Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

Vasárnap. 1962. március 15?. ESZAKMAGYARORSZAO 3 Sátoraljaújhelyi beszélgetések... j § Marosán György etviárs látogatása a járási székhelyen 1 Azt az értékes tájékoztatót, amelyet Szűcs""István elvtárs, a sátoraljaújhelyi járási párt- bizottság első titkára össze­állított, egyfolytában, — ahogy mondani szokták — „egyszusz- ra” nem tudta végigmondani, mivel egy-egy megállapítása, egy-egy probléma érintése ele­ve számos gondolatot ébresz­tett mindazokban, akik szerdán délelőtt resztvettek azon az értékes eszmecserén, amelyet Marosán György elvtárs, pár­tunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott ennek a több mint százezer lakosú, jelentős járásnak vezetőivel. Igen, „hivatalos” beszámoló helyett hasznos tanácsok, érté­kes gondolatok találkozója ke­rekedett ki azon a baráti — elvtársi találkozón, amelyet oly szívesen és nagy örömmel fogadtak a sátoraljaújhelyi járás vezetői és aktivistái. Mindabból, ami a délelőtti kötetlen, nagyon meghitt és elmélyült beszélgetéseken és mindabból, ami á délutáni nagyaktíva értekezleten el­hangzott, sok mindent csokor- ' ba köthetnék, ami napjaink gondja, feladata és perspektí­vája, — mégis hadd ragadjak ki néhány olyan kérdést, ame­lyek különösképpen kiemel­kedtek a sátoraljaújhelyi be­szélgetésekben. A nők helyzetéről A délelőtti megbeszélésen Marosán elvtárs egyszereseik a következő kérdéssel fordult Démuth Józsefhez, a járási ta­nács VB-elnökéhez: — Hány nő dolgozik a ter­melőszövetkezetek könyvelői között? A kérdésben, amelyre a sá­toraljaújhelyiek történetesen megnyugtatóan tudtak vála­szolni, ott bújkált az érdeklő­dés: Vajon a nőknek való munkahelyeket ők töltik-e be? És továbbá: kellő arányban és súllyal szerepelnek-e a vezetés­ben? — A mezőgazdasági terme­lésben — hangsúlyozta Maro­sán elvtárs — a nőkre nagyon fontos, döntő feladatok hárul­nak. A tsz-tagoknak legalább 60 százaléka nő, a vezetésben viszont megközelítően sincse­nek ilyen arányban képviselve. A párt a nők egyenjogúságá­nak mindenoldalú, következe­tes érvényesítését fontos poli­tikai kérdésnek tekinti. A Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat ilyen vonatko­zásban összehasonlító adatolt világosan érzékeltették, miről is vaii itt szó. Arra figyelmez­tetnek ezek az adatok, hogy nekünk is sokkal céltudatosab­ban kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Íme: A Szovjetunióban a mérnökök 36 százaléka nő, az USÁ- ban 1 százaléka. Az orvo­sok közül a Szovjetunióban 76 százalék nő, az Egyesült Álla­mokban csak 7 százalék, nem is szólva a szovjet pedagógu­sokról, akiknek abszolút több­sége a nők köréből kerül ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának tagjai közül 37 százalék nő. A Szovjetunióban a veze­tőknek fele nő, míg az Egyesült. Államokban ez az arányszám csupán 16 százalék. Az adatok felsorolásánál Marosán elvtárs mosolyogva, egyben elgondolkoztató kritika­ként jegyezte meg: — Ügy lát­szik, hogy ezen a területen Amerikával haladunk együtt. Bár a sátoraljaújhelyi járás­ban szép sikerekkel dicseked­hetik a nőmozgalom, Bartók Andrásné, a nőtanács tevékeny, lelkes vezetője 400 társadalmi munkására hivatkozhatott, mégis a járási aktíván csak itt-ott láthattunk asszonyokat Lehet, ' hogy többen voltak 3 százaléknál, lehet hogy kép­viseletük a 10 százalékot is el­érte, annyi bizonyos, hogy Ma­rosán elvtárs ismételten jelen­tős dologra hívta fel a figyel­met, amikor hangsúlyozta, hogy a dolgozó nőknek, asszo­nyoknak minden területen el kell foglalniok méltó helyüket a vezetésben. Feladataink jó megoldásának, politikánk erő­sítésének és továbbfejlesztésé­nek ez egyik fontos feltétele. Tanulás A beszélgetésnél nagyhatású szovjet mű került szóba: Ovecs- kin: Tavaszi szél című könyve. Néhány elvtárs olvasta, ismeri, mások most tájékozódtak ér­tékeiről, és kaptak kedvet a mü megszerzésére s elolvasá­sára. Marosán elvtárs azt fejte­gette, hogy az ilyen és hasonló alkotások hozzásegítenek ben­nünket bizonyos konfliktusok, az élet mélyebb megértéséhez. A felszabadulás előtt is a szer­vezett munkásnak, ha el akart igazodni a világ dolgaiban és lépést akart tartani a problé­mák alakulásával, szüntelenül olvasnia, tanulnia kellett. A szervezett munkás alkatához, egyéniségéhez ez hozzátarto­zott. Mennyire így van ez ma, mennyire elengedhetetlen kö­vetelmény ez napjainkban, amikor minduntalan válaszol­ni kell az emberek kérdéseire. A gyors fejlődés magával hoz­za a követelmények állandó növekedését. A változatos és egyre bonyolultabb igények kielégítéséhez nem elégségesek a közvetlen benyomások, a ta­pasztalatok, a mégoly meg­ragadó élmények, bár ezek ter­mészetesen rendkívül fontosak, hanem újabb és újabb politi­kai, tudományos és egyéb is­mereteket kell szerezni. Sza­kadatlan olvasás, tanulás és rendszeres tájékozódás nélkül az ember elszürkül, megtorpan, lemarad, „beragad’. Érdekes és nagyon izgalmas eszmecsere bontakozott ki ar­ról, hogyan képezze magát a pártmunkás, mit tanuljon, mi­vel foglalkozzék. Ez bonyolul­tabb kérdés, mint más embe­reknél, hiszen a pártmunkás­nak a gazdasági, politikai, tár­sadalmi és kulturális élet szá­mos területén kell otthonosan mozognia, rajta tartja kezét az élet ütőerén. Mostanában sokfajta képzés­ben vesznek részt a pártmun­kások, a vezetők. Sokan meg­szerezték, vagy most szerzik meg a technikumi képesítést, az egyetemi és főiskolai diplo­mát. Pártmynkásaink között szép számban találhatók jog­végzett emberek, agronómu- sok, mérnökök, közgazdászok. A legfontosabb, persze, az — szögezte le Marosán elvtárs —, hogy a világnézeti biztonság­hoz, a politikai tudatossághoz állandóan fejlesszék és gazda­gítsák marxista—leninista is- mereteílzct. Ez a színvonalas vezetés „tudományának” leg­főbb záloga. Tőmegkapesolatok Egy járás vagy bármely te­rület politikai arculata, politi­kai ereje, — a tömegkapcsola­tok függvénye; együtt fejlődik, gazdagodik velük. A kommu­nisták együtt lélegzőnek, együtt gondolkodnak, együtt mozdulnak a néppel. Mindun­talan tanulmányozzák igényeit, problémáit, de új, meg új harci programot is állítanak össze ezeknek kielégítésére, illetve megoldására. Ezeknek a kap­csolatoknak értékéről és szép­ségéről is sok szó esett a sátor­aljaújhelyi járás vezetőinek Maiosán elv társsal folytatott beszélgetésében. Nem véletlenül! Mi nemcsak, hogy leszűrtük azoknak az időknek tanulságait, amikor a személyi kultusz káros követ­kezményeként meglazultak a tömegkapcsol a tőle, hanem minduntalan keressük-kutatjuk a helyes szervezeti formákat, a politikai tömegmunka legoko­sabb, legcélravezetőbb módsze­reit. Az élettel szoros kapcso­latban álló munka, az élet gazdag forrásaiból állandóan felfrissülő munka nem tűri a bürokratikus megmerevedést és elzárkózást, legkevésbé tűri ezt a pártmunka. — Ezért is foglalkozunk egy­re gyakrabban azzal, hogyan biztosíthatnánk egyre több te­ret a pártmunkában a társa- dalmi erőknek, o társadalmi aktivitásnak — hangsúlyozta Marosán elvtárs. Ennek a tö­rekvésnek szükségszerűségét és időszerűségét húzta alá Cse- lerki Lajos elvtárs is, amikor megjegyezte, hogy nap-nap után „szorítanak” bennünket a termelési kérdések, a nem­zetközi problémák. Nagyon so­kat kell tehát beszélgetnünk az emberekkel. A XXII. párt- kongresszus után, amelv még frissebbé varázsolta a légkört hszánkbe^n is — c^yvc rabban és okosabban! A szervezés és vezetés haté­konysága. színvonala, hogy ügy mondjuk korszerűsége a töme­gek tájékozottságán, felkészült­ségen és természetesen tettei­nek céltudatosságán mérhető közök sok-sok természeti anyag-igénye elégíthető ki műanyagokkal, minőségjavulás mellett. Például a műanyag padlók és falburkolatok, a műgyantákkal préselt sortle­mezekből készült bútorok, a fürdőszoba-berendezések, sző­nyegek, függönyök stb. mind előállíthatok műanyagból. De nemcsak a használati tárgyakat igénylő lakosság, hanem az ipar és a mezőgaz­daság is igényli a műanyago­kat. Műanyagot használ az ipar és mezőgazdaság sok helyen csővezetékek, szerelvények, tartályok" céljaira. A gép­kocsi-, rádió-, villamosfelszere- lési iparban úgyszintén. Pél­dául az öntözéses gazdaságok­ban igen sok vízvezetékcsőre van szükség. Ha ezeket vasból készítjük, a csövek súlya nagy, a rozsdásodástól gyorsan tönk­remegy, a téli fagytól szétre­ped. A műanyagcső könnyű, nem rozsdásodik és a fagy nem art neki. Az is kemizálás, amikor az élelmiszertermelés alapanya­gainak termelését kívánjuk növelni a talaj termőerejé­nek, tápanyag tartalmának, műtrágyák használata útján történő fokozásával. A talaj termőképessége, tápanyagtar­talma, az egyre fokozódó ki­használás következtében csök­ken. Ha ezt nem állítjuk visz- sza, a terméshozam is állan­dóan csökken. Itt is a kémiai ipar segítségével oldjuk meg a feladatot. Nagyüzemileg ál­lítjuk elő azokat a növényi tápanyagokat, amelyeket a termények kivontak a talajból és nem csak pótoljuk azokat, hanem növeljük is a talaj táp­anyag tartalmát, ami fokozza a termésmennyiséget. a kemizálásban nem csak mint eredményeink élvezője, de mint megvalósítója, létrehozója is részt vesz. A Borsodi Vegyi- kombinát és az épülő Tisza- vidéki Vegyikombinát legfőbb terméke, a műtrágya, a mező- gazdaság kemizálása szolgála­tában áll A Berentei Vegyi- művek a polivinilklorid gyár­tásával az ipar számára ad je­lentős műanyagbázist. A má­sodik ötéves tervben felépül a Megyénk BVK-ban egy kaprolaktám gyár, mely a hazai műszál­ipar legnagyobb nyersanyag­forrása lesz. A kemizálás fogalmához az is hozzátartozik, hogy a termé­szeti anyagkészleteinket a ké­mia segítségével, a lehető leg­nagyobb gazdasági hatásfokkal használjuk fel. Ennek a célki­tűzésnek úgy teszünk eleget, hogy az említett iparok alap­jául a földgázt választjuk, ami által a gyártott és gyár­tandó termékek önköltsége je­lentősen alacsonyabb és ezál­tal a földgáz-felhasználás gaz­dasági hatásfoka a lehető leg­magasabb lesz. A BVK műtrá­gya termeléséhez eddig kok­szot használt, pedig a koksz import anyag és igen drága. Természetes, hogy önköltsége is magasabb volt a világpiaci árszinthez mérve. A BVK még ebben az évben áttér a föld­gáz használatára és ezzel egy­idejűleg termelési szintjét to­vább emeli, s ennek eredmé­nyeképpen önköltsége a világ­piaci árszint alá esik. Megyénk tehát nemcsak megtartja, de fokozza is fon­tosságát az országos kemizá- lási programban. így nem vá­ratlan, hogy főként a vegy­iparban nagy a szakember- hiány. Bár az e téren jelent­kező igények kielégítése érde­kében már évek óta működik Kazincbarcikán vegyi pari technikum, amely ez évben egy felsőbb tagozattal is bő­vült, az ipar fejlődésével még­sem tudunk lépést tartani a munkaerőképzés terén. Igaz, az új gyárakat gépesítjük és automatizáljuk a szükséges mértékben, de ezzel a gyárak munkaerő ellátásának kérdése nem oldódott meg, mert mun­kájukhoz sok nehéz fizikai munkás helyett kevesebb, de magasabb képzettségű dolgo­zóra van szükség. Ezért, ha az országos kemizálási program me­gyénkre jutó részét maradék­talanul teljesíteni akarjuk, úgy mindent el kell követnünk a munkaerőképzés terén, nehogy annak idején csak azt tudjuk, hogy „kikért és hogyan”, de nem tudjuk, hogy „kikkel” hajtsuk azt végre. A helyes irányú szórakozás biztosításáért A Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Házának vezetősége nyolc diósgyörvasgyári általános iskolá­val kötött szocialista szerződést a gyermekek iskolán kívüli nevelésének, helyes irányú szórakozásának biztosítására. A művelődési ház vezetősége havonta több előadást, filmvetítést tart az iskolások tananyagának elsajátításához kapcsolódó tárgykörből. A központi könyvtárban biztosítja a tanulók kötelező olvasmányaihoz szükséges szépirodalmi és ifjúsági műveket. Szellemi fejtörőket, szavaló versenyeket, rajz- és irodalmi pályázatokat rendez részükre. Különböző ’rendezvé­nyekkel — filmvetítésekkel, játékdélelőttökkel — gondosko­dik a tanulók vasárnapi szórakoztatásáról. Általában havonta tíz-tizenkét előadásra, filmvetítésre, rendezvényre kerül sor, amelyeken a nyolc iskola mintegy négyezer tanulójának biz­tosítják a változatos és tartalmas szórakozási, tanulási lehe­tőséget. A művelődési ház ezenkívül több alkalommal elő­adást rendez a szülők, valamint a nevelők részére az időszerű ifjúsági és nevelési problémákról, továbbá az iskolák nevelői­nek kívánságára különböző pedagógiai műveket is beszerez és rendelkezésükre bocsátja. le. Marosán ejvtárs figyelmez­tette a járás vezetőit: — Most azért jó a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata, mert min­dig nyíltan és őszintén szó­lunk. Egyenesen beszélünk. Az emberek nagyon kényesek a bizalomra, és erre a vezetők­nek nagyon vigyázniok kell. A . bizalom légkörét őrzi a párt­munkások, a vezetők szerény­sége, egyszerű, tisztes, követ­kezetes emberi magatartása. Azt hiszem, érdemes máskor is, többször is megismételni Marosán elvtárs nagvon frap­páns szavait: — A pártmunka a legszínesebb s legizgalmasabb munka. Nincsen olyan terület, ahol a pártmunkás ne tudna helytállni, ha szereti az embe­reket. és őt is szeretik az em­berek. 1rcs:etés Nap-nap után beszélgetni a tömegekkel, meggyőzni az em­bereket, állásfoglalásra és tet­tekre bírni őket bizonyos hely­zetekben és harci szakaszok­ban, — ez vezetés lenne?! Igen, ez vezetés! S amikor ar­ról beszélünk — sürgetően és szívósan —, hogy minden te­rületen emelnünk kell a veze­tés színvonalát, akkor nem csupán a bonyolultabb felada­tok támasztotta igényeket fo­galmazzuk meg, hanem azt vesszük figyelembe, hogy dol­gozó tömegeink a szocializmus építése során és atmoszférájá­ban felnőttek, tanulnak és iz­mosodnak. 1 Persze, a feladatok is tártál- ] masabbak. Gazdasági, politi­kai. kulturális téren egyaránt.! Jobb felkészültséget, előre- i látást, nemes értelemben vett] nagyvonalúságot, biztos ítélő-! képességet és tudást követel-1 nek. Sok éven át összerázódott i sablonokkal, üres rutinnal és hangzatos szólamokkal semmi-1 re se megyünk. Tanultság, he-' csiiletesség, hozzáértés, politi- \ kai tisztaság, makulátlan er-! kölcsiség, vonzó emberi maga-1 tartás — mindezek együtt a jó j vezetés kritériumai. S még; valami: az. hogy a vezető rend-! szeresen elemezze saját tevé-i kenységét, vajon megfelel-e, j eleget tesz-e mindezeknek a1 követelményeknek. * Ennek az önvizsgálatnak kéti biztos módszere van. Az egyik: j éppen a tömegekkel való ál-- lando eleven kapcsolat: kinti mozogni, kint élni a tömegek^ között, amelyeknek hangjai számadás a vezetés színvonalé-! ról, hatásáról és célirányos- i ságáról. A másik pedig: érzé-fl kény figyelem a kritika iránt; Marosán elvtárs többször is* utalt arra, hogy senki se mi-l nősítse a kritikát a vezetői te-j kintély aláásásának. Persze,. nem a demagógiára, nem a rá-i galmazásra gondolunk, amely t ellen keményen fellépünk, ha-: nem a közös ügyünk féltéséből ‘ es szeretetéből fakadó párt-\ szerű kritikára. Az ilyen kri-j bka elfojtását és megtorlását- nem lehet tűrni. Ha így ten-i nénk, lei tűnő fegyvert ütnénk I ki saját kezünkből. ; — Kétségtelen, hogy a veze-­tok tül vannak terhelve _1 á llapította meg Marosán elv-j társ. Tudják, mi a probléma] ezen a téren? Az, hogy túl so­kat dolgoznak és keveset ve-1 zetnek. Első hallomásra talán nemi egeszen világos ez a megjegy-J zes. Megértéséhez hadd idéz- i zem az eszmecsere érdekes t mozzanatát. Marosán elvtárs* néhány adatot rögzített jegy-5 zetfuzetébe. A párttagok sSJ mat A, garasban élő szervezett ic mi”*as°k számát Mennyi itt* a KISZ-tag? — kérdezte. Aztán | összeadás! művelet követke-K zett, s egy komoly szám kereJ kedett ki: 10 ezer ember. § — Nos — mondotta — ezzel í kat ^h a(dSCreeg,el “W dolgo- K kát tehet művelni. Csak moz-? gatni kell! Ezen dől el a csata § Igen jelentős mértékben ÍJogy a sátoraljaújhelyi járás- c ban és mindenütt még nagyobb * bm' J águnk formálása- § » § György otofárs meg-5 -hogy nehány hónapS *uét "^látogatja ‘ 3- u , „ Ab°Zy mi a sátoralja­újhelyi elvtársakat ismerjük tapasztalhatja majd, hogy _ Politikai Bizottság nyújtottad értékes segítség elérte célját. ^ Sárközi Andor-l A kepe»: Leonéi BtizwHa. a Rio Grande do Sul brazil állam kormánvzóia aláírja a Comnania Te­lefonira Nációnál államosításáról szóló dekrétumot, pama rional^Wl A kemizálási programról Irta: Szentmiklósi Imre, a Borsodi Vegyikombinát főmérnöke ! Az utóbbi években ;mind gyakrabban hallani a [sajtóban és a rádióban a kemi- [zálásról, illetve annak népgaz- ídasági fontosságáról, de még í nem ment köztudatba a szó I értelmezése. így elöljáróban ;erre szeretnék felvilágosítást [adni. A szó elsődleges jelen­tése: „szükségleteinknek a ' kémiai tudomány eredményei ! hasznosításával történő kielégí­tése.” De miért kell szükség- , teteink kielégítéséhez a kémi- ;ai tudomány eredményeit ; igénybe venni? E célkitűzés mem öncélú, hanem kényszeri- ;tő szükségesség. Az emberi [kultúra sok évezredes fejlődé­ssé során a szükségletek, igé­nyek állandóan növekedtek •így mind több táplálék, ru- iházati és iparcikk előállítása ;vált szükségessé. Az emberek ■fejlődésük során tapasztalták, [hogy bizonyos célokra a ter­mészetben előforduló anyagok | alkalmasak, vagy könnyen al­kalmassá tehetők. Ezek a ter- (mészeti anyagok általában nö- |Vényi, állati, vagy ásványi ere­detűek és tenyésztés, termesz- ités, vagy bányászat útján jut­hatunk hozzájuk. A mai em- ,0er — és a holnap embere még inkább — igényeinek ki- telégítésére oly nagy anyag- i mennyiségeket kíván, amit már a természeti anyagokból 'előteremteni nem tudunk, és ezért szükséges olyan anyag­források hasznosítása, ahon­nan a különböző célokra alkal­mas, de nem természeti, ha­nem „műanyagok” nyerhetők. Évezredek óta • kitlaÍu» szokás, hogy a lábbelit bőrből, a ruházati cik­keket növényi, vagy állati ros­tokból készítjük. Ma a szük­ségletek kielégítéséhez már nem áll rendelkezésre elég termé­szeti anyag, ezért megindult azok helyettesítése műanya­gokkal. A cipőtalp bőr helyett gumi, éspedig műgumi vágj’ más műanyagféleség, ami sok tulajdonságban felülmúlja az eredetileg használt természeti anyagot. Például nagyobb a kopásállósága, rugalmasabb, könnyebb. A pamut és gyapjú liiányát műszálak használatá­val pótoljuk, amelyeknek sok jó tulajdonsága felülmúlja a korábban használt természeti anyag tulajdonságait. Például az általában danulon, kapron, nylon néven ismert külön­böző műszálból készült haris­nyák, ingek tartósabbak, ru­galmasabbak, könnyebben mos­hatók, a szövetek nem gyúród­nék és színtartóságuk, kopás- állóságuk is nagyobb, a koráb­ban használt természetes anya­gokból készült árukénál. De nemcsak a ruházkodás terén használt természeti anya­gokban van világszerte hiány. A használati tárgyaink előállí­tásához szükséges fa és fém is pótlásra szorul. Ezeket az igé­nyeket is ki tudja elégíteni a kémiai ipar. A fa, csont, üveg pótlására, de a fémek pótlá­sára is van alkalmas műanyag, aminek tulajdonságai jobbak a korábban használt természeti anyagénáL A lakásépítés és berendezés, a háztartási esz­Az amerikai telefonmonopőlium államosítása Brazíliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents