Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAO Szombat, 1962. április 14. Bruttó János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) ahol a gazdasági vezetés rendszeresen igényli az egyének és a kollektívák közreműködését, és bátran támaszkodik rájuk a nehézségek leküzdésében. Brutyó János hangsúlyozta a nyilvános értékelés nagy jelentőségét a mozgalom fejlődésében, hiszen az nemcsak a mozgalom résztvevőire, hanem a dolgozók összességére is serkentőleg hat. Ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek a mozgalom támogatása terén a szak- szervezetekre hárulnak. — Ha jól értelmezzük a szak- szervezetek' szerepét a szocializmus építésében — mondotta —. akkor a szocialista brigádmozga- lopi új vonásaiban együtt jutnak kifejezésre a szakszervezetek legsajátosabb tennivalói. Itt valósul meg az az elv, hogy a szakszervezetek a gazdálkodás, a vezetés, a szervezés, a nevelés, a, kommunizmus iskolái. Nem kell' tehát hetenként kitalálnunk valami újat. Újat maguk a dolgozók alkottak a szocialista brigád mozgalom kibontakoztatásával. s ezt kell a szakszervezeteknek minden eszközzel segíteniük. A mezőgazdaságban, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben is, érlelődik már a szocialista brigádmozgalom. Igen nagy jelentőségű az a segítség, amelyet tapasztalatainak átadásával a munkásosztály ezen a térén nyújthat a falunak A mezőgazdaságot segítő üzemek dolgozói, a szocialista brigádok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy ez a mozgalom a termelőszövetkezetekben is mielőbb kibontakozzék. Hangoztatta Brutyó János, hogy a szocialista brigádmozgalom konkrét céljai is az idei terv feladatainak megvalósítás sara irányulnak. És éppen ennek a feladatnak a fontosságát ismerték fel a dolgozók, amikor meghatározták az általuk kezdeményezett kongresszusi munkaverseny célkitűzéseit. A mozgalom résztvevői járjanak élen a kongresz- szusi munkaverseny céljainak megvalósításában. Mögöttük áll egész dolgozó népünk, támogatva sokrétű, alkotó tevékenységüket. — A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának az a feladata — fejezte be szavait Brutyó János —, hogy minél szélesebbre tárja azt az utat, amelyen hazánkban már több mint negyedmillió dolgozó indult el. A jelszó, amelyet a szocialista brigádmoz- galom írt zászlajára: „szocialista módon dolgozni és élni!” váljék a legszélesebb dolgozó tömegek jelszavává, sőt, mindennapos cselekvésévé és végül életszükségletévé, Brutyó János beszéde után az elnöklő Vas-Witteg Miklós ismertette a szovjet szakszervezetektől érkezett üdvözlő táviratot, majd a tanácskozás részvevőinek felszólalásaira került sor. Felszólalások a tanácskozás első nap-án VÉSZI LÁSZLÓ, a Csepeli Motorkerékpárgyár Pannónia brigádjának vezetője munka- csoportjának fejlődéséről, eredményeiről beszélt. — Legfontosabb célunk — mondotta — az emberek szocialista gondolkodásmódjának kialakitása. Ennek módszereit azonban csak fokozatosan, a mindennapi élet tapasztalatai alapján ismerjük fel és alkalmazzuk. Nemrég még azt tartottuk, a szocialista brigádmoz- gaiom lényeges elemének, hogy a béreket és a jutalmakat a brigád tagjai között egyenlően osszuk fel és a brigád együttjárjon moziba, színházba. Azóta felismertük, hogy ez az elgondolás. helytelen, tanulásra, magasabb színvonalú munkára csak a teljesítménynek megfelelő bérezés ösztönöz. HORVATH JÁNOS NÉ, a Magyar Posztógyár fonónője elmondotta, hogy náluk a dolgozók kétharmada nő, így a brigádok többsége is a nők soraiból tevődik össze. A mozgalom a gyárban nagyon nehezen indult fejlődésnek. 1959- ben négy, 1960-ban mindössze két brigád nyerte el a szocialista címet. Lassan aztán megváltozott a helyzet és tavaly a harminchárom versenyző brigád közül már tizenhét ért célhoz. Az idén 51 brigád küzd a szocialista címért, illetve annak megtartásáért. Jó eredményeket értek el már a szocialista együttélés kialakításában is. A brigád különböző összejövetelein ma már rendszeresen részt vesznek a tagok hozzátartozói is. Törődnek a beteg és nyugdíjas dolgozókkal. meglátogatják őket, sőt a házimunkák elvégzésében is segítenek nekik. ZAGYVA LAJOS, az V. számú Autójavító Vállalat Lőwy Sándor szocialista .brigádjának vezetője javasolta, hogy a többi brigádok is vezessék be azt a módszert, amely eleinte ugyan értetlenséggel találkozott: munkafegyelmi felelőssé azt a fiatal dolgozót választották meg, akinek magatartása ellen addig a legtöbb kifogás merült fel. A gondolat szerencsésnek bizonyult, a brigád munkafegyelme ma már minden bírálatot kiáll. . MEDVE ISTVÁN, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője azokat a nehézségeket vázolta, amelyekkel a régi paraszti szemlélethez szokott, az új élettel és termelési módszerekkel csak most ismerkedő dolgozók között kellett megküzdeniök. Csaknem másféléves előkészítés után, tavaly sikerült 37 brigádot alakítani, s ezek közül 29 már meg is szerezte a szocialista címet. TAKÁCS ISTVANNÉ. a Játékkártyagyár és Nyomda Kállai Éva brigádjának vezetője elmondotta, hogy brigádja a legfiatalabb és legtapasztalatlanabb dolgozókból alakult és igen büszkék arra, hogy ennek ellenére már az üzem legjobbjai közé tartoznak. Az újtípusú brigádok mozgalma az egész gyárban elterjedőben van. A viszonylag kis üzem már 17 szocialista brigáddal rendelkezik és ezekben a brigádokban tömörül a gyár dolgozóinak majdnem kétharmada. Ezután Varga György, a SZOT titkára bejelentette, hogy a déli óráig 115 brigádvezető jelentkezett felszólalásra. Ezért az előkészítő bizottság úgy döntött, hogy az egy napra tervezett tanácskozást szombaton is folytatják. BARNA MIHÁLY, az ÉM. 42. számú Építőipari Vállalat ácsbrigádjának vezetője elmondotta, helyesli, hogy a szocialista cím odaítéléséhez hosz- szabb idő tapasztalataira van szükség. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a brigádok munkájával a gazdasági és politikai vezetők csak évenként, vagy még ritkábban foglalkoznak. TÖRÖK BÉLA mozdonyvezető. a kaposvári fütőház dolgozója beszámolt eredményeikről, arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy ismertessék a/ szocialista brigádok versenyében szerzett tapasztalataikat. mert munkahelyükön mé" nem sikerült a versenv legcélszerűbb formáit megtalálni. ÖLLÉ JÄNOS, Békés megyei kubikos a fegyelem meghonosodásáról beszélt, majd Major Károlyné, a Kaposvári Textilművek dolgozója arról számolt be, hogy tíz brigád nyerte el náluk eddig a szocialista címet, öt munkacsoport pedig már másodszor is kiérdemelte a nagy társadalmi elismerést, hogy a szocialista brigádok segítik, tanítják az arra rászorulókat. SZILAGYI IMRE ormosbányai vájár elmondotta: A kezdeti .időkben meglassította a mozgalom kifejlődését, hogy a párt- és szakszervezeti szervektől nem kaptak megfelelő támogatást. A nehézségeket azonban sikerült leküzdeniük, úgy, hogy 90 tagú brigádjuk most az év első két hónapjában már 107 százalékra teljesítette tervét. Az eddigi sikerek alapján elhatározták, hogy a brigád létszámát 140—150 főre emelik. KOVÁCS KATALIN, a Szombahelyi Cipőgyár Zója- brigádjának vezetője elmondotta, hogy brigádjának tagjai kiszesekhez méltóan igyekeznek dolgozni. A csoportban ugyanis mindenki fiatal és az ifjúsági szervezet tagja. A jó munkához a módszerük a tanulás, mindnyájan részt vesznek a József Attila olvasókörben és a munkásakadémián, szakmai tapasztalataik gyarapítására pedig a Szigetvári Cipőgyár fiataljaival rendszeresen kicserélik ismereteiket. Hozzászólása végén felkérte Kádár Jánost, hogy írjon néhány sort üzeme fiataljainak emlékkönyvébe, ennek a párt első titkára nagy taps közben el ecet is tett. Ezután Kádár János, a Ma- o-var Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának első tKkára, a Minisztertanács elnöke mondott, beszédet. Kádár János lelkes ianssal fogadott beszéde után az elnöklő Polvák János a tanácskozást berekesztette. Kádár János elv társ beszédét és a szombati tanácskozás eseményeit lanttnk holnaoi. vasárnapi számában ismertetjük. Jegyzetek a „remény"városából — Genfi mozaikok — NEM HISZEM, hogy bárki is szerénytelenséggel, vagy szakmai sovinizmussal vádolna bennünket, újságírókat, ha azt mondjuk: igen fontos szerepénk volt a genfi leszerelési értekezleten. Nem hiába voltunk több mint hétszázan a világ csaknem valamennyi fontosabb országából! Naponta húsz telefonfülkéből, szerteágazó telex-hálózaton keresztül, a rádió'és a tv hullámain számoltunk be a tárgyalások minden lényeges mozzanatáról, hogy a közvélemény nyomon követhesse a sorsdöntő konferenciát Mégis — most már utólag bevallhatom — tulajdonképpen sohasem voltunk szemtanúi a tanácskozásoknak. Mindig csak másodkézből szereztünk tudomást a történtekről: a szóvivők sajtóértekezletein, a hírügynökségek anyagából, de leginkább a többi újságíróval folytatott eszmecserékből. Nem is kívánhattuk persze, hogy hétszáz nyugtalan tudósító jelenlétében, kattogó tv- és filmfelvevőgépek pergőtüzében tárgyaljanak a küldöttségek olyan rendkívül fontos dologról, mint a leszerelés, így hát, míg a 17 ország delegátusai a Genfi-tó partján, a fehérmárvány homlokzatú Nemzetek Palotájában értekeztek, mi a város központjában lévő sajtóházban tanyáztunk mindennap, reggeltől késő estig. Mindkét épületnek gazdag, ha nem is túlságosan dicsőséges „nemzetközi” múltja van. A Nemzetek Palotája eredetileg a balvégzetű Népszövetség részére készült, de mire felépült, a Népszövetség már halott volt. Most az ENSZ európai szervezetei székelnek megszámlálhatatlan termeiben. Egyik teremben ülésezett a genfi háromhatalmi atomértekezlet is, míg a 353. ülés után dolgavégezetlenül feloszlott. A rossz példák egész sora figyelmezteti a mostani értekezlet résztvevőit: nem lehet tovább halogatni a leszerelés megvalósítását. Hiszen az alternatíva csak katasztrófa lehet. Erre intenek azok a komor szavak is, melyeket a tizennyolchatalmi bizottság tanácstermének falába véstek: „A népek vagy leszerelnek, vagy elpusztulnak.” A SAJTÓHÁZ ezzel szemben „civilben” (vagyis amikor nem folyik nemzetközi jelentőségű értekezlet) „svájci illetékességű”. Genf kanton tanácsának székhelye. A harmincas években azonban a Nép- szövetség bérelte az épületet és itt tartotta üléseit. Abban a nagy teremben például, ahol mi, újságírók naponta dolgoztunk (mármint azok, akiknek nem volt külön irodahelyiségük) negyedszázaddal ezelőtt Hajié Szelasszié etiópiai császár szenvedélyes szavakkal kérlelte a Népszövetséget: segítsen kiűzni hazájából az olasz fasiszták rablóhadait. A kérés süket fülekre talált. A német és olasz fasiszta agresz- szióval szemben a Népszövetség tehetetlennek bizonyult. ,,Ne hagyjuk, hogy megismétlődjék a múlt” — figyelmeztette a “leszerelési értekezletet Etiópia mostani küldötte. S aki csak becsületes és békét akaró volt az újságírók között, arról írt: űzzék ki a genfi tanácstermekből a háború visz- sza-viszatérő kísértetét, s a „csalódások szimbólumából” váljék végre Genf a „remény városává”. Hogy lehet-e eredményt remélni a leszerelési konferenciától, az persze állandó beszédtéma volt az újságírók között. A szocialista és a semleges országok tudósítói egytől egyig azért „drukkoltak”, hogy végre megegyezés szülessen, ha csak valamilyen részkérdésben is. Még az angolok is igyekeztek a szovjet és az amerikai álláspontokban megtalálni a „közöst”, a „hasonlót”. Az amerikaiak ezzel szemben többnyire pesszimisták voltak. Tudósításaikban már előre visszautasították a szovjet javaslatokat. Előfordult, hogy alaposan fel is sültek. Például a Szovjetuniónak a Nyugat-Berlinre vonatkozó javaslatáról napokon keresztül azt írták: „Elfogadhatatlan”, „Rusk külügyminiszter el fogja utasítani” stb. Aztán egyik napról a másikra — legnagyobb meglepetésükre — megszületett az a bizonyos szovjet —amerikai közös közlemény, amely nemcsak a fennálló „véleménykülönbségekről”, hanem az egyes kérdésekben meglévő „egyetértésről” is említést tett és kilátásba helyezte a további tárgyalásokat. A legkárörvendőbbek a nyugatnémet újságírók voltak. Szerintük semmiféle megegyezésre nincs kilátás. Mint a tűztől, úgy irtóztak még annak említéseiül is, hogy a közép-európai atommentes övezetről szóló Rapacki-terv kedvező fogadtatásban részesült az el nem kötelezett országok küldöttségei részéről. De legesleg- jobban attól a lehetőségtől féltek, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok netalán megegyezik az „atomklub lezárásában”, vagyis megakadályozzák az atomfegyverek átadását újabb országoknak. Ez pedig egycsapásra véget vetne Nyugat-Németország atomhatalmi alürjeinek. PEDIG A GENFI értekezlet első szakasza végén úgy látszott, hogy e kérdésben valóban van esély a megegyezésre, csakúgy, mint egy esetleges meg nem támadási szerződés aláírására a Varsói Szerződés és a NATO államai között. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy reálisnak látszik valamiféle együttműködés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűrkutatásban és nincs kizárva a nyugat-berlini kérdés esetleges rendezése sem, akkor már együtt is van az a napirend, amely egy nagyhatalmi csúcstalálkozón szerepelhetne. Ezt a kedvező perspektívát persze alaposan felboríthatja az Egyesült Államok kormányának az a jnost már nyilvánvaló elhatározása, hogy a viharos nemzetközi tiltakozás ellenére, április második felében végrehajtja — az angolokkal együtt — a tervbe vett nukleáris kísérlet-sorozatot. S noha már a március végi napokban is látszott, hogy az amerikaiak semmiképp sem hajlandók ésszerű megegyezésre az atomkfsérletek betiltásáról, az újságírók, amikor hazautazás előtt a sajtóházban búcsút vettek egymástól, mégis többnyire azzal váltak el, hogv a „viszontlátásra "májusban”. Vagyis — a viszontlátásra a csúcstalálkozón. Bebrite Anns Szabadságot a hős spanyol népnek! Rómában pénteken kezdődött meg „a spanyol nép szabadságáért” összehívott nemzetközt találkozó. A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége az alábbi táviratot intézte a találkozó elnökségéhez: — Két és félmillió magyar szervezett dolgozó nevében őszinte üdvözletünket küldjük nagy jelentőségű találkozójuk résztvevőinek és sok síkért kívánunk munkájukhoz. A legteljesebb mértékben támogat' juk azt a harcot, amelyet a világ haladó erői a Franco fa' siszta diktatúra alatt szenvedő spanyol nép igazságé ügyéért folytatnak és önökké együtt követeljük: Szabadsági a hős spanyol népnek! Szabadságot a bebörtönzött spanyol antifasiszta harcosoknak! A Magyar Szakszervezet^1 Országos Tanácsa elnöksége Vasárnap nyílik meg Sárospatakon „A spanyol nép szabadságharca“ című kiállítás A Legújabbkori Történeti Múzeum a sárospataki Rákóczi Múzeummal karöltve Sárospatakon is bemutatja ,,A spanyol nép szabadságharca” című emlékkiállításának anyagát. A nagy érdeklődésre számot tartható, érdekes kiállítást a sárospataki várban rendezik meg. A kiállítást április 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakoí Cseterki Lajos elvtárs, MSZMP Központi Bizottságának tagja, a' megyei pártbizottság első titkára nyitja meg. A spanyol nép szabadsághai-cát megörökítő anyagot Gerelyei Endre, a Legújabbkori Történeti Múzeum főigazgatója ismerteti a megnyitó ünnepség résztvevőinek. Heves vita a genfi leszerelési értekezleten Genf (MTI) Pénteken délelőtt tartotta Genfben Jiri Hajek csehszlovák külügyminif^terhelyettes elnökletével 20. plenáris ülését a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. A két és félórás ülés első részében ismét a nukleár ris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről folyt vita. Dean, az amerikai küldöttség vezetője jegyzőkönyvbe vétel céljából felolvasta a washingtoni külügyminisztérium nyilatkozatát, amely — mint ismeretes — elutasítja az önkéntes moratórium gondolatát. A nyilatkozat heves vitára adott okot. Zorin külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy kiábrándítónak tartja a negatív választ, amely súlyos csapás a leszerelési értekezletre. A továbbiakban a szovjet küldött kifejtette, nem érti, hogy az amerikaj külügyminisztérium miért a Szovjetunióhoz intézte a nyilatkozatot és miért nem azokhoz, akik a csütörtöki ülésen a moratóriumot javasolták, — tehát Arthur Lall indiai küldötthöz és a többi el nem kötelezett ország képviselőjéhez. Ezt követően Dean amerikai és Godber angol küldött azt próbálta bizonyítani, hogy a moratórium javaslat a Szovjetuniótól, nem pedig az cl nem kötelezett országoktól származik. Zorin válaszul felolvasta a csütörtöki ülés jegyzőkönyvének azt a részletét, amelyből kitűnik, hogy Lali indiai küldött önkéntes moratóriumra szólította fel az atomhatalmakat, még mielőtt a szovjet küldöttség javaslata elhangzott volna. A péntek délelőtti ülés második részében folytatták a vitát a megkötendő leszerelési szerződés bevezető cikkelyének szövegtervezetéről .■ Tarabanov bolgár külügyminiszterhelyettes rámutatott, hogy a leszerelési szerződésnek konkrét formában rendelkeznie kell a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról. Kifejtette továbbá, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítására lord Home angol külügyminiszter által javasolt kilenc év túlságosan hoszszú idő és megfelelőbbnek tartja a négyéves szovjet javaslatot. Románia képviselője szintén a külföldi katonai támaszpontok felszámolását sürgette és hangoztatta, hogy az Egyesült Államok külföldi támaszpontjai a Szovjetunió ellen irányulnak. Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes ezután kifejtette, véleménye szerint helyénvaló, hogy határidőt szabjanak a megkötendő »leszerelési szerződés bevezető cikkelye tervezetéhez benyújtandó további javaslatoknak. Indítványozta, hogy a végső határidőt hétfő reggel tíz órában állapítsák meg és a két társelnök ezután tegyen kísérletet egységes szövegtervezet kidolgozására. A szovjet javaslatot elfogadták. A leszerelési értekezlet április 16-án, hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 10 órakor — tartja következő plenáris ülését. A péntek délelőtti ülés után az el nem kötelezett országok képviselői nyomban összeültek bizalmas tanácskozásra. Délután összeült a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőiből álló albizottság, amely a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésével foglalkozik. * 20 Egy józan hang : Az UP1 washingtoni je- \ lentése szerint Frank ko- j walski, az amerikai kép- j viselőház tagja csütörtökön I felhívta Kennedy elnököt, j I halassza el az atomfegyver- ; j kísérletek újrafelvételét. ■] 1 amíg tárgyalásokra van | remény a kísérletek be- I tiltása kérdésében. | „Amíg van tárgyalási | alap — jelentette ki —, j I addig remélhetünk sikert i a kísérletek betiltása és a I leszerelés vonat kozásá- ' ban” Az amerikai kong- 1 resszusi képviselő hang- | súlyozta, 'hogy ^.szomorú : dolog volna, ha er, a re- I meny összeomlanék a kísérletek felújítása miatt, olyan időszakban, amikor : még folyik a vüa”i Egyetértünk! tazianiiiiimiwwmmuHMwmwnwMwmni»H»iiM'i»i.|^——Mwowmanwimu. 5 Újabb amerikai földalaíii aíomrobbantás Washington (AP) Az Amerikai Atomerő Bizottság közleménye szerint az Egyesült Államok nevadai atomkísérlet| telepén csütörtökön a föld alatt felrobbantottak egy „kisméretű” nukleáris szerkezetet. Robbanóereje 20 000 tonna hagyományos robbanóanyagénak felelt meg A most folyó amerikai kísérlet- sorozatban ez volt a húszon» hetedik földalatti atomrobban» tás; Az ügyész halálbüntetést kért Jouhaudra Jouhaud volt francia tábornok bírósági tárgyalásán pénteken került sor az ügyész beszédére, aki halálbüntetés kimondását kérte. Az ügyész rámutatott, hogy Jouhaud részese volt a tavaly áprilisi puccskísérletnek és vezető saerepet játszott az OAS tevékenységé» nek irányításában. Hangsú» lyozta, a halálbüntetést a nett»« zet nevében kéri. amely éppé« most hagyta jóvá a kormány algériai politikáját. A vád képviselője részletesen ismertette a volt tábornok tevékcnyséaé*.
