Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
▼mímiw, IMS. március t ESZAKMAGYARORSZAO 5 ELLENŐRZI: A NÉP! Népi ellenőrökkel a szerencsi járásban A kisváros utcáin pezsgő, forgalmas élet zajlik a délutáni órákban. A csokoládégyárból most távoznak a munkában fáradt délelőtti műszakosok. A vasútállomásról is sűrű sorokban érkeznek az átutazók, hazatérő szerencsiek, vagy dolog-intézni a környező községek termelőszövetkezeti tagjai. Az üzletekben, éttermekben is ilyenkor legnagyobb a forgalom. A vacsoránakvalót vásárló munkából hazatérő háziasszonyok egymásnak adják az üzletajtók kilincsét Tízen-tizenöten állnak sort a pénztár, az árukiadó pultja előtt. Ki-ki siet. Éppen ezéit nem mindegy az, hogyan, milyen gyorsan, figyelmesen szolgálnak ki az eladók. Nem mérnek-e kevesebbet, nem számolnak-e rosszul, nem károsítják-e meg azokat, akik becsületes munkával már elvégezték a napi feladatokat a munkapadok mellett. .. Míg kint zajlik az élet. bent a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság irodájában is olyanok ülnek az asztal körül, akik már munkahelyükön ellátták a rájuk bízott leendőket. S ha nem is az üzletekbe, boltokba igyekeztek, azért éppen erről: a dolgozók ellátásáról folyik a szó. Kockás papiríven sokasodnak a számokkal jelzett sorok. — Megnézzük, milyen pontos a kiszolgálás a 112-cs Csemege- és Élelmiszerboltban. — Megnézzük, hogyan látják cl a vendégeket az éttermekben és élelmiszerboltokban. — Megnézzük, milyen kezek, milyen szemek, milyen becsületes emberek vigyázzák este, éjjel a közösség vagyonát, a társadalmi tulajdont. — S amikor kész a program, a napi feladatok után nem haza, pihenni, hanem a közösség, a társadalom érdekében, — s társadalmi munkában — újabb fárasztó útra indulnak a népi ellenőrök. . „Köszönjük, hogy segítenek...“ A 112-es számú szerencsi Csemege- és Füszerboltban is liúszan-harmincan állnak a kiszolgálópultok előtt. Időbe telik a — szakmai nyelven mondott — próbavásárlás, és „sajnos” nem eredménytelenül. Hétféle áru. összérték: 24.15' forint. Minden rendben, legfel-' jebb féldekányi eltérés mínuszban. A „minden rendben" azonban csak az áregyeztetésig tart. S ki hinné, hogy a hiba, a „legkisebb” tételnél mutatkozik. ..5 dekagramm ömlesztett sajt: 3,10 forint” — mutatja a jegyzék ... Áregyeztetés, és kiderül, hogy a 28 forintos sajtot 61 forintos áron számolták. — Sajnálatos tévedés, — mondja a boltvezető. — Az el---------—oqo——-— B ajok pótkerék mialt A napokban történt, hogy az Ózd. — Qédestapolcsány — Sajú- kaza között közlekedő autóbusz utasai, akik vonattal akartak tovább utazni Ózd és Miskolc felé, pótkerék hiányában lemaradtak a vonatról. Ugyanis a CA 60—71 rendszámú autóbuszon nem volt pótkerék, s amikor az említett útszakaszon a kocsi, hátsó kereke megrongálódott, akkor mondta a vezető, hogy pótkerék nincs, aki akarja, megvár ja a mintegy 2 óra múlva érkező másik kocsit, vagy gyalog fogyta íja útját. Kérdeztük, hogyan lehet ez, de azt felelte, hogy most jött a garázsból és sem a forgalomirányító, sem a raktárvezető nem adott pótkereket Nem tudjuk megérteni, hogy az ózdi MAVAUT igazgatósága miért nem tud gondoskodni arról, hogy ilyen nagy távolságon közlekedő autóbuszt, megfelelő pótkerckkel ellásson. Emiatt sokan elkéstek munkahelyeikről, nem tudták elintézni ügyes-bajos dolgaikat. Ki a felelős ezért? Juhász Imre Put nők az „féldecivel” kénytelen csökkenteni éhségérzetét. A hiányzó élelmiszerféleségek és a hűsítő ital biztosítására kell te- hát az igazi „gondot” fordítani. Ez szolgálja a dolgozók egészségét, ez az alkoholfogyasztás elleni küzdelem egyik módja és alapja, nem a „reszkető kézzel” mért féldeci, vagy deci. . . — Több gondot a tisztaságra is — jegyezték meg a népi ellenőrök a szerencsi Utasellátóban és más helyeken. Joggal, mert a legtöbb helyen kevesebb gondot fordítanak a higiéniára, mint a pontos, lelkiismeretes kiszolgálásra! A tsz-vagyon éber őre..;. Közel már az éjfél, amikor „besurranunk” a tokaji termelőszövetkezet tanyájára. Valahol hirtelen felugat egy kutya. Abban a pillanatban rés nyílik a 100 férőhelyes istálló ajtajún, s megjelenik, kezében villát szorongatva. Oláh Józsi bácsi, az idős éjjeliőr. — Mi járatban!? — állja el a bejáratot. — Vennénk egy borjút, meg miegymást. Az öreg keményen felcsattan: — Majd holnap tessék a tsz- Irodában. De mi különben sem foglalkozunk ilyesmivel... — Ahogy közelebb lépünk, megismeri az egyik népi ellenőrt és már mosolyog. — Nem tudtam, ki járhat itt ilyenkor. — S tessékel beleié a jól gondozott tehenek’^ borjait két hosszú sora közé. — Tőlem nehéz lenne elvinni valamit — mondja magabiztosan. — Hiszen a magamét őrzöm. Azaz, hogy őrizzük — mutat a ' még. mindig nyugtalan, megtermett fekete kutyára. Elbeszélgetünk a munkáról, a tsz életéről, a gondokról, s amikor elköszönünk, az egyik népi ellenőr elégedetten jegyzi meg: — Azért hapról-napra tapasztalja az ember, hogy erősödünk. — S ezt jó dolog éppen népi ellenőr szájából hallani .'.. De jó dolog tapasztalni azt is, hogy a szerencsi járásban is és másutt is nem sajnálják a boldogulás érdekében a fáradságot a népi ellenőrök ! Barcsa Sándor IMi’insm a tűzben Végre egy nyugodt nap — sóhajtottak fel a Hejőcsabai Cement- és Mészmű ügyeletes villanyszerelői, amikor az elmúlt vasárnap beléptek a gyár kapuján. Ilyenkor, vasárnap mindig kevesebb a munka. A villanyszerelőket kevésszer szólítják társaik valamilyen A malomházban ezalatt sűrű fekete füstöt gomolygatva égett a trafó-olaj. A lángnyelvek még nem törtek a magasba. de az áthatolhatatlan füst azt sejttette, hogy percek, vagy pillanatok múltán óriási robbanás reszketteti meg a levegőt és perzselő lángnyelvek teA három bátor önkéntes tűzoltó. szik tönkre, örökre használhatatlanná a milliós értékű motorokat, malmokat. A segítség, a tűzoltáshoz szükséges por- és gázoltó hamar megérkező^;. De hogy közelítsék meg a sistergő kapcsolót, hiszen gejzírként tört elő gyomrából az izzó, égó olaj!? Bariba Sándor, Juhász Bertalan és Nagy Mihály, a három önkéntes tűzoltó szinte kúszva köz&lítetté meg az állandó robbanásveszéllyel fenyegető olajkapcsolót. A sűrű, fekete füst- gomolyagtól patakzott a könny a szemükből, de nem bántak semmit, nem érezték a csípős fájdalmat, csak lövellték a pores gázsugarat az egyre jobban tajtékzó, forró olajra. S akkor valaki — aki segíteni akart — egy veder vízzel akar* ta locsolni a forrástól huöámo- kat verő olajat Csak annyi erejük volt. hogy a vizesvödröt kicsavarják a segíteni kész ember kezéből. Ha a jéghideg víz a forró olajra megy, mindennek vége, minden csepp olaj pillanatok alatt tüzet kap. A megfeszített munka közben megérkeztek a tűzoltók is. Csali a lángnyelveket látták, meg a sűrű füstfelhőt. A víz- sugár szereléséhez kezdtek. Bartha Sándor csak futtában mondta el a tűzoltóknak, hogy nem szabad vízzel közelíteni, mert transzformátor-olaj ég. Mindössze tíz-tizenkét perc alatt játszódott le a történet A három önkéntes tűzoltó minden pillanatban a halállal nézett szembe. De akkor nem gondoltak semmire, csak arra, hogy az üzemet meg kell menteni. És megmentették! Most itt járunk a malomüzemben. A másfél ember magasságú malmok békéin surrognak. A íalak koromfeketék. Az ablakok mintha jégcsapok lennének. A szörnyű hó megolvasztotta. „jégcsappá" formálta az üveget A lángba borult kapcsoló kint, az udvaron áll. Most csak háromnegyed részig van olajjal. Az önkéntes tűzoltók itt beszélgetnek, értékelik az eseményeket, az első igazi tűzpróbát. Ahogy a történetet mesélik, szinte hideg borzong az ember hátún. Mi történt volna, ha berobban az olajkapcsoló, ha a mbUclte lévő másik kettő tüzet fogott, volna! Ha a motorok elégtek volha! Micsoda kár lett volna! Csak százezer forint megmentett . társadalmi tulajdont jeleznek a jegyzőkönyvek. De mennyivel több! Talán napokig, vágj’ hetekig bénán áftt volna az egész üzem. S akkor hiába várták volna a cementet az építkezésen. Most egj’más után futnak ki a cementtel telt vagonok a gyár udvaráról. A három fiatal önkéntes tűzoltó hősiessége ma szájról szájra jár a cementműben. Hiába kérdezzük, mi in-' dította őket a hőstettre csali egyet válaszolnak: a gyár féltése. A tűzoltó foglalkozásokon Krizsán Sándor elvtárstól — a parancsnokuktól — megtanulták, hogyan kell cselekedniük, viselkedniük tűz esetén. A tanultakat — versenyen kívül —• most hasznosították. Méghozzá igen jól. Nemcsak tűzvédelemből, hanem bátorságból, önfeláldozásból is vizsgáztak. Kitűnően! Pásztory Alajos A gépek orvosai kői gépészeti dolgozók jó munkájáról. De hát, mégis, hogyan képesek az ilyen óriási feladatok elvégzésére? Mert azért az az igazság, hogy a lelkesedés és az akarat egymagában még kevés. Más is kell. Jó szervezés, előrelátás, tervszerűség és bányászöntudat. Mert aliárho- gj’an is van. a lakatosok, hegesztők is bányászok, hiszen, ha nem is közvetlen, de ott élnek a szénfalak mellett. S mindez a feltétel megvan itt Évükön. A tröszti vezetés és a helyi vezetés is biztosítja a jó munkafeltételeket. S maga a fiatal csoportvezető, Lengyel András mérnök is rendkívül ügyesen irányít, s jól segítik közvetlen munkatársai. Kom- lós Ferenc, Nyikas János, Maróin Túszló és Láng József gépmesterek. „' Meg a brigádvezetök, Zelei István, Jászberényi József és Balogh György is olyan emberek, akikben nem csalódhat a bánj’n. Ott van például Gaál Bertalan lakatos-csoportvezető. Az egyik legrégebbi és legkiválóbb szakmunkás. Aztán Császár Sándor bácsi, aki most készül nyugdíjba, és a többiek, mind mind törekvő, becsületes emberek. S most készülnek a nagy feladatok megoldására. Áprilisban az Adriányi-aknában új front kezdi . meg a termelést. Kétszáznegyven méter hosszú gumiszalagot kell ide beszerelni, a négy lánckapa- róval együtt. Ez sem lesz könv- nyű munka. Az új cseh szén- gyalu üzembehelyezése a legfontosabb teendők egyike, ez is próbára teszi majd az embereket. Biztosftaniok kell a vili am oson e rg i á t, a páncélka- parók,^ gumiszalagok biztonságos működését. Javítanlok kell a berentel kötélpályát, a vil- lamosmozdonyokat. a diesel- mozdonyokat. s mindezt gyorsan, tervszerűen, mert kell a adó két hónapja érkezett visz- sza hozzánk, s még nincs tisztában az áruk árával. — Lehetséges dolog. Nem feltétlenül fontos „szándékosnak” minősíteni az árdrágítást. A népi ■ellenőrök véleménye azonban igaz: — A dolgozók megkárosítása ilyen formában is, olyan formában is jogtalan, 's büntetendő dolog ... Nagyon vigyázzanak, mert még egy hasonló eset, s következő lépés: a büntetés . .. — Köszönjük a segítséget — mondja a boltvezető. — S még egjr valaki: egy a vásárlók közül, aki tanítja volt annak, hogy valami nem volt rendben az árak körül. S az ilyen köszönetéit jóleső fizetség a népi ellenőröknek. ' Tízszer I cent: I deci!... Hat ellenőrző jelentés fekszik előttem. Néhány sorban a megállapítás és aláírásként éttermek. italboltak vezetőinek, eladóinak neve. Hat jelentés és öt aláírás azt igazolja, hogy a kért hárem, vagy négy féldeci »'“nnj’isége 0.8. vagy egy teljes centtol volt kevesebb ... — Beismerjük — mondották az Utasellátó Vállalat szerencsi söntésében, a Vendéglátóipari Vállalat 73-as számú üzletében. a mádi 2-es számú Italboltban, a földművesszövetkezet bodrog'keresztúri 1-es számú Italboltjában és a tokaji Halászcsárdában is. „Beismerjük.” Azonban nem beismerés kell. — Az a tapasztalat — véleményezik a népi ellenőrök —. hogy az utóbbi időben nincs baj a szeszfokknl, nem hígítják fel az italféleségeket, azonban itt is, ott is általában két- három féldeci rövid-italnál hiányzik az az 1 centiliter. — Néhány helyen tréfásan még meg is jegyzik: „Küzdelem az italfogyasztás ellen.” Keserű humor, elvtelen védekezés ez. Hiszen minden hiányzó centiliterrel, minden fölöslegesen fizetett forinttal a dolgozó!: károsodnak, — s tegyük hozzá: „valakik” nyerészkednek. S ha már eppen a dolgozók igényeit, érdekeit nézzük, akkor meg kel! jegyezni: a legtöbb helyen hiáhj’oznak a hűsítő italok, hiányzik a hideg étel. Pedig ezek hiányában előfordul, liogy aki enni akar, szén, a kaparok egy pillanatra sem állhatnak meg termelés közben. És Lengj’el mérnök n<yn panaszkodik, nem szaladgál a segítség után. Tervez és jól tervez, hiszen ha valaki, akkor ő tudja a legjobban: a gépesített bánya mind jobban igénybe veszi a gépészeti szakembereket, és talán hamarosan eljön az idő, amikor véglegesen múzeumba kerül a nehéz ba- nyász-szívlapát. AZT MONDTA: — Március 1-től már minden műszakban olyan brigádok dolgoznak* amcij’ek tagjai valóban univerzális emberek. Tehát a villamossági, gépészeti, vagy más műszaki hibát egyetlen ember képes megszüntetni, mert két- haroni mesterséghez is ért. Az ilyen brigádok képesek lesznek az üzemzavar - gyors elhárítására. Ilyen ember Balogh György és társai, Zelei István és társai és Jászberényi brigádvezető és beosztottjai. És szervezi a versenyt Lengyel mérnök. Nagj’ hozzáértéssel. Beszél az emberekkel, s az emberek hallgatnak rá. Mert azt látják; jót akar, érti a dolgát. Két brigád most nevezett be a szocialista címért folyó versenybe. Mozgalmas, színes itt az élet. nehéz is olykor, de Qgj’embcrként, fáradoznak, hogj’ mind kevesebb legyen a nehézség... Keresnek is szépen. 2000—2200 forintot kapnak a szakemberek. Ugv hiszem, nem kell többet mondanom a lj'ukói gépészeti dolgozókról. Jó orvosok, a gépek tapasztalt orvosai 61c. Olyan orvosok, akik mindig gyorsan és biztosan mondanak diagnózist a fáradt, sebeseit* vagy rokkant gépek vizsgálata közben ... És azonnal „gyógyítanak”... Szegedi ge! hatig erejük megfeszítésével dolgoztak. És sikerült. EZ, CSAK EGY PÉLDA, de száz és száz bizonyítja a lyukói szakemberek önfeláldozó, hozzáértő munkáját. Igen. önfeláldozó és hozzáértő, lelkes munkát végeznek. Másképpen nem is tudnák elvégez.» i ;i nagy és egyre növekvő feladatokat, hiszen a bánya rohamosan fejlődik, szinte máról-holnapra gépesítik tovább, a jelenlegi termelést egy év alatt megkétszerezik. Máris ez az üzem a megye és az ország egyik legjobban gépesített bányája. Egyre növekvő feladatok? Nézzük csak, milyen gépvagvonnal rendelkezik a gépészet: kétezerötszáz méter gumiszalag szállítja a felszínre a szenet. A hat kaparó hossza négyszáz méter. Igen nagy munkát igényel a cseh széngyalú üzembehelyezése, amelynek hossza 75 méter. A bányában több mint 60 szivattyú. több mint 34 vitla, sok szállítógép, szellőztető, gumiheveder, láncos vonszoló, kompresszor, láncpálya, egy szkip-akna és egy kasos akna- berendezés működik. De még ennél is több, a sok-sok apróbb felszerelés: fúrógépek, berendezések. megannyi kéziszerszám ad munkát a lakatosoknak. esztergálvosoknak. hegesztőknek. gépészeknek és gépmestereknek. A Mátyási és az Adriánjd aknában összesen 837 csille szállítja a szenet. Ezeket is javítani kell, állandóan vizsgálni kell. hogv megelőzzék a nagyobb bajt. a baleseteket. hogy zökkenőmentes lesyen a termelés. Ezek az adatok talán mindenkit meggj’őzhetnek a lyuvezl a munkát.,Ezt mondják róla. Úgy van az, hogy egy-két percnyi beszélgetés után már meg lellet ítélni, kicsoda, milyen ember, milyen képzettségű ember az. akivel beszélgetünk. Én is könnyen megállapíthattam, hogy Lengyel mérnököt nem véletlenül helyezték ide, 250 ember élére. Lendületes, szívós, ember, aki nagy táviatokban gondolkodik. Valóban, mérnöki munkát végez, nem aprózza el az idejét és tudását a napi gondok megoldására. De talán ennyi elég is a fiatal vezetőről, nézzük mit tesznek, hogj’an dolgoznak a lakatosok, szerelők, javítóbrigádok. Egy történetet mondott el nekem Komlós Ferenc gépmester. Nem izgalmas, nem érdekfeszítő történet, de arra igen jó, hogy hűen mutassa: a lyu- kóbányai gépészeti dolgozók minden erejükkel segítik a szénvágókat. Sokszor veszélyes helyzetben dolgozna1.!, hogy ne álljanak le a gépek, a szállítószalagok. Történt egyszer tavaly ősszel, hogy riadóztatták a gépészetet: azonnal a mélybe, mert a gyalús-front víz alá került. A jelzőlámpák nem működhetnek a víz miatt. Éneikül pedig megáll a termelés, hiszen a jelzőlámpák jelzik, hogy mikor kell beindítani és leállítani a kaparószalagokat. Irány a bányamély. Komlós gépmester, Grefli főmérnök. két villanyszerelő és két lakatos munkához kezdett. Este 10 óra volt akkor és vízben, sötétben, veszélyben hárították el a még nagyobb veszélyt, tették • használhatóvá a jelzőlámpákat. Este tíztől, regA CÍM UTÁN KÖNNY® kitalálni, hogy olyan szakemberekről van szó, akik javítják, szerelik, karbantartják ;i i gépeket, berendezéseket. Annál nehezebb megtalálni őket a nagykiterjedésű bányatelepen, Lyukóbányán, „Csillete- metőkön”, géproncsokon, rozsdamarta, kiselejtezett vaslemezek és vasúti vágányok lközött vezet az út a gépészeti >műhelyhez és az irodához. Az ’idegen még magyarázat után is nehezen találja meg az [épületet. Igen nagy ez a bányatelep. sok út keresztezi 'egj’mási. Este nem is vállalkoznék. hogy megkeressem a :gépek orvosait.' ; Az egyik bányászismerosöm ,hívott ide, mondván: ■ — Az újságok gyakran ír'nak a bányászokról, a szénivágókról, de annál kevesebbet- 'azokról, akik nélkül nem boldogulnának a bányászok, a 'vájárok. Azokról is írni kell,' lakik közvetve segítik a szén- .termelést, a szakemberekről, a 'lakatosokról, ’ esztergálj’osok- iról, hegesztőkről, vagyis a 'gégészeti dolgozókról. , Ez a kritika ' helyénvaló, •jogos, ezért jöttem ide a ha- 1 talmas vastelepre, a lj’ukói , hánya gépészetének területére. iS úgy képzeltem, hogy a gégészet főnöke idősebb ember. ,aki nagy tapasztalatok birto- 'kában irányítja a felelősség- ! teljes munkát. Nagy me^lene- >tűsemre egy egészen fiatal- iember fogadott, Lengve] András, gépészmérnök. Csak két »hete dolgozik itt ebben a he- 1 osztásban. De már ezalatt a Ckét hét alatt is bebi7onvf+ot*-■ fért) a dolgát. Ismeri a gépészeti problémákat, és jól szerhiba kijavítására. Fél 8-ig nem is volt semmi munkájuk. Beszélgettek a gyárról, a munkáról, a családról. Bartha Sándor — a legfiatalabb villanyszerelő — a honvédségnél szerzett, élményeit mesélte társainak. Alig néhány hete, hogj’ újra cirilruhát öltött. A beszélgetés közben valaki lélekszakadva rohant bo a kis műhelybe: tűz van — kiáltotta. — Az olajos kapcsoló felgyulladt, forr. sistereg. füstölög. A tizedmásod- perc tört része alatt indultai! a tűzhöz. Bartha a kapcsolóházba sietett, hogj’ a feszültséget leoldja a kapcsoló alól. Juhász Bertalan a tűzoltó raktárba szaladt, hogy a por- és gázoltót kihozza. Nagy Mihálj’ a pillanatok alatt összcsereglett tömeg távoltartását irányította.
