Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

6

BSZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, If)62. április IS.

Képek a szovjet pártmunkás-küldöttség

látogatásáról

Szorgalmas emberei;, zöldéiig vetések

a taklabarkáayl batárijait

Megyénk dolgozói nagy szeretettel fogadták kétnapos ittlétük alatt a szovjet pártmunkás-küldöttséget. Itt közölt képeink a látogatás egy-egy mozzanatát örökítik meg. Fel- ő kép: orosznyelvű felirat üdvözli a látogatókat a DIMA- ^fAG bejáratánál. Alsó kép: a mgyaljai Állami Gazdaság nádi telepén létesített tó partin.

Szabados György felvételei

<ni«<iiiiiiiiuntimiiiiiiiiiniiuuiHUHiuiiiiiiiimiumitiiiiitiiitiiiiniiiiuiuiiuiHiumiiui(iiiiuuiiiHiiimii4itiiiiniuiuuHiuntuiiUHiiinu(Hiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiuuiiiiiiiHiiiiiiMiiiiNi

Május 1. megfioneplésére vonatkozó dokumentumokat gyűjt össze a miskolci Herman Ottó Múzeum

A miskolci Herman Ottó Múzeumban két esztendeje kezdték meg a nagymúltú iparvidék munkásmozgalmi hagyományainak gyűjtését. Eddig már csaknem 2000 dokumentumot rendeztek és kartotékol- tak. A gyűjteményben igen gazdag és értékes anyag van a miskolci csatáról és a Tanácsköztársaság idejéből. Az idén a múzeum tudományos munkatársai elsősorban a több évtizedes múltra visszatekintő május 1 megünneplésére vonatkozó adatokat gyűjtik. Felkeresik a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a perecesi szénbányák öreg, nyugdíjas dolgozóit, az egykori szervezett munkásokat és elbeszélésük alapján rögzítik az első világháború előtti, valamint a Hor- thy-rendszer alatti ünneplési formákat.

A gyűjtés eredményeként edT e j

A palackozott tej megjelenése annak idején osztatlan örömet keltett a miskolci tejivók széles táborában. Népszerűsége általában tartós is, de időnként fel-fel- bukkannalc panaszok. Például napjainkban, amikor a I tavaszi felmelegedés néhány j órácskára bátortalanul már 1 meg-megmutogatja magát.

I A napokban például két | üveg tej ment össze forralás | közben, tanúskodva arról, hogy nem volt a legfrissebb. Pénteken reggel újra csak összement forralás közben a palack tartalma. Az árudák vezetői szerint nem egyedi a panasz, mert igen sokan reklamáltak a tej „életkora” miatt. Ezt a panaszt látszik alátámasztani az is, hogy az egyik iskolai napköziben is megromlott a félliteres palackokban szállított tej.

Megesik, hogy a tej melegben helytelen tárolás következtében megromlik. De ez a felmelegedés még semmi. Mi lesz, ha válóban meleg lesz végre?! Több körültekintést, jobb gondoskodást, mert igen sokan szeretik a palackozott tejet — nemcsak. \ vásárolni, hanem fogyasztani is.

m

dig már több mint 300, május elseje megünneplésére vonatkozó egykori újságot, visszaemlékezést, rendőrségi iratot, fényképeket gyűjtöttek össze.

A tervek szerint a kutatást Miskolc után a megye más iparvidékére, és a borsodi szénmedence bányatelepeire is kiterjesztik.

Mint egy játékvonat,

akkora csak az egyetlen kocsiból álló „szerelvény”, amely a taktaharkányi állomásról elindulva, oda-vissza két óra alatt bejárja a Taktaközi Állami Gazdaság 14 ezer holdas birodalmát. A parányi kocsiban mindenki ismeri egymást, hiszen ők maguk, családjuk a gazdaságban dolgozik: Jajhalmán, Üjvilágon vagy Harangodon. Jobbára asszonyok, gyermekek, öregek vonatoznak, akik orvosnál, patikában vagy éppen a szerencsi piacon voltak. A munkabíró férfiak mind kint dolgoznák a határban.

Künn a határban, ahol tündökölve süt a Nap, biztatóan zöldellnek köröskörül a földek. Emitt hatalmas, végeláthatatlan táblában az őszi búza selymes haját borzongatja a langyos fuvallat, amott még szántás feketéHik: a talajt,készítik elő a tavaszi mag alá. Egy távolabbi dűlőben a katonás rendben haladó traktorok után a vetőgépek egész sorát akasztották, hogy széles szalagokban csorogjon a szem, s mennél hamarább földbe kerüljön az árpa, a borsó, a lu- cernámág,

— Minden rendelkezésre álló

gépi és emberi erőnk a földeken van — fogad benn iáikét Jajhalmon Kovács Lajos brigádvezető. — összesen 51 traktor, lánctalpas és eszközhordozó erőgépünk dolgozik megállás nélkül, két- műszakban, hogy kihasználva a napsütéses időt, behozzuk a lemaradást, elvessük az utolsó szem magot is. Minden napra új munkatervet készítünk, ésszerűen csoportosítjuk a gépeket, mert ezekben a szorgos hetekben könnyelműség lenne kihasználatlanul hagyni egyetlen órát is. Ahol pedig fapályosabb, mélyebben fekvő a talaj és emiatt a gépek nem mehetnek a lágy földre, oda fogatokat küldünk, nem várjuk meg a teljes felszáradást.

— Minden reményünk megvan arra, hogy ha a hosszúra nyúlt tél miatt kicsit megkésve is, de még idejében, néhány nap múlva végezhetünk a ko- ratavasziafc elvetésével. Eddig földbe került 298 holdnyi lucerna, 139 holdnyi borsóval, felül vetett lucerna, továbbá étkezési borsó és nem sok van már hátra az 1100 holdnyi árpából sem. Azután következnek majd a kapások: a kukorica, a napraforgó, a répa. Az idősebbeken kívül három ifjúsági traktoros brigádunk is

Megbeszélést tartottak megyén k békemozgalmának aktívái

Borsod megye és Miskolc békemozgalmának aktívái szombaton megtárgyalták a megyén belül folyó békemozgalmi munka időszerű felada fait.

Az elnökségben helyet foglalt Szabó József, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője, Kammel La- josné, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára. A megbeszélést Kállai László, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára nyitotta meg.

Roska István, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkára tartott tájékoztató előSvédországi út után

Rövid beszélgetés Ruttkai Ottóval

Mint már korábban hírt adtunk, Ruttkai Ottó, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója egy magyar művészdelegáció vezetőjeként Svédországban járt. Csütörtökön tért haza útjáról és most, amíg az ügyelő a legközelebb bemutatandó darab; A néma levente szereplőjeként próbára nem szólítja, élményeiről beszélgetünk. Először arról kérdezzük, milyen művészcsoportot vezetett?

— A Svéd—Magyar Baráti Társaság meghívására utaztunk ki — mondja. — László Margit, Bende Zsolt, az Állami Operaház magánénekesei, Németh Amádé, az Állami Operaház karnagya, Kotlári Olga, a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének szólistája és Marcis Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház opera- társulatának basszistája volt a csoportban rajtam kívül. Tíz napot töltöttünk Svédországiban, ez alatt hat alkalommal lléptünk fel hangversenyter- Imekben és művelődési otthonokban. öt alkalommal Stockholmban, egyszer Vesterhouse- ben. Ez utóbb említett városkában igen sok magyar él. Stockholmban az egyik műsorunkat Lajtai Lajos, a kiváló zeneszerző, régóta Svédországban élő hazánkfia rendezte. Ezt az előadást a szociáldemokrata párt helyiségében tartottuk.

— A tapasztalatszerzés vágyán tűi mi volt a célja a művészcsoport utazásának?

