Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
Forró testvéri üdvözlet a szocialista országok népeinek! PATRONÁLOK Két ember áll meg az Ézdi acélmű előtt. Érdeklődéssel figyelik a rekonstrukciót, az emberek' s a gépek munkáját. Bárdos Istvánnak, a gyár műszaki dolgozójának pillantása véletlenül a régi I. kemence romjaira téved. Valami érdekeset vehet észre, mert arca felderül, és ezt mondja társának: — Nézd csak, komám, látod őzt a tartályt? Hát erre én lecsapok és elviszem. — Minek az neked? — Nekem semminek, de annál jobban kell a sajóvárkonyi termelőszövetkezetnek. Ezzel a tartállyal megoldhatjuk az állatok itatását... Ez a párbeszéd az első pillanatra kissé furcsának tűnik.i Ebben a hatalmas gyárban épJ ben elég gondot okoz a rekonstrukció, az energia, az acél- termelés, a hengerlés. Miért beszél mégis Bárdos István az állatállomány fejlesztéséről. És nemcsak Bárdos István. E párbeszédet megelőzően a durva- hengermű egyik helyiségében munkások, műszakiak beszél- jgetnek a tavaszi vetésről, a (mezőgazdasági munkákról, a [Parasztemberek gondjairól. Miért? I A gyár dolgozói — nagyüzemi munkásokhoz méltóan *— nemcsak az ipari feladatok- ikal törődnek, hanem azzal is, mi történik falun, hol yan (szükség az ózdi kohászok segítségére. I — Gyárunkból — mondja Jávorcsik József, a durvahengermű üzemvezetője, a patro- nálási csoport vezetője — közel kétszázan járunk ki rendszeresen a termelőszövetkezetekbe, a gépállomásokra. A kohászat az ózdi és az encsi járásban 19 tsz-t, valamint 3 gépállomást patronál. Az említett járások vezetői azt mondják, hogy az elmúlt időkben igen értékes gazdasági segítséget kaptak a kohászattól. A hangonyiaknak például két villanymotort adtak, a domaháziaknak kovácsoláshoz [Szükséges .kokszot; juttattak, a sajóvárkonyi tsz-be bevezették a vizet, Büttösön villamosítottak (a juhászok legnagyobb örömére ’ még a juhhodályba is bevezették a villanyt), részt Vesznek építkezéseken, javítanak motorokat, répavágókat, Szecskavágókat. A patronálok segítenek a gazdasági vezetésben is. Például Beer Béla pénzügyi szakember az arlói és a járdánházi tsz-vezetőnek segített a mező- gazdasági termelési terv, valamint a kiadási-bevételi költségvetés kidolgozásában. Sok Patronáló vesz részt közgyűléseken, különféle megbeszéléseken, s ad tanácsot a vezetéshez. Litka községben például a Patronálok javasolták, hogy a falu sajátosságának megfelelően jobban foglalkozzanak állattenyésztéssel. És a tanácsot megfogadták. Az ózdi járásban kednefc, hogy a patronálók eddig inkább gazdasági tennivalókkal foglalkoztak, most több politikai segítséget várnak. Az encsi járásban viszont azt mondják, hogy az ózdi dolgozók gazdaságilag is segítik a termelőcsoportokat, azonban igen értékes politikai munkát is végeznek. Munkájuk hozzájárult a párt- és KlSZ-szerve- zetek erősítéséhez. A patronálók részt vesznek a tag- és a közgyűléseken és ez növeli e gyűlések színvonalát. Beszélgetnek az emberekkel. Igyekeznek tisztázni hibás nézeteiket, tanítják őket a közös vagyon szeretetére, beszélnek velük a jövőről, a közös tennivalókról. Sok helyen — nagyon helyesen — összekapcsolják a gazdasági segítséget a politikai munkával. Szajkó elvtárs, az acélmű karbantartó részlegének dolgozója ezt mondja: — Ha a tsz-ben elromlik egy gép, egy répavágó, mi szívesen megjavítjuk. Javítunk és politizálunk. Hasznosak ezek a beszélgetések. A patronálók őszintén elismerik, hogy az utóbbi hónapokban nem foglalkoznak úgy a szövetkezetekkel, ahogyan arra. szükség lenne. Ügy vélik — és nagyon helyesen —, hogy a mozgalom fejlesztése azt kívánja: többet törődjenek az emberekkel, az emberek nevelésével. Termékeny vita alakult ki. Az egyik felszólaló úgy vélte, hogy a politikai munka most Gazdanabii lett a Saió-parti tág... jóval könnyebb, mint a szervezéskor volt. A másik azt mondotta, könnyebb megagitálni az embereket, hogy írják alá a belépési nyilatkozatot, viszont nehezebb átformálni az emberek világnézetét, gondolkozását, érzéseit. Egy harmadik elmondotta, hogy maguk a tsz vezetői is várják a palronáló- kat, menjenek sűrűbben hozzájuk, beszéljenek az emberekkel, mit, miért kell csinálni. Ez mindig eredményre vezet. És hogy mi legyen a gazdasági segítséggel? — Attól ezután sem zárkózunk el — mondotta Szajkó elvtárs —, hiszen amit sokszor néhány órán belül megcsinálunk, azzal napokkal vágj' hetekkel hamarább végezhetnek el egy munkát. Nálunk a KISZ-fiatalok vállalták, hogy a javítást társadalmi munkában oldják meg. A patronálók vid ideig tartott. Nem volt szükség ' hosszú értekezletre, mert azzal valamennyien egyetértenek, hogy a termelőcsoportoknak az eddigieknél több politikai segítséget kell adniok. És ők ezt szívesen csinálják, mert mint mondották, sokan tíz év óta járják a falut, vérükké vált. a parasztság ügyével való törődés. Tudják, hogy a termelőszövetkezetek erősítése közös ügy és eszerint igyekeznek dolgozni. (csb) Cseterki Lajos elvtárs tart előadást a politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága által rendezett politikai akadémia, előadássorozat keretében Cseterki Lajos elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, április 27-én, pénteken délután 14,30-kor az Oprendek Sándor pártszervezetben előadást tart A kommunizmus építésének elméleti kérdései címmel. Uj bentonit alapanyagot készítenek a Hegyaljai Ásványbánya és Orlőmű Vállalatnál A mélyfúró iparban, valamint az öntödékben formázáshoz használt bentonitot a Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű Vállalat koldul és bombolyi bányájában termelik. A hegyaljai bentonit kiváló tulajdonságai miatt keresett cikk a világpiacon is, és a vállalat több mint W országba exportál belőle. Az eddig gyártott heti bentonit fajtához most egy újabbat állítottak elő. A koldul bányában termelt bentonitból különleges eljárással készítették az úgynevezett szerves, organofil bentonit alapanyagát. Ezt a fajtát elsősorban a festékiparban használják, s a Mádi Ásványbánya és örlőmű Vállalat ebben az esztendőben 200 tonna alapanyagot készít erre a célra. Az első, kifehérített, különleges tulajdonságokkal rendelkező 16 tonna alapanyagot. pénteken szállították cl Budapestre, a továbbfeldolgozó üzemekhez. Példamutató műszaki vezetők Az ózdi gyárban igen sokan ismerik Városi Ernőt, a Vaskohászati Kemenccépítö Vállalat kirendeltségének főépítésvezetőjét, és Garai János főművezetőt. Mindketten nagytudású, képzett műszaki Vezetők, akik a martini rekonstrukció során igen lelkiismeretesen, önfeláldozóan dolgoztak, a helyszínen adtak gyakorlati segítséget, és fontos utasításokat a kemence- fűtőknek. A két műszaki vezető nagy rutinnal, hozzáértéssel végzi ma is hagyfontosságú munkáját, segíti a fizikai dolgozókat, hogy a 800 ton- öás nagy körkeverő is határidő előtt készüljön el. Gyakran látni őket ma is a kemencék körül, amint a művezetőkkel, munkavezetőkkel és azokkal az emberekkel beszélgetnek, akik irányítják a nagy építkezést. Gyakran látni őket a helyszínen, mert mindketten olyan emberek, akik felismerték a gyors és helyszíni segítség jelentősegét. Az ő munkájuk is benne van abban a nagyszerű eredményben, amely a rekonstrukció során született az ózdi gyárban. Nekik is köszönhető, hogy a nyolc März- kemcncc alig egy cv alat't felépült es megkezdte a termelést, » I** van látni- és m azian csodálnivaló. Még dolgoznak a kőművesek, de néhány méterrel arrébb már szerelik á drága külföldi gépeket. Szinte pillanatok alatt változik a kép az épülő Berentei Vegyiművek egész területén. A legszebb látvány az úgjmevezett PVC-blokkban fogad, ahol igen nagy igyekezettel dolgoznak a szerelők. Ez a gyár lesz hazánk legnagyobb, legmodernebb, nagy- kapacitású PVC-gyára — magyarázza dr. Pál János tervosztályvezető. A szokatlanul nagy méretek, és a különös elrendezésű épületek is azt mutatják, hogy nagy gyár lesz ez a létesítmény, amely az első ütemben 6000 tonna PVC-port, 10 ezer tonna klórt és 11 500 tonna marónátront gyárt majd. Látható tehát, hogy a Berentei Vegyiművek milyen nagy jelentőségű a magyar műanyagipar és általában a vegyipar továbbfejlesztése szempontjából. A szakemberek örömmel beszélnek róla, hogy milyen nagy jövő vár erre az új gyárra, amely a tervek szerint ez év őszén már megkezdi a próbaüzemeltetést. Ezért oly nagy most az igyekezet a csarnokokban. Sürget az idő, hamarosan eljön a nagy próba ideje. Csikós János építési osztályvezető ezt mondja: — Sok még a tennivaló, még nem sikerült megoldani az áramellátási problémákat, még nincs megnyugtatóan megoldva az energiaellátás. Hiányzik még sok fontos műszer, vörösrézkábel és huzal. Ez pedig nem kis dolog, hiszen ezen áll. vagy bukik az őszi üzemindítás sikere. A tervosztályvezető elmondja, hogy már kijelölték az üzemrészek vezetőit, itt vannak már a mérnökök, a technikusok, a művezetők, és a helyszínen segítik a munkát, miközben megismerkednek a feladatokkal, a gyár felépítésével. Erre szükség is van, hiszen kevés még a Berentei Vegyiművekben a szakember, a szomszédos Borsodi Vegyikombinátból, és az ország különböző vegyipari üzemeiből érkeznek majd idfe szakemberek, szakmunkások, akik itt különféle szaktanfolyamokon tanulnak tovább. Tapasztalt, nagy szaktudású vegyipari szakemberekre lesz szükség, ez az üzem nem dolgozhat másképpen. Mert ebben a korszerű gyárban már minden vegyi folyamat emberi beavatkozás nélkül történik, illetve a munkások csupán a Az épülő gyár egy részlete. hogy az itt gyártott PVC-port is itt dolgozzuk fel, ehhez persze még több beruházás szükséges. A gyár felépítése közel fél- milliárd forintba kerül. Nagy összeg ez, igen nagy pénz, de megéri, hiszen arról van szó, hogy korszerű és továbbfejleszthető, nagy műanyag-, illetve vegyigyárak nélkül nem fejlődhet tovább a műanyagipar, a vegyipar hazánkban sem. Szükség van tehát erre a nagy műre, ameljmek üzemeiben sóból és karbidból állítják majd elő a PVC-port. Azt is mondhatjuk, hogy ez a gyár népgazdaságunk további fejlesztése tekintetében az egyik legjelentősebb létesítmény. Később pedig — amikor 1967-ben már román földgáz-bázissal török sereggel, új. csodálatosan szép vegyigyár épül. Épül és hirdeti: nagy dolgokra képes a nép, az egyszerű munkásnép, amely szabad hazában élhet. Ezt hirdeti Barcikán és Be- rentén a hatalmas erőmű, amely már hat milliárd 16 millió kilowatt áramot termelt, a Borsodi Vegyikombinát, amely több mint 500 ezer tonna nitrogénműtrágyát adott a magyar mezőgazdaságnak, ezt hirdeti a szénosztályozómű. amely 20 millió tonna szenet osztályozott le eddig. S hamarosan vek is hirdeti majd: új gyárral gazdagodott az ország, még gazdagabb lett a Sajó-parti táj, Borsod egyik ipari központja. — szegedi — Egy autórádióban éppen a híreket hallgatják, s a bemondó az egész ország tudomására hozza, hogy többek között a Tolcsvai Állami Gazdaság is elnyerte a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászl»-1' ját. A gépkocsi vezetője megszólal; — Jól esik ezt hallani. Nem a helyzet kényszere, az illik fakasztja a szavakat, hanem belső érzelem, az őszinte örörriB Kapás Pál igazgató szobájában beszélgetünk. A szobának nem a bútorzat, a tisztaság ad patinát, hanem egy vitrin, amelyben megannyi kitüntetés, érme kínálja magát megtekintésre, Hat év eredményes fáradozásának szimbóluma ez* Az űt nem volt sima Amikor 1956 januárjában üzemegységből önálló vállalattá alakult a Tolcsvai Állami Gazdaság, nem kevesebb volt a tét, mint újból visszahódítani a tokaji bor hegemóniáját külföldön és itthon is. A nyugati szakfolyóiratok az ötvenes évek elején arról írtak, hogy a piacról úgyszólván eltűnt a tokaji bor, az egykori hírnév teljesen megfakult. Nem volt könnyű a kezdés. Harmincöt szakember — nyolc főiskolát, tizennégy középiskolát. és tizenhárom általános iskolát végzett — kezdi a mun kát. A múlt század filoxéra pusztításának még nagy területeken ott volt a nyoma. 42 kilométeres körzetben, 14 község határában kellett dolgozni. Ezek az adatok híven tükrözik az indulást. Érthető tehát, ha a zászló elnyerése jó érzéssel tölti el a gazdaság valamennyi dolgozóját. Sok-sok billentyűn kellett játszani ahhoz, hogy az akarat, az igyek- vés gyümölcse beteljesedjék. A mérleg az első évtől kezdve pozitív. 1956-ban 5 millió 765 ezer forint volt a tiszta nyereség; S azóta egyetlen évben sem zártak deficittel, ráfizetéssel. A gazdaság, fennállása óta 50 millió forint nyereséget adott át az államnak, s ebből több mint 8 milliót az elmúlt évben. Messzire jutottak. Ma már 18 olyan szakembere van a gazdaságnak, aki főiskolát, egyetemet végzett. Húszán középiskolai, vagyis technikumi végzettséggel rendelkeznek és mind többen tanulnak a gazdaság dolgozói közül. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg. A gazdaságnak 7 ösztöndíjasa tanul akadémián, kertészeti főiskolán, különböző technikumon. S hogy milyen sokat változott az élet a gazdaságban, arra utalnak azok a termelési értekezletek, amelyek időnkint lezajlanak. Évekkel előbb inkább tech nikai gondok jelentettek problémát; rossz volt a bérelszámolás, vagy valamilyen más méltánytalanságot tettek szóvá. Ma a termelési értekezletek másképp festenek, a gazdaság dolgozói a jövőbe tekintenek, s a jobb, a könnyebb érdekében nem egyszer tesznek alkotó javaslatokat. Visszáhódították a hírnevet Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlőtermesztéssel foglalkozó állami gazdasága dicsőséges utat tett meg az elmúlt hat esztendő során. S ez nem frázis, hogy dicsőség. A Hegyalján termelt aszú és édes szamorodni borok 75 százalékát a gazdaság külföldre szállítja, a Borforgalmi Vállalat, illetve a Monimpex útján. A tokaji bor kurrens” cikk a világpiacon. Nyugat-Németországban liberalizálták a tokaji bor vásárlását, ami azt jelenti, hogy korlátlan mennyiségben átvesznek, és a jó minőséggel együtt hajlandóak gyengébb fajborok megvásárlására is. Államunk kemény valutát kap a tolcsvai borért. Érdekes megemlíteni, hogy 1 liter üáromputtonyos aszú világpiaci ára 2 dollár 40 cent. De a többi borfajtákat is jól megfizetik. Égj' évi termés másfélmillió dollár hasznot hoz a gazdaságnak. A nemzetközi borversenyek hathatósan dokumentálják a gazdaság hírnevét 1958-ban 8 aranyérmet, 1960-ban pedig hármat hódítottak el a gazdaság borai. A Muscat aszú, közismertebben; a muskotály aszú íze és zama- ta utánozhatatlan. Nincs a világon olyan szőlőtermő vidék, ahol ezt elő tudnák állítani, még Franciaországban sem, noha a fajta onnan való. A tekintet a jövő felé fordul A gazdaság dolgozói, vezetői arról beszélnek, hogy továbbra is megőrzik a hírnevet, úgymond stabilizálják a mostani dicsőséget. S amikor erről beszélnek, a jövőbe tekintenek. A világ gazdasága rohamosan fejlődik. S ez parancsolóan ráirányítja a gazdaság vezetőinek figyelmét az új, a korszerű agrotechnika alkalmazására. Ki is mondják, amikor a jövő feladatait taglalják, hogy gépre van szükség, szőlőmúvelő gépekre, hogy a dolgozók megszabaduljanak a kétágú kapa okozta fáradalmaktól. Gép kellene a permetezéshez is. Nagyobb lehetőségeket kell adni az állami gazdaságnak a nagj'- üzemi táblák kialakulásához. Mert csakis így eredményes az üzemszervezés, a nagyüzemi termelés. Jelenleg 67 tagban van a gazdaság földje és ez féket jelent a termelésben ... Kétszer volt már élüzem a Tolcsvai Államj Gazdaság, részesült már dicsérő oklevélben. A most elnyert zászló a múlt évben végzett munka legszebb elismerése. Több, mint egy hétig izgalomban éltek a gazdaság dolgozói és vezetői. Tudták, hogy jó eredménj'eket értek el, de nem vették biztosra a zászlót. S az egyik övék lett. S úgy vélem, jó helyre került.- Azért mondhatjuk ezt, mert Tolcsván tudják azt is, hogy a kitüntetés kötelez, felelősséget kíván azoktól, akik elnyerték. Garami Ernő * Amíg a zászló hozzáiuk került... műszereket ellenőrzik, szabályozzák. Lesznek olyan üzemrészek is, ahol már teljesen automatikusan megy végbe a termelés minden folyamata. — Kilencféle alapanyagot gyártunk majd — mondja Pál János. — Ez azt jelenti, hogy egy jól felszerelt és műszerezett, korszerű gyárról van szó. Olyan gyárról, amelyre valóban büszkék lehetnek a borsodiak. A távolabbi cél pedig az, termel — mindinkább azzá válik. A közel 50 holdon fekvő területen új gyár nőtt a magasba. S ezzel Barcika csaknem összeépült Sajószentpéterrel. A Sajó-parti nagy ipartelep új színekkel, gazdagabb területtel fogadja a látogatót. S azon a részen, ahol egykoron Hatvány András, a szendrői vár híres kapitánya maroknyi seregével küzdött a Barcika felé haladó
