Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

Vaa&mav, MSB. február CL ESZAKMACTARORSCÄQ 7 A TÉLI SAJÓ Foto: Szabados Véleménykutatás a lakásokról Százával épülnek Miskolcon is, minit az ország sok más ré­szében, az új lakások. Lakóte­lepek születnek az eddig ki­használatlan területeken, el­avult épületek helyén új, kor­szerű épületek emelkednek, mind több és több új lakás nyújt otthont a családoknak. A tervezők, építők, építészmér­nökök munkája azonban nem fejeződik be azzal, hogy egy- egy háztömböt átadtak rendel­tetésének. Mindig újabb és újabb tervek születnek, új la­kástípusok épülnek fel és ez­zel párhuzamosan előbukkan­nak újabb és újabb igények és fogyatékosságok is. Különösen sok probléma adódik a mo­dern lakás és a régi bútorzat ellentmondásosságából, ami sokszor nemcsak esztétikailag hátrányos, hanem szinte lehe­tetlenné teszi a lakás berende­zését. Az új, modern és tegyük hozzá: általában kisméretű la­kásokba az új lakók többsége régi bútorával költözik be, de az új bútorvásárlásoknál is előadódik ugyanez a problé­ma, mert a boltokban kapható bútorok nagy százaléka méret­ben nincsen összhangban a lakással, az egészen modern bútorozástól pedig sokan ide­genkednek. A jövőbeni adatait a későbbi tervezésnél figyelembe veszik, de figye­lembe veszik majd legfelsőbb szinten, a lakástervezési irány­elvek megszabásánál is. Miskolcon első ízben tíz év­vel ezelőtt végeztek már ha­sonló jellegű véleménykuta­tást és bár az elég szűkkörű volt — nem terjedt ki például a lakások bútorozási alapraj­zaira — az adatait a későb­biekben hasznosították. Má­sodszor, az 1952 és 1957 között épült lakásokra terjedt ki a vizsgálat. Tizennégy helyen, huszonhat féle típusból, össze­sen 127 lakás adatait mérték fel. A vizsgálati adatok ezer- huszonhat, azonos időben épült lakás adatait tükrözik. A kér­déseknek mintegy öt százalé­kára nem érkezett válasz. Ennek a véleménykutatás­nak az adatait részletesen fel­dolgozták mind a szemléltető táblázatokban, mind pedig szö­veges értékelésben. Az így nyert adatokat március 7-én a MTESZ-ben szakmai ankélon ismertetik, azon túl pedig a Borsodi Műszaki Élet legköze­lebbi számában is közzéteszik. Érdekes adatokról árulkodik ez a felmérés. Néz­zünk meg néhányat illusztrá­nehezen nem ment a bebúto­rozás, 3,5 százalék nem vála­szolt. Érdekes adatokat ka­punk, ha a családfőnek a munkahelyétől való távolságát nézzük: Miskolcon, az új laká­sokban lakók átlagban 27,2 percnyire laknak munkahe­lyüktől, az iskolák átlagos tá­volsága pedig 19,2 perc. Itt fi­gyelembe kell venni, hogy ez valóban csak átlag, mert pél­dául a Selyemréten lakó gyermekeknek 33 perc az át­lagos idő, ami alatt elérik az iskolát! (Ez az adat is a se­lyemréti iskolát sürgeti!) Meg­kérdezték azt is, hogy a lakók milyen fürdöhelyiségi felsze­relést tartanak szükségesnek. Csak zuhanytálcát, vagy csak mosdót, vagy úgynevezett ülő­kádat egyetlen megkérdezett sem kívánt, mosdót és zuhany­tálcát a megkérdezettek 5,5 százaléka, csak fürdőkádat 1,6 százaléka, végül fürdőkádat és mosdót a megkérdezettek 92,9 százaléka kért. A megkérde­zettek 36,2 százalékának van csak erkélye, de 87,5 százalék tartja azt helyesnek és szüksé­gesnek. Van egy érdekes kér­dés: „Mit kifogásol legjobban a lakásban?” A válaszok közül az első helyeket az egyesített ablakokra, a francia erkélyek­NTKTAT ADAM: Nem lehet ig y — Nem lehet így élni, Jób-módra: tenyérnyi sebeid emlékét tapogatni egyre; iHszélen heverve bámulni a kék ég hallgatag terelt, vagy nézni: emelik eljövendő korok tartógerendáit a többiek. Már itt roppan és esikorog nyújtózó századunk dereka; már az únt nyűgök feledésbe merülnek: ne engedd átlépni feletted napjaidat. Fészked sem, nemhogy’ még várad e roncs! Gőg, alázat torz mosolyát tépd le magányod arcáról s torkodszakadtából kiálts, hogy rádnézzen s felemeljen újra korunk: jobbját nyújtva biztatón elébed. Színházi ankét az építőknél Pénteken, február kilencedi­kén ankétet rendeztek a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat művelődési otthoná­ban. A munkásszállók, építke­zések közönségszervezői részé­lakástervezések megjavítását szolgálják az időnként elvég­zett véleménykutatások, la­kásfelmérések, amelyeknek dóként: Például a megkérdezettek 41.5 százaléka könnyen tudta a bútorait bevinni az új lakásba, 34.5 százaléka nehezen, 20,5 százaléknál sem könnyen, sem re, az ajtók gyenge festésére és a lakószobák méreteire vo­natkozó panaszok foglalják el. Most újabb véleménykutató felmérésre készülnek. A véleménykuta­tást a MTESZ keretében, az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci csoportjának tagjai végzik társadalmi mun­kafeladatként. Munkájukhoz az É. M. Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda kérdő­íveit használják fel, valamint a megnézendő lakásoknak az alaprajzát. Előreláthatóan mintegy 300 lakást keresnek fel, amelyeknek adatai majd, mintegy 2500 lakást tükröznek. A kérdőivek kitöltése, illetve a felmérést végző mérnök ré­szére a felvilágosítás megadá­sa nem kötelező (alá sem kell írni, mert név nem is szerepel benne), de szükséges, fontos népgazdasági érdek, a jövő­beni jobb tervezés egyik elő­feltétele, a mind szélesebb körű adatgyűjtés: Az újabb véleménykutatás az 1958-tól napjainkig épült lakásokra terjed ki, kér­dései nagyjából azonosait az előző felmérésével. A már is­mertetett kérdéseken túl egyet- kettőt megemlítünk: Elége­dett-e a szobák területével? Milyen mértékben zavaró a lakásba hatoló zaj? Milyen beosztású lakást tart a leg­jobb megoldásnak? Szeretne beépített szekrényt? Hol szá­rítják a ruhát? És sorolhat­nánk még néhányat a negyven közül. A véleménykutatást végző társadalmi munkások, akik az előkészítő munkák befejezté­vel, a napokban kezdik meg a látogatásokat, megértő segít­séget kérnek a lakóktól. A fel­mérés eredményei a későbbi lakások jobb minőségében je­lentkeznek majd. Ez társadal­mi érdek, valamennyiünk ér­deke, amit mindnyájunknak segíteni kell. (benedek) re rendezett ankéton Ruttkai Ottó igazgató vezetésével a Miskolci Nemzeti Színház kép­viselői is jelen voltak. A részt­vevők hosszasan beszéltek a közönségszervezés problémái­ról, feladatairól, és elhatároz­ták azt is, hogy munkás—mű­vész találkozót rendeznek. A színház képviselői kérték az építőket: látogassanak el hoz­zájuk minél gyakrabban, de ne csak az előadások alkalmá­val, hanem olyankor is, ami­kor megnézhetik a színház be­rendezését, hogy ilymódon még szorosabbá váljon közöt­tük a kapcsolat. Újabb 200 palack bor a tarcali bormúzeumban A Tarcali Szőlészeti Kutató- intézet történelmi nevezetessé­gű Rákóczi-pincéjének egyik ágában három éve bormúzeu­mot rendeztek be. A borok ér­lelését elősegítő nemes penész­szel borított pinceágban a ku­tatóintézet különböző szőlői­ben, így többek között o Szarvason, Manduláson és máshol termelt különböző faj­tájú és évjáratú borokat he­lyezték el dugaszolt palackok­ban. A korábbi évek termésé­ből több mint 3000 palack ki­váló minőségű hegyaljai bor került már a bormúzeumba. A legrégibb az 1946-os évjára­tú furmint, ezen kívül külön­böző száraz és édes szamorod­ni, valamint 5 puttonyos aszú­borok kerültek a pincébe. Itt helyezték el annak a mintegy 200 bornak palackozott mintá­it is, amelyekkel a tarcali ku­tatóintézet hazai és nemzetközi borversenyeken okleveleket, aranyérmeket nyert. A borok felülvizsgálása so­rán most újabb 200 palackkal gyarapodott a múzeum. Az „is­kolázáson” átment, palackérett, kifejlett borokat helyezték most el itt, amelyeket 3—5 éve szüreteltek, s érlelésük és ke­zelésük befejeződött. ^ Üresen maradtak a székek.»« — Ugorjunk már be egy pohár borra, hátha nem szólna#: ránk, hogy kívül tágasabb. Nem szóltak ránk, talán mert ismerősökre akadtunk, pedig az ajtóra függesztett tábla nagyon érthetően hozza a be- kívánkozók tudomására, hogy akiknek nincs klubigazolványa, az keressen más helyiséget a pohár borához. Leültünk illedelmes csöndességgel és kortyolgattuk bo­runkat meghitt hármasban. Egyszer csak feláll egy idősebb korosztálybeli, hosszú, szemüveges férfi, és nem kis meg­rökönyödésünkre bejelenti, hogy most már pedig figyeljünk oda, mert zenetörténeti előadás kezdődik. Flach Antal, a vá­rosi tanács dolgozója ismerteti Erkel Ferenc életét és mun­kásságát — a városi tanács klubjában, a városi tanács dol­gozóinak. A teremtésit! mi is jókor jöttünk. Sebaj, no, kibírjuk ezt az órácskát, legfeljebb unatkozunk, csak nem futamodunk meg, még szó érné a házunk elejét... A vékony, ahogy mondani szokták: cingár fiatalember kissé elfogódottan kezd tartalmas mondókájához. S a magyar nemzeti opera megteremtője, a magyar nép szívébe-lelkébe beköltözött, szomorú szemű, szakállas zeneóriás — legalábbis nekünk az — feltámad haló porából, élő-eleven forradalmas lelke szárnyal a magnetofon szalagjáról. Lendülete magával ragad, dallamainak sodró áradásában zászlókat lobogtat a szabadságszeretet A Hunyadi László „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály” kezdetű kórusa valamikor, a forra­dalom hajnalán szinte hetek alatt tömegdallá szélesedett, kor­szerű, igazán forradalmi dal volt Bánk bán az elbukott forra­dalmi próbálkozás hullámvölgyéből emelgette az elkeseredett magyarok lelkét, hogy „nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett”. De Dózsa György, a tűzkoronás, lázadó parasztkirály már hiába szítja a forradalom tüzét — az opera­látogató közönség, a kiegyezés utáni Magyarország már meg­békélt sorsával, s akiket talpra szökkenthetett volna, a mun­kás, a paraszt azt se tudta, mi fán terem az opera. S Erkel Ferenc megérti kínos rádöbbenéssel, hogy ha még akar vala­mit adni a magyarságnak, azt már nem a rangkórságba süly- lyedt polgárságnak kell adnia — és a munkásdalárdák zengik) messzehangzóan a nagy művész kórusműveit... Az utolsó akkord után az előadó lenyomta a magnetofont elcsöndesítő billentyűt, s ismét az a szemüveges férfi vette át a szót. Egyetlen mondattal tett pontot a szép, emlékezetes előadás után: — Meg kell állapítani, ez az előadás nagyobb érdeklődést érdemelt volna! Nekünk, az ottlévőknek mondta, hogy azok értsenek be­lőle, akik miatt üresen maradtak a székek. Amikor körülnéz­tem. elvörösödve állapítottam meg, a konferansziéval egye­temben, hogy húsznál többen aligha vagyunk... és hogy az az előadás valóban nagyobb hallgatóságot is megérdemelt volna... <G. M.) Pót nagymama-szolgálat Misliotcon A nőfnnács felhívása a szülőkhöz A Borsod megyei Nőtanács háztartási bizottsága a legutób­bi ülésén elhatározta, hogy a budapesti tapasztalatok alap­ján Miskolcon is életre hívja a pótnagymama szolgálatot. Cél­juk az, hogy azoknak a dolgozó szülőknek, akiknek kiskorú, felügyeletre szoruló gyerme­kük van, segítséget tudjanak nyújtani, hogy esténként és esetenként nyugodtan tudjanak elmenni otthonról színházba, vagy mozielőadást megnézni, szórakozni, művelődni. Nem egy fiatal házaspárnál okoz problémát a közös szóra­kozás, mert kisgyermeküket félnek egyedül hagyni otthon, s ez nem is tanácsos. Ilyenkor aztán vagy a mama, vagy az apa kénytelen otthon maradni gyermekével, s a házastárs egyedül megy el. Ez pedig nem jó megoldás. Ilyen megfontolás alapján fordul felhívással a megyei nőtanács azokhoz a szülőkhözj akik igénybe .kívánnák- venni ft _ pótnagymama szolgálatot, je­lentsék be ilyen kérésüket pos­tai lapon vagy telefonon a me­gyei nőtanács háztartási bi­zottságának (Miskolc, Tanács­ház tér 5., telefon: 36-739),- hogy a felmerülő igények alap­ján pótnagymamákat tudjanak biztosítani, s akiket bizalom­mal. felelősséggel mernek aján­lani; Ezzel a szép és hasznos kez­deményezéssel is szeretne se­gítséget nyújtani a nőtanács dolgozó asszonyainknak a mű­velődéshez, tanuláshoz, szóra­kozáshoz, s főképpen legféltet­tebb kincsünket, a gyermeke­ket megvédeni az esetleges balesetektől. Téli sport Koreában A korcsolyázás a koreai fiatalok egyik kedvenc sportja. A ktocai korcsolyázó fiatalok a Pbenjan külvárosban lévó Dajdong folyó legén. l tyát, és most, hogy elhozta,) hát... j — össze kellene benneteket: kötni! < Méreggel, bosszúsággal telt j el a vasárnap. Semmi nem íz— lett, a levest a második kanál; után félretoltam. ( — Etesd meg Szalma néni-: vei, te... te mafla. Fejembe nyomtam a kalapot' és elmentem a presszóba. De a) barátaim közül nem volt ott: senki. Vasárnap délben? Ebé-; deltek. Otthon. < Szét tudtam volna verni a; világot. Oly erő szállt meg,. hogy akkor a földgolyóbist, ha^ csakugyan megcsúszik a pályá- ( ján, magam visszatartottam: volna. Szalma bácsiékhoz per-: sze nem mentem azóta sem. ( Klári tudja valahonnan, hogy j az öregasszony haragszik rám,- amiért a szenteltgyertyát ki-j dobtam, és megjósolta, hogy azj isten csapása a mi házunkat; éri majd elsőnek, ötödiké óta: nem láttam, köztünk tehát —( amolyan — tűzszünet van, sí hogy készül a nagy összecsa­pásra, mert ráadásul a világ-' vége is elmaradt, azt onnan tu-( dóm, hogy tegnap este az ud-: varon hallottam, amikor Szál-. rr|a néni elhaladva a kapunk' előtt, jó hangosan megjegyezte) öreg párjának: — Már megint nem seperték [ le a gangot. Fogadni mernék,) hogy a prekeóban ülnek... ; — Mit törődsz te a más. gangjával? ( — Mit... mit! Szeretem őket.) Klárit, meg a gyereket... De; Tibor? Bűn tapad a kezéhez.' A legszebb gyertyát vittem el,< de kidobta az istentelen. Eh,j nem is lesz belőlük semmi Semmi... Mert ha valamin ál-' dás nincsen!... i — Van-e már szenteltgyer- tyúja, Klárikám? Hallgatok, fülelek. — Ne butáskodjon édes Szal­ma néni — hallom az asszony hangját —, ne üljön fel ennek a badar mesének. — Mese, mese, Klárikám — erősködött az öreg pincecsősz, — de mi lesz, ha mégis igaz­ság? Megint beszéltek valamit, ezt nem értettem, aztán ... (alighanem most adta be a de­rekát Klári), mert Szalma néni hangja így csengett, frissen, tisztán: — Hoztam én maguknak egyet, édes Klárikám. Gyújtsa meg hajnalban, lábtól, az ágy végében. De erre már én is felugrot­tam, mintha tüzes taplót dug­tak volna a derekam alá. Neki egyenesen az ajtónak. Látom, hogy Klári (később mondta, hogy csak ijedtében) akkor ve­szi át a gyertyát. Elkapom tőle, ki az udvarra a gyertyát, s dü­hösen neki a vénasszonynak. — Idefigyeljen, Szalma néni! A maga portáján azt csinál, amit akar. Imádkozhat és éget­heti a gyertyát reggeltől-estig, abban nem parancsolok, de hogy itt nekem ilyen butasá­gokat terjesszen, azt nem en­gedem! Eddig sokkal okosabb asszonynak hittem, mintsem... mintsem, hogy felüljön, és a feleségemre is ráerőszakolja ezt a bárgyúságot. Elkotródott gyorsan. Mire Klárit is összeteremtettem, már otthonfele járt. Délig dühöngtem. Klári sír­va magyarázta, hogy ő is buta­ságnak tartja a világ összeom­lásáról szóló mesét, de Szalma néni harmadnapja ostromolja, hogy szerezzen szén tel tgyer-

Next

/
Thumbnails
Contents