Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

4 ESZAfcMAGYARORSZ ÄÖ Péntek, 1962. február MU Az első félév tapasztalatai a XXI-es számú általános iskolában Áz 1961—62. tanév az isko­lareform megvalósításának első esztendeje. Az eddig eltelt hó­napokban főleg a helytelen gyakorlatok, nézetek feltárása, politikai és pedagógiai képzett­ségünk emelése volt a felada­tunk, hogy a célkitűzések meg­ismerése után alkalmassá vál­hassunk a reform megvalósí­tására. Az oktató-nevelő mun­kában eddig elért eredménye­inket céltudatosan igyekeztünk megszilárdítani, hogy a reform biztos alapokon nyugodjék. Uj módszerekkel kísérlete­zünk, azonban vigyázunk arra, hogy e kísérletezések ne vál­janak öncélúvá és hogy a me­revségek, kötöttségek feloldá­sa ne vezessen hanyagságok­hoz, lélkiismeretlenséghez, fe­lületességhez. A szocialista vi­lágnézet tudatos alakításával, formálásával mindinkább kö­zeledünk ahhoz, hogy a gyer­mek megértse mi történik kö­rülötte, megértse a természet és a társadalom jelenségeinek, eseményeinek okait, azok tör­vényszerűségeit. A megismert törvényszerűségek alakítsák szemléletét, gondolkodásmód­ját . A tanulók' túlterhelésének megszüntetése végett valamennyi nevelő igyekszik megismerni az egész általános iskolai tantervet. A tantervi fegyelem betartásanan a legszigorúbb mércét állítot- •tuk magunknak. Mind nagyobb sikerrel szakadunk el ű tan­tárgyi sovinizmustól. A legéle­sebben elhatároljuk az isme­ret, a jártasság és a készség fókára emelendő egységeket, s igyekszünk azokat a megfelelő szinten elsajátíttatni. A tan­könyv anyagát nem mechani­kus módon „adjuk át” a tanu­lóknak. A lényeget minden esetben kiemeljük, s ha a szük­ség úgy kívánja, bátran nyú­lunk a tankönyv egyszerűsíté­séhez és rövidítéséihez is. Nagy gondot fordítunk a tanulók egyéni megismerésére, s ha lehetséges ezt is, de az életko­ri sajátosságait minden esetben figyelembe véve ke­ressük a megfelelő módszere­ket. Ezt különösen szem előtt tartjuk az úgynevezett átme­neti időszakban: az I., V. és a VIII. osztályokban. Nagy gon­dot fordítunk a tanulók megis­merő és cselekvési tevékeny­ségének fejlesztésére. Előbbi területen eredményeink már jónak mondhatók, utóbbinál még javítani kell munkánkon. Az óra számonkérő részében arra törekszünk, hogy a gyen­gébb képességű tanulók is ak­tivizálódjanak. A házi felada­tot minden esetben előkészít­jük, s azok megadásánál a gya­koroltatásnak szánjuk a dön­tő szerepet. Nagy gondot for­dítunk arra is, hogy diákjain­kat megtanítsuk tanulni. A nevelők szorgalmasan hospitálnak egymás óráin. Ta­pasztalataikat kicserélik, segí­tik egymást. Negyedévenként tapasztalatcsere tanításokat tartunk, az új módon alkalma­zott módszerek bemutatására. Ezeket értékelő vita követi. Az itt történt megállapodások után egységesítjük a módsze­reket. Az eszmei-politikai- pedagőgiai egység megvalósítása végett fontos kritériumként kezeljük a szo­cialista nevelés céltudatos fel­ismerését, a pedagógiai opti­mizmust, a nevelői tevékeny­ség kiterjesztését a tanítási órán és az iskolán kívüli munká­ra. Az itt adódó lehetőségeket is igyekszünk •— a lehetőségek­hez inérten — maximálisan ki­használni. A helyettes igazgató aktiv részese az iskola vezetésének. Az osztályfőnökök munkáját kiemelten felelősségteljesnek tartjuk. A napközi otthon ve­zetője is, mint a testület teljes értékű tagja, eredményesen segíti az iskolai és a családi nevelést. A jövőben még az egységes eljárások következetes alkal­mazásán, a vitaikészség fejlesz­tésén, a bírálat és az önbírá­lat egészséges és építő jellegén kívánunk javítani. Az előbbit időszakos feladatok kitűzésé­vel, utóbbi kettőt pedig a pe­dagógia területén mozgó kap­csolatok és a tantestületi ér­tekezletek' tartalmának mélyí­tésével, nívójának emelésével kívánjuk elérni. Az iskolai közösség kialakításának alapját az osz­tályközösségekben látjuk. Az itt folyó nevelő munka vezető jé az osztályfőnök. Munkájában teljes egészében a köréje cso­portosuló úttörő aktívákra tá­maszkodik. Az iskolai osztályközösségek kialakításának egyik legfonto­sabb tényezőjeként kezeljük az osztályfőnöki órákat, éppen ezért ezek nívójának állandó emelése legfontosabb célkitű­zéseink közé tartozik. A közösségi nevelés megva­lósításáért folytatott harcunk­ban mindinkább megvalósul­nak azok a nevelési lehetősé­gek, amelyeket az úttörő szer­vezőt nyújt Az év elején átszerveztük osztályközösségeinket, őrsi cso­portokra osztottuk. Csoportve­zető az őrsvezető, vagy he­lyettese lett A csoport*aktíva- hálózattal, fegyelmi-, tanulmá­nyi- és rend-felelősökkel egé­szül ki-. Az osztályfőnök ezek­kel tartja a kapcsolatot. A cso­portok (őrsök) aktivál képezik az osztálytanácsot. Ez havonta ülésezik, az osztályfőnök veze­tésével, amit osztálygyűlés kö­vet. Ezek feladata az elmúlt időszak munkájának értékelé­se és a megvalósítandó felada­tok megszabása. Az osztályta­nácsok alkotják az iskolataná­csot, mely negyedévenként ha­sonló célzatú ülést tart. Ezeket ugyancsak iskolagyűlés követi. A szocialista nevelés felada­tainak megvalósításához elen­gedhetetlenül szükséges o társadalom támogatása, a szülők tevékeny részvétele az iskola éleiében. Legfonto­sabb feladataink között szere­pel tehát, hogy iskolánk meg­szilárdítsa, kiszélesítse kapcso­latát a szülőkkel, a társada­lommal, a társadalmi szervek­kel. A pedagógusok nevelőmun­kájuk szerves részének tekin­tik a szülők pedagógiai kultú­rájának emelését, s azon fá­radoznak, hogy megismertes­sék velük az iskola célkitűzé­seit és ezek megvalósításának módját. A nevelőtestület egy­úttal igényli és szívesen fogad­ja a szülők bírálatát és hasz­nos tanácsait. Iskolánk kapcsolata az üze­mekkel, vállalatokkal még gyenge. A KISZ-szel való kap­csolat szorosabbra fűzése is a következő félév feladatai közé tartozik. Dunai Béla igazgató II kisipari szövetkezetek 140 expor!ci!:kének bemutatója Az OK1SZ Népköztársaság úti bemutatótermében a Buda­pesti Műszer- és Gépipari KISZÖV exportra készülő gyártmányaiból kiállítást ren­dezett. A tíz napon át nyitva- tartó kiállításon 140 műszert mutatnak be. Hely hiányában ezek exporttermékeiknek csu­pán egyharmadát képezik. Békés Miklós, a KISZÖV el­nöke a kiállítás megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatón elmondotta, hogy az utóbbi négy évben a kisipari szövet­kezetek műszer-exportja meg­négyszereződött. Az idén pél­dául 300 rpillió forint értékű terméket adnak át a külkeres­kedelemnek. A szövetkezetek ez évre már most is nagyszámú megrendeléssel‘ rendelkeznek, ja kiállítást azért rendezték 'meg, hogy a következő évek exportjának a növelését meg­alapozzák. FURCSA TÖRTÉNET (Rettentő Irta: Horváth József í&od riguez j Furcsa kis történet e ház története. Furcsa — mostaná­ban ritkán fordul elő ilyesmi. De ha nem is gyakori — vagy mondjuk úgy: egyáltalán nem általános — akkor is érdemes szóvá tenni, mert talán akad olyan ember, aki megszívleli a ház lakóinak sorsát és ember­ségesebb belátásra bírja a ház gazdáját.; « m A házban három nő lakik. Egy idős özvegyasszony két középkorú gyermekével: egy beteg lánnyal és egy gyárban dolgozó munkásnővel. A ház így 1 külsőleg igen rossz, valósággal siralmas ál­lapotban van. De belül a kály­hában vígan pattog a tűz, a frissen mosott, vasalt csipke- terítők, függönyök, a tisztára söpört szőnyegek, a puha dísz­párnák a heverőkön, a színes képek a falon — mind meg­annyi bizonyítéka: a három asszony- a legkedvesebbé, a legotthonosab.bá igyekszik va­rázsolni ezt a szoba-konyhás, kicsi lakást. Számukra talán nincs is meghittebb hely a vi­lágon, itt töltik el életüknek csaknem egész részét — ün- nepjeiket és hétköznapjaikat —, szolid kis örömökkel, békés megelégedettségben. Tavasszal, amikor kizöldül a kert, vagy nyári estéken, ami­kor különösen tékozlóan ont­ják illatukat a pompázó virá­gok, és csendes őszi délutáno­kon — a három asszony szíve­sen üldögél az udvaron, vala­mi apró munkával bíbelődve. Ilyenkor megered közöttük az emlékezés csendes kis pata­kocskája. Ilyenkor szóba kerül újra, meg újra, hogyan küz­döttük le életük legnagyobb nehézségeit, hogyan teremtet­tek itt otthont maguknak a háború után, mikor a feldúlt, romos lakást bérbe adta nekik a háziúr. Mert ők már csak háziúrnak nevezik magukban a házi­gazdát, a régit éppúgy, mint az újat. Az újat is, aki másfél éve vette meg ezt a házat. — És talán nagyobb úr a réginél is .*, — ilyenképpen gondolkozik róla a három asszony. És hogy így véleked­nek, annak megvan a magya­veranda felett megrongfiSSdott a háztető.­— Eljöttem megjavítani a tetőt — állított be január »» án. Felment a padlásra ét munkához látott s s « A fénykép mutatja, min M* gozott egész nap! — A cserepeket mind le­szedte és rárakta a mennyeaef­A házigazda életveszélyessé tette a rázata: az új házigazda fel­dúlta, megzavarta a három asszony békés életét*-r Egyszer megjelent és ki­jelentette, hogy lebontja a házat, mert újat akar helyébe építeni. Mi azonban nem me­hetünk a szabad ég alá .; , — sorolják most panaszukat az asszonyok. — Felajánlott hát nekünk egy padlásszobát. Mi fzt nem fogadtuk el. Ebből az­tán bonyolult ügy keletkezett, a tanácson is sokat tárgyaltak velünk és igazán a legjobb indulattal álltak mellettünk... A házigazda azonban újabb tervet gondolt. ki, amikor a re. Ez a nagy súly most bér- melyik pillanatban beszakít. hatja a tetőt. Amikor pedig hó esik, valósággal rettegésben élünk. i i — Életveszélyessé vált szá­munkra ez a ház!; ■ < De hová menjünk, mit csináljunk?: >, Ez az ember valósággal kttfe az otthonunkból« • Furcsa kis történet* Valóban ritkán fordul elő ma mér ilyen embertelenség« De arra kel! törekednünk, hogy végleg megszűnjön az ilyesmi, a „háziurak’* önkényeskedése*«,, K. A. FtM: fis. Gj, „Megszólal66 a „reprezentatív sokaság66 Megvizsgálják mire takarékoskodik húszezer magyar család f LXI. Ez a sikeres belépő bátorsá­got öntött Gézába. Minden idegszálával esüggött most a gondolaton, hogy a szerencsét kézben kell tartani, mert kü­lönbén megszökik az ember mellől. Tíz perc múlva Nidossi szo­bája megnyílt előttük. Nidossi, a hajdani részeges tyúkszemvágó kótyagos tekin­tettel mérte végig a két test­vért; Zavaros volt a szeme tükre. Géza menten látta, hogy sokat ivott — Hallom, mi az a hétpe­csétes titok, amit el akartok nekem mondani? — mordult Gézára és társára. Géza előbbre lépett, s ő vit­te a szót: — Nidossi testvér! Budáról jövünk, és mindketten egyszer­re fedeztünk fel egy haldoklót a járdán. Egy testvérünk volt, isten nyugosztalja szegényt, va­laki kést döfött a hátába ... — Kést? Képletesen, vagy Igazán? — Igazán! Egy kést, Nidossi testvér. De akkor még élet volt kenne, és utolsó' pillanatban rfiég elnyöszörgöfct nekünk egy titkot. Ezt jöttünk jelenteni! — Hallom azt a titkot. — Azt mondta: i spanyol Kö­vetség... vörösök... Nidossi testvér! — Hogyan? Még egyszer? — hajolt előre ültében a íőbandir ta. — Spanyol követség... vörö­sök... Nidossi testvér! — ismé­telte egy haldokló eszedősségét híven utánozva Géza. — így történt! — erősítette meg a vallomást a sarokház- beli nyilas. A városparancsnok erősen gondolkozni látszott... — Hát most mit csináljunk, mit gondoltatok ki, testvérek, hallom? — kérdezte bárgyún Nidossi. Géza ismét kész volt a fele­lettel: — Ez nyilván azt jelenti, Ni­dossi . testvér, hogy a spanyol követségen^ vörösök bujkálnak. Valami kígyófészek lehet ott! Es ezt azonnal ki kell füstöl­ni! — Helyes. Derék fickó vagy, ezt én mondom! Helyén van az eszed. És vajon a szíved is a helyén van? Géza büszkén nézett a nyi­lasvezér képébe, majd lcato- násan összevágta magát: — Jelentem, Nidossi testvér, vállalkozom az akcióra! — Helyes! Jól van, testvér! Na várj csak. Megnyomott egy csengőt, mire egy hadnagyi egyenruhát viselő bandita ugrott be az ajtón: — Gyere csak, Kenéz! Intéz­kedsz, hogy azonnal szervezze­nek egy jól felfegyverzett kü­lönítményt, mondjuk egy sza­kaszt, nem, az. sok lesz. Mond­juk húsz embert. Ez a különít­mény gépkocsira száll. Válassz ki egy stramm, fiatal parancs­nokot. Aztán ennek a testvér­nek a vezetésevei kimennek a spanyol követségre. Gézához fordult: •— Te tudod, hol a spanyol követség? — Hogyne, tudom, Nidossi testvér! — Akkor te beülsz a sofőr mellé, és vezényeled a menet­irányt. — Megértve? — kérdezte re­szelés hangján Nidossi. — Igenis! — vágta rá kato­násan Géza. Ebben a pillanatban félsze­gen megszólalt a sarokházből való nyilas: — És énvelem mi történjék? — Te hazamehetsz — adta A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem belke­reskedelmi tanszékén 20 000 kartoték fekszik a tárolókban. Ezekre a kartotékokra jegyzik fel a dr. Bognár József egye­temi tanár vezetésével a tan­szék tudományos dolgozóiból és más területeken működő elméleti és gyakorlati szakem­berekből alakult munkaközös­ség újszerű vizsgálatának ada­tait, A munkaközösség ugyanis kérdőívet küldött szét 20 000 magyar családhoz, amelyeket úgy válogattak össze, hogy együttesen — mint egy csepp víz az egész tengert — hűen tükrözzél; az egész társadalom összetételét. Ez az első, úgyne­fci a rendelkezést Nidossi. — Elég lesz, ha egyikőtök megy, éspedig te — mutatott Gézára — vonulgz ki a különítmény­nyel. A másik harsány „Kitartás” kiáltással elhagyta Nidossi szobáját. Géza bent maradt. Kenéz, a segédtiszt megszó­lította: ' — Gyerünk, testvér! Géza most leküzdötte min­den ellenérzését, és ő is kar- lendítéssel, „Kitartás” ordítás­sal vett búcsút Nidossi Imré­től. Félóra múlva a különítmény együtt sorakozott az udvaron. Csupa rosszképű, pártszolgála­tos egyenruhát viselő marta- lóc. Parancsnokuk egy nyegle hadnagy volt, aki Rimóczy né­ven mutatkozott be Gézának. Géza válaszul csak mormo­gott. de a hadnagy ügyet sem vetett rá. Intésére a pribékek felkapaszkodtak a teherautó­ra. Rimóczy hadnagy is hátra ült közéjük, míg Géza a sofőr mellé telepedett. A teherkocsi kigördült a nyi­las főhadiszállás kapuján. Géza most már magabiztos volt. — Na, hová is megyünk? — kérdezte a nyilas sofőr, amint kifordult a Körútra. — Tudod, testvér, hol van a Zugliget? — kérdezte Géza ba­rátságosan. — Tudom. — Oda megyünk, majd a kö­zelebbi címet ott mutatom meg. A sofőr beletalpalt a gázba, a kocsi meglódult. vezett „reprezentatív sokaság”, vagyis olyan csoport, amelyről a legszigorúbb tudományos igényeket is kielégítő pontos­sággal lehet az egész lakos­ságra érvényes következteté­seket levonni. A kérdőíveken most azt tu­dakolják a megkérdezettektől, hogy már eddig milyen úgy­nevezett tartós fogyasztási cikkek — «például rádió, tele­vízió, motorkerékpár,' ____ tási gépek sfb. — vannak bir­tokukban és mit akarnak még ez év végéig beszerezni. Ezzel a „keresietkutatással'" igyekeznek megállapítani a> háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát éu azt, hogy az iparnak az idői milyen mennyiségben kell eze­ket a termékeket a kereske­delem rendelkezésére bocsá­tania. Negyven kiállításon ismerkednek a külföldiéit a szép magyar könyvekkel A magyar könyvkiadás álta- t»s, hogy évről évre Qondoi&bb' lános fejlődésében jelentős az' munkával készülnek a külön­böző kiadványok és jelentősön megnövekedett a nagy mű­gonddal, magas minőségi igénnyel, kitűnő nyomdai ki­vitelben készült könyvelő száma. Rohant, mint a végzett sze­kere. Anna __Drága kicsi Anna... É s ti, eivtársak, mind... Hát nekem nem sikerült... De re­mélem, ti megéritek azt a na­pot, amikor véget érnek a szörnyűségek... Az utolsó percben el kell hát vesznem... De ti, elvtársak, akik élve maradtok, biztosan vigyáztok majd a ids Annára... És talán nem is felejtetek el engem... A különítményes autó sebe­sen száguldott. Már ei hagyták a Nyugati pályaudvart Milyen gyönyörű is ez a vá­ros — gondolta Géza, amint körtilftézett. Csak nem pusztít­ják el ezek a gyilkosok? A sofőr röhögve megszólalt: — Nem vagy ijedős, testvér? — Nem — vetette oda Géza. — Mivel ennyire rohantam a Körúton... De tán két utcá­val arrébb lehet már a front... — Hol? — kérdezte közönyt színlelve Géza. — Hát az Izabella utcánál, vagy a Vörösmarty utcánál. De lehet, hogy már a Csengery utcánál, a franc tudja. Géza nem válaszolt Igen, az utolsó percben. Ha még egy-két napig kibirták volna... A parancsnok, Rimóczy had­nagy hátulról előre kiáltott a sofőrnek: — Feií, a Széna térnél állj meg! (Folytatjuk.) E munkának egyik legfőbb serkentője a könyvművészeti verseny. Hat esztendő óta min­den évben értékelik a kiadók munkáját és kiosztják ,AZ év legszebb könyve" dijait. Taraaly — az 1960-ban megjelent köny­veket vizsgálva — a kiadói fő- igazgatóság a versenyre bekül­dött mintegy 350 könyvből negyvenkettőt díjazott, har­mincötnek pedig dicséretet sza­vazott meg. Az 1961. év ter­mésének értékelése — amely az elmúlt évben megjelenti könyveket méri fel — a követ­kező napokban zajlik le, a a bizottság odaítéli az év leg­szebb könyve dijait. Az idén mintegy negyven külföldi kiállításon ismerked­nek meg a szép magyar köny­vekkel. — A moszkvai klsfogyajata­sú gépkocsik gyára elkészítette a Moszkvics 407 korszerűsített, 1962. évi változatát, amely * Moszkvics 403 nevet és számtf kapta. A gyár 50 százalékkal meghosszabbította a garanciás lls javítások határidejét: az új garanciahatár 15 ezer kilomé­ter, illetve 9 havi üzemeltetés» lesz;.

Next

/
Thumbnails
Contents