Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
ESZAKM AGY ARORSZ AG Vasárnap, 1963. májas Efc A múlt társadalmának megmutatásával tanítani a mára A CSUPA ILUÄT, a csupa orgona kis udvar Miskolcon, a Szabó Lajos utca végén, szinte egy elzárt kis világ a nagyforgalmú, lüktető iramú környéken. Itt él Zsupán László, akiről a közelmúltban egy rövid vázlatban már megemlékeztünk. Ebben a nyugalmas környezetben dolgozgat a már hetvenedik évén túl lévő nyugdíjas gimnáziumi tanár. Aki egész életében a történelmet böngészte, a történelemmel foglalkozott, nem. tud megpihenni a nyugállományban sem. Mert tudja, hogy az élet, a történelem akkor is formálódik. amikor ő már nem aktív dolgozó. De a nagytudású ember úgy érzi, még ma is adnia kell valamit a köznek, hogy segítsen az emberek ismereteinek gyarapításában és bizonyos fokig világnézetük erősítésében is. Nagy munkán dolgozik. A hajdani Miskolci Polgári Kaszinó történetét dolgozza fel. A kaszinó szó értelmezése nem egyöntetű. Legtöbben valami úri gyülekezetét értenek alatta, ahol gazdag urak, vagy gazdagnak látszani akaró kapasz- 5 kodók semmittevéssel, dőzsö! léssel töltötték idejüket és költötték a mások verejtékén "i szerzett pénzt, A Nemzeti Ka- ! szinó és általában a XX. század első felének kaszinói ezt a feltevést igazolják. Nagyon kevesen gondolnak azonban arra, hogy annak idején Széchenyi István milyen céllal hívta életre a kaszinót és a XIX. századi fejlődésben, a polgárosodásban milyen szerepet játszott az. Miskolcon 1836-tól létezett a Polgári Kaszinó. Ez az intézmény nagyon hosszú ideig a polgári haladás egyik számottevő tényezője volt Miskolcon, a XIX. század | polgárosodó Miskolcának, a , polgárság megerősödésének és 1 ezzel együtt az akkori haladás- ! nak a segítője. A század vé- igére már veszített a jelentőségéből. A polgárságon tespedés érződött, másrészt pedig a polgárság egy része a Nemzeti Kaszinó felé kacsingatott, 'ahol a dzsentri-világ tanyázott. A századforduló körül mind erősebb lett a polgárosodó Miskolcon is a dzsentri behatás a közéletben. Mindezekre és nagyon sok érdekes adatra — Miskolc polgárosodását, társadalmi réte- geződésének kialakulását illetően — fény derül a Miskolci Polgári Kaszinó történetéből, amelyen most Zsupán László dolgozik. Érdekes már az is, hogy miként jutott az adatokhoz. 1936-ban, amikor 100 éves jubileumára készült a Miskolci Polgári Kaszinó, Zsupán Lászlót azzal bízták meg, hogy dolgozza fel a kaszinó száz éves történetét. Rendelkezésére bocsátották a 100 esztendő jegyzőkönyveit, összes feljegyzéseit, dokumentumait. A Nemzeti Kaszinó sajnos nem volt erre hajlandó, így a Nemzeti Kaszinó és a Polgári Kaszinó kapcsolatára vonatkozó adatokat más forrásokból, korabeli hírlapokból stb. szerezte be. Zsupán László a hatalmas anyagot feldolgozta, kijegyzetelte, azonban a kaszinó történetének megírásából akkor nem lett semmi. A háború a Miskolci Polgári Kaszinó teljes irattári anyagát elpusztította, azonban Zsupán Lászlónak 1936-ban készített feljegyzései, sok kötetre menő jegyzetei megvannak, azokból dolgozgat. Mit akar megmutatni tanulmányában? A történelmet jól ismerő szakember oknyomozó módján vizsgálgatja az eltűnt intézmény történetét, a marxizmus tanításának ismeretében mérlegeli az eseményeket, és úgy akarja bemutatni, hogy az elmúlt évszázadban meddig szolgálta a kaszinó a polgári haladást, és mikor, hogyan és miért lett a polgári tespedtség mindjobban beszürkülő és avulttá váló otthonává, a haladás gátlójává. A múltat kutatja, de a ma szemével nézi. A múlt társadalma alakulásának bemutatásával tanítani akar. Segíteni akar abban, hogy a polgárosodás miskolci vonatkozásait jobban megismerjük. És az új ismeretek birtokában még jobban, szebben formálhassuk jelenünket és holnapunkat. IGEN HOSSZASAN beszélgettünk a készülő - műről és talán hosszú oldalakat tenne ki az újságban is mindaz, amit Zsupán László elképzeléseiről, kutatásainak eredményeiről elmondott. Hisszük, hogy mindezt nyomtatásban is olvashatjuk majd a tanulmány kiadásakor. Mert ki kell ezt adni! És ez okoz Zsupán Lászlónak igen nagy problémát. Nem lehet pedig gond, mert amit feldolgoz, a város történetéhez szervesen hozzátartozik és annak akár a Herman Ottó Múzeum kiadványainak sorában, akár pedig a városi tanács külön kiadásában is méltón lenne helye. Nem lenne, illetve nem lesz haszontalan a közzététele, (henedek) VIHAR B EL A « LÁTSZ-E A HALÁLBÓL Isten helyett, kit hittem szenvedéllyel, most anyám emlékének vallom halkan a titkaim, ha magamra maradtan az ágyam mellől rám tekint az éjjeL Öt szólítgatom: látsz-e a halálból? Neki mutatom örömöm, kudarcom, és feléje emelem fel az arcom __ A sötétben talán keze világol. Öt hallom-e, hogy ajka nyílik szóra... ? Ö, tudom nincs túlvilág, csak koporsó, és minden egyéb vigasznak is oly olcsó; a reménység gyermekded víziója. Ám agysejtjeim mélyén ott vár, hallgat; innen jár fel, bolyong e túlvilágban, emlékeim közt, gomolygó homályban, kicsiny szatyorral ballag, egyre ballag. A fellegekbe, égbe mendegélne, hol takarítna, főzne, ha tehetné, a csillagokról a port sepregetné.. 1 De néki más törvény az osztályrésze. Olykor mécsfényt gyújt ő a perc mélyében Már velem eggyé lett és el nem válik; most én viszem őt magamban halálig, ahogy egykor ő hordott bensőjében. niiimimiiiiiiniHiimmiuiimniinuimiiiimiiiiiimiiiiimmiiiimiiiHiimiiiiimniiiHiimiiimiMiMMiminnimiiiMiiiiiiniiiii Kedden hajnalban érkezett mcR a budapesti Állat- és Növénykert Fekete-tengeri expedíciója. Az érdekes zsákmányt még érdekesebb módon; hütőkocsiban, 40 óra alatt hozták Budapestre. Különösen izgalmas volt az útnak a Kárpátok feletti szakasza, ahol a hidegtől kellett megóvni a kényesebb halfajtákat. A szebbnél, szebb halakban már keddtől gyönyörködhetnek az akvárium látogatói. A mintegy 22 fajtá gazdag anyagból bőven jutott a múzeumnak is preparátum céljára. Az expedíciónak sikerült olyan állatokat is fogságba ejtenie, amelyek mintegy 20 éve hiányozlak . az Allatkertből. Hyen például a képen látható „szép” tarisznya rák. frdeta adatok megyénk oktatásáról, népműveléséről Á Központi Sfcatisztfflcaá Hivatal Borsod megyei Igazgatóságának közlése szerint megyénkben. tavaly 161 óvodában 8956 gyermekkel 452 óvónő foglalkozott. Az idei tanévben megyénk 483 általános iskolájába 113 825 tanuló iratkozott be. Ezeknek 17,2 százaléka első, 9,1 százaléka • nyolcadik osztályos tanuló. Megyénkben 26 középiskola működik, ezekben 10 853 fiatal tanuk A tanulók 64,2 százaléka munkás és pairasztszánmazá- sú. A középiskolákban 535 pedagógus tanít A dolgozók általános iskoláiban erre a tanévre 6561, a dolgozók középiskoláiba 7320 férfi és nő iratkozott be. A dolgozók ^középiskoláiban a tanulóit 29,7 százaléka nő. A Nehézipari Műszaki Egyetemnek és megyénk két felsőfokú tanintézetének 2599 hallgatója van. Az egyetemi hallgatók 49,1 százaléka munkás- és pasrasztszármazású. Tavaly 645 színházi és 65" 006 filmelőadást tartottak: megyénkben. Egy színházi előadáson átlagosan 423, egy mozielőadáson 263 látogató volt. Megyénk 211 tanácsi művelődési házában, illetve ott'honában az elmúlt évben 6947 ismeretterjesztő előadást és 3253 önálló műsoros estet rendeztek. Az ismeretterjesztő előadásokat 429 eziren hallgatták végig, a műsoros esteken 616 ezren jelentek meg. , ezért a munkáért Kossuth-díjat kapott A gimnáziumban mindössze 280 diák tanul. A diákokat most már nem kell gyűjteni. A jelentkezőknek már csak a felét tudják felvenni. Az aránylag kis létszám sok előnnyel jár. Családiasabb a vezetés, és a nevelők minden gyereket ismernek. Nemcsak felületesen, hanem ismerik a tanuláson kívüli gondjaikat, problémáikat is, és ahol tudnak, segítenek. Minden lehetőség adott a jó kollektív szellem kialakításához. Hogy ez a szellem alakul, formálódik, az biztos. A legutóbbi években például már a falu kulturális életének színesítéséből is egyre határozottabb szerepet vállalnak. Persze ezen a téren sokkal többet is tehetnek, mint amennyit eddig tettek. A fiatalok azonban mintha már „kifele” is tudatosabban mozgolódnának. Nyilván nem véletlen, hogy Csató Endre pedagógus, KISZ tanácsadó mint legjellemzőbb változásról beszélt a fiatalok önállóbb munkájáról, a KISZ- szervezet határozottabb, céltudatosabb tevékenységéről. Érdemes megemlíteni talán azt is, hogy első alkalommal a múlt évben rendeztek olyan táncmulatságot, ahová meghívó nélkül bejöhetett mindenki. A falusi fiatalok is. Eddig a rendbontástól, zavargástól féltek. A kiszesek vállalták a felelősséget, és nem is történt semmi baj. Az előbbre lépést bizonyítja az a tény is, hogy a diákotthont kollégiummá avatták. A Ságvári 1 Endre Középiskolai Kollégium avató ünnepségét szintén szombaton tartották. Nincs nagy híre még ennek a gimnáziumnak, hiszen ehhez még több időnek kell elmúlnia. De így is mondható nánk: ez csak idő kérdése. A gimnázium nevelői kara eddigi munkájával már alapozta ezt a hírnevet. (priska? ^{lLUkjúj A tokaji gimnázium pedagógusai, ta= nulói szombaton ünnepelték intézetüli fennállásának tizedik évfordulóját. Tíz év nem nagy idő egy gimnázium életében. Nem elég a hagyományok, diákszokások kialakításához, meghonosodásához, de ahhoz is kevés, hogy az intézet hírnevet, elismerést vívjon ki magának. Tíz év szívós, kemény munkája azonban természetesen nem. múlt el eredmények nélkül. Ha most a Tokaji Ferenc Általános Gimnáziumnak nincs is olyan országosan nagy híre, mint néhány más iskolánknak, az alapokat ehhez mégis sikerült lerakni. Azok a tanulók, akik itt végeznek, megállják a helyüket az egyetemeken, főiskolákon. Nagyon lényeges, amit Fabulya László igazgató mondott: a gimnázium volt diákjai az egyetemeken, főiskolákon is tartják azt a tanulmányi szintet, amit itt elértek. Néhányan még növelik is. Sehol nem kell szégyenkezniök diákjaik miatt. Az iskola jeles bizonyítványának fénye nem törik meg a felsőoktatású intézetekben sem. ■ Mindez annak az alapos, lelkiismeretes munkának a bizonyítéka, amivel a fiatal nevelői gárda sikerrel dolgozik a gimnázium becsületének, jó hírnevének megalapozásáért. Mennyi munkára, mennyi áldozat- készségre volt szükség ahhoz, hogy idáig eljussanak! A kezdeti években még — szószérint — gyűjteni kellett a tanulókat. Válogatásról szó sem lehetett. Aki jelentkezett, vagy akit rábeszéltek, azt fel is vették. De nem is ez volt a legnagyobb baj. Kölcsönkért tantér- mekkel. kölcsönkért felszereléssel és kölcsönkért nevelőkkel dolgoztak. Érthető, hogy ilyen körülmények között nem születhettek szép eredmények. Két ember még itt dolgozik az iskolában Sok száz fiatal mond búcsút a középiskolának. A legtöbb iskolában pénteken és szombaton tartották meg a hagyományos ballagást. Újság Dezső bácsi, a Földes Ferenc Gimnázium öreg pedellusa harang kongat ássál ad jelt!; kezdődik a ballagás —, A Herman Ottó Leánygimnázium ívja. osztálya újszerű ballagást rendezett. Köszöntötték politechnikai üzemüket, a Miskolci Pa- . mutfonót. Molnár József elvtárs, az üzem igazgatója értékes könyvet adott í , . emlékül a lányoknak. Foto: Szabados György azok közül, akik a kezdeti évek nehéz, úttörőmunkáját vállalták. Az egyikük, Nagy Antal pedagógus ezekről az évekről ezt mondja: — Semmink sem volt, és mindent eiő kellett teremtenünk. Csupa nehézség, amivel meg kell küzdenünk. Csak egy jellemző apróságot említek: a diákotthonba megérkeztek a lányok, de nem tudtuk hol elszállásolni őket, nem voltak ágyak. Végül telefonáltak az állomásról, hogy megküldték az ágya----------------------------------------------------------------allfe J UBILEUM I--------------------- nÉ k át. Nagy örömmel siettünk átvenni, de csak akkor derült ki, hogy negyven darab ágymagasítót kaptunk. Almássy Károly pedagógus is tíz éve dolgozik itt. Most a gyakorlati foglalkozások vezetője. Erről beszél: — Azok a tanulók, akik az állami gazdaságba járnak, megismerkednek a nagyüzemi gazdálkodás módszereivel, hatalmas lehetőségeivel, nagyszerűségével. Amit itt látnak, arról otthon, a szülőknek is beszélnek. Beszélnek a szocialista nagyüzemi termelésről, a gépek használatáról, a műtrágyázásról stb. Biztos vagyok benne, hogy a szülőket is közelebb hozzák ehhez a szellemhez, a nagyüzemi gazdálkodás szelleméhez. Milyen eredménnyel végzik ebben az iskolában a politechnikai oktatást? Illusztrálásképpen csak egy mondatot: Almássy Károly Bakonyi Józseffel, a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság főkertészével megosztva, a múlt évben
