Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
ESZAKM AGY ARORSZAG Vasárnap, 1962. március 4. ■rA$ miskolci balettiskolában Klleiw osztályban több mint 24« gyerek tanul balettet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának balctüskolájában. Egy szakma átalakul Idestova Bodrogi Gyuláné balettmesternü a legfiatalabbakk.il foglalkozik. több mint tíz esztendeje ismerem a Lenin Kohászati Műveket. Legtöbb üzemébe talán bekötött szemmel is eltalálnék. Büszke is vagyok rá, hogy „külső” ember létemre ilyen jól tájékozódom az üzemek, egységek, gyárrészlegek labirintusában. (Pedig — különösen az utóbbi években — a látogatónak ugyancsak igye keznie kellett, ha lépést akart tartani a gyár fejlődésével. Szinte hétről hétre akadt va lami megcsodálni való. Most egy új út, majd egy átalakított üzemrész hozta „zavarba” az embert.) Szóval kiismerem magam, a kapunál nem kell igénybe vennem a kísérők segítségét. Érthető volt tehát elképedésem, amikor a gyár szíjgyártó műhelyéről hallottam? Hogyan? Ilyen is van itt? (Grácia szegény fejemnek. Ámbár... ugyancsak szerény egy iize- mecske lehet ez. ha tíz évben csak egyszer hallat magáról.) Pedig mint később kiderült, a szíjgyártó műhely valaha lelke volt ennek az óriássá nőtt gyárnak. A műbelv „öreg” dolgozói beszélik, meg mások is, hogy a gyár szinte moccanni sem tudott nélkülük. Hanem — mielőtt sértődés esnék a dologból — hadd magyarázzam meg, hogyan is értem azt az „öreg” jelzőt. Tudniillik a szíjgyártó műhely huszonkét dolgozója közül legalább tizenkilencen már megülték itteni munkásságuk 20. évfordulóját. Mindezek ellenére nem lehet idézőjel nélkül mondani, hogy öregek a diósgyőri szíjgyártók. Ha bőkezűen mérjük életük éveit, akkor sem jön ki több átlagban 38— 40 évnél. Szóval — hogy visszakanyarodjak kissé — a szíjgyártók nélkül valaha, 20—30 éve, talán le is állhatott volna a gyár. Az ő munkájuktól függött az üzemek „vérkeringése”. Ehhez persze tudni kell, hogy abban az időben még valamennyi gép transzmissziós rendszerű szíj meghajtással dolgozott. Egyik-másikra akkora szíj kellett, hogy 365 tehén bőrét cserzették ki hozzá. A jó egy méter széles, 50 méter hosszú, 4—5 rétegű szíjon öt ember dolgozott két-két műszakot. Az óriási tűket, amelyeket akkoriban használtak, már nyugdíjba is küldhetnék valamelyik múzeum vitrinjébe. Toroczkói Józsi bácsi, a műhely egyik legrégibb szabásza (28 éve dolgozik itt) csak úgy, mellesleg megjegyezte: — Vannak ugyan még motorszíjaink. De azok már ... semmik! A legnagyobb sem igen haladja meg a 300 millimétert. S ha elszakadna, egy ember egy óra alatt „helyrerántaná”. S ez úgy hangzik, mint egy „hála istennek”. Nemigen sajnálják az óriási tűket, a hatalmas szíjakat. A műhely dől-' gozói ugyanis átképezték magukat. A tehenek hátából itt már nem kell szíjat hasítani. A felszabadulás után a kohászatban is fokozatosan áttértek a modernebb gépekre. Ezekhez nincs szükség a 365 tehén bőrére. A szíjgyártó szálamnak tehát át kellett alakulnia. A szíjak helyett gyártanak most: — Bőrkesztyűket, bőrkötényeket, lábszár- és bokavédőket, érszorítókat, fatalpú bakancsokat, mentőövet, azbesztkesztyűt, szóval műszaki bőrárukat, amelyek mind-mind a munkásvédelmet szolgálják. Ezt már Juhász Lajos, a műhely helyettes vezetője sorolja, aki úgy megszerette, megismerte és megszokta az újfajta munkákat, hogy mindig azon töri a fejét: hogyan lehetne még könnyebbé, jobba, s elsősorban gazdaságosabbá tenni a műhely termelését. Ezt pedig legékesebben azok a több mint másfél millió forintos megtakarítást eredményező újítások bizonyítják, amelyeket ő töprengett ki. No meg a kitüntetések, amelyeket ezekért kapott. Az meg a műhely egész kollektíváját dicséri, hogy munkájukra nemigen érkezik reklamáció. Ami innen kikerül, arra igen erős strapa vár, de becsülettel állja. • r. e •_ ha valaki azt Es mens, kérdczné) hogy elhal-e hát a' szíjgyártó szakma a gyáron belül, tán meg is haragudnának érte. S itt megint Toroczkói Józsi bácsit kell idéznem: — Nem hal ez Id. Csak átalakul! Merthogy — más már a profilja! Rad ványi Éva v Megkezdődtek a munhák a borsodi gyümölcsösökben Borsod megye 7 termő körzetében az elkövetkező két hét alatt, több mint 5 millió gyümölcsfát és 7 millió csemetét tisztogatnak meg. A gyümölcsösök közül több mint 4000 hold zárt telepítésű, nagyüzeltószlet a „nagyok” gyakorlatából, * Vezetűségválasztó közgyűlés A Putnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nemrég tartotta vezetőségválasztó küldöttgyűlését. Az eddigi munkáról Kovács Mihály ügyvezető számolt be a küldötteknek. Ismertette a SZŐ VOSZ IV. kongresszusa óta elért eredményeket, valamint az V. kongresszus irányelveit. Megemlítette, hogy milyen hathatós segítséget adott a körzeti földművesszövetkezet a környező községek termelőszövetkezeteinek létrehozásához, valamint azok gazdasági és politikai megerősítéséhez. Murányi Tibor Bánréve Ezerkiiencszáz diósgyőri kohász-fiatal nyerte el az Ifjúság a szocializmusért jelvényt A Lenin Kohászati Művekben tavaly kétezerötszázan jelentkeztek az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomba. Közülük ezerkilcncszázan tettek eleget az előírt követelményeknek. A jelvényeket a KISZ- szervezetek ünnepi taggyűléseken adják át a fiataloknak. A diósgyőriek az elmúlt évben — döntő részben a termelést közvetlenül segítő beruházási és felújítási munkákban, mint például az I-es kohó, valamint a 8-as martinkemence átépítésénél — 47 000 órát dolgoztak. Az idén a fiatalok még nagyobb arányú tevékenységére számítanak. Az idén ugyanis, már eddig 1800 a mozgalomba jelentkezettek száma, de a számítás szerint eléri majd a háromezret. mi gyümölcsös. Különösen a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, a mezőkövesdi, valamint miskolci járásban alakítottak ki a tsz-ek nagy, termő gyümölcsösöket. Most, a fák tisztítására külön brigádokat szerveztek. Ezek feladata a termőkoronák kialakítása is. Megkezdték továbbá az új gyümölcsösök telepítését. A fák talajigényének megfelelően, a mező csáti járásban cseresznyét és meggyet, Gönc és Miskolc környékén kajszi- és őszibarackot ültetnek. Az új, nagyüzemi gyüpiölcsösok telepítésénél figyelembe veszik a környező ipartelepek igényeit. így például a könnyen törődő gyümölcsöket Miskolc, Kazincbarcika, Tiszapalkonya közelében termesztik., hogy azokat rövid szállítás után juttathassák él az ipgri munkásságnak. tt. A. Szlarcsv látogatása Szentistvánon A szentistváni művelődési ház március 6-án, kedden este 6 órai kezdettel szovjet—magyar barátsági ünnepséget rendez. Erre az alkalomra a községbe látogat és ott előadást tart Afanaszij Alekszand- rovics Sztarcev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. Előadásának címe: A XXII. kongresszus és a szovjet emberek. A barátsági est műsorában levetítik a Tyitov' őrnagy űrutazásáról készült szovjet filmet is. A művelődési ház és a község dolgozói szeretettel várják körükbe a szovjet nagy- követség munkatársait, akik az ünnepség délutánján meglátogatják a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetet, valamint Szentistván jelentősebb intézményeit. Feltalálták a festetten festményt Füle Lajos budapesti művész új technikát talált fel: festetlen festményeit falevelekből és virágszirmokból állítja össze. Sok természettudós megirigyelhetné több tízezer préselt növényből álló gyűjteményét. A művész ebből a szín- és formamotívum tömegből választja ki a megfelelő alkotóelemeket. anélkül, hogy rajzirónhoz, vagy festékhez nyúlna, összeállítja a képet. Egyik alkotásán például a virágbaborult tavaszi gyümölcsöskertet mindössze hat elemmel, a íelásott földet négy, barnás-vörös diólevéllel és a gyümölcsöst a bodza két virágzó ágával ábrázolta. Külön felfedezése a kukoricacsuhé. Ezzel tovább bővítette ábrázo- lástechnikáját, változatosabbá tette képeit. Kezdetben ollóval is dolgozott, de most már nagyobb művészi értéknek és becsesebbnek tartja azt az alkotást, amely a természettől kapott eszközöket változatlanul használja fel. Csupán annyi engedményt tefcz, hogy néha kézzel szakítja el a levelet az erezet mentén. Füle Lajos várostervtfeő építőművész. Régebben akvarell- képeket festett szabad idejében, de már nyolc éve annak, hogy napi tervező munkája után az újfajta művészi kedvtelésének él. Több mipt ötven művéből az idén megrendezi első kiállítását. Iíosüsen h&nnyehb •. • ••• ‘i* *1» ♦*« »J* •** »•• «j« «J* **♦ **• «£♦ **♦ **• *** «j* ij« .j* «$» »j. »1* ♦*<> «*♦ ♦*» ♦♦♦ **♦ «♦« ♦*« **♦ ♦*« *2» *1* *1* *1* *1* ♦♦♦ *»* C* *«* 0 *J4 C* *t* Szemere községben a közelmúltban egyesült az eddig kü- lön-Rülön gazdálkodó két tsz, Elnöknek Tamás László elvtársat, a Reménység Termelő- szövetkezet eddigi elnökét választották meg a tagok, mert Tamás elvtárs hozzáértésével, rátermettségével; már sokszor bebizonyította, hogy képes egy többszáz holdas gazdaság irányítására is. A két tsz valójában már ősszól egyesült, hiszen minden munkát közösen végeztek, a hivatalos aktussal azonban törvényesen is „megpecsételődött a házasság”. Az egyesült szövetkezetben 147 család 395 tagja dolgozik. Az elmúlt években elkövetett hibákon okulva, a tapasztalatok felhasználásával a tagok az idén jobban megszervezik a munkát, a jövedelem növelése céljából a szövetkezet áttér a táji termesztésre, az éghajlatnak és a talajnak megfelelően válogatják ki a térEGY A MILLIÓK KÖZÜL Egy jólsikerult klubestről A Miskolci Városi Tanács diósgyőri Ady Endre Művelődési Otthonában február 24-én családias összejövetelt rendeztek a klubtagok részére. Ekkor adták át a házi sakkverseny győzteseinek: Csűr Györgynek, Vas Zoltánnak, Marton Józsefnek a nyeremény tárgyakat. A versenyfirá- nvításáért pedig külön elismerésben részesítették Szabó Edét, az egykori sakk-szakosztály lelkes tagját. A verseny három és fél hónapon át aktivizálta a sakkot kedvelő klubtagokat. A győztesek elmondták, hogy helyes kezdeményezés volt ez és kérték, hogy a kultúrotthon vezetősége a jövőben is indítson hasonló ver— sikat mérgezéssel... Hány embert pedig vakbéllel. Ha a tanító úr nincs, mind belepusztul... Hát amikor a gép leszakította annak az embernek a karját!... Meg a törések, az elsősegélyek, amiket mind a tanító úr nyújtott... Hát az én lányomat is... Ugye, megmenti, drága tanító úr! Oh! A tanító tudta, hogy bíznak benne határtalanul! Dehát... Elegendő-e az akarás, hogy megkísérelje a lehetetlent? Sokszor szembeszállt már a leselkedő halállal, mindannyiszor visszavette tőle az áldozatot, de most? Mintha a hangját hallotta volna: a Halál már ott ólálkodott az ajtóban ... „Ügyes voltál eddig, gyorsabb, mint én ... de ezt... nem adom! A lány már az enyém....” Ott feküdt, ahová az áram levágta. Sápadtan, mozdulatlanul, kihűlő testtel, merevedő ajakkal, élettelenül. Valaki az előbb vizet öntött rá, a szájába is próbálták beleerőszakolni, de az ajkak már nem mozdultak, rátenyerelt a vén Kaszás ... — Gyorsan, gyorsan, mindenki menjen ki! — A tanító rendelkezett, erélyes és határozott volt. Most nem lehet udvariaskodni. A harcoló ember belehevült, hogy legyőzze ellenfelét. — Vizet öntöttek rá? Jaj, a teremtésit! Hozzanak egy sezlont ide. Valami pokrócot is gyorsan! Vizet akartak a szájába erőszakolni!... Ilyen badarságot! Ha a tüdejére megyen ... menjenek odébb... Menjen ki mindenki... Hagyják nyitva az ajtót... Nyissák ki az ablakot is ... Levegőt, levegőt. Minél több levegőt! Az udvaron tolongott a falu. Mindenki befele nyújtogatta a nyakát. — Ne jajveszékeljenek itt! Telefonáljanak a mentőkért. Hívják őket... Az én felelősségemre! Így. A lányt fektessük fel ide. Jó. Most már menjenek ki maguk is. Vissza lehet ezt a másfél órát szavakban adni? Lehetetlen! Az udvaron síró, jajgató, kezüket tördelő asszonyok. Valaki imádságot mormol félhangosan. Sápadt, riadt tekintetek, félelem, döbbenet. A szél orkánszerűen tombol, lesepri a kalapokat. — Mentse meg, tanító úr!... Már csuromvíz. A szakadatlan munka: a mesterséges lélegeztetés lassan elfogyasztotta erejét. Oh, de jó volna egy perce tnegpihenni! Egy perc? Hátha ezen a percen múlik ... Ismét összeszedte maradék erejét, lélegeztette, masszírozta a lány szívizmait. Fél óra ... háromnegyed... egy óra ... másfél óra __Most f og összeesni. A' hátán patakokban folyik a víz. Nyitva az ajtó, ömlik be a hideg. „Mentse meg ... tanító úr__mentse m eg ... Nem adom ... A lány már az enyém ... Ezt... ezt... nem adom.” — Él! Emberek, emberek, jaj istenem, él! Él! Látták? Látták? Megmozdultak a lány ajkai, sivítva tört ki belőle a levegő. Egy pillanat, egy félpillanat csupán, de élt. élt! Aztán újra megdermedt. De ez a pillanat a győzelem volt. Visszaadta a hitet, az erőt. „Mehetsz már. Kaszás, mehetsz... én sem adom!” — Száraz, meleg ruhát gyorsapkát ahogy felkapta valahonnan, még mindig csak szorongatta a kezében, sokára tette fel, mire belepte a haját a hó. Tizenöt, húsz ház előtt Az életmentő tanító ... szaladtak el. Valaki szembe jött. Köszönt, de nem vette észre: rohant életet menteni. Mindenek előtt a szerencsétlenül jártat kell látnia, hogy megtudja, milyen mértékű az áramütés. Utána Kocsis Lajos loholt, minden bizodalma a tanítóban volt. Hiszen orvos legközelebb 10 kilométerre lakik, s az is lehet, hogy valahol a körzetében tartózkodik. Mikorra érne ide a hófútta dombokon? Abba is beletelne három óra, amíg a mentők befutnak ... A lányom meg ... A teste már kihűlt... — Mentse meg, tanító úr! Hiszen lehetetlen, hogy... Megmentett már másokat is... Az egyiket tetanusszal, a máy A szél végigsepert az utcáikon. Belekapaszkodott a fák füstökébe. Cibálta, rázta a fa- •gyos gallyakat, dehát... nem ltudott már azokról elvinni ’semmit! A levelek lehullottak Irégen: elnyelte a sár, betemet- ■te az idő. | Reggel még úgy látszott, .hogy tavasz lesz. Enyhe légáramlat ölelte körül a falut, s [megmozdult a föld. Mintha ál- ■mából felébredve, lélegzett [volna egyet. ■ Ezt a leheletnyi rezdülést [csak az tudja felfogni, aki [maga is közel van a földhöz, ismeri a föld munkásait, együti [kél, együtt fekszik velük; évtizedeket tölt el tanulással és [tanítással — falun. Aki úgyszintén, mint a mezei munkálok, ismeri a határt, mint a te nyerét, külön-külön emlékezik minden fára a dűlőutakon. Tudja, hogy melyik táblába mit érdemes vetni, hol kellene [trágyázni, talajt javítani; aki — ha ilyen meleg fuvamlat mosolyog be az ablakon — metszőollót vesz a kezébe, és kiballag a kertbe. Kötéllel sem lehetne visszatartani. De ez a mostani napsütés csak csalók^ üzenete volt a tavasznak. Délután már hidegre fordult az idő, s nemsokára szállingózni kezdett a hó. Az ablaknál állt, innen nézte. hogyan kavarja, sodorja a szél az egyre sűrűbben hulló fehér kristályokat, amikor a háta mögött váratlanul kicsapódott az ajtó. — Tanító úr... meghalt a lányom! — Mi történt? — A vasaló ... A villany... agyonvágta... Rohanás. Végig az utcán. A mesztendő növényféleségeket, Tervbe vették, hogy a jelenlegi juh- és sertésállományt is növelik. Ennek feltételei adottak; a szövetkezetnek jc legelői vannak. Az állat- állomány növelése végett a lyubatanyai üzemegységben a növénytermesztésről feltétlenül áttérnek az állattartásra, ezért itt a kenyérgabona helyett takarmánynövényeket kell termelni. A takarmánytermesztés a meglévő — 102 darabból álló — szarvasmarhaállomány tejhozamának növelése szempontjából is fontos tényező. A vezetőség most úgy határozott, hogy a tagság munkájának megkönnyítésére két erőgépet és több munkagépet vásárol, ez nagyban hozzájárul majd az egyes növényféleségek átlagtermésének növeléséhez. Lőrincz László Lyubatanya senyt. Kiemeltek a fiatalok be kapcsolásának fontosságát is..; Az asszonyok pedig elmond-* ták, hogy sokszor elégedetlen-^ kedtek és Icorholták férjeiket,* mert estéről-éstére a klubba|: igyekeztek, most azonban' lát-í ják, hogy ennek komoly alap-* ja volt. A jövőben tehát na-’}, gyobb kedvezményekre számít-* hatnak a sakkozók... |j Az estét az Egrcssy Bénii Zeneiskola növendékei szébb~'\ néZ szebb hegedű- és zongora-.j számoklcal színezték, s tréfás* jelenetekkel gazdagította az% irodalmi szakkör is. Műsori után terített asztalok mellett,j jó hangulatban szórakozott ai tagság. 4 Balázs József *
