Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
Tasárnap, 1962. április IS. fiSZAKMACYARORS7,AG TUDOMÁNYOS ELETtechnikai úfdőtiiáfják A gyengített, de élő vírus legyőzi a gyermekek rémét I smét megkezdődtek és folynak a gyermekbénulás elleni védőoltások az országban. Az előző oltási ..menetek” olyan sikerrel jártak, hogy hazánkban gyakorlatilag megszűnt a polio, a gyermekbénulás és most már a szülőkön múlik, hogy ezt az eredményt „tartani tudjuk”. Ezt úgy érhetjük el, ha minden szülő eleget tesz a felhívásnak és elviszi gyerme^ két a védőoltásra. Érdemes visszatekinteni arra az útra, amíg az orvostudomány eljutott odáig, hogy ezt a, halált és nyómorékságot okozó járványos betegséget megíékezze. ■Jenner és Pasteur, a himlő, illetve a veszettség elleni védőoltást még csak tapasztalati tények alapján készítette. Jen- ber, például észrevette, hogy azok a fejőlányok, akik kezükön tehénhimlővel fertőződtek, járvány ideién nem kaptak emberi himlőt. Ebből született meg az az elgondolás, hogy tehénhimlő-nyirokkal mesterségesen fertőzze az emberekét .és így tegye őket védetté a himlővel szemben. (A védőoltások mai. közhasználatú elnevezése, a vakcina ezért származik a tehén latin nevéből, a „vacca”- ból.) Az oltáskor, mint később kiderítették, az történik, hogy n tehénben még himlőt okozó Vírus emberbe jutva, már csak igen enyhe betegséget okoz. Ez az envhe betegség azonban elég ahhoz, hogy az emberi szervezet az emberi himlővi- russal szemben hatásos ellenanyagot termeljen. A gyermekbénulás elleni oltás is hasonló elvek alapján indult el. Először is a gyermek- bénulást okozó polio vírust kellett emberen kívül tenyészteni és elölt vírusból, vagi' a virus szelídített változatából olyan oltóanyagot készíteni, amely embernek beadva be- tegséget nem okoz. de a fertőzést kivédi. Csak 1.940-ben sikerült a polio vírust az emberi szervezeten kívül kilenyész- teni, de 1954-ig kellett várni, amíg Salk doktornak sikerült a használható oltóanyagot, a formáimnál elölt polio vírust elkészítenie. Ez az orvostudomány nagy győzelme volt. A zonban néhány év alatt bebizonyosodott hogy a Salk-féle vakcina csak kb. két évig nyújt védelmet a gyer- mekparalizissel szemben. Sabin amerikai professzor új utat választott: az általa készített oltóanyag gyengített, de élő vírust tartalmaz. Ennek alkalmazása elé azonban két akadály tornyosult: 1. Meg kellett bizonyosodni arról, hogy az oltóanyagban levő vírusok valóban „szelídek-e” és nem okoznak betegséget. 2. Az amerikai gyógyszergyárak még hasznosítani akarták a már legyártott és lényegesen drágább Salk- féle oltóanyagot. Sabin módszerét elsőnek Csumakov profeszor karolta fel a Szovjetunióban s ott, majd később Csehszlovákiában és Magyarországon csaknem százmillió személyt „oltottak be” a Sabin féle vakcinával. (A Sabin-féle oltás nem a himlőoltásnál használt lándzsával vagy pedig tűvel történik, a gyermeknek mindössze néhány cseppet, vagy egy csokoládé- drazsét, kell lenyelnie.) A kísérletek végeláthatatlan sora bizonyította, hogy a szájon keresztüli „oltás”, a szelídített, de élő vírust tartalmazó oltóanyag sohasem okozott betegséget, de biztos védettséget adott a gyermekparalizissel szemben. A Sabin-féle módszernek még az az előnye, hogy a gyermek oltásával közvetve a felnőtteket is oltjuk, mert a gyermekekkel csaiádi közösségben élő felnőttek is „fertőződnek” a szelíd vírussal. Ugyanis a „szelíd vírus” a gyermek belében szaporodik és székletével ürül. Számtalan kísérleti bizonyíték van arra, hogy feltehetően, a közös WC. árnyékszék, mosdó, fürdőszoba, tányér, evőeszköz stb. használata révén az egész család „átfertö- ződik" a szelíd vírussal. Így a szülök és más felnőttek — ha még valamilyen módon nem szereztek volna természetes védettséget — védettek lesznek. |VI a már az Egyesült Álla■ 1 mokban és a nyugateurópai országokban is elismerik, hogy a Sabin-féle vakci- nálásl mód nemcsak olcsóbb és egyszerűbb, hanem hatásosabb is, mint a Salk-féle oltás. Egyes nyugat-európai országokban még a múlt évben is volt gyer- mekparalizis járvány, nálunk lényegében megszűnt. Egy méiús-sorozat elvégzése például olyan adatok birtokába juttathat, amely lehetővé teszi az adott technológia megváltoztatását, a kitermelés jelentős növelését, vagy a termékek minőségének nagymértékű javulását. A nyomjelző alkalmazása igen szerteágazó az iparban is. Legfontosabb területei többek között a kohói pori folyamatok vizsgálata. öntéstechnológiai vizsgálatok, kopás és kenö- képességl vizsgálatok, 'olaj- és bányaiparral kapcsolatos kutatások: vízmozgás vizsgálatok, kormeghatározások, re posztói, ellenőrzések és kutak állapotának vizsgálata. TÉTÉNYI PÁL ezután hangsúlyozta, hogy a n.vomjelzéses módszer ipari alkalmazása hazánkban fokozatosan terjed. Példákat sorolt fel többek között a különböző kohászati és önté'stechnológiai vizsgálatokkal kapcsolatban; — Említésre méltók — mondotta — a különböző kohászati és öntéstechnológiai vizsgálatok. amelyekkel a csepeli izotóp laboratóriumban és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékein kísérleteznek. Ezek nagy szolgálatot tesznek nemcsak a termelvé- nyek minőségének javításában. de anyagmefftakarításban is. Példaként említeni meg az öntvények izotópos anyag- vizsgálatát. amely lehetővé teszi a hibastatisztika készítését: kizárja a selejtöntvény feldolgozását, megmunkálását, forgácsoló kapacitás*- szabadít fel. Az izotópos átvilágítási módszerrel természetesen az is kiderül, hogy melyik öntési módszer a rossz, illetve meg lehet akadályozni a selejt gyártását. — Sokan azt állítják, hogy az öntvénybe nem lehet belelátni. Ez a feltevés a tudomány mai állása szerint hamis. A , kétkedőket meggyőzi dokumentumokkal a radiográfiai anyagvizsgálat, amelynek elterjesztése ipari üzemekben elsőrendűién fontos. „fíriósofí“ lesxnph-e utófiainli? SZÁZADUNKBAN évtizedenként kerek egy centiméterrel emelkedett az átlagos, testmagasság. Feltűnő jelenség ez — gondolkodásra és kutatásra készteti minden ország tudósait. Sokan hajlandók egyetlen okkal magyarázni. de valószínűbb, hogy a tényezők egész sora közrejátszik a testmagasság feltűnő növekedésében. Így többek között: a nngyobb húsfogyasztás, a fiúknál, lányoknál egyaránt korábban fellépő pubertás (nemi érettség), a széles tömegekre kiterjedő, rendszeres sportolás (Illetve testedzés, a turisztikát is beleértve), a fokozott fényhatás (sokkal több időt töltünk lényegesen nagyobb fényben, mint 50 évvel ezelőtt),- gyorsabb a mozgás, helyváltoztatás lehetősége (a közlekedés fejlődése). A növekedés okairól tovább folyik a tudományos vita. de listásáról sem mondhatjuk, hogy megegyeznek a vélemények. Egyik érdekes ‘ nézet szerint magasabb generációknál nagyobb kézügyesség figyelhető meg, de csökkent , az idegen nyelvek elsajátításának készsége. Mások azi állítják, hogy a testmagasság növekedésével nagyobb idegrendszeri érzékenység, ugyanakkor a képzelőerő hanyatlása jár együtt. Mindezt nyugodtan a nem ellenőrizhető, vagy legalábbis bizonyításra szoruló feltevések közé sorolhatjuk. Egy bizonyos, s ebben megegyeznek a kutatók: az. emberiség átlagos testmagasságának növekedése nem tarthat „a végtelenségig”. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az emberiség történetében nem nagy idő. 500 év múlva két méternél. 1000 év múlva bárom méternél jóval magasabb emberek népesítenék be a Földet. S újabb ezer és tízezer év múlva? Tessék kiszámítani... — A radiográfia Igammt- defektoszkópia) bevezetése jelentős munkaidő- és anyagmegtakarítást eredményez az öntödékben. Példaképpen említem meg. a Szovjetunióban 1958-ban az évi megtakarítás csak ily módon 220 millió rubel értékű volt. Az Egyesült Államokban pedig a g&mma- defektoszkópia segítségével elért megtakarítás, az összes atomtechnikai módszerek segítségéve] közel 20 százalékot tesz ki. — Mióta alkalmazzák hazánkban a gamma-defektoszkópiai módszert? — A Csepel Műveknél már 7 éve foglalkoznak vele jelentős gazdasági eredménnyel. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 1960-ban ott a megtakarítás ily módon mintegy 6—7 millió forintot tett ki. Alkalmazzák még ezt a módszert a DIMÁVAG-ban, a Lenin Kohászati Műveknél, az Április 4. Gépgyárban, az Erőmű- javító és Karbantartó Vállalatnál is, sajnos azonban sokkal kisebb mértékben a kelleténél. E módszer bevezetés« főleg az öntödéknél volna eredményes és gazdaságos, mert a selejt tényének a megállapításán túl. a selejt kiküszöbölésére alkalmas technológia kidolgozására is lehetőséget nyújt. VÉGÜL megkérdeztük Tété- ny i Pált, milyen lehetőség nyílik e módszer elterjesztésére? — Az országos Atomenergiai Bizottság — mondotta — támogatja az ipari bázis-laboratóriumok fejlesztését és a tapasztalatcserét is. Általánossá kívánja tenni az izotóp- vezérlésű ellenőrző berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A bázislaboratóriumok létrehozását iái az ipari kutató intézetek bevonásával el kell érnünk, hogy a nagy hatékonyságú izotóp nyomjelző módszer a technológiai folyamatok elemzésének elérhető és bevett módszerévé váljék. (a. f. k.) A elhárítása (Rakétával — rakéták ellen) A hadtörténélem sok évezredes tanulsága szerint a támadó fegyverek fejlődését mindig gyorsan követte az elhárító eszközök kifejlesztése. Gyakori eset volt a klasszikus hadviselésben, hogy a támadót saját fegyverével semmisítették meg: nyílra nyilzáporral feleltek, ágyúlövésre sortűzzel válaszoltak, támadó bombázók ellen vadászgép harcolt a legeredményesebben. Kérdés, ez az elv alkalmazható-e a modem hadviselés legfélelmetesebb támadó fegyvereinek, a láthatatlanul célracsapó rakétáknak az elhárításában? Interkontinentális rakéták Elöljáróban tekintsük át a katonai rakéták legfőbb típusait A közepes hatósugarú rakéták lőlávoLsága 500—5000 km. Legnagyobb sebességük a hajtómű kiégésekor — az ún. égésvégi pontban — másodpercenként 2^3—6 km között van. A messzehordó rakéták hordtávolsága Ő—12 ezer km. S miután e röppálya képes két kontinens (pl. Európa—Amerika) közötti távolságot áthidalni, az ilyen teljesítményű rakétákat interkontinentúlis-nak, vagy ballisztikus lövedéknek nevezzük. Ez utóbbi elnevezés arra utal, hogy útjuk egy részét, akár az ágyúlövedék, ballisztikus rüppályán teszik meg. Egésvégi sebességük 6.9—7,5 km másodpercenként. Ha e 2—3 fokozatú rakéták utolsó hajtóműve ennél nagyobb (pl. 7,9 km-es) sebességet érne el, pályája már nem ütközne a Földbe, hanem állandóan keringeni kezdene a Föld körül, mint mesterséges hold. Helyes irányítás esetén az interkontinentális lövedékek eélzási pontossága igen nagy: 8—12 ezer km-es út befutása után a szórás tíz km-néil kisebb lehet, ami az atom- vagy H- bomba töltetet figyelembe véve nem jelent nagy eltérést. (A célba tehát nem a rakéta, hanem a felgyorsított robbanófej jut el.) Az interkontinentális rakéta pályája az indítást követő 240—300 másodpercben az első néhány száz kilométeren belül alakul ki, míg a hajtóművek működnek. Egy 8000 km-es hatósugarú rakéta célbajuttatásához 6,9 km/mp sebességre, 1270 km csúcsmagasságra és időben 29 percre van szükség. A támadó felderítése, a támadó robbanótöltet felderítésére és a megsemmisítésére a repülési időnek gyakorlatilag a fele fordítható, amennyiben a védő megfelelő sebességű ellenrakétákkal, felderítő radar (lokátor)hálózattal és olyan elektronikus számító gépsorral (központtal) rendelkezik, amelyek egységei másodpercenként legalább 100 ezer számtani művelet elvégzésére képesek. (Pl. Anglia 1944-ben ezek egyikével sem rendelkezett, így a német V2 rakéták elhárítása lehetetlen volt.) Figyelembevevő, hogy a támadó robbanófej atomtöltetű, részleges elhárításnak nincs értelme, a támadót 100 százalékig kell megsemmisíteni. Előbb azonban a támadót fel kell ismerni, fel kell deríteni. A felderítést a radarhálózat végzi, akkor, amikor a támadó test a pálya középső szakaszában repül. A radar felderítés azon az elven alapszik, hogy a támadó robbanófej fémburkolatáról a radarhullámok visszaverődnek a kibocsátó berendezésbe. Ha a légtér üres, visszaverődés nincs. A megA Baku környéki, kőolajat tartalmazó rétegek a Káspi s>tenger alatt is folytatódnak. A ► kőolajtermelés fokozására £szükségessé vált a tenger fenéikén is olajkutakat fúrni. Le- l/Mirpimyzott hajóról a fúrási 1 munkát nem lehet elvégezni. hnertNo szel és a hullámjárás »— a viharokról nem is beszélővé — túlságosan „mozgatja” a fc/úrócsjjüet lehajtó fúróberen- idézést. Ezért olyan úszó szigetieket készítettek, amelyek a [kijelölt helyre vontathatok, toll cölöpszerű lábakra állitha- iiók és ezeken a lábakon oly [magasra emelkednek ki a víz {fölé, hogy a legnagyobb vihar [hullámverése sem éri el a [munkaterületet, a mesterséges [szipet testét. Az ilyen kőolaj- L/iírásra. szerkesztett szigetek, fazonban csak viszonylag sekély f— legfeljebb 25 méter mély — [parti vizeken használhatók. Az egyik szovjet újságíró leg',1 ilyen olajfúró szigeten ta- \pasztáit élményéről így szármáit be: — Amikor a fúrótoronnyal E " ellátott „hajónk” a kijelölt, helyre érkezett, előbb hatalmas, két méter átmérőjű oszlopdarabokból egybeszerelt „lábakat” bocsátottak lassan, és óvatosan a mélybe. Miután mind a négy láb Jeneket ért, a szigetünk lassan emelkedni kezdett: egy méter, azután még egy méter s a 2400 tonna viz- kiszorítású hatalmas test egyre emelkedett. Már mintegy két emeletnyi magasságban volt a tenger színe felett, amikor az emelést befejezték. Amint a sziget szilárdan megállt cölöplábain (a „lábak” a teherbirá talajrétegig süppedtek), megindult a kútfúrás. A „lábraállt” szigeten 38 ember dolgozik és ezek hetek* ig-hónapokig laknak a tenger színe feletti „fészkükben”, amelyben, társalgó, könyvtár, orvosi rendelő áll a rendelkezésükre. Az élelmiszer- és üzemanyag raktárban egy hónapra elegendő készletet tárolnak. Postát, pótlást rendszeres hajójárat (esetleg helikopter) hoz. A fúróberendezés 1800 méter mély kút fúrására alkalmas. Most dolgoznak olyan úszósziget tervein, amelyről 2000 méter mélységbe lehet majd lefúrni. előző légvédelem lokátor hálózata tehát állandóan figyeli a légteret, szüntelenül forognak a radar antennák, az égbolt minden iránya felé jeleket sugároznak., Ha támadóra bukkannak, két fontos mozzanat következik: a célkövető lokátorok működésbe lépnek, tehát a repülő test pályáját automatikusan követni kezdik. ÍV radar hullámok visszaverődési idejéből a számító központok kiszámítják á robbanófej pályáját és sebességét. Ezekből az adatokból az égi mechanika nagyszerű törvényeinek felhasználásával négy fontos adat következik: a kilövés helye és időpontja, továbbá a célpont helye és a becsapódás ideje. A radarkészülékek mai teljesítménye mellett a felderítés legfeljebb 4000 km távolságból történhet, vagyis a célbaérkezésig még kb. 10 perc van hatra, ennek a fele a hasznos idő. amit elhárításra és az ellenfél megsemmisítésére használhatnak. Ellenrakéták Ezután új radaréiIomúsok kapcsolódnak be az elhárítási műveletbe és kiszámítják, milyen pályára kell juttatni a támadó megsemmisítésére szolgáló ellenrakétát. Miután az ellenfél zavaró vágy leplező támadásokat is indíthat (pl. felrobbanthat egy nagyobb rakétát, így 30—40 repeszdarab repül a cél felé s nem tudni, melyik belőle az igazi). így hosszabb időt vesz igénybe az azonosítás. Ennek megtörténte után legjobb esetben 2—3 perc marad a megsemmisítésre. Az ellenrakéta — nem általános felfogás szerint — szintén atom- töltetű, rendkívül nagy gyorsulással indul s 90—100 másodperc alatt 80—120 km magasságba képes emelkedni. A célzásnak rendkívüli pontosságúnak kell lenni, mert pl. 3000 lemről történt felderítés esetén fél százalékos hiba 15 km eltérést jelent s az elhárító rakéta atomtöltete hiába robban, a támadó zavartalanul folytatja útját, kár nem esett benne. Más elgondolás szerint, a hagyományos töltetű, de nagyobb számú rakétát kell felbocsálani, amelyek a támadóval azonos pályán haladnak — vele szemben és a találkozás előtt felrobbannak s a sok repeszdarab a támadó rakétát szétforgácsolja, esetleg a töltetét idő előtt felrobbantja. Elméleti számítások szerint a megsemmisítés valószínűsége a legnagyobb célzási pontosság esetén 25—33 százalék. Ez annyit jelent hogy legalább 3-—4 ellenrakéta felbocsátása szükséges egyetlen támadó megsemmisítéséhez, A rakétaelhárításnak más módszerei is ismeretesek. Ezekből befejezésül csupán egyet ismertetünk, az önvezérlős automata rakéták alkalmazását. Az automata irányítású elhárító rakéta úgy közelíti meg a célt, mint ahogyan a kutya fut a távolban megpillantott gazdája felé. Az ilyen rakéta vagy az infravörös (hő-) sugarakra érzékeny, vagy az orrában elhelyezett radarkészüléknek az ellenfélről visszaverődő hullámai vezérlik a célra. Az elhárító rakéták természetesen nem akkor robbannak, ha összeütköznek a támadóval (ez szinte lehetetlen), hanem amikor a két rakéta között a megsemmisítés szempontjából a legkedvezőbb vagy legkisebb a távolság. A védőrakéta ekkor automatikusan felrobban s a lámadót vagy teljes egészében megsemmisíti, esetleg jelentősen eltéríti pályájátóL Gauser Károly Izotópok az ipar szolgálatában Kőolajkút a tenger fenekén Fél-Mpa területének központosított villamosenersia ellátása ha több mint kétszerese az átlagos terhelésnek. Ebből »s következik, hogy a „magánosán dolgozó” erőmű a nap Java részében kihasználatlanul — fele teljesítőképességgel — dolgozik, pedig az erőmű akkor a leggazdaságosabb, ha állandóan teljes terheléssel működhet. Mindezek a gondok megszűnnek, illetve mérséklődnek, ha egy nagy terület erőműveit közös hálózat kapcsolja össze. Ha valamelyikben egy-egy gép átmenetileg kiesik, a hiányzó áramot a többi erőmű generátorai könnyen pótolják, anél« kül, hogy ezeket veszedelme* sen túlterhelnék. (Tehát nirvt csen szükség tartalék gépekre^ A Szovjetunió földrajzi helyzete a csúcsterhelés sát is segíti. [ A Szovjetunió európai ré► szén (5,6 millió négyzetkilomé- [ torén) működő, minden vüla- ►mosenergiát termelő erőművet [egyetlen óriási rendszerben ►fogtak össze. [ Az erőművek rendszerbe ► foglalásának előnyeit könnyen [megérthetjük, ha meggondoljuk, hogy milyen követelményeket támaszt a villamos- [energia biztosítása a „maguk- < ra hagyott”, azaz egy-egy terü- | letet önállóan ellátó erőművek i számára. Mindegyikben tartalék gépegységnek kell minden »időben „ugrásra készen” áll- [nia. hogy azonnal „beléphessen”. ha valamelyik gépegység • meghibásodik, vagy hosszabb [javításra szorul. [ A villamosenergia igény na- .pi eloszlása nem egyenletes: a ’délutáni és az esti „csúcs” néAZ ATOMTECHNIKAI módszerek alkalmazása világ- viszonylatban gyorsan terjed. Az ipari, műszaki fejlesztésnek szerves részévé vált hazánkban is. Az úgynevezett nyomjelző technika a tudományos kutatásban történő izotóp alkalmazás legfontosabb módszere a folyamatok újszerű, dinamikus nyomon- követését teszi lehetővé. Az atomtechnikai módszerek gyors térhódításáról Tétényi Pállal, az Atomenergiai Bizottság Izotópelosztó Intézet igazgatójával beszélgettünk: — Népgazdaságunk jelenlegi fejlődési fokán, igen fontos oly módon növelni a termelékenységet. hogy az ne igényeljen újabb beruházásokat és a meglévő kapacitást, jobban használja ki. Feltehető, hogy az alomtcchnlkni módszerek ehhez jelentős segítséget nyújtsanak? — Igen. Rendkívül hasznos szerepet játszhat az úgynevezett nyomjelző technika alkalmazása, a technológiai folyamatok. az ipari berendezések, termelőeszközök vizsgálatában. Az ilyen irányú vizsgálatok gazdasági hatékonysága sok esetben szinte felmérhetetlen.
