Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

Szerda, 1962. május 16. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Tervek ff Miskolc környéki me&ögazdaság fejlesztéséi*e Bővül az öitííözéses kertészet — TiiEib haroinfí, sertéshús kerüli a városi piacra Érdekes, alaposan kidolgo­zott javaslatot készített el nemrégiben a Miskolc városi Tanács mezőgazdasági osztálya. Azért érdekes'ez a tervjavaslat, mert a megvalósítás nyomán az elkövetkezendő öt esztendő­ben nagyot fejlődik a Miskolc környéki mezőgazdaság, a je­lenlegi öt termelőszövetkezet munkája. A fejlesztési javaslat elsősorban a közeli piaccal, a városi igényekkel számol ak­kor, amikor célkitűzéseiben a kertészet fejlesztését, a sertés-, a baromfitenyésztést, a maga­sabb hozamú tejtermelést állít­ja előtérbe. * Felkerestük a mezőgazdasági osztály főagronómusát, Boros- nyay Károlyt, hogy érdeklőd­jünk a részletekről. — Az a cél valósul meg a fejlesztés során — mondotta —, hogy kihasználjuk a kedve­ző helyi adottságokat, s a je­lenlegi mezőgazdasági üzeme­ket a belterjes gazdálkodás fe­lé irányítsuk. 5S32 katasztrális hold áll az öt miskolci termelőszövetkezet rendelkezésére Ebből a szántó — háztájival együtt — 3554 hold; Ez elég jelentős terület, több mint 700 tsz-tag munkájával kell szá­molni. Csak a helyes termelési irány kiválasztása, s a gazdál­kodás megfelelő megszervezé­se alapján érhető el, hogy a tsz-ek a népgazdaság, illetve a városellátás érdekeinek megfe­lelően tudjanak dolgozni, ha­tékonyan tudják felhasználni a beruházási összegeket. Lehető­vé válik az, hogy az állami tá­mogatás és a saját anyagi erő a legmegfelelőbben nyerjen fel- használást. A belterjesség célkitűzései­nek a megvalósítása szükséges-1 sé teszi azt, hogy fokozatosan, de 1965-ig 13 százalékkal csök- %-Jjentsük a kenyérgabona vetés- területét, vagyis a szántóföld 20 százalékán termeljünk ke- 'nyérgabonát. A felszabaduló területen intenzív belterjes kultúrákat honosítunk meg. Az egyik legszembetűnőbb fejlődés az öntözéses kertész­kedés vonatkozásában vár-ható. 1965. végére mintegy 1200 holdnyi területen használjuk fel az öntözés lehetőségeit öntözzük a pillangós és egyéb takarmányokat, kukorica és a Feltörök 9 iilnirö! a Budapesti ipari Vásáron A film az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is helyet kap a Budapesti Ipari Vásá­ron. A MOKÉP és a FÖMO pavilonjában megismerkedhet­nek majd az érdeklődök a nyá­ri hónapok és az őszi évad ki­emelkedő újdonságaival, s a miniatűr vetítőben megnézhe­tik a bemutatásra váró ma­gyar és külföldi filmek egy- egy részletét. Ugyanakkor rö- vidfilmeket is láthatnak. A filmpavilonnál egyébként na­ponta háromszor fejtörőt ren­deznek a magyar és külföldi művészek alkotásairól. A rész­vétel feltétele: a jelentkezők legalább hármat lássanak az április közepe óta bemutatott 12 film közül. kertészeti növényeket. Jelenleg a miskolci határban 252 ka­tasztrális holdon folytatnak a termelőszövetkezetek kertész­kedést, zöldség- és más zöld­áru termesztését. 1965-re to­vábbi 100 holddal növekszik a zöldség-terület, vagyis a kerté­szet. Ez már jelentős segítséget nyújt majd a város ellátásá­ban, bár nem jelent teljes megoldást, hiszen köztudomá­sú, hogy megyénk északi fek­vésénél fogva, a klimai adott­ságok nem teszik lehetővé azt, hogy primőráruk termelésében felvegyük a versenyt az ország déli megyéivel. Minden esetre, amit a Miskolc környéki mező- gazdaság produkál, arra nagy szükség van. Foglalkozunk egy régebb óta melengetett terv megvalósításával is. Szirma határában kutatófúrást vég­zünk, s ha sikerül melegvízre találni, akkor hajtatóházakat építünk. A hajtatóházakban palánták nevelődnek, gombát termelünk, s talán kisebb mértékben virágot is. A meg­termelt áruknak tekintélyes ré­szét a miskolci piaci standokon árusítják, amellett, hogy a termelőszövetkezetek eleget tesznek az árutermelési köte­lezettségeiknek is, a MÉ‘K-kel szemben: — Hogyan fejlődik az állat- tenyésztés? — Erről is biztató képet le­het festeni. Nem tartjuk cél­nak a szarvasmarha hizlalást, de ennél számottevőbb, s jó­val jelentősebb a tejtermelés növelése. Jelenleg a tehenek évj tejtermelése 1800 liter. Az ötéves terv során legalább 2500 literre javítjuk a tehenenként! tejhozamot Különösen sokat fejlődik a sertésnevelés, a hizlalás. 1961- ben két vagon hízott sertést ad­tak át az államnak a termelő- szövetkezetek, 1965-ben a fo­kozott együttműködés megva­lósításával már 20 vagonra kí­vánjuk növelni a sertésáru ter­melést. Ezt elsősorban az segí­ti elő, hogy a földek egy jelen­tős részén magas tápértékű lu­cernát, s más takarmánynövé­nyeket termelünk. A hizlalás korszerű elvek alapján törté­nik. Felhasználjuk a keverék­tápanyagokat, s más jól érté­kesíthető takarmányokat. Az állattenyésztés fejlesztése az­ért is kívánatos, mert a kerté­szet nagymennyiségű szervcs- Irágvát igényel. Szembetűnő fejlődés várható a baromfinevelésben is. Jelen­leg gyakorlatilag nem foglal­koznak nagyüzemi módon ba­romfitenyésztéssel, neveléssel. Több beruházás megvalósításá­val lényegesen megváltozik a jelenlegi helyzet. Várhatóan mintegy ötezres törzsállomány­nyal számolhatunk 1965-re, s évente kétszer tízezer pecsenyecsirkét juttatunk a piacra — Hogyan látják előnyét mindennek a tsz-tagok? — A városi ellátás javítása mellett a fejlesztési javaslat megvalósítása elsősorban az ő céljaikat szolgálja. Már van olyan miskolci termelőszövet­kezetünk, ahol az állattenyész­tőket garantált munkaegység alapján fizetik. A példa igen vonzó és az a célunk, hogy mind több helyen megvalósul­jon a garantált havi fizetés, il­letve kifizetésre kerüljön a garantált munkaegység. A felhasznált beruházási össze­gek, a növények sorrendjének a megállapítása, az összehangolt termelés teremti meg elsősor­ban ennek az alapját. Mivel tekintélyes összegű beruházást használnak fel, a munka is könnyebbé válik a kertészet­ben, mind több speciális erő- és munkagépet alkalmazunk — fejezte be szavait Borosnyay elvtárs. — garami — Érdekes próbaolvasztás Diósgyőrött 1 íj gppdk a Miskolci Paimitfonóban Két évvel ezelőtt Imola köz­ség határában a X—XII. szá­zadban működött vasolvasztó­kat tártak fel a régészek. A földbe ásott egyszerű berende­zések, a közelükben talált sa­lak- és vasmaradványok, va­lamint. egyéb leletek igen érté­kes adatokat szolgáltattak a honfoglaló magyarság kohász­kodásának bizonyítására, de nem elegendőt a korabeli vas­olvasztás módjának pontos tisztázására, megállapitására. Ezért a Kohászati Történeti Bizottság a Lenin Kohászati Művekkel együtt sok külföldi — szovjet, angol, német, cseh­szlovák — példához hasonlóan, korhű berendezésekben próba­olvasztásokat végez Diósgyő­rött, hogy ily módon rekon­struálhassák a honfoglaláskon idők vasolvasztásának techno­lógiáját. Az olvasztókat épp­úgy a földbe ássák, mint ki- lencszáz-ezcr évvel ezelőtt. Méretük, elhelyezésük is ugyanolyan lesz, mint az imo- lai leleté. A nagy jelentőségű kísérleti olvasztásra már foly­nak az előkészületek. A pró­baolvasztásra ez év nyarán ke­rül sor a Lenin Kohászati Mű­vekben. Az olvasztáshoz kü­lön égetnek faszenet, amely hasonló minőségű lesz, mint = amilyet annak idején használ tak. A vasolvasztási kísérleteket a Kohászati Történeti Bizott­ság régészei a Lenin Kohásza­ti Művek szakembereivel együttesen bonyolítják le, de bevonják a munkába a diós­győri gyárban üzemi gyakorla­tot töltő kohómérnök hallgató­kat és kohásztechnikumi ta­nulókat is, akik ezzel ritka és szakmatörténeti szempontból értékes és tanulságos tapaszta­latokhoz jutnak. A próbaolvasztások eredmé­nyeit tanulmányban teszik majd közzé a Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület lapjában, a külföldi szakkörö­ket pedig a Magyar Tudomá­nyos Akadémia „Acta Techni- ca” című kiadványban tájé­koztatják a kísérletekről. A fonoda 15 új pyűrüsfonó gépet vásárolt a közelmúltban. Ezek tökéletesebben dolgozzák fel az anyagot, mint az eddigiek. Csé- pányi Erzsébet, az üzem egyik fiatal dolgozója, munka közben, az egyik új gépnél. Csúszózsaluzással naponta két méter magas kéményfalat építenek fel a Tiszai Vegyikombinátban 1 A Tiszai Vegyikombinát híg- savüzeme mellett 100 méter magas, úgynevezett véggázké­ményt építenek. AÍ négy és fél­Vcdekezzünk a cseresznyelégy ellen A kukacos cseresznye és meggy okozója, a cscresznyc- légy igen veszedelmes kár­tevő. A cseresznyclégy nagy­mértékben csökkenti az áru piaci értékét, ami különösen az exportra szánt cseresznyé­nél jelentős. Ha piac- és exportképes gyümölcsöt akarunk előállíta­ni, védekeznünk kell a kártevő ellen. A eseresznyelégy köny- nyen felismerhető: 3—5 milli- + méter hosszú, szürkcs-fekete* harántsávoktól tarkázott. A le-* gyek körülbelül cseresznye-* virágzáskor rajzanak. A rajzás* kezdetétől számított 2 hét el-J teltével rakják tojásaikat a* cseresznye bőre alá. Az ezek-* bői kibúvó lárvák okozzák az* úgynevezett kukacos cseres/- * nyét. A lárvák a talajban te-* lelnek át. * Mivel a eseresznyelégy aj gyümölcs színesedése előtt* rakja tojásait, ebben az idő-* ben kell védekeznünk. Akkor j permetezzünk, amikor a gyű-* * mölcs elérte a középnagyságot, de még zöld állapotban van. hektoliterenként 25—35 deka­gramm 50 százalékos DDT- pépből készült permetezőszer- rel, vagy 60 deka Pcrnit olda­tával. A DDT tartalmú sze­rekkel történő permetezést szüret előtt 3 héttel be kell fejezni. Növényvédő Állomás méter átmérőjű kéményt kor­szerű technológiák alkalmazá­sával, három ütemben építik fcL Már elkészült a kémény 14 méter magas, kúpalakú, mo­dern vonalú betonalapja. Er­re az alapra 80 méter magas­ságig vasbetonkéményt építe­nek, majd a további 20 méte­res részét saválló acélból ké­szítik el. Betonozását csúszó­zsaluzással végzik. A munká­kat most kezdték meg. Az épí­tők elhatározták, hogy a párt- kongresszus tiszteletére a ter­vezett napi másfélméter he­lyett két méter magas kémény­falat építenek fel. így a 100 méter magas véggázkémény az év végére elkészül. A folyamatos termelés nélkülözhetetlen brigádja a TMK-csoport. A képen: Kiss Bálint főszereié vezetésével átszerelik a régi tí­pusú gyűrűsfonókat. Foto: Sz. Gy. // Szahara" a varos peremen Vegyészet és gépészet — Rekonstrukció — Ég már az V-ös aknakemence Praktikus elnök í>} (Szegő Gizi rajza) A gyár udvarát és a környéket bárso­nyos lepelszerűen befedi a por. Ha egy kis szél támad, a Szaharában érzi ma­gát az ember. Felkavarja a megnyugo­dott cementport és viszi mindenfelé. Az üzem dolgozói sapkát viselnek. Senki se lép ki az ajtón addig, amíg köpenyt nem ölt, mert a felhőként kavargó por hamar megfesti a ruhát. 40 ezer tonna cement A Hejőcsabai Cement- és Mészmű termelése egyre jobban emelkedik az utóbbi időben. Manapság 40 ezer tonnát termelnek havonta, de ez még nem elég. Tóth Zoltán, a vállalat fiatal igazgatója azt mondja, amint a töltőállomás felé haladunk: — Két téma foglalkoztat bennünket. A vegyészet és a gépészet. Az előbbi­hez általában a tisztázott technológiai folyamatok tartoznak, az utóbbihoz pe­dig az anyagmozgatás. 40 ezer tonna cement előállítása ugyanis komoly fel­adat, s ha nem fejlesztjük vegyészetün­ket és nem gépesítjük a lehetőségekhez mérten az anyagmozgatást, nem bírunk meggyürkőzni a holnap követelmé­nyeivel. Korábban zsákokban szállították el a gyár termelvényét. De most, hogy el­készült a közúti töltőállomás, ömlesztett állapotban, speciális gépkocsikon lehet továbbítani a cementet. Ezáltal egy kel­lemetlen fizikai munkát igénylő folya­matot küszöböltek tó — és sok import- papíranyagot takarítanak meg. /I három lépcső — Jól halad a gyár fiatalítása — mondja az igazgató. — Egyik szemünk a termelésen, a másik pedig a rekon­strukción van, amely 1960-ban kezdő­dött és még ma is tart. Nos, nézzük, mi is tartozik ehhez a „gyár-fiatalitáshoz”. A rekonstrukció három részre osztható. Olyan három ..lépcsős” munka ez. Első és talán a legfontosabb cél a kapacitás bővítése. A második, a régi, úgynevezett Hoff- mann-rendszerű körkemencék helyett gépesített aknakemencék létesítése. Itt már nemcsak a termelékenység emelé­séről van szó, hanem a fizikai munka csökkentéséről is. Végül a harmadik lépcső a kőbánya gépesítése és terme­lésének a növelése. Ez utóbbi alapvető feltétele az egész üzem menetének, hi­szen a nyersanyag biztosítása nélkül elképzelhetetlen a készáruterv teljesí­tése. A 7 kilométer hosszú kötélpálya fá­radhatatlanul szállítja a mészkövet a gyár felé. A fejtésnél gépek segítik a kőbányászok munkáját. Az a száz em­ber, aki Nagykőmázsa határában fejű a hegyet, naponta 700 tonna kővet Indít útnak a cementgyár felé... Kész a kemence Alig érünk vissza az irodába , két fia­talember kopogtat az igazgató ajtaján. — Kész a kemence igazgató elvtárs — jelenti Zana Károly, a beruházási osztály vezetője és Szabó Jáno6 szerelő is rábólínt. — Azonnal megyek a begyújtáshoz — válaszolja Tóth Zoltán, s még le sem mossa arcáról az előbbi üzemjárás po­rát, máris indul az V-ös számú akna­kemencéhez, a rekonstrukció legújabb művéhez. Harangozó József, a Cementipari Gépjavító Vállalat brigádvezetője két társával az óriás rostély meghajtó csiga­kereket vizsgálja. Ezek már az utolsó ellenőrzések. Hiszen néhány perc múlva begyújtják a kemencét. Már zúgnak az alulíúvó turbókompresszorok, egyre többen jönnek az új létesítményhez, s megtörténik az ünnepélyes esemény. A késő délutáni napfényben gyufa sercen s a következő pillanatban lángot fog a kemence tüzes gyomra. Építők és vezetők szótlanul .nézik, amint átizzik az óriás „kályha”. Olyan csendes, de mégis ünnepélyes pillanatai ezek a munkának. Paulovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents