Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

Szerda^ 1962. július 4. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 ftv-íAhrf-WKwn» Elhal a régi, születik az «1 — 130 mozdony ** IwIOíIQáOCJIi kezelése — Szocialista brigádok A füstölgő, kormos mozdo­nyok kerekei lomhán gördül­nek. A gőzszelepek sistergését megszaggatja a hajtórudak fcsattogása, vagy egy-egy ples sípolás. Olyan a fűtőház kör­nyéke itt a Tiszai Pályaudvar szomszédságában, mint valami mozdonyparkirozó. A hosszú utakról megtért csapzott gépeit beérkeznek éhesen, szomjasan, hogy azután az ügyeskezű ma­siniszták és fűtők ismét előké­szítsék valamelyik útra. A gyá­rakban, üzemekben, bányák­ban sorakozó tehervagonok és a személypályaudvarokon ácsorgó kocsisorok várják a tüzesgyomrú acélparipákat... Vajúdás.... Nemcsak kint — a mozdony- szín szomszédságában — az irodában is zajos az élet. Kü­lönösen ilyenkor, a hó elején. Akárhogy állítják össze a szol­gálatot, mindig van valami probléma. Most is három fűtő­vel, meg egy mozdonyvezető­vel tárgyal Czimma János, a fűtöház főnöke. — Sok a gond mostanában —- kezdi, amint kimennek a fű­tők. — Olyan vajúdás van mi- nálunk... Elhal a régi, és szü­letik az új. Az elhaló régi, a gőzmozdony, a születő új, a kor­szerű, nagyteljesítményű villa­mosmozdony. Ez az átállás persze nem megy zökkenő mentesen. Az öreg gőzösök nem akarják átadni helyüket a fürge Warn—Leonardoknak. Meg a személyzet is ragaszko­dik egy kicsit a régihez, a megszokotthoz. Félnek az új­tól, mert az egy kis munka- többletet jelent. Meg kell ta­nulni az új gépek kezelését. Ebben az esztendőben behoz­zák a villanyt egész Miskolcig, s akkor a Hatvan—Miskolc út­szakaszon is Kandók szágulda­nak majd. 15—20 ilyen gép megteszi azt, amit most 30—35 darab 424-es. 200 kilométeres út — Hány gőzmozdonyt kezel­nek és ellenőriznek egy nap alatt a fűtőházban? — 130 darabot. Ezek általá­ban olyan gépek, amelyek le­futottak 200 kilométert, néha többet is. Ilyenkor azután ki­Új orvosi kutatásokról, betegségek megelőzéséről, utóvizsgálatok eredményeiről tárgyalt a tiszántúli belgyógyász szakcsoport !I Az Orvos-Egészségügyi Szak­szervezeten belül működő ti­szántúli belgyógyász szakcso­port a közelmúltban tartotta meg szokásos félévi ülését Mis­kolcon, A tíz éve alakult szak­csoport a tiszántúli terület egy- egy nagyobb városában rendezi üléseit, amelyeken általában a gyógyászat legújabb eredmé­nyeiről, kutatásairól tájékoz­tatják a résztvevőket: Az ülés résztvevőit a Borsodi Egészségügyi Központ I.- szá­mú belgyógyászati osztálya fo­gadta. Dr. Földvári Gyula osz­tályvezető főorvost kértük meg, tájékoztasson bennünket a jelenlegi ülésszakról: — Az ülésen a tiszántúli te­rület kórházainak, klinikáinak neves professzorai, docensei, főorvosok és orvosok tartottak mintegy 28 előadást •— mon­dotta Földvári elvtárs. — Hányán vettek részt 5sz- ezesen az ülésen? — Hetvenen. — Milyen témát öleltek fel &z előadások? — Egységes téma tulajdon­képpen nem volt. Az előadások során foglalkoztak a reumás láz megelőzésével, az érelme­szesedés problémájával, az emésztőszervi megbetegedések­kel, a vérképzőszervi betegsé­gekkel. a cukorbetegséggel, — Orvosi kutatásokról, új feljárásokról is szó volt? — Igen. Az egyik előadás be­számolójában a pajzsmirigy és a májbetegségek összefüggésé­nek kutatásáról tájékoztattak bennünket. E betegségek kuta­tását a debreceni klinikán folytathatják különösen ered­ményesen. Ott ugyanis a leg­korszerűbb felszerelések áll­nak a kutatóorvosok rendelke­zésére; Ultracentrifugába és elektromifcroszkópos vizsgála­tokat végezhetnek a kutatások során. — Uj gyógyászati eljárások­ra is kitértek az előadások? — Igen, főként kezelési és diagnosztikus eljárások utó­vizsgálatairól, továbbá számos érdekes és ritka orvosi eset­ről hangzott el beszámoló, kór­kép -ismertetés.; — Mi az ülésszak „mérlege”? — Valamennyiünknek meg­győződése, hogy eredményes munkát végeztünk, ami igen hasznos az orvosi ismeretek felújítására és a továbbképzés­re egyaránt — fejezte be nyi­latkozatát dr: Földvári Gyula főorvos. « szedik az iszapot a víztérből, lehúzzák a pernyét, felveszik az üzemanyagot, és műszakilag is ellenőrzik a gépet. Ez az egész munka alig tart két és fél­óráig. Utána ismét mehet vagy 200 kilométert a mozdony. A vasárnapi" „balatoni gép” el­megy egészen Siófokig. A személyzet felelősségteljes munkája tehát nagyban össze­függ a forgalom pontosságával és biztonságával. Éppen ezért á fűtőház és a pályaudvar kö­zött jó munkakapcsolat van. A közös gondokat együtt old­ják meg. Másképp aligha volna Miskolcon a SZOT és a Mi­nisztertanács vörös zászlaja. Fontos a tanulás Korábban már említettem, i az új gépek nagyobb tudású j szakembereket igényelnek. Az] természetes, hogy a villamos- ] mozdony kezelése és javí-1 tása az elektromosságban ott-i honosán mozgó masinisztákat ] kíván. Tehát mindenkinek ta-' nulnia kell. Fel kell készülni az új gépek fogadására. Ezzel számolnak a fűtőhá­ziak. A szocialista brigádok' dolgozói közül néhányan már olyan vállalásokat tettek, ame­lyekben a tanulás az egyik legfontosabb pont. Molnár Ist­ván I. például nemrég villa­mosvezetői tanfolyamra jelent­kezett. Pedig ezt az iskolát „hivatalosan” neki nem is kel­lene elvégeznie. Sok mindent el lehetne még mondani a XII. Vasutasnapra készülő fűtőháziakról. Hiszen jól dolgoznak, becsületesen helytállnak. Öt esztendő alatt 30—35 százalékkal növelték a teljesítményeket, pedig a moz­donypark a régi. Évente mint­egy 10.000 tonna szenet takarí­tanak meg. Virágoskertet va­rázsolnak a füstös, kormos mozdonyszínek árnyékába. A vasutasnap tiszteletére néhány gépet kijavítanak. És tanulnak, hogy megfelelő kezekbe kerül­jön a holnap forgalma. Panlovits Ágoston ir­[á-< y~ te­sz-» ai IV- a, tó­ti ki fi gpu 20- er- al­ja 3 . de­li. a, el­öl’- isz- :or- :old ki-! sas-: ép­be­ná-i beit ival U oi) ber-j jlá4 ill tfritnár építését kezdték meg Hiskilcon Ä miskolci December 4 Drótművek mellett a második ötéves terv idején új, nagy teljesítményű drótgyárat, létesí­tenek. A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói már hozzákezdtek a gyár mélyépítő munkáihoz, s annak során mintegy ötvenezer köbméter földet mozgatnak meg. A kö­télgyártó, húzó, valamint karbantartó üzemrészből álló gyár építésére 260 millió forintot irányoztak elő, amelyből az idén 35 millió forintot használnak fel. A mélyépítési munkán kívül már folyamatban van a több kilométer hosszú vágányhálózat építése is. Először a 65 méter hosz- szú és 36 méter széles drótkötélgyártó műhelycsarnokot építik fel, amely a tervek szerint a jövő év első felében készül el, míg a gyár többi részének építését 1965-ben feje­zik be. A legkorszerűbb termelőberendezésű gyár teljesítmé­nye négyszerese lesz a jelenlegi miskolci drótműveknek, s az főképpen az építkezésekhez nyújt majd nagy segítsé­get. Az új gyárban ugyanis évenként 20 ezer tonna elő­feszített betonacél-huzalt készítenek majd az épületelem­gyárak — köztük a jelenleg épülő alsózsolcai üzem — ré­szére. Ezenkívül a termelés nagyarányú növelésével lehe­tővé válik a drótkötél import megszüntetése is. Az árakat kevés kivétellel az eladó és vevő pillanatnyilag kialakuló viszonya szabja meg. Alkudni lehet és a vevő akkor jár jól, ha ezt kötelezőnek tart­ja. A külföldi különösen vi­gyázzon, mert viszonya az el­adóhoz már belépése pillanatá­ban olyan, hogy 15—20 száza­lékkal még a kirakatban fel­tüntetett — mondhatnám irány­árat — is felül akarják vele fizettetni. Az