Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
Tasfirasp, 1962. április IS. ÉS*AKlWAG¥ARORSZA<3 7 .te Á'.it Készülődés az ünnepekre KsiitiöttértekezSetet fartőt! a KPVDSZ A Miskolci Szeszes- és Üditőitalkészítő VáJlalat felkészült a húsvéti forgalomra. Bay Magdi, Rogyák Ica és Balog fivi, a I.korós és az üdítőital«*» palackokat csomagollak. '•llMlllllllHH||Hiit||||||||lHIHIHIIII11IIIIHinilllHlllllinillliIllItllHIIHllltIllHlH!milllllHUIIHIHIIIIIIIIIIIIIIIIHIHHll!lllilllllllltf A szikszói járásban befejezték a koraíava&ziak vetését Ritkán lehet hivatalában találni Szabó István elvtársat, a szikszói járási tanács elnökét ás a mezőgazdasági osztály vezetőjét, Czakó György elvtársat A temielőszö vetkezetett járják, jó szóval, okos észrevételekkel segítik a legfontosabb tavaszi tennivalókat Ott- jártamkor is éppen indultaié volna vidékre, hogy a helyszínen, kint a határban lássák a munka mozgalmasságát, ellenőrizzék a telefonon jött jelentősek hitelességét — A munka jó ütemben halad — fogadott Szabó elvtárs. — Közös gazdaságaink megértették, hogy minden késedelemből csak kár származhat. Megkésett a tavasz, s ezt csak Összehangolt, jó munikávai lehet ellensúlyozni. Czakó elvtárs kimutatást tett elém, miből mennyit vetettek el, s mennyi még a tennivalójuk. Naponta 240 fogatos vető- gép dolgozik a szikszói járásban a 31 traktorvontatású ve- tógőpen kívül, s így naponta mintegy 1500 holdba kerül a mag. A koratavasziak vetését vasárnapig befejezik, ezt követően minden erőt a kapások vetésére, továbbá az őszi kalászosok ápolására mozgósítanak. Egyik nagy gondja a járásnak, hogy a tavaly vetett vö- röshere jelentős része, több mint 500 hold, a nagy szárazsóig, majd az aránylag kemény ta miatt kipusztult, s pótlását akadályozza a vriömaghiány. A takarmánypótl ást elsősorban egynyári bikarmánynövénvekkel lehetne biztosítani, az ehhez szükséges vetőmag beszerzése azonban gondot jeleni:. A takarmányszűke több közös gazdaságban a szarvasmarhaállomány leromlásához vezetett. A tsz-eknek mindent el kell követniük, hogy kellő mennyiségű zöldtakarmány álljon majd rendelkezésükre az állatállomány feljavításához. Máris megfigyelhető, hogy a termelőszövetkezetek nem sokat törődnek a legelők karbantartásával, még a fejtrágyát is sajnálják a legelőktől, pedig a költség busásan megtérülne. A szikszói járásban lényegében jól szervezett munka folyik, a termelőszövetkezeti tagság, a gépállomások dolgozói megfeszített iparkodással igyekeznek pótolni az időjárás okozta kiesést. <G. M.) A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága pénteken délelőtt tartotta küldöttértekezletét a miskolci Avas Szálló klubhelyiségében. A kereskedelmi dolgozók népes táborát mintegy 200 küldött képviselte. A küldöttértekezleten részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság képviseletében Koval Pál elvtárs, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A KPVDSZ központi elnökségét Asztalos Róbert elvtárs, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsát KopcaS Dúsaié elvtárs képviselte. Szilágyi Dezső elvtársiak, a küldöttértekezlet elnökének bevezető szavad utón Gelb Miklós elvtárs, a KPVDSZ Borsod megyei Bizottságának titkára számolt be az elmúlt két évben végzett munkáról. A számvizsgáló bizottság jelentését Sugár Andor elvtárs, a bizottság elnöke ismertette. A beszámolóki s a határozata javaslat fölött termékeny vita alakult ki. A küldöttértekezlet anyagának ismertetésére visszatérünk. Román pedagógusok Borsodban A szocialista kollégiumok vezetőinek országos értekezletén a baráti országok küldöttei is részt vettek, akik az értekezlet befejezése után néhány vidéki kollégiumot és diákotthont tekintettek meg. Borsodba Maria Popescu bukaresti és Moldovan Andrönic prcdeali pedagógus látogatott el. Előbb Mezőkövesden felkeresték a gimnáziummal kapcsolatos középiskolai kollégiumot, majd. Sárospatakra utaztak Daróczy Sándor minisztériumi főelőadónak és Gál. Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjének társaságában. Sárospatakon Pozsa József és Gál Gyula, megyei előadók vezetésével kétnapos tapasztalatcserén vettek részt Borsod megye középiskolai kollégiumainak és diákotthonainak igazgatói, nevelő tanárai és a diáktanácsok titkárai, mintegy 70-cn. A román vendégek is bekapcsolódtak az értekezlet- munkájába, beszámoltak a hazai eredményekről és elismeréssel szóltak a borsodi kollégiumi élet magas színvonaláról, Elmondották, hogy sokat tanultak az országos értekezlet munkájából, és a Borsodban tett' tanulmávyútjuk tapasztalatait, a kollégiumi igazgatókkal és nevelőkkel folytatott megbeszéléseik eredményeit is hasznosítani fogják odahaza a maguk, nevelői munkájában. Megyénk középiskolai kollégiumai. főként a sárospataki Kossuth Lajos. Zrínyi Ilona és Erdélyi János kollégiumok nagyon megnyerték a vendégek tetszését ragyogó tisztaságukkal, tágas, napfényes, Ízlésesen, otthoniasan berendezett szobáikkal, a tanulók udvarias, fegyelmezett magatartásával. De elismeréssel nyilatkoztak a meglátogatott borsodi iskolák, kollégiumok és diákotthonok életéről és a bérmük folyó szocialista nevelő munkáról is. Barátságosan elbeszélgettek a diáktanácsok küldötteivel is, a.kik a maguk értekezletén a tanulás segítését nyilvánították a kollégiumi élet fő feladatának. Elmondották a vendégek, hogy a romániai kollégiumok nevelési és oktatási tervében is éppen a tanulás került, az előtérbe. Kétnapos sárospataki tartózkodásukat arra is felhasználták a vendégek, hogy megtekintsék a Rákóczi-vár, a nagymúltú kollégium és a nagy- könyvtár nevezetességeit, majd visszatérve a fővárosba, útközben Miskolcon látogatást tettek a Petőfi kollégiumban is. Nyílik a tavaszi kikirics a tokaji Kopaszom Tokaj -Hegyalja és a zempléni hegyvidék gazdag növényvilágához számos. Észak-Ma- gyarországon máshol nem tenyésző virágfajta tartozik. Az idei késői tavaszodás ellenére a tokaji hegyvidék déli fekvésű lankáin több mint 10 fajta virág bontotta ki szirmát. így többek között nyílik már a mélykék színű szagos ibolya, s kivirágzott a halványlila és a sárga színű tavaszi kfkirics is a tokaji Kopasz-hegy lejtőin. BORSOK fimde Nagymosás Holnap vasárnap. Korán kelünk, mai a ragokban nagyon összegyűlt egész héten a szennyes. RKg én a szappant mcgrcszctom> kapcsold be szívem a gépet. Az elektromosság engedelmesebb ha érzi, hogy a te kezed fegyelmezi a kapcsolókait. Elég a lúgos oldat? Te mondd meg! Ezt én nem tudom? Elismerem, nem sokat érek itthon, második műszakon! Szólj és parancsolj! E habzó tenger tábornoka vagy, én a legénység. De várj csak, pár órán beiül legyőzzük ezt a szürke hadat, a lakás feliér vitorlák alatt úszik a vízben és a gödien, S te kitüntetést nyújtasz át nekem, mert ugye én is győztem? nHHMtniwiiiiuHiiiTOreiiimHiiiiiimiiiiimiiimiiimniuiHiimimiiBiiHmmimimuimmmiuimmiflinmmimimmmiii Lengyelország a szörmésáUatnk exportját tekintve, az ötödik, a rókabörexportban pedig első helyen áll a világon. (t9G0-ban maiié dollár származott ebből a bevételi forrásból.) Sza'bó és Czakó elvtárs vé-< leménye szerint az egy hónapos J kiesés ellenére is elmondható, < hogy a szikszói járásban előbb- < re vannak a tavaszi munkák-; kai, mint tavaly ilyenkor. 1961« június első napjaiban még ku- J koricát vetettek, most pedig, < ha a jelenleg tapasztalható J lendület továbbra is megma-' rád, lényegében a szükséges« agrotechnikai határidőkön be-J lül kerülnek földbe a kapások« is. A zárszámadások alkalmát; is felhasználták arra, hogy a' tsz-tagségot előkészítsék a tavaszi felkészülésre. Az a sok« hasznos politikai és szakmai' természetű tanácskozás, amely« még a tél folyamán lezajlott,; kedvezően befolyásolta a tagság hangulatát. Megértették,' hogy csak jó munkával tudják; hasznukra fordítani a közös. gazdálkodásban rejlő lehetősé- \ geket.------ooo—— N övényvédelmi akcióbizoltság alakult Borsodban Borsod megyében a Hazafias Népfront a szervezett növény- védelem kialakítására új akcióbizottságot alakított. A 30 tagú, mezőgazdasági szakemberekből álló, növényvédelmi akcióbizottság már kidolgozta idei programját. Eszerint 10 gyümölcs-, szőlő- és burgonyh- termelő községnek komplex növényvédelmi tervet készítenek. A tervben — többek között — meghatározzák, hogy a szövetkezeti földeken és a háztáji gazdaságokban a dolgozók hogyan védjék például a gyümölcsösöket, mikor és mivel permetezzenek és miként óvják meg a fákat a fertőzéstől. Ezenkívül tájegységek szerint növényvédelmi bemutatókat rendeznek, ámenekre meghívják a termelő- következetek szakmunkásait ti. SASS ERVIN: * VALÓTLAN TÖRTEKET ismerik egymás!?! Ä hatodik nap még többet tudott: reggelig táncoltak az éjszakai mulatóban. A mama is velük volt, és fátyolos szemmel nézte őket... A hetedik nap, mint bomba robbant a hír: megkérte a kezét! És a mama igent mondott A fiú egy reggel megleste a lányt, és mellé lépett: — Szervusz. — Szervusz. Két lépést tettek, amikor a lány megszólalt, hidegen, büszkén. — Mit akarsz még? Én már ri is felejtettem az egészet, ami köztünk volt. Nem is szerettelek, most már azt is tudod. Csak úgy kellettél, hogy legyen valakim. No, most jobb? Aztán, hogy a fiú nem szólt, hisztérikusan tört rá. — Nem érted? Mit akarsz még? (— Szerencsétlen — gondolta a fiú — szerencsétlen. Pedig mennyire szerettelek.) (— Bolond — gondolta a lány —, ez tényleg szeretett...) — Mit akarsz még? A fiú lehajtotta fejét. Már csak sajnálta a lányt. — Bestia. A lány meglepődött. Nem ezt várta, valami egészen mást, hogy könyörög majd, kínlódik, mint régen, és akkor diadalmasan vághatja szemébe: — Tudod is te, mi a szerelem! Azt hiszed, amit mi __az v olt? Már előre kéjesen formálta a szavakat, amikor a fiú csendesen megszólalt: — Bestia. A lány érezte, hogy mégis valami durvát, győzelmeset kellene mondani. Gyűlölte magát, hogy nem jut eszébe semmi olyan, amivel ő maradhatna felül. A fiú felemelte szomorú szemét, és sajnálkozva nézte. — Nesze! — kiáltott a lány, és faképnél hagyís. Így búcsúztak. Egy pofonnal. A fiú még látta, hogy a sarkon elegánsan fékez egy Wartburg, aztán elindult a másik irányba. Este, még egyszer, kisétált a folyópartra. Meglepődve köszöntötték a fák, hogy egyedül jött, aztán tovább suhogtak, bókoltak a szélben. Órák teltek, nézte a zajló vizet. Cigarettáid gyújtott, és mozdult, hogy indul hazafelé, amikor... ... a betonúton százas tempóban közeledett egy autó. A part előtt lefutott a földútra, megállt. Lámpái kialudtak. A motor felbúgott, aztán csend lett. Ajtócsapódást hallott és egy. férfi hangját, tisztán, világosan. — Gyere, cukim, nincs itt egy lélek sem ... Hallod, hogy zúg a folyó? Gyere ... A fiú megmerevedett. Most már jól látta a kocsit. A Wartburg! ... Női hang válaszolt. — Nem ... nem ... oda nem megyek...- A lány hangja volt. — Ahogy akarod, drága! Nem volt közöttük több, húsz lépésnél. Élesen csattant a hátrabukó dső ülés. A lány lázasan susogott. — Vigyázz rám... te... te vagy az... Az autó rádiója bömbölve felerősödött, és harsogott a dzsessz: „Nyugi, nyugi, nincs itt semmi baj, nyugi, nyugi, nincs itt semmi baj...” A fiú e&vik fától a másikig sodródva futott a folyó felé. A víz szélén megkapaszkodott egy lehajló fűzfában, arcát annak havas törzséhez szorította, és kiszáradt tekintettel bámulta az egymásra torlódó, világító jégtáblákat. Csak akkor rezzent meg a szeme, amikor talán félóra múlva felbűgott egy autó motorja, aztán azt is elnyelte a sötétség és a csend ... Éjfél lehetett. A folyón elindultak a jégtáblák, lassan, megállíthatatlanul. «»-•I- „ mosolya volt, A HUlOnOS szeme is érdekesvágású, senki sem tudta, gúny olódik-e a pillantása, vagy pedig simogató, meleg? A fiú ezt a mosolyt szerette annyira, és mindig látni akarta, mindig. iDe szerette szavait is, száját, ^ert olyan kedvesen suttogta ,az elcsépelt vallomást: Szeretlek. ; — Nagyon! Nem hiszed? Buta!... Buta!... ! A lány valósággal boldog ’volt, ha érezte, hogy a fiú szarvakat keres, mozdulatokat ku- i tat, és semmi, semmi, csak su- Jtán néz a bűvölő szemekbe és :nem tudja, mit tegyen. Kárör- ;vendő, csúnya öröm volt ez, i pedig a lány nem volt több tizennyolcnál. > — Mondd, igaz, hogy szedetsz? 1 — Ha mondom! Vagy nem * érzed? » Hozzásimult, i — Nem érzed?.!! k Csókolöztak. ? — Akarom, hogy szeress ... rte .. . te! I Mindennap kisétáltak a folyópartra. Nyáron kezdődött, * aztán jött az ősz, meg a tél is,. >és a lány kacagásához az öreg »fűzfák ágain csillámló jégkristályok muzsikálták a kísérő ■> zenét. A város távoli fényei pi• rosra színezték az eget, ők ösz- szesimúltak, sétáltak, és ügyetlenül leplezték a testükön át• futó furcsa remegést. í A lány erősebb volt, mint a ifiví. Aprókat kacagott, úgy ' mondta: — Gyere, csókolj meg... Még! , És amikor a legforróbb volt 1 a csók, ellökte magától, s — Elég, kisfiú! Megyünk. ’ A fiú félt, hogy elrontott mindent. Nem tudta szegény. hogy az, ami benne annyi szépséget ver fel, a lánynak csak játék, új ízek, mozdulatok próbája, hiszen a teste olyan volt még, mint a frissen hullott hó, csóknál, remegő összesi múlásnál többet senkinek sem engedett. A lány látta, hogy elborulnak a fiú szemei, hozzásimult hát még egyszer, a két nyitott kabát összeborult rajtuk, s hiába fújt jegesen a szél, egy szempillantás, máris iszonyú tűz lobbant bennük. Körülöttük csend, fehérség a földön, és sötétség a szélben meghajtó fák ágai között. A lány hirtelen úgy érezte, vége, és itt ezí a jeges föld öleli először magához ... A fiú már a nyakét csókolta, érezte szorító kezét, aztán piros karikák örvénylettek a szeme előtt, csípője megmozdult., mintha a jégkristályok muzsikájának ritmusát keresné, halántékán dobolt az ér... ... és kirobbant belőle a kacagás. Üjra ellökte magától a fiút, fuldoklött a kacagástól. A másik pirdig ott állt. a félbemaradt ölelés suta mozdulatában karjait széttárva, kicsit görnyedt vállal, mint egy furcsa kérdőjel. — Mit gondolsz te rólam?! Azt hiszed odavagvok, mert ki- cipelsz ide csókolózni? ... Kíséri haza. Elég volt ebből. A fiúban egy világ omlott össze. Nem szólt. Csak érezte, mit kellene mondani. (— Miért vagy hozzám ilyen kegyetlen? Hidd ri. semmit sem akartam. Szeretlek.) De nem szólt egy szót sem, A lány megállt előtte. Közelebb lépett egy lépést, szigorúan végiggombolt kabátban, zsebredugott kézzel. (■— Azt hiszed, hogi te leszel az első? Szédült! Igaz, hogy tetszel egy kicsit, de első nem leszel!) A lány sem mondta ki, amit gondolt. . A fiú szeme kérdezett: (— Csak játszol velem?) A lány megértette. (— Csak. Bolond! Ha tadnád, hogy amikor megcsókolsz, nem is gondolok rád!... Ha magadhoz húzol, nem te ölelsz! Nevetséges, ugye? De nekem jó. Más kell nekem. Valaki; aki eljön egyszer hozzám, mert nagyon akarom. Lehet, hogy autója is lesz ... Mikor lesz neked autód, te ágrólszakadt? ... Jó. Tetszel nekem. Rendből van. Izgat, ha megcsókolsz ... ha hozzámérsz... Szeretsz? Bolondság! Te is csak azt szeretnéd ... Lehet, hogy nemcsak azt?... Akkor sem kellesz, értsd meg!... Sajnállak. Keress magadnak valaki mást. Én nem való vagyok hozzád. No, elég volt. Ügy állsz itt, mint egy félig kidőlt villanykaró. Nevetséges vagy.) Hangosan folytatta: — Gyere, kikapok a mamámtól, tudod, hogy milyen hisztis ... Holnap újra kisétálunk ide. és megint kapsz néhány puszit. Megcsípte a fiú orrát. — Te mamlasz! Megperdült, futásnak eredt. Pici cipői alatt harsogott a lágy hó. A fiú utána. (— Hát mégis szeret?) A lány zihálva kapkodta a levegőt, de azért kacagott, féktelenül. (— Most azt hiszi, holnap jobb leszek hozzá. Szegény.) A fiú utolérte. Átölelte a vállát: úgy sétáltak tovább. Ha valaki messziről meglátta őket. biztos, hogy mosolygott: Szerelmesek ... milyen boldogok ... Másnapa lány nem jött el. Harmadnap sem. A fiú negyednap meghallotta, hogy új orvos érkezett a városba. Fiatal, és Wartburg kocsija van. Az ötödik nap új hírt hozott: már
