISZ, Nemzeti Segély).

116. Az üzemi bizottsági választások és újraválasztások. (1945—46.)

17. A baloldali Blokk Bizottságok megszervezése és tevékenysége. (1946).

18. Az SZDP. NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége.

19. Az értelmiségiek szerepe az új élet megindulásában. (1945—46.)

Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehetőleg géppel írva, liárom példányban, aláírással hitelesítve 1962. július 25-ig a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályára juttassák cl.

Az MSZMP

Borsod megyei Bizottsága

Kérünk mindenkit, aki 1944—48 között Miskolcon és Borsod megyében részt vett a párt harcaiban, a szakszervezeti és a tö- megszervezeti mozgalmakban, hogy az alábbi témajegyzék és személyes élményei alapján írja meg c harcos időszakról visszaemlékezéseit.

1. A felszabadulás időpontja, eseményei. A párt kilépése az illegalitásból, kezdeti tevékenysége (kerületi, körzeti, üzemi, falusi pártszervezetek létrejötte, összetétele, tevékenysége).

2. A földreform előkészítése, végrehajtása.

3. Népi szervek, nemzeti, földosztó, igazoló, üzemi bizottságok megalakulása, tevékenysége.

4. Az újjáépítés. A párt szerepe az élet megindulásában, az ipar, a közlekedés helyreállításában, a mezőgazdasági termelés megindításában.

5. A párt harca az előremerészkedő reakció ellen az 1945. évi választások után.

6. A párt ellentámadása 1946 tavaszán. Mozgalom a földosztás vívmányainak megvédéséért, az államapparátus megtisztításáért a reakciótól: a népítélctek.

7. Az 1946. március 7-i nagy tüntetés Budapesten.

8. A bányák államosítása. A széncsata.

9. A stabilizáció. A pártszervezetek harca a stabilizáció feltételeinek megteremtéséért,

_ Felhívás

visszaemlékezésre, gyűjtésre a munkásmozgalom megyei eseményeiről 1944-től 1948-ig