Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyam, 79. sstóm Ara: 80 fillér 1962. dprilin 4, mxerda Éljen Április 4, hazánk felszabadulásának napja! ________________________________________> \ 7 annak események egy-egy * ember, család, nép vagy ország életében, amelyeknek je­lentőségét a kortársak nem is­merik fel teljes mélységükben, és gyakran csak a kellő törté­nelmi távlatból az utókor mé­ri fel azt. Hazánk történetében is számos ilyen esemény ját­szódott le. De vannak olyan események, amelyeknek döntő, meghatározó erejét már részt­vevői, szemtanúi, átélői is ér­zik, amelyek egy nemzet egész életére, egy egész történelmi korszakra rányomják bélyegü­ket, és sok tekintetben megha­tározzák egy ország fejlődésé­nek menetét. Ilyen történelmi eseményt jelöl a magyar nép történeté­ben ez a dátum: 1945. április 4, amikor a dicső Szovjet Had­sereg nagy áldozatok árán meghozta népünknek a várva várt szabadságot. A magyar nép legjobb fiai, élükön a kommunistákkal, a második világháborúban is váll-vállvetve harcoltak dol­gozó népünk szabadságáért, a boldogabb jövőért. A kommu­nisták állandóan hirdették a nép összefogásának szükséges­ségét a fasizmussal szemben. Az akkori viszonyok miatt a haladó erők csak részeredmé­nyeket érhettek el, így hazunk felszabadulásának nagy törté­nelmi műve a szovjet nép, a Szovjet Hadsereg nevéhez fűzö- dik. , Április 4 népünk legnagyobb nemzeti ünnepe lett, amelynek fénye az idők múlásával nem­hogy halványulna, de egyre erőteljesebben ragyogja be ha­zánk horizontját. Megmutatko­zik ez abban is, hogy ma az egész magyar nép büszkén vallja legnagyobb nemzeti ün­nepének április 4-ét, és az ez­zel a nappal elkezdődött nagy alkotómunkából mély meggyő­ződéssel, tettekkel veszi ki ré­szét. Hálás szívvel gondol fel­szabadítójára, az idősebb, ta­pasztaltabb testvérre, a Szov­jetunióra, amely — teljesítve internacionalista kötelességét — mindig készségesen nyújtott, segítő kezet népünknek a szó-' cializmus építéséhez. \ 1945. április 4-e óta nagyot' változott a világ. Kialakult a« szocialista világrendszer, amely , a társadalmi fejlődés döntő té-' nyezőjévé vált. A Szovjetunió* az elmúlt esztendőkben hatal-< más gazdasági, politikai és kul-J turális eredményeket ért el. A \ szovjet ipar hétmérföldes lép- < lekkel halad előre. Nemcsak, Példátlan arányokban fejlődik,' hanem minőségileg is megvál-* tozik. A hétéves tervidőszak« első három évében a szovjetJ ipar az előirányzott 8,3 száza- 1 lékkai szemben 10 százalékot* ért el a termelés növelésében.. Kimagaslóak a Szovjetunió1 eredményei a közoktatás, a' kultúra fejlesztésében. A szov-< jet munkások 40 százaléka, aj kolhoztagok 23 százaléka kö-1 2ép- és felsőfokú képzettség-* gél rendelkezik. A szovjet tech-< bika és tudomány ragyogó' diadalútja volt Jurij Gagarin* és German Tyitov korszakai-« kotó űrrepülése. A SzovjetunióJ Kommunista Pártjának XXTI.' kongresszusán megvitatták és * elfogadták a kommunizmus, építésének tudományosan ki-' dolgozott programját, a Szov-, letunió húszéves fejlesztésének« étfogó tervét. Nemcsak a Szov-’ jetunióban, hanem valamennyi' szocializmust építő országban * megszűnt a kapitalizmus visz-« szaállításának a lehetősége, ésj ezekben az országokban biz to-« sftva van a szocializmus teljes« végleges győzelme. , 1945 április 4-e óta sok vál-< ment végbe az imperia-' üsta világban. A kapitalizmus, további rothadásának általá-« nos tendenciája kérlelhetetlen' erővel érvényesül. A kapitális-' “j^imgot 1945 óta sok gnzda-í és társadalmi mesrázkód-« tatas érte. „A mai kapitaliz-' Történelmi évforduló Irta: Koval Pál mus ellentmondásai közül — mutatott rá a XXII. köngresz- szus — az a legfontosabb, Hogy az ember munkáját mind na­gyobb mértékben használják fel a pusztító eszközök gyár­tására.” Amíg például a tőkés Angliában — ottani szakértők számításai szerint — az auto­matizálás húsz éven belül az angol munkások 60 százalékát teszi munkanélkülivé, addig a termelésnek ez a forradalma­sítása a szocialista országok­ban az embert szolgálja, növe­li a termelést, javítja és köny- nyíti a munkafeltételeket, le­rövidíti a munkanapot, és ter­mészetesen nem okoz munka- nélküliséget. A tőkés társadal­mi rend viszont., amelyben ál­landóan ellentétek mutatkoz­nak; mindinkább hitelét veszti és pusztulásra van ítélve. Nagyot változott a világ a gyarmatokon is. 1945 óta csak­nem 40 ország, — az utóbbi hat év alatt 30 ország — vívta ki politikai függetlenségét. Napjainkban a gyarmati rend­szer összeomlásának folyamata tovább tart. A közelmúltban, hétéves felszabadító harc után, a hős algériai nép vívta ki ön­állóságát és békéjét. Egyre ingatagabbá válik az imperia­lizmus helyzete Afrikában és Latin-Amerikában. A gyarma­ti rendszer halálra van ítélve, mert a népek így ítélkeznek fölötte. ÍT azánk felszabadulásának napjára, mint mai ered­ményeink és továbbhaladásunk szülőanyjára emlékezünk. A Horthy-rendszer hazaáruló po­litikája következtében a fasisz­ták által kisemmizett, társadal­mi és osztályellentétektől ter­hes országban látott munkához a dolgozó nép, amelynek leg­haladóbb erőire támaszkodva a kommunisták a felemelkedés útjára vitték hazánkat. Vissza­tekintve a megtett útra és ösz- szegezve eredményeinket, tisz­ta lelkiismerettel állíthatjuk: a Magyar Szocialista Munkás­párt, a marxizmus—leninizmus tanításai alapján felszámolva a régi pártvezetés hibáit és mu­lasztásait, a népre támaszkod­va, vele szoros összeforrottság- ban, valósítja meg azokat a cé­lokat, amelyekért legjobbjaink mindig küzdöttek, amit né­pünk olyannyira áhított: a szo­cializmust. Népünk, benne megyénk és városunk dolgozói, mélysége­sen egyetértenek pártunk po­litikájával, amelynek helyessé­gét a Szovjetunió életének, egyszersmind a nemzetközi munkásmozgalomnak nagy ese­ménye, a XXII. kongresszus is megerősítette. Megyénk, váro­sunk dolgozói is felismertéle, hogy a szocializmus építésével hazánk a kommunizmus felé halad. Serkentő erővel hat az a felemelő tudat, hogy ha a jö­vőben is következetesen való­sítjuk meg pártunk lenini po­litikáját, akkor a kommunista társadalom a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal történelmileg azonos időszak­ban épül fel hazánkban is. Számbavéve tizenhét esztendős utunkat, s az elmúlt évek fej­leményeit, utalnunk kell pár­tunk Központi Bizottságának legutóbbi határozatára, amely leszögezi: „Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a mun­kásosztály, a termelőszövetke­zeti parasztság és az értelmiség egységes, szocialista társadal­mává váljék." Ez a megállapí­tás pártunk szövetségi politi­kájának sokrétű sikerét tükrö­zi. Erősödött és magasabb szín­vonalra emelkedett a munkás­paraszt szövetség. Kialakult szocialista értelmiségünk, amely ma már őszintén és tu­datosan dolgozik együtt a mun­kásosztállyal és a parasztság­gal. Megyénkben is nagy vissz­hangra talált pártunk politiká­jának az az elve, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”. Ezt az, elvet sokan értetlenül fogadják, egyesek pedig bizo­nyos „messzemenő” következ­tetéseket vonnak le belőle a maguk számára. A kommu­nista párt már 1945—46-ban sok sikerrel vívta csatáit a munkásosztály hatalmának megteremtéséért. Akkor is a széles dolgozó tömegekre tá­maszkodott. Mennyire így van ez ma, amikor hazánk meg­változott gazdasági és társa­dalmi viszonyai, a párt helyes politikája lehetővé és szüksé­gessé teszi, hogy szövetségün­ket azokkal is erősítsük, akik politikailag ugyan a szocializ­mus mellett vannak, de világ­nézetüknek még nem fogadták el a marxizmust—leninizmust. Szövetségre törekszünk azok­kal is, akik ma még közömbö­sek a politikái kérdések, ta­lán a szocializmus iránt is, de" elegeit tesznek állampolgári kö­telességeiknek. A párt világo­san látja, hogy a szocializmust, a kommunizmust csak az egész néppel lehet felépíteni. A párt energiával való takarékosko­dást, a gyártmányok minőségi színvonalát. Pártalapszerveze- teink foglalkozzanak hatéko­nyabban a műszaki fejlesztési feladatok teljesítésével és el­lenőrzésével. Legyenek körül­tekintőbbek a beruházások és felújítások előkészítésében és ellenőrzésében. Segítsék az üzemen belüli és az üzemek közötti kooperáció szervezését. Hassanak oda. hogy gazdasá­gi vezetőinknél egyre inkább érvényesüljön a nép gazdasági szemlélet. Iparunk csakis úgy tudja teljesíteni a reá háruló megtisztelő feladatokat, ha a párt- és gazdasági vezetés se­gíti a szocialista brigádokat, és úgy foglalkozik a szocia­lista munkaversennyel, amely most, pártunk VIII. kongresz- szusa előkészítésének idősza­kában új, szép lendületet vesz, mint a szocializmus építésének emelőjével. pártunk Központi Bízott­■*" sága, mint ismeretes, legutóbbi ülésén jelentős ha­tározatot hozott a mezőgazda­ság helyzetéről és a további feladatokról. A határozat hang­súlyozza, hogy .,mezőgazdasá­gunk fejlődésében most új fe­jezet nyílik; az átszervezés be­fejeztével erőinket most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors- ütemű fejlesztésére fordíthat­juk”. A mi megyénk dolgozó parasztsága is hitett tett a szo­cializmus mellett és most ugyanez előtt a feladat előtt áll. Az ötéves terv. a fejlett szocialista társadalom mielőb­bi megvalósítása szempontjá­ból kulcskérdésként kell ke­zelnünk a mezőgazdaságot me­gyénkben is. A terméshoza­mok, a termelékenység növe­lésével kell végérvényesen be­bizonyítanunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fö­lényét a kapitalista és a kis- árutermelő mezőgazdaság fö­lött. Erre már most megvan minden lehetőség. Bár a hosz- szúra nyúlt tél nem várt ne­hézségeket támasztott, a ne­hézségeken úrrá lehetünk, s ha figyelembe vesszük, hogy még soha nem volt annyi őszi mély­szántás. mint az elmúlt évben, továbbá, hogy az ősziek jól te­leltek, a munka igényes meg­szervezésével gazdag termést érhetünk el. Mezőgazdaságunk tovább­fejlesztése azt is jelenti, hogy erősítjük a termelőszövetkeze­tek szocialista jellegét, ezzel: szövetkezeteinkben nő az osz­tatlan alap, s egyre maga­sabb színvonalú termelést va­lósíthatunk meg. örvendetes jelenség, hogy termelőszövet­kezeteink a termelés növelése érdekében közös vállalkozá­sokba is fognak és mindenütt alkalmazzák az anyagi érde­keltség lenini elvét. JT elszabadulásunk 17. év­fordulójának ünnepén kegyelettel gondolunk azokra a hősökre, akik életüket ál­dozták a magyar szabadságért. Vérük nem omlott hiába. Né­pünk sikeresen építi a szocia­lizmust. Támogatja pártunk politikáját. A kommunisták pártja és dolgozó népünk ösz- szeforrt abban a politikában, amely a boldog jövőt formál­ja. Abban a politikában, amelynek vezérelve a béke megőrzése és erősítése. Jó reményekkel eltelve, fel­emelő. szép célokért munkál­kodva köszöntjük szívünk mé­lyéből, őszinte lelkesedéssel felszabadulásunk 17. évfordu­lóját. legnagyobb nemzeti ün­nepünket, történelmi sorsfor­dulónk napját, április negye­dikét. szövetségi politikája nem zár­ja ki, ellenkezőleg: feltételezi a polgári, kispolgári ideológia elleni küzdelmet. Megyénkben és városunkban is sok még a tennivaló a szocialista gondol­kodás, a társadalmi együttélés szabályainak kialakításában és meghonosításában. Sok a tennivalónk a közok­tatási reform sikeres megvaló­sításában. Erőteljesebben kell harcolnunk a burzsoá világné­zet, erkölcs, a nacionalizmus ideológiája ellen. Megyénk népgazdasági je- jelentőségét mutatja második ötéves tervünk, amely az ipar- fejlesztés fő feladatát a meg­lévő üzemek korszerűsítésében és fejlesztési lehetőségeinek kihasználásában határozta meg. Az ország teljes ipari termelésében Borsod 10 száza­lékkal van képviselve, ez az arány a második ötéi'es terv időszakában növekszik. Fejlő­dik megyénkben a szénbányá­szat, a villamosenergia ipar, a vaskohászat és a vegyipar. A vas- és acélgyártásban a ter­melési volumen átlagosan 26 százalékkal emelkedik. A nyersvaslermelés 1965-re az 1938 évi termelés ötszörösére nő. 1965-ig megyénk iparába két vegyikombinát, s egy mű­anyaggyár lép be. A borsodi iparnak is törekednie kell a termelési folyamatok korsze­rűsítésére. Egyre nagyobb gon­dot kell fordítani a munkaigé­nyes, keresettebb, gazdasá­gosan gyártható termékféle­ségekre. Állandóan szem előtt kell tartani az anyaggal és az

Next

/
Thumbnails
Contents