Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

I Péntek, 1962. június 8. CSZAKMAGYARORSZAG 3 A helyi iparpolitikai tevékenységről Népgazdaságunk egyik fő < Célkitűzése az árutermelés fo­kozása. A szocialista helyiipar fejlesztésében elért eredmé­nyek reális alapot teremtettek arra, hogy a második ötéves j terv időszakában az anyagi, szociális és a kulturális szín­vonalnak megfelelően to- ; vább szélesítsük a lakosság he- í lyi szükségleteinek — így pél- ! dául az ipari, az építőipari és az egyéb, személyi szolgáltaié ; sok, továbbá az egyedi, illetve a méretes megrendelések — kielégítését is. Miskolc város I Tanácsának ülésén a napokban tárgyalták a második ötéves \ terv idejére készített és az i 1962. évi helyi iparpolitikai i tervjavaslatot, amelynek elő- ; adója Magyar Sándor elvtárs, a városi tanács tervosztályve í zetője volt. Gazdaságosabbá és olcsóbbá kell tenni a szolgáltatásokat A tanácsülés kimondta, hogy á kielégítés mennyiségének, | minőségének mind színvonalá­ban, mind módszerében tűk- ! röznie kell, hogy a szocializ­mus alapjainak lerakását lé­nyegében befejeztük, a társa­dalom minden területén a szo­cialista szektor került döntő fölénybe, alapvetően megvál­tozott a falusias települések társadalmi-gazdasági arculata, tovább csökkent és csökken a város és a falu közötti különb­ség. Nos, ebből a megállapítás­ból kiindulva vizsgáljuk meg a most elfogadott helyi iparpoli­tikai tervjavaslatot, amely — mint Magyar elvtárs mondotta — az 1960-as év szolgáltatási mértékéhez viszonyítva 67,3 százalékos emelkedést mu­tat. — Milyen élvekből indultak ki a helyi iparpolitikai tervele elkészítésekor? — Mindenekelőtt abból, hogy a helyi szükségletek ki­elégítése elsősorban a tanácsi és a szövetkezeti ipar feladata, de számításba vettük a minisz­tériumi ipar szervízhálózatá­nak ilyen irányú tevékenysé­gét, valamint azt, hogy a ma­gánkisipar továbbra is részt ■~|vesz a helyi igények kielégíté­sében. A továbbiakban a je- Jenlegi területi és szektorális adottságokat vettük figyelem­be. A fejlesztési irányzatok ki­dolgozásánál megvizsgáltuk a Bavító-szolgáltató vállalatok, ktsz-ek lehetőségeit is. Tekin­tettel arra, hogy a gépek és egyéb berendezések kapacitá­sát a szétszórt, kis egységekben Csak kevéssé lehet kihasználni, & javításokat, szolgáltatásokat a vállalatok, ktsz-ek szempont­jából egyszersmind gazdasá­gossá, a lakosság szempontjá­ból pedig olcsóbbá kell tenni. 'A különféle szempontok alap­ján a városi tanács tervosztá­lyának irányításával egy mun kabizottság felmérte a város és bizonyos tekintetben a megye lakosságának igényeit, annak alakulását 1965-ig és kidolgoz­ta a fejlesztés mértékét, üte­mét. Újabb fiókokat, részlegeket hoznak létre A továbbiakban a lakosság részére végzett ipari, javító, szolgáltató tevékenységet ele­mezte a tanácsülés. Az előad- mány többek között a textilru­házati és a cipőipari méretes tevékenység kiszélesítésére tett javaslatokat. Az itt meg­nyilvánuló igények felmérésé­nél azt vették figyelembe, hogy a méretes tevékenység termé­szetszerűleg nem nőhet a kon­fekcióipar jelenlegi ütemű fej­lődésével, minőségi — divat szerinti munkájának — tökéle­tesedésével párhuzamosan, így annak fejlesztését csak mérsé kelten irányozták elő, s ezek kielégítése a ktsz-ek feladata. Vonatkozik ez a cipőipari mé­retes tevékenységre is. Viszont a gépjármű javítás iránti igény várhatóan nagymértékben emelkedik, ezért ezt a tevé­kenységet az eddigieknek mintegy nyolcszorosára növe­lik. A háztartási villamoské­szülékek javítását jelenleg egy tanácsi vállalat végzi, de egy további ktsz és egy miniszté­riumi vállalat is tervbe vette ilyen részleg létrehozását. Mi­vel azonban a tanácsi vállalat keretén belül már van ilyen tevékenység és az ott tovább is fejleszthető, a tanácsülés nem javasolta a profil megosz­tását. Egyebek között úgy ha­tározott a tanácsülés, hogy a rádió, a televízió és a villamos háztartási gépek javítására egy gyorsan mozgó szervízhá­lózatot hoznak létre, s úgy­szintén jelentősen növekedik 1965-ig a Patyolat szolgáltatá­si tevékenysége is. Itt, az or­szágos főhatóságok véleménye szerint a tanácsi vállalatnak arra kell törekednie, hogy mi­nél jobban lerövidítse a tisz­títási időt és nem csak Miskolc város, hanem a megye igényét is ki kell elégítenie. A felvevő­hálózat teljes kiépítésében számoltak a város perifériális területének ellátásával is. A gazdaságossági {»ámítások alapján döntik el, hol hoznak létre önálló Patyolat-fiókokat, máshol pedig a MÉSZÖV bolt­hálózata útján oldják meg az ellátást. Ösztönző bér- és prémiumrendszert! Mint említettük: a lakosság részére végzett szolgáltató te­vékenység 1965-re (1960-hoz vi­szonyítva) 67,3 százalékkal nő. Természetesen ma még nehéz lenne meghatározni, hogy 1965- ben pontosan hogyan alakul­nak az igények, ezért a számok és előirányzatok az éves ipar- politikai tervekben a kívánal­maknak megfelelően változtat­hatók. Mindazonáltal a tanács­ülés úgy határozott, hogy leg­fontosabb teendő: minden te­vékenységnek legyen gazdája, felelőse, s a javító-szolgáltató tevékenységnél, az árak kalku­lálásánál arra kell gondolni, hogy összhang legyen a kész­termék ára és egyazon termék javítási díjtétele között. Jelen­leg, főleg a lakosság részé­re történő javítások esetében ez még nincs így. A rezsikulcs és a forgalmiadó rendeletek nem tesznek különbséget a kö­zületi és lakossági javítások, szolgáltatások között, amelyek túlzottan megemelik azok árát, vagy az adott díjtételek mel­lett csak veszteséggel végezhet ilyen irányú tevékenységet egy-egy vállalat. A feladat te­hát, hogy a tanács végrehajtó bizottsága tegyen javaslatot az illetékes főhatóságoknak a gaz dálkodási ösztönző rendszerek megváltoztatására, többek kö­zött például arra, hogy a bér- és a prémiumrendszer ne csak az árutermelő, hanem a javító­szolgáltató tevékenység foko­zására is ösztönözze a vállala­tokat és a ktsz-eket. Eszerint az új árrendszer tegye lehető­vé, hogy a javítások, szolgálta­tások ne utókalkulációs alapon legyenek felszámíthatok, ha­nem előre, s országosan elfo­gadott egységes díjtételek alap­ján, s a javítási díjtételek min­den esetben az adott készter­mék árának viszonyított há­nyadát tükrözzék, A tanácsülés egyetértett az előadmány idevonatkozó meg­állapításaival, javaslataival, ezt a tanácstagok felszólalása­ikban is kifejezésre juttatták. Onódvári Miklós így köszöntik a párt VIII. ko Teljesített vállalások — Védnökség a 1‘inomliengerdében — A Szocialista műszak címért Ha az ember a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. kongresszusára indított mun­kaversenyek iránt érdeklődik, manapság már nem annyira a vállalásokról beszélnek a gyá­rak vezetői, a brigádtagok, ha­nem az ígéretek valóraváltásá- ról. Sok helyen, éppen a kong­resszus adta munkalendület következtében már a harmadik negyedévi programban előírt gyártmányokat forgácsolják, vagy szerelik. A Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalatot a közép­üzemek között szoktuk emle­getni. Azok a nagyszerű tettek azonban, amelyek a kongresz- szusi versenyben születtek, mégis valósággal nagyüzemi rangra emelik ezt a vállalatot. Belej Alfréd és Vízkeleti Béla osztályvezetők elmondották, hogy napjainkban szinte az üzem valamennyi dolgozójá­nak van felajánlása, amelyek esedékes részét túlteljesítették. A Hejőcsabai Cement- és Mészműben Harangozó József és brigádja határidő előtt há­rom nappal elkészítette a Lö- sche-kemencét, a rekonstrukció egyik fontos részét.. A Pásztor József vezette hegesztőbrigád havi programját 3 nappal ko­rábban teljesíti, ügyelve a jó minőségre. Viktor József csa­pata is hasonló Ígéretet tett. A műszakiak brigádja pedig a forgácsolóban lévő Demág- daru átalakításának terveit ké­szítette el társadalmi munká­ban. • Ózdon, a kohászati üzemek flnomhengermüvének 10 bri­gádjában több mint három­százan vetélkednek. A középso­riak 960 ezer forintot akarnak megtakarítani, a finomsoron lényeges selejtcsökkentést ter- veznek. Ugyancsak itt, véd­nökséget vállaltak az abroncs­sori 10 tonnás daru átépítése felett. E munkát a villamos- karbantartás kiszesei végzik nagy szorgalommal. Ezenkívül az acélmű rekonstrukciós mun­káit akadályozó tereprendezé­sekben mindkét hengerde ifjú­sága részt vesz. 9 A Miskolci Pamutfonóban is tradíciója van a szocialista munkaverseny mozgalomnak. Ezúttal is egy nagyszerű cél­Új béréndeatéselikel javítják a nemesacélok minőséget Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művek ben az idén és az ötéves terv hátralévő éveiben jelentősen fokozzák a kovácsolt nemes­acélok gyártását. Ennek meg­felelően bővítik ezeknek a drága, magas ötvözésű acélfaj- táknak hőkezelési lehetőségét is. Ezért három új, nagyobb befogadóképességű, korszerű hőkezelő kemencét építenek. A kemencék építése már a befe­jezéshez közeledik, s azokat az év első felében üzembe helye­zik. Az új berendezésekkel Jól szerepelnek a termelőszövetkezeti traktorosok a szántóversenyeken Az összetöri ódott tavaszi munkák miatt elmaradt járási szántóvereenyeket ezekben a hetekben rendezik meg. Első­sorban a takarmánykeverékek tarlóján mérik össze tudásukat a gépállomások, állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek traktorosai. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakem­berei elmondották, hogy az eddig megtartott 15 járásj ver­senyen a tavalyinál jóval na­gyobb számban vesznek részt a termelőszövetkezeti trakto­rosok; A püspökladányi járási versenyen például a 16 induló közül 9 termelőszövetkezeti tag volt, s ők szerezték meg a má­sodik, illetve a harmadik he­lyet. A tervek szerint a járási szántóversenyek többségét az aratás megkezdéséig lebonyo­lítják, hogy augusztus 20-án sor kerülhessen a megyei dön­tőkre. évente mintegy kétezer tonna kovácsolt nemesacélt kezelhet­nek, illetve javíthatják azok minőségét. kitűzés megvalósításán fárado­zik az üzem kollektívája. Mol­nár József igazgató elvtárs el­mondotta, hogy az I-es szak­ma ny dolgozói — ők kezdemé­nyezték egyébként a kongresz- szusi versenyt is — elhatároz­ták, hogy megszerzik a Szocia­lista műszak címet. Gépeiket átvették szocialista megőrzés­re, valamennyien tovább tanul­nak. növelik a termelékenysé­get és csökkentik a selejtet. ök >s részesei a gyár nagy fel­ajánlásának. amelynek értel­mében a fonoda dolgozói 30 tonna fonállal, másszóval 1.15 százalékkal túlteljesítik éves tervüket. — pá — Kicseréllek az úi magyar—csehszlovák jogsegély-szerződés megerősítő okiratait Budapesten Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese és Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te csütörtökön ünnepélyesen kicserélte a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött a polgári jogi, a család­jogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról Prágában, 1961. november 2-án aláirt szerződés megerősítő ok­iratait. 2 E - 180... ... Ez a neve annak a kompresszornak, amelyet a miskolci N£- liézszerszámgépgyárban készítenek, s amelynek a Budapesti Ipari Vásáron is nagy sikere volt. SALGO LÁSZLÓ $44fit#k ftlríj éh időzzék a caracasi repülőtéren — úgymond —, van ebben va­lami jó is: nézzük meg, mi van a Havannába tartó „vörös” bő­röndje mélyén? És megnézték. Alaposan. A talatait kár volna túlértékelni. Mégis a caracasi benyomások — mint csepp a tengert — mu­tatják Venezuela és egész La- tin-Amerika tömegeiben ka­vargó szenvedélyeket, és egyé­ni cselekedeteit meghatározó érzelmeiket III. Kubai példa Venezuelában Dr. Jovitó Villabaval, a pol­gári ellenzék, a Caracasban legtöbb szavazattal rendelkező Republikánus Demokrata Unió vezetőjével folytatott beszélge­tését idézte a német újságíró: — „Betancourt, aki szocia­lista programmal került hata­lomra — mondotta Villába — eladta magát az amerikaiak­nak. Mi az ország bevételének igazságos elosztását követel­jük. Betancourt viszont védi az amerikaiakat és a gazdago­kat. Ma 300 ezer épitőmunkás van az országban, a dolgozó lakosságnak lf százaléka. De a kormány megszüntette a köz­építkezéseket, és az olajból származó óriási nyereség ame­rikai zsebekbe folyik. Ugyanez a helyzet a politi­kában. Amikor Fidel Castro hatalomra került Kubában — Venezuela ujjongott. Ma vi­szont kormányunk titokban támogatja Washington Kuba- ellenes inváziós terveit. Miért? Mert Betancourt Washington­tól függ. De Venezuela nem gyarmat. Venezuelának jogá­ban van független politikát folytatni, s ezt a függetlenséget ki kell harcolnunk Washing­tontól.” A venezuelai nép hazafias képviselői mind nagyobb szám­ban indulnak harcba azért, amit La tin-Ameri ka-szerte egy­szerűen „kubai példának” ne­veznek. A venezuelai kormánylap a gerillák elleni sikeres akciók­ról kénytelen informálni ol­vasóit. Partizán csapatok tűn­nek fel az Andok erdeiben, majd a falconi hegyekben. Itt megostromolják a légierő lak­tanyáját — amott felkelés rob­ban ki a haditengerészeti ki­kötőben. Az országban a caracasi re­pülőtéren uralkodó feszültsé­gek érzékelésére elegendő akárcsak egy rövid tartózkodás is. A caracasi idegesség indo­kolt. És ennek alapján érthető — legfeljebb további adalék az előbbi állítás alátámasztására Csak később tudtam meg, hogy a caracasi pihenés lerövi­dítésének is volt előnye. Egy hivatalos fényképpel megúsz­tok a venezuelai rendőrséggel való ismerkedést. Legfeljebb azon töprenghetek, hogy nyil­vántartásukban mint kapus vagy csatár szerepelek? Európaszerte ismert orvos- professzorunkkal fordított volt a helyzet. Párizsból menet, Caracasban hosszabb időt igénylő csatlakozásra, és ami bőrönd jó néhány nappal a professzor után érkezett a ku­bai fővárosba. Honfitársam vi­szont máig is töprenghet: va­jon a trópusi tempó, vagy pedig az amerikai titkosszolgálat ala­possága igényelt a bőrönd át­nézésére annyi időt. Jelentéktelen dolog a repü­lőtársaság bőröndökre kötözött, s az utas rendeltetési helyét jelző címke felirata. Mégis, ez a két szó, Havanna, Kuba; az egyik venezuelait, a mackóké­pű cerberust kivetkőztette em­beri mivoltából, a másikat: a tranzit étterem fekete pincé­rét talán egy pillanatra ismét megszilárdította emberi hité­ben, bizalmában. Soha nem felejtem a fekete felszolgáló őszinte sajnálkozá­sát, amikor a gyors távozásunk miatt fel nem szolgált kávé miatt exkuzálta magát, és a bánatos szemeiben hirtelen fel­csillanó tnosolyt, amikor a földről felemelt kézitáskámon megpillantotta a feliratot — Havanna, Kuba — ismé­telte többször, szinte köszönés helyett Nem lehetett félreérteni a sza­vakkal takart érzelmeket. Ufó'anazt fejezte ki, amit a Die Welt már idézett tudósí- tója az egész ország lakosságá­ról elmondott: — „Kuba iránt a venezuelai­ak különösen baráti érzelme­ket táplálnak.” Hogy miért? Még néhány órás repülés, és remélhetőleg választ kapunk erre is. (folytatjuk.) Hofland-Antillák fővárosa: Willemslad. — a hangos bemondó közle­ménye: A KLM-gép a közölt egy­órás várakozás nélkül, azonnal folytatja útját a Holland-An- tillák Curacao szigete felé ... A csaknem 8 órás óceánfe­letti repülést követő mind­össze 10 perces pihenő után minimális üzemanyaggal, na­gyobb szerviz nélkül ismét felzúgnak az átforrósodott mo­torok. — Egy pillanatra, egy felvé­telre megállást kérünk — szó­lít meg bennünket, „vörös út- leveleseket” két, felette gyanús külsejű, fényképezőgépekkel felszerelt fiatalember. Rossz angolsággal és még rosszabb ürüggyel közük, hogy a venezuelai „Sportláp” szá­mára akarnak készíteni felvé­teleket — a jugoszláv „Parti­zán” csapatról... S miközben a „sportriporte­rek” kezében kattognak a fényképezőgépek, mackóképü cerberusunk — a második me­net győzteseként — immár lát­ható megnyugvással beszélget a gép személy zctéveL még rosszabb: átszállásra kényszerült. Ez esetben a mackóképüek — a maguk módján — is al­kalmazták a dialektikát. Ha már elkerülhetetlen, hogy a nVörös útleveles” hosszabban Mert az apróra vagdosott pesti szappanból és a kárpót­lásként" helyébe rakott ameri­kai pipere holmiból mindket­tőre következtetni lehet. Nem nagy esetek, ezek. Egy repülőtéri tartózkodás tapasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents