Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

Szerda, 1962. február W. ESZAKMAGTARORSZÄG 3 Kincset termő borsodi föld (I.) Tanulnak a felnőttek Az exportképes gönci sárgabarack Gönc már volt megyei, já­rási székhely, hazája az egykor hírneves, 136—138 literes gönci hordónak. E boroshordóból 3— 4-et raktak a szekérre, hogy a Kárpátokon túlra, Lengyel- országba szállítsák. A történelem fátylát kissé fel kell lebbenteni, ha valaki a régi események után kutat. E régmúlt eseményeknek né­hány irat, a szájhagyomány és Gönczy Jenő pedagógus mo­nográfiája támaszt emléket. Ma már csak két kádármester van a községben. Ök is csak a szok­vány hordót gyártják, javít­gatják. Sok munkájuk nincs. Míg az egykori hírnevet a jel­legzetes űrtartalmú hordó adta, most mind erőteljesebben más követel magának elisme­rést Kiváló, jó ízű, zamatos sár­gabarack terem itten. Ez ad mindinkább új fényt a község­nek. ■ Ha nem jönne segítségemre évek bizonysága, egy kis sovi­nizmussal is illethetném a köz­ségbelieket. Ugyanis azt mond­ják sokan: a gönci sárgabarack jobb a kecskemétinél. És hogy ez nem sovinizmus, az keres­kedelmi precedenssel is tanú­sítható. Volt olyan nyugat­német cég, amely a gönci ba­rackot részesítette előnyben. S az évek múltával a gönci barack iránti kereslet mind nagyobb. Első „aratás“: a barack Jelenleg főleg belső kultúra­ként termelik a barackot, a házak kertjeiben, főként a Kossuth Lajos utcában. Csupán a Rákóczi Tsz-nek van jelentő­sebb, 10 holdnyi barackosa. Mivel azonban a tsz a közsé­gen kívülről holott csemetéket, oltványalanyt, a termés _ nem úgy fizet, nem olyan minő­ségű, mint a jellegzetesebb gönci fajta. A fák is korán pusztulnak. A földművesszö­vetkezeti felvásárló tevékeny­sége tehát eléggé korlátozott Mindössze — Csorba Béla ta­nácselnök szavai szerint — 40 —50 vagonnal szállítanak évente. A barack adja az első aratást a községnek, s igen érdemes szerződéses alapon termelni. Négy, hat, de volt úgy, hogy nyolc forintot fize­tett egy kilóért az átvevő, mert a gyümölcs exportra is alkalmas volt. Ez tehát jelen­tős segítség a nyári pénzgon­dokban. A mezőgazdaságra ugyanis az jellemző, hogy több­nyire a gazdasági év végére ke­rül egybe a pén^, addig a to­jás, legfeljebb a tejhaszon se­gít, s a tsz-től kapott előleg. Van a gönci barackfáknak egy igen értékes tulajdonsága a kecskeméti vagy a más táj­ról hozott fákkal szemben. Egyik-másik példánya a matu­zsálemi kort is eléri. Találni 120 éves barackfát, de a 60—80 év szinte általános, A fák ko­ronájáról sok helyen le sem tudják szedni a termést és egy része a cefrébe kerül. Kézen­fekvő kérdés: ha kifizetődő (és az), miért nem termelnek na­ORMswiiálé fizetési rendszer a Szerencsi Cukorgyárban TGfég január első napjaiban (Született meg az elhatározás a Szerencsi Cukorgyárban.: úgy dolgozik a gyár kollektívája, hogy két év múlva, 1963 végé­re elnyerjék a megtisztelő ^.Szocialista üzem” címet. Kom­munista ak-tívaértekezleteken, termelési tanácskozásokon hangzott el a javaslat, amelyet általános lelkesedéssel fogad­tak. A „Szocialista üzem" cím elnyeréséért számos űj mód­szert vezettek be a cukor­gyárban. Az egyik az önki­szolgáló rendszerű bérfizelés. Az első ilyen rendszerű bérfi­zetést február 3-án tartották. 274 ezer forint, feküdt az asz­talon a bérlisták mellett. A gvár répaosztályának, admi­nistrativ és műszaki dolgozói a listák alapján, ' minden el­lenőrzés nélkül vették él az összegből saját fizetésüket. Az eredmény: kilenc forint gaz­dátlanul maradt az asztalon. Hétfőn, 12-én már öt üzem­iész dolgozói számolták ki ma­guknak a többszázezer forint­ból kétheti fizetésüket. Baleseti veszély! % A ” . lili|p >v t > •} ■ w'th h ■*. v-y. " < ; MB j.'^v t 'i •'Y' T'* - > < 'ill-mHH I | # - |É ,<3‘ rvK fiÄ # : A Bönls-telep laköl társadalmi munkában ntirt SpfDqttck, hottv könnyebben, gyorsabban bejuthassanak Miskolcra. Az utat egy drótkötélpálya keresztezi, mely nyersanyagot szállít a Cement­gyárba. Az úttest fölé — az előírásoknak megfelelően — dróthálót kell szerelni, mert a csilléből esetleg aláhulló kövek veszélyeztet­hetik a* arra járók testi épségét. Felhívjuk őrre a rendeletre az il­letékesek figyelmét, gvobb területen sárgabarackot? A meszes talaj igen kedvező a csonthéjas gyümölcsösöknek. Göncön szépen díszük és gaz­dag termést ad a dió és a cse­resznye is. A mésztartalmú löszt a szél hozta a vulkánikus dombok hátára a Cserehátról, a Kárpátokból. Volna is terü­let a telepítésre. A jelenleg még pajzstetűvel fertőzött, ke­vésbé hasznosított 5—600 hol­das zárt kertet erre lehetne felhasználni. A zárt kertben jelenleg is találhatók gyü­mölcsfák, de azok eléggé elha­nyagoltai:, nem a legértéke­sebb fajták és telepítésük rendszerezetlen. Érdemes beruházni Nem elég csupán a jó el­gondolás, a helyzetismeret —. pénz is kell. Az 5—600 holdas terület telepítésével nem most, de később sem tudnak megbir­kózni a helyi termelőszövetke­zetek. Dicséret és elismerés azok­nak, akik ma is napirenden tartják a sárgabarack telepíté­sét Lénárt Ferenc, a helyi is­kola helyettes igazgatója már régóta látja a baracktermelés biztató perspektíváját. Az is­kola politechnika; oklatása már erre irányul. Nagyszerű elgondolást — Tavasszal akarjuk lerak­ni a magiskola alapjait — új­ságolja. Van mintegy 5—6 kiló- grammnyi magunk. A termőre- fordulás szempontjából az kü­lön előny, hogy a határban ezerszámra található vörösszil­va csemete. (Ebbe a legalkal­masabb az oltás, vagy a vörös­szilva alanyaiba.) Az iskola már Id tudja elégíteni a helyi tsz jelenlegi igényeit. Ez azonban csak kezdő lé­pés. Gönczy Jenő pedagógus, a művelődési otthon igazgatója szerint kerítés anyagra lenne szükség, hogy egy jelentősebb területet, mintegy két holdat elzárhassanak a rágcsálóktól, nyulaktól. Föld, alkalmas te­rület van. Érdemes rá felfigyel™ Örömmel hallgatja az ember az említett pedagógusokat és mindazokat, akik értéket, sőt jelentős nemzeti értéket tulaj­donítanak a gönci baracknak. És ez nem szűkkeblű lokálpat­riotizmus. A baracktermesztés fejlesztése Göncön — azontúl, hogy jelentősen fellendítené a környék gazdaságát — export, tehát valutáris kérdés.­A községbeliek korábban már tárgyaltak a Kertészeti Kutató Intézettel. A mezőgaz­daság átszervezése és az azt követő mindennapos feladatok azonban elterelték a barack­termesztésről a figyelmet. A Földművelésügyi Miniszté­riumnak! és az illetékes kutató­intézeteknek érdemes volna felfigyelniük a gönci lehetősé­gekre, amely aranyat kínál az országnak. Talaj- és fajtavizs­gálatot kellene folytatni. Érde­kes volna tudományosan iga­zolni annak okát, hogy miért •hosszú életűek a gönci ba­rackfák. S minthogy a vizsgá­latok pozitív eredménye nem lehet kétséges, a beruházás, a •telepítés is kifizetődő. Hozzá­értő szakemberre kellene bíz­ni a fejlesztést, a helyes, hasz­nos törekvések irányítását. Meg kellene valósítani a tudo­mányos, szakszerű telepítést. A helyi kezdeményezések szerepe sem lebecsülendő, sőt, azt minden erővel támogatni kell. Teljes és eredményében jelentős lépéseket természete­sen csak országos támogatás nyomán tehetünk. Nőm szaíkmai igényességgel íródtak e sorok, csupán arra szolgálnak, hogy néhány gon­dolatot támasszanak; Kincset terem a borsodi föld, csak le kell hajolni érte. Garami Ernő A Putnoki Mezőgazdasági Technikum egyik kihelyezett osztálya« A jövő mezőgazdászai a szikszói iskolában tanulnak. Fotot Szabados «WV^VWWWWWWWWWWWSi WWMWUWWWWWWWW WWWWWWWVWWtflMWW'yW^ Összefogtad mű a kiliernetiháról Kibernetikai gépek címmel az Akadémiai Kiadó gondozá­sában most keinllt ki a sajtó, alól Nemes Tihamér, a nem­rég elhunyt jeles kibernetikus postumus könyve, mely össze­foglalóan ismerteti a kiberne­tikai technika mai állását és megmutatja a fejlődés várható útját. A könyv részletesen feldol­gozza nemcsak a szoros érte­lemben vett logikai gépek, ha­nem többek között a statisz­tikai gépek és az elektronikus számológépek, a betűolvasó, beszédíró, akusztikai vagy op­tikai ingereket érzékelő gépek, vezérlőgépek, biológiai vagy tudatos működéseket utánzó gépek, játékokat játszó gépek, zenei komponáló gépek és for­dítógépek szinte teljes hozzá­férhető irodalmát, és bemu­tatja a szerző számos eredeti kontsrukcióját is. Gazdag ábra­anyaga a műszaki ismeretek alapjaival rendelkező olvasó számára érthetővé teszi a leg­több Ilyen gép konstrukcióját és működési elveit. A kutyaszimat és a szarvasgomba A magyar erdészek az w.fóbbi időben széleskörű kísérletekbe kezdtek a nyári szarvasgomba termő területek bővítésére és a földalatti gombák felkutatá­sára. A Franciaországban jól bevált eljárás szerint a felku­tatott termőfoltra 100—100 kő­rist, tölgyet, fenyőt vagy mo­gyorócsemetét iskoláznak, ame­lyeknek gyökerére rátapad a nyári szarvasgomba micéliuma. Ezután a facsemetéket szétiil- tetik és a tapasztalatok szerint. 8—9 év múlva már nagy terü­leten terem a szarvasgomba. A föld alatt termő gombákat a szarvas, a vaddisznó, a mó­kus és több más erdei vad is felkutatja. A gyűjtést disznók­kal, vagy kutyákkal lehet meg­szervezni. A disznó azonban megeszi a feltúrt szarvasgom­bát és csak kötéllel lehet el­vonszolni és kukoricával kell kárpótolni a talált csemegéért. Az erdészek ezért most szarvas­gomba-kutató kutyákat idomí­tanak, s ezek segítségével ke­resik meg a termőfóitokat és a föld alatt rejtőző gombákat. Egy üzemi pártszervezet mun k a tervéről Néhány pártszervezetben még nem fordítanak kellő fi­gyelmet a jó munkatervre. Ügy vélekednek, hogy a tényleges munka a fontos és nem a terv. Ebben igazuk van, csakhogy a jó munkaterv hiánya előbb- utóbb érezteti hatását a mun­kában is. Alapos munkaterv nélkül ugyanis nehéz ■ elkép­zelni tervszerű és rendszeres munkát Ezúttal az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművében vizsgáltuk meg a közös párt- vezetőség félévi munkatervét Ez a pártvezetőség azok közé tartozik, amelyek gondosan tervezik munkájukat. Az ered­mény természetesen a meg­valósítástól függ. A munkaterv szerint még inkább az embert állítják a pártmunka középpontjába, kö­vetkezetesen törekszenek a ve­zetés színvonalának további ja­vítására, serkentik a bírálat és önbírálat szellemének erősödé- sét. Legfőbb célkitűzésük: segí­teni az üzem termelési tervé­nél: maradéktalan teljesítését, a minőség, a programszerűség javítását, a termelékenység emelését, a termelési költsé­gek, az anyagfelhasználás csök­kentését, valamint a műszaki intézkedési tervek végrehaj­tását Az említett célkitűzések va- lóraváltása végett a pártveze­tőség megvitatja a tavalyi tervteljesítés eredményeit, hiá­nyosságait és az idei terv elő­irányzatait, negyedéves bontá­sokban. Megvizsgálják például, hogy a pártvezetőségek újjá- választása óta hogyan alakul az üzem területén az újítások sorsa. Elemzik a szocialista munkaverseny problémáit, ér­tékelik a szocialista brigádok tevékenységét. A pártvezetöség' három hónaponként megtár­gyalja a negyedévi terv végre­hajtását, különösképpen a ter­melékenység alakulását. Üdvözlendő kezdeményezés, hogy a vezetőség egyik üléséi nek napirendjére tűzik a ter­melési tanácskozások értékelé­sét. Megvizsgálják, hogy az il­letékesek megszívlelik-e a ta­nácskozásokon elhangzott he­lyes'javaslatokat, a felszólalók kielégítő választ kaptak-e. Ez kétségtelen hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók előtt emelje a Ismét egy borsodi nyertes A ‘ gépkocsi nyeremenybe- tét sorsoláson legutóbb ismét kedvezett a szerencse egy bor­sodi lakosnak. Vizi István me­zőkeresztesi lakos, az Állami Biztosító szervezője, egy Skoda Octavia Super gépkocsit nyert, A gépkocsi nyereménybetét akció tavaly áprilisban kezdő­dött, azóta ez a hetedik bor­sodi nyeremény. Az első sor­soláson egyet, a másodikon ötöt, s most, a harmadikon szintén egyetr húzlak ki a Bor­sod megyei betétek közül. Milyen gépkocsikat nyertek a szerencsés borsodi betét­tulajdonosok? Hárman Moszk­vics 407-est, hárman Skoda Octavia Supert, s végül egy nyertesnek Trabant Limousine jutott. A megyében állandóan emelkedik a betéttulajdonosok száma. A legutóbbi sorsoláson 1656 borsodi vett részt, azok viszont, akik január 31-ig vál­tottak betétkönyvet, tehát, akik a májusi sorsoláson sze­repelnek majd, már 3486-an vannak. Remélhetőleg májusban is­mét újabb kocsitulajdonosokat üdvözölhetünk megyénkben. tanácskozások tekintélyét; ser­kenti őket a tanácskozásokon való aktív részvételre. A terv a legfontosabb poli­tikai feladatként az alapszer­vezetek megszilárdítását, a ve­zetés színvonalának emelését jelöli meg. Minden eszközzel segítik a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat további erősíté­sét, törekszenek a napi apróbb problémák kielégítő megoldá­sára. Ezek megvalósítása vé­gett a munkaterv időszakában a pártvezetöség napirendre tűzi két alapszervezet munká­jának értékelését. A meleg­üzem 111. műszakjának alap­szervezetében elsősorban azt vizsgálják, hogy végrehajtják-e a vezetőségválasztó taggyűlés határozatait. Külön figyelem­mel kísérik, hogy mit tettek a vezetés színvonalának emelé­séért, a termelés pártellenőrzé- sének hatékonyabbá tételéért, a párt és a tömegek kapcsola­tának tovább szilárdításáért. Egy másik alapszervezetben, a villamoskarbantartóknál, a pártépítés, a kollektív vezetés, a termelés pártellenőrzésének és a tömegkapcsolatok ápolá­sánál: kérdéseit vizsgálják meg. A pártvezetőség munkater­vében szerepel több brigád­vizsgálat is. A brigádok elem- zésci, jelentései hozzásegítik a vezetőséget ahhoz, hogy adott kérdésben pontos képet alkos­son az üzemről. Az egyik bri­gád például a párt folyóiratai­nak és újságjainak terjeszté­sét, olvasottságát vizsgálja meg. A másik a pártoktatás helyzetét. Értékelik: hogyan kezdték meg a XXII. kongresz- szus anyagának tanulmányozá­sai, milyen tapasztalatok adód­tak , az anyag feldolgozásából. A pártvezetőség figyelemmel kíséri á tömegszervezetek mű­ködését: megvitatják a szak- szervezeti választás és a KISZ tagösszeírás tapasztalatait és beszámolót készíttetnek az MHS munkájáról. A finomhengermű pártveze­tőségének közös munkaterve arról tanúskodik, hogy az terv- szerűséget és rendszerességet biztosít a vezetőség munkájá­ban. A gazdag és sokrétű ter­vet a vezetőség egyedül termé­szetesen képtelen volna végre­hajtani, vagy legalábbis túl­zsúfolt lenne munkája. A veze­tőség azonban szerencsésen igényli a párttagok, az alap- szervezetek segítségét, Ez biz­tosítja a terv realitását és megvalósítását. A pártszervezetek munkájá­nak alapjait — munkatervük főbb pontjait — jelenleg pár­tunk VII. kongresszusának ha­tározatai, a második ötéves terv legfontosabb célkitűzései szabják meg. Helyes célkitű­zéseink megvalósítását nagy­ban segítik az SZKP XXII. kongresszusának tapasztalatai. Életünk parancsolóan megkö­veteli, hogy a XXII. kongresz- szus tanulságait levonjuk s hasznosítsuk azt. a gyakorlati pártmunkában. Mindez tükrö­ződik az ózdi finomhengermű közös pártvezetőségének mun­katervében. (*» a.)

Next

/
Thumbnails
Contents