Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

eS55AKH!AGYAROES55AG 7 Vasárnap, 1963. jöHses *8, Egy óra a Városi Könyvtárban KICSI. DE HANGULATOS. Szinte klubhelyiségre emlékez­tet a miskolci városi tanács könyvtára. A színes borítású kötetekkel teli könyvespolcok előtt általános iskolások, fel­nőttek állnak, fiatalok, öregek vegyesen. Válogatnak a köny­vek között. Sehol sincs a könyvtárak ol­vasótermeire oly jellemző áhí- tatos csend. A kisebbek betér­nek ide közös meseolvasásra, a szüleik inkább a folyóirattal megrakott polcról vesznek le szívesebben valamilyen lapot. A téma szerint csoportosított önkiválasztó könyvállványok mellett a katalógusok is segít­séget adnak az olvasóknak. Gondoltak a gyerekekre is. Számukra képes katalógusokat készítettek, ahol a könyv borí­tólapján kívül a rövid tartal­mat is megtalálhatják. S míg két kisfiú azon tanács­kozik a polc előtt, hogy a rá­diószerelésről olvasson inkább, vagy pedig a „Három test;őr”-t válassza, dr. Pálinkás György- né, a könyvtár vezetője tájé­koztatóul elmond néhány ada­tot a könyvtárról. 8200 kötet könyv van a könyvtárban, ezeket úgy válo­gatták össze, hogy elsősorban a középiskolások olvasási igé­nyeit elégítik ki. Ezért igye­keznek kötelező olvasmányokat is beszerezni, továbbá külön­böző irodalmi előadásokat ren­deztek. Ezt jövőre is folytatni akarják. Az előadássorozatban megrendezésre kerülő „A mai magyar irodalom képviselői” című sorozat előadásaira ma­gát a témául választott írót is meghívják. Így például ígére­tet kaptak Tamási Árontól is, hogy eljön egy „író—olvasó találkozódra. Közben állandóan jönnek- mennek. Egy idős, szemüveges bácsi német nyelvű regényt hozott vissza. Így tudtam meg, hogy van a könyvtárnak ide­gen nyelvű részlege is, mintegy 1500—1600 könyvvel és több folyóirattal. A sarokban őszhajú néni ke­resgél. Veres Péter-kötetnél ál­lapodik meg. Két éve nyug­díjas. most már van ideje az olvasásra. Közben a könyvtárvezetőnő elmondja azt is, hogy körülbe­lül 820 olvasójuk van, s ezek között a 14 éven aluli olvasók száma csak 160. Ez természetes is, hiszen nem akarnak versen­geni a Megyei Könyvtárral, amelj'nek külön könyvtári részlege van olvasóval együtt a 14 éven aluli gyermekek szá­mára. Az asztalon keményborítású füzet. Az olvasók véleményét gyűjtik össze benne. Ezek alap­ján is próbálják a könyvkész­letet kiegészíteni. Idén 80 ezer forint áll rendelkezésre a költ­ségvetésben. IDŐNKÉNT KIÁLLÍTÁST rendeznek egy-egy évforduló, vagy valamilyen nevezetes ese­mény alkalmából. — Szeretnénk, a jövő félévi tervükről hallani valamit. Az ipari tanulók és tsz-tagok közül szeretnénk egyre többet beszervezni olvasóink közé. Az utóbbival kapcsolatban meg kell még azt is jegyeznünk, hogy a tsz-tagok részére 150— 200 kötetes letéti könyvtárakat szervezünk. A mi feladatunk továbbá a peremvidékek könyvtárainak a kiépítése. A jövő negyedévi terveink között szerepel az, hogy kapcsolatot tartunk fönn a Földes Ferenc Gimnázium politechnikai szak­körével. Nagy segítséget nyúj­tanak majd a megrongálódott könyvek kijavításában. Még- egyszer el kell mondanom: azt szeretnénk, hogv legalább min­den családból egy ember olvas­son, s minél több ember sze­resse meg az irodalmat. Forgó Edit Elindult az első különvonat Szegedre A Szegedi Ünnepi Játékokra ez évbén is sokan utaznak az ország imlinden részéből. A péntekről szombatra virradó éjjel Miskolcról is elindult az első IBUSZ-vonat, hogy az ér­deklődőket elvigye a Tisza- panti városba. Az első vonat­tal 420-ain utaztalk, hogy meg­nézzék az ünnepi játékok nyitó előadását, a Bánk bánt.. A (különvonoit vasárnap este hozza vissza utasait. Az IBUSZ következő vonata az augusztus 12-i bemutatóra, az Aida előadására viszi az ér­deklődőket. Az Aida előadásán I több külföldi szereplő is fellép. I Az útra még lehet jelentkezni. Ritka esemény 1962 júliusában Pillanatképünk azt a ritka eseményt örökíti meg. amikor az el- múlt napokban a Balatonon egy délután csaknem három óra hosz- szat véletlenül nyár volt. Szeretnénk hinni, hoey az elkövetkező hetekben ez már tréfának is rossz lesz. A miskolci művészetről s műveiknek á realitás feleiét kölcsönzi, egyben pedig eredeti megoldásokat — erőteli kom­pozíciót, eleven vonalvezetést, merész színpárosításokat és új­szerű stilizálást eredményezi vagyis: a tartalom igénye való­ban tartalmassá, meggyőzővé és színvonalassá teszi stílusuk modernségét is. Gondolok pél­dául Kunt Ernő pompás kék­fekete foltbeszédü Művészte-; lep-ére, vagy Lenkey Zoltán néha lebilincselő erejű József Attila ilusztrációira. Természetes, hogy a hasonló törekvésű alkotók a minden művész számára elengedhetet­len hagyomány dolgában a leg­jobbakhoz kapcsolódnak: a Nyolcak és Derkovits forradal­mi stílusától, Barcsay mélyen humánus és architektónikus szilárdságú modern művésze­téből merítenek ösztönzéseket,' Mazsaroff Miklós Parasztfcj-ej Tóth Imre; Téli táj. Nagy István népi realizmusát mutatott már jobbat is, mint amit erre az alkalomra adni tudott, színvonalán alul azon­ban senki sem szerepel. Egy tárlat jósága persze nem is annyira az átlagszint fokán, mint inkább a figyelmet vonzó, kiemelkedő minőségű művek arányán múlik. Jónéhány mű­vész olyan eredeti hangvételű festményt és grafikát küldött be, amelyek stílusuk alakulá­sának ú jabb állomását jelzik, s szépségükkel különös élményt kínálnak a művészet világába elmerülni nem rest néző szá­mára. (Cs. Nagy, Seres olajké­pei és Lenkey grafikái stb.) E helyt mégsem róluk szólnék, — bármily csábító volna is — ha­nem élve a kínálkozó alkalom­mal, inkább megpróbálom fel­térképezni az immár országos hírű miskolci művészet helyi jellemét. Megkeresni azokat a vonásait, amelyek az évek óta itt élő művészek sajátos, a kö­rülvevő világ alakította látás­módját jellemzik. ami velejár: a mű iránti fele­lősségtudat, arra ösztönzi őket, hogy életünk valóságáról szól­janak az ecsetjükkel, a karco­lótűjükkel, így a konstruktív, az expresszív, vagy akár szür­realista jellegű formanyelvben val tart rokonságot. Cs. Nagy fényíttas horgász képe pedig Egry József piktúrájának mély megértésére vall. A hányatott életű és végül Miskolcon ott­honra lelt fiatal művész alko­A miskolci kolónia termése stilus dolgában igen változatos. A természetim realizmustól a merészen modern hangvételű képszerkesztésig örvendetesen gazdag az egyéni törekvések skálája. Csakhogy az országos átlagtól eltérően, itt az utóbbi az erősebb, ami már önmagá­ban is pozitívum. Arra vall, hogy az alkotók érzik korunk egyetemes igényét és bátran vállalják a sokszor szubjektive is gyötrő, s megértéssel nem mindig fizető útkeresést. A modernség képi kultúránk na­gyon időszerű problémája, s Papp László: csupán eszközt látnak arra, hogy a máról valóban mai nyelven szóljanak. Témáik ter­mészete, emberábrázolásaik igazsága és mélysége olyan ön­ként vállalt kötöttséget jelent a számukra, amely megóv a mégoly tetszetős külsőségektől, Régi ház. tásai egyébként Uitz Bélát és a kiváló Berényi Róbertét is példaképeik közé sorolják. Az egészséges fejlődés jele. hogy a miskolci művészetben egyetlen irány sem vált kizáró­lagossá. A régebben realista ’ módon festő Ficzere László L AT Q R ÚT A hol ez % nem egészen 300 ” lelkes település található, nagyon sok az érdekesség, a romantika. Dolgos, jólelkű nép lakja és természetesen sok a gond is, munka is, de nem több mint más községekben. A le­gendákban, hagyományokban gazdag múlt, a titkokat, vagy léiig titkokat rejtő környezet azonban megkülönböztetett fi­gyelemre érdemesíti a helysé­get. Annál is inkább, mivel ezek a titkok, vagy legendák legnagyobb része bizonyítható, — sokkal inkább, mint ahogyan az egy legendánál il­domos — és talán nem is kell olyan hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy a környezet titkai a maguk valóságában, tapint- hatóságában legyenek