Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

Péntek, Í962. június 29. ESZAKM AGYARORSZÁG 3 Az idén elkészül a tiszavaiki főcsatorna Borsod megye déli részében, a tiszavaiki térségben évente több mint 21 ezer holdat — nagyobbrészt mezőgazdasági munkákra alkalmas területet — veszélyeztetnek elöntéssel és elmocsarasodással a belvizek. A termelőszövetkezetek meg­alakulása után a Hazafias Nép­front javaslatára komplex-ter­vet készítetlek az értékes te­rület hasznosítására. Eszerint a belvizek levezetésén kívül, öntözőtelepeket alakítanak ki és talajjavítást végeznek. Az Északmagyarországj Vízügyi Igazgatóság és a Hazafias Nép­front kezdeményezésére a Már nem ipari tanulók, hanem szakmunkások 'A vérvörös posztóval leta­kart asztal körül mintegy íélszáz ifjúmunkás, néhány nevelő s vezető ül. A jelenlé­vőket megkapja a pillanat nagyszerűsége. Ezekben a na­pokban több ezer ipari tanu­ló vizsgázott, s lett szakmun­kás. Ez a félszáz ifjú szorgal­mával, rátermettségével, tu­dásával kitűnt a többiek kö­zül. A kék-, barna- és fekete- szemű legények pillantásai elárulják, hogy akaratlanul is a jövőt fürkészik, a nevelők­ben pedig ott bujkál a nagy kérdés, vajon a kirepülő fiókák hogyan állják meg helyüket az életben. A veteránok meg kedves, meghatódott mosoly- lyal — a maguk inaséveire gondolva — figyelik az ifik arcát. Szó, kevés esik. De ebben a kevés szóban benne van minden, ami idekívánkozik. A teremben lágyan, s puhán hullnak Stricz Jánosnak, a vasas szakszervezet megyei titkárának szavai. — Azért kértük Önöket ide — tanulókat, nevelőket —, hogy hagyományos módon beszélgessünk... Véget ért; a tanulás egy szakasza, önálló emberek lettek, önállóak, de nem magúkra hagyottak. A nevelők szerepét az idősebb szakmunkások veszik át. Az ö segítségükkel tanulnak, ne­velődnek tovább technikailag képzett, jó szakemberekké. Stricz elvtárs szavalt egy mélyzengésű hang követi. Az ifik pillantása a beszélőre, Héner Józsefre, a vasas szak­szervezet központi bizottságá­nak elnökére tapad. — A két-három tanuló év letelt. Tudom, nagyon őrül­nek neki. önálló emberek lettek. Megértem. Valamikor én i® inaskodtam. Tudják-e, hogy mi féltünk az inasévek leteltétől? Abban a pesti üzemben is, ahol dolgoztam, nem egy fiatal kérte az inas­évek meghosszabbítását. Fél­tek az önállóságtól. Akkor az önállóság azt jelentette, hogy a végzett inas, kezében a se­gédlevéllel, mehetett a nagy­világba állás után kujtorog- ni. Önöknél az önállóság azt jelenti, hogy eddig nevelők felügyelete mellett tevékeny­kedtek. most pedig önállóan dolgoznak, tanulnak majd. Csak a tanuló évek érnek vé­get, a tanulás sohasem. Ne­künk nemcsak a mát, hanem a holnapot s a holnaputánt is építenünk kell. Nagy István, a Miskolc városi KISZ-bizottság titkára emelkedik szólásra. Hangja kezdetben halk, aztán egyre erőteljesebb. — Éri nem beszélek a múltról. Arról már hallotta­tok. Én a máról és a holnap­ról beszélek. A máról és a holnapról, amely nagyon bol­dog, kellemes életet ígér. A holnapról, a 7, 6, majd a 4 órás munkaidőről. Egyre több időtök jut tanulásra, szórako­zásra. A munka is könnyebb lesz, de, hogy 4 órát kelljen csak dolgoznunk, ahhoz még sokat kell tennünk. Vessetek számot önmagatokkal, életcé­lotokkal. Vessetek számot, mit akartok tenni ma, holnap s holnapután. Céltudatos em­berekként éljetek, mert csak céltudatos emberekkel épít­hetjük a jövőt. És 'mit mondanak a fiata­lok, ihilyen céljuk, vágyuk van? Bárkit is kérdezünk, nagy elhatározásból fakadó tervekről beszél. — Ez a tanulás nálam csak kezdet — mondja az ózdi Kisgergely Vilmos. — Most a technikum következik, aztán, ha sikerül — az egyetem. Mérnök leszek. — Én a gimnázium esti ta­gozatán tanulok tovább — szövögeti terveit Nagy Bemát. — Lehet, hogy érettségi után technikumi különbözetit te­szik. A szuhogyi Fóris László Ormosbányán akar elhelyez­kedni, mint kőműves. Magán- szorgalomból meg akarja ta­nulni a gépkocsivezetést. — Jó az, ha két szakmája van az embernek — mondja. Sztahora József szülei To­kajiban földművesek. — Bátyám a Lenin Kohá­szati Művekben dolgozik. So­kat beszélt munkájáról. Meg­szerettem, kitanultam az edző-hőkezelő szakmát. Nem állok meg. A technikum, az­tán az egyetem jön. Végtelen magabiztossággal szólnak. így: „technikumban tanulok tovább”, „mérnök le­szek.” Dél felé az ünnepség szín­helye kiürül. Egy darabig figyelem őket, amint elegán­san, halkan beszélgetve ha­ladnak kifelé a Kossuth ut­cán. Aztán eltünedeznek, alakjuk beleolvad a járdákon hullámzó emberfolyamba. Vajon hova vezet útjuk? Va­jon hol találkozunk velük az életben? Mert biztos, hogy hallunk, s írunk róluk... (Csorba) munkák mielőbbi elvégzésére hét község termelőszövetkeze­tei és a környéken lévő állami gazdaságok megalakították a dél-borsodi belvízrendező tár­sulatot. Vállalták, hogy a víz­levezető mellékcsatornákat tár­sadalmi összefogással építik meg. A terv szerint Tiszavalk tér­ségében 1964-ig több, mint 21 kilométer hosszú főcsatornát, 13 mellékcsatornát, több műtár­gyat, 610 holdas halastavat építenek és 6 ezer holdon léte­sítenek öntözéses gazdálkodást. A belvízlevezetési munkákat tavaly kezdték meg. Egy év alatt állami beruházással csak­nem 9 kilométer hosszú főcsa­tornát építettek. Ezzel egyidő- ben a belvízrendező társulat tagjai a mellékcsatornák léte­sítésénél 16 ezer köbméter föl­det mozgattak meg. A nagy­arányú munkákat segíti a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának akcióbizottsága is. Javaslatukra egyetemi taná­rokból munkacsoport alakult, amely Mosonyl János profesz- szor vezetésével, társadalmi munkában elkészítette a fő­csatorna szivattyúházának épí­tési tervét. A főcsatorna vizét a szivattyúház gépi berende­zései emelik majd át a partvé­dőgáton, a Tiszába. A, szivaty- tyúház építését a jöyÖ évben kezdik meg. Az idén állami beruházással és társadalmi összefogással be­fejezik a főcsatorna és az öt mellékcsatorna építését. így jövőre már 10 ezer hold, mező- gazdasági termelésre alkalmas területet hasznosíthatnak a környező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok.; Határidő előtt szállít az ózd! járási tsz-ek közös hizlaldája Év elején alakult meg az óz­di járás 10 termelőszövetkeze­tének összefogásával a közös sertéshizlalda. Erre a célra a sajóvárkonyi tsz sertéstelepét kapták meg, ahol március ele­jén 324 süldővel kezdték meg a hizlalást. A sertéseket szer­ződéses alapon vásárolják fel, s a költségekhez a tsz-ek egyenlő arányban járulnak hozzá. Á sertéstelepen értéke­sítik például a hangonyi tsz tejüzeméből kikerülő fölözött tejet, az üzemi étkezdék mos­lékját, így a hizlalás gazdasá­gos: A