Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

Szombat, 1962. június 2.

eszaktwagyarorszag

3

99

Vérükben van a bányászkodás”

Az ötödik élüzem jelvény — A nagy „titok“ — Fiatal vezetők, idősebb

bányászok — A fejlődés

Alberttelep. Tipikus bányász- ftözség. Évtizedek óta vágják itt a föld mélyének kincsét. A szakma — az itteniek szerint inkább hivatás —, valóságos tradíció. Apáról fiúra szál!. Van olyan család, ahol a nagyapa is bányász volt, és az unoka még alig beszél, de már azt mondja: bányász leszek, ha felnövök.:.

7000 tonna szén

Nemrég bensőséges kis ünnepség volt a telepen. Fél esztendő jó munkáját ünnepelték a Mákvölgyi Bányaüzem dolgozói. Élüzem lettek; Ezúttal ötödször;

Székely Tibor főmérnök azt mondja; „Most, a második negyedévben sem vallunk szégyent .:. Tartjuk, az élüzem szintet.”

Lássuk a statisztikát. Rengeteg szám — sok bejegyzés, itt- ott pirossal aláhúzott adatok. Azután lassan kikristályosodik előttem is, hogyan dolgoztak eddig a’ mákvölgyiek. Negyedéves tervteljesítés 104.5 százalék. Minden akna túlteljesítette feladatát. (Ez ritka eset'!!) így azután 7000 tonna szenet adtak terven felül. Különösen a szuhakállóiak dolgoztak jól.

És nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is ügyelnek.

Nincs tűz- és vízveszély

Közismert, hogy 8—10 évvel korábban „igen nehéz” bánya volt az albert telepi. Néha a tűzveszély okozott gondot, máskor meg vízbetörés fenyegetett. A vágatok szűkek és hibásak voltak. Elsősorban ezeken kellett segíteni. Megfőtték. Manapság helyesen feltárt frontfejtéseken vágják a szenet, s biztonságos, korszert elemekkel kiképzett vágatokban, nagyrészt gépesítve szállítanak. Ez is egyik „titka” a jó munkának. A másik pedig az előrelátás. Nincs kapkodás, ha egy-egy munkahelyen elfogy a szénmező. Jóformán hónapokkal előre tudják, mi következik majd. Valahogy úgy érzi az ember, amist az üzemnél jár- kel; itt nemcsak a külső kép —, hanem a belső tartalom is nagyot változott;,.

Miért könnyű szót érteni í

Feltűnően fiatal gárda irányítja a bányát íme, egyné- hányuk „önéletrajza”. Székely Tibor főmérnök öt esztendeje van ebben a beosztásban. BaVillamos robbantógépekkel dolgoznak az ózdvidéki bányákban

Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben, a műszaki fejlesztési tervek szerint a második félévben kellett volna megszüntetni a kézi fúrógépek alkalmazását, s helyette bevezetni a villamos robbantást. Az üzemek műszaki vezetőinek és a szocialista •munkabrigódoknak erőfeszítése nyomán egy hónappal korábban, csütörtöktől már valamennyi munkahelyen villamos robbantógéppel dolgoznak.

Az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél 230 villamos robbantógépet üzemeltetnek a frontfejtéseken, az élővájáso- kon, valamint a kamrafejtéseken! Az idén több, mint 10 robbantómesteri tanfolyamqt szerveztek, s az ott végzett robbantókat a frontfejtéseken dolgozó brigádokba osztották be. Az elővájáson és a kis munkahelyeken 2—3 csapatra jut egy-egy robbantómester A munkát úgy szervezték meg, hogy amíg az egyik csapat szenei és rakodik, addig a másik robbant és fordítva. így a szállítást is folyamatossá tudták tenni, nincs torlódás a munkahelyeken;

A villamos robbantás bevezetésével egyidejűleg valamennyi bányászt kioktattak az érintés védelemre. A bányákban villanyszerelőkből karbantartó brigádokat szerveztek.

logh Béla, az alberttelep! I akna vezetője most harminc esztendős — 6 is öt éve főmér. nöke az aknának. Konyha Gyula 31 éves — a megye egyik legmodernebb üzemrészének, a szuhakállói II; aknának vezetője.

Ez néhányuk „anyakönyve’ A bányászok többsége viszont nagy tapasztalattal rendelkező, úgynevezett „régi motoros’ Loy Árpád Kossuth-díjas frontmestert aligha kell különösképpen bemutatni. Neve eggyéforrt a megye bányász- kodásával. Azután ott van Szabados, Soltész, Tátrai, Bíró, vagy Samu Balázs csapata. Évek óta jóval száz százalék felett termelnek. Egyébként 42, szocialista címért küzdő brigádban több mint ezer bányász versenyez. És a mákvölgyiek bebizonyították, hogy két nemzedék nagyon jól megértheti egymást, ha egy célért küzd, egy akaraton van.

így könnyű szót érteni.

94 vagonból 230 lesz

A fejlődés egyenletes. Emlékszem, 1957-ben úgy mond tűk; a mákvölgyi bánya kis üzem, 94 vagont termel napon ta. Most 200 vagon körül adnak és jövőre már 230 vagonnal termelnek egy nap alatt Amikor az ember ezeket az adatokat hallgatja, önkéntelenül is arra gondol, amit az üzem vezetői oly sokszor elmondanak, ha „titkaikról”, a jó eredmények forrásáról érdeklődünk. Ezt szokták felelni: a mákvölgyieknek vérükben van a bányászkodás.

Van benne valami ; ;

Paulovits Ágoston

Bortermelő központtá fejlesztik Bogácsot

A több mint 20 községet magába foglaló dél-borsodi borvidéknek egyik jelentős bortermő helye Bogács, ahol a termelőszövetkezet jelenleg 112 hold- nyi nagyüzemi szőlőt művel. Az egykori hires borvidéken a tsz most nagyszabású telepítési terveket készített, hogy visszaállítsa a vidék jó bortermő hírét.

Bogács környékének jellegzetes bora az olaszrizling, ebből áll a tsz közös szőlőjének zöme is. Az idén egy millió szelektált olaszrizling vesszőt adtak át gyökereztetésré. Jövőre ezt a mennyiséget már saját maguk akarják gyöke- reztetni és oltani, majd pedig 10 hold új szőlő telepítéséhez,

valamint az elöregedett tőkék pótlásához felhasználni.

Az egri vörösbor-termő vidék közelsége indította „ arra a tsz vezetőit, hogy a meglévő 2000 kékfrankos tőkéről külön szüretelik és kezelik a szőlőt. A tavalyi szüret után megállapították, hogy a Bogácson termelt vörösbor mind cukorfok, mind pedig íz és zamat tekintetében megfelel a kivánalmaknak, ezért úgy határoztak, hogy a tökéket felerősítik, az oltványkészitéshez vesszőket szednek róla, s megkezdik a vörösbor-termő tőkék kialakítását is. A tervek szerint 1965- ig 50 hold olaszrizlinggel és kékfrankossal ültetett nagyüzemi szőlőtáblát akarnak telepíteni.

A Szekszárdi Mérőműszergyár

Iparunk szerkezete egyre inkáeb a nagy munkaigényt! profilok Irányába fejlődik. E folyamat egyik láncszemeként Szekszarden mlnlegy 4J millió forint beruházásával müszergvár épül finom- mccbamkai alkatrészek készítésére. A könnyűipari jellegű csarnokok az IPAKTERV kidolgozta 9x9 méter {pillérállású, feszített tipusszorkezeti elemek alkalmazásával készülnek. Ez évben megkezdik a gyár építését és 19€4- ben már a termelés is megindul.

A mezőgazdaságban is legyen társadalmi ügy a balesetelhárítás

A minap fontos feladat megvitatására jöttek össze a megyei tanács nagytermében a gépállomások vezető dolgozói, a megye termelőszövetkezeteinek irányítói.

Egyre több gép segíti a szocialista útra tért dolgozó parasztság munkáját. Az erőgép-állomány ebben az esztendőben már- meghaladja a 2300 darabot. A termelőszövetkezetek több mint 800 erőgépet használnak. A magyar gazda régóta melengetett vágya valósul meg a gépesítéssel. Gép nélkül ma már nem lehet szó a mező- gazdaság fejlesztéséről. A sok, többnyire univerzális gépek kezelése, vezetése azonban hozzáértést, tudást, felelősséget követel. A tanácskozás azért volt igen időszerű, mert az öregebb testvér, a gépállomás, illetve annak vezetői, tapasztalt dolgozói segítő kezet nyújtottak a tsz-nek s felhívták a figyelmet néhány igen fontos dologra.

A statisztika tükrében

A tanulással egyidőben a tsz-traktorosoknak arra kell most leginkább törekedniük, hogy figyelmesen, felelősséggel dolgozzanak, és így kevesebb

legyen a baleset, a betegség miatt kiesett munknapok száma. Gergely István elvtárs, a Gépállomások Borsod megyei Igazgatóságának vezetője igen tanulságos statisztika ismertetésével hívta fel erre a figyelmet.

A statisztika természetesen tanulságos a gépállomás dolgozói számára is. 1960-ban a gépállomásokon 128 baleset történt. 1961-ben 160. A gépállomásokon 1960-ban a halálos balesetek száma 5, 1961-ben 3, az idén idáig 1. A termelőszövetkezetekben 1961-ben 13, s a mai napig 3. Az ebből adódó munkanapok kiesési száma évenként 2000 fölött van. Ehhez a statisztikához nem kis fájdalom, hanenj ahogy Gergely elvtárs megjegyezte, sok jaj is tapad. Azt is mutatja a statisztika, hogy bár a termelőszövetkezetek kevesebb erőgépet. alkalmaznak, pillanatnyilag mégis magasabb a balesetek, a sérülések száma, több az elvesztett munkanap.

Mi okozza a baleseteket?

A tsz-traktoristák szakképzettsége bizony hiányos. Sok

Ároktői gondok ^

jól kezdődik EZ a nap IS — szomorodott el Nagy Ferenc, az ároktői Uj Élet Tsz elnöke, majd ismét az asszonyokhoz fordult, akik csípőre tett kézzel pőréitek vele:

— Ha nem tetszik lucernát gyűjteni; a cukorrépába se menjenek, nem adok kocsit.

— Akkor alászolgája!

— Jónapot! *

Az asszonyok sarkon fordultak és faképnél hagyták az elnököt.

A Nap elindult, kéklő ország- útján, s érzéktelenül nézte a magára maradt embert. Neki, már mint. a Napnak igazán mindegy, mennek-e az asszonyok dolgozni, vagy sem.

Amint az elnök az iroda felé baktatott, azon tűnődött, mégis van valami igazuk az asszonyoknak. Miért nem gyűjtik össze azok a lucernát, akik jó munkaegységért lekaszálták? A gyűjtésért nem sokat kapnak ... Minden munkát el kell végezni, azt is, amiért nem dűl a munkaegység. Ha renden marad a drága takarmány, rájöhet az eső. a munkaegység elment a kaszálásért, de a lucerna csak tönkremegy.

Az iroda udvarán összeakadt Herczeg Bélával, az ag- ronómussal. Leültek beszélgetni egy kicsit.

— A jövő héten lemondok — lépett hozzájuk az egyik növénytermesztési brigád vezetője, Bodnár Mihály.

— Mi ütött beléd?

— Megbolondul az ember.

Jönnek rám, mint a darazsak: még mindig nem osztjátok azt a háztáji kukoricát? Bele kéne már tenni a babot, meg a tököt. Hát mire vártok?!

Igen, már vagy két hete húzódoznak tőle, nem tudnak zöldágra vergődni egymással azok, akiknek kötelességük lenne a háztáji föld szétosztása: az igazgatóság és az ellenőrző bizottság tagjai. Miért? Sora van annak. Az elnök így mondja:

— Nem most rontottuk el a dolgot, még az induláskor, 1960-ban. Eleresztettük a gyeplőt, s most isszuk meg a levét, A zárt kerteket nem vettük figyelembe a háztáji föld odaítélésekor. Legyen egyenlőség, kapja meg mindenki az egy hold háztáji szántót, függetlenül attól, mennyi zárt kerttel, szőlővel, gyümölcsössel rendelkezik. így gondolkoztunk.

Nos, az egyenlősdi lényegében egyenlőtlenség volt. Akadt, aki másfél-kétholdnyi zárt kertjéhez megkapta az egy hold szántót is, s a sokra méretezett háztáji föld az illetőt nem engedte a közösbe. A többségnek azonban nincs terjedelmes háztáji „birtoka” és rossz szemmel nézi egyesek „maszekoskodását”. Most a vezetőség lelkiismeretesebb része tiszta vizet szeretne végre önteni a pohárba, szakítani akar a kétéves, alapszabályel- lenes gyakorlattal. Mindenki csak annyi háztáji földet kapjon, amennyi a törvények és a

öt tagja van a termelőszövetkezetnek, de május 29-én csak mintegy százan dolgoztak a közös földön. De amikor a háztáji krumpliföldet osztották, háromszáznál is többen voltak a határban, botra támaszkodott öregek siettek kifelé, segédkezni az ültetésnél. Mert — ahogy itt mondják —, az az enyém, egészen az enyém, annak a darabka földnek odaadom két karom minden erejét.

Ha a közös földhöz, áz igazi, nagy hasznot adó határhoz is ilyen bensőséges szeretettel, minden családtagot mozgósító- an közelednének az Uj Élet tagjai, virágoskertté virulna a határ, s ez az év talán a bőség esztendeje lenne. Az emberibb élethez, a nagyobb darab kenyérhez az egy-két hold kert, háztáji nem segíthet Ároktőn senkit, ha a lelkét kiteszi, akkor sem. Csodák nincsenek. De az ezer holdnál nagyobb határban igazában gyümölcsö- ződhet az emberi munka. Ahogy régebbi mondás nyomán: „Arccal a közös föld felé” — mert csak onnan várhatnak eredményt, hasznot.

És ha a vezetőségből hiányzik az egység, mit várjunk a tagságtól? A vezetőségbe a legjobbak, a leghoZzáértőbb gazdák kerültek. Értsenek hót az új élet nyelvén, s értsék meg az idők szavát..

Estefelé az elnök és az ag- ronómus azt javasolta: ugorjunk ki a lucernához, meg a cukorrépaföldre. Azt vártuk, hogy lehangoló kép tárul majd elénk; a lucerna még nincs összeboglyázva, a cukorrépa nincs egyelve.

Már messziről láttuk, hogy csak tót-három asszony hajla-] dozik a répában, a lucerna- gyűjtők meg éppen kaszálód-' tak fel a kocsira, indultak ha-j za.

A két asszony-munkacsapat' közösen dolgozik, úgy jobban' szeretnek. Egy se volt már kö-< zülük a répaföldön. Két nap; se kellett hozzá, hogy a húsz1 valahány asszony végezzen a' húsz hold egyelésével. S azért« mentek haza, mert már nem1 volt mit csinálniuk. Akik még« ott voltak, a maguk „fejadag-] ját” egyelték.

A lucernagyűjtők is derekas' munkát végeztek.

— Versenyben csináltuk.] Úgy járt a kezünk, mint a mo-( tolla! — mondta nevetve egy] idős asszony.

Harmincán lehettek — és a1 43 hold lucerna egy nap alatti rendbe tételeit... Szép szám-1 mai voltak köztük hetvenen' felüli öregek is. A kaszához« már nehéz a kezük, de a villát,] a kapát megfogják.

u. __ akkor holnap.'

Ha nem ma,deel-bb_utóbb,

hozzá kell igazítani a tagságot, az alapszabály szerinti élethez. Inkább ma tegyenek pontot a' kétesztendős mulasztás végére,' hogy szabadon bontakozhassanak ki az egész közösséget boldogító energiák. Van itt akarat. lelkesedés is, s a lelkes, lendület a közösségi munka-' ban jön létre. Ezt példázzák az] asszonyok, meg a lucernagyűjtők is. Reggel még az elnök is1 azt hitte, nem dicsérheti majd nyugtával a napot — és téve-i det‘

Gulyás Mihály

helyen megfelelő képzés, baleseti oktatás, képesítés nélkül ültetnek embereket traktorra. Egyik-másik tsz-ben teljesen megfeledkeznek arról, hogy a vezetésre alkalmazott traktor-istákat kioktassák, felhívják figyelmüket a balesetvédelmi rendszabályokra. Pedig a gépállomás erejéhez mérten sokat segít ebben a termelőszövetkezeteknek, azonban nem élnek eléggé ezzel a segítséggel. Elég megemlíteni; hogy a közelmúltban a Sárospataki Gépállomáson sorra kerülő oktatásra 120 tsz-traktoristát hívtak meg. Sajnos, csak harmincán jelentek meg.

Más olcai is vannak a balesetnek. Még nem tanult minden traktorista a kiskinizsi tragédiából, amely tavaly történt. Sokan nagyobb mennyiségű italt fogyasztanak, s természetesen ennek hatása alatt már nem tudják teljesen uralni a gépet. Emiatt sok baleset történik. Az a feladat, hogy a tsz traktoristái szerezzék meg a szakvizsgát s csak orvosi vélemény után veszessenek gépeket. Nem lehet megengedni azt sem, hogy a védő- berendezés hiányozzék a tsz gatterjáról, szalagfűrészéről s jgyéb munkagépéről. Erre a MEDOSZ Borsod megyei Bizottsága is igen gyakran -felhívja a figyelmet. A védelmi berendezések felszereléséhez nem annyira pénz, mint inkább felelősségérzet szükséges.

Fokozott óvatosságot a közúti forgalomban!

A tsz-ek által használt univerzális gépek legnagyobb része alkalmas közúti használatra is. Sajnos, olykor a kényszerből, de többnyire a felelősség hiányából adódóan vizsgá- zatlan gépek kerülnek a közúti forgalomba. Előfordul, hogy 30—40 embert is szállít egy-egy vontató. Egy váratlan fékezés, hirtelen előzés következményekkel járhat. A vitában részvevő termelőszövetkezeti vezetők közül többen kifogásolták, hogy az erőgépeket vizsgázatlanul kapják. A vizsgáztatás pedig eléggé körülményes és külön költséget jelent a tsz-nek. At észrevételben van jogosság. Ha nincs is szükség arra, hogy a hatóság minden univerzális gépet levizsgáztasson — mert zömét a szántóföldeken alkalmazzák — szükséges lenne, hogy a vásárolt gépek egy része már vizsgával rendelkezzék.

A gépállomások messzemenő segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. Élni kéül vele. Időben ke« szervizié vinni az erőgépeket. Nem árt, ha a tsz traktorosai résztvesz- nek a gépállomások traktorosainak értekezletén, balesetoktatásán. Szívesen várják Sket.

Gwaoi

munkája szerint megilleti, hogy az emberek a közös munkában gyümölcsöztessék erejüket. A közös boldogulásáért fogtak kezet, a közös birtok boldogulásuk. emelkedésük alapja. De a rendcsinálásnak magában a vezetőségben is akadnak ellenzői, ezért húzódik még mindig a háztáji földek szétosztása. Olyanok is vannak a vezetőségben, akik dacolva az egesz tagság nemtetszésével, egyszerűen kijelölik maguknak a kukorica- vagy krumpliföldet, úgy vélik, nekik ezt is lehet.

És mit mondanak erről a tagok? Kérdezzünk meg három foga tost.

— Legyen végre igazság' Engem is bánt, hogy másnak több van, mint amennyit megérdemel — jelenti ki Kiss Lajos.

— Horváth József maga is azok közé tartozik, akik jelentős zárt kerttel rendelkeznek.

— Ha adnak még hozzá szántót is, nem mondom, hogy nekem nem kell, hiszen minden szentnek magafelé hajlik a keze. De ha törvény szerint nem jár, akkor nem jár.

Nagy Pál dühösen vágja ki:

— Nekem annyi zárt kertem sincs, hogy elférjen rajta a tenyerem. Megyek, ahová küldenek, aztán akik nem is törik annyira magukat, többet jus- solhat.nak. Mindenkit bosszant a dolog.

Ezek a bosszúságok elégedetlenséggé halmozódtak az ároktői Uj Elet Tsz-ben, s természetes, hogy nem úgy megy a munka, ahogy a sürgető tennivalók megkívánnák. Kétszáz-