Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

2

ES7AKMAGV/ÍRORSZÁG

Szerda, 1962. április 4Felszabadulási ünnepség a Miskolci Nemzeti Színházban

Felszabadulásunk 17. évfordulójának előestéjén, április

3-án, kedden este 6 órai kezdettel a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottsága és Miskolc város Tanácsa díszünnepséget rendezett a Miskolci Nemzeti Színházban.

A bensőséges ünnepségen megjelent és a díszelnökségben helyet foglalt: Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pái-tbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Tóth István, a megyei tanács vb elnöke, Koval Pál, a Miskolc városi pártbizottság első titkára, Fekete László, a városi tanács vb elnöke, valamint a város politikai és társadalmi éieté- ne' számos képviselője; munkások, tsz-dolgozók, értelmiségiek és az ifjúság több képviselője. Ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet a Miskolcon tartózkodó Bogya Kálmán, a Csehszlovák Kommunista Párt Kassa kerületi párt-végrehajtóbizottságának tagja és Balogh József, a Kassa kerületi pártbizottság reviziós bizottságának tagja.

A zsúfolásig megtelt nézőtéren Miskolc város párt-, állami és tömegszorvezeteinek, üzemelek, vállalatainak, termelőszövetkezeteinek és intézményeinek számos képviselője foglalt helyet.

A magyar és a szovjet Himnusz, valamint az elnöklő Fekete László, a városi tanács vb. elnökének megnyitó szaval után dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság titkára mondott ünneoi beszédet. Méltatta 1945. április 4.. felszabadulásunk, s a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság jelentőségét, a felszabadító Szovjet Hadsereg hervadhatatlan érdemeit, dolgozó népünknek a fel- szabadulás óta elért történelmi vívmányait, eredményeinket, majd a szocializmus építésének soronlévő feladatairól szólt.

A felszabadulási díszünnepség első része az Internacio- nálé hangjaival zárult, majd a jelenlévők megtekintették Visnyevszkij: Optimista tragédia című színművét.

*

Április 3-án, hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Borsod megye és Miskolc város számos üzemében, vállalatánál és intézményénél tartottak még felszabadulási ünnepséget. Itt osztották ki azí arra-érdemes dolgozóknak a szocializmus építésében elért eredményes munkájuk elismeréseként a különböző kitüntetéseket éá jutalmakat.

Miskolc város ifjúsága a városi KISZ-bizottság rendezésében, április 3-án este 8 órakor lampionos felvonulással, a különböző sportkörök sportolói pedig hálastafétával köszöntötték felszabadulásunk 17. évfordulóját. — Az évforduló alkalmából rendezett egyéb eseményekről és a Miskolci Nemzeti Színházban tartott díszünnepségről legközelebbi, április 6-i számunkban számo- Link be részletesebben.

Köszöntjük a „Napjainkkal, új laptársunkat

z- *

Koszorúzást ünnepségek Kaid »pesten

Az egész Szovjetunióban megünneplik április 4-st

A Szovjet—Magyar Baráti Társaság helyi tagozatainak tájékoztatása szerint a Szovjet- tmióban1 országszerie' megünneplik április 4-ét. A moszkvai ünnepségeken kívül számtalan szovjet városban, faluban emlékeznek meg a magyar nép felszabadulásának 17. évfordulójáról.

Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt

kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Az ünnepi díszt öltött téren többszáz fővárosi dolgozó gyűlt össze. Az emlékművel szemben díszőrség sorakozott fel.

Az ünnepségen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká- 1 ra, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottágának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Részt vett az ünnepségen az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai élet sok más vezető személyisége. Megjelent az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja.

A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Dobi István elnök és Kiss Károly titkár, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Marosán György, a Központi Bizottság titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány nevében Biszku Béla és Kállai Gyula, a kormány elnök- helyettesei helyeztek koszorút az emlékműre. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját V. I. Usztyinov nagykövet, Sz. V. Pankratov kereskedelmi képviselő, M. A. Popov nagykövetségi tanácsos, a diplomáciai testület koszorúját Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Hu Bin-fu ezredes, a Kínai Népköztársaság katonai attaséja és Mikolaj Kallaur ezredes, a Lengyel Népköztársaság katonai és légügyi attaséja helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében dr. Ortutay Gyula főtitkár és Harmati Sándor titkár, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében Somogyi Miklós elnök és Tóth Anna, az elnökség tagja; a magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Pap János belügyminiszter és Papp Árpád, a munkásőrség

előbbi, gyakorlati megváló- * sulását. 5

A mai naptól megvan az * írók fóruma, megvan a lehe- j tőség a kultúrpolitikai vo- * natkozású írások közreadó- J sára, megvan az új lap, amely * a város, az üzemi munkás- j ság életén kívül fokozott fi- 3 gyelemmel foglalkozhat j

majd szépirodalmi és kultúrpolitikai írásaiban az új életre lépett faluval, segítve annak további kulturális fel. emelkedését. Ma ezrek kézé be jut el a „Napjaink”, ez. rek böngészik érdeklődve í hasábjait: beváltja-e a hoz- 3 záfúzött reményeket, olyan >J hasznos munkálója lesz-e * Icultúrális életünknek, mint 3 amilyen célzattal és igény- 3 nyel útjára bocsátották? 3 Hisszük, hogy a lap köré J tömörüli alkotó kollektíva jól látja féladatát és nemcsalt látja, hanem cl is látja azokat és az egymás után megjelenő számok arról győzik meg az olvasót, Miskolc, Borsod megye, egész Észak-Ma- j gyarország társadalmát, hogy ^ érdemes, hasznos volt a 3 „Napjaink” megindítása, so- j kát nyer vele kulturális éle- } tünk. j

Ezekkel a. gondolatokkal 3 köszöntjük új laptársunkat, * amikor első számát közre- 3 adja és sok sikert kívánunk 3 munkájához — közös célunk J és feladatunké a szocialista 3 társadalom építésében, erő- $ sítésében. 3

országos parancsnoka koszorúzott. A szovjet hadsereg képviseletében M. Ty. Niki- tyin, Ny. M. Alekszandrov, V. Ny. Bászkálov és Sz. A. Andr- juscsenko altábornagyok koszorúztak. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottágának első titkára és Balogh István, a Központi Bizottság titkára, Budapest főváros Tanácsa nevében Veres József, a végrehajtó bizottság elnöke és <dr. Pesta László, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese helyezett el koszorút, majd a fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak küldöttei tették le a hála, a megemlékezés virágait az emlékműre.

Az Internacionale elhangzása után a díszőrség díszmenetben vonult el az emlékmű előtt.

Kedden délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében koszorúzási ünnepséget tartottak a Magyar Hősök Emlékművénél, a Hősök terén.

A koszorúk elhelyezése után felcsendült az Intcrnacionálé, majd a díszőrség díszmenetével ért véget az ünnepség,

Tavaszi munka az edelényi járásban

A koratavaszi mezőgazdasági munkák jó ütemben folynak az edelényi járás termelőszövetkezeteiben. Az őszj kalászosok fejtrágyázását teljesen befejezték. Az őszi szántási terv szinte maradéktalan teljesítésének eredményeként a tavaszi vetéssel jelenleg 50 százalékon állnak. Különösen kitűnik jó munkájával a finkel Uj Élet Tsz. amely a tavaszi kalászosok vetését 100 százalékig befejezte, de az edelényi Alkotmány Tsz is teljesítette már a koratavaszi vetési tervfeladatát. Hasonlóan jól dolgozik a zilizi Uj Világ, a bódvaszilasi Béke, a komjáti Búzakalász és a mucsonyi Uj Élet Tsz is.

Sándor Miklós

járási agronómus

■---------oo°--------A

z Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága április 7-ém, ; szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartja megyei küldöttértekezletét, a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemének kultúrtermében. A küldött- értekezleten Bujdos Mihály, a megyei bizottság titkára számol be a megyei bizottság munkájáról.

1949 januárjában

a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok létrehozták kollektív gazdasági szervüket, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Tehették ezt, mert a szocialista országok gazdasági- és állam- rendje azonos típusú, azonos az ideológiájuk — a marxizmus- leninizmus — és közös a céljuk; a szocializmus, 'illetve a kommunizmus felépítése.

Nézük meg közelebbről mi is a KGST, mivel foglalkozik, milyen a felépítése?

A KGST nem más, mint a tagállamok szövetsége egy bizonyos cél megvalósítására. E cél pedig: az illető országok gazdaságának tervszerű fejlesztése, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítása, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítása, a munkatermelékenység állandó emelése. A KGST megszervezi a sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a tagállamok között, segítséget nyújt, hogy az illető országok közös és nagyszabású intézkedésekét tegyenek az iparban, a mezőgazdaságban és egyéb területen. A KGST koordinálja a népgazdasági terveket, szakosítja a termelést az önkéntesség és kölcsönös előnyök alapján, kicseréli az élenjáró termelési tapasztalatokat, ezenkívül segítséget nyújt a tagállamoknak egymással és más országokkal lebonyolítandó külkereskedelmükhöz. Segítséget nyújt, hogy a tagállamok tervszerűen fejlesszék gazdaságukat, teljesebben és ésszerűbben használják ki erőforrásaikat, .összehangolják sajátos érdekeiket a szocialista világgazdaság általános érdekeivel, meggyorsítsák az egész szocialista tábor termelőerőinek fejlődésért; segíti, hogy a szocialista országok. — ahogyan Hruscsov elvtárs 1958 tavaszán. a cser'-’h mondotta — többé kevésbé

egyidejűleg, ugyanabban a történelmi időszakban térjenek át a kommunizmusra.

A KGST munkája a demokratikus irányelvekre, a tagállamok teljes egyenjogúságára, fiiggetlénségük és önállóságuk kölcsönös tiszteletben tartására, kölcsönös testvéri segítségnyújtásra és a szocialista internacionalizmusra épült. A KGST-ben csak úgy hozhatnak döntéseket és határozatokat, ha azokkal az érdekelt országok egyetértenek, kikérték a tagállamok véleményét, megismerték és összehangolták egymás nézeteit. A KGST legfelsőbb szerve a tanács ülésszaka, amely évente kétszer ül össze, minden alkalommal más-más tagállam fővárosában. Mindegyik tagállam kormány- szinten kinevezett képviselője van a tanácsban, akikből a KGST másik szerve, — a képviselők tanácsa tevődik össze. De nagy szerepet játszanak a KGST munkájában az ágazati állandó bizottságok is, amelyekben valamennyi tagállam képviselői helyet foglalnak.

A Kölcsönös Gajggg

Tanácsa több mint egy évtizedes fennállása óta jelentős változáson ment keresztül. Kezdetben — 1949-től 1954-ig — a gazdasági fejlesztés összehangolásának legfontosabb módszere a külkereskedelmi tevékenység összhangba hozása volt. 1954-től pedig rátértek a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésére. Hogy ezt maradéktalanul végre hajthassák, továbbfejlesztették a KGST szervezetét. A termelés legfontosabb ágazataiban, gazdasági és tudományos műszaki állandó bizottságokat hoztak létre, ezek munkájában minden tagország kormánybizottsággal vesz részt. Jelenleg 15 állandó bizottság működik. (Gépipari, vegyiipari, színes- fémipari. szénbányászati, építő- és építőanvaeipari. villamosenergiaipari, mezőgazdasá\

KGST

gi, közlekedési, könnyű- és élelmiszeripari, stb. állandó bizottságok.) Az egyes állandó bizottságokban, az általuk átfogott terület jellegének megfelelően több-kevesebb albizottság, munkabizottság működik. Az állandó bizottság létrehozása fontos állomás volt a KGST tevékenységének magasabb szintre emelésében.

És hogy mennyiré helyes és időszerű volt 1949-ben a KGST létrehozása, 1954-ben pedig szélesebb alapokra helyezése," mi sem bizonyítja jobban, mint az elért eredmények. A KGST-nek a népgazdasági tervek összehangolására, s a termelés szakosítására és kooperációjára vonatkozó ténykedései lényegesen befolyásolják a külkereskedelem növekedését, és jellegét. A tagállamok kölcsönös áruforgalma 10 év alatt (1951—1960) 3,2-szeresre nőtt, 1965-ig pedig az 1958 évihez képest több mint 1,8-széresre növekszik. A KGST tagállamok külkereskedelmi forgalmának mintegy háromnegyede a szocialista világrendszer országaival bonyolódik le. A külkereskedelmen kívül nagy szerepet játszik a KGST tevékenységében a tudományos és műszaki együttműködés és a tapasztalatcsere megszervezése. Mindegvik tagállam elsősorban legfejlettebb gazdasági ágainak tapasztalatait osztja meg másokkal. Csehszlovákia néldául gépgyártási és könnyűipari, az NDK gén- és vegvj- ipari. Lengyelország széninari és kohászati, Magyarország evengnáramú technikai és könnvnjnari T?r>fr*4rtin kőolni- inari és kőolaijnnri írén<rvírtá- si, Bulgária pedig élelmiszeripari tapasztalatait adja át. A

Szovjetunió a gazdaság psak- nem mindegyik területén nyújt műszaki segítséget a szocialista országoknak.

A szocialista országok tudományos és technikai vívmányai széleskörű kicserélése révén könnyebben vezethetik be az új technikát, a munka- és üzemszervezés legjobb módszereit. Nem kell feleslegesen időt és eszközöket pazarolniok ezek kidolgozására. A szocialista államok ingyenesen cserélnek műszaki dokumentációt. Csupán a másolatok készítését fizetik. Óriási méreteket öltött a tudományos és műszaki együttműködés a KGST tagállamai között. A Szovjetunió 1949-től 1960-ig mintegy 13 ezer komplett terv — műszaki — és egyéb dokumentációt adott át, és körülbelül 7 ezer komplett dokumentációt kapott. Ebben az időszakban több mint 10 ezer szovjet szakember fordult meg a KGST-tagállamokban, s ugyanakkor a népi demokratikus országokból 16 ezer szakember látogatott a Szovjetunióba.

A KGST munkáját

va érdemes egy-két magyarországi adatot is feldolgozni, amely szintén azt bizonyítja: a tagországok munkája, kereskedelme, szocializmust építő tevékenysége ma már elképzelhetetlen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nélkül. Magyarország külkereskedelmének 70 százalékát a szocialista országokkal. — ennek körülbelül 60 százalékát pedig a KGST-hez tartozó államokkal bonyolítjuk le. A második ötéves terv szerint pedig még tovább emelkedik' külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. Fényesen bizonyltja a szocialista országok helyes, ésszerű együttműködését a magyar bauxitnak, világviszonylatban is számottevő természeti kincsünknek fel- használása. A KGST országok közül hazánkon kívül csak a Szovjetuniónak van nagyobb mennyiségű bauxitja, alumíniumra azonban minden tagállamnak szüksége van. Az alumíniumipar fejlesztésének egyik kulcskérdése a villamosenergia. Hazánk pedig közismerten igen energiaszegény ország. Az elmúlt években nagyrészt ezért nem fejlesztettük alumínium iparunkat olyan mértékben, hogy az a baráti országok szükségleteit is kielégíthesse, részükre tehát nyersanyagot szállítottunk. Az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország aluminium iparát döntő részben Magyarország látja el nyersanyaggal: bauxittal. illetve timfölddel. Ugyanakkor Csehszlovákia hozzávetőleg egy évtizedre elengendő villamosenergiát szállít aluminium iparunknak.

A Kölcsönös , Gazdasági Segítség Tanácsa, noha szinte most is felmérhetetlen segítséget nyújt a tagországoknak, megvan a lehetőség a még nagyobb, még eredményesebb együttműködésre. A KGST 1961. december 1—15 között. Vorsóban megtartott utolsó ülésszaka megtárgyalta az SZKP XXII. kongresszusának anvneát. Hruscsov elvtárs amn megállapítását: „A szocializmus közel hozza egymáshoz a néveket és az orszánnkat. A gazdasági, a társadalmi, pnlt- tika.i és kulturálts élet mivdon áad.ha.n meavaJásftntt. széleskörű együttműködéssel megerősödik. a viláasznetalizm.US gazdasági alavia. . .” De nemcsak megtárgvalta a var.só^üMs- szak a kommunizmus nnffnl - nek knnereec’rncán elbán korunk legjelentősebb problémáival foglalkozó megállapításokat, hanem azok megvalósítása érdekében kidolgozta a KGST feladatait. A szocialista világrendszer fejlődésének jelenlegi szakaszában — állapították meg a tagországok képviselői — növelni kell a KGST szerepét és jelentőségét. A KGST-nek minden eszközzel segítenie kell a kommunista és munkáspártok 1960 novemberi tanácskozás Nyilatkozatában foglaltakat, az SZKP programjának célkitűzését: a szocialista világgazdasági bázis erősítését. Ezt pedig csak egy módon lehetséges — állapította meg a varsói értekezlet, — ha a KG- ST-ben bevezetik a szocialista nemzetközi munkamegosztást, a közvetlen gazdasági együttműködést. A KGST ezzel minőségileg új szakaszba lépett. S hogy mennyire helyes a nemzetközi szocialista munkamegosztás elvének alkalmazása, elég utalni a tagállamok terveinek összehangolására. A nemzetközi szocialista munka- megosztás lehetővé teszi például, hogy minden ország saját népgazdasági tervében már a termelési előirányzatoknál is figyelembe vehesse a többi szocialista ország igényeit éá lehetőségeit. Valamennyi KGST ország egységes időpontig: 1965-ig bezárólag készítette el tervét. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elvének alkalmazása lehetővé teszi a KGST tagországai 20 éves tervének összehangolását is.

A KGST feil6déSeió“;

halad, s e szervezetnek igen nagy része van abban, hogy a szoros gazdasági együttműködéssel, a gazdasági színvonalbeli különbségek kiegyenlítésével valamennyi tagország többé-kevésbé történelmileg azonos időszakban jusson el a népek legszebb, legnemesebb társadalmi formájához: a kommunizmushoz.

Fodor LisZTO

Ma, felszabadulásunk évfordulójának napján jelenik meg először a miskolci, a Borsod megyei — és hisz- szük: más városbeli — újságárusok polcain is a „Napjaink”, a Borsod megyei Tanács kiadásában megjelenő új irodalmi és kulturális lap., Borsod megye és Miskolc írói már régen vágytak fórum után, amelynek oldalain számot adhatnak munkásságukról, a nagy közönség elébe tárhatják: mi írók, költők így látjuk, ilyennek látjuk, így ábrázoljuk mai életünket és írásaikban a nagy nyilvánosság előtt vall- ha^tnak arról is: milyennek szereinek látni a holnapot,

: írói munkásságukkal miként : kívánják segíteni a vágyott : holnap megszületését. Az

■ írók fórum utáni vágyán túl ! más igény is .jelentkezett:

■ Borsod megye és Miskolc ; mind elevenebbé, pezsgőbbé

váló kulturális élete már reg- ’ óta kívánatossá tette, hogy a megyei napilap, az „Észak- magyarország” mellett legyen még egy sajtóorgánum, amely cikkeivel hatékonyan ’ segíti szocialista kultűrforra- dalmunk mindennapi felada- ! tainak megoldását, irodalmi riportokban, kritikai cikkekben, publicisztikai írásokban elemzi a megye kultúrálta helyzetet, előremutat, mind szélesebb tömegekkel érteti meg a párt művelődéspolitikáját, viszi előre annak miKitüntetett miskolci ^ művészek j

Hazánk felszabadulásának H

17. évfordulója alkalmából] Máté Évát, a Miskolci Nemzeti} Színház művésznőjét a Jászai' Mari-díj III. fokozatával, Lu-; kovszky László festőművészt a Munkácsy Mihály-díj II. fokozatával tüntettek ki. (Lukovsz-' ky másodszor kapta meg c magasfokú kitüntetést.) Ki-; tüntetésük alkalmából köszönt-' i jük művészeinket.

— Az idei „Prágai tavasz”,

mely sorrendben már a tizen-' hetedik, május 12-től június 4-' ig tart. Ez alatt 12 ország mű-' vészeinek részvételével 40 hangversenyt és 36 színielőadást rendeznek.