Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

y.ö11

I Sjfcf

\

Világ prolefáríai, egyesüHotekI

r

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

X^flí. évfolyam, Íi7. szánt

Ara: 50 fillér

1962. április 14, szombat

Jegyzetek a „remény" városából

(2. oldal)

Jó úton

(3. oldal)

A

A tanácsok államhatalmi tevékenységéről (3. oldal)

Heti rádió- és televizióműsor

(5. oldal)

.J

Megkezdődött

a szocialista brigádvezetők első országos tanácskozása

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rendezésében az ország hétezer szocialista brigádjának képviseletében pénteken körülbelül ezer szocialista brigádvezetö gyűlt ösz- sze tanácskozásra az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában.

Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a, Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság első titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke és a kormány több tagja. Az elnökségben szocialista brigádvezc- tők is helyet foglaltak.

A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra.

Brutyó János beszámolója

A beszámoló bevezetőjében •kiemelte, hogy a szocialista brigádmozgalom alapja — a szocialista munka verseny — hazánkban már több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza, de a szocialista bri- gádmozgaíom még alig hároméves. Ennek ellenére

a szocialista brigádok mozgalma máris jelentős tényező lett a munkáshata- lom politikai és gazdasági erősítéséért, az életszínvonal emeléséért és az ál-, taiános műveltség növeléséért vívott küzdelemben. Azok a nagy eredmények ugyanis, amelyeket az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar fejlesztése terén elértünk, csak a tömegek egyre hatékonyabb támogatásával születhettek meg. Ennek alapja pedig elsősorban a pártnak a dolgozók érdekeit kifejező politikája, a helyes alapokon nyugvó gazdaságpolitika, valamint egyebeken kívül bér- és prémiumrendszerünk is, amelyben mindinkább kifejezésre jutnak a szocialista elosztás helyes és igazságos alapelvei.

— A mi társadalmi rendszerünk lényegéből fakad — folytatta —, hogy a legmesszebbmenő támogatásban részesül mindaz, ami új, ami előre visz. A szocialista brigádmozgalom életünk ilyen új, előre vivő tényezője.

— Miben különbözik ez a mozgalom a szocialista munkaverseny eddig ismert egyéb formáitól?

Míg a szocialista munka- verseny többi formáinál a dolgozók kizárólag gazdasági célok megvalósításáért versenyeznek, a szocialista brigádok tagjainál magasabb, szocialista öntudatból fakadó, sokoldalú cselekvésről van szó.

Itt szorosan összefonódik a termelés emeléséért a korszerű tudomány, technika és termelékenység alapján folyó harc

az újtípusú, öntudatos szocialista ember kialakításával, aki állandóan előre tekint, alkot, aki országának igazi gazdája.

— E tanácskozás előkészítése idején — folytatta Brutyó János — számos üzemben beszélgettünk brigádvezetőkkel és brigádtagokkal. Igen értékes tapasztalatokat szereztünk, így többek között a Csepeli Vas- és Fémművekben, a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, a Láng Gépgyárban, az Ikarusban, a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Váci Fonógyárban, a Szabolcs megyei Épületszerelő Vállalatnál és több állami gazdaságban* stb;

— A példák oly sokszínűek, mint maga az élet, de mind arról tanúskodik, hogy kötelezettségvállalásaikban és eredményeikben is milyen magas erkölcsről tesznek tanúságot szocialista brigádjaink és azok, akik e megtisztelő címért harcolnak. Máris meg kell állapítanunk, hogy

a szocialista brigádmozgalomnak társadalomformáló ereje cs hatása van.

Ez a mozgalom megmutatja, mire képes a vezetésre hivatott munkásosztály a hatalom birtokában.

— A mozgalom — folytatta Brutyó János — rendkívül gyorsan, egészégesen fejlődik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véleményt a szocialista brigádmozgalmon alapuló „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gazdasága” címért folyó versenyről is. Véleményünk szerint azonban megfosztanánk ezt ■ a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kezdetén, kellő tapasztalat hiányában keretek közé szorítanánk. Megítélésünk szerint e mozgalomnak ott van létjogosultsága, ahol a szocialista munkaverseny a vállalaton belül helyesen bontakozott ki, s a munkabrigádok többsége a szocialista brigád címért versenyez. „A szocialista munka műhélye” címért folyó

Szocialista brigádvezetők kitüntetése

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád- vezekők országos tanácskozása alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adományozta — többek között — Tóth Istvánnak, a Lenin Kohászati Művek acélöntőjének, szocialista brigádvezetőnek.

A Munka Érdemérem Kitüntetést adományozta — többek között — Szilágyi Imrének, a Borsodi Szénbányászati Tröszt vájárának, szocialista brigádvezetőnek,

Pérge Tibornak, a Borsod- Abaúj-Zcmplén megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozójának, szocialista brigádvezető- nck és

Szeghő Istvánnak, a DI- MÁVAG dolgozójának, szocialista brigádvezetőnek.

versenynek a szocialista brigádmozgalomra kell épülnie.

— Az országos értekezletről is üdvözöljük tehát e nemes kezdeményezést — mondotta Brutyó János — és

felhívjuk a párt-, szak- szervezeti és KlSZ-szervc- zeteket, valamint az állami és gazdasági vezetőket, hogy mind szélesebb körben teremtsék meg a „szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, vállalata, gazdasága” címért kibontakozó versenymozgalom feltételeit.

A SZOT elnöksége kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő tapasztalatok birtokában késedelem nélkül kidolgozza és közzéteszi a mozgalom további fejlődését elősegítő irányelveket. Ügy gondoljuk, erre 1963 első negyedében, a kongresszusi munkaverseny eredményeinek számbavételekor kerülhet sor.

Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom alakulásának számszerű adatait ismertette. Eszerint a mozgalomban az év elején több mint 280 000 dolgozó vett részt. Eddig 7000 brigád csaknem 67 000 taggal nyerte cl a megtisztelő „Szocialista brigád” címet, több mint 22 000 brigád mintegy 216 000 brigádtaggal még küzd a címért.

Vagyis. hazánk valamennyi munkabrigádjának mintegy 40 százaléka vesz részt a mozgalomban.

— örvendetes, hogy munkások, technikusok, mérnökök ős gazdasági szakemberek újabb százai és ezrei csatlakoznak a mozgalomhoz, amelyet egyébként a mozgalmi és gazdasági vezetők többsége is támogat. Így van ez például a Salgótarjáni Acélárugyárban, ahol a szocialista brigádvezetőket és brigádjaikat a képzett műszaki dolgozók rendszeresen segítik, megbeszélik velük a problémákat és a feladatokat, s úgy emlegetik őket: „ez az én brigádom”;

— Akadnak természetesen itt-ott kifogásolható jelenségek is. Egyes vállalatoknál a mozgalmat divatnak' tekintik, meghirdetik, esküsznek rá, de semmj konkrét intézkedést nem tesznek azért, hogy a brigádok kötelezettségvállalása megfelelő és teljesíthető legyen.

Vannak üzemek, vállalatok, ahol bürokratikus torzítások gátolják a mozgalom egészséges fejlődését.

Például a mozgalmi ég gazdasági vezetők jelölik ki a brigádfelelősöket, a patronálókat, és a brigádtól függetlenül, az íróasztal mellett állítják össze a célkitűzéseket. Akadályozza a mozgalom egészséges fejlődését, hogy egyes helyeken egyoldalúak a kötelezettségvállalások. Vagy csak a művelődési rósz szerepel bennük, de hiányoznak a termelési célok, vagy fordítva.

— De, ha varrnak Is még ilyen fogyatékosságok, az máris bebizonyosodott, hogy

a szocialista brigádmozgalomban résztvevő dolgozók szocialista hazánk építésének legöntudatosabb. legáldozatkészebb emberei.

A tapasztalatok szerint a mozgalom ott fejlődik egészségesen, ahol tömeges az egyéni verseny, ahol minden dolgozó tudja, mit, miért csinál,

lFolytatás a 2. oldalon.)

Scljcpin clvtárs, a küldöttség vezetője üdvözli.

tó kai,

vondégláBaráti beszélgetés... (Balról-jobbra: Sz. G. Zavolzsszkij. Z, M. Bubnova, Bakonyi József, Nemes Dezső és A. P.

Botvin)

„Sök sikert a további boldogulás útján!..■

A sxovjet pártmunhás-hüldottség látogatása 1 óhaj-Hegy alján

ér, akiknek munkája nyomán erősödünk, gazdagodunk — a dolgozókkal! A küldöttség

megszemlélte, kik és hogyan készítik az aranyat érő szőlő- oltványokat Nem lehetett

számlálni, hány baráti ölelkezés, hány kézfogás tette még melegebbé a találkozást. Hány jelvény, hány „Gagarin”-ké- peslap cseréli gazdát. Egy bizonyos, hogy az oltványkészítő lányok, fiatalok, szakemberek egy óra múltán is nehéz szívvel váltak meg a pártmunkásküldöttség tagjaitól.

Külön élményt nyújtott a szovjet elvtársak számára a Kcpasz-hegy tetején tett látogatás, a gazdaság hatalmas víztárolója s a modern présház megtekintése. Nem kevésbé az újonnan telepített szőlőtáblák és gyümölcsösök látványa sem.

— Igazán szépek az eredmények ... Sok sikert kiváltunk a további munkához, a további boldoguláshoz — mondották az elvtársak a látogatás után, az igazán nehéz elváláskor.

— íme, néhány szerény ajándék megemlékezésként. S mert az asszonyokról, a lányokról kevés szó esett, sok sikert nekik is — nyújtotta át. a küldöttség ajándékait Z. M. Bubnova eívtársnő, a szaratovi terület pártbizottságának titkára, amikor a szinte csak perceknek tűnő órák múltán — sajnos olyan hamar — búcsúzkodásra került sor.

•

A szovjet pártmunkás-küldöttség, akiket az állami gazdaságba, Tokaj-Hegyaljára elkísért Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Lendvai József elvtárs. a megyei párt-végrehaj főbizottság tagja, rövid látogatást tett a Szerencsi Csokoládégyárban is.

A küldöttség a délutáni órákban kétnapi tartózkodás után elutazott megyénkből. A megyei pártbizottságon üzemeink, városaink, falvaink dolgozói, kommunistái nevében Cseterki Lajos elvtárs köszönte meg a látogatást, és kívánt

új telepítésű .szőlőtábla fordul termőre évről évre a gazdaság dolgozóinak és vezetőinek munkája nyomán. S ha má még csak egymilliót, holnap már milliókat tesz ki a több és jobb termés alapanyaga: a gazdaságban készített oltványok száma is.

— Gondoskodnak-e megfelelően a szakemberképzésről... Mennyi egy liter bor önköltsége ... Van-e óvoda és napközi a gazdaságban ... Mennyi a dolgozók jövedelme — érdeklődtek a vendégek. S a válasz nem késett:

— Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk gondoskodni a holnap művelt szakembereiről. Ezért kapott Kos- suth-díjat Bakonyi elvtárs, a főkertészünk. Három évet tanulnak nálunk a fiatalok, míg szakmunkás bizonyítványt kapnak ... A bor termelési költsége 8—13 forint literenként az időjárástól függően, az értékesítési ár átlagosan 30 forint ... A dolgozók átlagjövedelme szakmunkásoknál 1500 forint, a könnyebb munkáknál 800—1100 forint. A nyereség- részesedés és a természetbeni juttatások havonta 300 forinttal növelik az átlagkeresetet.

küldöttség látogatott el hazánk világhírű, történelmi borvidékének központjába, hogy megismerkedjék a gazdaság munkájával, tájékozódjék az eredményekről, a tervekről, a dolgozók életéről, örömeiről és gondjairól. Az A. N. Seljepin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára által vezetett küldöttséget Leskó István elvtárs, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte a gazdaság valamennyi dolgozója nevében.

Seljepin elvtárs és a küldöttség tagjai elsősorban a gazdaság fejlődéséről érdeklődtek, elismeréssel adózván a szép, kulturált környezetnek. Különösen a gazdaság munkája, a termelékenység és a dolgozókkal való törődés, a dolgozók élete, a vezetés demokratizmusa érdekelte a vendégeket. Ezzel kapcsolatban a gazdaság vezetői nagy örömmel adtak részletes tájékoztatást az irodaház klubtermében, hiszen napnap után a dolgozókat is, a vezetőket is ezek a kérdések foglalkoztatják.

Életünk, boldogulásunk, az egész szocialista tábor, benne a mi hazánk biztos fejlődésének alapvető feltétele, hogy ?gyre többet, egyre olcsóbban termeljünk, hogy értékesítsünk a munkában minden hasznos Lanácsot, okos útmutatást. Ezt pedig csakis a dolgozók, az igazi alkotók véleményének kitérésével, javaslataik haszno- iításával valósíthatjuk meg. 2ppen ezért nem véletlen, íogy a szovjet pártmunkós- tüldöttség tagjai, Seljepin elvára, O. M. Bagdaszárján elvára, Örményország Kommu- lista Pártja Központi Bizott- ágának titkára és P. F. Piga- lev elvtárs, az SZKP KB he- yettes osztályvezetője a gazdaság eredményei mellett éppen i dolgozók és a kommunisták ilyenirányú alkotó munkájára], a vezetésben és irányításban érvényesülő demokratizmussal foglalkoztak és ilyen kérdésekkel ostromolták a gazdaság párt- és szakvezetőit.

Elégedetten hallgatták, hogy bz 1949-ben alakult szőlő- és bortemelő állami gazdaság 1955 5ta évente átlagosan több mint öt millió forintos tiszta nyereséget ad a népgazdaságnak, s bár mennyiségileg még nem érték el a tervezett termelési

Mindez elsősorban a dolgozók odaadó munkájának köszönhető ...

S a nagy-nagy szeretettel várt vendégek találkoztak azokkal, akiknek keze aranyat

további Jó utat, Jó egészséget, sok sikert a küldöttség valamennyi tagjának, az egész szovjet népnek.

Barcsa Sándor Foto: Szabados György

szintet, a jobb minőség, a világszerte híres borok termelése máris komoly haszonnal jár. S ez a haszon mind a termelékenység, mind a termékek mennyisége tovább emelkedik, Mint ahogy egyre több

Pénteken a délelőtti órákban kedves vendégeket vártak és fogadtak a Tokaj-Hegy aljai Állami Gazdaság dolgozói és vezetői a gazdaság tarcali központjában. A megyénkben tartózkodó szovjet pártmunkás-