Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
Vasárnap, 1962. mains 13. ESZAKMAGYARORSZÄG 7 üj szakaszhoz érkezett a Tiszai Vegyikombinát építése Célunk: segíteni! A Tiszai Vegyikombinátot a leg. korszerűbb építési technológiával, előregyártóit nagy elemekből és habosított kohósalakból készült falpanelekből szerelik össze. A szovjet tervek alapján készülő gyár építése gyors ütemben folyik és az idén már az ammóniák üzemben, a hígsavgyár- ban, a liígsav regeneráló és semlegesítő üzemben, a központi karbantartó műhelyben megkezdik a technológiai berendezések szerelését. Naponta érkeznek a tehervonatok a Szovjetunióból, melyek az új gyár gépeit szállítják. A gépek szerelését az érkezés sorrendjében meg is kezdték. Megérkezett a Szovjetunióból a 4 darab, egyenként 40 méter hosszú abszorpciós tartály is. Szerelését a közeljövőben megkezdik. A mióta a Borsod megyei ** Nőtanécs életre hívta jogi bizottságát, amelynek tagjai bírónők, ügyésznők, ügyvédnőik — hétfőd napokon, négy óra és fél hat között sokan keresik fel a bizottság valamely tagját családvédelmi, gyermektartási és munkaügyi problémákkal. Ezenkívül számos esetben tartanak előadásokat a megye területén és a meghívásoknak is szívesen teszlek eleget. Legutóbb például a LKM Művelődési Otthonában tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást dr. Lengyel Lászlóné. a bizottság vezetője. Most eddigi tevékenységükről, s további terveikről érdeklődtünk nála. Hallottuk ugyanis, hogy az Országos Nőtanács javaslatára — mint a legjobban működő vidéki szervezetnél — szélesebb alapokra akarják helyezni a bizottság munkáját, mégpedig: jogi és orvosi tanácsadásra. Eriéi Lengyel Lászlóné a következőket mondotta: — Bizottságunk, amelynek eddig tíz jogásznő tagja volt, újabb tíz taggal bővült. Orvosnőkkel, akik a gyógyítás különböző területein dolgoznak, nymodon több segítséget adhatunk asszonytársainknak. A jogi tanácsadáson kívül a családi életiben előforduló problémákban is tanácsot adhatunk. Célunk: a segítés, a bontóperek számának csökkentése, .az Több mint ötven festői szépségű kirándulóhelyet jelöltek ki a Blikkben A Bükk-hegység festői szépségű kirándulóhelyeit évröl- évre mind nagyobb számban kereMk fel a kirándulók. Az erdő és a vadak védelmére, valamint a kirándulók kényelmére a Keletbükki Állami Erdőgazdaság több mint ötven kiránduló és táborozó helyet jelölt ki. A kirándulóhelyekhez jelzett turistautak vezetnek. A csoFurcsaságok a pénz körül A sokéves tapasztalatok bizonysága szerint pénzintézeteink nemcsak a leghívalalo- sabb, hanem a legfurcsább esetek intézésének színhelyei is. A megrongálódott, érvénytelen, vagy annak vélt pénz körül mostanában is sok, nem mindennapos történet játszódik le. Pápán az a különös eset történt, hogy egy ember 21 000 forinttal meglopta önmagát. Az illető még 1047-ben a ládafiába helyezte hagyaték útján szerzett 20 000 forintját, a napokban azonban kétségbeesetten rohant pénzével az OTP pápai fiókjába, mert észrevette, hogy pénzén még az apostoli kettőskereszt rajza látható. A bankban azonban megállapították, hogy ijedségre nincs ok, mert annak ellenére, hogy azóta már új bankjegyeket hoztak forgalomba, ez a pénz sem veszítette még el értékét. A pápai ember tehát megkönnyebbülten vette át a; 20 000 forintjáról kiállított takarékbetétkönyvet, csak akkor nézett nagyot, amikor közölték vele, hogy ha már 1947-ben takarékba tette volna pénzét, azóta 21 000 forintot kamatozott . volna. Még ennél is nagyobb kár érte azt a várpalotai lakost, aki az OTP helyett a konyhai tűzhely sütőjébe tette 50 000 forintját. A pénz nagyrészc elégett, s a takarékpénztár veszprémi fiókja már csak 20 000 forintott fizetett ki a megmaradt papír- és koromhulladékért. i Egy pécsi polgárnak viszont nem a pénze, hanem csalafinta terve ment füstbe. Beállított a Nemzeti Bank pécsi fiókjához, hóna alatt egy dobozzal és előadta, hogy csintalan kisfia játék közben meggyújtott egy köteg tízforintost és az hamuvá égett. A hamut átadta és kérte, hogy azt mindjárt, cseréljék ki eredeti értékére, 1 100 forintra. A pénztáros udvariasan közötte, hogy a hamut elküldik a Bankjegynyomda laboratóriumába, ahol megállapítják az elszenesedett papírlapok „kilétét?’. A laboratóriumi vizsgálat eredménye lesújtó volt: a papírok nem a bankjegy nyomását, hanem egyszerű újságcikkeket tartalmaztak elégésük előtt. Gáli István: KETPÁREVEZÖS SZERELEM Tatabánya környékének, az ottani bányászoknak múltbeli és mai élete elevenedik meg a novelláskötet egyes darabjaiban. Az egyes novellák szereplői átlépnek a novellák keretein, életük újabb fordulatait ismerjük meg más írásokban. Valójában nagyjából azonos szereplők sorsát kísérjük nyomon a tizenhat rövidebb, hosszabb írásban, megismerve belőle a harcos tatabányai bányászok múltbeli életét és azt, hogy a felszabadulás után miként tudtak élni a szabadsággal. Szorgalmas zempléni fásítók VÉGET ÉRT a tavaszi fásítási idény, s Rónai Géza, a Zemplénhegységi Erdőgazdaság előadója egymás után teszi elénk a területükhöz tartozó községek fásítási térképét. Gyönyörű, gondos munka mindegyik. Pontosan rajzolt lila vonalak, pompásan kerekített betűk, szavak jelzik: merre húzódnak a községek határai, hol fekszenek az egyes dűlők, határrészek. A vonalakkal körülvett zöld fácskák az eddig befejezett erdősítést, a piros pontok pedig a még betelepítésre váró, hasznavehetetlen parlagokat, kopár domboldalakat jelölik. Ezen a tavaszon a hosszúra nyúlt tél miatt későn kezdődött a fásítási idény, az erdő- gazdaság azonban kitűzött tervét: 100 hektárnyi területen mintegy egymillió csemete és suháng elültetését, május első hetére elvégezte. Fásítási tervükben igen jelentős tényezőként szerepel Tokaj-Hcgyalja rekonstrukciójának segítése erdősávok létesítésével. Ebből a célból összesen 2000 hektárnyi területet kell betelepíteniük, s ebből eddig 000 hektárral végeztek. A tavaszon 55 hektárnyi parlagot, kopárost ültettek be fenyő-, kőris-, ezüst- hars-és tölgycsemetével a szőlőföldek fölött. Különösen nagy gonddal végzik a tokaji Nagy kopasz erdősítését, ahová ezen a tavaszon 400 ezer csemete JULIS NÉNI került, még egy szelidgeszte- nye-ligetet is létesítettek a híres szőlőhegyen. De nagy érdeklődést mutattak a fásítás iránt a termelő- szövetkezetek is. Munkájuk két irányban nyilvánul meg. Egyrészt a tanyák, utak fásításában, másrészt önálló erdők, ligetek létesítésében. Ezen a tavaszon például a ci- gándi Szőke Tisza 8000, a cso- baji Tiszavidék 15 ezer, a vajdácskái Petőfi 7000, a dámóci Uj Barázda, a gönci Kossuth, a prügyi Petőfi Tsz 3—3 ezer akác- és nyárfacsemetét ültetett el a majorok, tanyaközpontok körül. MÁS termelőszövetkezeteknek valóságos kis erdőt telepít az igénylés elbírálása után az erdőgazdaság, ami azt jelenti, hogy nemcsak csemetével látja el a közös gazdaságokat, hanem a telepítési tervet is elkészíti számukra. A nagy- rozvágyi Rákóczi Tsz például egy 147 holdas tőzegtelepet termelt ki, s a helyén erdőt kíván létesíteni. A Zemplénhegységi Erdőgazdaság most foglalkozik a tsz erdősítési tervével. A taklaharkányi Uj Élet 3,5 hektáron, a bodroghal- mi Szabad Föld 4, a dámóci Haladás 8, a tornyosnémeti legeltetési bizottság ugyancsak 8 hektáron létesített erdőt, de jelentős területen végzett fásítást a karosai Dózsa, a prügyi Tiszamente, valamint a Hegyalja, a* Bodrogköz és a Taktaköz több más szövetkezeti gazdasága is. Hegyi József mópontokon magyarázó- és jelzőtáblákat helyeztek el. Ezen feltüntetik a legközelebbi forrás, valamint lakott hely távolságát is. Az erdőtüzek elkerülésére az erdőgazdaság kőből rakott, Ízléses tüzrakó- helyeket is készített, ahot a kirándulók főzhetnek, szalonnát süthetnek. Kirándulóhelyeknek a Bükk legszebb, legfestőibb részeit jelölték ki. Így többek között Hollóstetöt, Szentiéleket, a Bán-patak völgyére festői kilátást nyújtó Látókőt és a dedóst vár környékét. A Keletbükki Erdőgazdasághoz tartozó erdőrészek közül igen látogatott az aggtelek— jósvafői karsztvidék is. Az idén kijelölték már a kiránduló- és túzrakóhelyeket a jósvafői és az aggteleki, valamint az éger- szögi barlang környékén is. A kiránduló- és a tűzrakó- helyek közelében mindenütt táblákat helyeztek el. melyeken a fokozott tűzvédelemre és az erdő kímélésére híviák fel a kirándulók figyelmét. alkoholizmus elleni szüntelen harc. De az élet minden területén szeretnénk segíteni. Szeretnénk, ha a párválasztás, illetve a házasságkötés előtt is felkeresnének bennünket a fiatalok, hogy elbeszélgethessünk velük, átadhassuk sok-sok tapasztalatunkat. Egyik legfőbb célunk: segíteni a gyermeknevelésben . * Az elnevezés: „bizottság” első hallásra talán hivatalosnak hangzik. De ha bemegy az ember a kis szobába, az asztal melletti fotelekben családi, baráti légkör fogadja, ahol már az első percekben feloldódik a zavartság, az elfogódottság, s nyomban úgy érzi az ember, hogy régi, kedves ismerősökkel beszélget. Ebben a légkörben megnyílik, elpanaszolja gondjait, megértő, segítő társakra talál és feloldódva, nyugodtabb lélekkel távozik. Hiszen még a gond is — ha érezzük, hogy valaki őszinte, segítő szándékkal áll mellettünk — könnyebben elviselhető. S itt nemcsak tanácsot, hanem szükség esetén konkrét segítséget is nyújtanak. A társadalmi munkában itt dolgozó nőtanácsi aktívák szívesen vállalták, hogy nagy elfoglaltsággal járó orvosi és jogászi munkájuk mellett, segítenek asz- szonytársaik életének nyugod- tabbá, gondmentesebbé tételében. * A z asszonyok hajlamosak M rá, hogy problémáikat, gondjaikat bizalmas barátnőikkel, vagy éppen a szomszéd- asszonnyal beszéljék meg. Pedig ez nagyon sokszor nem jelent megoldást. Oda kell. fordulni, ahol tárgyilagos, okos tanáccsal látják el az embert és a lehetőség szerint orvosolják a bajokat. Éljenek hát a lehetőséggel, akik ennek szükségét érzik. Bátran fordulhatnak oda, ahol ez a jelszó: segíteni. BoróczM EcfH Az asszonyok politikai, szakmai míiveitjé^eli emeléséért A megyei nőtanács különösen nagy gondot fordít az asz- szonyok ideológiai továbbképzésére, politikai nevelésére Megyeszerte gyakran tartanak értékes előadásokat, hasznos tanácskozásokat, amelyeken mindig sok asszony és lány jelenik meg, s mondja el problémáját egy-egy politikai kérdéssel kapcsolatban. Hétfőn délelőtt különösen érdekes értekezletet rendez a megyei nőtariács Miskolcon, a TIT klubhelyiségében. Az értekezletén Bartók Andrásné. a Sátoraljaújhelyi Járási Nőtanács titkára tart. előadást pártunk művelődéspolitikájának főbb irányelveiről. Ismerteti majd: mit tesz megyénk nőmozgalma az asszonyok politikai és szakmai műveltségének emeléséért, s milyen gyakorlati teendői vannak még ezen a területen a nötanácsnak. Megalakul a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportja A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyében megszervezi helyi csoportját. A társaság célkitűzései között szerepel a gyakorlati munka különböző területein dolgozó közgazdászok elméleti továbbképzésének elősegítése, vitafórum biztosítása, vélemények kicserélése, és a megye egyes közgazdasági problémáiban kutató, elemző munka megszervezése, biztosítása. A társaság helyi csoportjának alakuló gyűlése május 16-án 3 órakor lesz a Magyar Nemzeti Bank kultúrtermében (Széchenyi u; 29. sz.). Szerettei várunk minden olyan közgazdászt, akit a társaság célkitűzései érdekelnek és részt kíván venni a munkában. Szervező Bizottság A IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából Kádár Györgye »Egymillió áí Ukási” c, olajfestménye. a nyugati égre, onnan szoktak jönni az esők. — Füstöl már a föld, kell rá az eső. Ma tán lesz is, ha nem szaladtok haza — mondta megint Az asszonyok egymásra néztek, az egyik nem tudta türtőztetni magát, nevetett. — Mit nevetsz?! — fortyant fel Julis néni. Azért nem ád ?sőt az ég, mert nincs ember a tiatérban, amikor esni akar; Julis néni megérezte az egek ;sős kedvét, mert úgy három ára tájt megjött. A szelet küldte maga előtt, az meg olyan iebbel-lobbal nyargalászott, riogy elvitte a kapáról a földet, — Engem ugyan nem kergetsz haza — makacsolta meg -nagát az öregasszony. S amikor az első kövér cscp- aek belepuffadtak, apró krátereket ütve, a porrá mállott -ögökbe, Julis néni már egyelői volt, a kapálok egytől- 3gyig hazairamodtak. S mint- ia nagy-nagy telisteli dézsák aakkantak volna fel odafenn, alázúdult a májusi zápor. — Most már mehetsz Tulis — nógatta meg magát a nőne, azzal fejére kapta fakult felsőszoknyáját és csúszkálva, botorkálva, elindult ő is haza. Gulyás Mihály ha vegigért a soron, atleseget a szomszédok körmére is, nem hagyogatják-e el a dudvát, elég mélyre merítik-e a kapát. Bizony, az is előfordult már, hogy kivette egyike-másika kezéből a szerszámot: — így kell azt csinálni, édes gyermekem. A megpirongatott nem nyelvel Julis nénivel, az nagy illetlenség volna, az egész falu megszólná érte. Hiszen nem rossz szándékból teszi, meg ró is kell hagyni, hagy töltse kedvét a tanítgatással. Neki mór jussa van ehhez is. Julis néni nem pontért dolgozgat, se nem hozómért. Ha a gyerekei felé se néznek, az se baj, van neki eltartója, — a postás, az az áldott, jó lélek, aki minden hónap fordulatján meghozza a járandóságát, a két piroshasút, meg a hatvan forintnyi aprót. Kevéssel is beéri már egy ilyen vénség, aki már csak a ciberét tudja elharapni. Van néhány tyúkocs- kája. Ha néhanapján eltojnak a szomszéd fészerében, az se baj, semmi se baj. — Az isten áztatná már meg a bőrömet — emelte a minap Julis néni mess zenézéshez a kezét; A kát üregébe vénült szem kilesett a tenyér árnyéka alól Öreg asszony már £S| olyan öreg, hogy neki mindenki „té” a faluban, őt meg mindenki tessékeli. Egymagában él rokkanttetejű viskójában, s hogy mégse legyen egészen egyedül, mindig csak egyedül, olykor-olykor hóna alá veszi kopottélű kapáját és kitiblábol a határba. Megnézi, ki van elmaradva, aztán nem kérdi, el- kél-e a segítség, csak beáll a sorjázó cukorrépa közé és kapál. Le se kell hajolnia az izgága. perjefűért, mely a gyön- gécske répához húzódott a kapa elől. Olyan hajlott a dereka, földhöz húzta-vonta a töménytelen munka, hogy erőltetés nélkül eléri eres, vékonyka keze a perje üstökét. — Gyere csak, gyere, nincs neked itt semmi keresnivalód — motyogja és még a tövét is kiráncigálja a porhanyós talajból Mert veszedelmes egy portéka a perje. Julis néni szerint, az ördög találta ki a földműves ember bosszantására. Csak annyj maradjon belőle a földben, mint a körmöm feketéje, akkor is kikel, s ha nem vigyáz az ember, egy esztendő se kell neki, bepókhálózza gyökérzetével a földet, kiöl maga mellől mindent Julis néni gondosan kapál a
