Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-20 / 168. szám
Péntek, 1982. július 20. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Megkezdte a próbaüzemelést a mádi bentonitorlőmű Az el^v**!4. tornyok lebonl^sa v. ;>n teljes homlokzati fol'VJ«tí«:t kap a Széchenyi utca 19. számú hatalmas bernit». Már beállványozták a homlokzatot és az utcakép hamarosan újabb, szebb színfolttal gazdagodik. Beszédes szántok Az emberek általában wta szeretik a statisztikákat, unják, ha sok számadattal trak- tálják őket. Pedig; a Központi Statisztikai Hivatal rendkívül érdekes tényeket, adatokat gyűjt össze. 1957—1981-ig például 140 munkás- és alkalmazottcsalád, 185 parasztcsalád készített feljegyzéseket havi jövedelméről. Ezekből a feljegyzésekből cs a családi háztartási könyvekből megállapították, hogy 1957- ben egy munkás-családtagra 679 forint, 1961-ben már 842 forint tiszta jövedelem jutott. Ezek a családok 1961-ben 75 százalékkal többet költöttek bútorvásárlásra, mint 1957- ben. A televízió-vásárlásra fordított összeg 106 százalékkal több az 1957. évinél. A parasztcsaládok 1961-ben másfélszer annyit fordítottak lakberendezésre, kétszerany- nyit művelődésre, mint 1957- ben. Több mint háromszorosára nőtt az az összeg, amelyét a parasztcsaládok házépítésre fordítottak. Még egy érdekes adat. A megfigyelések szerint a munkásoknál a nők, a parasztcsaládoknál viszont a férfiak fordítottak több pénzt ruházkodásra. A Hegyaljai Ásványbánya- és őrlő Vállalat mádi benlonitorlőműve körülbelül 90 mirió forint költséggel épült fel. Az új üzem még az idén megkezdi a gyógyszeripartól az olajbányászatig használatos igen fontos bentonit gyártását. Már fűtik a kazánokat, majd bejáratják a gépi berendezéseket. Utána leállnak, átnézik a gépeket, és megkezdődhet a termelés. Külső kép az örlőmüröl. A falu és a kereskedelem A megyei tanács feljegyzése szerint Borsodban a kiskereskedelmi forgalom 1957 ■és 1961 között csaknem harminc százalékkal növekedett. Különösképp figyelemre méltó, hogy ezen belül, a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló vegyes iparcikk-forgalom 48,6 százalékkal magasabb, mint a korábbi évek átlaga volt. Fogyasztási cikkekben és használati tárgyakban kifejezve ez azt jelenti, hogy több édességáru, konzerv, hús és húskészítmény, vaj; több bútor, mosógép és porszívó került a háztartásokba, melyek mindmind a dolgozó asszony munkáját segítik, könnyítik meg. A megye boltjaiban csupán televízióból 3371 darabot adtak el 1961-ben. Sorra érkeznek a hírek arról is, hogy szüntelenül fejlődik, gazdagodik a falu üzlethálózata,. s e tekintetben is mindjobban eltűnik a város és a falu közötti különbség: a falusi népboltokban, földművesszövetkezetekben csakúgy megtalálni ma már mindent, mint a városi áruházakban. Mulatja ezt az is, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a falusi vásárlók száma észrevehetően megcsappant mind a fővárosi, mind a vidéki nagyvárosok áruházaiban. A járási székhelyeken — Mezőkövesd, Szerencs, Enes Sátoraljaújhely stb. — új vásárlási központok alakultak ki, • az emberek nem tartják érdemesnek, hogy bevásárlás végett százkilométereket utazgassanak. Sőt: számos esetről tudunk, amikor Miskolcról utaznak ki például a sárospataki bútor lerakathoz, ahol legalább olyan bő a választék, mint Miskolcon és egy-egy bútortípusra nem kell hetekig várni... De a falusi kereskedelem gyors ütemű fejlődését támasztja alá az is, hogy 1957. december 31. és 1961. december 31. között a kiskereskedelmi boltok száma 1471-ről 1688-ra, a vendéglátóipari egységek száma 742-ről 796-ra növekedett. Ez időszak alatt a vegyes boltok száma csökkent, a textil és ruházati szakboltok száma viszont emelkedett. Javult a vendéglátóipari hálózat ösz- szetétele is: az éttermek, kisvendéglők száma tizenkettővel, a cukrászdák, eszpresszók száma pedig 21-el növekedett 4 év alatt. Mind kevesebb ma már a régi szatócsüzletekre emlékeztető bolt, ahol az embert petróleumszaggal elegyes fűszerillat, a terpentin és a sárgafesték szaga fogadta. S le kellett hajtani fejét, hogy a bolt gerendájáról alácsüngő kurtaszárú cseréppipákat, faggyúgyertyákat, kis csutorákat, meszelőket és az illatos füge-koszorúkat le ne verje ... Jelentős, azt lehetne mondani: forradalmi átalakulás ment végbe az üzletek belső elrendezésében, kultú- ráltságában is. Szebbek, világosabbak, tisztábbak, egészségesebbek. Mindez az új kereskedelmi formák meghonosításának eredménye, Amíg néhány esztendővel ezelőtt alig ismerték faluhelyen az önkiszolgálás és a minták utáni árusítás fogalmát, ma már természetes, hogy a falusiak többsége is ilyen üzletekben vásárol. Megyénkben jelenleg több mint 200 bolt és vendéglátóipara egység működik az új kereskedelmi formák szerint. Kereskedelmünk fejlődése azonban nemcsak a különféle boltokra és szaküzletekre, hanem a falusi lakosság kulturális igényeit kielégítő, korszerű és egyre korszerűbb vendéglátóiparra is vonatkozik. A füstös kocsmákat, betérőket, kétes tisztaságú talponállókat ugyan még nem sikerült felszámolnunk, de számuk mindig csökken. Modern, napfényes, tiszta cukrászdák, kisvendéglők, eszpresszók nyílnak, amelyeket szívesen keresnek fel idősebbek, fiatalok egyaránt. A kártya, a féldecizésben való virtuskodás, s ami ennek következménye: a verekedés, a bicskázás helyett ma a fiatalok ott ülnek a kisvendéglő asztalainál, sakkoznak, beszélgetnek, zenét hallgatnak és táncolnak a cukrászda tisztára sikált kövezetén, s ha valamelyik netán sáros cipőben lép be, ők maguk róják meg érte... Számos példa bizonyítja, hogy maguk a falusi emberek is milyen nagy segítséget adnak az új kereskedelmi formák mielőbbi létrehozásához. Se szeri, se száma a társadalmi munkafelajánlásoknak, s alig van község, ahol vagy a Hazafias Népfront, vagy a 1 tanács tervében ne szerepelne, hogy nyári kerthelyiséget hoznak létre, ahol kultúrált környezetben, higiénikus körülmények között üdülhetnek fel munka után a nyári nagy melegben és szórakozhatnak az ünnepnapokon. S ezek a kerthelyiségek most a növekedés korszakát élik. Csinosodnak, bővülnek évről évre. Jól megközelíthető, tágas területen vannak és idővel a falu „népligetei”, közös szórakozóhelyei lesznek körhintával, virágokkal, játékokkal, szabadtéri színpadokkal felszerelve. Nem érdektelen persze az sem, hogy a vendéglátóipari egységek és a kerthelyiségek kapnak-e elegendő mennyiségű sört? Köztudott ugyanis, hogy hazánkban az elmúlt évek alatt hihetetlenül megnőtt a sörfogyasztás, s gyáraink kapacitása nem képes kielégíteni az igényeket, behozatalra szorulunk. Tavaly nyáron Borsodban több mint hatvanezer hektoliter sört hoztak forgalomba — nem beszélve a palackozott áruról -—, s mint azt a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Rózsa Kálmán elvtárs legutóbb közölte: idén, a harmadik negyedévre már 68 ezer hektoliter áll rendelkezésre. H3» eszélgettünk a közeli ter® vekről is. Ezek szerint 1962-ben a tanácsi kereskedelem 14 élelmiszer boltot, 7 vegyesiparcikk boltot és 6 új ruházati boltot nyit. Megnyílt a tiszaszederkényi étterem-presz- szó, s még ez évben megnyílik az ózd-bolyoki étterem-presszó is, valamint Sátoraljaújhelyen az önkiszolgáló étterem. Szerencsen cukrász termelő üzem készül. A távlati tervek szerint új bevásárlási központ létesül többek között Sajószent- péteren, Tiszaszederkényben. Általában a jövő fejlesztési irányelvei szerint nem kis, elaprózott boltokat, hanem a külföldön „supermarket” néven ismert üzletházakat létesítenek, amelyekben a vevők minden fontos közszükségleti cikket megtalálnak, s napirenden szerepe] a falusi dolgozó asszonyok második műszakjának megkönnyítése is. Ónodvári Miklós Szépülünk Még bele. se kóstoltunk a nyárba, máris a télre gondolunk. Talán azért, mert júliusban is „késő őszi’’ jelentésekkel szolgál a meteorológia, vagy talán inkább azért, mert az elmúlt esztendőkben nem mindenkor dicsekedhettünk azzal, hogy kamránk, pincénk telve van tüzelővel. Az idén megnyugvással vettük tudomásul, hogy az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói korlátlan mennyiségű, ■ISO forintos SZOT-tüzelőanyag- utalványt kaphatnak. A megnövekedett igények nagyobb felelősséget rónak a TüZÉP-re. Zavartalan-e a felkészülés, lesz-e elegendő szén és tűzifa? Ez iránt érdeklődtünk a TŰZ ÉP megyei vezetőinél. Homonnay Tivadar, a vállalat főkönyvelője szerint jelenleg nem mutatkozik fennakadás a tüzelőanyag ellátásban. — A TÜZÉP-telepek elegendő szénnel rendelkeznek. A SZOT-utalványokra már a nyár elején megkezdődött a szénszállítás. A fuvarozási vállalatok összehangolt munkáját dicséri, hogy a beváltásra bemutatott utalványokra most már három-négy napon belül kiszállítják a szenet. — Sajnos, hozzászoktak a vásárlók, hogy a határidős utalványokra lényegében akkor kapták meg a szenet, amikor éppen akarták. Megtörtént, hogy a nyári dekádokra kiállított utalványokra csak ősszel, vagy télen kérték a tüzelőt. Ez tervszerűtlenséget, kankodást okozott. Szeptembertől kezdve a TÜZÉP-teleoek úgvszólván csak a reklamációkkal foglalkoztak. Mindenki a hideg idő beállta után akarta a tüzelőjét elszállíttatni. A bányák nem tudták a jelentkező igényeket kielégíteni. Torlódások következtek be a szén k i r--'ri»ál áső- nál és házhoz szállításánál S-dvozktU~ttri p cnndol'-t a l<-ö_ 7ületek felelőtlensége. Több hivatal, közegészségügyi intézmény, a felhívások ellenére nyáron csak minimális meny- nyiségű tüzelőt vett át. össze! és télen viszont előszeretettel hivatkoztak elsőbbségi jogukra. A közületek igényét természetesen minden körülmények között ki kellett elégíteni, így a lakosság szénellátásában gondok keletkeztek. — 1962-ben már szigorúbban vesszük a határidők betartását. A megrendelők az utalványokon megjelölt időben "kötelesek átvenni a tüzelőt. A lakosság ellátása így egyenletesen biztosított. — Még manapság is fennáll annak veszélye, hogy a közületek miatt ősszel és télen nem tudjuk tervszerűen biztosítani a szénellátást. A Semmelweis Kórház, az Ingatlankezelő Vallalat. a Borsodi Építő és Tatarozó Vállalat, a Miskolci Postaigazgatóság és a Miskolci Közlekedési Vállalat a felhívások és felszólítások ellenére is csak töredék részét vette át a téli tüzelömennyi- ségnek. A későbbiek folyamán ez megbosszulja magát, mert kevesebb mennyiségű és gyengébb minőségű szenet juttathatunk csak a sürgetésekre. Több olvasónk panaszolta, hogy a házhoz szállított szén poros, a tüzelő egy része kárba vész. Müven rendelkezések szabálvo~zák. homo a lakosság megfelelő minősér"~ szenet kapjon? — kérdeztük Homonnay Tivadart. — Hivatalos rendelkezések szerint maximálisan 20 százalékos portartalom lehet a szénben. Ezt mindén, esetben közöljük a megrendelőkkel, a tüzelőanyagutalványok tulajdonosaival. Előfordulhat azonban, hogy 20 százaléknál több a por. Ilyen esetekben a megrendelő kérésére a TÜZEP megbízottai házhoz mennek, kirostálják a szenet s ha a kifneás jo^ns. azonnal gondoskodnak a kártérítésről. Fridin n TÜZfP Vállalat főkönyvelőjének tájékoztatója. A szénellátással, reméljük, nem lesznek problémák az ősz és a tél folyamán. Továbbra is megoldatlan kérdés azonban a köztieteknél és a lakosságnál felgyülemlett szénpor elszállítása. Óvatos számítások szerint is, egy esztendő alatt mintegy két és félezer vagon szénpor marad felhasználatlanul. Helyes lenne, ha a borsodi tüzelés- technikusok megoldást keresnének és találnának arra. hogy az erőművekben, a kazánházakban jól használható szénport összegyűjtsék, felhasználják. Az építőanyagipar, továbbá a téglagyárak nagyobb mennyiségben fogadhatnának szénport. A lakóbizottságok szívesen nyújtanának segítséget az energia- és építő anyagiparnak a szénpor összegyűjtéséhez. Csupán a szénpor elszállításáról kellene gondoskodni. Nagy értéket menthetnénk meg népgazdaságunk számára, s tisztábbá tehetnénk lakóházaink környékét. Piisziory Alajos Automatizálják a mezőkeresztesi olajkutakat 1950-ben nyitották meg az első olajkutakat Mezőkeresztesen. Az önköltség csökkentése végett a Nagyalföltli Köolajtcrmelő Vállalat mczőkcrcsztesi dolgozói folyamatosan átalakítják a mclyszi- vattyús kutakat automata műszeres termeltetésre. Az automata rendszer idöciklusosan üzemelteti a kutakat és ezzel felemlegess * teszi a rendszeres emberi beavatkozást. Az új eljárással az eddt^ lekötött szakemberek munkáját másutt tudják felhasználni. Ga > . szeparátor berendezés, mely az összesűrített gázba került v&z* mennyiséget választja eL Mikor tátogathatják fiatalkorúak as iíalítolSítkat f Az elmúlt évben a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletben szabályozta, hogy mikor látogathatják fiatalkorúak a vendéglátóipari szórakozóhelyeket. A tavalyi rendelkezést most módosították. Eszerint a 16. életévüket még be nem töltött fiatalkorúak italboltba, italboltjellegű üzletbe — sön- tésbe, poharazóba, borozóba, sörözőbe — és bárba vagy mulatóba egyáltalán nem léphetnek be. A már hatályba lépett rendelkezés azonban kimondja, hogy a szigorú előírás nem vonatkozik a kiránduló helyeken működő italboltokra és italbolt jellegű üzletekre, ha a fiatalok szüleik vagy nevelőik társaságában vannak. Nem vonatkozik a rendszabály az olyan helyen működő italboltokra sem, ahol más vendéglátó üzlet nincs, ha a fiatalkorú — legkésőbb este nyolc óráig, nem szeszesitalt vásárolt, s a vásárolt árut nem az üzletben fogyasztja el.-oOoaz „Ikarustól az űrrakétáig“ elnevezésű bclyegsorozat A II. motoros műrepülö világbajnokság alkalmából a posta forgalomba hozza a 9 értékből álló „Ikarustól az űrrakétáig” elnevezésű bélyegsorozatot. Az új bélyegek a repülés fejlődését ismertetik. Az új bélyegsorozat egyes értékei 1963. június 30-ig használhatók fel postai küldemények bérmentesítésére. Megszűnt a „világ vége” lenni Kisbózsva, Észak-Magyarország legkisebb községe A Zempléni hegyek között fekvő Huta-völgyben terül el Borsod megye és Észak-Ma- gyarország legkisebb községe: Kisbózsva. A község lakossága a századfordulón munkaalkalom hiányában Amerikába vándorolt. Azóta a falu egyre néptelenedik: jelenleg 22 házból áll, lakossága alig több mint 200 fő. A nagybózsvai községi tanács igazgatása alá tartozó kis község lakossága a két község közös termelőszövetkezetében, továbbá az erdőgazdaságban és a pálházi ipartelepeken dolgozik. A lakosság egyre növekvő jómódját bizonyítja, hogy az utóbbi öt évben a falu minden házát korszerűsítették, s egy-egy szobával kibővítették. A régi elbontásával az idén már a tizedik új házat építették fel. Majdnem minden házban van már rádió, s a lakosság szorgalmas látogatója a helyi könyvtárnak. Állami segítséggel és a lakosság társadalmi hozzájárulásával vezették be a villanyt, s az idén -az orvosi rendelőt is berendezték. Az egykori „islenhátamö- götti” községnek ma már telefonja is van. • _ Az ország legnagyobb megyéjének legkisebb községéből ketten végeztek egyetemet, jelenleg négy diák jár középiskolába. A festői szépségű községet a turisták is felfedezték. Hétfőn újabb kiránduló csoport érkezett a községbe, s velük együtt már több mint 600 budapesti, Hajdu-Bihar megyei dolgozó töltötte itt nyári pihenőjét. JLe§® ele§g,eiid«& tüzelő ? Mennyi por lehet a ssémheit ?
