Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

4

ESZÄtfWAGYARORSZAGI

Kedd, 1962. május 29.

Magas színvonalú művészi vetélkedés a Sárospataki Diáknapokon

Támnatn harsant péntei arogaio ken este Saros_

patakon a Rókóczi-vár fogdíszes bástyáin, azoknak az időknek emlékeit idézve, amikor győztes csaták után Thököly, a kuruc fejedelem, meg Rákóczi, a vezérlő fejedelem szemlét tartottak nyalka vitézeik felett. Másfajta szemlére sereglett ‘egybe ezen az estén, fénylő lampionok alatt Borsod, Szabolcs és Hajdú középiskoláinak 1300 főnyi ifjúsága; a KISZ Központi Bizottsága és a Borsod megyei KISZ-bizottság által meghirdetett kulturális szemlére, a Sárospataki Diáknapokra.

— Ezek a történelmi falak sok seregszemlét láttak a letűnt századokban — mondotta ünnepi beszédében Hetényi György elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője —, de a régiek utón mindig az elnyomatás, a nemzeti tragédia fájdalmas korszaka következett. Ez a mai seregszemle merőben más. Ez a szemle fejlődő, szépülő életünk tanúbizonysága, amely szocialistává váló ifjúságunk egyik új vonását mutatja meg akkor, amikor fiaink a szocialista ember művészetszere- teléről adnak 'számot.

Aradi István tanácselnök a vendéglátó Sárospatak nevében köszöntötte a nagymúltú iskolavárosba érkezett ifjakat, az őket előkészítő és elkísérő nevelőket, a nagyszámú közönséget

Szombaton és vasárnap elkezdődött a verseny; hat művészeti ágban; a versmondásban. szólóénekben és hangszerben, az irodalmi színpadok, énekkarok, tánccsoportok számaiban mérték össze tehetségüket, képességeiket Borsodból 15, Szabolcsból 9 és Hajdúból 6 középiskola diákjai. Esténként a legsikeresebb számokból műsoros ünnepélyt rendeztek a Rákóczi-vár szabadtéri színpadán. A rendkívül gazdag, színes műsorban három estén mintegy 10 ezer ember gyönyörködött, de a vetélkedések is telt házak mellett kerültek sorra minden alkalommal.

A versmondók közül különösen sok tapsot kapott Varga Katalin, Paróczay Katalin és Balogh Tamás, akik mindhárman debreceni diákok. A bizottság aranyéremmel tüntette ki őket. Kiosztásra került még 18 ezüst- és 17 bronzérem. Ebből a borsodi iskolák szavalói összesen 7 ezüst- és 15 bronzérmet szereztek. A szólóénekben és a hangszeres számokban legkiválóbbnak a Miskolci Zenei Gimnázium bizonyult, amelynek tanulói 5 arany- és 4 ezüstérmet nyerteit. Az énekkarok versenyében aranyéremmel tüntették ki a Miskolci Földes, a Sárospataki Rákóczi, a Nyírbátori Báthory István Gimnázium és a Miskolci Közgazdasági Technikum kórusát. Az irodalmi

Lengyel színházművészeti kiállítás Miskolcon

A Lengyel Olvasóterem és Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya rendezésében június 1-én, .pénteken déli 12 órakor nyílik meg a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában a Lengyel Színházművészeti Kiállítás. A kiállítás anyagát a Nemzetközi Színháztudományi Intézet lengyel központja állította össze. Művészeti vezető Jan Kosinski professzor, tervező grafikus Stanislaw Zamecznik. A színházművészeti kiállítás megnyitásakor Gal’ló Ferenc, a városi tanács vb. elnökhelyettese mond bevezetőt, az ünnepi megnyitóbeszédet pedig Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete tartja. A kiállítás június 10-ig naponta 13 órától 19 óráig látható.

Finn-ugor

népművészeti bemutató Miskolcon

A Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának finn-ugor baráti köre május 29-én és 30-án, kedden és szerdán kétnapos finn-ugor népművészeti bemutatót rendez a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának Széchenyi utca 14. sz. alatti klubtermében. A bemutatót 29-én, kedden este fél 7 órakor dr. Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője nyitja meg.

színpadok közül aranyéremre

nem talált méltót a zsűri, ezüstérmet kapott a Debreceni Tóth Árpád, a Debreceni Fazekas Mihály és a Sárospataki Rákóczi 'Gimnázium együttese. A népi tánccsoportok közül a Mezőkövesdi I. László, a Miskolci Kilián, a Nyíregyházi Kossuth és Kölcsey, a Debreceni Csokonai és Tóth Árpád Gimnázium közös csoportja részesült aranyéremben.

Az irodalmi pályázatra a három megyéből 61 vers, 11 novella és 6 néprajzi tanulmány érkezett. A pályaműveket a KISZ Központi Bizottsága által felkért, írókból álló zsűri bírálta el, s döntése alapján a verspályázaton aranyfokozatot ért el Juhász Pál, a Sárospataki Rákóczi, Illés István, a Miskolci Földes Gimnázium tanulója, míg a novellapályázat aranyfokozatát Székely Ágnes, a Nyírbátori Báthory István Gimnázium, a néprajzi pályázat aranyfokozatát Romenda Norbert és Szurmin Rudolf, a Miskolci Földes Gimnázium tanulóinak közös munkája nyerte el.

Nagy érdeklődés előzte meg ez egyes művészeti ágakban tevékenykedő 6 zsűri együttes értekezletét, melyen arról döntöttek, hogy a résztvevő 30 középiskola közül, az elért eredmények alapján, melyiket illeti meg a sárospataki községi tanács által alapított remekművű vándorserleg. Az eredményeket összesítve kiderült, hogy az első három helyen három borsodi iskola végzett. Ugyanis a Sárospataki Rákóczi Gimnázium 32, a Miskolci Földes Gimnázium 28 és a Miskolci Zenei Gimnázium 27 pontot ért el. így a Sárospataki Diáknapok vándorserlegét a bíráló bizottság egy évi megőrzésre a Sárospataki Rákóczi Gimnáziumnak ítélte oda.

Vn «sámán este eredményvasarnap hirdeléssei és

ünnepi záróműsorral ért véget Sárospatakon három megye fiataljainak magas színvonalú, művészi vetélkedése, mely minden tekintetben nagyszerűen sikerült. Sok-sok egyéni és közösségi munka, odaadó, lelkiismeretes nevelői irányítás, szeretet érződött a szép eredmények mögött. Fiataljaink lelkiismeretes felkészültségről, nemes küzdeni tudásról tettek bizonyságot, költői szóval, szárnyaló dallal, dobbanó tánccal hirdetve a Sárospataki Diáknapok központi gondolatát; a béke és a népek közötti barátság gyönyörű himnuszát.

Hegy). József

Kommentár

nélkül

A Központi Statisztikai Hivatal adatai megyénk áru- és idegenforgalmáról

Borsod megyében 2260 kiskereskedelmi üzlet és 1980 vendéglátóipari egység áll a lakosság szolgálatában. A kiskereskedelem által eladott áruk értéke a legutóbbi évben meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A megvásárolt áruknak több mint egynegyede vegyes iparcikk volt.'

Az 1962-es év első negyedében is nagy érdeklődés nyilvánult meg az iparcikkek iránt. Ezt bizonyítja, hogy megyénkben többek között 1868 rádió, 2017 televízió, 2064 mosógép, 25 millió forint értékű bútor, és 45 személygépkocsi került eladásra.

Az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom összege a megyében évente átlagosan 6317 forint volt. Miskolcon ez az összeg 11173 forintra növekedett. A két átlag közötti különbség magyarázata, hogy a vidéki lakosság igen sok árucikket vásárol Miskolcon is.

A megyében 7 szálloda, 3 fogadó, 7 turistaház mellett a fizctövendég-ellátás és sátortáborok állnak a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt évben a megyénkben elszállásolt vendégelt száma közel 152 ezer volt. Ebből külföldi vendég közel 10 ezer. A külföldi vendégek nagyobb része a népi demokratikus államokból érkezett megyénkbe.

fi szentistvásii művelődési ház könyvhéti programjából

A könyvhét programját Szentistvánban is több érdekes esemény színesíti. Ma, kedden délután 5 órakor Ifjúsági könyvankét lesz, amelynek előadója XJjlaky Dezső. A műsorban a helyi általános iskola növendékei működnek közre. 31-én, csütörtökön este fél 8 órakor Kiss Gyula, Mold- vay Győző, Kuzmányi Gusztáv és Dala József részvételével író—olvasó találkozó lesz, amelyen Keszthelyi Alexandra és Szunyi Gábor működik közre. A könyvhét alatt, május 27-től június 3-ig könyv- kiállítás és vásár tart nyitva a művelődési ház előcsarnokában, június 3-án, vasárnap este 8 órakor pedig könyvbállal zárul Szentistvánban a magyar könyv ünnepi hete.

Politechnikai minősítővizsga a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban

A Zrínyi Ilona Leánygimnázium IV. Á. osztályának ta nulói a napokban vizsgáztak „zöldségkertészeti ismeretek’ politechnikai tárgyból. Az 5 plusz 1-es tagbzat bevezetésekor,_a közvetlenül és a közvetve érdekeltek egyaránt bizo' nyos várakozással és fenntartással fogadták ezt az újítást A pedagógusok, a szülők nagy része és egyes üzemek azonban már akkor felismerték a gyakorlati foglalkozások nevelő erejét.

A IV. A. osztály tanulói négy évig a Nagymiskolci Állami Gazdaság üzemegységeiben vettek részt gyakorlati oktatásban. Igyekeztek elsajátítani a zöldségtermesztés gya korlati és elméleti alapjait.

A gyakorlati foglalkozásokon megismerkedtek a munka társadalom-fenntartó értékével, annak nehézségeivel és örömeivel. Látták a szervező munka fontosságát. A nagyüzemi gazdálkodásban felismerték a gépi munka embertkímélő és önköltségcsökkentő jelentőségét. Kialakult bennük a közösség magasztos eszméje. Megértették a kölcsönös egymásra utaltság törvényszerűségét. Megismerték a munkásokat, megtanulták a dolgozó ember megbecsülését.

A IV. A. osztály 41 növendéke igen szép eredményt ért el a négy év folyamán. Valamennyi tanuló jól megállta helyét a munkában és a tanulásban.

13 önként jelentkezett tanuló a gazdaság vezetősége és az iskola ‘Igazgatóságából alakult vizsgabizottság előtt tett minősítő vizsgát. A tanulók előzőleg 39 kérdést dolgoztak fel. A vizsgán három-három kérdést kaptak (ezt tételszerűen húzták). A kérdésekre adott határozott, jól megfontolt és kerek mondatokban kifejtett válaszok a bizottság minden tagjából elismerést váltottak ki. A mezőgazdasági és kertészeti gyakorlati biológiából, talajelőkészítésből, a különböző növények termeléséről, növényvédelemről, valamint a kü lönböző erő- és munkagépek ismereteiről, azok kezelésétől adott feleletek á lelkiismeretes, becsületes felkészültségről tanúskodtak. Egyforma jó tájékozottságról és tudásról tettek tanúságot mind a vidéki, mind a városi leányok. Mind a 13 tanuló „kiválóan megfelelt” minősítést kapott. Ezek a ta nulók szívesen foglalkoztak a gyakorlati anyaggal, örömmel vállalták a vizsgára való felkészüléssel járó többlet tanú lást is, amit külön nagy érdemként kell elismernünk.

Az iskola vezetőségének megállapítása szerint ez az osztály a fegyelemben, a közösségi munkában mindig élen járt. Gyakorlati munkájuk során hozzáedződtek az élethez és az esetenként adódó nehézségekhez. Egészséges, praktikum szemlélet és kiváló találékonyság jellemzi őket. Célravezető ösvényt taposnak ezek a lányok az újtípusú iskola kialakításához.

Az 5 plusz 1-es tagozattal szemben idegeftkedők forduljanak őzekhez, az idén vizsgázott leányokhoz, kérjék ki az ő véleményüket. Egészen bizonyos, hogy meggyőződnek munkaoktatás előnyeiről, kiváló nevelő hatásáról.

Es ti leányok, akik most vizsgáztatok, menjetek most. már sokkal jobban felvértezve további utatokon. Kívánunk életetekhez, munkátokhoz sok sikert, szerencsét, jó egészséget.

Demel Nándor,

a Nagymiskolci Állami Gazdaságii főkertésze

*

Megjelent az űj MAV-menetrend

A Magyar Államvasutak 1962. évre érvényes nyári menetrendje, mint ismeretes a napokban jelent meg és az új menetrend május 27-től lépett érvénybe. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy szerdal lapszámunkban, a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is részletesen közöljük a Miskolc Tiszai Pályaudvarról induló valamennyi vonat , számát és pontos indulási idejét.’ Ugyancsak közzétesszük az ország különböző részeiből a Tiszai Pályaudvarra érkező vonatok menetrendjét is. A tájékoztatóhoz a szükséges jel- magyarázatot is mellékeljük* valamint közöljük annak a néhány vonatnak az indulási és érkezési idejét is, amelyek a Gömöri Pályaudvarról in-; dúlnak, illetve oda érkeznek.

. vvNA^aOAOA-VVVVVWWWWWVVVVvVVVWWWVWV

tufát,

VXi

Mérnök úr, a takarítónő

A „nagy kaszinó” mellé csatlakoztak az aránylag filléres szerencsejáték-gépek tízezrei. Ezeket egy Roberto Fernandez y Miranda nevű férfiú irányította, és tiszta haszna megközelítette az évi tíz millió dollárt. Micsoda csodálatos véletlen, ez az úr Fulgencio Batista feleségének fivére volt.

A tábornok a „hitvány anyagiakon" kívül felismerte a mesterségesen felkorbácsolt ha- zárd-kultusz politikai hasznát is. Ügy gondolta, minél inkább megcsillantja a reménytelen nyomorba süllyedt tömegek előtt az egyetlen kiút, a nagy nyereség délibábját, annál inkább el tudja terelni a figyelmet a milliók húsába vágó problémákról. A dolognak nyilván ez a politikai oldala, s magyarázata a Batistáék által mesterségesen felszított szerencsejáték-őrület kp vetkező

állomásának: a mindennapos lőttóhúzás bevezetésének. Hogy ennek a hasznához is volt valami köze a Batista-familiának, arra abból is következtethetünk, hogy a hivatalos állami nyereség egy meghatározott százalékban nyíltan Batista tnásodik, szép és nagyravágyó feleségének (az elsőt a diktátor, amikor csillaga emelkedett, eldobta magától) a folyószámlájára került. Csinos kis összeg volt: mintegy évi 30 millió dollár*

És a hazái'd-őrület nem állt meg itt sem. A mindennapos lottó után az amerikai gengsztertársak segítségével megszervezték a magánlottó furcsa hálózatát. Mi volt ez? A nyerőszámok mindig megegyeztek a hivatalos állami számokkal, csak éppen a szelvényekért járó pénz folyt be a tulajdonos kezébe. Ez a lottófajta természetesen illegális volt és magától értetődik, hogy éppen ez volt benne az üzlet. A rendőrség ugyanis csak azokat vonta felelősségre, akik nem voltak elég okosak ahhoz, hogy a parancsnokoknak megfizessék a megfelelő sápot. Venturától kezdve Pilar Gardáig ez volt a főpribékek egyik legnagyobb üzlete. Az említett Chaviant tábornoknak Santiago de Cu- baban — nem tévedés — csak ebből a titkos lottóból 600 dollár jövedelme volt.. naponta! Külön jövedelmi forrásnak számított, hogy a hatalom birtokosai, — és elsősorban maga Fulgencio Batista százszámra kapták az ingyen-szelvényeket, mind az állami lottótársaságtól, mind a magánlottó „illegális" tulajdonosaitóli

nymodon nem csoda, hogy Batista nem sokkal második hatalomrajutása után megvette, illetve felépítette a világ alighanem egyik legfényűzőbb rezidenciáját: Kukinei birtokát és ultramodern kastélyát. Ennek értékét egy amerikai közgazdász 1958-ban négy millió dollárra becsülte. Bukása után a forradalmárok megdöbbenve álltak olyan kincsek előtt, amelyeket a diktátor egyszerűen nem tudott, vagy nem tartott érdemesnek magával vinni. Az akkori lapok a sok közül megemlítettek például egy gyémántokkal, smaragdokkal és egyéb drágakövekkel telezsúfolt hatalmas bőröndöt, közölték is ennek a különös koffernek a fényképét — tartalma tnintegy 450 ezer dollárt ért*

Töltőtollával...

Az amúgy is dúsgazdag tábornok-elnök' mammutvágyo- nát megsokszorozta, amikor rájött az ingatlan-spekuláció ízére. A metódus pofonegyszerű volt. Elhanyagolt, állami földeket áílamköltséggel, tehát útépítéssel, közművésítéssel. új középületekkel sokkal értékesebbé telt, majd ezeket a földeket felparcellázva adta el; Azok a nagy magánvállalatok,

amelyek ezeket a közmunkákat végezték, tudták, mi a kötelességük: szabályos, nem is titkolt „províziót” fizettek a diktátornak. Csoda-e, ha Havannában futótűzként terjedt el egy népi mondás, amely szerint „Fulgencio Batista töltőtollával több pénzt tud keresni egy nap alatt, imint Amerika összes géppisztolyos gengsztere egy év alatt”;

Jellemét számunkra érthetőbbé és teljesebbé teszi az, ami menekülése után, háztartási könyve megtalálásakor derült ki: ez a félelmesen gazdag bűnöző a háztartás legapróbb tételeit — tehát a keményítő vásárlástól a fehérnemű tisztításáig — a maga előkelő államfői kezével ellenőrizte. Saját személyzetének bére még véletlenül sem haladta meg a maga által előírt törvényes bérminimumot, a nevetségesen kevés havi S3 dollár 33 centet, de a gazda elsősorban külföldre kihelyezett vagyona meghaladta a 380 millió dollárt.

A „szabad import” dzsungelje

Lássunk még néhány, nem akármilyen jövedelmi forrást. Ez magyarázatot ad arra, hogy a hazárd-hálózaton kívül, miként jutalmazta és tette érdekeltté a rezsimben — persze az államkasszából — legbuzgóbb híveit a tábornok úr.

Van Kubában, néhány kilométerre a fővárostól egy repülőtér. A neve: Columbia. Hivatása szerint katonai légibázis volt, a valóságban legfeljebb az is. Betonjára naponta tízesével érkeztek olyan civil, sót katonai gépek is, amelyek importáruval voltak megrakvaj A

dolog nyitja a következő: mivel a kubai piacot teljesen az amerikai tőke' uralta, a más nemzetiségű áruk vámtarifái a Wall-street nyomására rendkívül magasak voltak Batista Kubájában. Azok, akik a tábornoknál . érdemeket szereztek, viszont megkapták az úgynevezett „szabad import” engedélyt. Ez eleve elég volt a gyors meggazdagodáshoz. Aki ugyanis a Columbia, repülőtérre szállíthatott, az egyszerűen megkerülte a kubai vámot. Egy példa a sok közül: .1958- ban a hivatalos svájci statisztikák kimutatták, hogy a Kubába irányuló óraexport értéke mintegy 2 millió dollár. Ugyanakkor a Batisztü-féle gazdasági statisztikákból kiderül, hogy ebben az esztendőben összesen 70 ezer dollár értékű óráért fizették meg a szabályos vámot. A többit vám nélkül hozták be és adták el hatalmas haszonnal a kegyencek.

De volt ennél különösebb formája is a jutalmazásnak *: *

! *; Egy újságíró a kubai San- ti&goban szolgálatot tett a főpolgármesternek. A város ura irodájába hivatta, megvendégelte, majd megkérdezte tőle, nem lenne-e kedve egy utcaseprői álláshoz?

A vendég természetesen megrémült. Azt hitte, valamit rosszul csinált és ez az elbocsátását jelenti a városi laptól. A főpolgármester szélesen vigyorgott:

— Csak nem képzeli barátom, hogy seprőt kell, a kezébe vennie? A státuszról van szó és a fizetésről, amelyet hivatalom jutalmul havonta rendszeresen meg küld magának.

Így lett a ripor'er mellékfoglalkozásként *,utcaseprő” iSj

Egy énektanár és amatőr ze- i neszerző valami indulót kom-| ponált, amit a rezsim felhasznált. A hála nem maradt el: a tanár úr nyomban kapott egy vegyészmérnöki állást egy nemlétező laboratóriumban. A javadalom havi 350 dollár. A dologhoz hozzátartozik, hogy ez a férfi korábbi indulókért kapott már különböző takarítónői státuszokat is ; ; I

Kubában a politika és az üzlet annyira összefolyt, hogy a rezsim vezetői szinte már nem is érzékelték a kettő közötti különbséget. Amikor például Fidel Castro forradalmárai már komolyan nyugtalanították Ba- tistát és 4 millió dollárral akarta megvásárolni a kubai Oriente tartománnyal szomszédos Haiti „semlegességét”, a forradalmárok és az ő csapatai közötti harcban unokaöccse* aki a tárgyalásokat vezette, négyszázezer dollár szabályos „közvetítési díjat” kapott.

Lanzmann, az említett francia riporter elmondja, hogy a prostituáltaknak az egyház szervezett tömegméretekben biztosította a tiszta lelkiisme- relet. Hetenként egyszer meg kellett gyónniok bűneiket és megfizetni a megfelelő összeget ... Szent Borbálának. Lanzmann számításai szerint, ha 50 ezerből csak 40 ezer adakozott rendszeresen a „védőszentnek”* ez annyit jelent, hogy még mindössze tíz centes bűnbocsánati díját alapulvéve is, naponta 3000 dollár vándorolt á főleg spanyol falangista papok által vezetett kubai egyház pénztárába*

(KövetkesSk Átlagos életkor 22 érr.)