Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

4 BSZAKMAGTARORSZAO Kedd, 1962. május 8. Uzempszichológia a Lenin Kohászati Művekben Beszélgetés Káli Lajossal és Zétényi Elekkel RÖVID IDŐ ÓTA üzemi pszichológiai osztály működik a Lenin Kohászati Művekben amelynek egészen különleges újszerű rendeltetése van. Erről beszélgettünk Káli Lajos elv­társsal, személy- és munka­ügyi igazgatóhelyettessel, és Zétényi Elekkel, az üzem­pszichológiai osztály vezetőjé­vel. — Szocializmust építő társa­dalmunk egyik alapvető törek­vése, hogy változatosabbá és biztonságosabbá tegye a dolgo­zó ember munkakörülményeit. Ez az elv kötelességünkké te­szi, hogy a különböző tudo­mányágak eredményeit és tör­vényszerűségeit az alkotó em­ber szolgálatába állítsuk. Ez volt a célunk akkor, amikor javasoltuk az üzempszicholó­giai munka megszervezését — mondotta Káli elvtárs. — Milyen pszichés hatások alatt áll a dolgozó ember? — kérdeztük Zétényi elvtárs- tói. — Kutatjuk azokat a jelen­ségeket, amelyek gátolják munkájában az embert, s amelyek gyakran selejtnek, balesetnek lehetnek okozói. Ez­zel egyidejűleg — tehát a ne­gatív tényezők feltárása köz­ben — azokat a tényezőket is megfigyeljük, amelyek segítik a munkát, azaz befolyásolják a dolgozó ember érzékelését, figyelmét, gondolkodását, érzelmeit és cselekvését. Ezek pszichológiai jelenségek, s ha munka közben zavaró té­nyezőként jelentkeznek, pszi­chés konfliktusokat, terhelést idéznek elő. A dolgozó így nem tud nyugodtan, eredményesen, biztonságosan munkálkodni, selejtet gyárt, rosszabb esetben baleset is bekövetkezhet. A Lenin Kohászati Művek­ben különösen sokrétű az üze­mi munka. Sok olyan munka­kör van, amelynek ellátása bi­zonyos képességet kíván. Gon­doljunk például arra, hogy olyan munkakörben, ahol szí­nekkel kell dolgozni — színté­vesztő nem dolgozhat ered­ményesen. Vagy: a magasban végzett munkánál veszélytele­nül csak az az ember dolgoz­hat, aki nem szédül... A ko­hászati, melegüzemi munka nál nagyon fontos a hőbíró képesség ... Az is közismert tény, hogy a mozgékony ter­mészetű ember általában nem végez eredményes ülőmunkát... Vannak munkakörök, melyek­nél egyszerre öt-hat mozza­natra kell összpontosítani a figyelmet. — Amint e néhány példából is látjuk, egyrészt a foglalkozá­sok támasztanak különböző kö­vetelményeket a dolgozóval szemben, másrészt az emberek adottságai vannak függő vi­szonyban a munkával. • Az üzempszichológia feladata, hogy e két tényezőt összhang­ba hozza. — Következtetésként tehát, a vizsgálat törekvése az, hogy Bélyeghiállíiás a Borsodi Szénbányászati Trösztnél Ma délután ünnepélyes kül­sőségek között bélyegkiállítás nyílik a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt művelődési klub­jában. A tröszt bélyeggyűjtő szakkörének tagjai tablókat készítettek a különböző bélyeg­fajtákból. A Május 1. tabló munkabélyegeken keresztül mutatja be a munkásosztály harcát, a felszabadult dolgozó nép tevékenységét. Egy másik tablót a Lenint ábrázoló bé­lyegekből állítottak össze. A világ minden részében kiadott bélyegsorozatok tanúskodnak róla: Lenin személye, munkás­sága. emléke a föld minden részén mélyen az emberiség szívében él, Külön érdekessége a kiállí­tásnak az űrrepülésről, az űr­kutatás fejlődéséről szóló anyag. Az ízlésesen összeállított tablók bizonyítják, hogy a bé­lyeggyűjtés, a kellemes idő­töltésen túl, igen hasznos is. A külföldi cseretársakkal való rendszeres kapcsolat is erősíti a népek barátságát. Nagyteljesítményű tiagymamilvelő gépet szerkesztettek Makón A makói Kossuth Termelő- szövetkezet szakemberei nagy­teljesítményű hagymaművelő gépet szerkesztettek. Az új konstrukció az eddigi, hasonló célt szolgáló géptől abban kü­lönbözik, hgy 4 sor helyeit 16 sort vonalaz meg, s ugyancsak 16 sor közét lehet vele gyom- talanítani, Teljesítménye tehát négyszerese a réginek, továbbá — ami különösen nagy jelen­tőségű — köztes növények: sárgarépa, gyökér és kukorica vetésére is alkalmas. A kitűnően bevált s a makói körzetben rendkívül nagy ér­deklődést keltő konstrukciót bemutatják az Országos Mező­gazdasági Kiállításon is* megteremtse a kellő harmó­niát a munka és az ember kö­zött? — Igen — mondta Káli elv­társ —, de ez természetesen a magasabb termelékenységgel is összefügg. És ebből az az elgondolás is tükröződik, hogy az egyén érdekét összefüggés­be, illetve összhangba hozzuk a közösségi érdekkel, vagyis azzal, hogy biztonságos feltéte­lek mellett, minél eredménye­sebben és színvonalasabban dolgozhasson. — Gyakorlatilag hogyan mű­ködik az üzempszichológiai osztály? — A modern pszichológia, mint minden tudomány, exakt- ságra törekszik. Vizsgálati műszereink, berendezéseink és gyakorlati metodikánk kidol­gozása egyaránt az exakt té­nyezők feltárását szolgálja. El­ső feladatként feltérképezzük a gyáregységeket, a munka­helyeket. E felmérő munka eredményeként megkapjuk azokat a külső pszichés ható tényezőket, amelyek komplex hatásként érik a dolgozó em­bert. Külön foglalkozunk a kriti­kus munkakörök és a nehe­zebb, bonyolultabb munkaszi tuációk pszichológiai analízi­sével. Ezek megállapítása adja az alapot ahhoz, hogy összeál­líthassuk a munkaköri pszi­chés követelményeket. Munkánk következő területe a dolgozók laboratóriumi vizs­gálata, ahol az emberek sze­mélyiség vizsgálata történik. E mérés és vizsgálat után te­szi meg az üzempszichológiai osztály javaslatait a gyár ve­zetőségének. — Bizonyára nemcsak saját tapasztalataikra támaszkodnak e nagy jelentőségű munka so­rán, hanem más szervekkel, in­tézményekkel is kellő tudomá­nyos kapcsolatot teremtenek? — A tudományos irányítást a Magyar Tudományos Akadé­miától kapjuk. Munkánk az országos távlati tudományos kutatási terv keretébe tarto­zik. E tudományos kutatómun­ka adja az üzempszichológiai osztály munkájának alapját. Most építjük ki a kapcsolatot a külföldi szakintézetekkel, szakemberekkel. A távlatot te­kintve, nagy segítségnek ígér­kezik, hogy a Miskolci Mű­szaki Egyetem is érdeklődik az üzempszichológia iránt, s így a jövő mérnökei, gépszerkesz­tői, tervezői, munkaszervezői ezt a tudományágat is felhasz­nálhatják jövendő munkahe­lyeiken. MINDEZ nem kis feladat, és idő is kell hozzá. Bízunk benne, hogy mint eddig, ez­után is megkapjuk a szüksé­ges segítséget Emlékezetes Anyák Napja a Könnyűgépgyárban Ilyen Anyák Napjára gyá­runk történetében még nem volt példa. A Miskolci Köny- nyűgépgyár pártbizottsága — egyetértésben a szakszervezeti bizottsággal, a KISZ-szel és a vállalat vezetőségével — kü­lönféle hasznos tárgyakkal ju­talmazta meg a gyárban dol­gozó anyákat. Ezzel is szeretnénk kifejezni tiszteletünket a nődolgozók iránt, akik a napi nyolc órai gyári elfoglaltságon kívül igen jelentős munkát végeznek ott­hon is, abban a bizonyos „má­sodik műszakban” és a gyer­meknevelésben . Köszönjük fáradságos mun­kájukat. Fischer Ferenc Könnyűgépgyár Sátoraljaújhelyen adnak koncertet a miskolci filharmonikusok A Miskolci Liszt Ferenc Fil­harmonikus Zenekar Miskol­con kívül a megye városainak és községeinek komoly zenei ellátását is igyekszik kielégí­teni — részben az igények­nek, részben a zenekar lehe­tőségeinek megfelelően. A ze­nekar tagjaiból alakult kisebb együttesek gyakran szerepel­nek a megyében. Most a nagy létszámú zenekar utazik Sá­toraljaújhelyre és május 9-én, szerdán este hangversenyt ad a művelődési házban. A sá­toraljaújhelyi koncert műso­rán Szabó Ferenc Ludas Ma­tyi szvit-je, Beethoven (D-dur) hegedűversenye és Beethoven IV. szimfóniája szerevei. A hegedűversenyben Kubinyi Attila hegedűművész működik közre. A hangversenyt Sulyok Tamás, az Országos Filharmó­nia karnagya, a. zenekar ko­rábbi karmestere vezényli. (dwuzat'apL j\fo, ez kész! öntsön bele egy pohár vizet. Ha csorogni ■L ’ fog, én fizetek húsz forintot.A kezem alól olyan még sosem került ki. Amit én egyszer befódozok, tovább tart, mint az új. Tessék csak nézni! XJgye, mondtam: nem csorog! Máris süthetik benne a húst. Mer’ ez egyébként jo lábos. Kár lett volna még az ócskába hajítani. Ezért a mun­káért pedig külön hathavi garanciát vállalok. Teccik hát akkor adni — mer’ ez egy elég nagy jót volt — tizenkét forintot. Pfü, pfü: Apád, anyád... Csak az a baj teccik tudni, hogy itt, a városon nehéz a jó munkát felhajtani. Lassan el is fogyunk. Nincs annak semmi értelme, hogy az ember egész napokat kiabál, osztán alig akad egy-két lyukas lábos. Kis munka, kis kereset, öt for,intok, hat forintok. Ha az ember többet kér, azt mondják, nem éri meg. Vesznek inkább egy újat. Igazuk van, de nekem is élni kell. Meg osztán — tessék csak nézni, ez is mesterség! Nálam sosem a fótot fizetik, hanem a mesterségemet; fótozni mindenki tudhat, ha akar, de kontárul. Néha olyan munkák kerülnek a kezembe, hogy nem■ szánnék — követem szépen — rá pökni. Ez is itt... ennek a lábosnak a füle. Hogy van ez idedrótozva?! Nem az úr csinálta véletlenül? Tessék csak ideadni, még abba a tizenkét fotiniba. megcsinálom. Nekem ez semmiség. Nincs egy cigarettája véletlenül? Régebben, kérem, több volt a. munkánk. Faluhelyen is, városon is. Úri foglalkozás volt. Őszre, mire haza ériünk, az ügyesebbje. meg a talcarékosabbja megkeresett szépen, fin ismerek olyat hármat is, aki házat épített belőle. Az egyik, aki sokat járt. úri helyeken, rá is írta szépen az elejire. hogy: FÖDOZ- LAK ... Magam is szépen kerestem régebben. Most keve­sebbet, mert ugye: az úr sem ad rhég egy lyukas lábost... Az emberek úgy vannak vele, hogy szégyellik is talán, ha valaki meglátná, hogy fódozott lábosban sül a hús a spar- helton. Mikor osztán úgy volt, hogy már sehogy se volt. abbahagytam én is a szakmát. Elmentem az erdőgazdaság­hoz, majd a mészégetőkhöz. De nem bírtam, kérem, nem bírtam! Én az egyhelybe levést egyátajján nem bírom. Annyira megszoktam már, hogy folyton megyek, hogy úgy éreztem ott magam, mintha bebörtönöztek volna. Pedig szé­pen kerestem. Ezerkettői, ezernégyet havonta. Most meg — látja: sosem tudom, hogy mennyi lesz az annyi! De énnekem ez benne van a véremben: mindig menni, új tájakat látni, új emberekkel beszélni. Harminc éve csinálom. Az asszony, meg a családom otthon van. Három, négy hónaponként vetődök haza. Két fiam van. Mind a ketten nagyok. Az egyik az erdőgazdaságnál van, a másik szintén. S úgy ve­szem észre, hogy szégyellik az apjuk szakmáját. Hogy vem kellene már —azt mondják. Hogy ők megkeresnek annyit... meg aztán én is visszamehetnék... De ha eccer nem birok! Engem ne kössenek meg. Nekem ne parancsojjon senki... Nem mondom: a két fiamnak örülök. Szép, derék legények. Jó nekik az erdőgazdaságnál. Nem is akarom, hogy köves­sék az apjuk szakmáját, mert az ember ügyi, mindig többre vágyik. Ök még sokra, vihetik, de én már öregember vagyok. En már ilyen maradok... No, ez is kész! Tökéletesebb, mint volt. Megyek is már. Szívesen elpolitizálnék még az úrral, de esteledik és estére nekem Sajóvámoson kell len­nem ... * Hátára akasztja „műhelyét'’, s búcsúzóul az udvaron rázendít: — Drótoznyi ... i, fótoznyi ... ff Viszi, viszi harminc kóbor esztendő emlékét. • Ónod várj Miklós Lesz-e boy-szolgálat Miskolcon? Ezzel a kérdéssel fordultunk a napokban Csontos József elvtárshoz, a városi tanács munkaközvetítő osztályának vezetőjéhez. — A kérdést lényegében még nem döntöttük el. Ez ugyanis nemcsak rajtunk, ha­nem végső soron az egész vá­ros lakosságán múlik. — Cson­tos elvtárs ezzel kapcsolatban részletesen kifejtette vélemé­Batu khán nevét nemcsak a história tartja számon. Aligha akad olyan em­ber, aki ne ismerné. Batu pusztította végig hazánkat, majdnem nyolcszáz esztendeje. Hanem most egy jelenkori Batu khán bukásáról esik szó, neveze­tesen Batu Pálról, a fogatosok brigád­vezetőjéről. Alig egy hónapja volt csak a közös tagja, amikor már így emlegették. Ö tehetett róla. Igaz, reggelente ő volt ott elsőnek az istállónál, de ha nem stimmelt valami, igencsak elgaloppí- rozta magát. Magyarán mondva: ordí­tott, ahogy a torkán kifért, csűrte, cif­rázta, hogy a végén maga sem tudta hogyan is kezdte. Az emberek persze nem vették szívesen az abajgatást. Igaz, ők tették meg brígadérosnak, dehát ez nem ok arra, hogy mindenért csak kiabáljon velük, ne légyen egyetlen halk szava ‘se. Ment is a deputáció az elnökhöz, de annak kisebb gondja is nagyobb volt, mint ezzel bajlódni, leltár-, tervkészí­tés, igénylések, értekezletek, hát gyor­san elintézte a dolgot: — Neveljétek meg! Ezzel ugyan nem lettek okosabbak, de a deputácíót befejezettnek tekint­hették. Valahogy azután megcsendese­dett a dolog, a sok munka eltemette. Az emberek beletörődtek. Hanem ami­kor Hevér Pista hozzájuk került, újra ügy lett a dologból. Pista a gyárat hagyta ott, s mivel a szakmájában nem akadt munka, lévén lakatos, beosztot­ták a fogatosokhoz, míg neki való munka kerül. Már az első reggel össze­koccant Batu khánnal. Az öreg ott vizs­latott körülötte, és azt leste, mikor köt­het bele. Az első tétova mozdulatnál már harsogta is: — Szaporábban te! Nem gyár ez, hogy megcsinálja más helyetted! Erre persze Hevér Pista igencsak fel­hörrent: — Életében nem volt maga gyárban! Mit tudja akkor, mi van ott... Batu khán már vágott volna vissza, de Pista otthagyta. Ettől kezdve nem nagyon állhatták egymást. Egyik reggel, amikor Batu Pál a ma­jorba lépett, meghökkent. Mindig ő ér­kezett elsőnek, most meg már mindenki ott sürgölődött a lovak s kocsik közt, többen már be is fogtak. Nézett, pislo­gott, nem értette a dolgot, de úgy tett,------------------------------------------------------<i% I jlto­Batu khán bukása mintha nem is érdekelné. Kiabált, szit­kozódott, közben elsorolta, kinek mi a dolga, s aztán amikor ő is befogott, ki­adta az ukázt: — Mehetünk emberek. Elsőnek indult kifelé, de alig fordult rá a majorból kivezető útra, nyekkent egyet a szekér, s majdnem lebuckázott a bakról. Míg visszanyerte egyensúlyát, már ki is eresztett fél napra való szit­kot. Nézi, nézi, hát bizony az egyik kerék eleresztette a tengelyt, hasra puffanva ott hevert a porban. A többiek ott zörögtek el mellette, persze, nem szó nélkül: — Mi van Pali? — No, pont a brigadéros... — Meg kell ám nézni, mire ül fel az ember.., Ette a méreg, dehát mit .szólhat vissza? — Menjetek csak, a TÜZÉP-nél talál­kozunk ... Helyrerakta a kereket, a csapszeg pottyant ki, azért esett a baj. Hajtotta magát, s alig késett el a többiektől. Amikor lerakták a telepről hozott téglát, rágyújtottak, s mintha erővel ott akar­nák tartani, össze-vissza kérdezgettek tőle mindenfélét az emberek. Ügy kel­lett véget szakítani a beszédnek, intett, hogy elég volt, dologra. S mintha csak a sors akarná megtréfálni, ugyanott, mint az előbb, megint elült a szekér. Megint hasrapuffant a kerék. Pulykavörös lett. A többiek már fúj­ták: — Hát ezt szépen föltetted... — Már megint a brigadéros.. 1 — Hamar munkának ez az ered­ménye ... Megvilágosodott benne a dolog. Ezek kicsinálták. Reggel korábban jöttek ... az előbb elcsalták... a méregtől alig tudta kipréselni ajkán a kérdést: — Melyikötök volt? Azok hallgattak, majd megszólalt egyikük csendesen: ' — No lám, tudsz te beszélni halkab­ban is... És elkocogtak a szekerekkel, ö meg úgy érezte magát, mint egy leszidott gyerek. Amikor egy hét múlva visszajutott a fülébé, hogy az elnök megmosta nagyon Hever Pista fejét, mert ő csinálta a többiek tudtával a dolgot, nem érzett haragot a fiú iránt. És csendesebb lett, mint azelőtt bármikor. S a többiek, akik csak a szemébe hívták Pálnak, vagy Pali bácsinak, egy idő után a háta mögött is így efnlegették, a feledés pora kezdte betakarni a cseppet sem hízelgő csúfnevet, a Batu khánt. Mészáros Ottó nyét. De ennek ismertetése eiőtt talán említsük meg: Aliért lenne fontos a boy-szolgálat létrehozása? Városunkban is vannak olyan fiatalok, akik az általá­nos iskola elvégzése után nem tanultak tovább, vagy pedig bizonyos okok miatt megsza­kították középiskolai tanulmá­nyaikat. A tanács számára nagy gon­dot -jelent a szakma nélküli fiatalok elhelyezése. Dolgozni «akarnak ezek a fiatalok, s a mi \ államunk nem is engedheti, chogy munkanélküli, üres életű j suhancok váljanak belőlük. J Ha létrejönne Miskolcon a boy-szolgálat, nyomban ötven fiatalkorút juttathatnánk mun­kához. Ez az egyik igen fontos lszempont. S a másik? Miskolc népes, mozgalmas ?életet élő, hatalmas város, s Nagyváros. Pályaudvarain * mindig nagy a forgalom — s ^nincsenek hordárok. Mozijai lelőtt gyakran hosszú sorokban ’állnak a jegyekért — s az el­foglalt emberek nem a leg­főbb kedvvel töltik itt idejű ’két. És hányszor hallani bosz- Jszankodó hangokat: „nem >érek rá elmenni a piacra, az »üzletbe, a gyerekért az iskolá­dba, az óvodába.. .** Milyen íegyszerű lenne csak feltáresáz- tni egy számot a telefonon — h és mindez nem gond tovább. Ez tehát a másik szempont: ’a lakosság, a dolgozó emberek »életének megkönnyítése, segí- >tés a mindennapi teendők­ében. Mit tehet a KISZ és a tanács? Csontos elvtárs a boy-szol- í gálát megszervezése ügyében ?már tanácskozott Nagy István s elvtárssal, a városi KISZ-bi- 1 zottság titkárával és Németh, Antal elvtárssal, a megyei KISZ-bizottság ipari felelősé­vel is. A KISZ ugyanis szin­tén nagy gondot fordít a fia­talkorúak elhelyezésére. A KISZ és a tanács illeté­kesei most elhatározták: még ebben a hónapban Budapestre utaznak, hogy tanulmányoz­zák a fővárosi boy-szolgálatot* érdeklődjenek megszervezésé­ről, működésének eredményei­ről. — Miskolcon nehéz lenne önálló vállalatként boy-szol- gálatot létrehozni, mert. ez igen sok beruházási költséget igényelne. — Csontos elvtars véleménye szerint valamelyik vállalaton belül, önálló rész­legként. kellene működtetni. Ez különösebb problémát nem okozna. (Nem kellene új igaz­gatóról, könyvelőről, admi­nisztrációs gárdáról gondos­kodni.) Ezzel a kérdéssel egyébként — minden valószínűség sze­rint — a városi tanács végre­hajtó bizottsága is hamarosan foglalkozik majd. A lakosság is segítsen Ha sor kerül — és minden bizonnyal sor kerül — a boy- szolgálat megszervezésére Mis­kolcon, akkor működtetését el­sősorban a lakosságnak kell segítenie. A lakosság körében ug3'anis még mindig akadnak olyanok, akik bizalmatlanok a fiatalokkal szemben. Elkép­zelhető, hogy ezek az emberek nem szívesen kérik meg kü­lönféle szolgálatokra a „boyo- kat”. Ezért mondotta Csontos elvtárs, hogy „végső soron az egész város lakosságán múlik”; lesz-e boy-szolgálat Miskolcon. Azok a fiatalok azonban, akik­nek munkalehetőséget biztosít ez a szolgálat, minden bizony­nyal úgy dolgoznak majd, hogy megérdemeljék a lakosság bi­zalmát. K ■ A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents