Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

Vasárnap, 1962. mains 13. ESZAKMAGYARORSZÄG 7 üj szakaszhoz érkezett a Tiszai Vegyikombinát építése Célunk: segíteni! A Tiszai Vegyikombinátot a leg. korszerűbb építési technológiá­val, előregyártóit nagy elemek­ből és habosított kohósalakból készült falpanelekből szerelik össze. A szovjet tervek alapján készülő gyár építése gyors ütem­ben folyik és az idén már az am­móniák üzemben, a hígsavgyár- ban, a liígsav regeneráló és sem­legesítő üzemben, a központi karbantartó műhelyben megkez­dik a technológiai berendezé­sek szerelését. Naponta érkez­nek a tehervonatok a Szovjet­unióból, melyek az új gyár gé­peit szállítják. A gépek szerelé­sét az érkezés sorrendjében meg is kezdték. Megérkezett a Szov­jetunióból a 4 darab, egyenként 40 méter hosszú abszorpciós tar­tály is. Szerelését a közeljövőben megkezdik. A mióta a Borsod megyei ** Nőtanécs életre hívta jogi bizottságát, amelynek tag­jai bírónők, ügyésznők, ügy­védnőik — hétfőd napokon, négy óra és fél hat között so­kan keresik fel a bizottság va­lamely tagját családvédelmi, gyermektartási és munkaügyi problémákkal. Ezenkívül szá­mos esetben tartanak előadá­sokat a megye területén és a meghívásoknak is szívesen teszlek eleget. Legutóbb pél­dául a LKM Művelődési Ott­honában tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást dr. Len­gyel Lászlóné. a bizottság veze­tője. Most eddigi tevékenysé­gükről, s további terveikről érdeklődtünk nála. Hallottuk ugyanis, hogy az Országos Nő­tanács javaslatára — mint a legjobban működő vidéki szer­vezetnél — szélesebb alapokra akarják helyezni a bizottság munkáját, mégpedig: jogi és orvosi tanácsadásra. Eriéi Len­gyel Lászlóné a következőket mondotta: — Bizottságunk, amelynek eddig tíz jogásznő tagja volt, újabb tíz taggal bővült. Orvos­nőkkel, akik a gyógyítás kü­lönböző területein dolgoznak, nymodon több segítséget ad­hatunk asszonytársainknak. A jogi tanácsadáson kívül a csa­ládi életiben előforduló problé­mákban is tanácsot adhatunk. Célunk: a segítés, a bontópe­rek számának csökkentése, .az Több mint ötven festői szépségű kirándulóhelyet jelöltek ki a Blikkben A Bükk-hegység festői szép­ségű kirándulóhelyeit évröl- évre mind nagyobb számban kereMk fel a kirándulók. Az erdő és a vadak védelmére, valamint a kirándulók kényel­mére a Keletbükki Állami Er­dőgazdaság több mint ötven kiránduló és táborozó helyet jelölt ki. A kirándulóhelyekhez jelzett turistautak vezetnek. A cso­Furcsaságok a pénz körül A sokéves tapasztalatok bi­zonysága szerint pénzintéze­teink nemcsak a leghívalalo- sabb, hanem a legfurcsább ese­tek intézésének színhelyei is. A megrongálódott, érvénytelen, vagy annak vélt pénz körül mostanában is sok, nem min­dennapos történet játszódik le. Pápán az a különös eset tör­tént, hogy egy ember 21 000 fo­rinttal meglopta önmagát. Az illető még 1047-ben a ládafiába helyezte hagyaték útján szer­zett 20 000 forintját, a napok­ban azonban kétségbeesetten rohant pénzével az OTP pápai fiókjába, mert észrevette, hogy pénzén még az apostoli kettős­kereszt rajza látható. A bank­ban azonban megállapították, hogy ijedségre nincs ok, mert annak ellenére, hogy azóta már új bankjegyeket hoztak forga­lomba, ez a pénz sem veszítet­te még el értékét. A pápai em­ber tehát megkönnyebbülten vette át a; 20 000 forintjáról ki­állított takarékbetétkönyvet, csak akkor nézett nagyot, ami­kor közölték vele, hogy ha már 1947-ben takarékba tette volna pénzét, azóta 21 000 forintot ka­matozott . volna. Még ennél is nagyobb kár érte azt a várpalotai lakost, aki az OTP helyett a konyhai tűz­hely sütőjébe tette 50 000 fo­rintját. A pénz nagyrészc el­égett, s a takarékpénztár vesz­prémi fiókja már csak 20 000 forintott fizetett ki a megma­radt papír- és koromhulladék­ért. i Egy pécsi polgárnak viszont nem a pénze, hanem csalafinta terve ment füstbe. Beállított a Nemzeti Bank pécsi fiókjához, hóna alatt egy dobozzal és elő­adta, hogy csintalan kisfia já­ték közben meggyújtott egy köteg tízforintost és az hamu­vá égett. A hamut átadta és kérte, hogy azt mindjárt, cse­réljék ki eredeti értékére, 1 100 forintra. A pénztáros udvaria­san közötte, hogy a hamut el­küldik a Bankjegynyomda la­boratóriumába, ahol megálla­pítják az elszenesedett papír­lapok „kilétét?’. A laboratóri­umi vizsgálat eredménye lesúj­tó volt: a papírok nem a bank­jegy nyomását, hanem egyszerű újságcikkeket tartalmaztak el­égésük előtt. Gáli István: KETPÁREVEZÖS SZERELEM Tatabánya környékének, az ottani bányászoknak múltbeli és mai élete elevenedik meg a novelláskötet egyes darabjai­ban. Az egyes novellák szerep­lői átlépnek a novellák kerete­in, életük újabb fordulatait ismerjük meg más írásokban. Valójában nagyjából azonos szereplők sorsát kísérjük nyo­mon a tizenhat rövidebb, hosszabb írásban, megismerve belőle a harcos tatabányai bá­nyászok múltbeli életét és azt, hogy a felszabadulás után mi­ként tudtak élni a szabadság­gal. Szorgalmas zempléni fásítók VÉGET ÉRT a tavaszi fásí­tási idény, s Rónai Géza, a Zemplénhegységi Erdőgazda­ság előadója egymás után teszi elénk a területükhöz tartozó községek fásítási térképét. Gyönyörű, gondos munka mindegyik. Pontosan rajzolt lila vonalak, pompásan kerekí­tett betűk, szavak jelzik: mer­re húzódnak a községek hatá­rai, hol fekszenek az egyes dűlők, határrészek. A vonalak­kal körülvett zöld fácskák az eddig befejezett erdősítést, a piros pontok pedig a még be­telepítésre váró, hasznavehe­tetlen parlagokat, kopár domb­oldalakat jelölik. Ezen a tavaszon a hosszúra nyúlt tél miatt későn kezdő­dött a fásítási idény, az erdő- gazdaság azonban kitűzött ter­vét: 100 hektárnyi területen mintegy egymillió csemete és suháng elültetését, május első hetére elvégezte. Fásítási ter­vükben igen jelentős tényező­ként szerepel Tokaj-Hcgyalja rekonstrukciójának segítése erdősávok létesítésével. Ebből a célból összesen 2000 hektár­nyi területet kell betelepíteni­ük, s ebből eddig 000 hektárral végeztek. A tavaszon 55 hek­tárnyi parlagot, kopárost ültet­tek be fenyő-, kőris-, ezüst- hars-és tölgycsemetével a sző­lőföldek fölött. Különösen nagy gonddal végzik a tokaji Nagy kopasz erdősítését, ahová ezen a tavaszon 400 ezer csemete JULIS NÉNI került, még egy szelidgeszte- nye-ligetet is létesítettek a hí­res szőlőhegyen. De nagy érdeklődést mutat­tak a fásítás iránt a termelő- szövetkezetek is. Munkájuk két irányban nyilvánul meg. Egyrészt a tanyák, utak fásí­tásában, másrészt önálló er­dők, ligetek létesítésében. Ezen a tavaszon például a ci- gándi Szőke Tisza 8000, a cso- baji Tiszavidék 15 ezer, a vaj­dácskái Petőfi 7000, a dámóci Uj Barázda, a gönci Kossuth, a prügyi Petőfi Tsz 3—3 ezer akác- és nyárfacsemetét ülte­tett el a majorok, tanyaköz­pontok körül. MÁS termelőszövetkezetek­nek valóságos kis erdőt tele­pít az igénylés elbírálása után az erdőgazdaság, ami azt je­lenti, hogy nemcsak csemeté­vel látja el a közös gazdaságo­kat, hanem a telepítési tervet is elkészíti számukra. A nagy- rozvágyi Rákóczi Tsz például egy 147 holdas tőzegtelepet ter­melt ki, s a helyén erdőt kí­ván létesíteni. A Zemplén­hegységi Erdőgazdaság most foglalkozik a tsz erdősítési tervével. A taklaharkányi Uj Élet 3,5 hektáron, a bodroghal- mi Szabad Föld 4, a dámóci Haladás 8, a tornyosnémeti le­geltetési bizottság ugyancsak 8 hektáron létesített erdőt, de jelentős területen végzett fá­sítást a karosai Dózsa, a prü­gyi Tiszamente, valamint a Hegyalja, a* Bodrogköz és a Taktaköz több más szövetke­zeti gazdasága is. Hegyi József mópontokon magyarázó- és jelzőtáblákat helyeztek el. Ezen feltüntetik a legközeleb­bi forrás, valamint lakott hely távolságát is. Az erdőtüzek el­kerülésére az erdőgazdaság kőből rakott, Ízléses tüzrakó- helyeket is készített, ahot a kirándulók főzhetnek, szalon­nát süthetnek. Kirándulóhelyeknek a Bükk legszebb, legfestőibb részeit jelölték ki. Így többek között Hollóstetöt, Szentiéleket, a Bán-patak völgyére festői ki­látást nyújtó Látókőt és a de­dóst vár környékét. A Keletbükki Erdőgazdaság­hoz tartozó erdőrészek közül igen látogatott az aggtelek— jósvafői karsztvidék is. Az idén kijelölték már a kiránduló- és túzrakóhelyeket a jósvafői és az aggteleki, valamint az éger- szögi barlang környékén is. A kiránduló- és a tűzrakó- helyek közelében mindenütt táblákat helyeztek el. melye­ken a fokozott tűzvédelemre és az erdő kímélésére híviák fel a kirándulók figyelmét. alkoholizmus elleni szüntelen harc. De az élet minden terü­letén szeretnénk segíteni. Sze­retnénk, ha a párválasztás, il­letve a házasságkötés előtt is felkeresnének bennünket a fia­talok, hogy elbeszélgethessünk velük, átadhassuk sok-sok ta­pasztalatunkat. Egyik leg­főbb célunk: segíteni a gyer­meknevelésben . * Az elnevezés: „bizottság” első hallásra talán hivatalos­nak hangzik. De ha bemegy az ember a kis szobába, az asz­tal melletti fotelekben családi, baráti légkör fogadja, ahol már az első percekben felol­dódik a zavartság, az elfogó­dottság, s nyomban úgy érzi az ember, hogy régi, kedves isme­rősökkel beszélget. Ebben a légkörben megnyílik, elpana­szolja gondjait, megértő, se­gítő társakra talál és feloldód­va, nyugodtabb lélekkel távo­zik. Hiszen még a gond is — ha érezzük, hogy valaki őszin­te, segítő szándékkal áll mel­lettünk — könnyebben elvisel­hető. S itt nemcsak tanácsot, hanem szükség esetén konkrét segítséget is nyújtanak. A tár­sadalmi munkában itt dolgozó nőtanácsi aktívák szívesen vál­lalták, hogy nagy elfoglaltság­gal járó orvosi és jogászi mun­kájuk mellett, segítenek asz- szonytársaik életének nyugod- tabbá, gondmentesebbé tételé­ben. * A z asszonyok hajlamosak M rá, hogy problémáikat, gondjaikat bizalmas barátnő­ikkel, vagy éppen a szomszéd- asszonnyal beszéljék meg. Pe­dig ez nagyon sokszor nem je­lent megoldást. Oda kell. for­dulni, ahol tárgyilagos, okos tanáccsal látják el az embert és a lehetőség szerint orvosol­ják a bajokat. Éljenek hát a lehetőséggel, akik ennek szükségét érzik. Bátran fordulhatnak oda, ahol ez a jelszó: segíteni. BoróczM EcfH Az asszonyok politikai, szakmai míiveitjé^eli emeléséért A megyei nőtanács különö­sen nagy gondot fordít az asz- szonyok ideológiai továbbkép­zésére, politikai nevelésére Megyeszerte gyakran tartanak értékes előadásokat, hasznos tanácskozásokat, amelyeken mindig sok asszony és lány je­lenik meg, s mondja el problé­máját egy-egy politikai kérdés­sel kapcsolatban. Hétfőn délelőtt különösen érdekes értekezletet rendez a megyei nőtariács Miskolcon, a TIT klubhelyiségében. Az érte­kezletén Bartók Andrásné. a Sátoraljaújhelyi Járási Nőta­nács titkára tart. előadást pár­tunk művelődéspolitikájának főbb irányelveiről. Ismerteti majd: mit tesz megyénk nő­mozgalma az asszonyok politi­kai és szakmai műveltségének emeléséért, s milyen gyakorla­ti teendői vannak még ezen a területen a nötanácsnak. Megalakul a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportja A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyében megszervezi helyi csoportját. A társaság célkitűzései között szerepel a gyakorlati munka különböző területein dolgozó közgazdászok elméleti tovább­képzésének elősegítése, vita­fórum biztosítása, vélemé­nyek kicserélése, és a megye egyes közgazdasági problémái­ban kutató, elemző munka megszervezése, biztosítása. A társaság helyi csoportjá­nak alakuló gyűlése május 16-án 3 órakor lesz a Magyar Nemzeti Bank kultúrtermében (Széchenyi u; 29. sz.). Szerettei várunk minden olyan közgazdászt, akit a tár­saság célkitűzései érdekelnek és részt kíván venni a munká­ban. Szervező Bizottság A IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából Kádár Györgye »Egymillió áí Ukási” c, olajfestménye. a nyugati égre, onnan szoktak jönni az esők. — Füstöl már a föld, kell rá az eső. Ma tán lesz is, ha nem szaladtok haza — mondta me­gint Az asszonyok egymásra néz­tek, az egyik nem tudta türtőz­tetni magát, nevetett. — Mit nevetsz?! — fortyant fel Julis néni. Azért nem ád ?sőt az ég, mert nincs ember a tiatérban, amikor esni akar; Julis néni megérezte az egek ;sős kedvét, mert úgy három ára tájt megjött. A szelet küld­te maga előtt, az meg olyan iebbel-lobbal nyargalászott, riogy elvitte a kapáról a földet, — Engem ugyan nem ker­getsz haza — makacsolta meg -nagát az öregasszony. S amikor az első kövér cscp- aek belepuffadtak, apró krá­tereket ütve, a porrá mállott -ögökbe, Julis néni már egye­lői volt, a kapálok egytől- 3gyig hazairamodtak. S mint- ia nagy-nagy telisteli dézsák aakkantak volna fel odafenn, alázúdult a májusi zápor. — Most már mehetsz Tulis — nógatta meg magát a nőne, azzal fejére kapta fakult felsőszoknyáját és csúszkálva, botorkálva, elindult ő is haza. Gulyás Mihály ha vegigért a soron, atleseget a szomszédok körmére is, nem hagyogatják-e el a dudvát, elég mélyre merítik-e a kapát. Bizony, az is előfordult már, hogy kivette egyike-másika kezéből a szerszámot: — így kell azt csinálni, édes gyermekem. A megpirongatott nem nyel­vel Julis nénivel, az nagy il­letlenség volna, az egész falu megszólná érte. Hiszen nem rossz szándékból teszi, meg ró is kell hagyni, hagy töltse ked­vét a tanítgatással. Neki mór jussa van ehhez is. Julis néni nem pontért dol­gozgat, se nem hozómért. Ha a gyerekei felé se néznek, az se baj, van neki eltartója, — a postás, az az áldott, jó lélek, aki minden hónap fordulatján meghozza a járandóságát, a két piroshasút, meg a hatvan fo­rintnyi aprót. Kevéssel is be­éri már egy ilyen vénség, aki már csak a ciberét tudja el­harapni. Van néhány tyúkocs- kája. Ha néhanapján eltojnak a szomszéd fészerében, az se baj, semmi se baj. — Az isten áztatná már meg a bőrömet — emelte a minap Julis néni mess zenézéshez a kezét; A kát üregébe vénült szem kilesett a tenyér árnyéka alól Öreg asszony már £S| olyan öreg, hogy neki minden­ki „té” a faluban, őt meg min­denki tessékeli. Egymagában él rokkanttetejű viskójában, s hogy mégse legyen egészen egyedül, mindig csak egyedül, olykor-olykor hóna alá veszi kopottélű kapáját és kitiblábol a határba. Megnézi, ki van el­maradva, aztán nem kérdi, el- kél-e a segítség, csak beáll a sorjázó cukorrépa közé és ka­pál. Le se kell hajolnia az iz­gága. perjefűért, mely a gyön- gécske répához húzódott a ka­pa elől. Olyan hajlott a dere­ka, földhöz húzta-vonta a tö­ménytelen munka, hogy erőlte­tés nélkül eléri eres, vékonyka keze a perje üstökét. — Gyere csak, gyere, nincs neked itt semmi keresnivalód — motyogja és még a tövét is kiráncigálja a porhanyós talaj­ból Mert veszedelmes egy por­téka a perje. Julis néni szerint, az ördög találta ki a földmű­ves ember bosszantására. Csak annyj maradjon belőle a föld­ben, mint a körmöm feketéje, akkor is kikel, s ha nem vi­gyáz az ember, egy esztendő se kell neki, bepókhálózza gyö­kérzetével a földet, kiöl maga mellől mindent Julis néni gondosan kapál a

Next

/
Thumbnails
Contents