egyik kirakatban tetsze­tős bőrtáskát láttam, — gon­doltam megveszem, jó lesz für­dőruhát, törülközőt vagy egyéb apró holmit cipelni a strand­ra. Beszél németül? — kérdem a tulajt. — Természetesen. De már az első mondatot sem érti. Kiderül, hogy néhány szónál többet nem tud, de vállalta, mert csak nem enged el egy vevőt ilyen csekélységért. Nem kísérletezem vele, olaszra for­dítom a szót. Persze ezt is be­széli. A magyart már meg sem kérdezem, hanem mutogatás­hoz folyamodom. Megmutat­tam a kirakati darabot. Széles gesztusokkal tudatja, hogy az selejt, az igazi minőséggel bentről tud kiszolgálni. Már veszi is le a polcról ugyanazt az árut, amit a kirakatba is kitett és szemérmetlenül írja le egy cetlire az árát: 20 drach­mával drágábban kínálja. Ez annyira meglep, hogy megin­gok. Ragaszkodom a kirakati darabhoz és megveszem. Csak mikor fizetek, döbbenek rá: alkudni is kellett volna. Hiába, nem ment. Szokatlan dolog ez már nekünk. • ! Motorkerékpáron a nők ki­zárólag amazon ülésben utaz­nak. Állítólag .vallási előítéle­tük tiltja a nálunk szokásos ülésben elkövethető megbot- ránkoztatást. Valószínűleg így is van, mert a vallási bigottsäg nem egy jelével találkoztam. A távírdában csupán két kép volt a falon. A király fényképe és egy olajnyomat: Krisztus az Olajfák hegyén. Majdcsak min­den autóbuszon volt egy kivi­lágított oltárocska. A király­lány, Sofia hercegnő és a spa­nyol trónörökös, Don Huan Carlos kiküldött esküvői meg­hívóját egy újjal cserélték ki, mert véletlenül-e, vagy inkább vallási elvakultságból csak a görögkeleti székesegyházat je­lölték meg rajta a szertartás színhelyéül. Úgy látszik, Carlos herceg szilárd jellem és jó ró­mai katolikus, mert sárkára állt — a jelek szerint nem lesz papucsférj — és az esküvő a római katolikus templomban is lezajlott; Legalább nagyobb volt a látványosság és hosz- szabb útvonal mentén nyílt le­hetőség az ablakok, erkélyek, meg a háztetők kiadására. Egy jobb helyért — a hírek szerint — 1000 drachmát is fizettek. kaimassá tenni. Ezért minden hiányos ruházatú hölgynek utólag pótolják elhajigált öltö­zékét, rézfejű, káVpitszöget ka­lapálva az árulkodó idomokra. Mindez természetes csak a ki- aggatott képeken. No nem, a filmből ezért nem vágják ki a jelenetet és a vásznat sem szurkálják össze holmi szögek­kel, nem mázolják be tussal. Az itteni fogalmak szerint eny- nyi már elegendő is az ár­emeléshez. A kérdés csak az, mi vonzza jobban a vendége­ket. Ez-e, vagy a korszerű ven­déglátásnak az az utolérhetet­len kényelme, melyet Hiltonék biztosítani tudnak. Az új szálloda-csoda üzem­behelyezése a kisebb szállókat aligha érdekelheti. Ezek nem X III 4^’ . ■/ ilp& ' ' 1 ' s ú.. 'V J I ' \ ......... '2 ' » »*»« \ '' «Él « v\\ i'li|| v\\ ' '’ff A szorgalmas alsóregmeciek NAGY GONDBAN VOLT 'Alsóregmecen a Kossuth Ter­melőszövetkezet vezetősége, amikor tavasszal a kapálnáva- lók elosztására került sor. A tsz asszonyai ugyanis olyan sók föld megmunkálására vál­lalkoztak, hogy talán még két­szer annyi területből sem lehe­tett volna őket kielégíteni. így aztán, hogy igazságosan járja­nak el, a háztájit vettek alapul, és annak arányában osztották szét az asszonyok között a kö­zös kapálnivalókat. Aki család­jával egy hold háztájit kapott, annak a közösből 1300 öl kuko­rica, 300 öl burgonya és 350 öl répa jutott művelésre. A fél háztájisok természetesen ennek a felét művelik: Kis termelőszövetkezet az Ulsóregmeei Kossuth, mindösz- fcze 664 holdnyi szántóterüle­ten gazdálkodik. Ennek is a ne­gyedrészét, 165 holdat sörárpá­val vetették be, mert a Ronyva teenti talaj kiválóan alkalmas s így a sörárpa évek óta egyik fő jövedelemforrásuk. Kapásnövényekre csak 105 hold maradt, ebből 20 holdon étkezési borsót, 60 holdon ku­koricát, .10 holdon burgonyát, 15 holdon pedig cukorrépát termelnek: Érdekes módon kombinálják Alsóregmecen a kapások bérezésénél a munka­egységet és a prémiumot. A ku­koricánál például a tagoknak jóváírják a terület nagysága után járó munkaegység felét és a megtermelt mennyiség 20 százalékát, hogy ezzel a mód­szerrel is ösztönözzék őket az eredményesebb munkára. Tavaly 28 forintot fizettek, ebben az évben szerényen csak 30 forintot terveztek minden munkaegységre, de remélik, túlhaladják ezt az összeget. Meg is becsülik Alsóregmecen a tsz-családok a közösből mű­velésre kapott kapásterületet. Most, hogy a határt többször is jó, növelő eső áztatta, kora reggeltől sötétedésig künn dől. Á modern Athén centrumában. Á közerkölcs bent már nem téma. Mivel a mozik folytató­lagosan játsszák a filmet, bár­mikor be lehet menni és egy­folytában annyi „menetet” le­het végignézni, amennyire ki- nek-kinek éppen szüksége van az elkárhozáshoz. Athénben most épül a Hil­ton Szálló. Ez az óriás szállo­daipari vállalkozás annyi nyu­gati metropolis után itt készíti elő legújabb üzletét. Palotáját — mely ha elkészül, a város legimpozánsabb épülete lesz, — bizonj'ára nem azért építi, hogy ráfizessen. Hogy miképp válik majd be számítása, az a jövő titka. Annyit azonban már a luxus-vendégekre, hanem a turista-bugyellárisokra alapoz­zák létezésüket. Azokra, akik napközben az Agorán, vagy a Zeus-templom romjainál a kul­túrtörténeti vonatkozások, este pedig a kirakat fényénél a szo­lid étkezdék címei után bön­gészdék mindent tudó útiköny­vükben, melynek címe: „Napi öt dollárból a világ körül.” 4= Görögországban — tapaszta­latból mondom — nem is olyan könnyű betartani a napi öt dolláros költségvetési előirány­zatot. Nem szeretném felsorol­ni, mennyiért lehet lakni, reg­gelizni, ebédelni és vacsoráz­goznak a földeken. Magának az elnöknek, B. Emid Jánosnak családja jár elől jó példával, felesége, anyósa, apósa, menye ott dolgozik a közösben: kapál­ják a répát, a kukoricát, a burgonyát, a fia traktorosként dolgozik a termelőszövetkezet­ben. Ugyanezt mondhatjuk el Ragyák János, L Bodnár Mik­lós, id. Bobkó Miklós, L. Leskó Miklós, F. Rusznák Miklós csa­ládjáról: tőlük is minden csa- lágtag künn szorgoskodik a Nagydubinkán, Hosszúban, vagy a Réti-dűlőn, hogy mire kasza alá érik a búza, az utolsó kukoricatáblán is befejezzék a növényápolást: SZORGALMUKRÓL, mun­kaszeretetükről egész Hegy­közben ismerik az alsóregme- cieket. A pontos, gondos mun­ka valósággal vérükben van. Most ig arra törekednek, hogy a háztáji és a közös egyaránt gyommentes, tiszta legyen akár szép virágoskertjük bont 3 faluban, házuk előtt; Ä mozitulajdonosok — nem is hinné az ember — tántorít­hatatlan erkölcs-csőszök. A bűnügyi és a cowboy filmek előzetes képein tussal gondo­san elmázol tátják a gyilkoló szerszámokat. Igaz, a hullákat nem dekorálják így ki. Gondo­lom azért, mert ugyan mit árt­hat már az élőknek egy-két halott? A vetkőző jeleneteket is igyekeznek közfogyasztásra al­Az olimpiai Zeus temploma, most bizonyosra veszek, hogy a King George Palace és a töb­bi nagy szállodák gazdáinak gondjai napról napra nőnek. Hilton konkurrenciája elsősor­ban az ő húsukba fog vágni. Ahogy én látom, Hiltonékat legfeljebb az , árak tekinteté­ben tudják majd utolérni. Pompázatosabb ruhába fogják bújtatni a személyzetet és ha lehet, még diszkrétebb kiszol­gálást. követelnek majd meg. ni. Higgyék el, a pénzügyi fe­gyelem szinte csodával hatá­ros betartása szükséges ah­hoz, hogy napi öt dollárból ki­jöhessen egy turista, mert ugyebár, nem csak vegetálni akar, hanem ismerkedni is sze­retne az ezernyi pompás látni­valóval. Ezért pedig megint csak fizetni kell. Ibos Tv&n lFolytatjuk4

Next

/
Thumbnails
Contents