Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

4 ESZÄtfWAGYARORSZAGI Kedd, 1962. május 29. Magas színvonalú művészi vetélkedés a Sárospataki Diáknapokon Támnatn harsant pénte­i arogaio ken este Saros_ patakon a Rókóczi-vár fog­díszes bástyáin, azoknak az időknek emlékeit idézve, ami­kor győztes csaták után Thö­köly, a kuruc fejedelem, meg Rákóczi, a vezérlő fejedelem szemlét tartottak nyalka vité­zeik felett. Másfajta szemlére sereglett ‘egybe ezen az estén, fénylő lampionok alatt Borsod, Szabolcs és Hajdú középisko­láinak 1300 főnyi ifjúsága; a KISZ Központi Bizottsága és a Borsod megyei KISZ-bizottság által meghirdetett kulturális szemlére, a Sárospataki Diák­napokra. — Ezek a történelmi falak sok seregszemlét láttak a le­tűnt századokban — mondotta ünnepi beszédében Hetényi György elvtárs, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője —, de a régiek utón mindig az elnyomatás, a nemzeti tragédia fájdalmas korszaka következett. Ez a mai seregszemle merőben más. Ez a szemle fejlődő, szépülő életünk tanúbizonysága, amely szocialistává váló ifjúságunk egyik új vonását mutatja meg akkor, amikor fiaink a szo­cialista ember művészetszere- teléről adnak 'számot. Aradi István tanácselnök a vendéglátó Sárospatak nevé­ben köszöntötte a nagymúltú iskolavárosba érkezett ifjakat, az őket előkészítő és elkísérő nevelőket, a nagyszámú kö­zönséget Szombaton és vasárnap el­kezdődött a verseny; hat mű­vészeti ágban; a versmondás­ban. szólóénekben és hang­szerben, az irodalmi színpa­dok, énekkarok, tánccsoportok számaiban mérték össze te­hetségüket, képességeiket Bor­sodból 15, Szabolcsból 9 és Hajdúból 6 középiskola diák­jai. Esténként a legsikeresebb számokból műsoros ünnepélyt rendeztek a Rákóczi-vár sza­badtéri színpadán. A rendkí­vül gazdag, színes műsorban három estén mintegy 10 ezer ember gyönyörködött, de a ve­télkedések is telt házak mel­lett kerültek sorra minden al­kalommal. A versmondók közül külö­nösen sok tapsot kapott Var­ga Katalin, Paróczay Katalin és Balogh Tamás, akik mind­hárman debreceni diákok. A bizottság aranyéremmel tün­tette ki őket. Kiosztásra ke­rült még 18 ezüst- és 17 bronz­érem. Ebből a borsodi iskolák szavalói összesen 7 ezüst- és 15 bronzérmet szereztek. A szóló­énekben és a hangszeres szá­mokban legkiválóbbnak a Miskolci Zenei Gimnázium bizonyult, amelynek tanulói 5 arany- és 4 ezüstérmet nyer­teit. Az énekkarok versenyé­ben aranyéremmel tüntették ki a Miskolci Földes, a Sáros­pataki Rákóczi, a Nyírbátori Báthory István Gimnázium és a Miskolci Közgazdasági Tech­nikum kórusát. Az irodalmi Lengyel színházművészeti kiállítás Miskolcon A Lengyel Olvasóterem és Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya rende­zésében június 1-én, .pénteken déli 12 órakor nyílik meg a Miskolci Nemzeti Színház né­zőtéri társalgójában a Lengyel Színházművészeti Kiállítás. A kiállítás anyagát a Nemzetkö­zi Színháztudományi Intézet lengyel központja állította össze. Művészeti vezető Jan Kosinski professzor, tervező grafikus Stanislaw Zamecznik. A színházművészeti kiállítás megnyitásakor Gal’ló Ferenc, a városi tanács vb. elnökhe­lyettese mond bevezetőt, az ünnepi megnyitóbeszédet pe­dig Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete tartja. A kiállítás június 10-ig naponta 13 órától 19 óráig látható. Finn-ugor népművészeti bemutató Miskolcon A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottságának finn-ugor baráti köre május 29-én és 30-án, kedden és szerdán kétnapos finn-ugor népművészeti bemutatót ren­dez a Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottságának Széchenyi utca 14. sz. alatti klubtermében. A bemutatót 29-én, kedden este fél 7 órakor dr. Kodolányi János, a Nép­rajzi Múzeum osztályvezetője nyitja meg. színpadok közül aranyéremre nem talált méltót a zsűri, ezüstérmet kapott a Debreceni Tóth Árpád, a Debreceni Fa­zekas Mihály és a Sárospataki Rákóczi 'Gimnázium együtte­se. A népi tánccsoportok kö­zül a Mezőkövesdi I. László, a Miskolci Kilián, a Nyíregyházi Kossuth és Kölcsey, a Debre­ceni Csokonai és Tóth Árpád Gimnázium közös csoportja részesült aranyéremben. Az irodalmi pályázatra a három megyéből 61 vers, 11 novella és 6 néprajzi tanul­mány érkezett. A pályaműve­ket a KISZ Központi Bizottsá­ga által felkért, írókból álló zsűri bírálta el, s döntése alap­ján a verspályázaton arany­fokozatot ért el Juhász Pál, a Sárospataki Rákóczi, Illés Ist­ván, a Miskolci Földes Gimná­zium tanulója, míg a novella­pályázat aranyfokozatát Szé­kely Ágnes, a Nyírbátori Bá­thory István Gimnázium, a néprajzi pályázat aranyfoko­zatát Romenda Norbert és Szurmin Rudolf, a Miskolci Földes Gimnázium tanulóinak közös munkája nyerte el. Nagy érdeklődés előzte meg ez egyes művészeti ágakban tevékenykedő 6 zsűri együttes értekezletét, melyen arról dön­töttek, hogy a résztvevő 30 kö­zépiskola közül, az elért ered­mények alapján, melyiket il­leti meg a sárospataki községi tanács által alapított remek­művű vándorserleg. Az ered­ményeket összesítve kiderült, hogy az első három helyen három borsodi iskola végzett. Ugyanis a Sárospataki Rákó­czi Gimnázium 32, a Miskolci Földes Gimnázium 28 és a Miskolci Zenei Gimnázium 27 pontot ért el. így a Sárospata­ki Diáknapok vándorserlegét a bíráló bizottság egy évi meg­őrzésre a Sárospataki Rákóczi Gimnáziumnak ítélte oda. Vn «sámán este eredmény­vasarnap hirdeléssei és ünnepi záróműsorral ért véget Sárospatakon három megye fiataljainak magas színvona­lú, művészi vetélkedése, mely minden tekintetben nagysze­rűen sikerült. Sok-sok egyéni és közösségi munka, odaadó, lelkiismeretes nevelői irányí­tás, szeretet érződött a szép eredmények mögött. Fiatalja­ink lelkiismeretes felkészült­ségről, nemes küzdeni tudás­ról tettek bizonyságot, költői szóval, szárnyaló dallal, dob­banó tánccal hirdetve a Sáros­pataki Diáknapok központi gondolatát; a béke és a népek közötti barátság gyönyörű himnuszát. Hegy). József Kommentár nélkül A Központi Statisztikai Hivatal adatai megyénk áru- és idegenforgalmáról Borsod megyében 2260 kis­kereskedelmi üzlet és 1980 vendéglátóipari egység áll a la­kosság szolgálatában. A kis­kereskedelem által eladott áruk értéke a legutóbbi év­ben meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A megvásárolt áruk­nak több mint egynegyede ve­gyes iparcikk volt.' Az 1962-es év első negyedé­ben is nagy érdeklődés nyilvá­nult meg az iparcikkek iránt. Ezt bizonyítja, hogy megyénk­ben többek között 1868 rádió, 2017 televízió, 2064 mosógép, 25 millió forint értékű bútor, és 45 személygépkocsi került eladásra. Az egy lakosra jutó keres­kedelmi forgalom összege a megyében évente átlagosan 6317 forint volt. Miskolcon ez az összeg 11173 forintra növe­kedett. A két átlag közötti kü­lönbség magyarázata, hogy a vidéki lakosság igen sok áru­cikket vásárol Miskolcon is. A megyében 7 szálloda, 3 fogadó, 7 turistaház mellett a fizctövendég-ellátás és sátor­táborok állnak a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt év­ben a megyénkben elszállásolt vendégelt száma közel 152 ezer volt. Ebből külföldi vendég közel 10 ezer. A külföldi ven­dégek nagyobb része a népi demokratikus államokból ér­kezett megyénkbe. fi szentistvásii művelődési ház könyvhéti programjából A könyvhét programját Szentistvánban is több érdekes esemény színesíti. Ma, kedden délután 5 órakor Ifjúsági könyvankét lesz, amelynek előadója XJjlaky Dezső. A mű­sorban a helyi általános is­kola növendékei működnek közre. 31-én, csütörtökön este fél 8 órakor Kiss Gyula, Mold- vay Győző, Kuzmányi Gusz­táv és Dala József részvételé­vel író—olvasó találkozó lesz, amelyen Keszthelyi Alexandra és Szunyi Gábor működik közre. A könyvhét alatt, má­jus 27-től június 3-ig könyv- kiállítás és vásár tart nyitva a művelődési ház előcsarnoká­ban, június 3-án, vasárnap es­te 8 órakor pedig könyvbállal zárul Szentistvánban a ma­gyar könyv ünnepi hete. Politechnikai minősítővizsga a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban A Zrínyi Ilona Leánygimnázium IV. Á. osztályának ta nulói a napokban vizsgáztak „zöldségkertészeti ismeretek’ politechnikai tárgyból. Az 5 plusz 1-es tagbzat bevezetése­kor,_a közvetlenül és a közvetve érdekeltek egyaránt bizo' nyos várakozással és fenntartással fogadták ezt az újítást A pedagógusok, a szülők nagy része és egyes üzemek azon­ban már akkor felismerték a gyakorlati foglalkozások nevelő erejét. A IV. A. osztály tanulói négy évig a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság üzemegységeiben vettek részt gyakorlati ok­tatásban. Igyekeztek elsajátítani a zöldségtermesztés gya korlati és elméleti alapjait. A gyakorlati foglalkozásokon megismerkedtek a munka társadalom-fenntartó értékével, annak nehézségeivel és örö­meivel. Látták a szervező munka fontosságát. A nagyüzemi gazdálkodásban felismerték a gépi munka embertkímélő és önköltségcsökkentő jelentőségét. Kialakult bennük a közös­ség magasztos eszméje. Megértették a kölcsönös egymásra utaltság törvényszerűségét. Megismerték a munkásokat, megtanulták a dolgozó ember megbecsülését. A IV. A. osztály 41 növendéke igen szép eredményt ért el a négy év folyamán. Valamennyi tanuló jól megállta he­lyét a munkában és a tanulásban. 13 önként jelentkezett tanuló a gazdaság vezetősége és az iskola ‘Igazgatóságából alakult vizsgabizottság előtt tett minősítő vizsgát. A tanulók előzőleg 39 kérdést dolgoztak fel. A vizsgán három-három kérdést kaptak (ezt tételszerűen húzták). A kérdésekre adott határozott, jól megfontolt és kerek mondatokban kifejtett válaszok a bizottság minden tagjából elismerést váltottak ki. A mezőgazdasági és kerté­szeti gyakorlati biológiából, talajelőkészítésből, a különböző növények termeléséről, növényvédelemről, valamint a kü lönböző erő- és munkagépek ismereteiről, azok kezelésétől adott feleletek á lelkiismeretes, becsületes felkészültségről tanúskodtak. Egyforma jó tájékozottságról és tudásról tettek tanúságot mind a vidéki, mind a városi leányok. Mind a 13 tanuló „kiválóan megfelelt” minősítést kapott. Ezek a ta nulók szívesen foglalkoztak a gyakorlati anyaggal, örömmel vállalták a vizsgára való felkészüléssel járó többlet tanú lást is, amit külön nagy érdemként kell elismernünk. Az iskola vezetőségének megállapítása szerint ez az osz­tály a fegyelemben, a közösségi munkában mindig élen járt. Gyakorlati munkájuk során hozzáedződtek az élethez és az esetenként adódó nehézségekhez. Egészséges, praktikum szemlélet és kiváló találékonyság jellemzi őket. Célravezető ösvényt taposnak ezek a lányok az újtípusú iskola kialakí­tásához. Az 5 plusz 1-es tagozattal szemben idegeftkedők fordul­janak őzekhez, az idén vizsgázott leányokhoz, kérjék ki az ő véleményüket. Egészen bizonyos, hogy meggyőződnek munkaoktatás előnyeiről, kiváló nevelő hatásáról. Es ti leányok, akik most vizsgáztatok, menjetek most. már sokkal jobban felvértezve további utatokon. Kívánunk életetekhez, munkátokhoz sok sikert, szerencsét, jó egész­séget. Demel Nándor, a Nagymiskolci Állami Gazdaságii főkertésze * Megjelent az űj MAV-menetrend A Magyar Államvasutak 1962. évre érvényes nyári me­netrendje, mint ismeretes a napokban jelent meg és az új menetrend május 27-től lé­pett érvénybe. Ezzel kapcso­latban közöljük, hogy szerdal lapszámunkban, a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is részletesen közöljük a Mis­kolc Tiszai Pályaudvarról in­duló valamennyi vonat , szá­mát és pontos indulási idejét.’ Ugyancsak közzétesszük az ország különböző részeiből a Tiszai Pályaudvarra érkező vonatok menetrendjét is. A tájékoztatóhoz a szükséges jel- magyarázatot is mellékeljük* valamint közöljük annak a néhány vonatnak az indulási és érkezési idejét is, amelyek a Gömöri Pályaudvarról in-; dúlnak, illetve oda érkeznek. . vvNA^aOAOA-VVVVVWWWWWVVVVvVVVWWWVWV tufát, VXi Mérnök úr, a takarítónő A „nagy kaszinó” mellé csat­lakoztak az aránylag filléres szerencsejáték-gépek tízezrei. Ezeket egy Roberto Fernandez y Miranda nevű férfiú irányítot­ta, és tiszta haszna megközelí­tette az évi tíz millió dollárt. Micsoda csodálatos véletlen, ez az úr Fulgencio Batista felesé­gének fivére volt. A tábornok a „hitvány anya­giakon" kívül felismerte a mes­terségesen felkorbácsolt ha- zárd-kultusz politikai hasznát is. Ügy gondolta, minél inkább megcsillantja a reménytelen nyomorba süllyedt tömegek előtt az egyetlen kiút, a nagy nyereség délibábját, annál in­kább el tudja terelni a figyel­met a milliók húsába vágó problémákról. A dolognak nyil­ván ez a politikai oldala, s magyarázata a Batistáék által mesterségesen felszított sze­rencsejáték-őrület kp vetkező állomásának: a mindennapos lőttóhúzás bevezetésének. Hogy ennek a hasznához is volt va­lami köze a Batista-familiának, arra abból is következtethe­tünk, hogy a hivatalos állami nyereség egy meghatározott százalékban nyíltan Batista tnásodik, szép és nagyravágyó feleségének (az elsőt a diktá­tor, amikor csillaga emelke­dett, eldobta magától) a folyó­számlájára került. Csinos kis összeg volt: mintegy évi 30 millió dollár* És a hazái'd-őrület nem állt meg itt sem. A mindennapos lottó után az amerikai geng­sztertársak segítségével meg­szervezték a magánlottó furcsa hálózatát. Mi volt ez? A nyerő­számok mindig megegyeztek a hivatalos állami számokkal, csak éppen a szelvényekért járó pénz folyt be a tulajdonos kezébe. Ez a lottófajta termé­szetesen illegális volt és ma­gától értetődik, hogy éppen ez volt benne az üzlet. A rendőr­ség ugyanis csak azokat vonta felelősségre, akik nem voltak elég okosak ahhoz, hogy a pa­rancsnokoknak megfizessék a megfelelő sápot. Venturától kezdve Pilar Gardáig ez volt a főpribékek egyik legnagyobb üzlete. Az említett Chaviant tábornoknak Santiago de Cu- baban — nem tévedés — csak ebből a titkos lottóból 600 dol­lár jövedelme volt.. naponta! Külön jövedelmi forrásnak számított, hogy a hatalom bir­tokosai, — és elsősorban maga Fulgencio Batista százszámra kapták az ingyen-szelvényeket, mind az állami lottótársaságtól, mind a magánlottó „illegális" tulajdonosaitóli nymodon nem csoda, hogy Batista nem sokkal második hatalomrajutása után megvet­te, illetve felépítette a világ alighanem egyik legfényűzőbb rezidenciáját: Kukinei birtokát és ultramodern kastélyát. En­nek értékét egy amerikai köz­gazdász 1958-ban négy millió dollárra becsülte. Bukása után a forradalmárok megdöbbenve álltak olyan kincsek előtt, ame­lyeket a diktátor egyszerűen nem tudott, vagy nem tartott érdemesnek magával vinni. Az akkori lapok a sok közül meg­említettek például egy gyé­mántokkal, smaragdokkal és egyéb drágakövekkel telezsú­folt hatalmas bőröndöt, közöl­ték is ennek a különös koffer­nek a fényképét — tartalma tnintegy 450 ezer dollárt ért* Töltőtollával... Az amúgy is dúsgazdag tá­bornok-elnök' mammutvágyo- nát megsokszorozta, amikor rájött az ingatlan-spekuláció ízére. A metódus pofonegysze­rű volt. Elhanyagolt, állami földeket áílamköltséggel, tehát útépítéssel, közművésítéssel. új középületekkel sokkal értéke­sebbé telt, majd ezeket a föl­deket felparcellázva adta el; Azok a nagy magánvállalatok, amelyek ezeket a közmunká­kat végezték, tudták, mi a kö­telességük: szabályos, nem is titkolt „províziót” fizettek a diktátornak. Csoda-e, ha Ha­vannában futótűzként terjedt el egy népi mondás, amely sze­rint „Fulgencio Batista töltő­tollával több pénzt tud keresni egy nap alatt, imint Amerika összes géppisztolyos gengsztere egy év alatt”; Jellemét számunkra érthe­tőbbé és teljesebbé teszi az, ami menekülése után, háztar­tási könyve megtalálásakor de­rült ki: ez a félelmesen gazdag bűnöző a háztartás legapróbb tételeit — tehát a keményítő vásárlástól a fehérnemű tisztí­tásáig — a maga előkelő állam­fői kezével ellenőrizte. Saját személyzetének bére még vé­letlenül sem haladta meg a maga által előírt törvényes bérminimumot, a nevetségesen kevés havi S3 dollár 33 centet, de a gazda elsősorban külföld­re kihelyezett vagyona megha­ladta a 380 millió dollárt. A „szabad import” dzsungelje Lássunk még néhány, nem akármilyen jövedelmi forrást. Ez magyarázatot ad arra, hogy a hazárd-hálózaton kívül, mi­ként jutalmazta és tette érde­keltté a rezsimben — per­sze az államkasszából — leg­buzgóbb híveit a tábornok úr. Van Kubában, néhány kilo­méterre a fővárostól egy repü­lőtér. A neve: Columbia. Hiva­tása szerint katonai légibázis volt, a valóságban legfeljebb az is. Betonjára naponta tíze­sével érkeztek olyan civil, sót katonai gépek is, amelyek im­portáruval voltak megrakvaj A dolog nyitja a következő: mi­vel a kubai piacot teljesen az amerikai tőke' uralta, a más nemzetiségű áruk vámtarifái a Wall-street nyomására rend­kívül magasak voltak Batista Kubájában. Azok, akik a tá­bornoknál . érdemeket szerez­tek, viszont megkapták az úgy­nevezett „szabad import” enge­délyt. Ez eleve elég volt a gyors meggazdagodáshoz. Aki ugyan­is a Columbia, repülőtérre szállíthatott, az egyszerűen megkerülte a kubai vámot. Egy példa a sok közül: .1958- ban a hivatalos svájci statisz­tikák kimutatták, hogy a Ku­bába irányuló óraexport értéke mintegy 2 millió dollár. Ugyan­akkor a Batisztü-féle gazdasá­gi statisztikákból kiderül, hogy ebben az esztendőben összesen 70 ezer dollár értékű óráért fi­zették meg a szabályos vámot. A többit vám nélkül hozták be és adták el hatalmas haszon­nal a kegyencek. De volt ennél különösebb formája is a jutalmazásnak *: * ! *; Egy újságíró a kubai San- ti&goban szolgálatot tett a fő­polgármesternek. A város ura irodájába hivatta, megvendé­gelte, majd megkérdezte tőle, nem lenne-e kedve egy utca­seprői álláshoz? A vendég természetesen megrémült. Azt hitte, valamit rosszul csinált és ez az elbo­csátását jelenti a városi laptól. A főpolgármester szélesen vi­gyorgott: — Csak nem képzeli bará­tom, hogy seprőt kell, a kezébe vennie? A státuszról van szó és a fizetésről, amelyet hiva­talom jutalmul havonta rend­szeresen meg küld magának. Így lett a ripor'er mellék­foglalkozásként *,utcaseprő” iSj Egy énektanár és amatőr ze- i neszerző valami indulót kom-| ponált, amit a rezsim felhasz­nált. A hála nem maradt el: a tanár úr nyomban kapott egy vegyészmérnöki állást egy nemlétező laboratóriumban. A javadalom havi 350 dollár. A dologhoz hozzátartozik, hogy ez a férfi korábbi indulókért kapott már különböző takarító­női státuszokat is ; ; I Kubában a politika és az üz­let annyira összefolyt, hogy a rezsim vezetői szinte már nem is érzékelték a kettő közötti különbséget. Amikor például Fidel Castro forradalmárai már komolyan nyugtalanították Ba- tistát és 4 millió dollárral akarta megvásárolni a kubai Oriente tartománnyal szomszé­dos Haiti „semlegességét”, a forradalmárok és az ő csapatai közötti harcban unokaöccse* aki a tárgyalásokat vezette, négyszázezer dollár szabályos „közvetítési díjat” kapott. Lanzmann, az említett fran­cia riporter elmondja, hogy a prostituáltaknak az egyház szervezett tömegméretekben biztosította a tiszta lelkiisme- relet. Hetenként egyszer meg kellett gyónniok bűneiket és megfizetni a megfelelő össze­get ... Szent Borbálának. Lanz­mann számításai szerint, ha 50 ezerből csak 40 ezer adakozott rendszeresen a „védőszentnek”* ez annyit jelent, hogy még mindössze tíz centes bűnbocsá­nati díját alapulvéve is, naponta 3000 dollár vándorolt á főleg spanyol falangista papok által vezetett kubai egyház pénztá­rába* (KövetkesSk Átlagos életkor 22 érr.)

Next

/
Thumbnails
Contents