Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

ESS5AKMAGYARORSKAG Hétfő, 1362. április 3». így készül a nagy a világ Díszszemle Moszkvában A hosszú tél után megfiata­lodva, tavaszi virágdíszben, sok-sok zászlóval, ötletes de­korációval köszönti Moszkva az idén is május 1-ét, a világ munkásosztályának nagy ün­nepét. A pályaudvarokra, re­pülőterekre sorra érkeznek a díszszemlén és a dolgozók szinpompás felvonulásán részt­vevő külföldi küldöttségek. Seprényi Sándornak, a Helyi­ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete fő­titkárának vezetésével itt van már a magyar szakszervezeti küdöttség is. Megérkeztek a kínai, a vietnami, a finn, az indonéz, az argentin és sok más szakszervezet küldöttei is. Éjszakánként folynak a ka­tonai díszszemle próbái a Gorkij utcán és a többi fő út­vonalon, de más „hadsereg” is felvonul: megjelennek a fes­tők ezrei, akik felújítják az úttestek fehér sávjait, ezüs­tösre festik a megfakult lámpaoszlopokat, újjávará­zsolják a parkok padjait. A népgazdasági kiállításoij éjjel-nappal folyik a munka. Nagy hajrában vannak: május 1-én nyílik meg újra a ki­állítás. Borisz Bogdanov, az igazgató elmondotta, hogy noha a XXII. kongresszus tiszteletére 25 000 új tárggyal bővítették tavaly a kiállítást, most ismét sok-sok új érdekes­séget' kell bemutatni. Fél év alatt sokat fejlődött a szovjet élet, a kiállítás pedig arra hi­vatott, hogy felkaroljon és be­mutasson mindent, ami új, ami haladó, ami elterjesztésre érdemes. Hat hónap alatt 17 000 új tárgy került a pavi­lonokba, köztük az új Lenin- díjasok alkotásainak élet­nagyságú vagy kicsinyített modelljei. És végül egy *,dermesztő” hír: már két hete az Északi- snrkkör egyik sodródó jég­tábláján működik az SZP—11 sarkkutató állomás. Onnan je­lentik, hogy mínusz 20 fokos tavaszi „szép” idő van, süt a nap és még az ünnep előtt ké­nyelmes, központi fűtéses új házba költöznek a. sarkkutatók. A tábor közepén addig is hó­ból és jégből díszemelvényt készítettek, hogy itt tarthassák meg május 1-i ünnepségüket. így ünnepel a francia munkásosztály ••• A francia munkásosztály sztrájkok, bérmczgalmak kö­zepette készül május 1-re. A hét elején megbénult a vasúti forgalom, sztrájkoltak a repü­lőtéri dolgozók. Sok nagyüzem­ben figyelmeztető munkabe­szüntetésekre került sor. A Francia Kommunista Párt és a CGT az algériai békét sür­gető nagy tömegmegmozdulá­sok után elérkezettnek látta az időt, hogy fokozza harcát a dolgozók helyzetének megjaví­tásáért, szociális követelései­nek teljesítéséért. De Gaulle fegyverkezési ter­vei, a Rotschild-bankház igaz­gatójának miniszterelnöki ki­nevezése azt a veszélyt rejtik magukban, hogy az algériai háborúra költött milliárdokat ezután a francia atomerő és a nagytőkés monopóliumok nye­lik el, míg az árak emelkedé­se következtében öt év alatt 6—10 százalékkal csökkent bé­rek vásárlóereje és a kisfizeté­sű dolgozók helyzete tűrhetet­lenné vált. A CGT kidolgozta a mun­kásosztály azonnali követelé­seinek programját. A bérek, nyugdíjak általános emelése, a munkaidő csökkentése, négy­heti fizetett szabadság, új kol­lektív szerződések — ezek a program legfőbb pontjai. Az idei harcos május 1 napirend­jén az algériai fegyverszünet végrehajtása, az OAS felszá­molása, az általános leszerelés és a többi politikai célkitűzés mellett ezek a szociális köve­telések szerepelnek. A Francia Kommunista Párt, a CGT Franciaország vala­mennyi nagyobb városában május 1 méltó megünneplésé­re készül. Párizsban, ahol 1954 óta tilos a munkások május 1-i felvonulása, a szak­Az Osztrák Kommunista Párt vasárnap nyilvánosságra hozta május 1-j felhívását, amely egyebek között hangoz­tatja, hogy az idei május 1-én a fasizmus és a neo-nácizmus legkövetkezetesebb ellenségei, a kommunisták a demokrácia, a béke, a haladás és a szoci­alizmus mellett tüntetnek Bécs utcáin; Az Osztrák Kommunista Párt májusi felhívása rámutat, hogy nem a bunkerek rendsze­re, hanem a semlegesség meg­szilárdítása garantálja Auszt­ria biztonságát és békéjét. Ez­ért tüntetnek majd a május 1-i ünnepre szervezetek háza előtt tarta­nak nagygyűlést, amelynek Louis Saillant, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára lesz egyik szónoka. Több vi­déki városban, így Toulouse- ban, Lyonban a CGT, a ke­resztény szakszervezetek, diá­kok és pedagógusok együtte­sen ünneplik meg a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. A kubaiak ünnepe A kubai lapok harcos, forra­dalmi szellemben köszöntik május elsejét. A világ dolgo­zóinak nagy ünnepét köszöntő cikkek arra szólítják fel a né­pet, hogy harcoljon az ameri­kai imperializmus felforgató, agresszív tevékenysége ellen, vigye győzelemre a szocialista forradalmat. Üzenetben fordult Kuba né­péhez a kubai dolgozók forra­dalmi szövetsége is. Május el­seje alkalmából felhívta Kuba dolgozó népét, hogy az impe­rialista agresszió új fenyege­tésének láttán erősítse mes? forradalmi éberségét. Felszólít­ja a dolgozókat, hogy üdvözöl­jék a szektáriánizmus és más hibák elleni harcban született I kubai forradalmi szervezetet. I A szovjet békebizottság nyi­latkozatban ítéli el az Egyesült Államok által felújított légköri atomfegyverkísérleteket. A nyi­latkozat megállapítja, hogy a felvonulás résztvevői az ellen, hogy Ausztria bármilyen for­mában is bekapcsolódjék az európai NATO-országok nyu­gatnémet befolyás alatt álló agresszív gazdasági közössé­gébe. Az osztrák kommunisták május 1-i tüntetése harcba hívja az osztrák dolgozókat, az állandó drágulás ellen és arra mozgósítja a választókat, hogy a kommunista képviselők új­raválasztása útján ismét bal­oldali ellenzéket juttassanak szóhoz az osztrák parlament­ben. Munkásmozgalmi harcosokat tiintelett ki az Elnöki Tanács május 1 alkalmából Á Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 1 alkalmából, a munkásmozgalomban kifej­tett többévtizedes munkássá­guk elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta Jackwert Ede, Kelemen Andor, Kiss Hugó és Lengyel József nyugdíjasoknak. A Szocialista Munkáért Ér­demérem kitüntetést adomá­nyozta az Elnöki Tanács Tatai Gyula, özv. Biró Béláné, Bo­ros F. Lászlóné, Csérvenka Te­réz, Hanusi József, Kiss Erzsé­bet, Molnár Etelka, Leél Leo­ne, Leicht Sándorné, Major Péter, Molnár József, Munká­csi István, Pálinkás Sándor Reich Janka, Székely Laiosné, Szilágyi Ilona nyugdíjasoknak és Szegő Imrének, a Lapkiadó Vállalat felelős szerkesztőjé­nek. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap délelőtt az Országházban nyúj­totta át. A kitüntetések átadásakor jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság párt- és tömégszervezetek osztályának vezetője. (MTI) szovjet emberek tiltakoznak az amerikai uralkodó körök újabb agresszív lépése miatt és azo­nosítják magukat az amerikai kormány agresszív tevékeny­sége ellen minden országban fellépő békeszerető erőkkel. A szovjet emberek követelik a Csendes-óceáni atomfegyver­kísérletek azonnali beszünteté­sét. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kísérletek felújítása következtében az amerikai kormány és az őt támogató angol kormány szörnyű fegy­verek gyártásába kergeti a világot Ivan Alimarin vegyésztudós, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagja kijelen­tette, hogy a szovjet tudósok a nukleáris fegyverkísérletek megszakítására kérik fel az amerikai kormányt. A tudós az emberiség elleni bűntett­nek nevezte az amerikai atom­fegyverkísérleteket Tüntetés a béke, a haladás mellett Bécsben Szövgei tiltakozásod az amerikai légköri robbantások eilen Köszöntjük megyénk kitüntetett ipari és A Minisztertanács és a SZOT elnöksége az elmúlt évi eredmények alapján 65 válla­latnak adományozott vörös vándorzászlót. Nagy kitüntetést jelent ez, azt mutatja, hogy ezek a vállalatok kiválóan dolgoztak, egyben a megbecsü­lést is kifejezi. Büszkék va­gyunk, hogy megyénkben há­rom vállalat nyerte el a vörös vándorzászlót. büszkék va­gyunk a Miskolci Vasúti Cso­mópont, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat és a Szerencsi Cukorgyár dolgozói­ra. akik tavaly is nagyszerű termelési eredményekkel öreg­bítették eddigi hírnevüket. Nem véletlen, hogy ezek a vállalatok nyerték el a nagy’ kitüntetést je’entő vörös zászlókat. Jól dolgoztak, cél­tudatos munkát végeztek, cél­ratörően tevékenykedtek a ter­vek teli'*sítéséért. Ezeknél a vállalatoknál igen kedvezően alakultak a termelési mutatók, 1961. évi munkájukkal jelentő­sen segítették a szocializmus építését. A Miskolci MÁV Igazgató­sághoz tartozó üzemrészek kü­lönösen szép sikereket értek el, a MÄV miskolci dolgozói magukra hívták az ország fi­gyelmét. Nagyon örvendetes, hogy a vasútnál több kitünte­tést adtak át a jó munkáért. A vasutas dolgozók igen lelkiis­meretesen dolgoztak cs dolgoz­nak, azt mondhatjuk, az utób­bi egy év alatt jelentősen meg­javult a MÄV munkája. Ezt mutatja, hogy a Miskolci MÁV rgazgatőság 1362. első negyed­évében az első helyre került a MÁV igazgatóságok között fo­lyó hagyományos versenyben, ezzel együtt elnyerte a Közle­kedés- és Postaügyi Mihiszté­rium I. Főosztályának és a Vasutas Szakszervezet elnöksé­gének vörös vándorzászlaját, Élüzem címet nyert a Miskolci Gömöri Pályaudvar, az Ujmis- kolej Páiyafenntartás dolgozói pedig vezérigazgatói elismerési kaptak jó munkájukért. ÉI- iizeni lett a sárospataki állo­más. a sárospataki kisvasúti fűtőház, s mindez a vasút fej­lődő, egyre jobb munkáját tük­rözi. Az élüzem címmel kitünte­tett vállalatok sorában üdvö­zölhetjük a Tiszapalkonyai Erőmű Vállalatot, amely már negyedik esetben nyerte el az élüzem címet. A Miskolci De­cember 4 Drótművek kollektí­vája is az élenjáró üzemek kö­zölt halad, példás termelési munkájuk eredményeként megkapták az élüzem kitünte­tést. A Könnyű- és Nchczszer- számgepgyár nem nyerte el ugyan az elüzem kitüntetést, de jó munkájáért dicséretet ka­pott. Mint azt lapunkban már kö­zöltük, élüzem lett az L sz- Miskolci Postahivatal és a Miskolci Postaigazgatóság vi­déki fenntartási üzeme is. A szénbányászatban is ki­osztották az élüzem kitünteté­seket, az illetékes hatóságok értékelése alapján Borsod me­gyében négy vállalat nyerte el az élüzem címet, az ózdi tröszt területén a putnoki. a ki ráldi. a borsodi tröszt területen pe­dig az edelényl és a mák- völtrvi bányaüzem kapta meg az élüzem kitüntetést. Üdvözöljük a vörös zászló­val kitüntetett vállalatokat és az elüzem címet nyert üzeme­ket. Büszkék vagyunk rájuk* mert a nagy országos verseny­ben jól képviselték megyénk Iparát, eredményesen segítik második ötéves tervünket. Kitüntették a legfőbb társadalmi munkásokat Bensőséges ünnepség zajlott le vasárnap délelőtt a Borsod megyei Tanács kistermében. Dr. Kardos Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, a megyei tanács által alapított „Közös­ségért” című kitüntető jelvé­nyeket átadta a legjobb társa­dalmi munkásoknak. Kardos elvtárs ünnepi beszé­dében elmondotta, hogy a me­gyei tanács 1961. októberében határozatot hozott a községfej­lesztési tervek végrehajtásában V V • Folyók, folyam, tenger... Ha jól meggondolom, temérdek ismerősöm van a vi­lágon. Ismerőseim ők, akiket szeretek és becsülök, akiknek sorsa, életfelfogása, szokásai, örömei és gondjai szinte az enyémek is, s akiket sosem fo­gok elfelejteni. Pedig ezek az ismerősök na- gyon-nagyon messze élnek, s legtöbbjük hazáját csak a tér­képről ismerem. Mégis, mint­ha ott jártam volna, mintha beszélgette-m volna vrelük. S nemcsak velük, az egyes em­berekkel fűz össze ilyen mély barátság, Nepü kikel is, a csak térképről isimert ország vala­mennyi egyszerű emberével, A könyvek azok, amelyek­nek ezt köszönhetem. A köny­vek azok, amelyek egészen kö­zel hozzák az emberhez más népek- lelkét, életól, Szenvedé­seit és örömeit. Emberi, tapint­ható közelségbe hozzák, a tá­voli 'alakok személyes ismerő­seinkké válnak, szeretjük vagy éppen meggy ülői j ük őket ; s anélkül, hogy tudatosan akar­nánk ezt, megértjük, hogy az ember az embernek testvére, akármilyeii is a bőre színe, a hazája, a nyelve, amelyen be­szél. A szép és igaz szavak behatolnak a lélek 1 ál-hátat]ah résein, észrevétlenül és győzel­mesen átformálják a gondol­kodás!'. S elérkezik az a pilla­nat, amikor nem mondogatott szójam, ,ne!m puszta szó, de nem is egyszerűen csak felfo­gott igazság, hanem sokkal több: vérré vált, megmásítha­tatlan sajátja lesz az ember­nek a népek testvériségének gondolata Bizonyára mindenki más utakon, más élményeken át jut el ehhez a pillanathoz. Mégis, sok-sok ismerősöm, a sok-sok szép, megírt könyv közül hadd soroljak el néhányat Mi mindenen vihet az út a felismerésig? Kezdeném mindjárt a nép- költészettel, amelynek óriási gazdagságából -kiemelt akár- mely népdal, mese, ballada vagy eposz, bármennyire sajá­tosan egyéni is, bármennyire az illető nép csalhatatlan kéz­jegyet hordja magán* mégis, mindenki számára olyan isme­rős! Az angol és skót népbaiia- dák éppúgy sötét tragédiákat, Szép, szerelmes történeteket, a bátor férfiasságot, a népi lele­ményt, a vaskos humort és a szabadság heves szeretetét be­szélik el, mint a mieink. Ott van Robin Hood, a rettenthetet­len, az erdők ura, a szegények barátja — mintha csak vala­melyik bakonyi betyár volna ő! Little John, szárnysegédje es barátja, hiába visel ango? nevet', ahogyan becsapja a ki­rályt és annak buta sheriffjét, s megszökteti Robin Hoodot, éppoly kedves, furfangos, vi­dám legénynek ismerjük meg, mint akár a mi Ludas Matyin- kat. S milyen komikusán mér­gelődik a király. „És ékkép szólifi a király, S méregtől rész-. két Sheriffem John lóvá tévé/ és engem rászedett.” Éppen, de éppen úgy örül az ember lelke, minit amikor magyar, vagy bármilyen más népi hős­nek sikerül orránál fogva ve­zetnie valamelyik hatalmas­kodó urat... Igen, itt kezdődik a hasonló­ság felfedezése. Sok más, régi írás arról lebbentgetí a fátylat, hogy melyek az emberek kö­zötti legfontosabb különbségek. La Fontaine megrótta az em­bereket sok gyarlóságukért, apró hibáikért, de egyszer kü­lönös gyűlést hív össze az álla­tok között, annak megállapítá­sára, hogy ki a legbűnösebb, kit kell az Ég haragjának ál­dozni, hogy megszűnjék a pes­tis. Az Oroszlán bevallja, hogy megette a juhokat, s a talp- nyaló Róka így szól: „ön tisz­tességet szerez a juhnak, akit bekebelez,” Nos, végül senki sem lesz vétkes az Oroszlán, a Tigris és a Farkas közül, ez­zel szemben felháborodva íté­li k el a Szamarat, aki nagy éh­ségében egyszer lelegelt egy kevés füvet az egyházi mezőről. „A törvény úgy ítél fehérnek, feketének, amint hatalmasok vagytok vagy páriák” — mond­ja ikd az igazságot ez a kis mese is. Hogy mennyire dául a szegónyember sorsa, arról a világ csaknem vala­mennyi nyelvén beszéltek már. Gorkijtól Móricz Zsigmondon át Steinbeckig. Jorge Amado, a Holt-tenger-ben a hallatlan nyomorban élő kikötői embe­rekről mesél csodaszép törté­netet, amely azt bizonyítja, hogy gyönyörű érzelmek, igaz emberség virágzik ki a szegé­nyek lelkében, s hogy , másra, szebbre és jobbra várnak ők is. Traven a Hid a dzsungel­ben című könyve elé ezt az ajánlást írta: „Az anyáknak — mindegy, melyik országban él­nek, mely néphez, mely faj­hoz tartoznak, milyen a bőrük színe .:És nem akadhat em­ber, akit meg ne rázna az indián kisfiú tragikus halála, aki azért csúszott a korlát nél­küli, nyomorult hídról a folyó­ba, mert aznap húzta fel élete első cipőjét... De azt hiszem, talán legszebben az öreg ha­lász sorsa példázza a világ összes szegényemberének mély­séges-mély nyomorúságát, de egyben jobbra vágyó, tiszta lel­két is. Az öreg halász meg­fogta a Nagy Halat, akiit szinte megszeretett, testvérének ér­zett, és eltűnődött a halász­sorson: „Ilyen csodálatos halat még soha életemben nem lát­tam, ilyenről még nem is hal­lottam. Mégis meg kellett öl­nöm. Örülök, hogy nem kell azon igyekeznünk, hogy meg­öljük a csillagokat.” Ha egyforma a szegényem­berek élete mindenütt a vilá­gon, akkor ebből igazán ter­mészetesen következik a gon­dolat: céljaik, vágyaik, felsza­badulásuk útja is egy s ugyan­az. Ügy vélem, szebben nem mondható el ez a gondolat, mint Nazim Hikmet szavaival, aki a török nép szabadságáért küzdve, egyszersmind a világ minden népének felszabadulá­sáért is küzd: „Még sohasem kaptam életemben kék ázsiai bélyegei postát. S akár a sarki fűszerest, oly kevéssé ismernek Amerikában. De mindenütt a Földön, Kínától Hispániáit:, a Alaszkától a Jóreménység-fokig minden ttengeri mérföldön, minden ^ kilométeren vannak barátaim és el'enségeim. Barátaira, kikkel egymást még sosem üdvözöltük, s mégis neg tudunk halni ugyanazért a kenyérért, ugyanazért a szabadságért és reményért . . . ßs ellenségeim, kikkel egymást, ha kell, megöljük ... Afc én érőm e nagy világban az, hogy nem vagyok egymagám.“ Ez a prolctáriniternncionaliz- mus gondolata. A világon min­den proletár testvére egymás­nak és ellensége a világ egész burzsoáziájának. Hatalmas gondolat; elveink, tevékenysé­günk, reményeink, jövőnk ezen is alapszik. A népköltészetből megtanul­hatjuk, hogy a Földön élő va­lamennyi nép lélekben rokon, összefűzd őket az alkotás, a szabadság és a szépség 6zere- tete. Az írók műveiből megta­nulhatjuk, hogy a szegények és a gazdagok ellentéte egyfor­ma az egész világon, s egy­forma az út is, amelyen át a szegények lerázhatják a gazda­gok uralmát. A költők versei­ből megtanulhatjuk, hogy egy­azon érzelem fűti az egyazon sorsú embereket: a szabadság, a jobb élet vágya, a közös el­lenség gyűlölete. Az egyes népek irodalmának folyód folyammá egyesülnek, s a tenger fölé törnek. Az egyetemes emberi kultúra, a közös kincsek és gondolatok, a testvériség és barátság ten­gere félé. S egyre többen isz­nak e tenger tisztító, igazság­gal teli vizéből. Hadd idézzem ismét Nazim Hikmet szavait, amelyeket Paul Robesonhoz, a szabadság­ról és a népek testvériségéről daloló, néger énekeshez irt: „Nem enRCdlk, Robeson, hogy énekeljünk, rsUlogó fogú. fekete testvér . . . Iiettegnck fik, sasszámyú kanárim, rettegnek a ml dalainktól." Csoda-e, hogy fgdás ellenségéi? S csoda-e, hogy mégi®, egyre szabadabban és szebben szárnyalnak „a mi dalaink?” Az igát lerázó, egy­másnak kezet nyújtó és örök testvériséget fogadó proletárok dalai? Hallama Erzsébet élenjáró dolgozók kitüntetésé­re. A határozat értelmében a megyei tanács minden év má­jus elsején a „Közösségért” jel­vény arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatával tünteti ká a legjobb társadalmi munkáso­kat. \ Az első kitüntetések átadá­sához az adta az alapot, hogy megyénkben az elmúlt évben, a mintegy 90 millió forintos községfejlesztési tervek telje­sítéséhez mintegy 10 millió fo­rint értékű társadalmi munkát adtak a városok, a községek la­kói. j Az ünnepi beszéd után dr. Kardos Sándor elvtárs 20 kivá­ló társadalmi munkásnak nyúj­totta át a „Közösségért” jel­vény aranyfokozatát. Az ünnepség után a kitün­tetettek barátilag elbeszélget­tek. Hasonló ünnepségek zajlot­tak le a járási, valamint a köz­ségi tanácsoknál is, ahol az ezüst-, illetve a bronzfokoza­tú kitüntető jelvényeket nyúj­tották át a legjobb társadalmi munkásoknak. Sikeresen földet ért a Szovjetunió Kozmosz—4 mesterséges holdja A Kozmosz—4 szovjet mes­terséges hold vasárnap a föld­ről történt vezérlés segítségé­vel, a Szovjetunió nyugati te­rületén sikeresen földet ért. A Kozmosz—4 mesterséges holdat 1962. április 26-án bo­csátották íöldkörúli pályájára. A műhold a föld körüli több mint háromnapos útja során mintegy kétmillió kilométeres utat tett meg. A repülés egész időtartama alatt a kozmikus térség és a légkör felső réte­geinek kutatása céljából a mű­holdban elhelyezett jelzőrend­szer és készülék megbízhatóan működött. A tudományos kutatás előre meghatározott programjának megfelelően április 29-én, a földről történt irányítással, a műhold sikeresen földet ért a Szovjetunió nyugati területén. A Kozmosz—4 mesterséges hold földkörül repülésének eredményeként sikerült érté­kes tudományos' eredményeket szerezni, amelyek feldolgozása és tanulmányozása folyaméi­ban van.

Next

/
Thumbnails
Contents