Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

Péntek, 1962. május 4. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Vegyszer vagy kapa ?. • . Z senge gyermekkorom nyarainak leg* borúsabb időszaka mindig a kukorica­kapálás volt. Részben mert jobb lett volna rongylabdát kergetni, részben mert ka­pálás után hetekig, még éjjel is gaztenger kö­zött cihelőzködtem álmomban. — Ebből lesz neked csizma — mondotta apám, amikor elindultunk a távoli, sovány­talajú egyetlen holdnyi földtáblánk felé. S aztán nemhogy csizma nem lett, de még egy malacocska is nehezen gömbölyodött ki a ter­mésből. Pedig kapáltunk kétszer, azután töltö­gettünk, követve a hagyományos szokásokat. Mégis; töréskor sok helyütt nagyobb volt a gaz, mint a vékonyan tengő-lengö kukorica- szár. — Ezt az istenverte gazt kéne, hogy elvigye a szél, ez öli meg — vakargatta tarkóját jó szülém. De megmaradt az, sőt gyarapodott, úgyannyira, hogy néhány év múltán nem is hadakoztunk vele. Feladtuk a harcok — Maradjon rét — döntött apám az én leg­nagyobb örömömre. S maradt... Persze, így volt ezzel az egész falu. Részben ezen emlékek hatására csillant fel a szemem, amikor tavaly a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság igazgatója így fogadott ben­nünket; __ Végérvényesen szegre akasztottuk a ka­pát. Nincs többé kukoricakapálás nálunk, s biztos vagyok benne, néhány év múlva ország­szerte is alig-alig lesz. Gyerünk, nézzük meg, mit csinált a .Simazin, meg a Hungazin. — Megnéztük. S nem is bírtunk elszakadni a látványtól sokáig. Százmétereket bejárva nagyritkán akadtunk egy-egy senyvedt gaz­szálra, az is kókadozott. A kukoricaszárak meg — szárazság ide, szárazság oda — úgy éltek, olyan zölden, olyan kicsattanóan, hogy ilyenre, mióta élek nem emlékezem. — Vitázgasson most már akárki — magya- rázgatott, érvelt a gazdaság vezetője —, egy bizonyos: a kapa hamarosan múzeumba kerüL S a modern kapát így nevezik majd: szuper- szelektív gyomirtószer. Mert a kukorica egyet­len ellensége a gyom. Ha nincs gyom, két- szerannyi a termés. Persze, ennek feltétele a jól előkészített talaj, az őszi mélyszántás, a tiszta, hibrid vetőmag és nem kevésbé a szük­séges műtrágya. —- S a tapasztalatok, főként az elmúlt esztendő igazolta, hogy az igaz­gató és a Simazin, a Hungazin pártolóinak lett igaza. Mezőnagymihályon, főleg ott, ahol a mag őszi szántásba került, soha nem tapasz­talt termést hozott a föld. De így volt ez fent, az északi részeken is, ahol általában csak az állami gazdaságok kukoricatáblái hoztak ter­Megvan tehát, amire a szakemberek és a földdel bíbelődő százezrek, az- egész mezőgaz­daság várt: megvan a modern kapa, amelynek gyomirtószer a neve. S ahhoz hogy boldogul­junk, ahhoz hogy a kukoricatermelésben visz- szaszerezzük világelsőségünket, ahhoz hogy többet teremjen a föld, most már csak két dolog kell. Elsősorban is megfelelő mennyi­ségű vegyszer, Hungazin, másodsorban pedig: megszerettetni, megismertetni az új „kapát.” minden termelőszövetkezettel, minden ter­melőszövetkezeti taggal. Ami a több vegyszer gyártását illeti, ezzel nincs, illetve nem lesz hiba. A martonvásári kísérleti gazdaság kutatóinak nagyszerű mun­kája nyomán most már bebizonyosodott, hogy a jövő a szuperszelektív gyomirtőszereké. Be­bizonyosodott, hogy a vegyszer használatával megduplázódik (!) a termés. S hogy ez így van, élő bizonyíték: 1960-ban állami gazdaságaink 35 mázsás szemestermést értek el a vegysze­rekkel „kapált” kukoricatáblákon, s ezzel meg­előzték az Egyesült Államok termésátlagát. Természetes dolog, hogy ilyen eredmények után egyik elsőrendű fontosságú feladatunk: több Hungazint, több Dikonirtot gyártani. Hi­szen ez évben csupán 7000 holdon mellőzhet­jük a kapát, alkalmazhatjuk a sokszorta „éle­sebb” segítőeszközt, a vegyszert. Államunk elhatározta, hogy az elkövetke­zendő években terven felül négyszeresére növeli a Hungazin és háromszorosára a Diko- nirt gyártását úgy. hogy az ötéves terv végén már kukoricatermő területünk felén, legalább egymillió holdon vegyszerrel hadakozzunk a legnagyobb ellenség: a gyom ellen. Mert gyakorlat alapján megállapított tény lett, hogy a nagyobb kukoricatermés alapja nem a sok­szori kapálás, hanem a gyomok kiirtása. Ez pedig kapával nehéz, fáradságos, drága és soha nem lehet olyan eredményes, mint a vegyszerrel történő gyomirtás. A másik nagy feladat, az új „kapa” meg­ismerése és megszerettetése. Tudott, dolog, hogy az emberek többsége idegenkedik az új­tól. így van ez a szuperszelektív „kapával” is. Visszaérnie!« zem néhány tsz-elnökkel, tsz- taggal folytatott beszélgetésre, s visszaemlék- szem a téli, elnöki tanfolyamokon hallottakra. Nem számláltam a negatív és a pozitív meg­állapításokat. azonban számlálás nélkül is megállapítottam, hogy még a tsz-vezetőink nagy többsége is idegenkedéssel beszélt, ami­kor az „újfajta kapáról” esett szó. j-uaya lesz az . . —---------------- isem DjziK oenne a taf s ag — mondották olvan tsz-elnökök is, akik munkaerő gonddal küzdöttek, s azért termett csak 6—7 mázsa kukorica egv-egy hold föld­területen. mert-nem kapálták meg csak egy­szer, vagy még egyszer sem. Pedig mennvire nem volt igazuk! A vegvszeres gyomirtás ugyanis s ezt a gyakorlat bizonyítja — ösz- szessé-jében tízszerte-húszszorta olcsóbb, mint a kanólás. Egy-egy hold szakszerű vegyszere- zese Hungazinnal a talaj minőségétől milyen­ségétől függően 550—700 forintba kerül. S ígv agy mázsa kukorica megtermelésére a régi 14 óra helvett csupán egv munkaórát kell fordí­tani Ettől drágább a kézi művelés még akkor is. ha nem vesszük figyelembe, hoev mennvi- vol nagvobb termést hoz a vegyszerrel gyom- taJanított. kukoricatábla. Hasznos szükséges dolog tehát a modem „Kapa , a kémia alkalmazása a mezőgazdaság­ban mind a termelőszövetkezet, mind a nép­gazdaság számára. S különösen szükséges ott ahol nincs megfelelő munkaerő a háromszori— Scri kapáláshoz. Megyénk több termelő­szövetkezete mar ez évben is alkalmazza a Néhány nappal ezelőtt, a megyei pártbizottság ülésén résztvevő termelőszövet­altfk Jflrti0 ’ SZakemberek egyhangúan fog­laltok állást a vegyszeres gyomirtás mellett nyúlod haszr>osságának felismerését bizcv nyitja, hop míg a tél folyamán csekély érdek­li des mutatkoz.ott a rendelkezésre álló vegy­már 1,1'aní’ k?SO,!?b ~ néhány héttel ezelőtt — mar vissza kellett utasítani a kérelmeket vegyszer hiányában. E tapasztalatok azt bizo^ nyitják, hogy nem lesz baj a vegyszeres ka palással ’. S megszűnik az igen fáradságos gör- nyedezes a kukoricaföldeken, megszűnik az rSomXT’ S°ha VÓget n°m ÓFŐ hadahozás M epénk kukorica vetésterülete, illetve terve 91 090 hold, s ez a terület nem- igen növekszik a következő esztendők- S|n?' Az -]mu,t évi termésátlag alacsony volt. S ha az oteves terv végén csak a terület otven százalékán alkalmazunk kapa helyett vegyszert, s ezzel holdanként 5—7 mázsával tjjbb szemeskukorica terem, akkor is mintegy 270—300 ezer mázsával többet takaríthatunk be. S ez 60 70 ezer darab 100 kilogrammos hizottsertés előállításához elegendő... Azt talán^ említeni sem kell, mit jelent, ez mind­annyiunk, az egész népgazdaság számára. Barcsa Sándor 0 Szakszervezeti Világszövetség titkára megyénkben A május elsejei ünnepsége­ken több külföldi szakszerve­zeti szövetség küldöttei is részt vettek. A küldöttek közül néhá- nyan megyénkbe is ellátogat­tak. Csütörtökön Mis­kolcra érkezett Pjotr Tyi- mofejevics Pimenov elv­társ, a Szakszervezeti Világszö­vetség titkára. Vele együtt két lengyel, két kubai, s egy cipru­si szakszervezeti küldött érke­zett hozzánk. A küldötteket a szakszervezetek Borsöd megyei vezetői fogadták. A vendégek megtekintik a Taktaközi Állami Gazdaságot. Délután találkoznak a szak- szervezeti mozgalom helyi ve­zetőivel. Holnap megnézik a Tiszapalkonyai Erőművet. A külföldi szakszervezetek képviselőit meleg szeretettel köszöntjük megyénkben. „Rön!gen-fe!véie:eU“ a magvar iöidrol — Rövidesen nyomdába kerül hazánk úi töídiani atlasza Mintegy négy és féléves munka után rövidesen nyom­dába kerül ,Magyarország földtani térképsorozata, ame­lyet a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei készítet­ték. Hazánk földjét 27 területegy­ségre bontva, az ország geoló­giai jellemzőit 27 térképen 1:200 000, kilencvenkettön pedig 1:100 000 méretarányban dol­gozták fel. Az egyes térképek nemcsak a jelenlegi felszínen található különböző képződ­mények elhelyezkedését, jelle­gét és korát tüntetik fel, ha­nem — mintha csak röntgen­nel világították volna át a földet — azt is, ami alatta van, körülbelül 4000 méteres mélységig. így azután kiolvas­ható az atlaszból — esetenként 500 millió évre visszamenőleg is —. hogy melyik földtörté­neti korszakban milyen volt a képe. növény- és állatvilága ennek a területnek, mikor mi­lyen területrészeket hódított el pnvmástól a tenger és a száraz­föld.------o-----­t U j emlékbélyegsorozat A posta az idei évfordulók — események elnevezésű bé­lyegsorozatnak újabb értékét adja ki. A 14. Nemzetközi Vas­utas Eszperantó Kongresszus alkalmából május 5-én — a kongresszus megnyitásának napján — egy forint névértékű emlékbélyeget hoz forgalomba. Május 9-én bocsátják ki a tíz értékből álló akváriumi díszhalakat ábrázoló bélyeg­sorozatot. Ami a beszámolóból kimaradt , A Hűtőház dolgozói Mírelitc-készítményelket is elhozták a felvo­nulásra. A menet ólén haladó „eszkimók” és feherruhás lányok sok tapsot kaptak. A Lenin Kohászati Művek felvonulói között az öntevékeny tánc- csoport tagjai tánclépésben 1 ejtettek cl a tribün előtt. A Zalka Máté Gépipari Technikum növendékei a menetben. Szabados György felvételei Miskolc legnagyobb lakóházépílkezésénél idén 550 lakás építését kezdik meg. Jelenleg 500 építő dolgozik a nagy munkahelyen. A fő­Megkezdték az új borok iskolázását a tarcaSi kutatóintézetben blokkos építkezésen már csak a külső munkát végzik a régi módszerrel. Uram József főépí­tésvezető szerint arra is van le­hetőség, hogy a külső homlok­zatot már a blokkok készítése közben elkészítsék. A műszaki­ak most ennek a technológiá­ját szeretnék kidolgozni. Tavaly 810 lakást építettek fel. Előregyártott elemekből 670 lakást szereltek össze. Ez év szeptember végére 480 új la­kást adnak át. A napokban ké­szült el a 400 személy befoga­dására alkalmas, gyönyörű iparitanuló otthon, és még az építésvezető tájékoztatása sze­rint sokáig dolgoznak még itt, összesen 2400 lakást építenek fel korszerű üzlethálózattal, is­kolákkal, bölcsődékkel, szociá­lis létesítményekkel együtt. Az építő kollektíva megérdemli a dicséretet, igen nagy lelkese­déssel és szakértelemmel dol­gozik, a műszakiak a helyszí­nen segítik a munkát, s ma már olyan hírneves brigádok dolgoznak itt, mint Szloboda Mihály 26 tagú kőművesbri­gádja, Bányik Béla 27 tagú komplexbrigádja és Kiss József 15 tagú kőművesbrigádjai Á munka gyors, az építési módszer korszerű, de milyen a minőség? A lakók zöme azt mondja; van javulás a minő­ségben, szebbek a falak, gon­dosabban dolgoztak a szakipa­ri részlegek. Ez azonban, saj­nos, még nem általános, van­nak olyan lakások, amelyekben sok a hiba, erről beszélnek a hiányjegyzékek és a lakók, akik türelmetlenül várják a hibák kijavítását. A szövetke­zeti lakások is szépek, de még nem hibanélküliek. Mint az egyik lakó, Tégládi Tivadar mondotta; nagy kár, hogy a szép épületben még vannak bosszantó hiányosságok. A kőművesele, a falrakó bri­gádok mindent elkövetnek, hogy gyorsan, olcsón és új módszerekkel minél több la­kást adjanak az ország máso­dik legnagyobb városának. Most valóban a szakipari rész­legek dolgozóin és műszaki ve­zetőin a sor, hogy még gondo­sabb munkát végezve, jobb minőségű lakásokat adjanak át a város legnagyobb lakóház­építkezésénél is. 4c Az első képen: Uram József főépítésvezető (középen) Skara Ferenc művezető és Jung Fri­gyes főművezető az egyik terv­rajzot tanulmányozzák. A má­sik képen: az egyik új utcarész bejárati része látható. «*- szegedi — A tokaj-hegyaljai szőlővidé­ken lévő Tarcali Szőlészeti Ku­tatóintézet történelmi neveze­tességű Rákóczi-pincéjében megkezdték a tavaly szűrt bo­rok iskolázását. A hegyaljai borokat ugyanis a fejtés után több éven keresztül érlelik, „iskolázzák”, amíg palackéret­té, s olyan utolérhetetlen ízű­vé és zamatévá válik, amely világviszonylatban híressé te­szi. Az 1961-ben termett 1400 hektoliternyi új bor iskolázásá­ra azért kerülhetett már egy év után sor, mert a kutatóinté­zet által kidolgozott új eljárá­sok szerint kezelték a borokat. A korábbi, évtizedes szokás sze­rinti borkezeléstől eltérően a kutatóintézet pincészetében a lefejtés utáni, korai derítéssel, valamint a korai pasztörizálás­sal tették pinceéretté a boro­kat. A korai pasztörizálással „kicsapták” a borokban lévő fehérjét, s elérték, hogy az új borok kristálytiszták lettek és nem törnek meg. A régi derítő- szerek közül a kutatóintézet pincészetében ma már nem szívesen használják a csersa­vat és a zselatint, ehelyett a kombinált-derítést (sárgavér- I lúgsóval és bentonittal) alkal- I mázzák. A tavaly termett borokat a több száz méteres pinceágak­ban fajták szerint osztják szét. Külön ágban érlelik a száraz- és az édes szamorodnit, vala­mint az aszúkat Az érlelést a bor természetének megfelelően a hagyományos gönci, vala­mint szerednyei hordókban végzik. A bor ugyanis ezekben érintkezik legjobban a levegő­vel, s kapja meg szinét, ízét, zamatát;------o-----­M egkezd cüölt a III. filmtectinikal konferencia Csütörtökön reggel a Tech­nika Házában megkezdődött az Optikai, Akusztikai és Film- technikai Egyesület III. film­technikai konferenciája. A jövő hétfőig tartó tanács­kozáson száznál több hazai és 35 külföldi — angol, bolgár, csehszlovák, lengyel, német és olasz — szakember tárgyalja meg a filmszínházak technikai fejlesztésével, különösen auto­matizálásával. a hangfelvétel­lel, a filmek kidolgozásával és külön a televíziós filmekkel kapcsolatos kérdéseket, vala­mint a filmiparban alkalmazott méréstechnika időszerű problé­mát^ Korszerű, új építési techno­lógiával és gyorsan épül a Ki­lián Gimnázium melletti új városrész. Az úgynevezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents