Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-08 / 132. szám
BSZAKWAGYARORSZAÖ Péntek, 1962. juntos 8. A POLITECHNIKA - MA n. Az anyag IJa, a gyakorlati fogialkozá- sok vezetőivel beszélge- teáflk, két kérdés kivétel nélkül minden beszélgetésben szerepel: miből? honnan? Miből készíttesse el a munkadarabot, és honnan szerezze be az anyagot? Probléma ez az általános iskolákban is, a középiskolákban is. Oldalakon sorolhatnánk a pedagógusok ötletessé- gének, leleményességének különféle módozatait, ez a leleményesség azonban véges. Néhány megoldást illusztrálásképpen mégis megemlítenék. A sárospataki gimnázium diákjai, amikor csak tehették, az iskolában dolgozó parkettá- zók, asztalosok mögött járkáltak, és minden hulladékot műhelyükbe szállítottak. A kert kiszáradt, fái- szintén a műhelybe kerültek. A miskolci gimnáziumok jobb körülmények között vannak, így egy- egy „akció” több eredménnyel járhat. Persze csak ismeretséggel, utánjárással. Az egyik gimnázium anyagbeszerzésének módjai között például a következő is szerepel: az ócskavasat szállító vállalati kocsi megáll az iskola előtt, vezetője pedig beszól a tanárnak — jöjjenek, visszük a hulladékot a MÉH-nek, válogassanak. — És ők válogatnak, A hulladékból nagyon sok anyagot fel tudnak használni műhelyükben. '"Természetes, hogy ezt nem tehetik meg minden iskola előtt. Azt viszont minden iskola vezetője megteszi, hogy az üzemeknél, vállalatoknál utána jár az anyagnak. Hol sikerrel, hol sikertelenül. Az üzemekben legtöbbször szívesen fogadják az ilyen „anyag- beszerzőket”, s amit tudnak, meg is tesznek. Tény azonban, hogy mindenben, mindenkor nem tudnak segíteni. A megyei tanács értekezletén az egyik ózdi küldött elmondotta, hogy üzemükben a munkások maguk szóltak a vezetőknek: találjatok ki valamit, mert mi adunk ugyan anyagot a gyerekeknek, adunk még egy darabig, de örökké nem lehet szerezni. A szerezni szót félreérthetetlen hangsúllyal ejtették. Gond tehát az anyag előteremtése. Gond az üzemekben és különösen nagy gond az iskolákban. Éneikül pedig nem lehet dolgozni. Akármennyire is takarékoskodnak a diákok, akármennyire is kihasználnak minden kis darabot, a készlet egyszer elfogy, annál inkább, mivel — fiatal gyerekekről lévén szó — nem sikerülhet minden munkadarab az első próbálkozásra. Az üzemek ha- [ tározott intézkedést még nem kaptak az iskolák anyagi se- i gítésére. A vezetők, az igazga- • tők mindenütt a saját lelkiismeretességükre hallgatva mondhatnánk így is: a saját szakállukra — teszik, amit tesznek. Ez pedig így nem megoldás. Mit lehet tenni? A z értekezlet egyik felszó- ^ lalója szellemesen jegyezte meg, hogy az „oldjuk meg rugalmasan” tétel már elavult, ez esetben nem tudjuk használni. Ehelyett konkrét intézkedések, egészséges cselekedetek sora szükséges. A járási központi műhelyek létrehozása nyilván nagyban könnyítene a helyzeten, sok segítséget adna a politechnikás osztályoknak. Eddig három ilyen műhely van. Igaz, ezek még nem tudják teljes egészében betölteni szerepüket, de több műhely valószínűleg jobban eleget tudna tenni a követelményeknek. Az üzemi patronálás is egészségesebb lehetne, ha — mint arról a beszámolóban is szó esett — egy iskolát egy üzem patronálna. így minden iskola egy biztos üzemhez fordulhatna, egy meghatározott gyártól, egy meghatározott helyről kaphatná a segítséget. A beszámolóban egy javaslat is elhangzott az anyagi segítség új lehetőségéről, mely élénk visszhangot váltott ki a jelenlévők között. A javaslat szerint az üzemek nyereségrészesedésének kevés százalékát, esetleg a termelőszövetkezetek kulturális alapjainak bizonyos hányadát is politechnikai műhelyek építésére, illetve felszerelésére lehetne fordítani. Természetes, hogy mindezt széleskörű vitának kellene megelőznie és végül is csak a munkások egyetértésével lehetne megvalósítani. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem küldötte is elmondta, hogy tudnak segíteni a politechnikai oktatásban. Igen lényeges, fontos ez a bejelentés. Gépet is adhatnak, továbbá az anyagiakon kívül igen értékes lehet az a segítség, amit az egyetem kiváló szakemberei nyújthatnak. Érdemes talán idézni és mindenkinek még egyszer figyelmébe ajánlani, amit a felszólaló mondott: „A politechnikai oktatásból a műegyetem is ki akarja venni a részét.” |V ehéz kérdés tehát az 1 ' anyagbeszerzés, nehéz, de nem megoldhatatlan. Helytelen lenne azonban, énnek rendezését csak a társadalom segítségétől tennénk függővé. Ezzel együtt, de nem csak ezzel! Most már határozott intézkedésekre is szükség van, mint ahogyan annyian szóltak erről a vitán. Tény, hogy örökké nem lehet számítani az üzemek jóindulatára sem. Az igény sürgetően jelentkezik. Azok, akikre mindez tartozik, nyilván meg fogják találni a leghelyesebb megoldást. Priska Tibor Készülődés az Építők Napjára A hagyományoknak megfelelően ez évben is június 10-én, vasárnap rendezik meg az építők napját. Erre az ünnepi eseményre készülnek Borsod megye építőmunkásai, építőanyagipari dolgozói is. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének területi bizottsága már hetekkel ezelőtt megtette a szükséges intézkedéseket az ünnepi „felvonulásra”. A készülődésről Sóvári Károly. a területi bizottság elnökhelyettese elmondotta, hogy megyénk, illetve Miskolc építői a festői szépségű Köpüs- völgyben ütik fel sátraikat. Diósgyőrnek ez a területe igen alkalmas arra, hogy ott a hagyományos, vidám majálist zavartalanul megtarthassák. A miskolci vállalatok, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, a Borsodi Mélyépítő Vállalat, az Épületanyagfuva- rozó Vállalat, a tatarozó és útfenntartó vállalatok, a cementgyár és a’Cementáruipari Vállalat dolgozóinak nagy része családtagjaival együtt kíván részt venni ezen a baráti találkozón. Az üzemi konyhák is felkészültek, gondoskodnak — kedvezményes áron — a megfelelő vendéglátásról. Az ünnepségeken újból részt vesznek a vállalatok által patronált termelőszövetkezetek képviselői is. Az építőmunkás veteránok külön csoportokban találkoznak az építőszakma új művelőivel, a fiatal szakmunMezógazdasági szakmunkások irányítják a borsodi tsz-ek munkacsapatait Összegyűjtik a népi hagyománysat Matyóföfdön Borsod megyében, a Mezőkövesdet, Szentistvánt és Tárd községeket magába foglaló Matyóföldön ma is elevenen élnek a régi hagyományok. A hímzéseiről világszerte ismert Mezőkövesden a lányok a háziipari szövetkezet támogatásával már az általános iskolában megtanulnak hímezni. Valamennyi általános iskolában, Új általános iskolai rendtartás Az általános iskolai új rendtartás első, nyers kéziratát vitatták meg legutóbb annak készítői: iskolaigazgatók, tanulmányi felügyelők, oktatási osztályvezetők, gyakorló pedagógusok. A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, hogy a készülő új általános iskolai rendtartás az iskolát mint közösséget fogja fel, s az igazgatót — aki a közösség vezetője — tanácsokkal, útbaigazításokkal, irányelvekkel látja el. A régihez képest feltétlenül rugalmasabb, s szabadabb kezet ad az igazgatói feladatok megoldásához. A rendtartás szerint az iskola három rétegből: a pedagógusok, az ifjúság és a szülők közösségéből tevődik össze. Az új rendtartás is elsősorban a közösségi nevelés céljait szolgálja. A tervezetet előreláthatólag ősszel, a tanév kezdetén — számos budapesti és vidéki iskolának megküldik. A tapasztalatokat, észrevételeket, a pedagógusok javaslatait összegyűjtik és a rendtartás végleges formájának kidolgozásánál felhasználják. Az általános iskolák új rendtartása az új tantervekkel és nevelési tervvel egyidőben 1963 szeptemberében lép érvénybe. valamint a gimnáziumban működik kézimunka szakkör. A lányok a háziipari szövetkezet által összegyűjtött, eredeti matyó formakincs alapján sajátítják el a hímzést. A szakkörök tagjainak nagyobb része a háziipari szövetkezetnek is tagja, s kézügyességükkel sokszor az idősebb hímzőasszonyokon túltesznek. A hímzésen kívül a régi hagyományokat is gondosan ápolják. Szentistván községben például az általános iskolásokból alakult együttes rendszeresen gyűjti és műsorában feldolgozza a régi matyó gyermekjátékokat. Az eredeti népviseletben előadott népi játékokkal nagy sikert értek el. A művelődési ház néprajzi szakkört is alakított. A szakkör tagjai felkeresik a falu öregjeit, s magnetofonra rögzítik az általuk ismert és már feledésbe merülő régi népdalokat, meséket, népi szólásokat. Különösen a régi, állattartásos időből visszamaradt szólások és hiedelmek, valamint szokások rögzítésével sikerült sok, ma már alig ismert népraizi értéket megmenteni a feledéstől. Borsod megyében az idén 517 tsz-tag szerzett szakmun kás oklevelet. A szövetkezetekben dolgozó mezőgazdasági szakmunkások zöme a szántóföldi növénytermesztésben szerzett magasabb fokú elméleti és gyakorlati szaktudást. A szakmunkások a tavaszi mun kák idején már mint munkacsapat-, illetve brigádvezetök irányítják a munkát a táblásí- tott tsz-gazdaságokban. A szentistváni, az edelényi, valamint más tsz-ben minden munkacsapat-vezető képesített szakmunkás. A nagyobb szakmai tudással, a korszerű agrotechnikai módszerek elterjesztésével az időben és jó minőségben végzett munka révén magasabb terméseredményeket akarnak elérni. Számos szakmunkás-oklevelet adtak ki zöldségtermesztési, valamint állattenyésztési dolgozóknak is. így többek között a sárospataki, az alsózsol- cai, valamint más tsz-ek öntözéses kertészetét szakmunkások irányítják. Ezekben a kertészetekben az idén elsősorban nagyhozamú, szántóföldi zöldségtermesztésre rendezkedtek be. Új napközi otthon Felsőzsolcán Uj színfolttal gazdagodott Felsőzsolca. A rohamosan fejlődő falu igényeinek megfelelően elkészült az új iskolai napközi otthon. Ilyen napközi otthon eddig is működött a községben, azonban már nem felelt meg a célnak. Most a volt Bárczai-féle kastély — amely jelenleg általános iskola — udvarán modern, minden igényt kielégítő új napközi otthont építettek 726 ezer forintos költséggel. Az új létesítményben 100 gyermek ellátásáról tudnak gondoskodni. Az ünnepélyes átadásra előreláthatólag e hónap végén kerül sor. kedtek be, hogy az iparvidék: Űzd, Kazincbarcika és a bányatelepek igényét ki tudják elégíteni. kásokkal, az ipari tanulókkal Több szocialista brigád úgj tervezi, hogy ez alkalomma közösen telepednek le és ígj jó alkalom adódik majd arríj hogy baráti beszélgetések só rán még jobban megismerjél egymás családját, s együtt szőj rakozzanak. A területi bizottság mellet) operatív bizottság működik amely biztosítja az ünnepséj megrendezésének feltételei! (gondoskodnak megfelelő, színi vonalas kultúrműsorról is. í szabadtéri színpadon az építő ipari vállalatok kultúrcsoport jain kívül bemutatják a mű sorukat a különböző testvét sza kszervezetek kultúrmun ká sai is. A gyermekek részén hintákat állítanak fel, a szóra koztató vállalatok bábműsorj ról és egyéb tréfás, társas-, módokról gondoskodnak. Közlekedési Vállalat a délelőtti órákban sűríti az autó- buszjáratokat, hogy a Papírgyárig zavartalanul kijuthassanak az ünnepség résztvevői. Mivel a Meteorológiai Intézel vasárnapra már jó időt jósol, mintegy hatezer dolgozó részvételére számítanak. A Miskolci 24 új orvosi rendelő, 14 óvoda, 28 híd épül megyénkben Az ötéves községfejlesztési tervekről Megyénk községi tanácsai elkészítették ötéves távlati községfejlesztési terveiket, amelyek alapján több évre meghatározták célkitűzéseiket, számba vették anyagi eszközeiket. A községfejlesztési terveket a kiadott irányelvek szerint állították össze, s ezeket a célkitűzéseket megismertették és megvitatták a lakossággal, a pártszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel. Az így elkészült terveket előbb az illető tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta meg, majd a felettes tanácsok szakbizottságai vizsgálták felül, s az ő véleményezésükkel kerültek vissza a községi, járási, illetve a városi tanácsülések elé jóváhagyás végett. A megyei tanács vb. községfejlesztési csoportja tájékoztató jellegű jelentést állított ösz- sze a községfejlesztési tervekről. A jelentés megállapítja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az ötéves községfejlesz- tési tervekben a faluvillamosításokon felül iskolai tantér mek, pedagóguslakások, orvos rendelők és lakások, fúrott ku tak létesítése is szerepel a kö zös fedezeti forrósokból. Töb bek között ilyen állami támo gatással épül fel a mezőköves di, 600 személy befogadására alkalmas művelődési otthon, ilven módon oldódik meg : szikszói és a Sátoraljaújhely vízellátás problémája is. Az ötéves tervidőszakban községfejlesztési kereteknél 70,7 százalékát kommunális létesítményekre fordítják tana csaink. Igen helyesen, elsődleges feladatokként az út-, járda-, hídépítéseket, az ivóvízellátás problémáinak megoldását, a községek parkosítását tűzték ki célul. Az ötéves községfejlesztési távlati tervek megyénkben többek között 129 ezer 460 folyóméter út, 330 ezer 614 folyóméter járda és 28 híd építését írják elő. A tervezett villamoshálózat-bővítés 108 kilométer hosszúságú. Megépül 24 orvosi rendelő, 14 óvoda és 16 iskolai tanterem. Igen helyes, hogy községi ta nácsaink a távlati tervekben csak olyan feladatokat tűztek ki célul, amelyek a tervidőszak végére meg is valósíthatók, s amelyekhez minden anyagi és technikai feltétel biztosítható. Ezek a tervek tehát reálisak, s teljes összhangban vannak a megye egyéb fejlesztési, beruházási terveivel. Miért nem látunk Chaplin-filmeket ? Még/'s itt a nyár! Az időjárás nem akarja tudomásul venni, hogy júniust mutat a naptár. A rádió havazásról, talajmenti fagyokról beszél. Vajon szégyelli-e — mármint az időjárás —* hogy az emberek nagykabátban, kesztyűsen dideregnek, vagy csak akkor elégszik meg kajánkodó kedve, ha felvesszük újra a síbakancsot, vagy — uram bocsáf — a jégért? Szóval didergünk, de nem mindenki. Néhány embernek, fiatalembernek és lánynak nagyon is melegek ezek a napok. Ügyannyira, hogy néha talán még az elegáns sötét zakó is lekívánkozik róluk. Azokról van szó, akik most esnek át az érettségi szertartásán, akiknek négy év munkájáról kell számot adniuk. Ünneplősen ülnek az asztaloknál a szokatlan — nekik szokatlan — feszültséggel telített levegőjű teremben. És jegyeznek, ki nyugodtan, ki kevésbé nyugodtan. És beszélnek. Ki magabiztosan, szabatosan, ki pedig ezek nélkül. Évről évre ismétlődő, mégis mindig új kép. Bizony most is előfordul, mint mindig, hogy a legelemibb kérdések is bonyolult feladványnak tűnnek, és ilyenkor csak a pedagógus megnyugtató hangja, bátorító bólintása tudja kimozdítani holtpontjáról az elakadni. És most is hallunk szép feleleteket, valóságos előadásokat, ami után szinte tapsolni szeretnénk. De az éretv ségi szertartás. Kellő tiszte-' letet parancsol. A folyosón is csak csendben kérdik: — Sikerült? A válasz is ilyen halk: — Ügy érzem. igen. Érettségiznek hát újra a fiatalok. Mégis itt a nyár. (Pt) Megtudjuk, hogy évente kö rülbelül 100, szocialista ország ban készült filmet mutatunl be. Arról is szó esett, hog; néhány évvel ezelőtt még nen volt ^alaptalan az a nézet, hog; „szolidaritásból” megveszik : baráti országok gyenge filmje it is, hogy a mieinket is el adhassuk. A jelenleg műsoror lévő filmek arról tanúskod hatnak, hogy ez a gyakorlat : múlté: ebben az évben mái csak az alapos kritikát elbírt filmeket mutatjuk be. Végezetül néhány közeljövő ben bemutatásra kerülő filmről számolunk be. Júniusbar mutatják be a Nagy olimpiás: című színes olasz filmet augusztusban Romm: Egy é\ kilenc napja című alkotásál vetítik a mozik. A Bekerítve című nagydíjas francia filméi szeptemberben, az ugyancsalt francia Gróf Monte Christo-1 és Rajzmann: Hátha mégis szerelem című alkotását novemberben láthatják nézőink Búcsúzóul még azt hallottuk az egyik filmszakembertől: „Mi igazán szeretnénk csupa jó filmmel ellátni a közönséget, de ez nemcsak rajtunk múlik, elsősorban a film készítőin. Tőlük várunk jobb alkotásokat’^ Ezzel valamennyien egyetértettünké Győry Zsuzsa — Milyen elvek érvényesülnek a nyugati filmek átvételénél? — Természetesen nem várunk szocialista-realista alkotásokat. Olyanokat sem várhatunk, amelyek a kapitalizmust befeketítik. Az egyetlen követelményünk a nyugati filmektől, hogy olyan alkotások legyenek, amelyekben szépség, emberség, művészet van. Amelyeket megnézve, egy kicsit jobb ember lesz a néző — fnondja az átvételi bizottság egyik vezetője, A nyugati termés legjava kerül a magyar közönség elé Évente átlagosan 40—45 nyugati filmet láthatunk, s ezek természetesen a termés legjavából kerülnek ki. A közönség egy részének az a téves elképzelése, hogy „nyugaton csak jó film készül”, abból származik, hogy a nálunk bemutatott filmek nagy része valóban jó. De a választék óriási: nyugaton évente átlagosan 2000 film készül; Magyarország 4500 mozijának másik ellátási területe a szocialista országok „filmtermése”. Évente átlagosan 300 film készül a népi demokráciákban; Ez a szám az előbbi 2000 mellé állítva mutatja: kisebb e területen a választék) gyártó, illetve forgalmazó cégek nem adják el a szocialista országoknak. Borsos áron sem adják el — Ezeknek a filmeknek csak egy kópiája jut hozzánk csere útján. De a közönség elé vinni nem tudjuk őket — halljuk a filmesztétától. — A Chaplin- filmek sorsáról például a filmek jogtulajdonosa döntött így, a „Porgy and Bess”-t, vagy a „Híd a Quai folyón”-t az amerikai külügyminisztérium nem engedi eladni a szocialista országoknak. Ez talán azért történik így, mert maguk a nyugatiak félnek attól, hogy a szocializmus országaiba küldjenek olyan filmeket, amelyekben a saját művészeik leplezik le a kapitalizmust, néha döbbenetes erővel. — Ezekért a filmekért pedig még az eredeti eladási áruknál többet is ajánlottunk fel — hiába ;: > — Viszont kérés nélkül is adnák azokat a szirupos szerelmi történeteket, amelyekből huszonnégy fér egy tucatba. De a korlátlanul gyártott gengszterfilmjeiket is meg- vehetnénk) délelőtt az újságíró is végignézte a filmeket, részt vett a bizottság vitáiban. Ez a néhány délelőtt is elég volt ahhoz, hogy megállapíthassuk: nem könnyű az átvételi bizottság dolga, mert nagyon kevés a jó film.A mozilátogató közönség körében elterjedt az a nézet, hogy sok nagyszerű nyugati filmalkotás a magyar filmátvevő szervek miatt nem kerül a mozik vetítővásznára. Egy hét statisztikája nem lehet eléggé meggyőző, de a bizottság tagjai többéves gyakorlatukra hivatkozva állítják: sok nagyszerű filmről nem tudnak.; j — Van úgy, hogy háromnégy hét alatt egyetlen megvételre alkalmas filmet sem látunk — halljuk a film- kritikustól. Tehát nem olyan irigylésre méltó a bizottság munkája, mint gondolnánk. Kivéve az olyan eseteket, mikor a nyugati filmgyártás valóban klasszikus falkotásait nézhetik meg. Mert a Chaplin- filmeket például — és néhány haladó szellemű amerikai filmalkotást — csak a házi vetítőben lehet látni. Ezeket a filmeket ugyanis a nyugati — Elfogadjuk? — Igen. Műfajilag is újdonság és jobb a szokásos kalandfilmeknél. — Szerintem is. Pergő és lendületes. A Filmfőigazgatóság Báthory utcai épületének házivetítőjében vagyunk. Mindössze 10—12 nézője van a most vetített filmnek. Helyesebben inkább bírálója, mint nézője. Filmművészek, pedagógusok, kritikusok: a Filmatvételi Bizottság tagjai. Egy-egy film levetítése után rövid időre vitapartnerekké, vagy fegyet- értő társakká válnak. Ök döntik el, hogy érdemes-e megvételre javasolni a filmet, vagy sem. Ha a megvásárlás mellett döntenek, akkor a filmet a Filmfőigazgatóság vehetője is megnézi és ő mondja ki az utolsó szót. Ezen az úton jutnak el a külföldi filmek a közönséghez) Kevés az igazán jó film A Báthory utcai házi vetítőben hetenként két-három alkalommal kerülnek az úgynevezett bemutató kópiák az átvételi bizottság elé, Néhány