csodál­hatok. Ha teljesen idegen ember jön ide, aki még semmit sem hal­lott a helység nevezetességei­ről, még annak is éreznie kell: nem mindennapi, mindenütt megtalálható helyre érkezett. Kanyargós, keskeny út vezet ide, az ember mindig azt hiszi, hogy a következő fordulónál a hegy végkép sorompót rák elé­je és nincs tovább. Az ulacska azonban mindig megtalálja az átjárót. A falu feletti ormon hallgatag várrom emelkedik, lenn egy fürge patakocska han­gos csobogással nógatja mozdu­lásra a vízimalom jókora, lom­ha kerekét. Itt a házak tövé­ben aztán mintha véglegesen összezáródnának a hegyek és nem akarnák tovább engedni az utast. Ezek a hegyek ma­rasztalták itt Hencsei Elemér pedagógust is. pedig mikor ide­jött tisztelettel és csodálattal gondolt közvetlen elődjére, aki 16 évig tanított Latorúton. — fcíogy volt képes erre? Hogy bírta ki? — kérdezte akkor in­kább csak úgy magától. Öfelet- te most már 20 év múlt el eb­ben a kis helységben. És meg­ismerte, megszerette a maga­sodó hegyeket, a fecsegő pata­kot, a hallgatag várromot, mert mindezek rengeteget és nagyon érdekes dolgokat tudnak mesél­ni annak, aki ért a nyelvükön. És megszerette persze az em­bereket is, akik sok ügyes ba­jos dolgukkal keresik fel Vid- rócki, a híres szegénylegény egykori kedvenc csárdájának helyén. Mert itt lakik a tanító, ezt építgették, alakítgatták át iskolának is. Ha aztán a láto­gató leül Hencsei pedagógus­nak az egykori, talán az utolsó pusztabírónak agancsokkal dí­szített verandájára, sokmin­dent megtudhat Latorútról, és igazoltnak vélheti első impresz- szióját: nem. akármilyen hely­re érkezett. Csak győzze meg­jegyezni magának például a vár történetét, ahová utoljára Latour rablólovag fészkelte be magát 40 martalócával, a mar- talócokat azonban nem a vár­ban, hanem egy körülbelül 15 méter mély függőaknában, a Léleklyukban tartotta, és csak annyit húzott fel onnan köté­len, ahányra éppen szüksége volt. Az akna most is látható, azokkal a kapaszkodó vája- tokkal együtt, ahová a felfelé igyekvő embernek a lábát kel­lett raknia. Azt is beszélik — és itt mindent el lehet hinni — hogy a hegy tetején pogány eleink gyakorta mutattak be áldozatot a Hadúrnak. Tény, hogy a hely kiválóan alkalmas lehetett ilyen szertartásokra, és lócsontokat is találtav nv’r ott ásogatás közben. Aztán itt az öreg malom, amelyben va­lamikor aranyat mostak. Ez így igaz, most is Aranymosó a ne­ve. Hányán keresték már a vár alagútját, ahová a martalócok a kincseket rejtettek!. A praktikusabb emberek nem is a kincsekért, hanem azért, hogy ... de adjuk át a szót a pedagógusnak: ___ Egyszer eljött hozzám e gy idős ember, hogy engedjek neki pincét fúrni itt, az iskola mellett. Én persze nem adhattam erre engedélyt, de ő csak eljött máskor is és szóbahozta a pincét — ered­ménytelenül. Később, amikor az öregség ágyba nyomta, gyakran eljártam hozzá és egy­szer elrpondla azt is, miért akart éppen ott pincét ásni. Még a nagyapja mondta neki, ha ott ásni kezd, akkor belefúr a vár alagút jába, és olyan pin­cét rendezhet be magának, amilyen csak Egerben van ... Hát ezért akarta az öreg a pinceásást. De hogy is van csak tovább? — Az iskola udvarát akar­tuk nagyobbitani, és ásni kezd­tünk a hegybe. Egyszer sza­ladnak be a munkások, hogy megtalálták az alagutat! Me­gyek nézni: valóban ott van a szabályos bolthajtás. csak be­tömve földdel. Lázas munka kezdődött, találtunk néhány edénytörmeléket. is. Jelentet­tük az esetet itt is, ott is, de aztán nem történt semmi.., Ennyi az alagút története — jelenleg. A hegyről is mond­junk el még egyet-mást, habár erről nemrégen írtunk már. Ez a hegy sokat foglalkoztatja a szakembereket (vagy talán mégsem elég sokat?). A számí­tások szerint itt körülbelül 250 —300 méter mélyen melegvíz­forrás buzog, amit talán egy­szer hasznosítanak. Feltétele­zik azt is, hogy a Csigalyulí- dombban mintegy 40—45 kilo­méter hosszú barlangrendszer lehet. Ha mindezt egyszer fel­tárják, a melegvízzel fürdőt lé­tesítenek, akkor a hegy titka­it, vagy félig titkait a maga va­lóságában csodálhatja min­denki. De a múltból hirtelen a jö­vőbe ugrottunk. Térjünk visz- sza a jelenbe. Egy kis füzet la­pul az asztalon, kézzel írott sorokkal, számításokkal, raj­zokkal tele. Egy kis villany-erő­műnek a tervrajza, Hencsei pe­dagógus munkája. A tervrajz szerint az aranymosó mellett lehetne készíteni egy kis vil­lany-erőművet, amely áramot szolgáltatna Latorútnak, Súly­nak és még egy harmadik hely­ségnek is. A Lator patak vizé­nek aránylag nem nagy mun­kával 20 méteres esést lehetne adni, és így rávinni a kerékre, ami a már meglévő két dina­mót hajtaná. A terv kész, de a helység a múlt évben villanyt kapott. Sályt is villamosították. Az erőművet azonban ' így is hasznosíthatnák. A sályi tsz például bért fizet a favágásért. Ha az erőmű elkészülne* az innen kapott árammal ők vág­hatnák másnak a fát, és egyál­talán a tsz villamosításában nagy szerepet játszhatna. En­nek az elbírálása, felmérése azonban a szakemberek dolga. Mi csak felhívjuk a figyelmet egy ilyen lehetőségre. Szükség lenne arra is, hogy a települést jobban bekapcsol­ják a környező községek vér­keringésébe, mert jelenleg na­gyon elszigetelten éli a maga külön életét. Semmi sem köti össze egyik faluval sem. A busz nem jár ide, ez érthető, mert gyenge az út, de hogy miért nincs egy telefonja sem, az már kevésbé érthető. Egy készülék beszerelése talán mégsem ke­rülne annyiba, hogy ne érde­melné meg ez a település. Na­gyon sok esetben, a legkülön­félébb ügyekben lenne szükség rá. flz agancsokkal díszített ve­■* randán folyik a szó erről is, arról is. Kintről motorzú­gás hallatszik: megérkezett a művelődési autó. Filmet hozott és könyveket. Mert esténként különösen a téli hónapok ko­rán beköszöntő estéin —nem­csak a mesélő kedvű öregeket hallgatják a telep lakói, ha­nem különféle előadásokat, is­meretterjesztést. is. Közben észre sem vettük, hogy a he­gyekből — talán a mélyen búvó barlangokból — leóvako­dott a szürkeség. Függönyt vont a vár romjai elé, a fák nemrég még átlátszó koroná­ját is megtöltötte sötétséggel. Néhány ablak kivilágosodott, de az eddigi csend még jobban elmélyült. Csak az „Aranymo­só” malomnál csobog élénken tovább a patak. Priska Tibor szép virágcsendélete arra vall, hogy a már kialakult stílussal bíró alkotókat is megérinti az új varázsa, de arra is van pél­dánk, hogy a modern szellem­ben festők természetközelibb megoldásokkal próbálkoznak. Kunt Ernő festői Mandulavi- rágzás-a, Feledy kék-barna harmóniás rézkarca, az Este. Általában a dolgok természe­ténél fogva a fiatalok érzik leg­inkább az útkeresés belső esz­tétikai ösztökéjét, de köztük is akad aki — Vati például — a realista ábrázolásmód híve ma­radt. Imrch Zsigmond lírai pasa- telije előtt, amely olyan él- ményszerűen sugározza a város ódon utcáinak hangulatát, tu­datosul a nézőben a miskolci művészet egyetlen gyengéje. Az tudniillik, hogy az alkotók ritka gazdag témaköréből saj­nálatosan hiányzik a városkép és a borsodi táj festészete. Ké­szülnek ilyen munkák — tár­latunkon is van néhány — de bármily jók is, többségükből valahogy hiányzik az atmoszfé­ra. Egy-két olyan festő, aki Egry, vagy Szőnyi balatoni, il­letve zebegényi kötöttségéhez hasonló intenzitással kutatná fel az Avas-táji város szükebb és tágabb világának a termé-; szett és építészeti szépségét; úgy érzem, örvendetesen gaz­dagítaná a miskolci művészet összképét. Ar tne r IH padar ­éppen,' mert szükségszerű,, győ­zelme nem kevés veszélyt rejt magában. Jólesik látni a mis­kolciak modern szellemű ■■mun­káit, amelyek mentesek azvüres efoiaoa^ötéktól. Tehetségüks Ä Képcsarnok Széchenyi utcai pompás, új galériája a miskolci művészek nem nagy­szabású, de annál igényesebb tárlatával nyitotta meg a ka- .puit.- A-szceeplök»eg}iAk*a»ásika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents