Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

fteda, tí>62. május 8. ESZAKMAGYARORSZAG 3 » Cső-parádé cc A Tiszai Vegyiművek udvarán impozáns látványt nyújt a külön­féle csőhálózatok valóságos labirintusa. Képünkön az egyik el­ágazás-csoport látható. Foto: Paulovit* •!« *X* é *!♦ <♦ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> <« *> %♦ •> •> *> •><*<• *!• »> ❖ | Metszik a szőlőt I Tokaj-Hegyalján j Az elmúlt napokban benépe- ■ scdtek a domboldalak és a J kései tavaszodás miatt kettő- Jzött erővel kezdtek a szőlők $' metszéséhez. A világhírű £tokaj-hegyaljai, valamint a a dél-bükki borvidéken összesen i 16 ezer hold szőlő metszését Jkell elvégezni. * Tokaj-Hegyalján, a régi ha­gyományokhoz híven az elmúlt > télen sem fedték be a szőlő- [ töveket, s a márciusi havazás [ellenére sem érte fagykár a [tőkéket. A Tarcali Szőlészeti [Kutatóintézet az idén is meg­> hívta a tsz-ek, valamint a [hegyközségek szőlészeti brigád- L vezetőit, s gyakorlatban mu- •ttatta be nekik az új, bevált Jmetszési eljárásokat. Az új J metszési módok egyre inkább f terjednek, s ennek eredménye­dként a korábbi bakk-művelés ? helyett ma már a legtöbb he- tlyen (az új telepítésű szőlők­énél pedig mindenütt) a szár- *nyas, valamint a Guyott­* művelést és metszési módot alkalmazzák. A szőlészeti ku­X tatóintézet. többéves tapaszta­lata alapján adta át a gya­korlatnak a Guyott-művelést, a amely a vizsgálatok szerint •i-más művelési módoknál na­il gyobb termést és jó cukor­fokot ad. Így a híres hegyaljai óborok minőségének romlása •J nélkül tudnak nagyobb meny- X’nyiségű bort termélni. X A Tarcali Szőlészeti Kutató- ‘ intézet történelmi nevezetessé­gű Szarvas szőlőjében folytat­ják a vegyszeres gyomirtási kísérleteket is. Az idén mint­egy 20 holdon próbálják ki a Simazin, a Hungazin, valamint az Antrazin nevű gyomirtókat. Együtt a pártonkívüliekkel Növelik a betoncső készítését Miskolcon Eszak-Magyarországon a csa­padék, valamint a szennyvíz elvezetéséhez, továbbá a kü­lönféle — mint például az öntözéshez szükséges — be­toncsövekből eddig keveset készítettek, s azokat is kezdet­leges módom Az igények gyorsabb és megfelelő mennyi­ségű kielégítésére a Miskolci Cementáruipari Vállalat kor­szerű gépet szerzett be kül­földről, s azt hamarosan üzembe is helyezi. A folyadék­nyomásos módszerrel működő géppel — a mérettől függően — műszakonként 100—250 da­rab csövet készíthetnek majd. Az idén negyvenezer folyó­méter csövet bocsátanak a felhasználók rendelkezésére. Ankét az elfekvő anyagok hasznosításáról MANAPSÁG egyre több szó esik az úgynevezett elfekvő anyagok, készletek hasznosítá­sáról. Ez érthető is, hiszen az országiján nagyon sok gép, be­rendezés és félkész termék he­ver használaton kívül. Egyes vállalatoknak, üzemeknek vi­szont éppen ezekre a gépekre, vagy anyagokra lenne nagy szükségük. Helyes tehát, hogy a Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat, esetenként megbeszéléseket, tájékoztató­kat tart az elfekvő anyagok értékesítéséről. Erre azért is nagy szükség van, mert a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókja szerint még mindig igen sok az elfek­Útközben Szombat van, annak is a délutánja. Sietünk valahova. Elbeszélgettük beszélnivalónkat, mint ahogyan kifogy az öl- tögető tűből a cérna, s amíg újabb öltésre indul a gondolat, a mellettünk futó tájra vetődik pillantásunk. A devecseri parton három ember lépeget a búza zöld, süppedő szőnyegén. A nyakukba akasztott lepedőben műtrágya hasasodik, bele­belenyúlnak, lépnek egyet-egyet s a fehér por rendekben hull ujjaik közül. Odébb traktor fordul neki a partnak, ve­zetője lenyúl, megmozdít valami kart, s látni, amint a neki­lendülő vetőgépen egy pillanatra hátrabakkan a faros feje. Az országút és a vasúti töltés közé szorult földdarabon két aprócska ló araszol, rángatja az istrángot, melynek végén meg-megcsörren az eke. Asszony kapkodja sietősen lábait az eke után, kosarából krumplit pottyantgat a barázdába. Falu siet felénk. A házak kiválnak a távolság messzesé­géből, a közelség részletekké látványosítja a kiskerteket, az ablakokban virító mályvákat, a kis libák gyöp zöldjén sár­gálló foltjait. Lányka ül a libák mellett, ölében könyv. Várom, hogy ránkfelejtkezzen tekintetével. Nem kíváncsi a kocsira. Olvas. A művelődési ház előtt megannyi gyerek. Bi­zonyára mozira várnak, az élményre, mely a filmszalagból világosodik majd lelkűk fehér vásznára. Visszafelé szaladnak az aszalói házak. Nagy darab föld. Mák, vagy cukorrépa lehet. A sorok között emberek haj­longnak. A dombok fölött egy arasznyira a Nap, onnan csil­logtatja meg a kapákat. Mennyien lehetnek? Negyvenen- ötvenen? Sokan, és délután öt óra, szombaton. Iparkodnak. Hátha az eső megtiszteli áldásával a frissen kapált földet. — Álljunk már meg egy cigarettányi időre. Mi ez a sok ember? Elvegyülünk a sokaságban. Mindenki egy felé nyújto­gatja nyakát. — Jönnek! Jönnek! Kengyelfutói a hírnek, gyerekek talpalnak felénk. Nász­nép közeleg a hidasnémeti művelődési házhoz. A menyasz- szonyra kíváncsi a nép, van-e koszorúja, szép fehér ruhája, ott van-e orcáján az ünnep megilletődött varázsa. A férfiak kalapjukat is leveszik, amint a násznép pa­takja a — falusi méretekben — tengernyi sokaság közé éke­lődik. Beszorul a lármás sokaság a díszes falak közé, ott el­csitul. hogy hallja mindenki a dobogóról elhangzó két. bol­dog igent. Pajkos Sárika és Cserényi László fogott kezet egy életre, tartós boldogságra. Üttörők is egyben, mert Hidas­németiben először nekik rendeztek KISZ-esküvőt, 1962. május 5-én. A Nap megcsillogtatta még egyszer, utoljára a Hernád ezüstös pántlikáját, aztán belemerült az erdők zöld végte­lenjébe. G. M. vő anyagikkal kapcsolatos probléma. Sajnos, olyasmi is előfordul, hogy valamelyik használaton kívüli gépre már több kamatot fizettek ki, mint amennyi a gép értéke. Május 10-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat ismét nagyszabású megbeszélést rendez Miskolcon a SZOT székhazában. Ez alka­lommal előreláthatólag mint­egy 250 vállalat, illetve üzem szakemberei jönnek el a ta­nácskozásra, hogy megvitassák az elfekvő anyagok, a haszná­laton kívüli gépek, és villany- motorok értékesítését A meg­beszélésen részt vesznek a Magyar Nemzeti Bank és a Be­ruházási Bank képviselői, va­lamint a megyei irányító szer- vefc küldöttei j& A meghívot­tak az ankétra már kész ja­vaslatokkal és az elfekvő kész­letekről szóló tájékoztatóval mennek. Megbeszélik e műsza­ki cikkek értékesítését, raktá­rozási és gazdálkodási problé­máit. A MŰSZAKI Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat e helyes kezdeményezése iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik meg Borsodban, ami arra en­ged következtetni, hogy az ér­tekezlet, ha nem is oldja meg, de előbbre viszi az elfekvő anyagok és készletek hasznosí­tásának ügyét. — A Miskolci Fotóklub megalakulásának 10. évfor­dulója alkalmából ez év őszén nemzetközi fotóművészeti ki­állítást rendez Miskolcon. A kiállításra csaknem száz hazai és külföldi klubot hívtak meg. N em sok idő telt el az SZKP XXII. kong- resszusa és a fontos határozatok nyil­vánosságra hozatala óta, máris a gya­korlat bizonyítja a kongresszus nagy jelentő­ségét a mi pártunk életében is. A XXII. kong­resszus következetes és igen megalapozott, bá­tor, lenini vonala igen frissítőén és minden tekintetben termékenyítőén hatott a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységére is. A mi pártunkban is, a mi pártmunkánkban is frissebb, egészségesebb szellemet hozott a XXII. kongresszus, amely elsősorban is arra tanít, hogy a tömegek még szélesebbkörű be­vonásával nagyobb eredményeket érhetünk el a szocializmus építésében. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban kell bíznunk a tömegekben, az emberekben, a pártonkívüli dolgozók töme­geiben, akik készek arra, hogy becsületes munkával segítsék a párt és a kormány poli­tikáját. Igen, a gyakorlat bizonyítja a XXII. kong­resszus határozatainak helyességét. A párt és a nép egymás iránti bizalma, jobb kapcsolata máris új légkört teremtett, olyan közéleti lég­kört, amelyben minden ember bátran fejtheti ki véleményét. Ezt példázza a szerencsi járási pártbizottság kezdeményezése is, amely a XXII. kongresszus szellemében bátran támaszkodik a becsületes, a szocializmust építeni akaró pártonkívüli dolgozókra: műszakiakra, mérnökökre, köny­velőkre, pedagógusokra. A szerencsi járási pártbizottság új, és mondhatjuk, igen bátor, sokszínű és életrevaló kezdeményezése is a XXII. kongresszus szellemében született. A pártbizottság vezetői és munkatársai az utóbbi hónapokban nagyot léptek előre a párt és a tömegek kapcsolatának fejlesztésében. Január­ban és februárban társadalmi bizottságokat hívtak életre a járási pártbizottság különböző osztályai mellett. Ezeknek tagjai ipari, mező- gazdasági és kulturális szakemberek, akik a saját területükön a párt megbízásából segítik a párt politikájának megvalósítását. A bizott­ságok tagjai a szocializmus építésével, a párt politikájával egyetértő emberek, akik öröm­mel vállalják a párt által rájuk bízott felada­tokat. A járási pártbizottság igazolvánnyal látta el a bizottságok tagjait. Az igazolvány tulajdonosa a párt társadalmi munkása, áld örömmel dolgozik, örül a párt bizalmának, és mindent elkövet, hogy a bizalmat jó munká­val viszonozza. A járási pártbizottság ipari osztálya mellett működő társadalmi bizottság tagjainak 40 szá­zaléka pártonkívüli gazdasági vagy műszaki szakember. Ugyanígy a mezőgazdasági társa­dalmi bizottság tagjainak 40 százaléka is pár­tonkívüli. Mit jelent a szerencsi járás életében ez a nagyszerű kezdeményezés? Koleszár István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára úgy vélekedik, hogy a társadalmi bizottságok létre­hozása, a bizottságok működése — és ma már elmondható: igen kiváló működése — máris azt eredményezte, hogy új, egészséges erjedés indult meg a járás egész területén, mert a társadalmi bizottságok munkája nyomán a pártonkívüli tömegek még közelebb kerülnek a párthoz. Példák mutatják, mennyire helyes volt a társadalmi bizottságok létrehozása. Munkájuk kiterjed az élet minden területére. Megvizs­gálják a járás területén lévő üzemek, gyárak, vállalatok és intézmények egész tevékenysé­gét, segítik a szocialista brigádok munkáját, segítséget adnak a műszaki és gazdasági veze­tőknek. Megvizsgálják a járás üzemeinek, gyá­rainak, bányáinak közgazdasági pi'oblémáit, mint szakemberek segítik a megoldatlan gaz­dasági kérdések megoldását. Tanácsot adnak a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. Azt is megnézik ezek a munkabizottságok, ame­lyekei: a járási pártbizottság osztályvezetői irányítanak, hogy milyen a járás üzemeiben az emberekkel való törődés, hogyan bánnak a dolgozókkal és kezdeményezéseikkel a gazda­sági vezetők. Megvizsgálják az üzemek kapa­citásnövelésének lehetőségeit, a beruházási munkákat, az anyagellátási kérdéseket, a hegyaljai szőlők további telepítésének helyze­tét, s azt is, hogy milyen a gazdasági és a mű­szaki vezetők kapcsolata a dolgozókkal. A társadalmi bizottságok ipari aktívaülé- sen, vagy a végrehajtó bizottság ülésein számolnak be munkájukról. Itt mond­ják el észrevételeiket, javaslataikat, amelye­ket közösen vitatnak meg a pártbizottság ve­zetőivel. Ez igen jó módszernek bizonyult, hiszen a társadalmi bizottságok tagjai az élet­ből, a gyakorlatból, a helyszíni tapasztalatból alkothatnak konkrét véleményt egy-egy fontos kérdésben. Legutóbb például az ipari aktíva- ülésen számoltak be munkájuk eredményeiről, majd a vb-ülésen mondották el észrevételei­ket a járás megvizsgált üzemeinek helyzetéről. Elmondották például a bodrogkeresztúrí fala­zóblokkgyárban és a tarcali kőbányában szer­zett tapasztalataikat; az egyikben nem dolgoz­nak teljes kapacitással, a másikban pedig in­dokolatlan volt a nagymérvű gépesítés. De ártól is szóltak, mit kell tenni a továbbiakban. A járási pártbizottság mellett ma már több társadalmi munkabizottság működik. Azt is mondhatjuk, hogy az egész járás életében megtalálhatók azok a kommunista és párton­kívüli dolgozók, akik együtt, vállvetve mun­kálkodnak a közös célért, a párt politikájának megvalósításáért, a szerencsi járás felvirá­goztatásáért. Vagyis: a szerencsi járásban már nemcsak a párttagok végeznek pártmunkát, hanem olyan becsületes pártonkívüliek is, akik rászolgáltak a bizalomra. Működik pél­dául ipari műszaki bizottság, amely főmérnö­kökből áll. Van közgazdasági termelési bizott­ság, közlekedési bizottság, amely megvizsgálja, milyen a járás üzemeiben az önköltségek ala­kulása, a takarékosság, a termelés és a ter­melékenység, hogyan használják fel a beruhá­zási célokat szolgáló összegeket. Működik egy olyan bizottság is, amely a termelőszövetke­zetek gépesítési kérdéseivel és a terméshoza­mok növelésének lehetőségeivel foglalkozik. Az ipari osztály mellett 6 bizottság 25 taggal, a mezőgazdasági osztály mellett 8 bizottság 70 taggal, az ágit, prop. osztály mellett 9 szak­csoport 55 t aggal, a pártgazdasági osztály mel­lett 25 tagú bizottság s a párt- és tömegszerve­zeti osztály mellett 5 bizottság működik 48 taggal. Láthatjuk tehát, hogy valóban új, igen nagy­szerűen, jól felépített és megszervezett társa­dalmi bizottságokról van szó, olyan bizottsá­gokról, amelyek nemcsak feladatokat, kannak hanem maguk is rengeteg ötlettel, javaslattal segítik a járási pártbizottság és a községekben, üzemekben lévő pártszervezetek munkáját. Ko­leszár István elvtárs szerint a társadalmi bi­zottságok beváltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. igen eredményesen tevékenykednek, tekintélyt vívtak ki maguknak a járásban. Nem, r.em arról van szó, hogy a szerencsi járásiján a pártonkívüliek végzik el a- párt­munkát, hanem arról, hogy a szerencsi járási pártbizottság igen bátran és helyesen támasz­kodik a pártonkívüli tömegekre, a XXII. kong­resszus szellemében új színt és tartalmat visz a pártmunkába. A kezdeményezés igen helyes, igen dicséretes, mert a szerencsi járási párt- bizottság követi az élet parancsát, közel ment az élethez, és minden becsületes embernek lehetőséget ad arra, hogy képességét és szor­galmát a nagy országépítő munkára fordítsa. Akadnak persze olyanok, akik szektás módon szemlélik ezt az űj kezdeményezést, nem értik meg, hogy a fejlődés ma mindennél jobban követeli: a párt dolgozzék együtt a párton­kívüli tömegekkel, bízzék bennük, mert csakis így érhet el nagy sikereket a szocializmus épí­tésében. Természetesen lehetnek még kezdet­leges hibák ezekben a társadalmi bizottságok­ban, egy azonban tény: a szerencsi elvtársak helyesen Cselekedtek, a gyakorlatba ültetik át a lenini elveket, mindazokat a jó és hasznos módszereket, amelyek megfelelnek a mi sajá­tosságainknak, amelyek segítik egész népünk felemelkedését. L enin arra tanítja a kommunistákat, hogy a proletárdiktatúrában nem az erőszak a lényeg, hanem a sokrétű, szervező, építő és nevelő munka, a nevelő feladatok megoldása, amelyeket a szocialista építés kö­vetel. Ez pedig azt is jelenti, hogy bízni kell az emberekben, hiszen másképpen nem halad­hatunk előre. Szegedi László Műszaki fejlesztéssel naponta húsz tonnával több acél A Lenin Kohászati Müvek martinüzemében a kemencék csapoló nyílásait eddig kézi szerszámokkal, fáradságosan bontották ki. Ez a munka egy- egy kemencénél 15—20 percig is eltartott, továbbá baleset­veszéllyel is járt. A kemen­cékhez az idén, a műszaki fej­lesztési tervnek megfelelően oxigén vezetékhálózatot épí­tettek ki. Ezzel lehetővé válik, hogy a csapolónyílásokat oxigén-ráfúvatással néhány perc alatt, sokkal kisebb ve. széllyel bonthassák ki. Az új, kipróbált módszert ebben a hónapban már minden kéme cénél rendszeresen alkalma zák, miáltal naponként le alább másfélórai időnyeres' hez jutnak. Így naponta hú egy évben pedig mintegy he ezer tonnával több acélt o' vaszthatnak. Az új mods? másik és igen lényeges előnv hogy a martinászoknak is so- kai könnyebb és veszélyte1 nebb lesz a munkájuk; Mintegy háromszáz millió forint a kereskedelem gépesítésére Á második ötéves tervben ntegy 300 millió forintot köl- j nek a kereskedelem gépesíté­sére. A felhasználható pénzt elsősorban a kereskedelmi i költségeket csökkentő, vala­mint az áruforgalom fejleszté iséhez nélkülözhetetlen beruhá­zásokra fordítják. Az idén 40—50 elektromos meghajtású, emelővillás tar­goncát és mintegy 150 kézive­zérlésű hidraulikus szállító gé­pet szereznek be, A villás tar­goncákat külföldön vásárolják. A kereskedelem gépesítésének másik fő iránya a hűtőberen­dezések számának növelése. A tárca keretéből és vállalati for­rásokból a második ötéves tervben mintegy 120 millió fo­rintot fordítanak ilyen gépek­re és bútorokra. Élelmiszerek, elsősorban im­portáruk csomagolására fél­automata csomagoló gépeket szereznek be. Üzembe állítanék 640 új presszógépet te*

Next

/
Thumbnails
Contents