Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

BSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1962. május 8. 2 A nyugat-berlini kérdés békés megoldásának megvannak a feltételei Walter Ulbricht nyilatkozata a Pravdának és az Izvesztyijának a felszabadulás évfordulója alkalmából § § § § S Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnö­ke interjút adott P- A. Szatyu- kovnak és A. X. Adzsubejnek, a Pravda, illetve az Izvesztyija főszerkesztőjének Németor­szág felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmából. „A Szovjetuniónak, a dicső szovjet népnek és a szövetsé­gesek csapatainak, amelyek a hitleri fasizmus ellen harcol­tak, hálásak vagyunk azért, hogy harcukkal és győzelmükkel megteremtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ulbricht beveze­tésképpen, majd általános át­tekintést adott arról, hogy a második világháború vége óta milyen különböző módja volt a fejlődésnek Németország két részében és ennek kapcsán ál­lást foglalt a Németországra vonatkozó időszerű kérdések, ben. Az 1945-ben megkötött pots­dami egyezmény azt a fel­adatot adta a német népnek „gondoskodjék arról, hogy so­hase fenyegethesse ismét né­met földről kiindulva háború Európát és a világot”. Németország keleti részé­ben megteremtették az el­ső német bckeállamot és végleg megszüntették a német fegyverkezési mono­póliumot, militaristák és nagybirtokosok uralmát. Németország nyugati részé­ben eddig, sajnos nem tudtak felülkerekedni az antifasiszta demokratikus erők. „A bonni kormány politiká­jának az volt. és most is az a célja, hogy a NATO-ba való be­lépéssel megszerezze a vezető pozíciókat Nywgatr Euró pában és a szövetségeseket belevonja- a német rev-ansisták agresszív kalandjaiba.” Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztár­saságnak múlt év augusztus 13-án hozott biztonsági intéz­kedései a kijózanodás légkörét eredményezték az atlanti ha­talmaknál js. Ez a kijózano­dás a feszültség némi csök­kenésére vezetett és megterem­tette az előfeltételek egyikét ahhoz, hogy komoly tárgyalá­sokra kerülhessen sor egy né­met békeszerződés elnke;.zíte- séröl, beleértve a nyugat-ber­lini kérdés megoldását is. Walter Ulbricht ismételten Kubai és iraki küldöttre Borsodnádasdon Sályi hírek A felfejlődött sályi tsz-ben nagyon szépen végzik a tavaszi munkát. A nagyüzemi jelleg máris megmutatkozik: hatal­mas összefüggő táblákon zöl- dell a vetés. A tsz összes szán­tóján elvégezték az őszi szán­tást és most folyik a kapásnö- vények vetése. Sályon a társadalmi tudat­ban is nagy változások van­nak. Az utóbbi években sokat művelődtek a sályi dolgozók. A múlt év végén avatták fel művelődési házukat, amelyben ugyan nincsen még televízió, de van viszont a községben 7 darab. Éppen a 18. szabad má­jus elsejére ajándékozta meg az úttörő csapatot egy Mun­kácsy készülékkel a szülői munkaközösség. ,c, 1 , Zádori Géza Súly Len! a faSu végén jnsin füstöl a kémény... j Nem akarom a kémértysep- ) rőket bekormozni, de kényte­len vagyok. Már a gyerekeket •sem lehet velük ijesztgetni, ha í netán rosszat tesznek, mert jnálunk azt mondják: nincs is .kéményseprő, nincs is fekete •bácsi, mert ha volna, akkor platni is lehetne néha. ) Ezt mondják a gyerekek, i De a felnőttek másra is gon- l dóinak. Tudomásom szerint •például negyedévenként ki kel- : lene tisztítaniok legalább a ké­ményeket, ha pedig szükséges, j kiégetni, kisúlyozni, természe­tesen, megfelelő díj ellené­iben. Nálunk, Sajópetriben saj­nos ez másként van, mert ami­dkor az,asszonyoknak nem akar tégni a tűz, szidják bizony “gyakran' a kéményseprőket, !n)crt csak. akkor lehet látpi jókét,' amikor a díjakat bcszc- jdik.,- Jön a nyár. Minden kiszá­rad. S így. egy-egy igen kor­mos kémény begyulladhat, le­iéghet több ház is, mivel még •mindig sok zsúpfedeles ház van \<i. faluban. ) Szeretnénk, ha a kémény- Jseprő nemcsak díjat szedni, thanem kéményt feepernj. is • jönne falunkba, j Farkas András Sajópetri Köszönet Szilárd mtBiyözSdásen, bogy a mai nukleáris korban Is élhetünk és élnünk is kell, méltóságban és békében Cyrus haton cikke New York (MTI) A UPI hírügynökség részére t cikkében Cyrus Eaton, a jnin-békedíjas amerikai sze- ályiség és nagyiparos, hang- lyozza, hogy érvényesülnie >11 a békés együttélés politi­kának, véget kell vetni a'hi- igháborúnak. Az Egyesült Államok — írja lton — sietteti hanyatlását, l kút- és belpolitikáját a ha­lfára építi fel. A hidegháború lytatása végső soron minden :nne résztvevő ország elnyo- orodásához, csődjéhez vezet. A Hidegháború kitörése, függetlenül attól, hogy ki­től Indul cl, szándékosan, vagy véletlen következté­ben. földünk jelentős ré­szét pusztasággá teszi, az ott élő embereket megsem­misíti. Mint javíthatatlan kapitalista szélek, s egyaránt humanista gyakorlati megfontolások- il indulok ki. Szilárd meggyő- désem, hogy a mai nukleáris írban is élhetünk, és élnünk kell, méltóságban és békés :n, egy és ugyanazon világ- n más politikai és gazdasági izeteket valló, más színű és ás meggyőződésű emberekkel yütt. Milyen lépéseket tehetünk a .mzetközi feszültség enyhí- se érdekében? — teszi fel a irdést Eaton. A legmegfelelőbb kivezető ót a jelenlegi zsákutcából, a külkereskedelem jcienté­Kcny kiszeiesiicse o»z- szes országokkal, különö­sen pedig a szocialista ál­lamokkal, s így a Kínai Népköztársasággal is. A szocialista országok népei szenvedélyesen törekednek ar­ra, hogy megkapják mindazt, ami szép és jó van az életben, s ennek érdekében készek a szívós munkára. Ha realisták vagyunk, akkor el kel], ismer­nünk, hogy ezek az országok semmi jelét sem mutatják an­nak, mintha azt kívánnák, hogy mi „felszabadítsuk” őket, és meg akarják őrizni hűségű két a szocializmushoz. Ha ke­reskedünk velük, akkor hagyo­mányos profit-szerző céljainkat követjük, s ugyanakkor előse­gítjük egymás kölcsönös jobb megismerését. A kereskedelem feltétlenül a kölcsönös megértéshez vezet el —r írja a cikk szerzője — a kereskedelem megakadályozása viszont azt a meggyőződést kelti a szocialista országokban, hogy mi nem akarunk és nem szándékozunk velük semmi­lyen egyezményt kötni. Ha komolyan akarjuk megszüntetni a legsúlyo­sabb nézeteltéréseket egy­más között, akkor nemcsak kereskednünk kell, hanem szívósan munkálkodnunk is kell azon. hogy létre­jöjjön a nukleáris fegyver- kísérletek megtiltásáról szóló egyezmény, megva­lósuljon a teljes leszerelés. Gondoljuk csak meg, mit je­lentene anyagi és érzelmi vo­natkozásban egyaránt, ha az összes országok, kicsik és na­gyok, szélnek eresztenék had­seregüket, haditengerészeti és légierőiket, felszámolnák a ve­zérkarokat és bezárnák katona- iskoláikat. A hidegháború hivatásos szószólói — írja a továbbiak­ban Cyrus Eaton — rögtön azt az ellenvetést teszik, hogy ez az egész csak utópia, és hogy semmiképpen sem szabad bíz­nunk az oroszokban. Mivel ez a defetista álláspont, amely lényegében az önbizalom hiá­nyára vall, már elég messze vitt bennünket a fegyverkezés útján, nem lenne-e itt az ideje, hogy megpróbáljunk valami más utat? A Szovjetunió több ízben is értésünkre adta, hogy ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valamilyen módon őszin­te együttműködés fejlődik ki és megvalósul a kölcsö­nös megértés, akkor a minden időknek ez a két legnagyobb hatalma a kompromisszum és békés eszközök segítségével le­gyűr minden politikai ne­hézséget Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában, vagy a földgolyó bármely más részén. A hidegháború híveinek klikkje — állapítja meg az amerikai nagyiparos — az Egyesült Nemzetek Szervezete ellen is fordult és odáig ment, hogy javasolta, lépjünk ki a világszervezetből, amelynek pedig mi voltunk egyik alapí­tója, és amelynek főhadiszál­lása hazánkban van. A béke és a felvirágzás hívei viszont el­lenkező nézeten vannak, azt tartják, az Egyesült Államok­nak azon kell munkálkodnia, hogy az ENSZ-t még nagyobb képviseleti erővel bíró, még eredményesebben működő szervezetté tegye. Mint bármi­lyen más szervezet, amelyet emberek hoznak létre, az Egye­sült Nemzetek Szervezete sem eszmeileg létező valami, hanem nagymértékben hasznos ríem- zetközi fórum. Nekünk nemcsak keresked­nünk hell a Kínai Népköz- társasággal, hanem el is kell ismernünk és ragasz­kodnunk kell ahhoz, hogy elfoglalja helyét az Egye­sült Nemzete^ Szervezeté­ben. Nevetségessé válunk a világ előtt, amikor úgy teszünk, mintha a 670 mil­liós Kína nem léteznék. Legközvetlenebb szövetsége­seink sem értenek egyet ve­lünk • ebben és több más kül­politikai kérdésben, ha poli­tikai megfontolásokból jobb­nak is látják tartózkodni a nyílt kritikától. Szenvedélyes híve vagyok annak, hogy meg­szabadítsuk a világot a meleg és a hidegháborútól. Azt aka­rom, biztosítva legyen gyerme­keim, unokáim és minden ké­sőbbi nemzedék számára a lehetőség arra, hogy békében, örömmel, teljes erejével épít­hesse a maga élrtét.-A Béke. mozi egyik délutáni előadása után vettem észre, hogy a levéltárcám eltűnt. Rohantam vissza munkahelyemre megnézni, hatha ott hagytam. Aztán vissza a moziba, ahol a jegyszedőnők készséggel ellenőrizték ülőhelyem környékét, de a levéltárca, amelyben 650 forint készpénz s az összes igazol­ványaim voltak, nem került elő. Álmatlan éjszakám volt Őszintén szólva, nem a pénz, hanem az iratok miatt. Mennyi utánajárásba kerül, amíg új igazolványokat kapok, s mennyi szemrehányást kell majd el­hallgatnom — gondoltam. Másnap táviratot kaptam, amelyben arról értesítettek, hogy igazolványomat a Béke mozi pénztáránál átvehetem. Megvolt a levéltárcám, valamennyi fontos iratom és a pénz­ből sem hiányzott egy fillér sem. Ott azt mondták, ismeretlen férfi adta be, aki nem nevezte meg magát. Ezúton mondok köszönetét, s szeretnék vele találkozni, hogy megszorítsam a kezét. G. E. Szikszó dt cafatuk, « « « • • INTÉZKEDTEK A kcsaiiléket megjavították Az Eszakmagyarország már­cius 23-i számában megjelent „A TV-szcrvíz címére” cúnú cikkre az alábbiakat válaszol­juk: Megyénkben az egyedüli szerviz vagyunk, amely a hely­színen javít televízió, vagy le- inezjátszós-niagnetofonos ké­szüléket. Két gépkocsi áll ren­delkezésünkre, azonkívül a Taxi Vállalattól is gyakran igénybe veszünk gépkocsit, de ennek ellenére sem tudjuk ba­táridőre ellátni a javításokat, így történt az alsőgagyi tsz esetében is. Még ebben a félévben a me­gyében három helyen állítunk fel szervizt, amely a munkán­kat nagy mértékben megköny- nyíti. Az alsőgagyi tsz készü­lékét egyébként a helyszínen megjavítottuk. GELKA Elek Janos vezető Ulár nem makraneoskodhat ax automata Az április 19-1 számban megjelent „Egy makrancos automata” című cikkben emlí­tett hiányosságot: a helyszínen megvizsgáltuk és megállapítot­tuk, hogy az észrevételek jogo­sak. A hiba a közvilágítási kapcsoló óra egyes alkatrészei­nek helytelen kivitelezéséből, illetve gyári szerelésből adó­dott. EMÁSZ Késik as óra •.. Január második felében vettem egy 110 forintos vekker­órát a 151-es számú Öra- és Ekszerboitban. A drága szerke­zetnek azonban csak három hétig örülhettünk, mert megállt* és a csörgője sem működött. Visszavittem hát, s panaszt Li­tern a rossz vásár miatt. Azt tanácsolták, hagyjam ott az órát,, felküldik majd Pestre, megj avíttat jak és két hét múlva jelentkezzem érte. Azóta már 10 hét is eltelt, hogy jövök-megyek az ékszer­boltba, de bizony az én órám nehezen érkezik meg Pestről. Vajon ott sem tudják megjavítani? Schmätzer Pálni Miskolc síkraszállt a békés együttélés­ért és azért, hogy a két német állam egy konföderáció kere­tében közeledjék egymáshoz és építse ki az utat a jövőbeni újraegyesítéshez. „Ezen az úton az első lépés a békeszerző­dés megkötése és Nyugat-Ber- lin átalakítása demilitarizált, szabad várossá.” Az államta­nács elnöke megerősítette, hogy az NDK pozitív magatartást ta­núsít a közép- és észak-euró- pai atomfegyvermentes övezet, valamint a korlátozott fegy­verzetű övezet megteremtésé­vel kapcsolatban, amelyekhez a két német államnak is tartoz­nia kellene. A nyugat-berlini problémá­val az idevonatkozó kérdések alapján' Walter Ulbricht rész­letesen foglalkozott. A többi között kifejtette, hogy a nyu­gat-berlini hatóságok vagy el­utasították, vagy megkerülték az NDK sokféle javaslatait, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a lehetőség szerint eny­hítsék az 1961. augusztus 13-án hozott intézkedéseknek Nyu- gat-Berlin békés polgárait érin­tő kihatásait. „A nyugat-berli­ni hatóságok állandóan nyug­talanságot akarnak kelteni. Ez a nyugtalanság azonban csak a nyugat-berlini lakosságnál-: okoz kárt. A nyugat-berlini lakosság idegeit viseli meg, a mi idegeinket nem nyugtala­nítja, nálunk békés rend ural­kodik.” A nyugat-berlini kérdés bé­kés rendezéséhez és az európai békéhez való hozzájárulásnak minősítette Ulbricht az NDK- nak azt a javaslatát, Jiogy állítsanak fel nemzetközi szervet a Nyugat-Berlinból és a. Nyugat-Berlinbc az NDK területén "át vezető utak vitás kérdéseinek el­döntésére, „Előzékenységünk feltétele ter­mészetesen az, hogy megfelelő­en módosítsák Nyugat-Berlin státuszát, más szóval, hogy számolják fel Nyugat-Berlin­ben a megszállási rendszert, a háborús tűzfészkeket és zavaró központokat, hogy Nyugat- Berlin békés, demilitarizált, és semleges szabad város le- j gyen.” A nyugati hatalmak jó-, akarata esetében lehetséges j olyan megoldást találni, amely j kielégít minden jogos és ész­szerű igényt. Hangsúlyozottan ellenezte azonban Ulbricht azt a nyugati körökben hangoztatott követe­lést, hogy nemzetközi ellenőr­zés alá helyezzék a Nyugat-i Berlinbe vezető utakat. Azj NDK az imperialista hatalmak-> nak sem gyarmata, sem pro-' tektorátusa, sem pedig gazdát-1 lan terület. Természetesen j nem is kerülhet szóba, hogy, bármilyen nemzetkört szervet; feljogosítsanak az NDK szu-i verénitásának megsértésére, j Adminisztratív tevékenység • gyakorlására az NDK területén \ i Nyugat-Berlinbe vezető köz-i lekedés rendezésekor elenged-j heteden a szuverénitás elisme- ■ rése. | Ulbricht ennek kapcsán utalt J íz ENSZ székhelyének nem- i cetközi jogi helyzetéről. Az; Egyesült Államok kötelezte nagát, hogy utazás: lehetősé-' leket biztosít a területén fék- ( vő ENSZ-székhelyhez, függet-: énül attól, hogy milyenek az! Egyesült Államok kapcsolatai J i látogatók hazájával. Azj ENSZ-székhely területenkívüli-( égé ellenére az Egyesült Ál-* amoknak joga van, hogy ellen-! irizze az ENSZ központi intéz-* nényeihez irányuló utazáso-( cat. E példa alapján nyilván-* /aló, hogy az NDK-nak Nyu-- íat-Berlinre vonatkozó javas-* atai megfelelnek a nemzetkö-^ :i jog határozmányainak és* szokásainak. ­Bizonyos, hogy eljön majd 1 a feszültség enyhülésének ( ideje és nemcsak tárgya- i lásolc lesznek lehetségesek . a két német állam kor- ( mánya között, hanem a j nyílt, békés verseny is a • két német állam között — ; mondotta az NDK államtaná-! tsának elnöke. Jó jelnek mi-j lősítette, hogy jelenleg Nyu-, tat-Németországban egyetlen ( polgári pártban — beleértve aj Német Szociáldemkrata Pár-; ot — sem egységes a tagok; illásfoglalása. Ez azt t.ükrözi.j ipgy Nyugat-Németország la-: cosságának többsége a német; cérdés békés megoldására vá-< ?yik. < Walter Ulbricht a Szovjet-! jnió népeinek ugyanúgy, minti i német népnek, további nagyi sikereket kívánt ahhoz a közös- larchoz, amelyet a béke biz-í .osításáért, az NDK-ban aj szocializmus győzelméért, a szovjetunióban a kommuniz-; nus győzelméért folytatnak.! Azok a további intézkedések,• ímelyekben a két kormány,; :z NDK, a Szovjetunió és a; .öbbi szocialista ország gazda-; ági közössége y kiépítésének Íretekében megállapodott, még; óbban előmozdítja majd a) baráti együttműködést. j Lelkes hangú nagygyűlést i tartottak a Gyarmati Ifjúság : Napja alkalmából a Borsodná- dasdi Lemezgyárban. A gyűlé­rt RUUHlllCK vcKiBjajrcitjt a lemezgyár üzemeit és elbeszél­gettek a fiatalokkal. A képen: a Ságvári ifjúsági üzem fiatal­jai virágcsokrokkal kedves­kednek a vendégeknek. Kormos Zsigmond Borsadnád ásd sen kubai és iraki küldöttek képviselték országaik nemrég még gyarmati sorban lévő ifjú­ságát. Börzéken a Kossuth utca az utóbbi időben teljesen járha­tatlan volt. A gödröky bukka- nók sok embernek okoztak bosszúságot, akadályozták a forgalmat. A KlSZ-fiatalok, a sportkör tagjai elhatározták, hogy társadalmi munkát szer­veznek, s május 1-ré az utat teljesen rendbehozzák, hogy a munka ünnepén felvonulók ne menjenek a gidres-gödrös Úton. Kiválasztatták a feladat végrehajtásához legalkalma­sabb napot, amikor a község iataljai teljes létszámmal tft- on vannak. Valamennyi fia­it nam> lelkesedéssel fogott aunkához. Már kora reggel llepték az utcát, lapátokkal, sákányokkal. A község terme- őszövetkezetének vezetősége ogatokat és vontatókat bocsá- ott rendelkezésükre. Ezekkel ordták a homokot, kavicsot, estére a 40—50 fiatal mint- gy 10 ezer forint értékű tár- adalmi munkát végzett el. Binder István Jb. titkár, Berzék '€ B Fiatalok a községért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents