Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

y.ö11 I Sjfcf \ Világ prolefáríai, egyesüHotekI r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X^flí. évfolyam, Íi7. szánt Ara: 50 fillér 1962. április 14, szombat Jegyzetek a „remény" városából (2. oldal) Jó úton (3. oldal) A A tanácsok államhatalmi tevékenységéről (3. oldal) Heti rádió- és televizióműsor (5. oldal) .J Megkezdődött a szocialista brigádvezetők első országos tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rendezésében az ország hétezer szocialista brigádjának képviseletében pénteken körülbelül ezer szocialista brigádvezetö gyűlt ösz- sze tanácskozásra az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a, Minisztertanács el­nökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke és a kormány több tagja. Az elnökségben szocialista brigádvezc- tők is helyet foglaltak. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Brutyó János beszámolója A beszámoló bevezetőjében •kiemelte, hogy a szocialista brigádmozgalom alapja — a szocialista munka verseny — hazánkban már több mint másfél évtizedes múltra tekint­het vissza, de a szocialista bri- gádmozgaíom még alig három­éves. Ennek ellenére a szocialista brigádok moz­galma máris jelentős té­nyező lett a munkáshata- lom politikai és gazdasági erősítéséért, az életszín­vonal emeléséért és az ál-, taiános műveltség növelé­séért vívott küzdelemben. Azok a nagy eredmények ugyanis, amelyeket az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar fejlesztése terén elértünk, csak a tömegek egyre hatéko­nyabb támogatásával szület­hettek meg. Ennek alapja pe­dig elsősorban a pártnak a dolgozók érdekeit kifejező po­litikája, a helyes alapokon nyugvó gazdaságpolitika, vala­mint egyebeken kívül bér- és prémiumrendszerünk is, amely­ben mindinkább kifejezésre jutnak a szocialista elosztás helyes és igazságos alapelvei. — A mi társadalmi rendsze­rünk lényegéből fakad — foly­tatta —, hogy a legmesszebb­menő támogatásban részesül mindaz, ami új, ami előre visz. A szocialista brigádmozgalom életünk ilyen új, előre vivő tényezője. — Miben különbözik ez a mozgalom a szocialista munka­verseny eddig ismert egyéb formáitól? Míg a szocialista munka- verseny többi formáinál a dolgozók kizárólag gazda­sági célok megvalósításá­ért versenyeznek, a szoci­alista brigádok tagjainál magasabb, szocialista ön­tudatból fakadó, sokoldalú cselekvésről van szó. Itt szorosan összefonódik a termelés emeléséért a korszerű tudomány, technika és terme­lékenység alapján folyó harc az újtípusú, öntudatos szocia­lista ember kialakításával, aki állandóan előre tekint, alkot, aki országának igazi gazdája. — E tanácskozás előkészíté­se idején — folytatta Brutyó János — számos üzemben be­szélgettünk brigádvezetőkkel és brigádtagokkal. Igen érté­kes tapasztalatokat szereztünk, így többek között a Csepeli Vas- és Fémművekben, a Győ­ri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, a Láng Gépgyár­ban, az Ikarusban, a Salgó­tarjáni Acélárugyárban, a Vá­ci Fonógyárban, a Szabolcs megyei Épületszerelő Vállalat­nál és több állami gazdaság­ban* stb; — A példák oly sokszínűek, mint maga az élet, de mind arról tanúskodik, hogy kötele­zettségvállalásaikban és ered­ményeikben is milyen magas erkölcsről tesznek tanúságot szocialista brigádjaink és azok, akik e megtisztelő címért har­colnak. Máris meg kell állapí­tanunk, hogy a szocialista brigádmozga­lomnak társadalomformáló ereje cs hatása van. Ez a mozgalom megmutatja, mire képes a vezetésre hiva­tott munkásosztály a hatalom birtokában. — A mozgalom — folytatta Brutyó János — rendkívül gyorsan, egészégesen fejlődik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véleményt a szocialista brigádmozgalmon alapuló „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gazdasága” címért folyó ver­senyről is. Véleményünk sze­rint azonban megfosztanánk ezt ■ a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kezde­tén, kellő tapasztalat hiányá­ban keretek közé szorítanánk. Megítélésünk szerint e mozga­lomnak ott van létjogosultsá­ga, ahol a szocialista munka­verseny a vállalaton belül he­lyesen bontakozott ki, s a munkabrigádok többsége a szocialista brigád címért versenyez. „A szocialista mun­ka műhélye” címért folyó Szocialista brigádvezetők kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád- vezekők országos tanácskozása alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdemérem kitün­tetést adományozta — többek között — Tóth Istvánnak, a Lenin Kohászati Művek acél­öntőjének, szocialista brigád­vezetőnek. A Munka Érdemérem Ki­tüntetést adományozta — töb­bek között — Szilágyi Imré­nek, a Borsodi Szénbányászati Tröszt vájárának, szocialista brigádvezetőnek, Pérge Tibornak, a Borsod- Abaúj-Zcmplén megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozójá­nak, szocialista brigádvezető- nck és Szeghő Istvánnak, a DI- MÁVAG dolgozójának, szocia­lista brigádvezetőnek. versenynek a szocialista bri­gádmozgalomra kell épülnie. — Az országos értekezletről is üdvözöljük tehát e nemes kezdeményezést — mondotta Brutyó János — és felhívjuk a párt-, szak- szervezeti és KlSZ-szervc- zeteket, valamint az álla­mi és gazdasági vezető­ket, hogy mind szélesebb körben teremtsék meg a „szocialista munka mű­helye, üzeme, gyára, vál­lalata, gazdasága” címért kibontakozó versenymoz­galom feltételeit. A SZOT elnöksége kötelezett­séget vállal arra, hogy meg­felelő tapasztalatok birtokában késedelem nélkül kidolgozza és közzéteszi a mozgalom to­vábbi fejlődését elősegítő irányelveket. Ügy gondoljuk, erre 1963 első negyedében, a kongresszusi munkaverseny eredményeinek számbavétele­kor kerülhet sor. Brutyó János ezután a szoci­alista brigádmozgalom alaku­lásának számszerű adatait is­mertette. Eszerint a mozgalom­ban az év elején több mint 280 000 dolgozó vett részt. Eddig 7000 brigád csaknem 67 000 taggal nyerte cl a megtisztelő „Szocialista brigád” címet, több mint 22 000 brigád mintegy 216 000 brigádtaggal még küzd a címért. Vagyis. hazánk valamennyi munkabrigádjának mintegy 40 százaléka vesz részt a mozga­lomban. — örvendetes, hogy munká­sok, technikusok, mérnökök ős gazdasági szakemberek újabb százai és ezrei csatlakoznak a mozgalomhoz, amelyet egyéb­ként a mozgalmi és gazdasági vezetők többsége is támogat. Így van ez például a Salgó­tarjáni Acélárugyárban, ahol a szocialista brigádvezetőket és brigádjaikat a képzett mű­szaki dolgozók rendszeresen segítik, megbeszélik velük a problémákat és a feladatokat, s úgy emlegetik őket: „ez az én brigádom”; — Akadnak természetesen itt-ott kifogásolható jelenségek is. Egyes vállalatoknál a moz­galmat divatnak' tekintik, meghirdetik, esküsznek rá, de semmj konkrét intézkedést nem tesznek azért, hogy a brigádok kötelezettségvállalá­sa megfelelő és teljesíthető le­gyen. Vannak üzemek, vállala­tok, ahol bürokratikus tor­zítások gátolják a mozga­lom egészséges fejlődését. Például a mozgalmi ég gazda­sági vezetők jelölik ki a bri­gádfelelősöket, a patronálókat, és a brigádtól függetlenül, az íróasztal mellett állítják össze a célkitűzéseket. Akadályozza a mozgalom egészséges fejlődé­sét, hogy egyes helyeken egy­oldalúak a kötelezettségválla­lások. Vagy csak a művelődé­si rósz szerepel bennük, de hiányoznak a termelési célok, vagy fordítva. — De, ha varrnak Is még ilyen fogyatékosságok, az már­is bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádmozga­lomban résztvevő dolgozók szocialista hazánk építé­sének legöntudatosabb. legáldozatkészebb emberei. A tapasztalatok szerint a mozgalom ott fejlődik egész­ségesen, ahol tömeges az egyé­ni verseny, ahol minden dol­gozó tudja, mit, miért csinál, lFolytatás a 2. oldalon.) Scljcpin clvtárs, a küldöttség vezetője üdvözli. tó kai, vondéglá­Baráti beszélgetés... (Balról-jobbra: Sz. G. Zavolzsszkij. Z, M. Bubnova, Bakonyi József, Nemes Dezső és A. P. Botvin) „Sök sikert a további boldogulás útján!..■ A sxovjet pártmunhás-hüldottség látogatása 1 óhaj-Hegy alján ér, akiknek munkája nyomán erősödünk, gazdagodunk — a dolgozókkal! A küldöttség megszemlélte, kik és hogyan készítik az aranyat érő szőlő- oltványokat Nem lehetett számlálni, hány baráti ölelke­zés, hány kézfogás tette még melegebbé a találkozást. Hány jelvény, hány „Gagarin”-ké- peslap cseréli gazdát. Egy bizo­nyos, hogy az oltványkészítő lányok, fiatalok, szakemberek egy óra múltán is nehéz szív­vel váltak meg a pártmunkás­küldöttség tagjaitól. Külön élményt nyújtott a szovjet elvtársak számára a Kcpasz-hegy tetején tett láto­gatás, a gazdaság hatalmas víz­tárolója s a modern présház megtekintése. Nem kevésbé az újonnan telepített szőlőtáblák és gyümölcsösök látványa sem. — Igazán szépek az eredmé­nyek ... Sok sikert kiváltunk a további munkához, a további boldoguláshoz — mondották az elvtársak a látogatás után, az igazán nehéz elváláskor. — íme, néhány szerény aján­dék megemlékezésként. S mert az asszonyokról, a lányokról kevés szó esett, sok sikert ne­kik is — nyújtotta át. a kül­döttség ajándékait Z. M. Bub­nova eívtársnő, a szaratovi terü­let pártbizottságának titkára, amikor a szinte csak percek­nek tűnő órák múltán — saj­nos olyan hamar — búcsúzko­dásra került sor. • A szovjet pártmunkás-kül­döttség, akiket az állami gaz­daságba, Tokaj-Hegyaljára el­kísért Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Cseterki Lajos elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára, Lendvai József elvtárs. a me­gyei párt-végrehaj főbizottság tagja, rövid látogatást tett a Szerencsi Csokoládégyárban is. A küldöttség a délutáni órákban kétnapi tartózkodás után elutazott megyénkből. A megyei pártbizottságon üze­meink, városaink, falvaink dolgozói, kommunistái nevében Cseterki Lajos elvtárs köszönte meg a látogatást, és kívánt új telepítésű .szőlőtábla fordul termőre évről évre a gazdaság dolgozóinak és vezetőinek munkája nyomán. S ha má még csak egymilliót, holnap már milliókat tesz ki a több és jobb termés alapanyaga: a gazdaságban készített oltvá­nyok száma is. — Gondoskodnak-e megfele­lően a szakemberképzésről... Mennyi egy liter bor önkölt­sége ... Van-e óvoda és nap­közi a gazdaságban ... Mennyi a dolgozók jövedelme — ér­deklődtek a vendégek. S a vá­lasz nem késett: — Egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk gondos­kodni a holnap művelt szak­embereiről. Ezért kapott Kos- suth-díjat Bakonyi elvtárs, a főkertészünk. Három évet ta­nulnak nálunk a fiatalok, míg szakmunkás bizonyítványt kap­nak ... A bor termelési költ­sége 8—13 forint literenként az időjárástól függően, az érté­kesítési ár átlagosan 30 fo­rint ... A dolgozók átlagjöve­delme szakmunkásoknál 1500 forint, a könnyebb munkáknál 800—1100 forint. A nyereség- részesedés és a természetbeni juttatások havonta 300 forint­tal növelik az átlagkeresetet. küldöttség látogatott el hazánk világhírű, történelmi borvidé­kének központjába, hogy meg­ismerkedjék a gazdaság mun­kájával, tájékozódjék az ered­ményekről, a tervekről, a dol­gozók életéről, örömeiről és gondjairól. Az A. N. Seljepin elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának titkára által vezetett küldöttséget Leskó István elv­társ, az állami gazdaság igaz­gatója köszöntötte a gazdaság valamennyi dolgozója nevében. Seljepin elvtárs és a küldött­ség tagjai elsősorban a gazda­ság fejlődéséről érdeklődtek, elismeréssel adózván a szép, kulturált környezetnek. Külö­nösen a gazdaság munkája, a termelékenység és a dolgozók­kal való törődés, a dolgozók élete, a vezetés demokratiz­musa érdekelte a vendégeket. Ezzel kapcsolatban a gazdaság vezetői nagy örömmel adtak részletes tájékoztatást az iroda­ház klubtermében, hiszen nap­nap után a dolgozókat is, a vezetőket is ezek a kérdések foglalkoztatják. Életünk, boldogulásunk, az egész szocialista tábor, benne a mi hazánk biztos fejlődésé­nek alapvető feltétele, hogy ?gyre többet, egyre olcsóbban termeljünk, hogy értékesítsünk a munkában minden hasznos Lanácsot, okos útmutatást. Ezt pedig csakis a dolgozók, az igazi alkotók véleményének ki­térésével, javaslataik haszno- iításával valósíthatjuk meg. 2ppen ezért nem véletlen, íogy a szovjet pártmunkós- tüldöttség tagjai, Seljepin elv­ára, O. M. Bagdaszárján elv­ára, Örményország Kommu- lista Pártja Központi Bizott- ágának titkára és P. F. Piga- lev elvtárs, az SZKP KB he- yettes osztályvezetője a gazda­ság eredményei mellett éppen i dolgozók és a kommunisták ilyenirányú alkotó munkájá­ra], a vezetésben és irányítás­ban érvényesülő demokratiz­mussal foglalkoztak és ilyen kérdésekkel ostromolták a gaz­daság párt- és szakvezetőit. Elégedetten hallgatták, hogy bz 1949-ben alakult szőlő- és bortemelő állami gazdaság 1955 5ta évente átlagosan több mint öt millió forintos tiszta nyere­séget ad a népgazdaságnak, s bár mennyiségileg még nem érték el a tervezett termelési Mindez elsősorban a dolgozók odaadó munkájának köszön­hető ... S a nagy-nagy szeretettel várt vendégek találkoztak azokkal, akiknek keze aranyat további Jó utat, Jó egészséget, sok sikert a küldöttség vala­mennyi tagjának, az egész szovjet népnek. Barcsa Sándor Foto: Szabados György szintet, a jobb minőség, a vi­lágszerte híres borok terme­lése máris komoly haszonnal jár. S ez a haszon mind a ter­melékenység, mind a termé­kek mennyisége tovább emel­kedik, Mint ahogy egyre több Pénteken a délelőtti órák­ban kedves vendégeket vártak és fogadtak a Tokaj-Hegy aljai Állami Gazdaság dolgozói és vezetői a gazdaság tarcali köz­pontjában. A megyénkben tar­tózkodó szovjet pártmunkás-

Next

/
Thumbnails
Contents