Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

4

ESZAKMAGYARORSZAO

Péntek, 1962. május 4.

Kulturális szemle egyetemi fokon

Április utolsó négy napján körülbelül ezer diáK bemutatója színesítette Miskolc kultu rális életét. Négy napig egyetemisták, főiskolások adtak ízelítőt tudásukból, tehetségükből. Ekkor került sor a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-szervezetének rendezésében Észak- és Kelet- Magyarország felsőoktatásé intézeteinek kulturális szemléjére, melyen a Budapesti Műszaki Egyetem, a. Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Egri Pedagógiai Főiskola, a Kazincbarcikai Vegyipari Műszerezési és Automatizálási Felsőfokú Technikum, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, a Nyíregyházi, a Jászberényi, a Debreceni, a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet kultúr- csoportjai vettek részt.

A szemle első napján — április 27-éu — irodalmi. színpadok tartottak bemutatót az egyetem klubjában. Másnap délután az egyetemen újra az irodalmi színpadok szereplői adtak műsort, majd az SZMT Művelődési Otthonában mutatták be tudásukat. Este a zeneművészeti szakiskola nagytermében rendezték az énekkarok és a hangszeres szólóit hangversenyét. A vasárnapi programot igen színesen állították össze. Szellemi öttusa, irodalmi műsor, népi együttesek bemutatója, majd este kabaré, tánczenei bemutató, táncverseny szerepelt a műsorban. Április 30-án délelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban dísz- bemutatót tartottak, majd iin- nepélvesen zárták a kulturális szemlét.

A szemle ideje alatt rendkívül sok, igen magas színvonalon mozgó előadást láthattunk. Különösen az irodalmi színpadok műsorai tükröztek lelkiismeretes munkát, művészi igényességet. Ennek a törekvésnek a fiatalok valóban „egyetemi fokon” tettek eleget. Mind a témaválasztás, mind az előadás azt bizonyítr ja, hogy az egyetemisták, főiskolások nagy gonddal készültek erre a találkozóra. Amit adtak, az szép volt, élvezetet nyújtott és a mának szólt, örvendetes, hogy az egyik fiatal intézetünknek, a kazincbarcikai vegyipari technikumnak irodalmi színpada is részt vett

ezen a találkozón, méghozzá kellő színvonalú felkészültséggel.

A nagyszabású kulturális szemle rendezéséért, lebonyolításáért elismerés illeti a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-szervezetének fiataljait, akik az aktív szereplésen kívül a szervezés sok gonddal járó munkájának is sikerrel tettek eleget.

(priska)

A szemle hangversenye

Jó hallani, hogy városunk, nagy gyáraink dübörgésébe, a munka alkotó ritmusába mostanság egyre többször belevegyül ifjúságunk képviselőinek éneklése, muzsikálása. Utcáinkon, tereinken messziről jött, ismeretlen-ismerős fiatalokkal találkozhatunk. Húsvét- kor az V. Országos Kamarazene Fesztivál 34 zeneiskolájának művészi versengése hozott ünnepi színeket kulturális életünkbe, néhány napja pedig egyetemisták, főiskolások lelkes, áradó hangja töltötte be szakiskolánk nagytermét.

Észak- és Kelet-Magyarország egyetemistái, jövendő mérnökei, tanárai, mezőgazdasági mérnökei dobogtatták meg énekükkel, zenéjükkel szívünket. „Üj tavaszi seregszemle” volt, kulturális seregszemle, amely bemutatta, milyenné nevelődik, formálódik az új, a mai, a szocialista értelmiség. Bemutatta: ilyen lesz az új szakember, aki jártas ■ a magasabb tudományokban, akit hevít korának érzése, aki új módon él, gondolkodik, szórakozik, tanul, új módon használja fel szabad idejét.

Ezt a jövőt és a boldog jelent tükrözte a seregszemle, amelyen a gépészmérnök hallgató szavalt (Ballner Károly, Miskolc), a jövendő agrármérnöknője zongorázott (Balogh Klára, Debrecen), az orvostanhallgató operaáriákat énekelt (Nagy Attila, Debrecen), zongorázott (Rácz Sándor, Debrecen), a jövő tanítónője és tanítója magas művészi fokon énekelt és fuvolázott (Jarosewitz Hajnalka, Nyíregvháza, Kiss Endre. Debrecen). Zengett, zúgott a dal: „Tartsd híven a zászlót!”

Énekeltek a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Tudományegyetem, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói. Énekeltek a jövő tanárai, tanítói: az Egri Pedagógiai Főiskola, a Debreceni, a Jászberényi, a Nyíregyházi, a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet növendékei. Mezőgazdászok madrigálokat, műszaki egyetemisták oratórium részleteket, baráti népek dalait énekelték.

^Mennyi áldozat a szabadidőből, amely az egyetemeken oly kevés! Mégis, az anatómia nehéz tudománya, a magas műszaki számolás fárasztó órái, a modern mező gazdaság megteremtésének sok új tudománya után, a pihenésnek« ezt a nemes, szép módját választották a könnyebb, olcsóbb helyett. Áldozatkészségükön kívül művészi vezetőiket is elismerés illeti. Czövekh Lajost (Debrecen), Auer Gyulát '’Eger), Konácsi Bélánét (Jászberény). Tóth Károlyt (Sárospatak), Tarczali Zoltánt (Nyíregyháza), Potvok Balázst (Deb- dr. Gergely Imrénét (Miskolc). Dobrai Istvánt és Ittzés Mihálvt (Budapest).

E nem mindennapi kulturális esemény megrendezése a miskolci egyetemnek jútoft feladatául. Szép, de nem könnyű feladat volt. Sok nehézséget kellett megoldaniok, sok probléma okozott gondot! A közönség négyórás hangversenyt hallgathatott (ha bírta este nyolctól éjjel tizenkettőig!). A jövőben segítséget kellene adni a lelkes rendezőknek, hiszen nemcsak a helybeli egyetemről van szó, hanem az egész városról, amelynek szeretetét és megszerettetését is szolgálnia kell.

V. Zalán Irén

Kitüntetések

A KISZ Központi Bizottsága a sikeres kulturális szemle résztvevői között több kitüntetést osztott szét.

Aranyplakettet kapott a Budapesti Műszaki Egyetem irodalmi színpada, vegyeskara a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalmi színpada, vegveskara, az Egri Pedagógiai Főiskola női kara, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kabaré-együttese és vegyeskara.

Ezenkívül több intézet kapott még ezüst-, valamint bronzplakettet, és több hallgatót jutalmaztak arany-, ezüst- és bronzéremmel.

“ ------------- wi/tviA -a

Mi

skolci Nemzeti Színház A néma levente

Ebben az évadban még két

bemutató szerepel a Miskolci Nemzeti Színház műsortervében: Heltai Jenő A néma levente és Egon Erwin Kisch Az ellopott város című műve. Ma, pénteken az évad utolsó előtti bemutatójára kerül sor. A néma levente szereposztásából: Mátyás királyt Lengyel János, Beatrixot, a jeleségét Balogh Emese és Gamma Erzsébet, Zilíát Lóránd Hanna alakítja. Agárdi Péter szerepét is kettős osztásban láthatjuk: Ruttkai Ottó és Forgács Tibor alakítják felváltva. A mű szereplői közé tartozik: Vargha Irén; Nádassy Anna; Hamvay Lud, Voss Mari, Ma- tetits Éva, Somló Ferenc, Pá- kozdy János, Szabados Ambrus, Verebély Iván, Varga Gyula.

A néma leventét Léner Péter rendezi. Díszleteit Ütő Endre, jelmezeit H., Mészáros Margit tervezte.

Harminc zöidborsócséplogép Keszuii az lilén exportra Mishoícon

A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál két éve kezdték meg a zöldborsócséplőgépek gyártását. A gépek beváltak s a tavalyinak több mint kétszeresére, száztizenhét darab elkészítésére kaptuk rendelést a külkereskedelemtől. Május végéig ötven gép legyártását vállalták az üzem dolgozói. Jó munkájuk eredményeként harmincat máris átadtak a külkereskedelmi szerveknek, s úgy határoztak, hogy a jövő hónapban még esedékes húsz helyett harminc gépet készítenek el. Arra törekszenek, hogy a hátralévő mennyiséget is határidő előtt adják át.

Az exportkötelezettség teljesítésén kívül gondot fordítanak azonban a mezőgazdasági gépek különféle alkatrészeinek időbeni elkészítésére is. Az idén eddig már több mint tizenkétmillió forint értékű gép■* alkatrészt adtak át az elosztó szerveknek.

PIACI CSUDÁK

Elsőszámú csuda

Emberek állják körül. Sokan. Nem látni, mit néznek. Mindenki előre furakodik. A „bolyban” lassanként már lélegzetet sem lehet venni. Csak tyúkszemirtót. De ez már csak akkor derül ki, amikor szegény kíváncsiskodó földi halandó a csuda középpontját képező asztal előtt áll. Erőteljes, széles- vállú, joviális férfi magyaráz teljes lendülettel.

—... Mert ilyet, kérem- szépen nem kaphatnak még patikában sem. Hatása rendkívüli. Egyszerű és fájdalommentes. Tessék figyelni, kéremszépen. Előveszem a tégelyt... — és tényleg elő is veszi. — Azután egy darabka tiszta vászonra helyezem a kenőcsöt... — s ezzel körülnéz, az eredménynyel úgy látszik meg van elégedve, mindenfelől feszült érdeklődéssel kísérik mozdulatait, hát folytatja:

— Akkor • kéremszépen én úgy szoktam, hogy lábat mosok, jó szárazra törlőm és a vászonra helyezett kenőcsöt ráteszem a bőrkemé- nyedésre, vagyis a tyúkszemre. Ha esetleg izzad a lábam, itt a másik tégely, ennek a tartalmával szintén bekenem. Persze az egész lábam. És, kéremszépen ...

— ismét körülnéz, hatásos szünetet tart, majd: — Két nap múlva megszűnik tyúkszem, megszűnik izzadás, s mindez kérem öt forintért, öt forint az egyik, öt forint a másik. Az eredményért garanciát vállalok .;.

A nézőközönség megmozdul. Fiatal, bájos nő törtet előre. Zöldhasú tizest lobogtat.

— Kérek... mind a kettőből. Nem nekem, az öcsémnek lesz, — mentegetőzik. Jóindulatúan mosolyognak rajta, de — nem hiszik el.

Sósav, tiszta víz, szappan és titokzatos csomagocskákból egy jókora halom kerül az asztalra. Hát ez mi lesz? A tömeg nő az asztal körül. A kipakolási rituálénak vége. Erőlködve, hogy a piaci zajt túlharsogja, rekedtes hangon szólal meg a „tulaj”.

— Mindent kivesz, mindent tisztít. Tessék kérem megtekinteni. Valódi vegyészmérnök találmánya. Ezer forintot fizet a „gyár”, ha valaki, vagy valami egy ilyen foltot — mutat fel egy lila-bordó selyemrongyot, — ezen a szeren kívül kivesz. Csak ezzel tisztítható ki. Csak ez az „orvossága”. Mindjárt megmutatom, csak éppen a „propaganda” kedvéért ... — S mint valami ókori varázsló, sok hókuszpókusz után, valóban eltünteti a folt egy részét.

Valaki megkérdezi:

— A többit már nem tudja kivenni?

Megvetően legyint:

— Uggyan kérem! Gondolni kell a következő érdeklődőkre is...

Hármas számú csuda

Kettes számú csuda

Ez mór valódi. Kislibákat árulnak vagy húszán. Az idétlen, sárgászöld pihepa- macs, ahány, annyi nagyságú. Két asszony kosara egymás mellett áll. Csipogó portékájuk között letagad- hatatlanul feltűnő a különbség. Az egyik kosár birtoklói öldömnyiek, a másiké viszont háromszor akkorák. Érdeklődők kerülgetik mindkettőt.

— Hogy adja darabját? —

kérdezik a nagyobbak gazdájától.

— Harminc forintért —

feleli az hetykén.

— Hm. És maga? — fordulnak mindjárt a „konkurrenciához”.

— Én is annyiért — feleli

amaz.

— Hogyhogy? — csattannak fel méltatlankodva. — Hiszen ezek jóval kisebbek.

— Az lehet. Hanem a koruk az egyforma!

Négyes számú csuda

CSEPÁNY! LAJOS'

L-A

loft fmoím£ádÁ-A-----X”----■

Jí-A-K. - - ■ ■ —

XV.

A piacon krumpli és hagyma is van. Sőt, bab is. Zöldséget is lehet kapni. Mindent, ami egyébként a zöldséges boltokban „hiánycikk”. ..

S a csodák csodája:

... ha a piaci látogatás után néhány forint még

megcsörrenhet a vásárló zsebében.

Radványi Éva -------o------F

urfangosok filmfejtörője

a Budapesti Ipari Vásáron

Az ez évi Budapesti Ipari

Vásár egyik érdekes színfoltja lesz a MOKÉP—FÖMO film- pavilonja. Az előző évekkel ellentétben idén nem csupán tetszetős külsejével, látványos tablóival, vetítésekkel, színész- íotók árusításával és az ismert filmművészek személyes megjelenésével vonzza majd az érdeklődőket. Ezeken kívül naponta megrendezik a furfangosok filmfejtörőjét Az érdekes játékot Pálos Miklós vezeti, és a jelentkezők a helyszínen pénzjutalmakat és mozijegy, vigaszdíjakat nyertetnek.

A furfangosok filmfejtörőiére jelentkező vásárlátogatók meghatározott filmekkel kapcsolatos, valamint általános filmművészeti kérdéseket kapnak. Ahhoz, hogy valaki a iótékban részt vehessen, leg- ilább hármat kell az alább! filmek közül megnéznie.

Ilyen hosszú távoliét (fran- :ia), Mindenki ártatlan? (magyar), A lelkiismeret lázadása NDK), Ferrara hosszú éjszakája (olasz), Felmegyek a miniszterhez (magyar), Házasságból elégséges (magyar), riszta égbolt (szovjet), öt nap —öt éjjel (NDK—szovjet), keresztesek (lengyel), Két fél- dő a pokolban (magyar), Útközben (szovjet), Amíg holnap esz (magyar).

Aki a fenti előfeltételnek lieget tesz, annak feltétlenül irdemes jelentkeznie a film- ejtörőre. Kétszeresen jól jár: ó filmeket látott és rövid íegyedóra alatt megnyerheti a fásári, szórakozások költségeit,

Kisasztal mellett, a földre helyezve egy aprócska bőrönd. Idősebb, nagy, bor- virágos orrú ember hajlong fölötte. Rakosgatja a féltve őrzött portékát. Még nem végzett, de már körülállják.

ködő illegális kommunista;

párt egyik legjobb, legmeg-! bízhatóbb embere. Ugyanis az ^ 6 felügyelete alatt jártak ki ac táborból Welmarba élelmi- J szert vételezni, s a teherautón \ szállított hús és egyéb élelmi-' szer között — sokszor a fel-< vágottba töltve — állandóan' szállították be a fegyvereket, és kézigránátokat a nagy le-< számoláshoz... A szállítaná-J nyokat Nyikolaj vette át és! margarinos dobozokba csórna-S golva, apránként juttatta el aí műhelyekbe, Gyengéiknek. A ' fegyverek egy részét pedig ott' rejtették el, ahol legkevésbé' gondolták; például elásták a' főzőüstök alá. — Sajnos nem! sokkal később azután, amikor5 a 4. számú blokk lakóit kivé-c gezték, Hans Laubertet Is el-' árulták és őt is nyilvánosan; akasztották fel, több mint: 7500 fogoly szemeláttára, a { bejárati kapuval szemben.! Akasztásakor kihirdették:' mindenki így jár, aki ártani: merészel a birodalomnak... 5

Kevés Itt a hely az illegális! kommunista párt sokrétű te-^ vékenységének ismertetésére.' Egész fejezeteket lehetne pél- ! dául írni az elfogott kommu- • nisták válogatott kínzásairól, ■ azokról a hősökről, akik fé-5 leimet és halált nem ismerve! vállaltak minden kockázatot,’; hogy egyszer megszabadulja»: nak a német fasiszták kegyet-5 lenkedéseitől. Sok harcostárs; neve és emléke mélyen a szí- j vembe vésődött. A 62 472. fo-j golyszámú David Foche nevű ( párizsi újságíró, egy Fochegur' nevű francia szobrász (92 521.! sz. fogoly), a párizsi Sor bone; egyetem hat tanára, belga tu- - szók és más külföldi kommu- V ni§ták, sokat tettek azért, hogy a Gestapónak egy pillanatig se lehessen nyugalma, addig sem, amíg a felszabadí-j tó szovjet hadsereg elérte a j koncentrációs táborokat. < Következik: J

A SZENVEDÉS?

VÉGÉTÉRT.,, *

Arról viszont már nem tudtak az SS-elc, hogy az 5-ös számú blokkban akkortájt sokai több fegyver és lőszer volt elrejtve, mint a 4-es blokkban. Ennek a blokknak a parancsnoka egy nagyon ügyes, rotterdami származású kocsmáros, Lú Marinaus volt. ök a fegyvereket a padló alá rejtették el. Mellesleg ebben a blokkban holland túszok voltak, mintegy 650-en, közöttük kétszáznál is több holland tengerész. Valamennyiüknek egy kis sárga fecske és „Niederland” feliratú jelzésük volt.

A 4-es számú blokk katasztrófája után Gyenge István nekem azt az utasítást adta, hogy amikor ebédelni megyek, a szakácsnál fordítsam az aljával felfelé a csajkámat. A szakács, akit mindenki csak Nyikoláj Nylkola- jevicsnek szólított, vörös „RU” jelzésű orosz kommunista volt, ha jól emlékszem, a buchen- waldi tábor 071 384. számú foglya. Egyébként később számos esetben meggyőződtem róla, a tábprban működő illegális kommunista párt kitűnő szervezője. Ebédosztásnál tehát — a kapott utasításnak megfelelően — felfelé fordítottam a csajkám alját. Nyikolaj rámnézett, majd a kezembe nyomott egy darab kenyeret is és háromszor egymás után mondta halkan: Stefan, Stefan, Stefan. (A kenyér Gyenge Istváné!). Ezúttal ebben volt elrejtve a titkos üzenet, amelyben ez állt: A konyharészlegnél 220 személy van beszervezve, bőven ellátva fegyverekkel és lőszerrel is...

A konyharészleg vezetője egy német kápó volt, aki a látszat kedvéért néha nagyon sok foglyot kegyetlenül megvert. A foglyok már úgy hívták: halál. Később tudtam meg — ugyancsak Gyenge Istvántól —, hogy a „kápó’' Hans Laubert nevű repülőmérnök, aki a táborban műtett SS-besúgók jelzésére — átkutatták a 4. számú blokkot. Négy pisztolyt, két géppisztolyt, 62 darab kézigránátot, sok bajonettet és lőszert találtak a szalmazsákokba rejtve. Amikor megtalálták, megerősített őrizet alá vették a 4. számú blokkot. Majd a bu- chenwaldi tábor hírhedt fő- parancsnokának kíséretében SS tisztek érkeztek és felszólították a tábor minden lakóját: nevezzék meg a „bűnösöket”.

Azokat, akiknek az ágyában fegyvert vagy lőszert találtak, egyenként vitték le a? alagsorba és szörnyű kínvallatásnak vetették alá. Mondják meg, hogy hol szerezték és kitől kapták a fegyvereket... Ha beismerik, semmi bántő- dásuk nem lesz ... — A blokk 450 lakója azonban a legszörnyűbb kínvallatások ellenére is szótlan maradt...

Másnap reggel újból felsorakoztatták az összes blokkok lakóit. Én akkor a 9-es blokkban laktam. A 4. számú blokk minden lakóját — amelyben akkor általában francia és csehszlovák kommunista foglyok voltak — szintén elrettentő példa gyanánt — géppisztolysorozatokkal ott, az appelplatzon végezték ki...

Gyenge István, aki tudott a fegyverek szerzéséről, napokon át nem tudott megnyugodni ... Nagy bánatában folyton csak ezt ismételgette: mindent megér, ha egyszer szabadok leszünk...

resztül is szereztek fegyvereket. A napközben szerzett fegyvereket — igen nagy kockázattal — rendszerint az esti appelok alkalmával továbbították egymásnak.

Gyenge Istvúnék elmondották, hogy 1944 őszére a 4. sz. blokknak már szinte minden tagját beszervezték...

A bombázásokat is fegyverkezésre használták fel. Tudniillik a buchen waldi tábor tőszomszédságában lévő SS-tá- bort 1944 végén és 1945 tavaszán már gyakran bombázták a szövetségesek. Ilyenkor bennünket vezényeltek ki a halottak és a szétszórt fegyverek összegyűjtésére, s ezt az alkalmat is kihasználva, sok fegyvert és lőszert rejtettünk el... Sajnos későn jöttünk rá, hogy néhány SS minden blokkba be volt építve. Ezek ugyanúgy, mint a többiek, rabruhába voltak öltözve és látszólag viselték is az ezzel járó következményeket. Mondani sem kell, hogy valamennyi veszedelmes besúgó volt. Spiclitevékenységük következtében sokszor egész blokkok lakóit gyilkolták le. Ezek árulták el Eugén Sztap- bellét is, akit hat héttel azután, amikor megismerkedtem vele, a táborbejárattól 50 méternyire, 8 ezer fogoly szemeláttára, nyilvánosan akasztottak fel — elrettentő példa gyanánt.

Egyik szombat délután korán volt az appel. Sorakozó előtt — valószínűleg a beépíXV.

Az illegális kommunista párt

A buchenwaldi haláltáborban szervezkedő illegális kommunista párt már 1944 őszén is mindenre elszántan készült a nagy leszámolásra. Soraiba, a legmegbízhatóbb foglyokat vonta be, köztük elsősorban a politikai foglyokat. Számos sejtje volt a különböző műhelyekben, a táboron kívüli munkahelyeken és a blokkokban is. A kőbányában dolgozó francia politikai foglyok különösen aktív tevékenységet fejtettek ki; nemcsak az illegális sejtek erősítésében, a kapcsolatok kiépítésében, de a robbanóanyagok és fegyverek gyűjtésében is.

Azt már említettem, hogy a kőbányából számos alkalommal került dinamit a láger belsejébe, amit ott az illegális sejtek gondosan elrejtettek. De a francia kommunisták más módon is szereztek fegyvereket. Például rájöttek, hogy a német tisztek a kőbányában termelt terméskővel weimari magánosokkal pana- máztak. Amikor egy-egy szállítmány követ Weimarba kiszállítottak, az ott dolgozó rabok sohasem jöttek vissza fegyver vagy lőszer nélkül...

A lágerben működő kommunista párt kapcsolatban állt a területi pártsejtekkel is. Ha lehetőség nyílt a velük való érintkezésre, rajtuk ke-