— tapsunk hazánk felszabadulásának évfordulójával esett egybe. Stockholmban, a magyar követségen ünnepeltünk. Egész utunk célja az voft, hogy felszabadulásunk évfordulója alkalmából valamit megmutassunk a magyar művészeti életből, művészeti fejlődésünkből a Svédország-1 ban élő magyaroknak és al

svéd közönségnek. Repertoárunkban Erkel, Bartók, Kodály, Farkas Ferenc, továbbá Verdi, Puccini és Mozart opera-áriái, kettősei, magyar népdalok és operettdalok szerepeltek. Ezekből alakítottuk ki esetenként műsorunkat. A műsorban én képviseltem a prózát. Konferáltam a műsort, azonkívül (elsősorban a magyar közönség részére) mai életünket bemutató novellákat adtam elő.

— Hogyan fogadta a közönség a magyar együttest és a műsort?

— Igen lelkesen, bár a svédek nagyon lassan lelkesednek. Műsorunk nagyon tetszett. Igaz, hogy első előadásaink csak negyed és fél házak előtt folytak le, ezen mi is meghökkentünk, de a későbbi előadásokat már zsúfolt nézőtér előtt tartottuk. Ennek az a magyarázata, hogy Svédországban meglehetősen alacsony az általános érdeklődés a színház és a művészeit más ágai iránt. A színházak rosszul mennek. Például ott-tartózkodásunk alatt egy igen jónevű amerikai zongoraművész koncertje tizennégy hallgató előtt folyt le. Előadásaink közönségének kétharmada általában svéd volt, egyharmada pedig magyar. A magyarok előadás után nagyon ünnepeltek minket, felkerestek az öltözőkben, mind többet akartak hallani itthonról és nem akartak megválni a magyar szótól. Igen nagy a Svédországban élő magyaroknál a honvágy, kívánják a magyar szót, a hazai híreket. Érdekes epizódként említem, hogy a magyar követségen járva egy bogácsi lakossal találkoztam. Molnár Lajosnak hívják, 1956-ban keveredett ki Svédországba. Most hazatérékérelmezte a követségen. — Mennyire sikerült megismerni a svéd életet?

— Keveset ismertünk meg belőle, de mindenképpen sokkal többet, mint amennyi a mostani rövid beszélgetésünkbe fér. Több helyre hívtak élménybeszámolót tartani; igyekszem majd eleget tenni ezeknek a meghívásoknak. A svédek közel másfél évszázada elkerülték a háborút, életszínvonaluk tagadhatatlanul magas, de ez nem jelenti egyértelműen a jólétet. A műszaki áruk igen olcsók, a ruházati cikkek forintra átszámítva a mi árainkon mozognak, feltűnően drága a közlekedés és igen drága az élelmiszer. Jellemzésként elmondom, hogy a víz ihatatlan, sós, tengerízű. A vendéglőkben viszont egy há- romdecis ásványvíz ára, ami egy hasonló üveg sör árával is egyezik, magyar pénzben mintegy nyolc forint. A svédek sokat takarékoskodnak a hasukon. Érdekes jelenségként említem meg, hogy a híres svéd becsületesség, erkölcsi tisztaság mellett különösen a nagyvárosokban mindinkább terjed a huliganizmus és a gátlás- talanság.

Ruttkai Ottót már sürgeti az ügyelő. Az igazgató sem lehet rendbontó a próbán. Búcsúzunk.

— Még hideg tél volt, amikor indultunk — mondja befejezésül. — Kitavaszodott, mire odaérkeztünk. Elvittük a tavaszt. Jelképesen ez volt a célunk is. Felléptünk egy egykori légópincéből átépített kul- túrotthonban is. Ez is jelképnek tekinthető: vendégszerepléseink, népeink barátsága erősítésének célja, hogy minden légópince mielőbb átalakuljon békés célokat szolgáló helyiséggé, a kultúra otthonává.

(hm)

adást a nemzetközt helyzet legfontosabb kérdéseiről. Ezután Szabó Bcäa, a Hazafias Népfront megyei irodá jának munkatársa vázolta azt a programot, amely az elkövetkezendő két hónapban a békemozgalom megyei aktíváinak munkájához iránymutatást ad.

Július 9-én tárgyai Moszkvában a világkongresszus a leszerelés és a béke kérdéseiről. Ezzel összefüggésben megyénk lakosságának figyelmét a leszerelés kérdésére kell Irányítanunk, meg kell értetni, hogy ez megvalósítható; reális követelés. A leszerelés sikerét nagyban elősegíti, ha a békeharcosok tábora egyre szélesedik, s njmd nagyobb tömegek kapcsolódnak be aktívan fi békéért, a leszerelésért vívott harcba.

A megbeszélésen résztvett aktívák a városokban, járásokban ismertetik majd ugyanezeket a kérdéseket.

Francia filmküldöltség Budapesten

dolgozik, tagjai beneveztek az országos ifjúsági traktoros versenybe. Közülük külön ösen Rozgonyi Istvánt és Derpkó Istvánt illeti dicséret lelkiismeretes munkájukért, szorgalmukért.

S amikor a skatulyányi vonattal a széles tanyavilágból visszaérkezünk Taktaharkány- ba, a község felső határában az Üj Világ Termelőszövetkezet földjein is ugyanez a kép fogad bennünket Sima hengerek, tárcsák, boronák zörögnek, készítik a talajt vagy biztosítják az őszieket az esetleges felfagyás ellen. Az erőgépek többnyire a tavaszi magok elvetésével foglalatoskodnak.

A koratavasziak'ból 530 hold a vetnivalónk, a kapásokból pedig 430 hold — mondja Boros Zsigmond elnök, majd mosolyogva hozzáteszi: — Mire ez a cikk megjelenik, végzünk is a 230 hold árpával, 40 hold borsóval, a 30 hold zabbal, a 10 hold zabos bükkönnyel, a 160 hold vöröshere felülvetés- sel és a 60 hold újvetésű lucernával, sőt 50 holdon már a cukorrépát is földbe tesszük. Azután következik még 200 holdnyi kukorica, 30 hold siló, 40 hold napraforgó és 110 holdon a többi cukorrépa. Erre is csak néhány napra van szükségünk, egyszóval, kellő időben elkészülünk a tavaszi vetéssel.

A továbbiak során elmondotta Boros elvtárs, hogy az Üj Élet gazdái .rendkívül szorgalmasak, pontosan, gondosan munkálkodnak. Ez a magyarázata annak, hogy bár tavaly sok gondot, bajt tartogatott számukra is az aszályos esztendő, mégis 38 forintot tudtak fizetni munkaegységenként. Akik pedig átlagon felüli eredményt értek el, prémiumot kaptak. j.

Ennek az eredményes munkának következménye, hogy bár a tsz még csak két éves múltra tekinthet vissza, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a taktaharkányi Űj Életet is az első, gépesített termelőszövetkezetek közé sorolta. Ennek megfelelőén a meglévő gépeikhez kaptak még 5 traktort, 1 tehergépkocsit, 6 vetőgépet, 1 aratógépet, továbbá ekéket, kultivátorokat, fűkaszákat, rendsodrókat, disztil- lert, mű trágyaszórót; kompresszort.

így aztan szorgaimán, szaktudásán ‘kívül a teljes gépesítés is hozzájárul ahhoz, hogy a késés étlenére is, ide- jébén végezhetnek a tavaszi munkákkal, és minden eddiginél kedvezőbb körülmények között tekinthetnek az év elé ffc. jt)

Az április II-én megkezdődött Francia Filmhétre Jacques Chausserie Laprée, a Francia Nemzeti Filmgyártási Központ igazgatójának vezetésével francia fílmküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai: Jacques Nicaud, az Unifrance Film helyettes főtitkára, Marina Vlady filmézínésznö, Claude Rich filmszínész, Henri Colpi. az „Ilyen hosszú tivoliét” című francia film rendezője, Jacquelín. Pronin vágónő és Zoltán Mohos, az Interkontinental Film igazgatója. A képen: Claude Rich, J. Chai;sn*e- rie Baprée, Marina Vlady».