Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

Vasárnap, 1962. május 27.

ESZAKMAGYARORSZAG

3

A borsodi dolgozók kereskedelmi és kommunális ellátásának fejlesztéséért\

Irta: dr. Tóth István «

A Magyar Népköztársaság Országgyűlése az elmúlt évben az MSZMP VII. kongresz- szusán elfogadott irányelvek alapján törvénybe iktatta az 1961—65. évre szóló népgazdaságfejlesztési tervet. E terv meghatározza az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésének ütemét, a lakosság anyagi helyzetének további javítását, amely szerint a termelés és a nemzeti jövedelem nőve kedésére alapozva, évről évre növelni kell a lakosság kommunális, kulturális és szociális ellátottságát.

A tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény rendelkezései szerint a tanácsok vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Ebből fakad, hogy felelősek működési területükön a népgazdasági tervek végrehajtásáért, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek állandó javításáért, az erre a célra rendelkezésre álló központi és helyi erőforrások helyes és célszerű felhasználásáért.

A forradalmi munkás-paraszt kormány a közelmúltban napirendre tűzte és megtárgyalta a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának a lakosság ellátása érdekében kifejtett irányító, szervező és ellenőrző munkáját. A végrehajtó bizottság jelentése a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásával foglalkozott. Ennek alapján a Minisztertanács elemezte a végrehajtó bizottság és szerveinek e téren végzett tevékenységét és határozatot hozott a gyorsabb előrelépés érdekében.

Fejlődött a kereskedelmi hálózat

A megye kereskedelmi és kommunális ellátottsága a felszabadulás óta sokat fejlődött. Ez a fejlődés különösen meggyorsult a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározat megjelenése óta. A kereskedelmi és a kommunális ellátás kérdéseivel tanácsaink és végrehajtó bizottságaink rendszeresen foglalkoznak, és munkájuk során egyre jobban támaszkodnak a lakosság széles tömegeire.,

Az életszínvonal növekedését mutatja, hogy megyénk kiskereskedelmi forgalma gyors ütemben növekszik.' Az összes kiskereskedelmi forgalom 1958—61 között 29,4 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az OTP betétállománya az ellenforradalom előttinek több mint hétszeresére, az Í958. évinek pedig csaknem háromszorosára emelkedett. Különösen a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet fokozódott. Élelmiszerek iránt, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a parasztság megváltozott élet- körülményeinek következtében, számottevő új kereslet jelentkezett. Évről évre változik a kereslet iránya is, elsősorban a nagyobb értékű, kultúrált fogyasztást mutató élelmiszerek irányában. így a konzerváruk forgalma 210 százalékkal, az édesség-áruk forgalma pedig 130 százalékkal növekedett az elmúlt négy év alatt.

Még nem kielégítő azonban a lakosság friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátása. Igaz, hogy a szervezett zöldség-gyümölcs kereskedelem útján 1961-ben — még a rossz termés ellenére is — 5,1 százalékkal több árut hoztunk forgalomba, mint az előző évben, az ellátás színvonalán azonban ez nem javított, mivel a szabadpiaci felhozatal ezzel egyidejűleg csökkent.

Nem tudtuk felvásárolni és tárolni a megyén belül a téli ellátáshoz szükséges árukat, s emiatt a tél végén és tavasszal burgonyából, hagymából, zöldségből boltjaink gyengén voltak ellátva.

Húsból, vajból, tojásból, borból évről évre nagyobb mennyiséget hozunk forgalomba. Időnként mégsem tudjuk az igényeket kielégíteni. Hasonló a helyzet — különösen a nyári időszakban — sörből is, bár az egy főre eső sörfogyasztás az elmúlt négy év alatt a megyében mintegy 30 százalékkal növekedett.

Megkezdődött az új kereskedelmi módszerek elterjesztése, a bolthálózat kapacitásának növelése érdekében. 1961 végén 225 kiskereskedelmi és 14 vendéglátóipari egység üzemelt a korszerű kereskedelmi módszerek felhasználásával. A hálózat fejlesztésének gyorsítása, kapacitásának jobb kihasználása érdekében a megyében megszerveztük a szakkereskedelmi vállalatokat és végrehajtottuk az állami és a földmüvesszövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolását. Az intézkedések kedvezően éreztették hatásukat, a vidéki vegyesboltok száma 1957—61 között 688-ról 494-re csökkent, ez idő alatt a textil-ruházati szakboltok száma 121-ről 140-re, az iparcikk szakboltok száma 158-ról 230- ra növekedett.

A fejlődés ellenére a kereskedelmi hálózat bővítésében lassú az előrehaladás, nem kielégítő a hálózat kultúráltsága. Nagy gondot okoz, hogy számos új lakótelepen, különösen a szénbányászati területeken épített lakótelepeden a boltok hiánya miatt alacsony színvonalú a kereskedelmi ellátás. A városok peremterületein családi ház építkezések útján kialakult új lakótelepek bolthálózata sem kielégítő, s elhanyagolt a kisebb községek földművesszövetkezeti bolthálózata. Kedvezőtlen a vendéglátóipari hálózat helyzete is. Jellemző erre, hogy a Miskolcon kívüli vendéglátóipari egységek 70 százaléka ma is italbolt, a tanácsi vendéglátóipar 197 egysége közül pedig mindössze három éri el a II. osztályú színvonalat. Az üzemi vendéglátás területén jelentős beruházások történtek, ennek ellenére szűk az üzemi vendéglátás kapacitása, Miskolcon például mintegy 8000 dolgozó rendszeres étkeztetése nincs kellőképpen megoldva, de a megye más területein is hasonló nehézségekkel küzdünk.

A végzett munka eredménye, hogy 1957-től 1961-ig Miskolcon kívül 17 396 lakás épült meg. A megépült lakásokból 6502 lakás állami, míg 10 894 lakás . magánerőből és OTP- kölcsönnel épült. A további lakóház építések tervszerűbbé tételét elősegíti, hogy 1961-ben több mint száz társadalmi műszaki aktíva közreműködésével kidolgoztuk 350 település községrendezési irányelveit

Végrehajtó bizottságunknak határozatai és intézkedései alapján kommunális szolgáltatás fejlesztésére tanácsi erőforrásokból 1957—1961. év végéig 397 millió forintot használtunk fel. Az eredményekről tanúskodik, hogy 1957—61 között 125 községet villamosítottunk (megyénkben 35 község nincs még villamosítva), 12 törpe-vízmüvet, 81 kilométer vízhálózatot és négy fürdőt építettünk, valamint 398 ásott és fúrott kutat felújítottunk. Elkészült 170 kilométer út, 268 kilométer gyalogjárda, 43 híd, és 297 áteresz.

Kommunális szolgáltatást végző vállalataink fejlesztése is szükségessé vált. Intézkedéseink nyomán, 1957-hez viszonyítva, 21 millió forinttal, 78 százalékkal növekedett a termelés, a termelékenység 45 százalékos emelkedése mellett. Város- és községgazdálkodási vállalataink 6735 lakásban végeztek karbantartást. De ezek az eredmények és a megtett intézkedések is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a megnövekedett kommunális és szolgáltatási igényeket teljes mértékben kielégíthessük. Megyénk egyik legégetőbb problémája a lakosság jó ivóvízellátása. Az ivóvízellátó létesítmények 65 százaléka, s a megépült vízműhálózat száz százaléka felszabadulás után épült. Nehezítik a vízbeszerzés lehetőségét a megye rossz geológiai adottságai. A bányavidékeken kívül a Bodrogköz és Dél-Borsod ivóvízellátása sem megnyugtató, mert a feltárt vizek általában „agresszívek”, fertőzöttek, a kutak hozama is igen csekély. Mindenki előtt közismert a Sajó és a Bodrog szennyeződése. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy a Sajóból és a Bodrogból táplált kutak emberi fogyasztásra alkalmas vizet adjanak. Ez a probléma Ózd és Sárospatak vidékét érinti. Legjelentősebb vízügyi létesítmény a Sajó-és ormosvölgyi bánya- és ipartelepek, továbbá az itt lévő, mintegy 28

A kongresszusi verseny eredményei

község vízellátásának biztosítására 1955-ben létesített Borsodi Regionális Vízmű, amely jé teljes egészében 1970-re készül el. A jobb vízellátást fog-j ja szolgálni a már megépült! rakaca; víztároló, s az építés: előtt álló lázbérci víztároló is.:

Településeink szennyvíz-csa-< tornázási helyzete sem meg-! nyugtató. Az ivóvízművel ellátott településeknek csupán; mintegy 20 százalék van( szennyvízcsatornával ellátva.: Az ezen a téren ránk hárulóy feladatok megoldásához taná-S csaink és sok ezer dolgozó tár-? sunk összefogására lesz szük-S ség. A tanácsaink kezelésében § lévő úthálózat hossza 2177 ki-ff lométer, ennek mintegy 72s százaléka földút. Az utak kar-J bantartása és állandó burkolattal való kiépítése fontos fel-, adatunk. Erre a célra évente mintegy 12—13 millió forintot fordítunk.

Feladatainkról

A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatának végrehajtására végrehajtó bizottságunk intézkedési tervet dolgozott ki. Intézkedési tervünkben, összhangban a megye második ötéves tervének célkitűzéseivel, előirányoztuk a fejlődés meggyorsítását mind a kereskedelmi, mind a kommunális ellátásban. Előirányozta a végrehajtó bizottság a kereskedelmi hálózat gyorsabb ütemű fejlődését, megjelölve azokat a településeket, amelyeken különösen sürgős új boltok létesítése, vagy a meglévő boltok kapcitásának növelése.

Itt arra kell törekedni, hogy olcsón, egyszerű kivitelben, épüljenek boltjaink, felhasználva a helyi erőforrásokat, a1 lakosság társadalmi munkáját is. Még ez év folyamán 13 új( boltot építünk, elsősorban az, ipari települések újonnan épült: peremterületeinek körzetében, j Intézkedések történnek az ózdi és a kazincbarcikai új lakó-| telepek bolthálózatának gyor-i sabb kiépítésére és a vendég-- látóipari hálózat átszervezésé-, nek meggyorsítására. További javítjuk a kereskedelmi háló-| zat technikai felszerelését, hű— tőgépellátását. A zöldség-gyü-! mölcsellátás javításának — ál-i Lalában az élelmiszerellátásnak: — kulcskérdése, hogy ezekből! a cikkekből is növeljük az! árutermelést termelöszövetke-j zeteinkben, állami gazdaságainkban. Szükségletünket ezek-j bői az árukból — néhány pri-i mór cikk kivételével — a me-( gyén belül kell megtermelni.! Adottságaink erre megvannak.! Ösztönöznünk kell termelőszö-j vetkezeteinket a zöldség-gyü- • mölcstermelés fokozására.

Nagyobb gondot kell fordí-i tanunk a kereskedelem kultú-j ráltságára. Kereskedelmi egy-, ségeink rendje, tisztasága, a; vásárlókkal való bánásmód ja-( vitásában számítunk a keres- j kedelmi dolgozók segítségére. í A gyorsabb javulás érdekében! növelnünk kell a lakosság j részvételét a kereskedelem ellenőrzésében.

A jobb ivóvízellátás érdeké-! ben az 1963. évben el kell ké-| szíténi a sátoraljaújhelyi vízmű rekonstrukciójának, továb-! bá 1964-re a sárospataki és! iükkszentkereszti vízművek; kiviteli tervét. 1963 végéig be kell fejezni a már megkezdett szikszói vízmű építését és az, 5zdi víz- és csatornahálózat »lső ütemét. Az elkészült tér-' vek alapján ütemesen, éven-: tén 2—3 községben, ott ahol ehetőség van, társulás útján vízmüvet kell építeni. Megkell1 valósítani azt a tervet, hogyi 1965 végéig KÖFA-alapból>( ársadalmi munkával 130 ezer1 méter új út és 334 ezer méter: íj járda, továbbá 28 híd épül-; jön fel. Érvényt kell szerezni, i már elkészült és jóváhagyott | tözségrendezési irányelvek! szigorú betartásának, hogy ez- :el is elősegítsük községeink! nelyes, tervszerű fejlődését. I

Az intézkedési terv elkészí-i íésénél figyelembe vettük re— ilis lehetőségeinket, beleértve! i rendelkezésre álló anyagi erő-1 forrásokat is. E tervek végre- í lajtásában nem kis munka há-3 rul a járási, községi tanácsok-\ ra. Ha a lakosság széles rété-« leire támaszkodnak, közös ősz-J szefogással megoldjuk nagy* ieladatainkat. <

A cél: 10 millió forint megtakarítás

éri a 16 milliót.

A kongresszusi verseny már éreztette hatását az első negyedévi tervek teljesítésében is. Az év első három hónapjában — tonnánkint 18 kilóval csökkentették az alapanyagfelhasználást —, a jöminőségű munka eredményeképpen több mint két és félmillió forin§

épüljenek boltjaink, felhasználva a helyi erőforrásokat, a ^ lakosság társadalmi munkáját • is. Még ez év folyamán 13 új ! boltot építünk, elsősorban az I ipari települések újonnan épült j

perem területeinek körzetében.? a Borsodnádasdi Bánya- Intézkedések történnek az óz- üzemben Labancz István párt- di és a kazincbarcikai új lakó-! titkárral és Lamos Jenő főtelepek bolthálózatának gyor-i mérnökkel beszélgettünk a sabb kiépítésére és a vendég-; kongresszusi verseny eddigi látóipari hálózat átszervezésé-, leredményeiröl: Mindketten azt nek meggyorsítására. Tovább:,mondták, hogy a nádasdi bá- javítjuk a kereskedelmi háló-j . - - eredménvekct

zat technikai felszerelését, hű-|nya marls S P tőgépellátását. A zöldség-gyü-* mu*;íű fel, s ez nem véletlen, mölcsellátás javításának — ál-i A szénvágók, a csillések, a tálában az élelmiszerellátásnak műszakiak ismét bebizonyit- ~ k^rdese, hogy ezekből ják a pórt iránti a cikkekből is növeljük az\ ..... ,

árutermelést termelőszövetke- J tokbet, jobbat es gazdasago- zeteinkben, állami gazdasága— sabban akarnak termelni, inkban. Szükségletünket ezek- A párttitkár ^ a főmérnök

°- az néhány pri-i állítását a számok, a tervmőr cikk kivételével — a me- teljesítés is igaZolja. gyen belül kell megtermelni.,:

Adottságaink erre megvannak.! Az első negyedévben kö- Ösztönöznünk kell termelőszö-f 40 vagon szénnel ad- vetkezeteinket a zöldség-gyü-.' tak többet terven felül, mölcstermelés fokozására. j Áprilisban is túlteljesítették a

Nagyobb gondot kell fordí-l tervet. Javult a minőség. A főtanunk a kereskedelem kultú-j mérnök szerint ebben az év- ráltságára. Kereskedelmi egy-; ken kereken 152 500 tonna sze- ségeink rendje, tisztasága, a; net kell termelnie ennek a vásárlókkal való bánásmód ja-i 794 emberrel dolgozód 51 javításában számítunk a keres-; gonos bányának. Ezt teljesítik kedelmi dolgozók segítségére.! is. és nem az a céljuk, hogy A gyorsabb javulás érdekében ^mennyiségi túlteljesítést érje- növelnünk kell a lakossága nek el, hanem az. hogy javít- részvételét a kereskedelem el-Ssák a minőséget és mindenek- lenőrzésében. * előtt gazdaságosan termeljeA jobb ivóvízellátás érdeké- i nck’ mcrt ben az 1963. évben el kell ké-jr a második ötéves tervben szíteni a sátoraljaújhelyi víz- 1 a szénbányászatban ez a mű rekonstrukciójának, továb- főfeladat. Jobbat és min- bá 1964-re a sárospataki ési j óig jobbat adni!

bükkszentkereszti vízművek; a kongresszusi versenyben kiviteli tervét. 1963 végéig be javult a szén minősége, csu- kell fejezni a már megkezdett , szikszói vízmű építését és az ózdi víz- és csatornahálózat ! első ütemét. Az elkészült tér-' i vek alapján ütemesen, éven-: kén 2—3 községben, ott ahol ' lehetőség van, társulás útján > vízmüvet kell építeni. Meg kell' | valósítani azt a tervet, hogyi ■

1965 végéig KÖFA-alapból>( ( társadalmi munkával 130 ezer11 méter új út és 334 ezer méter:' új járda, továbbá 28 híd épül-, jön fel. Érvényt kell szerezni, j a már elkészült és jóváhagyott j j községrendezési irányelvek!' szigorú betartásának, hopr ez-;! zel is elősegítsük községeink! | helyes, tervszerű fejlődését. 1j

Az intézkedési terv elkészí-i tésénél figyelembe vettük re-;! ális lehetőségeinket, beleértve! i a rendelkezésre álló anyagi eró-: j forrásokat is. E tervek végre-? hajtásában nem kis munka há-J rul a járási, községi tanácsok-§ ra. Ha a lakosság széles rété-ff geire támaszkodnak, közös ősz-* szefogással megoldjuk nagy§ feladatainkat. ff

— Tartják-e végig az elsőséget? — kérdezi Gyárfás Gyula üzem- főnök (balról a harmadik). — Nehéz lesz. Sokan akarnak elsők lenni — válaszolják a Kelemen-brigád tagjai.

tot takarítottak meg.

A verseny szervezéséhez, irányításához nagy segítséget adnak a gyár párt- és szak- szervezeti szervei.

— A pártbizottság — mondja Vass Géza párttitkár elvtárs — figyelemmel kiséri a verseny alakulását. Május 7-én például pártbizottsági ülésen vizsgáltuk meg, hogy a verseny hogyan tölti be feladatát, miben szükséges a segítség.

las Janos, a gyár igazgatója — összehangoltuk az éves tennivalókkal. Nem a termelési tervek túlteljesítésére, hanem elsősorban a jóminőségű munkára törekszünk, csökkenteni akarjuk az önköltséget, az anyagfelhasználást. Éves felajánlásunk szerint, hét és félmillió forintot akartunk megtakarítani, a kongresszusi verseny azonban azt sejteti, hogy az évi megtakarítás értéke elAz volt a tapasztalatunk, hogy sokat és jól foglalkozunk a szocialista brigádokkal, a munkabrigádokkal, de nem fordítottunk kellő figyelmet az egyéni verseny szervezésére, értékelésére. A továbbiakban törődünk az egyéni versenyzőkkel is.

A mozgalomban 162 brigád vesz részt, ebből 95 brigád akarja elérni a szocialista címet. Igen élénk, lüktető verseny, vetélkedés alakult ki. Minden brigád tagjai arra törekszenek, hogy ők kerüljenek az első helyre, ami erkölcsi és anyagi elismeréssel is jár. A hengerde üzemrészben például az elsőséget igen megközelíti Kelemen Gábor brigádja. Hosszú hónapok óta ők dolgoznak a legjobb anyagkihozatallal, s jelentősen csökkentették az úgynevezett másméretű lemezeket.

A kikészítő üzemben Petrányi Sándor brigádjáról beszélnek úgy, mint egyik legjobbról. Az elsőség persze nagyon viszonylagos, mert a Novak, a Kelemen, a Gyárfás és a többi brigád is az első helyezést akarja elérni.

A gyárban igen jó a fizikai és műszaki dolgozók kapcsolata. A műszaki vezetők igyekeznek biztosítani a brigádok és egyéni versenyzők s2ámára a jó műszaki feltételeket, segítenek a termelési és egyéb gondok mgoldásában. A munkások elismeréssel beszélnek a munkájukat lelkiismeretesen végző műszakiakról. Ez a kölcsönös elismerés, megértés nagyban hozzájárul a borsodnádasdi eredményekhez és milliókat hoz a közösségnek.

Jobbat és mindig jobbat• •.

pián áprilisban 150—160 ezer forint árbevételi többletet értek el, darabos szenet termeltek, olyan szenet, amelynek kisebb a hamutartalma. Ennek érdekében tevékenykednek, versenyeznek a brigádok, csapatok. Németh Sándor elő- vájási brigádja például versenyre hívta a tröszt összes brigádjait. Lamb Zoltán fejtési csapata, Vancsák István brigádja, Zám István csapata. Fónagy József II. elővájási csapata és Németh Sándor brigádja igen szép példát mutat a vetélkedésben. Különösen Németh Sándor csapata ér el igen szép teljesítményt, vágathajtási tervét áprilisban is magasan túlszárnyalta.

A versenyt jól segíti és támogatja az üzem pártvezetősége, a szakszervezet és a műszaki vezetés. A pártszervezetek is taggyűléseken foglalkoztak a kongresszusi verseny eredményeivel, értékelték az eddigi munkát. A pártvezetőség, amely rendszci-esen foglalkozik a szocialista munkaverseny kérdéseivel, vezetőségi ülésen vizsgálta meg a brigádok versenyét; Megállapította, hogy

a kongresszusi versenyben

a szocialista brigádok járnak az élen,

az olyan kommunista csapat- vezetőkkel, mint például Németh Sándor, akire büszke a bánya egész kollektívája.

Még eredményesebb lenne a

kongresszusi verseny, ha a nádasdi bányászok több kisgépet, Kóta-féle kaparót kapnának. Szükség van tranzisztoros robbantógépekre is. A bányászok megszerették ezeket a gépeket. Nagy kár, hogy a bányagépgyár keveset gyárt ezekből a fontos bányászati gépekből. A nádasdi bányászokban igen nagy öntudat, akarat és lelkesedés él, a kongresszusi versenyben is bizonyítani akarják, hogy viszonozzák a párt és a kormány bizalmát. A fiatalok, akik szintén helytállnak a szénfalak mellett, azt a célt tűzték maguk elé, hogy a kongresszusi versenyben és a második ötéves tervben

megőrzik és tovább növelik a borsodnádasdi hány ászíiatalok hírnevét.

Pedig a munka itt is nehéz, mert a rapszodikusan váltakozó széntelepek sok akadályt, nehézséget gördítenek a bányászok elé.

Büszkék is a nádasdi bányászok. S ez így van jól. Az viszont semmiképpen sem helyes, hogy az üzemben még nincs kongresszusi versenytábla, amelyről bárki leolvashatná a nagyszerű vetélkedés eredményeit, a hétköznapok szén csatáinak győzelmi jeien- téseit.

— Szegedi—Csorba —

A kongresszusi versenyben

Tiszai Vegyikombinát építésénél is példás eredmények születnek. A 31. Állami Építőipari Vállalat munkásai, műszaki vezetői és a- SM. Csatorna- és Vízvezctéképöö Vállalat dolgozói igen jól munkál kodnak a nagy vegyipari mű épi lésén. A képén: a karbantartó üzemrész egy részleté, a háttéri! en a gaztartalyok.

1 A kongresszusi felhívás nagy visszhangot keltett a hegyek között szerényen meghúzódó Borsodnádasdi Lemezgyárban is. A gyár vezetői, dolgozói alapos mérlegelés és számítga- tás után állapodtak meg a verseny célkitűzéseiben.

— A kongresszusi verseny célkitűzéseit — mondotta Gyár-