Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

ESZARWAOYAROR8ZAO Szerda, 1962. június 6. A KORSZERŰSÉGRŐ Vita szovjet kritikusok körében Az utóbbi években, különö­sen a XX. kongresszus óta, a szovjet irodalom nagyon sok érdekes üj művel gazdagodott. A személyi kultusz elleni harc, a kommunizmus építésének si­kerei, távlatai, a feladatok, melyek a nép, s így a művészet művelői előtt is állnak, serken­tőleg hatnak az irodalom, a kritika fejlődésére. Számos olyan <mű jelent meg, amely hűen, művészileg tükrözi a szo­cialista valóság sokoldalúsá­gét, izgalma- problémáit, amely az ^ a művészek megnöveke alelősségtuda­táról tanúskodni. Igaz, jelen nek meg még — sajnos szép számban — szürke, semmit­mondó, a különböző nyugati, modern irányzatokat utánzó művek is. De egyet fontos megjegyezni: a mai szovjet írók többségét nem az önelé­gedettség, az élet passzív szemlélete, hanem az útkere­sés, az újról új formában tö­rekvése hatja át. E cikk keretében nincs mó­dunk ismertetni még a leg­kiemelkedőbb müveket sem, csupán egy problémára szeret­nénk kitérni, melyről különö­sen sokat vitatkoznak a szov­jet kritikusok. Az irodalom, a művészet fontos feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel segítse az emberek kommunista nevelé­sét, hogy felébressze bennük ne csak a jobban élni, de a jobbá válás vágyát is. A jelen­kor témája az utóbbi időben nagy helyet foglal el a szovjet irodalomban. Nyikolajeva: Út­közben, Tvardovszkij: Egyre messzebb, Smuul; Déli jégme­zőkön, Kozsevnyikov: Ismer­jék meg Balujevet, Markov: A föld sója, Malcev: Térj be min­den házba, Kocstov: Területi pórttitkár, Babajevszkij: A fiú lázadása, Fomenko: A föld em­léke és sok más regény, elbe­szélés foglalkozik a mai szov­jet ember életével,* b^-idó és a fejlődést gátló vonásaival, küz­delmeivel. A kotszerűség értelmezésé­ben azonban gyakran eltérő nézetek csapnak össze. roszkó, Levinszon, Korcsagin — hogy csak • néhányat említ­sünk — annak a nemzedéknek típusai, akik fegyverrel, önfel- áldozóan harcoltak a forrada­lomért, az újért. A ma hősei és közöttük sok közös vonás van. A szocializmus építése is több olyan új vonást alakított iti a szovjet emberekben, ame­lyek a személyiség további sokoldalú fejlődésének alapját adja. A kommunizmust építő ember ábrázolásánál a művész­nek nem szabad ífigyelmen kívül hagyni ezt a folytonos­ságot. De a ma írójának azt is be kell mutatnia, ami új ko­runk hősében. Hiszen például a forradalom utáni években a szovjet írók a kor hősiét a for­radalom ügye szempontjába .bírálták”. Moroszkov*, al< ivott, rosszul bánt feleségével erkölcsileg mégis Mecsik fe lett áll (Fagyajev: Tizenkilen :- cen). A munka, amely felemel- A ma embere lelkivilágánál . gazdagságát, szépségét bemu i, tatni, azt, hogy a munka, mel;- egyre inkább élatszüksógletti- válik, hogyan emeli fel az em- bért, hogyan nő, változik : munkás intellektuális színvo t nala, pszichológiája, — nen a kis feladat. Kozsevnyikov; Is z merjétek meg Balujevet c. kis . regényében Balujev alakjábar c korunk új erkölcsi vonását raj- a zolta meg. Szerinte „munks . nélkül sem az ember, ‘serr ! kultúrája létezni nem tud” t Mindennek a lét, a tett a kez- . dete. Balujev alakjában azt s : nemzedéket örökíti meg az író, . aki az iparosítás nehéz évei- . ben lépett ki az „életbe”, vé- . gig küzdötte az ötéves tervek . nehézségeit, a háború utáni i újjáépítést. A XX. kongresz- i szust úgy fogadja, mint ame- . lyik „minden ember fejében el­sősorban a jót keresi, nem a , rosszat”. Érdekes ebből a szempontból megemlíteni Bjednij: Leányok című kisregényéi, mely egy északi erdőgazdaságba vezet bennünket, ahová egy fiatal, külsőleg jelentéktelen lány ér­kezik. Gyermekothonban ne­velkedett, 17 éves, élettapasz­talata vajmi kevés. Munkás- szállóba költözik és a brigád szakácsnője lesz. Gyakran nevetséges a töb­biek előtt. Lassan azonban a mindennapi élet eseményei, összeütközései során kibonta­kozik előttünk egy alakulóban lévő, de már határozott jellem. Azelőtt egy házaspárnál ház­tartási alkalmazott volt, nem bántak vele rosszul, ő mégis otthagyta őket. Megalázónak érezte helyzetét. Toszja büsz­kesége, méltóságérzete, kör-, nyezetére gyakorolt hatása ti­pikus vonása a mai szovjet lá­nyoknak. Szerelmes le.sz a te­lep „első legényébe”, aki meg­szokta a „könnyű” győzelme­ket és az olvasó végigkísérheti, hogy a szerelmes Toszja ho­gyan formálja a fiú jellemét, hogyan faragja le róla azokat a vonásokat, melyeket méltat-< lannak tart a fiúhoz. Nem hős-! tett, amit csinál, mégis érez-j zük: egy ő azok közül, akik( északon vagy a szűzföldeken,: a távoli építkezéseken dolgoz-; nak, formálják, alakítják ma-j gukban az új, a kommunistái embert. ! „Térj be minden házba” • Az élet új követelményeket! állít a pártmunkások és mind-! azok elé. akik vezetők, a népi irányításával, vezetésével, mo-j rális etikai nézeteinek forrná-? lásával foglalkoznak. Sokan; közülük nehezen találják meg^ az űj módszereket, a dogma-; tizmus, a, felülről jött kész 5 utasítások elszoktatták őket azj önálló cselekvésektől. Az új fi munkastílust hirdető, cselekvő^ embereknek gyakran nem; könnyű ezekkel szembeszállni.^ Sok író ír mostanában erről a; kérdésről. Malcev: Térj bel minden házba ezt a problémát^ feszegeti: minden ember vé-s leményét meg kell hallgatni,í minden házba be kell térni, is-\ merni kell gondjaikat, bajai-^ kát, örömeiket, csak így lehet; nekik segíteni, csak így dol-i gozhat sikeresen a vezető. Sok-J féle és nem könnyen megold-* ható probléma vetődik itt fel-; Ezt azért is fontos aláhúzni,; mért amikor a kritikusok fel-5 lépnek egy-egy mű ellen, sokan í hajlamosak emögött azt látni,! hogy félnek a problémáktól, ( hogy csak a jóról kell és sza-j bad írni. 1 A téma, vagy u téma vizsgálatának korszerűsége? Régebben a szovjet kritiku- *ok azt állították, hogy „min­den téma korszerű, hr *••** je­lenkori nézőpontunkból kiin­dulva- ábrázoljuk”. Való igaz, hogy a szocialista realizmus nem állít korlátokat a művész elé a téma megvá­lasztásában. A polgárháború eseményei például korszerűek a szovjet emberek újabb nem­zedéke számára, s a művészet feladata ez események vissza- fükrözése. Mégis sokan tá­madják a korszerűség fenti megfogalmazását azért, mert az felcserélte a téma korsze­rűségét, a téma vizsgálatának korszerűségével, s mert iga­zolhatja a korszerűségtől való távolodást, a jelen problémái­nak elkerülését. Abból indul­nak ki, hogy a művészet fel­adata a közvetlen jelenkori va­lóság visszatükröződése, a múltból az az érdekes szá­munkra, ami ma is elevenen hat. így például az utóbbi években több író fordult Marx, Engels, Lenin alakjának művészi megformálásához. Nem kell különösebben ma­gyarázni e feladat nehézségét, de óriási jelentőségét a fiatal nemzedék nevelésében. Ugyan­akkor, mint a legtöbb kritikus megállapítja, még igen keve­set tettek azért, hogy Lenin életét művészi formában meg­örökítsék. Majakovszkij, Scsu- kin, Pogogyin művészete e feladat megvalósításának lehe­tőségét bizonyítja, de ez még csak a kezdet. Ismerni a valóságot, az életet! Lehet a téma jelenkori, fog­lalkozhat az író a ma problé­máival, ha a szovjet ember életét, szellemi világát, látó­körének bővülését, törekvéseit nem ismeri alaposan, nem se­gít a téma „aktualitása”, az író nem tudja a ma emberének Igazi alakját megformálni. Csak a szocialista valóság, az emberek életének ismeretében «— és természetesen tehetség birtokában — alkothatja meg ez író korunk hősét. A szovjet irodalom eddigi fejlődése során nagy figyelmet szentelt az új ember kialaku­lásának, jelleme. életmódja formálódásának. Csapájev, Mo­Egyik legvitatottabb írás az utóbbi időben Akszjonov: Csil­lagos jegy c. műve. Főhősei három, tizedik osztályt éppen csak befejezett fiú és egy lány, magatartásukkal, beszédmodo­rukkal, öltözködésükkel szem­ben állnak a régivei, a „meg­szokottal”, számukra minden frázis, elégedetlenek az élettel, az apjuk „vén csataló”, akinek véleménye számukra nulla. Lényegében semmi sem szent előttük, semmit sem becsülnek. Jampecek, aranyifjak vannak a szovjet ifjúság soraiban is. Esténként a Gorkij utcán szép számmal találkozhatunk velük, írni lehet, sőt kell is róluk. Miért b'YrUiák mégis oly sokan Akszjonovot. Nem azért, mert műve prob­lematikus, bátor hangú, hanem azért, mert az író úgy ábrázol­ja őket, (a lényeg tehát a „ho­gyanon” van), hogy ez a fiatal­ság jelenti az igazi értéket. A mű többi szereplői színtelen sajnálatra méltó figurák, szel­lemileg eltompult emberek, még Gyimka bátyja is. a tudo­mányos kutató is beismeri hogy ő már ódivatú ember. Akarta-e ezt a szerző, vagy nem. objektíve ez a mű végső kicsengése. Sok kritikus? sze­rint a szerzőt magával ragad­ták a nyugati, úgynevezett „dühöngő fiatalok” prózájának divatos fogásai. Eszmei tisztánlátás, művészi hozzáértés Mindez azt bizonyítja, hogy a jelenkor ábrázolása alapos életismeretet, eszmei tisztánlá­tást, magas színvonalú művé­szi hozzáértést követel. Ennek hangoztatása nagyon fontos, mert egyeseknél kezd eltűnni az a határ, amely a realizmus módszerét elválasztja a külön­böző modernista irányzatoktól. Ezek a korszerűség jelszava alatt lépnek fel az illusztratív, naturalista ábrázolás ellen, ami helyes is lenne, ha a mű­vészek szerepét nem korlátoz­nák csupán a szerző valóság értelmezésének visszatükröző­désére. Az objektív valóság kell, hogy legyen a művészi reprodukálás alapja. Dé a va­lóság a művész tudatán, alko­tó egyéniségén keresztül tük­röződik vissza. Minden mű ma­gán kell, hogy hordozza az író sajátos egyéniségét, hiszen abban, hogy saját korában mit lát meg az író. mit tart tipi­kusnak, követendőnek, és hogy hogyan, mennyire szemlélete­sen tudja azt ábrázolni, benne van szemlélete, tehetsége, mesterségbeli tudása. Kár, hogy a korszerűségről folytatott vitában a szovjet kritikusok csak a téma korsze­rűségével foglalkoznak, a for­ma modernségének, korsze- űségének problémája csak szórványosan, inkább csak mint egyes kijelentések jelent­keznek, nem képezik a vita, a mély elemzés tárgyát. G. Kálnai Jolán Abaújkéren tartotta ülését a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottsága Az elmúlt napokban Abaúj­kéren, a gyógypedagógiai inté­zetben tartotta ülését a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei és a járási tanács képviselői, valamint a község vezetői is. Az értékes tanácskozáson el­sőnek Szentmártoni László, az intézet igazgatója tartott be­számolót a gyógypedagógiai intézetek nevelőmunkájának eredményeiről, a tárgyi felté­telek biztosításának kérdésé­ről és a feladatokról. A beszámolót igen élénk vi­ta követte, mely után határo­zati javaslat született az inté­zet továbbfejlesztéséről. A ja­vaslat szerint a cekeházi kas­télyt is szükséges lenne ilyen célra berendezni. Az értekezlet második napi­rendi pontjaként Kiss István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának munkatársa tartott beszámolót a munkás­A már hagyományossá váló Soproni Ünnepi Hetek-et a Ha­zafias Népfront Sopron városi Bizottsága és Győr-Sopron megye Tanácsának Idegenfor­galmi Hivatala ez évben júni­us 30-tól július 22-ig rendezi meg. Ez alkalomból meghívó­kat bocsátottak ki, melyeknek tulajdonosai jogosultak az ün népi hetek tartama alatt egy alkalommal Sopronba és visz- sza utazni, azzal a feltétellel hogy az utazás a határövezet­ben nem szakítható meg: A meghívottak külön rendőrha­tósági engedély nélkül léphet­nek a határsávba és tórtó7kod- hatnak Sopronban, Fertődön, valamint a fertőbozi turista- szállásokon is. A meghívóval együtt belé­pőjegyeket is adtak ki tízféle kiállításhoz. A soproni kiállí­tások közül jelentősebbek a Békeharcunk, a Politechnikai, a Hírlap-bélyeg, a Geodéziai, és kartográfiai és a Faipari ki­állítás. A kiállításokon kívül számos kulturális, színművé­szeti, zenei és társadalmi ren­dezvény teszi teljessé a sopro­ni programot, melyek iránt az elmúlt években is nagy volt az érdeklődés megyénk dolgozói­nak körében. A Soproni Ünne­pi Hetekkel kapcsolatban rész­letes felvilágosítást nyújt a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal. akadémiák helyzetéről, ered­ményeiről, feladatairól. Az ülés részvevői javasolták, hogy a munkásakadámiák tar­talmi munkájának javítására az állandó bizottság teremtsen szorosabb kapcsolatöt a tömeg­szervezetekkel. A tömegszer­vezetek, továbbá a járási és a községi tanácsok segítségére számítanak a közönségszerve­zés kérdésében is. Utolsó napirendi pontként Négyessy István, az állandó bizottság elnöke tartott érté­kelő beszámolót az állandó bi­zottság első félévi munkájáról majd a második félév munka­tervét ismertette. A következő hónapok feladatai közé tartó zik a TIT hatékonyságának fokozása, a mozi, a televízió ismeretterjesztésének fokozot­tabb kihasználása, a pedagógu­sok továbbképzése és az új iskolai év előkészítése is. A vásárról nyolcmillió forint értékű külföldi gép kerül a könnyűipari üzemeinkbe A könnyűipar az ipari vásá­ron bemutatott külföldi be­rendezések közül csaknem 8 millió forint értékűt vett át. Található közöttük szovjet, bolgár, svájci, japán, NDK, csehszlovák, lengyel, nyugat­német és más gépi berendezés. A kötszövő gyárak például sokféle nylonharisnya- és pulóverkötő gépet, valamint egyéb berendezést kapnak. A harisnyagyártáshoz megvásá­roltak több angol, csehszlovák és olasz gépet. A könnyűipar megkapta a szovjet pavilon­ban kiállított nagyteljesítmé­nyű körkötőgépet is, amellyel a kesztyű gyártását növelik. A vásárra hozott bőripari gépek többsége is itt marad. Kül kereskedelmünk a japán ki­állítóktól a konfekcióipar szá­mára csaknem félmillió forint értékű ipari varrógépet vett át A határidőnél egy hónappal előbb elkészítik a Dunai Cement- és Mészmű mészkőbányái szállítóberendezését Hejőcsabán Az épülő Dunai Cementmű mészkőbányái szállítóberende­zésének elkészítésével a Hejő- csabai Cementipari Gépjavító Vállalatot bízták meg. A vál­Pesti gyerek ■ÖQ te Nézd, anyui Primőr! lalat dolgozói az országos ér­dekre tekintettel úgy határoz­tak, hogy lerövidítik a mintegy két kilométer hosszúságú, haj­tóművekből, adagoló kocsikból álló szállítószalag-rendszer el­készítési határidejét. E fontos munkát szinte óra­mű pontossággal programoz­ták, így a dolgozók a legap­róbb részletekig ismerik teen­dőiket. A munkások számos ésszerűsítés, újítás alkalmazá­sával több ezer órával csök­kentették az egyes munkamű­veletek normaidejét. Ezek, va­lamint a szorgalmas munka eredményeként a szállítóbe rendezés első felét haláridí előtt három héttel már át is adták. A több mint tizenkét millió forint értékű berende­zés második részének legyártá­sát még inkább meggyorsítják A dolgozók a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a szállítóberendezés hátralévő részét a megadott idő előtt egy hónappal, vagyis november he­lyett már októberben átadják. (Szegő Gizi rajza) |1/| ég ki sem gyönyörködhette magát a frissiben kapott Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetésben, meg az oklevélben, alig fogadhatta néhány jó­barát, munkatárs jókívánságait, máris szólította a munka. Kordos Lászlóné, a miskolci Vili. sz. általános iskola ta­nára, a Nevelők Háza igazgatója alig vette át szombaton kitüntetését, már sietett munkahelyére, a Nevelők Há­zába, mert a Pedagógus Szakszervezet Borsod megyei Bizottsága később itt üdvözölte a kitüntetett miskolci és me­gyei nevelőket, itt találkoztak a kitün­tetettek a megye vezetőivel. Kordos Lászlóné — bár maga is az ünnepeltek közé tartozott — átvette a házigazdá szerepét, sietnie kellett a találkozó elő­készítésére. Hétfőn délután Is, amikor munkahelyén felkerestük, munkában találtuk: a nyugdíjas pedagógusok ré­szére rendezték meg a pedagógusnapi megemlékezést, nekik , készítgették elő az ízléssel, gondos szeretettel össze­állított édesség-tálkákat, és illatozó 'rózsacsokrokat. Amíg beszélgettünk. Kordosné mindig tett-vett valamit, jöt­tek hozzá ezt-azt kérdezni, intézkedett. Valójában ez a magatartás, ez a foly­tonos tevékenykedés jellemzi legjobban Kordos Lászlóné munkásságát és jel­lemzi az az eredményesség, amelyet kor­mányzatunk korábban a Szocialista kul­túráért kitüntetéssel, most pedig az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetés­sel ismert el. Tizenkét éve elmúlt már, hogy nép­művelési munkával is foglalkozik. Ko­rábban Mezőcsáton volt járási népmű­velési felügyelő. Ott látta meg, hogy a pedagógustól milyen sokrétű tevékeny­séget vár a társadalom. És ezért fogadta örömmel, amikor 1953-ban Miskolcon megalakult a Nevelők Háza, a miskolci és Borsod megyei pedagógusok művelő­dési otthona,.művelődési életének irá­nyítója és annak igazgatói tisztére őt jelölték. Lassan egy évtizede látja el eredményesen a gyakorlati nevelői Jlib­-o% A Nevelők Házának igazgatója Hu"­■nil r munka mellett ezt a sokrétű tevékeny­séget. igen nagy ügyszeretetét kívánó tisztet, s ha róla beszélünk, ha szemé­lyes ügyeiről, gondjairól, terveiről ér­deklődünk, azokat nem tudja külön vá­lasztani a Nevelők Házának életétől. I) égi, már sárguló plakátokat böngé- szünk: a Nevelők Háza első ren­dezvényeinek emlékei idéződnek fel. Csaknem tíz esztendő plakátjai! Szinte a Nevelők Házának története. Mennyi ér­dekes és értékes rendezvény, mennyi munka fekszik a plakátokon olvasható rendezvényekben, Kordosnénak hány meg hány napját, hetét kívánta egyik­másik sikere! Előkerül a fényképalbum is. Vizuálisan is megelevenednek az em­lékek és ezek kapcsán előkerülnek a ma gondjai is. A Nevelők Háza sajátos fel­adatokat lát el. Feladatai nem azonosai* más művelődési otthonéival. Legföbo feladata Miskolc és Borsod megye peda­gógusai — hatezer emberről van szó! — művelődésügyének, továbbképzésénél- segítése, a miskolciak kulturált szórako­zásának, klubéletének biztosítása, a vi­déki pedagógusok művelődési életének! irányítása, segítése, tanulmányi kirán dulások, opera-vonatok stb. szervezése. És sorolhatnánk a nemes feladatokat) sokáig, de mindjárt hozzá kell tennünk, hogy a Nevelők Háza igen eredménye­sen végezte és végzi ezt a munkát. Pe­dig sok nehézséggel küzd. A nagyterein már két éve használhatatlan, életveszé­lyes. Az öreg műemléki épület egyéb­ként is alkalmatlan már a megnöveke­dett feladatok ellátására, de Kordosné ügyszeretete, leleményessége győzi a versenyt a nehézségekkel. Az elmúlt hó­nap dús, gazdag és igen tartalmas prog­ramja — megvalósított programja! — bizonyság arra, hogy a lelkes munka, a* ügyszeretet győzedelmeskedhet a tárgyi nehézségeken. Kordosné jó szervező munkájának eredményeként a Nevelői? Háza éppúgy funkcionál, mintha épületé teljes értékű lenne, csak a rendezvények nagy részét nem az épületben tartják Igaz, a népművelési munkánál valójá­ban aem a munkavégzés helye, hanem s munka tartalma a döntő. IZ ordos Lászlóné személye és a Ne* velők Háza tevékenysége Miskol­con egybeforrt. Ha most, kitüntetésé után személyes vágyairól érdeklődünk, nem is meglepő a válasz: szeretné toJ vábbra is ezt a munkát végezni joblí tárgyi feltételek között. C5»«n> Ez évben is megrendezik a Soproni Ünnepi Heteket

Next

/
Thumbnails
Contents