Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

Szombat, 1962. áprilisi 14. ESZAKMAGYARORSZAG s Á tanácsok államhatalmi tevéken jségéiól A meovei Pártbizottsá£: n 7^' és a megyei íanács tavalyi, februári együt­tes ülésén bejelentették, hogy következetesen és eredménye­sen végrehajtva az MSZMP Központi Bizottságának i960, október 29-i határozatát, lé­nyegében megyénkben is be­fejeztük a mezőgazdaság szoci­alista átszervezését. S ennek rendkívül nagy a jelentősége. Alapvetően változtak a terme­lési viszonyok, s a falu arcula­ta. A kisárutermelő paraszt- gazdaságok helyett, amelyek társadalmi bázist képeztek a kapitalizmus visszaállításához, szocialista termelési viszonyok jöttek létre falun is. Ezzel országunkban, s benne me­gyénkben megszűnt a kapita­lizmus visszaállításának gazda­sági, társadalmi alapja. v A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, az új termelé­si viszonyok létrehozásával, a nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeinek megteremtésével megnyílt a lehetősége annak, hogy az elkövetkező években gyors fejlődést érjünk el, gyakorlatilag realizálva a nagyüzemi gazdálkodás min­den előnyét. Ahhoz azonban, hogy az átszervezéssel meg­teremtett lehetőségeket ki­aknázzuk, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a dol­gozó parasztság átnevelésére, falvaink arculatának gyökeres megváltoztatására — új módon kell dolgozni! Valamennyi szervnél — amelynek köze van a mezőgazdasághoz — a válto­zott körülményekhez igazodó munka kialakítására van szük­ség. Szinte jelszóként hangzott e! a tanácskozáson: „Tegyük össz-társadalmi üggyé a meg­szilárdítást, teremtsünk erős, jól gazdálkodó termelőszövet­kezeteket!” Többek között a tanácsok­nál, az államhatalom helyi szerveinél is központi feladat­ként jelentkezett a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a tsz-ek gazdasági, szervezeti megszilárdítása. Ennek kap­csán a gazdasági, szervező, kulturális-nevelő feladatokat az új viszonyoknak megfelelő módon kellett megoldani, s ez valamennyi tanácsi szervünk­től magasabb színvonalú mun­kát, nagyobb erőfeszítéseket követelt. Mindenekelőtt a ter­melőszövetkezetek erősítésé­ben, árutermelésük és értéke­sítésük megszervezésében há­rulnak nagy feladatok a köz­ségi tanácsokra, nemkevésbé pedig a lakosság kommunális, kulturális és szociális élet- körülményeinek állandó javí­tásában. Amint azt a megyénk életé­ben történelmi jelentőségű ta­nácskozás óta eltelt idő ta­pasztalatai igazolják: tanácsa­ink a követelményeknek meg­felelően gazdálkodnak az állam és a lakosság pénzével, helye­sen, célszerűen oldják meg a különböző községfejlesztési fel adatokat. Hasonlóképpen a munkásosztály helyzetének megjavítására tett tanácsi in­tézkedések értékelése is azt bi­zonyítja, hogy tanácsaink — főleg városi tanácsaink —• jelentőségének megfelelően ke­zelik e fontos párthatározatot és a tanácsüléseken rendsze­resen napirendre tűzik a kü­lönféle intézkedések végre­hajtását. A Borsod megyei Ta­nács elmúlt havi ülésén be­számoló hangzott el tanácsaink államhatalmi és tömegszervező tevékenységéről; Ezúttal szó Érúehes adatok megyénk iparáról A Központi Statisztikai Hi­vatal Borsod megyei Igazgató­ságának közlése szerint me­gyénkben az állami ipar ter­melése 1949 óta több mint négy és félszeresére, az iparban fog­lalkoztatott munkások száma pedig kétszeresére nőtt. Jelenleg megyénk iparválla­latainál és kisipari termelő- szövetkezeteinél 100 ezernél több alkalmazott dolgozik; a magánkisiparosok száma mint­egy 4000. A megye állami iparválla­latainak 59,1 százaléka nehéz­ipari, 15,2 százaléka könnyű­ipari, 25,7 százaléka élelmi­szeripari vállalat. A munkás­létszám 91,6 százalékát a ne­hézipar, 3 százalékát a köny- nyűipar, 5,4 százalékát az élel­miszeripar foglalkoztatja. Borsod megye szénbányái adják az ország barnaszén ter­melésének 28,2 százalékát; vil­lamoserőművei a villamosener­gia termelés 33,9 százalékát; kohászati üzemei az acélter­melés 61,8 százalékát, a henge­reltacél termelés 66,8 százalé­kát; cementgyára a cement­termelés 22,2 százalékát; vegyi­kombinátja a nitrogénmű­trágya termelésének 62,5 szá­zalékát. esett arról is, hogy a lakosság egyre növekvő igényeinek ki­elégítése, az áruellátás, az egészségügyi ellátás szervezé­se és irányítása szintén jelen­tős feladatokat rótt tanácsaink­ra, aminek érdemlegesen ele­get is tettek. Az áruellátást például két járási, két városi és 167 községi tanács, az egészségügyi ellátást és a köz- egészségügy helyzetét 3 járási és 221 községi tanács értékelte. Eszerint tehát az egész me­gyét átfogó intézkedéseket hoztak. De a gazdasági fel­adatok szervezésén és irányí­tásán kívül a kulturális munka irányítására is nagy gondot fordítottak. A megyei tanács az elmúlt évben értékelte az iskolai oktatás helyzetét, s al­sóbb szintű tanácsaink többsé­ge is behatóan foglalkozott a művelődés feladataival, s va­lamennyi községi tanácsnál napirendre tűzték az ismeret- terjesztéssel kapcsolatos tenni­valók megvitatását is. Figyelemre méltó az a meg­állapítás, amely szerint a szo­cialista törvényesség megszi­lárdításában is előrehaladást értünk el. Ebben a munkában tanácsaink fokozottan támasz­kodnak az igazságszolgáltatási, a közbiztonsági és a népi ellen­őrzés szerveire. Valamennyi járásnál rendszeresen értékelik például a népi ellenőrző bi­zottságok tevékenységét, rend­őri szerveink munkáját, a köz­ségi tanácsok többségénél pe­dig önálló napirendi pontként szelepeit egy-egy tanácsülésen a társadalmi tulajdon védelme. államhatalmi tevékenysé­ge mindezeken túl még sok másban megmutatkozik; álta­lában a községfejlesztés, a ke­reskedelem körét érintő, s eze­ket. segítő munkában. Az alap­vető gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális fel­adatokat igyekeztek elemző módon értékelni és megoldá­sukra intézkedéseket hozni Ennek folytán továbbra is nö­vekedett szerepük a helyi gazdasági és kulturális élet irányításában. Ez a körülmény természetesen a tanácsoktól, de nem utolsósorban a végre­hajtó bizottságoktól fokozot­tabb munkát követel a tanács­ülések előkészítésében és meg tartásában. Ilymódon tovább növelhetik a tanácsülések ak­tivitását, hatékonyabb segítsé­get nyújthatnak a soronlévő feladatok megoldásához. Önodvári Miklós Tanácsaink A halál árnyékában Új folytatásos riportsorozatot indítunk vasárnapi lapszámunkban A holnapi, vasárnapi lap­számunkban új folytatásos riportsorozatot indítunk. A címe: A halál árnyékában. Munkatársunk, Csépányi La­jos az 52677-es számú, volt buchenwaldi fogoly vallomá­sait dolgozta fel érdekes ri­portsorozatában. „Az a férfi, akit e riport- sorozhtból az olvasónak is alkalma lesz megismerni, nem hisz a csodákban. Csu­pán azt tartja csodával ha­tárosnak — és bizonyára majd az olvasó is —, hogy ma él. Éspedig azért, mert majd egy évig járt-kelt szün­telenül a halál árnyékában. A szürkészöld egyenruhába bújt halál százezernyi döfését nézte végig — kellett végig­néznie — összeszorított néma ajakkal és elszorult szívvel. Ö — szerencséjére — mindig megmenekült hideg ölelései­től.” — így kezdődik a foly­tatásos riportsorozat. És a to­vábbiakban nyomon követ­hetjük a haláltáborban síny­lődő rabok szörnyűségekkel tarkított; életét, a fasizmus gyilkos arculatát. Sok írás született már a német haláltáborok borzal­mairól. Csépányi Lajos, aki az áprilisi antifasiszta hónap alkalmából indítja el riport- sorozatát, új oldalról vilá­gítja meg egy volt rab val­lomásain keresztül a halál­tábor életét, feszült, izgalmas írást nyújt az olvasóknak. Hisszük, hogy olvasóink szívesen fogadják és érdek­lődéssel olvassák holnap meg­induló folytatásos riportsoro­zatunkat. A vas és acél birodalmában A hatalmas pyár, a Lenin Kohászati Művrek Iep:font>osabb üzem­része, a kohó gyárrészleg. A gyár „szívének” is nevezik. Innen indul útjára a nyers vas. (A képen: munkában a nagyolvasztó.) Foto: Pa ez Pál Nemcsak mennyiségi, hanem* minőségi munkára is törekednek Megyénkben a tavaszi veté­sek mintegy negyedrésze, ösz- szesen 25 ezer holdon került már a földbe. Noha a késedel­mes tavasz miatt az idő igen sürget, a tsz-ek és a gépállo­mások nemcsak gyors, hanem jó munkára is törekszenek. Az északi járások (Edelény, Ózd) dombokra futó szántóföldjein az őszi mélyszántást jól elmun­kálják. Ha szükséges, két pár lovat is összefognak, hogy a ta­lajmunka megfelelő legyen. A jól előkészített magágyba ke­resztirányban vetnek. A fordu­ló is kevesebb, gyorsabban ha­lad a munka, egyúttal így a későbbi csapadék is felfogható. Az edelényi járásban már 10 termelőszövetkezet végzett a tavasziak vetésével. Most nem tartották be az évtizedes szo­kást, mely szerint „tavasszal porba kell vetni” hanem amint lehetett, máris vetettek, hogy a hűvösebb éghajlatú vidéken is meglegyen a tavaszbúza és az árpa tenyészideje. Az abaújszántói járásban, ahol 12 község határában ter­melnek kiváló minőségű sörár­pát, szintén szorgalmazzák az árpa vetését. Legtöbb helyen már az utolsó szemig elvetet­ték, hogy a növények beérésé- hez elegendő napfényóra áll­jon rendelkezésre. A vetések­kel egy időben szórták a föld­be a műtrágyát is, hogy a kez­deti fejlődést a dúsabb táp­anyaggal meggyorsítsák. A mezőkövesdi és a mezőcsá- ti járásban 3 főből álló minő­ségellenőrző csoportokat szer­veztek. Ezek a lovasfogatok és traktorok után járva vizsgál­ják az elvégzett munkát. Ahol szükséges, a vetőgép állításával javítják a vetés minőségét. A mezőkövesdi, az emődi és a mezőcsáti gépállomáson a traktorosokkal külön megbe­szélték a teendőket. A más táblákra való áttérést úgy szer­vezték meg, hogy a vetőgépe­ket lehetőleg az esti órákban átállíthassák, új talajművelőket szerelhessenek fel a traktorok­ra és kora reggel már késede­lem nélkül dolgozhassanak az új táblában; JO UTÓN Amikor tavaly ősszel először jártam Homrogdon, nem szá­molhattam be lelkendezve a lá­tottakról. Nem egy jel muta­tott arra, hogy a lelkekben sok a tétovaság. Ki-ki a maga mód­ján értelmezte az életfordulót. Többen a minél több háztájira, a sok prémiumra törekedtek, továbbá arra. hogy a ló hasz­na hajtóját illesse. Az akkori elnök, Varga András tévedett, amikor minidenkinek kedvébe akart járni. Válogatás nélkül támogatta a legkülönbözőbb kéréseket, követeléseket. Nem Vette észre, hogy ingoványos­sá válik a talaj a vezetés lába alatt, s a „jószívűségnek” drá­ga ára van. Sokba is kerüli ez a fiatal közösségnek. A gazda­sági év végével 226 000 forint hiány mutatkozott, egy mun­kaegységre 14 forintot fizet­tek. Volt egy kis mag, 8—10 ember, akik tudták volna, ho­gyan kell fordítani a közös szekerének rúdján, de hangju­kat elnyomta az ár ::, Mi akadt a horogra? Most ismét felkerestem a homrogdiakat. Az irodában új arcokat látok. A nyílt tekin­tetű Béres Imre mutatkozik be elnökként. Beszélgetünk az elmúlt esztendő tapasztalatairól s a régi hibákat már szinte úgy említik, mint anekdotákat. A kedélyességre könnyen hajló elnökhelyettes, Laczkó János egyszer csak feláll székéről, be­nyúl a szekrény és a fal közé, s kivesz egy szalmahúzó hor­got. Értetlenül szemlélném ezt a régi, falusi szerszámot, ha nem fűződne hozzá egy érdekes epizód. Nem volt titok ugyan­is, hogy mielőtt februárban megalakult volna az új veze­tőség, az a nézet járta a tag­ság között: aki bírja, marja. Ez azt jelentette, hogy amikor eljött az este, sokan elindul­tak, hónuk alatt egy zsákkal, vagy egy kötéllel, s aki sokat bírt, az többet, aki gyengébb volt, az kevesebbet vitt haza a közös takarmányból. Egy pelyvarakományt úgy elhord­ták rövid idő alatt, mintha a szél kapta volna fel; Ez így nem mehet tovább! Ez volt az új vezetőség első véleménye. A fegyelmi bizott­ság is újjáalakult, mert kide­rült, hogy a régi, rosszmájúság nélkül is, csak sóhivatal volt. Egyetlen fegyelmi határozatot sem hozott az elmúlt időben, pedig akadt volna mit elbírál­ni. A vezetőség tudta,' hogy nem lesz könnyű áttörni a „frontot”, vagyis megakadá­lyozni a visszaéléseket. A ve­zetőség tagjai maguk indultak esténkint portyára, sokszor még 10—11 órakor is a határt járták. Azt azonban senki sem sejtette, hogy maga a kerülő, Vígh Imre játszik, össze egy kívülállóval, Korbély Bertalan­nal. Az egyik este már vége volt az ellenőrzésnek, a kerülő azt hitte, hogy a vezetőség tag­jai alusznak. Ezt jól is gondol­ták, csak arra nem számítot­tak, hogy a helyi rendőrfőlörzs- őrmester sem rest eljárni a tsz dolgában. Szabadnak vélték az időt és Korbély Bertalan elő­vette a szénahúzó horgot. Ter­vük végrehajtását a rendőrfő­törzsőrmester, Tóth Gyula akadályozta meg. így került a horog a tsz-irodába. amelyért azóta sem jött a gazdája, A Konyhagarnitúra „Formika“-lemezzel A Sátoraljaújhelyi Bútor­gyárban az idén kezdik meg a modernvonalú konyhagarnitú­rák készítését. Az üzemben jelenleg a variálható konyha­bútor gyártása folyik. Ennek a bútornak igen nagy előnye, hogy egyedi darabokból áll, s így a háziasszonyok a kisebb konyhákat is kényelmesen. íz­lésüknek megfelelően rendez­hetik be. A 9 darabból álló — festett és fényezett — garnitú­rából az első félévben 355-öt adnak át a kereskedelemnek. Az üzem vezetői a napokban készítették el az új, moder­nebb formájú és praktikusabb, variálható konyhagarnitúra kí­sérleti darabjait. Céljuk az volt, hogy a gyártásnál minél kevesebb faanyagot használja­nak fel és a modem vonalú bútor elnyerje a közönség tet­szését. Ezért a garnitúra ma­gas szekrényének, két törpe­szekrényének, fiókos kisszek- rényének és a falra akasztható polcoknak ajtajait és oldal­részeit színes farostlemezek­ből készítik. A bútorok sík lapjait, melyeken a háziasz- szonyok dolgoznak, „Formika” elnevezésű hőálló műanyag- lemezzel vonják be. így azo­kon a forró edények is elhe­lyezhetők. A különböző búto­rok — amelyeket műanyag él­léccel díszítenek — tetszetős tűlábakon állnak. Az új, 9 részből álló variálható konyha­bútorból a második félévben már ezer garnitúrát gyártanak. Kubai vendég tanulmányozza a hegyközségeket József osztályvezető kísérte el útjára.------o-----­A defo Martin Barrios, a Ku­bai Forradalmi Parasztszövet­ség Intéző Bizottságának tagja, aki részt vett a SZÖVOSZ V. kongresszusán, ellátogatott me­gyénkbe, hogy tapasztalatszer­zés céljából meglátogasson több tsz-t, állami gazdaságot és szövetkezetét. Különös ér­deklődéssel tanulmányozza a kubai vendég a hegyközségek munkáját, ugyanis Kubában Is vannak hasonló területek, mint Tokaj-Hegyalján, s ezeken gyümölcsösöket szándékoznak telepíteni. A vendéget Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV Bor­sod megyei elnöke és Szabó Utazás a világűrben A világűrben tett utazásának első évfordulójára jelent meg magyar fordításban Jurij Ga­garin nagysikerű könyve „Uta­zás a világűrben” címmel. Az űrhajósok iskolájának élete, az embert szállító rakéta elő­készítése és maga az űrrepülés drámai izgalmassággal pereg le Gagarin könyvében, amelyet bizonyára nagy érdeklődéssel fogad a magyar olvasóközön­ség. Az érdekes könyv a Tán­csics Kiadó gondozásában lá­tott napvilágot. ÍMTl) lett meghízik a háztáji marha, | s a tsz-ét fogyasztja a háztáji ] tehén. 1 A prémiumok körül is rendet! teremtette:c. Tavaly még úgy] volt, hogy azok jártak jobban,' akik csak kívülről szemlélték i a tsz-t, s amikor eljött az ara-] tás ideje, részesedésért ők vál-] lalták a legtöbb munkát. Most] igazságos prémiumokat oszta-i nak a munka után. A kapáso-] kát felosztják a tagok között.] A megkapált kukorica és búr-; gonya tftán 20 százalék prémi-i um jár, s a megdolgozott mun-] kaegység 80 százaléka. sEgy] mázsa megtermelt cukorrépa-' ért 1 kilogramm cukrot, s a le-! dolgozott munkaegység 50 szá-] zalékát írják jóvá. A könyve-] lés is választ ad már a tsz' gazdálkodásáról, bevezették a' kettős könyvelést a régi, róva-! tos helyett. Ezek azok az intéz-] kedések, amelyek azt mütat-] ják, hogy a vezetés jó kezekbe] került. ] Lassan jött el a tavasz, hosz-' szabb idő telt el azóta, hogy új! szelek fújdogalnak Homrog- ] dón. ez az esztendő azonban] meghozta a változást. A járás-! nál ma örömmel újságolják! azokat a változásokat, amelyek] ebben a községben történtek.' Úgy vélem, a látottak és a hal-! lottak alapján — joggal. Ez] azonban elsősorban a község1 lakosaiban kelthet jó érzést.! A becsületes munka itt is be-! bizonyítja majd, hogy a közös] összefogásban nagy erők rejle-' nek. Az erőt mutatja a munka-! hoz való hozzáállás, azok az! építkezések, amelyeken dől- ] goznak. s mutatja majd az év- ■ végi eredmény is, amely ezek! nyomán fakad. ] Garami Ernő kerülőt természetesen levál­tották. Az eset megmutatta, hogy nem lehet a zavarosban halász­ni, mert aki ezzel megpróbál­kozik, az könnyen maga akad a horog végére. S hogy milyen határozott az új fegyelmi bi­zottság, azt az is bizonyítja, hogy a minap magát a vezető­séget dorgálta meg, mert az irodából eltűnt 16 kiló mák. No, nem azért, mintha gyanú­sítaná bármelyik vezetőségi ta­got is, hanem csupán azért, mert nem gondoskodtak arról, hogy az iroda ajtaját be le­hessen zárni.. Nem adnak elvtelenül prémiumot Mást mutat ma a homrogdi határ, mint egy évvel ezelőtt. A minap csaknem harminc asszony szórta a műtrágyát a földekre, a tavaszi jó idő is megmozgatta az embereket, ti­zenkilenc fogat dolgozott a határban a vetéseknél, s nem volt szükség házi agitációra. Ma már egyre többen jönnek a vezetőséghez munkát kérni. Minek a következménye ez? Elsősorban a helyes intézkedé­seké. Törvényesen jártak el, s kinél-kinél megszüntették azt. hogy törvénytelenül hasz­náljon háztáji területet. Három helyre csoportosí­tották össze a lovakat, amely ugyancsak üdvös intézkedés volt. A tsz megállapodott egy kováccsal, s az csakhamar rendbehozta a lesántult lova­kat, továbbá nem kell attól tartani, hogy a tsz k>v» inéi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents