Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1962. április 26. A kommunizmusnak nem háborún keresztül kell győznie (Folytatás az 1. oldalról.) dón, hogy szembeötlővé válnak azok az előnyök, amelyeket a kommunista rendszer nyújt, s ugyanakkor törvényszerűen tovább fejlődnek azok az ellentmondások, amelyeket a kapitalista rendszer, a kapitalista társadalom hordoz magában. A szovjet kormányfő ismertette ezután az amerikai lapkiadó előtt a szovjet kormány álláspontját az atomfegyverkísérletek betiltásával kapcsolatos ellenőrzés kérdésében. „Lényegében vcve nem látok nagy különbséget az ellenőrzés, a felügyelet és az értesülésszerzés között.” Tudósok bebizonyították — emlékeztetett Hruscsov —. hogy a már meglévő műszerekkel észlelhetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbantások. Ami viszont az általános és teljes leszereléssel kapcsolatos ellenőrzést illeti, Hruscsov hangsúlyozta: „ebben a vonatkozásban mi magunk követelünk nemcsak ellenőrzést, hanem felügyeletet is. mégpedig a legszigorúbb és legátfogóbb formában. Azt tartjuk, hogy ha leszerelési megállapodás jön létre, minden országnak alá kell vetnie magát a legszigorúbb felügyeletnek és ellenőrzésnek”. Eh a találkozások híve vagyok Hruscsov ismét megerősítette, hogy azok a javaslatok, amelyeket a semleges országok Genfben terjesztettek elő, „az atomfegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését célzó további tárgyalások alapjául szolgálhatnak”. A szovjet miniszterelnök kijelentette: „Kész volnék találkozni Kennedy elnökkel, hogy még egyszer eszmecserét folytassak vele a megoldásra megérlelődött problémákról.” Én a találkozók híve vagyok. „Möst az a legfőbb — és ebben a vonatkozásban egyetértek az'Egyesült Államok elnökével —, . hogy találkozónk nem zárult eredménytelenül.” „Ezért úgy. vélem, először valamiképpen azokban a* kérdésekben kellene megegyeztaránünk. amelyekben most közös megoldást kell találni, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút A legmagasabb szintű lálkozó pedig talán tehetné a koronát erre a megállapodásra. Ez lenne a legjobb út”. Hruscsov utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a találkozó másik lehetőségét sem: Ha a nemzetközi helyzet tovább romlik. Ilyen esetben szükségessé válhatnak a nagyhatalmak vezetőinek sürgős erőfeszítései, hogy megakadályozzák egy olyan szikra kipattanását, amely háborús tűzvészt okozhatna. A leszerelés kérdése — jelentette ki Hruscsov — valóban a kérdések kérdése, amely nemcsak a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hanem a világ valamennyi országát érinti. írjunk befejező jelet a világháború után Hruscsov megnevezett még egy kérdést, amely „mintegy alá van rendelve a lészerelési kérdésnek, de lehetséges, hogy önmagában is elsőrendű fontosságú kérdés — ez a német kérdés, a német békeszerződés megkötésének kérdése”* majd kijelentette: „rajta hát. írjunk befejező jelet a második világháború után, rögzítsük béke- szerződésben eredményeit, egyszer s mindenkorra vegyük el a revansisták ve- rekedési kedvét”. „Ahhoz, hogy meg lehessen tisztítani a nemzetközi légkört, normális feltételeket lehessen ,er ernten i a békés együttélésre, két kérdést kell megoldani. Közvetlenül nem kötöm össze ezt a két kérdést, de lényegében szorosan összefüggnek egymással: ez a leszerelés kérdése és a német békeszerződés aláírásának problémája. Azokról a tárgyalásokról szólva, amelyek Washingtonban folynak a német kérdésről, Hruscsov kijelentette: „Ügy' vélem, hogy vannak bizonyos jelek, amik remélni engedik a megállapodást. A fő kérdés azonban még itt van. Ez pedig a nyugati megszálló csapatok nyugat-berlini tartózkodásának kérdése, amihez mi nem járulhatunk hozzá. A mi értelmezésünkben a kommunizmus bőséget jelent Hruscsov negatív választ adott a kérdésre, hogy a mező- gazdaság a szovjet belpolitika elsőrendű problémája-e. Véleményünk szerint — mondotta — meg kell őrizni bizonyos arányosságot a népgazdaság minden ágának fejlesztésében, ezen belül az ipar és a mező- gazdaság között. A szovjet kormányfő a következőket mondotta: „Most fizetünk meg azért, hogy Sztálin nem jól értett a mezőgazdasághoz." . Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet mezőgazdaság hamarosan villámsebességgel ível majd fölfelé. Cowles ezután feltette azt a kérdést, vajon a szovjet kormány meg akarja szüntetni a kolhozparasztok háztáji gazdaságait. — Nem, nem szándékozunk megszüntetni a háztáji gazdaságokat — válaszolta Hruscsov. — Nem ez a fő dolog. Ügy vélem, hogy a háztáji parcellákat maguk e parcellák gazdái fogják megszüntetni. Erre azonban akkor kerül majd sor, amikor a közös gazdaság már annyira fejlett lesz, hogy maradéktalanul kielégíti a kolhozparasztok valamennyi szükségletét. — Mi kommunisták azt mondjuk, hogy a kommunizmus felépítése megköveteli bizonyos gazdasági előfeltételek megteremtését. Ha kommunizmust akarnak bevezetni olyankor, amikor meg nem fejlettek a termelő erők, akkor ez nem kommun izmus, hanem nyomorúság lesz. A mj értelmezésünkben a kommunizmus bőséget jelent. Hazánkban például annakidején voltak olyan emberek, akik azt akarták, hogy vezessük be a kommunizmust, amikor ennek még nem jöttek létre az anyagi feltételei. De, ha kihirdetjük a kommunizmust olyankor, amikor, mondjuk, csak egy nadrág jut tíz emberre és ezt a nadrágot tíz egyenlő részre szabjuk, akkor mindenki nadrág nélkül fog járni. Mi tagadjuk az ilyen nadrágnélküli kommunizmust. Ez tévút lenne. — így tehát, amíg nem jönnek létre a bőség feltételei, a kolhozparasztok csak tartsák meg a házkörüli parcellákat. Ezek nincsenek ellentétben a szocializmus és a kommunizmus fejlődésével, s egy ideig kiegészítik a kollektív gazdaságoktól kapott fő jövedelmet. — Ami az állattenyésztés kérdéseit illeti, mi úgy véljük, hogy itt még tanulnunk kell Amerikától, amely nagy eredményeket mutathat fel ezen a tóién. — A növénynemesítésre vonatkozó munkák terén kielégítő a helyzetünk. Növénytermelésünk színvonala szintén jó. Megvannak saját, igen jó búza- és kukorica fajtáink. A kukoricatermesztésben sikeresen tudnánk versenyezni önökkel és talán meg is vernénk önöket. A megverést úgy értem, hogy megnyomok a versenyt. Nehogy ön ismét azt mondja hogy olyan értelemben akarA vezető egyéni tulajdonságai és példamutatása Hruscsov a továbbiakban ezt mondotta: „Annak meghatározásánál, hogy hogyan döntsék el egyik vagy másik kérdést, jelentősége van a vezetők egyéni tulajdonságainak is. Igen, ennek meghatározott jelentősége van. Lenin, nagy teoretikusunk, vezérünk, pártunk, államunk megalkotója volt. Felesleges szót vesztegetni arra, hogy milyen őszinte odaadást érzett a kommunizmus iránt. Ö, a tudományos kommunizmus egyik nagy megalapítója. És itt volt nálunk Sztálin. Kétséges-e valaki előtt, hogy Sztálin kommunista volt, hogy odaadást érzett a kommunizmus iránt? Ha igen, csak az olyan ember előtt, aki semmit nem ért. Sztálin egész lényével a kommunizmust szolgálta, mindent a kommunizmusért tett. És mégis, Lenin azt írta Sztálinról, hogy türelmetlenné válik a főtitkári tisztségben, hogy túlságosan durva és szeszélyes és visszaélhet a hatalommal. Lenin szavai beigazolódtak. Sztálin valóban megbocsáthatatlanul visszaélt a hatalommal. Ezért el is ítéltük. De egészen helytelen lenne, ha azt, ami Sztálinban negatívum volt, a kommunizmus rovására írnánk. A kínai nép szocialista alapokon építi életét Cowlesnak arra a kérdésére válaszolva, hogy „És Kína túl gyorsan igyekezett felemelkedni?” — Hruscsov ezt válaszolta: „Nem, miért? Hogy kerül szóba itt Kína? A Kínai Népköztársaság olyan politikát folytat, amely tekintetbe veszi lehetőségeit. Mi kommunisták — kínaiak, oroszok és mások — abból indulunk ki, hogy kívánságainkat nem szabad összetéveszteni a valósággal. A kívánságokat alá kell rendelni a lehetőségeknek, vagyis a szocializmus építésében, a kommunizmus építésében nem szubjektív óhajokat, hanem objektív lehetőségeket kell szem előtt tartani”. Cowles: „Nyugaton sokunkban nyugtalanság támad amiatt, hogy a 700 milliós kínai népnek, amely igen gyorsan szaporodik, nehézségei vannak szükségletei kielégítéséhez. Kérjük, mondja meg, indokolt-e ez a nyugtalanság?”. — K kínai nép hosszú éveken át gyarmati kizsákmányoElvünk a más államok bel ügyeibe való be nem avatkozás lás alatt sínylődött, majd kiharcolta felszabadulását és most szocialista alapokon építi életét. A kínai nép nagyon nagy sikereket ért el a maga útján. Természetesen minden nép találkozhat nehézségekkel fejlődésének valamely szakaszában és, úgy látszik, most a kínai nép is bizonyos nehézségekkel küzd, amelyekről a kínai országos népi gyűlés harmadik ülésszakáról kiadott tájékoztató közlemény is beszélt. Mi azonban tökéletesen meg vagyunk győződve arról, hogy a nagy kínai nép hamarosan leküzd! a növekedés e nehézségeit, magasabb fokra emeli gazdaságát, újabb sikereket vív ki a kulturális élet területén — a kínai nép kultúrája pedig ősrégi kultúra — és nagymértékben biztosítani tudja majd anyagi szükségleteinek kielégítését. A Szovjetuniónak a felszabadító háború kérdéséről vallott álláspontjáról szólva Hruscsov a következőket mondotta: „Mi sohasem próbáltuk meg és sohasem próbáljuk meg más népekre erőszalkolni a felszabadító háború kivívásának törvényeit. Mi elismerjük az egyik vagy másik ország népének azt a jogát, hogy felszabadító háborút vívjon az idegen iga ellen”. Ami az egyik, vagy másik állam politikai fejlődését illeti — mondotta Hruscsov — „mi szilárdan tartjuk magunkat a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez és úgy véljük, hogy egyik, vagy másik állam belső fejlődésének kérdéseit magának az. illető ország népének kell megoldania. Albániáról szólva Hruscsov kijelentette: „Önök tudják, hogy mi és az Albán Munkapárt vezetői különbözőképpen fogunk fel egyes kérdéseket. Ezekről a kérdésekről mi vitázunk velük, viszont Albánia bejpolitikai fejlődésének kérdései magának az albán népnek a belügyét alkotják és mi szigorúan tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy nem avatkozunk be más népek, köztük az albán nép belügyeibe. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szovjetunió a feltevések szerint embert szándékozik küldeni a Holdra és onnan visszahozni, Hruscsov rámutatott arra, hogy a szovjet tudósok most dolgoznak ezen a területen. Vannak jó ötleteik, számításaik — mondotta. A szovjet kormányfő kijelentette, nem lát semmiféle I leküzdhetetlen nehézséget abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között egyezmény jöjjön létre, amely biztosítja, hogy a világűrt kizárólag békés célokra használják. Hruscsov elmondta, hogy a világűr meghódítására vonatkozó egyezmény megteremtésének kérdésében a jelek szerint két szakasz szükséges. Az első szakaszban meg kell oldani a világűr meghódításában és felhasználáséban nemzeti síkon elért eredmények kölcsönös cseréjét. A második szakaszban egyesíteni kell az anyagi, a műszaki és a tudományos erőforrásokat a problémáknak azzal a céllal való közös megoldásához* hogy a versengésről áttérjünk a világűr meghódítását célzó erőfeszítések egyesítésére. Végétért a Bolgár KP Központi Bizottsága által összehívott ideológiai értekezlet Szófia (TASZSZ) Kedden Szófiában végétért a Bolgár KP Központi Bizottsága által összehívott ideológiai értekezlet. A felszólalók valamennyien hangsúlyozták, hogy az ideológiai munkát olyan tényezővé kell változtatni, amely meggyorsítja az ország gazdasági fejlődését, s jobjaan elősegíti a nép kommunista nevelését. Az értekezlet részvevői melegen fogadták L. F. Iljicsov- nak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának felszólalását. A ázovjet vendég megvilágította az SZKP ideológiai munkáját a XXII. kongresszus történelmi határozatainak fényében. Iljicsov beszéde után Mitko Grigorov, a Bolgár KP Központi Bizottságának titkára foglalta össze a vita eredményeit. U Thaní a nulilrái'iN kísérletek abbahagyását követei! New York (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden beszédet mondott az ENSZ-hez akkreditált újságírók ebédjén. A közeljövőben tervezett amerikai légköri nukleáris kísérletekre utalva, fejszólította a nagyhatalmakat, ne végezzenek a jövőben nukleáris kísérleti robbantásokat. Felhívta a figyelmet az ENSZ közgyűlésének arra a határozatára, amelyik szintén a kísérletek abbahagyását követeli az atom- hatalmaktól. Az ENSZ ügyvezető főtitkára beszéde további részében röviden kitért más kérdésekre is. Kifejezte reményét, hogy Adoula kongói miniszter- elnök ismét tárgyalni fog Csombéval, Katanga szakadár vezetőjével. Kongóról szólva, elmondotta még, tervezik az ott ENSZ-csapatok csökkentését. hogy nem állomásozó létszámának Nincs döntés Jouhaud ügyében De Gaulle a legfelső bírósági tanács keddi egyórás ülése után nem döntött Jouhaud volt tábornok, az OAS halálraítélt al vezérének sorsáról. A tanács, amelynek ülésén maga De Gaulle elnökölt, csak véleményezte Jouhaud kegyelmi kérvényét. A testület állásfoglalását nem hozták nyilvánosságra. A Figaro azonban úgy tudja, hogy a tanács tagjainak többsége Jouhaud megkegyel- mezését javasolta. Egyes hírek szerint De Gaulle csak Sálán ügyének tárgyalása után dönt Jouhaud sorsáról, Tömeggyűlés Phenjanban Szerdán reggel nagyszabású tömeggyűlés volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában abból az alkalomból, hogy harminc évvel, ezelőtt alakult meg Kim ír Szén vezetésével a japán-ellenes felszabadító harc első partizánkülönítménye. A nagygyűlésen többszázezer ember vett részt. A díszemelvényen helyet foglalt Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a párt és a kormány vezetői, közéleti Személyiségek és a külföldi diplomáciai képviseletek tagjai. H nehézipar éiiizemei Borsodban A Nehézipari Minisztérium bányászati, energiaipari és vegyiparj ágazata az illetékes szakszervezetekkel együtt az 1961 második félévi eredmények alapján kijelölte az élüzemeket. Borsod megye élüzemei a következők: Borsodi Szénbányászati Tröszt: mákvölgyi üzem, edelc- nyi üzem. Ózdvidcki Szénbányászati Tröszt: a putnoki és királdi üzem. Érc- és ásványbányászat: Rudabányai Vasércbánya. Bányászati Aknamélyítő Tröszt: Borsodi körzetvezetőség. Villamosenergiaipar: Tiszapalkonyái Hőerőmű. Minél több új erőt a társadalmi igazgatásba! Ülést tartott a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága Tegnap délután került sor a városi tanács kistermében a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának ülésére, amelyen a város népfrontmozgalmának helyzetét tárgyalva a társadalmi vezetés fontosságáról, az eddigi tevékenységről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról tartott vitaindító beszámolót Urbancsok Mihály elvtárs, a HNF Miskolc Városi Bizottságának elnöke. Az ülésen megjelent és felszólalt Koval Pál elvtárs Is, a városi pártbizottság első titkára. Több mint 5 millió forint értékű társadalmi munka A bevezető előadás foglalkozott a HNF megyei elnökségnek a városi bizottság munkájáról szóló értékelésével, amelyben megállapították, hogy az eddig elért eredmények elismerésre méltók, de ugyanakkor javaslatot is tett a megyei elnökség, hogy mind jobban be kell vonni a népfront munkájába a különféle akcióbizottságokban működő jó aktívákat. A legfontosabb cél, s ezt sohasem szabad szem elöl téveszteni, hogy: minél több új erőt vonjunk be a társadalmi igazgatásba! Ennek egyik módja, hogy a Hazafias Népfront különféle társadalmi munkák szervezésével, irányításával és végzésével bízza meg aktíváit, akik aztán gyakorlati tapasztalatokra szert téve, fokozatosan érvényesíthetik hasznos javaslataikat, gondolataikat az államigazgatásban is. A városi bizottság jól kamatoztatta ezt az elgondolást már az elmúlt évben is: a különféle akcióbizottságok odaadó munkája révén igen figyelemre méltó eredményeket értek el a társadalmi munkák szervezésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a múlt évben 5 millió forintot meghaladó értékű társadalmi munka elvégzését könyvelhettük el a város és mindannyiunk javára. Bevonni a pártonkívülieket is! Mind a Hazafias Népfront országos tanácskozásán, mind pedig azon a megbeszélésen, amelyen a megyei elnökség a városi bizottság munkáját elemezte, elhangzott, hogy jó úton haladunk, de szüntelenül keresni kell a lehetőségeket, hogy az új feladatoknak megfelelően minél szélesebb területen dolgozzék a Hazafias Népfront; erősítse, szélesítse a társadalmi vezetést és minél több pártonkíviillt nyerjen meg, hogy azok is tevékenyen bekapcsolódjanak a munkába. Ennek a gondolatnak szentelte felszólalását Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság titkára is, aki többek között mélyrehatóan elemezte termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi helyzetét, problémáit, s hangsúlyozta a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdításának fontossáJ gát, — Jobb életünk — mondotta Koval elvtárs — a termelő« szövetkezetek jobb munkájától, a terméshozamok emelésétől függ. Ezen kell fáradoznia most minden embernek, aki ebben a hazában jobban, gondtalanabbal akar élni. Ebben a munkában nagy feladat hárul mindenkire, akár a rajzasztalnál áll, akár a katedra mellett ül, vasat Olvaszt a gyárban, vagy bármi más munkaterületen dolgozik, mint ahogy ezen kell fáradozniok a termelőszövetkezeti , parasztoknak, akii« mindenkor számíthatnak a párt és az állam, a munkás- osztály segítségére. Minden alap adva van ahhoz, hogy ezt elérjük, s fokozatosan emeljük a terméshozamokat, a termelékenységet a mezőgazdaságbanNagy érdeklődéssel kísért felszólalásában a Hazafias Népfront és a párt kapcsolatait említve, itt is elmondta Koval elvtárs: — a párt elvárja a Népfronttól, hogy minél szélesebb tömegeket vonjon ha a szocializmus építésébe, va .y a helyi viszonyokról, helyi feladatokról szólva: minél több embert megnyerni annak a gondolatnak, hogyan leheti e városunkat tovább építeni, szépíteni. Erről azonban nemcsak beszélni, s határozni kell, hanem cselekedni, az elhatározást végrehajtani! (Az ülés lapzártakor tart.) Onodvári Miklós * Éljen és erősödjék a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egysége! júk megverni, hogy el akarjuk ásni önöket. Látja, mennyire I vigyázok szavaim megváloga- I fásában!
