Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

ESZ ARM AGY ARORSZ AO

Vasárnap, 1962. április 1

Megváltozik-e Izsóialva kulturális élete?

Izsófalva

kulturális életéről eddig kevés jót tudtunk írni. Igaz, most sem tudunk sokkal több eredményről beszámolni, de nem is ez a célunk. Inkább csak a lehetőségeket vizsgáljuk, amiben ott rejlik a későbbi eredmény. Ebben nemcsak azért.merünk bízni, mert a községek kulturális életének fejlődésében évről évre szinte törvényszerű előrelépés mutatható ki, hanem azért, mert Izsófalván éppen a napokban szerződtetnek egy függetlenített kultúrigazgatót, Mivel eddig csak tiszteletdíjas vezetője volt a művelődési otthonnak, áld amellett természetesen a „fő munkáját” is ellátta, így nem születhettek olyan eredmények, mint amilyenek születhetnek az elkövetkező időkben.

A jó kulturális élet kialakításához az anyagi feltételek biztosítottak. Több mint tíz éve már, hogy felépült egy szép művelődési otthon, melynek nagytermében körülbelül 400—500 ember fér el, ezenkívül könyvtár, klubszoba is tartozik az otthonhoz. ,A falak között azonban soha nem pezsgett különösebben az élet.

Az ismeretterjesztő előadásokat ugyan rendszeresen megtartották, időnként a KISZ fiataljai rendeztek egy-egy műsoros estet, de ennél jóval többre is futná. Többet bírna el a falu érdeklődési köre, és többet követel a falu igénye.

Izsófalvát nagyobbrészt bányászok lakják, a tsz-bén csak ke- és segíteni fogunk ezután is.

vés ember dolgozik. A különféle rendezvények iránt főleg a bányászok érdeklődnek és a művelődési otthon új vezetőjének az is feladata lesz, hogy „felrázza” a termelőszövetkezet dolgozóit, megszerettesse Velük az otthont, felkeltse érdeklődésüket. A fiatalok gyakran látogatják a klubot, de nincs szervezett programjuk, irányított foglalkozásuk, aminek a segítségével legnemesebben és főleg hasznosabban tölthetnék idejüket. Milyen feladatok megvalósítását várják a művelődési otthon új. függetlenített vezetőjétől? Hadd válaszoljon erre Hubay László, a községi tanács elnöke.

— Sommásan így fogalmazhatnám meg: a falu kulturális életének a fellendítését. Ezen belül természetesen sok kisebb-nagyobb feladat vár az otthon vezetőjére. Szeretnénk egy olyan kultúrcsoportot, amelynek a műsorait mindannyian érdeklődéssel, elégedettséggel néznénk, és amely különféle alkalmakkor méltóképpen képviselné falunkat. Szeretnénk egy énekkart és egy zenekart is.

— Meg lehet-e mindezt valósítani Izsófalva fiataljaival?

— Ügy gondolom: igen. A fiatalok érdeklődőek, csak ügyes emberre van szükség, aki helyesen tud irányítani.

— A feladatok sikeres elvégzéséhez nem elég egy ember. Kap-e segítséget az otthon vezetője?

— A tanács eddig is segített,

Nagyméretű aknásrobbantásra készülnek a Némahegyi Kőbányában

Implom István bányavezető irányítása mellett szorgos készülődés folyik a Sátoraljaújhely melletti Némahegyi Kőbányában az első aknásrobbantásra. A nagyüzemi termelést már nem tudja kielégíteni a hagyományos fúrólyukas robbantás. Üj kőnyerési eljárás után kellett kutatni. Ezt az aknarobbantásos módszerben találták meg. A Közúti Üzemi Vállalat részéről Szöllősy Sándor tájékoztat bennünket az előkészületekről:

— Húsz méter mélyen és 20 —30 méter szélességben két lépcsőt fúrtak a kemény némahegyi bazaltkőzet alá. Az •így képzett alagutak magassága 160 centi, szélessége egy méter. Az alagutakban külön fúrják az aknák helyét, amelyekbe öt, hat mázsányi robbanóanyagot helyeznek el. Szabályos bergmanncsöves villanyvezetékek hálózatát építik ki, akár a lakóházakban, azzal a különbséggel, hogy itt mindent kétszeresen, háromszorosan biztosítanak, nehogy rövidzárlat, vagy nedvesség következtében baleset történjen. A biztonság mindenek előtt! A betonhabarccsal elfalazott, telített aknák csak a villanyvezetéken át érintkeznek a külvilággal. Miután az alagutakba visszahordták a korábban kirobbantott kőzetet, kezdődhet a robbantás.

Az előkészületek hat hetet vesznek igénybe. Ennek ellenére, sok előnye miatt, egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a módszert hazai bányáinkban. A Némahegyi Kőbányában kb. nyolcezer kiló paxitot helyeznek el, és a robbantástól nyolcvanezer tonna kgvet várnak. A fúrólyukas robbantás 30 százalékkal több robbanóanyagot emésztene fel. Előnye még az aknásrobbantásnak, hogy egy tömegben nagy mennyiségű követ kapnak, továbbá a kőmennyiség aprózódik, kevesebb utántörésre van szükség.

O. E.

Ügy gondolom, hogy a pedagógusok is segítenek majd. Bízunk az otthonvezető -ügyességében, és reméljük, hogy valóban fel tudja lendíteni a falu kulturális életét.

Most pedig látogassuk meg az otthon új vezetőjét. Kozsup Mihálynét, aki egyelőre Ormosbányán lakik. A fiatal asz- szonyka nemrégiben jött ide Nagykőrösről, és máris vállalja ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható feladatot.

— Nagy kedvet érzek ehhez a munkához — kezdi. — A kul túrmunkát már a nagykőrösi gimnáziumban megszerettem és később, amikor az általános iskolában tanítottam, akkor is foglalkoztam ezzel a területtel. Itt Ormosbányán a színjátszókat és a tánccsopof- tot segítettem, amivel tudtam.

— Mit gondol: könnyű lesz-e ezekkel az emberekkel dolgozni, akik közé most került?

— Ezek az emberek valóban mások, mint a mi vidékünk lakói. A bányászok valahogy ba- rátkozóbbak, nyíltabbak. Már most megszerettem őket, és remélem, hogy a munkahelyemen is megértjük egymást. Tudom, hogy nem lesz könnyű a feladatom, de ha a falu vezetői segítenek, akkor biztosan szép eredményeket sikerül elérni.

— Milyen tervekkel megy Izsófalvára?

— Elsősorban a KlSZ-fiata- lokat, a tsz-fiatalokat szeretném bevonni a munkába. Lakájossá kell tennünk az otthont, hogy szívesen járjanak oda az emberek, és jól érezze ott magát mindenki. Ügy terveztem, hogy a klubban kulturális délutánokat rendezünk, TIT-előadásokat tartunk, majd kirándulunk, felvesszük a kapcsolatot a Miskolci Nemzeti Színházzal, meghívjuk a művészeket Izsófalvára, szakköröket szervezünk... szóval lesz tennivaló bőven. Munkámban sokat tud segíteni a férjem is, aki itt Ormosbányán KISZ- titkár.

Sikerül-e

megvalósítani ezeket a szép terveket? Izsófalva kulturális életében minden esetre jelentős változásokat kell hozni a függetlenített vezetőnek. Ha a falu irányítói és pedagógusai nem hagyják magára, ha segítséget adnak munkájához, akkor ezek a változások valóban szép eredményekben realizálódhatnak. Az természetes, hogy a legtöbb az otthonvezető ügyességén, rátermettségén, tenndakarásán múlik. A jelek biztatóak. A többire majd az idő ad feleletet.

Priska Tibor

A Pedagógusok Szakszervezete § április 20-án tartja megyei § küldöttközgyűlését

A Pedagógusok Szakszerveze- j te Borsod-Abaúj-Zemplén me- , gyei Bizottsága április 20-án, , pénteken reggel 9 órai kezdet- j tel tartja vezetőségválasztó j küldöttközgyűlését Miskolcon, I a Zalka Máté Gépipari Tech- i nikum dísztermében. A köz- j gyűlésen Gyöngyi István szá- j mol be a megyei bizottság j munkájáról, a számvizsgáló bizottság jelentését pedig Juras László terjeszti elő.-----oo°-----I

M

iskolcra ion a Párizsi Jégrevü

A Párizsi Jégrevü öt évvel ezelőtt szerepelt először hazánkban. Ez az együttes ismertetett meg minket a jégtánc művészetével, és — bár azóta már többször láttunk jégrevü- műsort — az első, a párizsi mindig emlékezetes számunkra.

Mint ismeretes, a Párizsi Jégrevü hosszú ideje, igen nagy sikerrel vendégszerepei hazánkban. Budapesti vendég- szereplése után egy-két nagyobb vidéki várost is felkeres, (öt évvel ezelőtt a vidéki városok közül csak Miskolcon vendégszerepeit.) Miskolcon április 29-én kezdi meg vendégszereplését és május 6-ig bezárólag tizenegy alkalommal lép a közönség elé. A Párizsi Jégrevü együttesében néhány, öt év előtt megkedvelt jégművésszel is találkozik majd a miskolci közönség. Köztük lesz Mirko Virtanen, a remek finn műkorcsolyázó is. A vendégegyüttes miskolci előadásainak szervezését a Miskolci Nemzeti Színház szervezési osztálya végzi, részletes felvilágosítás, csoportos látogatások intézése náluk történik.-----o-----J

áriamban — keltembei

§

tóttá az egész szobát. N1 kapkodtunk ide-oda, újságpapírral befedjük a nyesebb holmikat és g szellőztetéssel kifelé W jük az atmoszférából a longó kormot, hamulis

Egyik vendégem kevi hízelgő indulatszavakat s a MIK-re, nekem viszel drámai pillanatban nyelvemlékünk, a Hal Beszéd kezdősorai jutó eszembe, azokat mormol indulatcsillapító jószáni kai:

hátjátuk feleim MIK l műk, isa por és homuv < műk...

Négy potya tojás

Egy önkiszolgáló bolt öt-hat féle árut vásárolt Amikor otthon kirakom kámból a holmit, akkor szem észre, hogy egy ÍJ»' zacskóban négy tojás is 1 pedig én tojást — határo tan tudom — nem. vásá tam. Nyilván az tört hogy a pénztárnál az élőt fizető asszonyság nagy sí« ben a négy tojást a po! felejtette, én meg az én mimnak vélvén azt is a kámba gyömöszöltem.

Ha futotta volna időm! legszívesebben visszarohaí a boltba, hátha még el] hét juttatni jogos tulajdw sának.

Azóta 5—6 nap telt el, ha a négy tojásra gondol még mindig furdal a lé ismeret a számításom szel hat forinttal megkórosl vevőre gondolván. Az cs> most azért from meg, W ezzel is könnyítsék lelkiis! retemen. De hogy még * bet könnyítsék, azt üzen1 a károsultnak, ő is meg1 demli a leckét s máskor gyázzon jobban arra, hí amit vesz, pakolja is el. okozzon másnak gondot gondatlanságával.

f—ti —n

„Természetfelelösök’*

Egy szenvedélyes kis turista csoport, közte egy igen kedves orvos barátom, az ünnepnapot, ahogy szokta, a hegyek között töltötte. Hazajövet betértek a perecesi bányász klubba egy kis melegítő italra. A klubban — éppen nagy nemzeti ünnepünk volt aznap — vidám volt a hangulat, a bányász elvtársak igen kedvesen fogadták a turistákat. Kínál- gatták, élénk beszélgetésbe elegyedtek velük. Ahogy doki barátom meséli, különösen egyik elvtárs volt emelkedett hangulatban. Szórakoztatta ízes bemondásaival, s kínálgatta folyton a vendégeket.

Már siettek volna haza, elbúcsúztak és mentek volna kifelé, de ez a jókedvű bányász útjukat állta:

— Márpedig a természetfelelősöket nem engedjük!

Kéménybontás és a Halotti Beszéd

Bérházunk tetején lebontották a kéményeket, hogy újakat építsenek helyettük. Előre bejelentették ezt a lakóknak és figyelmeztették őket, dugják be a kályhacsövek nyílásait. A kémény- bontás ennek ellenére nem ment minden veszedelem nélkül. Egyik-másik lakás kéménylyukain időnként olyan törmelék, korom és hamutömeg zúdult le, mintha a Niagara-vízesés robaját hallottad volna. Éppen vendégeim voltak, amikor nálunk is megkezdődött a kéményzivatar. Először csak a törmelékek ritkásabb zúdu- lását hallottuk s reméltem, ~ megússzuk baj nélkül a mű- S veletet. Hirtelen azonban § egy hangosabb robaj kíséreS

tében alázúdult egy olyan tömeg korom és hamu. hogy § áttörte a tömítést és eláraszA miskolci televíziós

AKI A TELEVÍZIÓ adásait, különösen pedig a naponta jelentkező híradó-műsorokat figyeli, annak már bizonyára feltűnt, hogy Miskolc az utóbbi időben gyakran szerepel a TV adásaiban, több miskolci, borsodi eseményről ad hírt a TV-híradó. Ez a több — természetesen — relatív, mert csak a korábbi szereplésekhez képest jelent emelkedést. Ha Miskolcon valami rendezvény van, vagy valami jelentősebb esemény adódik a város, vagy az üzemek életében, már-már megszokottá válik, hogy ott megjelenjen egy fiatal férfiú, kezében filmfelvevővel, néhány segítője pedig nagyfényű reflektorokkal pásztázza a filmre veendő eseményt. Ez a fiatalember és a TV-híradóban szereplő miskolci események

összefüggésben vannak egymással. A felvevőgépes férfiú Kovács György, a megyei KÖJÁLL főmérnöke, a Magyar Televízió külső munkatársa, miskolci, illetve északmagyarországi tudósítója.

Nem tekint még hosszú múltra vissza a miskolci televízió-tudósítás. Kovács György a filmezés szerelmese, a TIT keretében működő amatőr filmművészeti kör vezetője, aki főhivatású munkájának maradéktalan ellátása mellett, szenvedélyes amatőrfilmes, az utóbbi időkben pedig a Magyar Televízió tudósítója is. Amikor a képernyőn a miskolci eseményeket szemléljük, vagy egy-egy ünpepség résztvevőinek soraiban olykor magunkat is felfedezzük, aligha jut eszünkbe, hogy miként kerül a miskolci esemény a t vízióba. Elfogadjuk, termei tesnek tartjuk, hogy így

Elég göröngyös volt pe a még rövid, eddig megtett is. Bár a TIT sok támogat ad a filmművészeti kört nehezen indult a filmkör m kaja. A filmezés nem tart« az olcsó szenvedélyek ki nehéz a felvételek misk előhívatása is. Sok fáradó* tanulást igényel ez a mufl szerkesztő, komponáló kési get, művészi meglátást, rip téri fürgeséget, sokoldalú got. A kör tagjai már készít tek különböző kisfilmeket, kör vezetője, Kovács GyÖ pedig a televíziós riporté kedvelte meg.

Sok-sok emlékezetes misK ci tudósítás fűződik az ő ne' hez. Az elmúlt év végén ő I szítette a ragyogó képsort , Lenin Kohászati Müvekbe^ »csapolásról, ő készítette a J portot az Ady-híd melletti i ronyházról. az I. Miskolci 1 Jszágos Grafikai Biennale rt>

, nyitásáról, a kamarazene ft Itiválról és még nagyon ! ^miskolci és borsodi vonat s zású eseményről, í NEHÉZ A MUNKÁJA. I> i főbb segítője felesége, 1 Jmaga is szenvedélyes film* >A súlyos felszerelések szá ^ tása is sok gondot okoz,

Jlegfőbb gond, hogy kévéi »tudnak a televízió miskolci Jlandó tudósítójáról és érni i kevesen igénylik is a munl Mát és közreműködését. Pe »Kovács György igen szívei tmegy, feleségével szívei lviszi a felvevőgépet, refleá

> rókát, küldd a felvételei j Budapestre, a televíziói! Shogy a legközelebbi híradót ’ már az egész ország tudom »szerezhessen arról, ami Ni tkolcon történt. Miskolc és B

sód megye ipari, mezőga» sági és kulturális élete sok' i több eseménytől gazdag, m ’amennyiről eddig a TV t adhatott. Jobban igénybe k lene vennünk ezt a leheti get, hogy a modem hírköz a legmodernebb technika ján, rendszeresebben adh . sunk hírt városunk és r ^gyénk életéről. Nem közömt hogy milyen a hírünk. Ebt »pedig a TV és annak hí v megbízottja sokat segíthet.

> Van állandó televízió-tudí

'tónk. Éljünk a lehetőséggeü 1 (benedei

CSÉPÁNY! LAJOS

HuofienMM vallomásai

—ä-----/ —■■■ / --------—J- r

ab. Egyszerű, hatgyermekes családból származó kisember, akit ma nehéz szólásra bírni. Egy, a nagyon kevés hiteles szemtanú közül, aki Buchen- waldban életben maradt, s akit 1945-ben — felszabadulása után

— szenzációra éhes amerikai riporterek fogtak körül dollármennyországot ígérve neki, ha elmondja mindazt, amit látott és átélt.

Ám ő akkor szótlan maradt és hazavágyott szülőhazájába, Magyarországra, közelebbről Özdra. Itt él azóta is. Egyedül, s csak barátai vannak, mert valamennyi hozzátartozóját meggyilkolták a fasiszták.

Sokáig kérleltem, amíg fantasztikusnak tűnő élményanyagát részleteiben is feltárta, hogy megismerhesse mindenki, aki a fasizmussal szemben ma még valamiféle illúziókat táplál. Hogy megismerhesse a felnövő ifjú generáció is, amely

— szerencsére — már csak a történelemkönyvből ismeri a fasizmust

Április az antifasizmus hónapja. Jó alkalom is az itt-ott szunnyadó lelkiismeret felébresztésére. — Az 52677-es buchenwaldi rab vallomásait elsősorban ifjúságunk figyelmébe ajánlom.

Következik:

ÜT ÉS CÉL

Gyakran látja maga előtt a gyermekgyilkos Moll, dr. Men- gele gyűlöletes arcát, Ilse Koch bestiális szerelmi életét, s a náci „ambulanz” rémséges titkait. Nem meri elolvasni az OAS-fasiszták algériai vérengzéséről szóló sajtóközleményeket, mert álmában akkor a ká- pók „szórakozását” vagy a Visztula-parti vágóhíd szörnyűségeit látja.

Nemrég azt mondotta nekem: nagyon aggódom a fejlemények miatt. Nem értem az amerikai, a francia, az angol és általában a nyugati országok kormányköreit, hogy szemet hunynak a revansista náci Németország újjászületése fölött, sőt maguk is biztatják és tömegpusztító fegyverekkel látják el azokat, akik 18 évvel ezelőtt számukra is veszedelmes ellenségként harcoltak a „Deutschland über alles” — eszmék valóra váltásáért. — Aggodalmában osztozom vele, bár azt Is tudom, hogy a 40-es évek ma nem ismétlődhetnek meg.

Ki ez a férfi, aki egy kötetnyi élő történelemkönyv? Ki az, akinek számára a fasizmus nem elvont politikai fogalom, haném az átélt, s átvészelt leg- szömyűbb esztendők tengernyi kínjának kísértő emlékképel?

Egy, a valóban csodával határos módon életben maradt három. Ózdról elhurcolt buchenwaldi fogoly közül, az egykori 52677-es számú buchenwaldi

csák emlékképei elevenednek

meg álmaiban, s mire felébred, hajaszálai őszebbekké, szemei fáradtabbakká, arcredői mélyebbekké válnak.

És egyre gyakrabbak a kisértő álmok. Egyre sűrűbben érzi magát álmaiból felriadva a halál árnyékában. Ébren nem, de álmában retteg az auschwitzi, a buchenwaldi rémképektől.

Nemrég, az Eichmann-per tárgyalásakor, szinte naponta szakadtak fel gyógyuló sebei, s Servatius ügyvéd szavait olvasva hátán érezte újból a náci hóhér suhintását, melyet itt kapott a diósgyőri téglagyár helyén, 1944-ben felállított koncentrációs táborban. Félve olvassa a nyugat-németországi fejleményeket, a NATO-ról szóló közleményeket, mert biztos benne, hogy azon az éjszakán Auschwitz és Buchenwald rémséges emlékeiről álmodik, s felelevenednek a modem rabszolgaság tengernyi kínjai.

tékánál, s testének más helyén is behegedt sebhelyek őrzik fájdalmas emlékeit. Deres kis bajúsza alatt keskeny ajka ritkán húzódik mosolyra, beesett, fáradt szemei viszont annál gyakrabban lábadnak könnybe. Pedig egy cseppet sem érzékeny ember. Inkább fásult, másokkal szemben kissé tartózkodó és bizalmatlan is. — Ez persze azok után, amit ő átélt, teljesen érthető.

Lassacskán tizennyolc éve már, hogy éjszakánként felriad álmából és csuromvizesre Izzadva, halálos kimerültséggel kapkod levegő után, vagy arcát a párnába temetve próbálja elűzni lidérces álmait. Kisérti a múlt. Akasztott emberek és elevenen elégetett csecsemők üszkös csontjai, gázkamrák és krerríatóriumok fullasztó bűze, lángokban álló gyárak, városok, jajveszékelő, a biztos halállal szemben tehetetlen asz- szpnyok és gyerekek eltorzult arca, vagy szétfröccskölt vértóL

Bevezetés helyett

Az a férfi, akit e riportsorozatból az olvasónak is alkalma lesz megismerni, nem hisz a csodákban. Csupán azt tartja csodával határosnak — és bizonyára majd az olvasó is, — hogy ma él. Éspedig azért, mert majd egy évig járt-kelt szüntelenül a halál árnyékában. A szürkészöld egyenruhába bújt halál százezernyi kegyetlen döfését nézte végig — kellett végignéznie — összeszorított néma ajakkal és elszorult szívvel. O, — szerencséjére — mindig megmenekült hideg öleléseitől.

Külsőre olyan, mint sokan mások. Közepesnél kissé alacsonyabb termetű, ötven körüli férfi. Haja most már teljesen őszbe borult és homloka felett ' izéles ívben gyérül. Magas homlokát és szikkadt, csontos arcát mély barázdákkal szántotta tele az élet Jobb halán-