hizlalás megkezdése óta már két alkalommal adtak át hízott sertéseket, s szerdán har­madik alkalommal, újabb 100 hízottsertést szállítottak el, a szerződésben megállapított 100 kilogramm helyett 111 kilo­grammos átlagsúlyban. így összesen 232 darab hízott, fe­hér hússertést adtak, elsősor­ban a borsodi ipai-vidék húsel­látására, Varga Sándor alkatrészt javít a műszerész esztergapadon. igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az elsők között küzdjünk a szocialista embertípus kiala­kításáért. Azóta immár negyedik esz­tendeje, hogy együtt dolgoz­nak. Helytálltak jóban és rosszban — miközben négyszer' is elnyerték a szocialista cí­met. Ez rekord az erőműben. Hasonló eredményt egyetlen brigád sem produkált. Csendben, szinte hang nél­kül dolgoznak a félig iroda, fé­lig műhely külsejű helyiség­ben. A falon szép, nagy kép, rajta a brigád névadója: Jurij Gagarin, űrhajós öltözékben. Keresem a brigádvezetőt.; Zavartan összenéznek. — Brigád vezető? .;: Az .:, Egyszóval nálunk mindig az intézi a dolgokat, akinek ép­pen ideje van. Nincs kimon­dott vezető. Van egy patroná- lónk, őt Fehér Gyulának hív­ják, s a laboratórium vezetője — így Wirtz László, a brigád egyik tagja. — Mégis nem volna jobb, ha egy vezető.;;? — Eddig nem éreztük hiá­nyát: Előnyét inkább. Tudja, úgy nagyjából egy szinten van a brigád, s így mindenki igyekszik egyenlően részt ven­ni a „vezetésben”: Talán jobb ez ; Varga Sándor szavaira a többiek helyeslőén bólogatnak.; Igyekszem megérteni őket. A munkáról kezdünk beszél­getni. ^ — Mivel foglalkozik tulaj­donképpen ez a vezető nélküli brigád? — Mi végezzük az erőmű villamos védelmét, az automa- tikák és a mérőműszerek hite­Wirtz László és Pereszlényi István, a Gagarin-brigád két tágja műszereket hitelesít. 1 „Minden igyekezetü.“ Brigád - vezető nélkül — Ezermesterek — Egy becses üdvözlet — Levél Dobrotvoriba • lesitését. Van vagy 5000 darab • műszer a gyárban — ezzel i foglalkozunk hát részben — ■ feleli Bukta Pál. — Részben? ..: : — Igen, mért ezenkívül i ellenőrző méréseket és hatás­helyiség berendezéséből ' az ember arra következtet, hogy ezek a fiatal elektroműszeré­szek amolyan „ezermesterek”.- Mindenhez értenek. Hiszen hol az esztergagépen forgá­csolnak egy csapszeget, más­kor lakatosmunkát végeznek, vagy éppen a műszerész kész­ségüket. használják ki. Ahhoz azonban, hogy „ezermester­kedjenek”, tökéletesen tisztá­ban kell lennünk a szakmai- ciméleti dolgokkal is. Állandó­an tanulnak, pedig csaknem valamennyien megszerezték már a technikumi oklevelet, s akinek még nincs meg, az most tanul. Tovább lapozgatok a napló­ban. Az egyik oldalon kézzel írott, üdvözlő sorok. — Egyik legbecsesebb emlé­künk — mondja Wirtz László. — Az országos értekezletről van, azért tartjuk itt. Elolvasom. Ez áll rajta: Üdvözletem küldöm a Tisza- palkonyai Erőmű Gagarin. brigádjának és rajtuk keresz­tül az erőmű összes dolgozói­nak. 1962. IV. 14. Kádár János. Kissé arrébb még egy érde­kes dolgot látok. Egy levél a Dcbrotvori Hőerőműbe. Ez a szovjet „áram gyár” ugyanis hasonló a tiszapalkonyaihoz. Kilencen vannak a brigád ban — meg a patronáló. 1959 ben, amikor a Tiszapalkonya Hőerőműben elsőkként meg alakították a szocialista címér harcoló brigádjukat, azt írtál a napló első oldalára: Mindéi fok méréseket is végzünk. Egyszóval mi foglalkozunk mindenféle műszaki villamos- sági méréssel. És vannak még a szekunderesek, ök végzik a vezetékek ellenőrzését és át­építését, azután az automati- kák hibahelyeinek megállapí­tását — válaszol a brigád má­sik tagja. E néhány mondatból és a t********** ★**■**★★**** juk a kukoricát, a cukorrépa már olyan nagy, amilyennek szeptemberben „kellene” len­nie. Hát ez lenne a mj változá­sunk története. — S még' annyi, — majdnem elfelejtettem; a tagság úgy dön. tött, ne osszuk szét a kapás- területet. Dolgozzunk együtt brigádban. — Megvalósították Annyira meg, hogy a kenézi ha­tár ma párját ritkítja. Az idér senkit sem kellett munkán; serkenteni. A tavaly még éle bizalmatlanságot vastag, áttör- hetetlen lepellel terítette be « szorgalom. Erős lett, felnőtt az alig há­romesztendős közösség. Ez év­ben közel ötmillió forint áru1 ad az államnak. Mindent, amii megtermel.;: S a haszon, e munka ellenértéke? — Nem szeretnénk elkiabál­ni. De abból, amit terven fe­lül megvalósítunk és már meg­valósítottunk. szeretnénk meg­toldani azt a 38 forintot mét tízzel, — jegyzi meg Sipos elv­társ S nem mond sokat. Ha csal a szorgalmon múlik, meglesz Ezt mutatja a pontosan veze­tett költségszámítás, amely mi talán még egyedülálló me­gyénkben. pedig kell az, szük­séges, mert csak így lehet ered­ményesen, jól gazdálkodni ... Barcsa Sándor Némi munkakapcsolat már van közöttük, most azonban szeretnének közelebb kerülni egymáshoz. Éppen ezért a szo­cialista szerződésben van egy pont. amely ezzel foglalkozik. A 13. pontban az áll: a Dob- ♦rótvori Hőerőmű kommunista íbrigádja ellátogat Palkonyára, fa Tisza-partiak pedig elmen­tnek hozzájuk. Ezzel aztán •s nemcsak levelező, de szemé­lyes kapcsolatok is kialakul- f hatnak közöttük. if Néhány nap múlva bizonyá- •fra megérkezik a válasz a ■Jl iszapalkony aiak levelére. Ezt 'ívárja most izgatottan a Gaga- f rin-brigád valamennyi tagja. Paulovits Ágoston oOo—— i* Szovjet és német .5 pedagógusok hazánkban ~í A magyar—szovjet kulturá- t£íis munkaterv alapján csü­törtökön a Szovjetunióból f negyvenkilenc pedagógus érke- 'Jzett Budapestre. A szovjet fegyetemi és középiskolai tená- _frok vezetik majd az orosz- S^szakos magyar pedagógusok "♦nyárj nyelvtanfolyamait, f A magyar—német kulturális * egyezmény alapján pedig négy -♦német tanár érkezett a Német '{Demokratikus Köztársaságból.-i( .* A pedagógusok a németszakos .^magyar középiskolai tanárok ^továbbképző tanfolyamain mű- ♦ködn-qk közrej ként. Ki hány egységet teljesí­tett, annyiszor 15 forintot kap, — jelentették be a közgyűlé- ; sen. S ez igen tetszett az em­bereknek. — Ez jó lesz. de meglegyen — hangoztatták; — Akkor 1 nemcsas mi dolgozunk, hanem az egész család. — S a veze­tőség pontos tervet készített a szükséges pénz megszerzésére..; Először is; az év elején átadott hízott sertések ára fedezte az előleget. Azután és azóta a kertészet. Pedig az első, már kész, beültetett zöldségestáblá­kat elvitte az árvíz. Hanem másnap, más területen pótol­ták a veszteséget. S ma már a szeptemberre esedékes előleg fedezete is megvan a bank­ban. Betartotta szavát a vezető­ség, nem hagyta és nem hagy­ja, hogy a tervben negativ változások történjenek. Pozitiv igen. mert a kertészet is többet adott és ad a tervezettnél. S betartotta szavát a tagság. — Háromszázhuszonhatan vagyunk, — sorolják Sípos elv- társék — s négyszázan, négy- százötvenen dolgoznak. A fia­talokat, a gyerekeket és az állandó dolgozó hozzátartozó­kat számlálva, jóval több, mint száz állandó segítőnk van. S íme, másodszor kapál­csony volt. Mi okozta hát, e lényeges fordulatot? — Szerintünk nincs ebben semmi különösebb, — mondja Sipos elvtárs, a termelőszövet­kezet igen préciz és mindig tervezgető, elemezgető főköny­velője. — Az elmúlt év nem sikerült. Aszály is volt, meg jónéhányan nem bíztak a mun­kaegység értékében. S ha mun­ka nincs, semmi sincs. Többet keresni persze mindenki akar. Erre építettünk, e tényből in­dultunk ki Boczán elvtárssal, az elnökünkkel, aki egyéves „szünet” után újra visszatért hozzánk, a tagság kérésére . .. — S ahogy Sípos elvtárs beszél, ahogy lapozgat a tervben és a naplóban — amelyet minden nap vezet, s amely pontosan, napra megmondja, mennyi pénze van a közösnek, milyen munkát végeztek, mennyi volt a bevétel és kiadás, minden olyan egyszerűvé, olyan termé­szetessé változik. A változás azzal kezdődött, hogy a vezetőség elhatározta; ez évben 38 forintot osztanak majd egy-egy munkaegységre. Ez tetszett az embereknek, egyetértettek vele. S ehhez a 38 forintos munkaegység-mércé­hez készítették a tervet — Minden hónapban 15 fo­rint készpénzt osztunk előleg­Példázat a szorgalomról Taktakenézi jegyzet embertől nyüzsgő a határ. — Másodszor kapálunk, s idejében — mondja az egyik, szekérével a határba igyekvő fogatos. — Ilyenkor kell pusz­títani a gyomot, míg kicsi. Mert ha nagy. akkorra renge­teg táplálékot pocsékol el, — Hatvankettő, hatvan­négy :.; hetvenkettő.:; — Számláljuk a cukorrépatáblán hajladozó embereket. — Semmi ez, — mondja lo­vait indulásra nógatván új, ke­nézi ismerősünk. — Jöttek vol­na a hét elején. Több, mint kétszázan szorgoskodtak sor­jában csak ezen a táblán. A többiek meg, ki erre, lei arra. Mert. az idén már igazán érde­mes nálunk törekedni. Megnőtt a munkaegység becsülete. Első hallásra, alaposabb is­meret, alaposabb elemzés nél­kül mindig meglepő, ha lénye­ges fordulattal, lényeges vál­tozásokkal találkozik az ember. Taktakenézen a tagság egy ré­sze tavaly még húzódozott a munkától. Volt növény, amely gondozatlan, kapálatlan ma­radt. A munkaegység értéke is — természetszerűleg — ala­,iHa tehetik, látogassanak el hozzánk. Olyan szép a hatá­runk, s olyan más minden, mint tavaly. Megéri a fáradsá­got. Három-négyszáz ember dolgozik naponta, olykor még több is. Legalább meglátják, mennyire eredményes az új munkaszervezet...” így szólt a taktakenézi termelőszövetke­zet meghívása A taktakenézie- ké, akik az elmúlt esztendőben, gazdálkodásuk második évé­ben bizony kevésszer dicseked­tek és többször panaszkodtak... Igen, valóban olyan a takta­kenézi határ, amilyennek a meghívó rögzítette. Más, mint általában a megyében, s más, mint közvetlen környezetük­ben. Térden felül ér már a ha­ragoszöld kukorica, a 170 holdnyi cukorrépa-rengeteg, a kövér levelek milliárdjai tel­jesen betakarták a tápláló anyát, a földet. A 400 hold in­tenzív búza tömött kalászai húsz mázsán felülj termést Ígérnek holdanként. S ami iga­zán szép, igazán sokat ígérő: «yom sehol. S bár azt monda­ná az ember; itt már nincs is «zükség a kapára, mégis népes,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents