Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
ESZAKMAGYARORSZAG / 3 Szombat, 1962. február 17. Germanus Gyula professzor, a világhírű orientalista tudós arab irodalomtörténeti könyvén dolgozik. Képünkön: Germanus professzor arab ruhájában, amelyet Ibn Szaud királytól kapott. Korai csirke „Csip ... csirp ... csirip ... csip... Nemsokára elvisznek bennünket. Te hová mész Csibe pajtás? Tiszapalkonyára? Hallottam hírét az ottani termelőszövetkezetnek, amikor még a tojásban voltam. Embrió koromban arról a környékről kerültem ide, szép vidék, nem csalódsz majd ... A Petőfiben — ez a termelőszövetkezet neve — tavaly is foglalkoztak naposcsibe neveléssel és a tagság véleménye szerint megérte. Szép summát hoztak a konyhára elődeink. No, szervusz pajtás! Engem a Cserehátra, Gagybátorba visznek, nem hiszem, hogy még az életben találkozunk. Nőj nagyra ...” Ezt a beszélgetést kitaláltam. A szikszói baromfikeltető állomáson kíséreltem megfejteni a csibe-beszédet, s ez elég nehezen ment, mert mintegy Szalagszert! építkezéssel 8 hónap alatt készül el egy négyemeletes lakóház Diósgyőrött Növényvédelmi szakmunkásokat képeztek a borsodi tsz-ck részére A Borsod megyei közös gazdaságokat évről évre több millió forintos kór érte a különböző növényi és állati kártevők által okozott terméskiesés következtében. A kártevők elleni védekezést sok esetben azért nem tudták idejében és eredményesen elvégezni, mert a tsz-ekben nem voltak növényvök megismerkedtek a megyében leggyakrabban előforduló kártevőkkel és az ellenük való védekezés módozataival. Megismerték a különböző növényvédelmi gépek működését és kezelését. A tanfolyam végétért; s a vizsga sikeres letétele után 24 festők és más iparosok. így a 11 épületben folyamatos, nyugodt munkát biztosítanak a szakipar részére, ami nemcsak a határidők betartásánál, de a minőségben is jelentkezik majd. A szalagszerű építkezéssel a terv szerint nyolc hónap alatt adnak át egy négyemeletes lakóházat. EZENKÍVÜL a második félévben a Kilián-lakótelepen újabb 400 lakás alapozásához fognak. Ezeket az épületeket már nagyelemekből szerelik össze és a dolgozók itt is sza- lagszerűen szervezik meg munkájukat. 1.5 milliárd forint értékű termék A kisipari szövetkezetek ez évben csaknem másfél milliárd forint értékű terméket adnak át a külkereskedelmi vállalatoknak. Export-cikkeik között tízezer féle készítmény található, amelyek 70 országba jutnak el. Ebben az évben újabb 200 féle termékkel gyarapítják az áruválasztékot. Készítenek exportra komplex generátort, műanyagformázó gépet, betonszilárdság-vizsgálót és számos más műszert. kétezren csipogtak egyszerre a fülembe. Ahogy a „szavukból” kivettem, jövendő sorsukról beszélgettek. Minthogy azonban ezt mindenki előre sejti, jobbnak láttam az interjút Korpa Istvánnal, az állomás vezetőjével elkészíteni. Egy „kotlós” — 10 000 csirke A „kotlós” szó csak afféle hasonlat. Hiszen a padozathoz erősített tízezres gép, a mű- anya nem kotkodácsol, nem virtyog, nem vartyog, mint természetes elődei, ha a féltett tojásokhoz közelítünk és nem csinál olyan viccet, mint a dalban szerepel, amelyet szintén a községben jegyeztem fél. „A szikszói lányok tyúkot ültettek — Egy tyúk alá harminchat tojást tettek — Harminchat. tojásból csak egy kakas lett. — Az is kappan lett... — Jaj szikszói lányok, mi lesz veletek?" Ezek a „kotlósok” — 14 darab van belőlük — ártatlanok és szelídek. Teljesítményük azonban figyelemre méltó. A keltető kapacitás egy idényre 140 ezer darab, tehát egyre-egyre tízezer csirke jut. Ezt csinálja utánuk egy „igazi” kotlós!... — No, és mi van a „kappan- nal”, azaz: a selejttel? — Ezt nagyon leszorítottuk — mondja Korpa István. — Annyira, de annyira, hogy az szinte már szóra sem érdemes. Az idei évadban eddig 8 ezer 800 csibét keltettünk, selejt alig akadt köztük. Mindez a gondos munka eredménye. Az állomás dolgozói körültekintően, hozzáértéssel dolgoznak. Korpáéknál az egész család a „szakmában” van, pályafutása alatt mintegy 14 millió csirkét keltettek gépi segítséggel életre. Rettegve gondolok rá: ha az a 14 millió csirke most mind egyszerre csipogna a fülünkbe! Palkonya és Gagybátor már jelentkezett A sok-sok csibét természetesen el kell helyezni, időben el kell szállítani, keltetés után az állomáson több napig nem maradhat. A termelőszövetkezeteket tehát, melyek naposcsibe neveléssel foglalkoznak, „beütemezik”. hogy honnan, mikor jelentkezzenek. Amikor ott jártam, éppen Gagybátorba vitték a csipogó, síró-rívó népséget. — Tiszapalkonyára is elszállítottunk mát ötezer darabot — mondja az állomás vezetője, akinek hangjába némi aggodalom vegyült. Hamarosan az is kiderült, miért? — Az elmúlt évihez vizonyft- va, tervünk emelkedett. A termelőszövetkezetek sokfelé foglalkoznak már az igen kifizetődő naposcsibe neveléssel, azonban megfeledkeznek róla, hogy időben be is jelentsék igényüket Ez kettős veszély- lyel jár. Az egyik: — lehet, hogy nem kapnak csibét, amikor jelentkeznek, a másik: itt a kikelt csibe és mi nem tudunk vele mit kezdeni. Nagyon fontos tehát, hogy a termelőszövetkeztek mielőbb bejelentsék igényüket. Gagybátor és Tiszapalkonya már jelentkezett, no, de szeretnénk tiszta képet látni az egész megyéről. még — vetem — Várnak közbe. — Rosszul teszik — mondja Korpa István. — Ahol megvan rá a mód, hogy elhelyezzék ezeket a kis jószágokat, legjobb, ha most szállítják el, hiszen köztudott, hogy a korai csirke a legszívósabb. Hetvenezer tojás egy nap alatt — Kimondani is sok. m — Pedig annyi az! Utaltunk már rá. hogy a ,,selejtmentes termelés” gondos munka eredménye. Többek között a keltetési időszak alatt háromszor is ellenőrzik — „lámpázzák” — a tojásokat. Először negyvennyolc óra, másodszor 10 nap, harmadszor 16 nap múlva. Ilyenkor minden egyes tojást külön-külön átvilágítanak, hogy az esetleges se- leitet időben kivegyék és másikkal pótolják. 70 ezer tojás ez. S mindezt egy nap alatt — egy ember, Korpa Istvánné végzi. — S mi történik a kivett tojásokkal? — Az attól függ, hogy mikor vesszük el. Amelyik a 48 órai vizsgálatnál nem mutatkozik megfelelőnek, még alkalmas étkezésre. A többit a kikelt csibék takarmányozására használjuk fel. Üzenet Szolnokra Panaszuk van a szikszóiaknak. Most kaptak hat darab új keltetőgépet, már be is állították azokat, csak éppen nem működnek. A szerelő vállalat, amely Szolnokon székel, húz- za-halogatja az átadást és a még hátralévő munkákat. így hát Szikszón jogosan aggódnak a terv teljesítése miatt és később. amikor a termelőszövetkezetek baromfitenyésztői üres kézzel mennek haza, ne csodálkozzanak Szolnokon, ha sűrűn csuklanak... Onodvárl Miklós Az idő igazol! Gondolatok a DIMÁVAG Fiatal Műszakiak Tanácsának munkájáról védelmi szakemberek. A Borsod megyei Növényvédő Állomás az idén először szakmunkásképző tanfolyamot rendezett. A tanfolyamon a megye 24 legjelentősebb tsz-ének egy- egy tagja vett részt. A háromhetes tanfolyamon a résztve(Folytatás a 2. oldalról.) saibban termeljen és javítsa a termékek minőségét. _ Szakembereinknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy nyersvasból, acélból, hengerelt bugából ne csak teljesítsék, hanem lehetőleg túl is teljesítsék tervüket, ezzel segíthetik legjobban a többi iparágak termelését, a készgyártmányok mennyiségének növelését. Ezért arra kérem az illetékeseket: dolgozzanak ki javaslatokat, módszereket a kohászok anyagi érdekeltségének növelésére, ösztönzőbb premizálási rendszerek bevezetésére — mondotta. — Az ötéves terv második esztendejében kohászatunktól még több exportterméket vár a népgazdaság. A termelés mennyiségi növekedésével egyidejűleg növekszenek a minőségi igények is — s bár a kohászati üzemek dolgozói a minőség javításában is jó eredményeket, szép sikereket értek el — bőven akad még tentsz-tag kapta meg — Borsod megyében első alkalommal — a növényvédelmi szakmunkás bizonyítványt; A tsz-ekben visszatérve ők irányítják a kártevők elleni védekezést és ők szervezik meg a figyelőszolgálatot. nivalónk. Egyik fontos feladat például, hogy megszüntessük a szállítások egyenetlenségét. Gácsi Miklós a költségvetést a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Nagy Zoltán Borsod megyei képviselő szűkebb hazája, Ózd problémáival foglalkozott. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az elnöklő Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy legközelebbi ülését február 17-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Az ülés napirendje: Az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, valamint az interpellációk. * A délutáni ülésen részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Ajtai Miklós, az Országos Tervhiva- 1 tál elnöke is. (MTI) Milyen gyakorlati és elméleti tevékenységet fejt ki egy gépgyárban a Fiatal Műszakiak Tanácsa? Más szóval: betolti-e ez a fórum küldetését, és milyenek a perspektívái a jövőt illetően. Sokan emlékeznek még rá, mennyi vitára, esetenként rosszindülatű megjegyzésre került sor, amikor egy-egy üzemnél szóba került az ifjúság aktivizálása a műszaki kérdések megoldásánál. A vita alapját az képezte, hogy sok helyen nem bíztak a fiatal mérnökökben, technikusokban. Azt vallották: olyan feladatokat semmi esetre sem oldhatnak meg a kevés gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező ifjak, amelyeknél csődöt mondott az idősebb műszaki generáció gyakorlati és elméleti felkészültsége. Fölösleges dolognak tartották a Fiatal Műszakiak Tanácsát. Mások viszont abból indultak ki, hogy éppen az ifjúság új iránti fogékonysága, szélesedő érdeklődési köre az, ami sokat segíthet valamely technikai vagy technológiai folyamat megoldásában. Ezt vallották az üzemi KlSZ-szerveze- tek is. Sok helyen a műszaki és a gazdasági vezetők is kimondták: szükség van olyan szervre, amely átfogja és a legfontosabb feladatok megoldására irányítja a fiatal technikusok és mérnökök figyelmét. / Hogy a két álláspont közül melyik volt a helyesebb, arra a gyakorlat, ez a tévedhetetlen ítélőbíró adott feleletet. Időközben tisztázódott a tanács feladati hatásköre és programja. S ha valaki végiglapozza a DIMÁVAG Fiatal Műszakiak Tanácsának tavalyi, vagy tavalyelőtti tevékenységét, bizalmat szavaz az ifjúságnak. Az 1961-es munkákat a Műszakiak Tanácsa három fő csoportra osztotta. Védnökséget vállalt az exportgyártmányok felett, tovább szélesítette a takarékossági mozgalmat és a tanács valamennyi tagja elvállalta egy-egy fontos műszaki kérdés megoldását. Mindhárom dolog fontos, mégis előtérbe kell helyezni az exporttervek teljesítésének jelentőségét. Hogy oldották meg ezt a tanács tagjai? Elhatározták, hogy személyre „bontva”, védnökséget vállalnak valamennyi export- gyártmány műszaki előkészítése, forgácsolása, szerelése és szállítása felett Másszóval: saját munkaterületükön. KTSZ- alapszervezetükben gondoskodnak arról, hogy a gyárat határidőre elkészített, kifogástalan minőségű szerszám- és egyedi gépek hagyják el. Adott szavukat teljesítették. Erre bizonyíték: a DTMáVAO 103 százalékon felül teljesítette exporttervét. Nemcsak az úgynevezett ..globális” tervnek tett eleget, hanem tételesen is kielégítették az exportigényeket. Különösen a kábelgépek szerelésénél tűntek ki a fiatatok Ez talán abból is adódik, hogy az üzemnek mintegy 80 «Szóikká ifjúmunkás. S ezek a fiatalok megértették az exporttervek teljesítésének fontosságát. A kábelüzemnél egyébként a gyár export-munkáinak több mint a felét készítik. Az itt dolgozó ifjúmunkások vállalták el többek között az MKF—19 típusú finomhúzó és az MKH—19 hajszálhúzógép határidő előtti elkészítését. A Fiatal Műszakiak Tanácsának egy része Lukács László mérnök vezetésével megteremtette a gyártás feltételeit, így a 13 gépegységből álló csoport határidő előtt hagyhatta el a DIMÁVAG-ot. Nagy része van ebben az üzemben dolgozó Tomorszki és Rásztóczki-brigád fiataljainak is. ók mindennapi munkájukkal bizonygatták: a fiatalság által vállalt védnökség nem pusztába kiáltott szó. Az anyagtakarékosság fokozása — a gyár fiataljai vállalásának másik igen fontos pontja. Javaslatokat készítettek a hulladékanyagok hasznosítására, illetve csökkentésére, azt ígérték, hogy a korábbi évhez viszonyítva 20 százalékos fejlődést produkálnak. S mint a hat hónap munkájának mérlege mutatja: 21 százalékos megtakarítást értek el a DIMÁVAG ifjúmunkásai, ami több mint 200 ezer forintnak felel meg. Végül, harmadik pontként személy szerinti bontásban egy olyan tervet készítettek, amely előírja, hogy a tanács tagjai egy-egy fontos műszaki fejlesztési kérdés megoldásában tevékenykedjenek. 31 ilyen feladat közül, hat hónap alatt 17-et sikeresen megoldottak. Nagy István üzemvezető és Magyar István MEO csoportvezető e feladatok révén kísérletezte ki az öntvényjavításnál a fémgittelést. Galydos Lajos, Garamvölgyi Tivadar és Kocsis István pedig a különféle gépek házi szabványosítását végezte el. És végül néhány szót a Fiatal Műszakiak Tanácsának idei programjáról. Továbbra is fontos feladatuknak tekintik az exporttervek teljesítését és a takarékosságot, de ezen túlmenően védnökséget vállaltak a gyár új feladatai, az agregát és a célgép-gyártás felett is. Erre ismét gondos tervet készítettek, megjelölve azokat a részfeladatokat is. amelyek biztosítékai az új feladatok sikeres elvégzésének. Köztudomású. hogy a DIMÁVAG-ban a korábbi években hasonló természetű munkákat még nem végeztek, és talán éppen a munka újszerűségénél fogva is alkalmas lesz arra. hogy a fiatalok megszeressék és szívügyüknek tekintsék a gyártási folyamatokat. A tervek szerint orsós fúró- és tolóegységek, előtétek, állványok és köraszta] szériák készülnek majd sorozatgyártásban. A célgépeknél viszont egy-egy konkrét technológiai folyamat megoldására alkalmas forgácsológépet kell majd gyártani. A. idő igazol! bebizonyította, hogy azok. akik letették voksukat az ifjúság mellett — helyesen jártak el. A fiatalokra számíts»» lehet. Paulovits Ágoston Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka | „Valami van, de..." Annyi panaszkodó emberrel találkozom az utóbbi idő- : ben, hogy ha valamelyik mégis elfelejt panaszkodni, I menten arra gondolok: valami baja van ... Divat lett a i panaszkodás. Téma. Társasági etikett: viselkedj panaszkodó • módjára, különben megrónak!... : Es az az érdekes, hogy legtöbbször azok panaszkodnak, i akiknek semmi okuk rá. Akiknek okuk volna, azok nem r érnek rá ilyesmire. Igen, ilyesmire, mert hiszen a panasz- ? kodás oka legtöbbször semmiség, amolyan „jaj, de elfeküd- I tem a derekamat!” Két asszony megy hazafelé a piacról s j miután kijutottak a tömegből, a villamosmegállóig panasz■ kodnak. Hová lett a zöldség, a bab, a hagyma ... Disznóság! | Megette a fene az egészet. — De hogy miért ette meg, azt j nem mondják. Vagy mert odáig már nem jutnak a követ- ' keztetésben — igen, a következtetésben, mert részben van : igazságuk —, vagy mert szusszal nem bírják, akkora porté- S kával teli szatyorral cipekednek — igazságuk ellenére is. j No meg persze, mindig az az érdekes, ami nincs ... A múlt hét derekán valaki azzal keresett fel, tudnék-e » neki protekciót szerezni az IBUSZ-nál. Mert ő egy szeren- ) csétlen ember. Nagy keservesen összegyűjtötte az útiköltsé- j get, hogy kiutazhasson a márciusban kezdődő lipcsei vá- ! sárra és tessék, most azzal fogadják az IBUSZ-nál, hogy: 1 betelt a létszám! __No persze, mert nálunk minden így ! megy! Mit tudják ők, hogy mennyit garasoskodott, míg ■ végre összegyűlt a pénz... Ismerem az illetőt. Szavamra ! mondom, egy fillért sem kellett kuporgatnia!... Es nem j tudom, miért esik annyira kétségbe, hiszen nem ez lenne j az első külföldi útja. Mondtam is neki: menjen Bulgáriába, ! oda még van hely. Oda nem megy. ö spéciéi Lipcsébe akar! ) Es ha egyszer akar, miért gátolják meg benne! Igaz, volt ! már külföldön, de __ E s ha már a példálózásnál tartunk, hadd mondjak el ! még egyet. Akinek kocsija van, többnyire törzstagja vala- ) melyik presszónak. No ebben semmi sincs, váljék egész- ' ségére. De! — E körökben hallani legtöbbször arról, hogy . a kocsitulajdonos nincs megelégedve a kocsijával, pont 1 azzal, ami van neki. „Nélkülözött” ő azért éppen eleget! y Neki a Wartburg nem jó, Moszkvicsra nincs pénze, arra • csak a „fejeseknek” jut, az olyan „csórónak” mint ő, nem I telik csak Wartburgra. Bezzeg, ha... — de ezt már nem I mondja hangosan. Bizonyára nem azt súgja társának, hogy: ' Bezzeg, ha nyolc-tíz évvel ezelőtt csak egy ócska Opelja is . lett volna ... | Panaszkodunk. Ki ezért, ki azért. Én azért, mert a lá- I nyomnak még nem vehettem zongorát, te azért, mert meg■ úntad a Wartburgot, ő azért, mert lemaradt Lipcséből. Fa- : naszkodunk, miközben én már elfeledtem, gyerekkoromban I mennyire örültem egy semmi kis szájharmonikának; te elfeleded, micsoda nagy napod volt, ha megnyergelhetted a j keresztapád biciklijét; ő nem is gondol már rá, mily nagy I örömet jelentett egy kirándulás valamelyik szomszédos városba... No igen, ne emlegessük folyton a múltat. Az ; már elmúlt. De volt! S ha volt, akkor emlékeznünk is kell. I Akkor másért és másképpen panaszkodtunk, j Amikor oktalan panaszkodókat hallok, valahogy mindig ■ felködlik benném Rajkin, a művész. „Valami van, de... ! nem az az igazi” — idézi az örök-elégedetleneket. Valóban, I még nem az igazi, ennél még többet akarunk. De azért valami ' már van! S ez is sokkal több, mint ami volt! Több már csak azért is, mert nem is olyan rossz a fül-1 ! nem ilyen „rettenetes” panaszokat hallani... , — Csala — DIÓSGYŐRÖTT, a Kilián- lakótelepen az ötéves tervben 2400 lakást építenek. Ezeket már nem hagyományos módszerekkel építik fel, hanem közép- és nagyblokkokból szerelik össze. Az új lakótelepen középblokkos módszerrel eddig 390 lakás készült el, ezek építése átlag 10 hónapot vett igénybe; A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak az idén 11 épületben újabb 528 lakást kell atadniok. A munkák meggyorsítására szalagszerű építkezést vezettek be. A szalagot először a lakóházak szerkezeti vázának összeállításánál alkalmazták. A munkát úgy szervezték meg. hogy lépcsőzetesen, két toronydaruval egyszerre nyolc négyemeletes házat építsenek. így egy-egy lakóházat egy hónap alatt hoztak tető alá. A még hátralévő három épület szerkezeti vázát pedig márciusra készítik el. A műszakiak jó munkáját dicséri, hogy a lakótelep építkezésein az idén először dolgozhatnak szalagszerűen a szakiparosok is. A munkákat úgy irányítják, hogy egy épületben egy szakipar tevékenykedjék. így például először az egész házban felszerelik a vízvezetéket, a központifűtést, és a villanyvilágítást. Amikor ezzel elkészülnek, csak akkor kezdik meg munkájukat a burkolok. Ókét követik az asztalosok, a
